Kis segítség Tőled nekem


Kis segítség Tőled nekem


Készítek egy felmérést azoknak, akik elvégezték az alapfokú Mac OS X képzésünket.
Arra kérlek, hogy töltsd ki! És ha bármi olyat találsz, ami szerinted hibás (rossz válasz, félreérhető kérdés...), akkor írd meg, jelezd nekem a kérdőív végén.
A teszt célja, hogy bárki felmérhesse alap-tudását, ezt – kérlek – vedd figyelembe, amikor kitöltöd vagy írsz nekem.
Előre is köszönöm minden kitöltőnek, visszajelzés küldőnek.

2012. március 26., hétfő

Apple, az atipikus vállalkozás

Mit tanulhatunk az Apple részvény árfolyama kapcsán a modern közgazdaságról és a tőzsdéről? – ezt a kérdést tette fel a The Economist szerkesztője és megkísérelte megválaszolni. Íme:
Bár az alapító Steve Jobs halott, a vállalata egyre erősebb. Az Apple részvények árfolyama egy év alatt 50%–kal nőtt, így az amerikai tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozássá lett, értéke 550 milliárd dollár körül mozog. A múlt héten a befektetők azt figyelték, mi lesz a 100 milliárdnyi készpénzállomány sorsa (mint tudjuk: osztalék és részvény vásárlás, a java azonban megmarad, sőt!)
Az Apple, mint részvénypiaci titán, egyáltalán nem tipikus vállalkozás. Az utóbbi húsz évben három cég váltotta egymást e szerepben, az Exxon Mobil, a General Electric* (GE) és a Microsoft. Az előbbi kettő mamut–cég az Apple–höz képest. Az Exxon Mobil éves árbevétele 486 milliárd dollár, a GE–nek 301 ezer alkalmazottja van – az Apple éves bevétele 108 milliárd, és alig hatvanezer munkatársat alkalmaz.
De az Apple olyan részvény árfolyam növekedési pályán halad, amiről az Exxon Mobil és a GE tulajdonosok csak álmodnak. Az utolsó negyedévben például kétszer annyi értékben adtak el terméket, mint egy évvel korábban, a jövő évi előrejelzések nem is duplázásról, hanem triplázásról szólnak! Ez a modern vállalat mintapéldája: kevesebb anyagi- és rengeteg szellemi tőke.
Az Exxon Mobile akkor uralta a listát, amikor az energia–függőség meghatározó volt, az ázsiai országok fejlődése egy évtized alatt megötszörözte az energia–hordozók iránti keresletet. A GE akkor került a lista élére, amikor nyilvánvalóvá vált a kapcsolat a modern ipar és annak finanszírozása közt, a GE Capital (a GE pénzügyeket kezelő cégcsoport eleme) szállította a GE teljes nyereségének felét. A Microsoft vezetése pedig egybeesett az asztali számítógépek diadalmenetének korszakával.

Mit tanulhatunk az Apple részvény árfolyama kapcsán a modern közgazdaságról és a tőzsdéről?
Először is azt, hogy amikor egyre többen kacsingatnak az állam–kapitalizmus kínai modellje felé, addig az Apple példája mutatja, a szabad piacon a különösen innovatív cégeknek van mit keresni. Az utóbbi 11 évben az Apple három terméket – iPod, iPhone és iPad – mutatott be, ezek mindegyike új piacot, új területet jelentett, olyan igényt szolgált ki, amelyről a felhasználó nem is tudta, hogy van (Fanatikus Almalap: ez egy igazi Steve gondolat utánlövése. Jobs egyik vesszőparipája volt, hogy nem végeztet közvélemény–kutatást, meg elégedettségi felmérést, mondván, a felhasználó úgy sem tudja, mit szeretne, majd ő/Apple megmutatja neki.) Gondoljunk bele, megszülethetett volna–e e három termék bármelyike a pekingi bürokrácia útvesztőiben?
Másodjára azt, hogy valóban eljött az internet korszaka. A kilencvenes évek végi dot.com buborék cégeinek felhőket súroló ötletei mellé nem társult értelmezhető üzleti terv, netán várható árbevétel, ne adj 'sten, nyereség. A buborék kipukkanása után sokan temették a netet, mondván, hogy a helyére kerülve nem lesz több, mint pár mobil–telefon és személyi számítógép kiegészítő szolgáltatása. Az Apple bebizonyította, hogy lehetséges elképesztően magas nyereségrátát elérni szemkápráztatóan szép megoldásokkal és olyan szolgáltatásokkal, amelyet bárki egyszerűen igénybe tud venni. Ettől lett a mobil–korszak mobil–korszakká.
Harmadszor, az Apple felemelkedése bizonyítja, hogy némi önkontrollt legyűrve a felhasználók hajlandók megfizetni a vágyott eszközöket. A vállalat a globalizáció nyertese: nem csak gyártat az olcsó munkaerőt biztosító Ázsiában, de képes ott helyben is eladni a termékeit. A glóbusz elitje bárhol hajlandó fizetni a vágyott tárgyért, legyen az luxus–táska, skát–whisky vagy Apple termék. És Amerika még mindig képes az elitet magával ragadó brandet teremteni.

Buborék és Apple
Vajon az Apple eminenssége, a Facebook mindent maga alá gyűrő, de megfontolt növekedése újra a 90–es végéhez hasonló buborék lenne, amelyet épp maga a buborék takar el a szemünk elől? Találunk figyelmeztető jeleket. A brókerek egymásra licitálva dobnak be számokat, hogy meddig fog emelkedni az Apple részvény ára. A részvény visszavásárlás is magyarázható úgy, hogy a cég saját pénzén igyekszik a magas árfolyamot tartani, feljebb tornászni. Ám ha visszaemlékezünk a Cisco 2000–es értékére, amely akkor meghaladta az 500 milliárd dollárt, a P/E* mutatója 100 felett volt, amíg az Apple–é 16,97 (épp most). Ha azonban az Apple részvény ára túlértékelté válna, akkor az csak pattanás lesz, nem buborék.

* Kate és Leopold: Electric tábornok – bár ez a filmben tudatos vétés
** P/E mutatóról itt olvashatsz. Aki nem akar ott olvasni, a Cisco–t túl értékelték a befektetők – ez tény –, ehhez képest az Apple most nincs túlértékelve. Aztán kiderülhet, hogy a 16,97–es mutató is még túlértékelt volt, de ez a jövő zenéje.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése