Kis segítség Tőled nekem


Kis segítség Tőled nekem


Készítek egy felmérést azoknak, akik elvégezték az alapfokú Mac OS X képzésünket.
Arra kérlek, hogy töltsd ki! És ha bármi olyat találsz, ami szerinted hibás (rossz válasz, félreérhető kérdés...), akkor írd meg, jelezd nekem a kérdőív végén.
A teszt célja, hogy bárki felmérhesse alap-tudását, ezt – kérlek – vedd figyelembe, amikor kitöltöd vagy írsz nekem.
Előre is köszönöm minden kitöltőnek, visszajelzés küldőnek.

2011. november 12., szombat

Az Adobe (Creative) jövője 4.


   Kezdjünk egy alapkérdéssel, mit keres ennyi Adobe jövő ebben a blogban? Az Adobe szoftverei meghatározó fontosságúak a Macintosh számítógépet használók körében, az Adobe vágya, hogy a tableteken is így legyen. És a helyzet az, hogy jelenleg az Adobe kínál megoldást iBook és Newsstand tartalom előállítására – vagy ilyen tartalmak önálló alkalmazásszerű megjelenésére. Ez utóbbi a Digital Publishing Suite, ami nem dobozos termék, hanem szolgáltatás, ahogy ezt mind tudjuk. Jelenleg a használata pilóta-vizsgás.

Mac és az Adobe
   A három nap alatt az Adobe szoftver-fejlesztői – egy hong-kongi kivételtől eltekintve – csak és kizárólag Macet használtak. A Macet csakis Snow Leoval, mert "az Apple operációs rendszerei .4-es verziótól válnak számunkra megfelelővé, általában". A fejlesztők számára az Apple XCode 3.2.5 verzió használata az előírás – "jelen- és távollévő partnereinket egyaránt erősen erre biztatjuk" –, pedig már létezik XCode 4 is. A webes megjelenítésre csak és kizárólag a Safari legfrissebb verziója a mérvadó, ami "itt jó, az megfelel a szabványnak", a Firefox, Chrome nem, az Explorer nevét meg sem említették.
   A hallgatóság zöme InDesign-hoz -ba -rá -alá fejlesztő, plug-in gyáros, munkafolyamat specialista volt, 96 százalékuk Macet használ a napi életben, pontosabban MacBookot, iPadet és iPhone-t. Sajnos előadás közben nem lehetett fényképet készíteni, pedig jól mutatott volna a padlótápból kikígyózó hosszabbítóba csatlakozó fehér tápok végén lógó Macbook tömeg, amelyre USB-n rácsimpaszkodott még – szinte mindenkinél – egy iPad vagy/és iPhone.
   És végül picit előre szaladva, a 3x8 óra előadás alatt alig negyed órában esett szó az Androidról, Amazonról – bár az Adobe tudja, léteznek ilyen eszközök is, de - jelenleg - az elektronikus publikálás egyetlen célja az Apple eszköze. Jellemzően iPad. (Hi, Steve! Is it really the post-pc erea?)

Fejlesztés
   A müncheni rendezvényre – értelemszerűen(?) – a legtöbben Németországból jöttek, de voltak belgák, olaszok, svédek is. Hasonló Creative fejlesztői konferenciát az Adobe az Államokban két helyen, egyet a Távol-Keleten tartott, a müncheni volt a negyedik. Így talán érthető, hogy Dél-Afrikából is jött három fejlesztő (megkérdeztem: pazar 13 óra a tiszta repülési idő, "Megéri?" "Itt személyes kapcsolatot építünk, és közvetlenül választ kapunk a kérdéseinkre, botorság lenne nem jönni."
   Az Adobe erősen támogatja a fejlesztőket, a előadók és a résztvevők között nem ritka a napi kapcsolat. (Nem tudom, itthon hányan ismerik a CoDesCo nevet, nekem az Almalap első éveiből, 1996-98, volt ismerős, mint Quark extension fejlesztő és forgalmazó.) A plug-in fejlesztők általában az anya-szoftverből hiányzó tudást (például magyar helyesírás ellenőrzés és elválasztás - általános és jellemző hiány) kínálnak. Szintén gyakori, hogy specifikus print-munkafolyamathoz készítenek akár több alkalmazást is érintő programot. A rendezvény az InDesign, Photoshop, Illustrator, Acrobat alkalmazásokkal foglalkozóknak szólt – kézfeltartásos felmérés alapján 80 százalék InDesignhoz fejleszt. Meglepő, nem?

DPS – hosszú és kanyargós út
   Ha a Digital Publishing Suite-ra gondolunk, nem. Az Adobe a tabletek megjelenése óta próbál eszközt adni a tabletre tartalmat – értsd: könyv, újság elektronikus változata – generálni akarók számára. A választásuk az InDesignra esett, valójában az 5.5 megjelenésének az oka is az lehetett, hogy mihamarabb megmutassák, az Adobe ott van, figyel és megoldást kínál. És szinte biztos, hogy a hatosnak nem csak üzenni kellene, hanem valóban megoldást kínálni.
   Mert jelenleg egy kiadvány tabletre juttatása felér egy szívműtét és repülő-vezetés egyidejű elvégzésével.
Egy elképzelt kiadó huszonegy munkatársa hat heti- és két havi lap iPadre segítését végzi az Adobe DPS használatával - szólt a példa. Ehhez persze szükség van egy Apple fejlesztői accountra (vagy többre is) - különben nincs publikálás sem Apple eszközre, sem az iTunes Store-ba, sem az App Store-ba. A DPS használata során megkülönböztetendő, hogy kinek mi a feladata, mire jogosult - például melyik magazin melyik számának a melyik InDesign oldalához férhet hozzá ... tovább is van, mondjam még?    Persze, hogy mondom! Létezik egy ügynökség, amelynek három megbízója van: egy tőzsdére bevezetett cég, amelynek negyedéves jelentés publikálós kötelezettsége van, egy ügyfele, aki saját könyveit adja ki rendszertelen időközönként és egy harmadik, amelyik legalább ilyen cseles kihívás - csak nem sikerül a saját kézírásomat elolvasni. A kiadó is, az ügynökség is megveszi az Adobe éves DPS használati licenszét (mondjuk így az egyszerűség kedvéért), amivel jogosult adott mennyiségű oldalt betolni az App Store-ba önálló alkalmazásként, vagy Newsstand elemként, mérheti az ottani eladás, letöltés, megtekintést (ezt a célt szolgálja a megvett Omniture SiteCatalystbe pofozása).
   A két példa egyikét kiválasztva rövid négy és fél órás küzdelmet láthattam, hogyan kell helyesen regisztrálni, nevet, email-címet, jelszavakat megadni a kiadós példán haladva. A szépséget az adja, hogy a rosszul megadott név/jelszó a legtöbb esetben nem módosítható. Ez annyira nem emberbarát, hogy itthon szerintem a Sanoma/Ringier/Axel hármason kívül senkinek sem érheti meg, hogy saját maga számára elvégezze - az árazásról még nem is szólva (de mindjárt).
   A kisebb kiadók számára maradnak a DPS-vendorok, vagy nevezzük őket bárminek is - itthon egy ilyen cég létezik, bár ez nem a honlapjukról derült ki. Ők megveszik a jó pár millió forintba (315-ös árfolyamon) kerülő kvótát és megpróbálják azt szétosztva eladni. Az Adobe nagyon résen vágy lenni, hogy ez ne lehessen a nyerészkedés terepe - a nyereség képzésre ott a szolgáltatás: mit hogyan kell a DPS, a Folió számára előkészíteni InDesignban.
   Azért jöjjön egy friss Adobe táblázat: nem maradtunk le még semmiről:



Jövő
   A rendezvény közben jelentette be az Adobe, hogy a fenti egyszerűséget jelentő rendszerrel már egyedi, önálló megjelenést is támogat, azaz elkezdődött a rendszer elérhetővé tétele kisebbek számára. Amennyire kusza némileg a leírásom, annyira kusza még a rendszer is – ez a grafikon számokból is látható, de: most kezd terjedni. Aki fel akar ülni erre a vonatra, az most váltson jegyet!
   Amit nem értek, és értelmes választ nem kaptam: miért az InDesign és a tördelők, miért nem a Dreamweaver és a webesek lettek a tablet-publikálás kiválasztottjai. A tabletes megjelenés sokkal közelebb van a webes megjelenéshez, mint a printhez. Közelebb szemléletében – miért kell az InDesignt felruházni görgethető szövegdoboz képességgel? Beilleszthető videó-képességgel? Animáció-készítő képességgel? Amikor ott a DW, meg a lassan valóban felejthető Flash (de helyette már készül az Adobe Edge, ami HTML5+CSS3+JavaScript). A válaszok lényege annyi, hogy a tördelők által összerakott tartalmat kell átalakítani tabletre.
   Ez a válasz engem mindig a "rakjuk fel a print oldal pdf-képét a webre, oda az is jó lesz!" hozzáállásra emlékeztet.
   Talán kellene egy Reset-gombot nyomni az Adobe-nál, és újra gondolni az eszközparkot - ráadásul minden alkalmazása lassan XML-támogatott, ez programozási szempontból nagyon kellemes környezet. Az XML támogatottságot egyébként még megfejelik az "Asset Management" lehetőséggel is – saját metaadat-rendszert építhetünk bármelyik CS alkalmazásban, amelyet másik alkalmazás fél- vagy teljesen automatizált feldolgozása élvezhet (ilyet sokan fejlesztenek az ott voltak közül).
   És a fenti példa – négy és fél óra annak, aki tudja, hogy mit hova, és két A4-es Excel táblázat kell a nevek/jelszavak/jogok áttekintésére – alapján ez még messze nem "user friendly".

És minél kevésbé felhasználóbarát egy rendszer, annál nehezebb eladni – de annál többet ér a szakértői tudás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése