2012. március 24., szombat

Érzelemük irányította részvényesek

Anton Marinovich 18. születésnapjára nagymamájától ezer dollárt kapott azzal a szigorú utasítással, hogy azt részvénybe kell fektetnie. Anton választása az Apple papírjára esett. Tizenhét évvel később az Apple–részvényei 240 ezer dollárt értek, ráadásul negyedévente 1000 dolláros osztalékra is számíthat a következő három évben.
"Ez hab a tortán" – mondta Marinovich. „Mindig kíváncsian olvastam a Szilícium–völgyi csodákról, amikor valaki egyik napról a másikra multimilliomossá lett, de soha sem gondoltam, hogy ez velem is megtörténhet."
Az Apple részvény értéke egy év alatt 77 százalékkal emelkedett, ez a Marinovich–hoz hasonló befektetők számára napról–napra maga, az amerikai álom megvalósulása volt. Anton amúgy elkötelezett Maces, jegyesének is iPhone–ha van, MacBookokat használnak, van iPadjük – és 400 Apple részvényük.

Lojalitás
A céghez lojális részvényesek egy része még akkor vásárolt Apple részvényt, amikor annak ára kétszámjegyű volt. Inkább a cég iránti tiszteletből, szeretetből vásároltak akkor, mintsem befektetésként. Most, amikor a részvény értéke 600 dollár körül jár, megspékelve az amerikai tech vállalkozások közt kirívóan magas osztalékkal, úgy vélik, a lojalitás megtérült.
A Reuters közel két tucat kisbefektetőt kérdezett meg, köztük nincs olyan, akivel elszaladt volna a ló (vagy némi képzavarral Fijire készülne nyaralni – ha csak nem vízilóval [vö. Bud Spencer: Én a vízilovakkal vagyok], ami furcsa vízió). Egyikük sem tervez részvényeladást – a lojalitás fokozódott.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem örülnének és terveznének – vagy lélegeznének kicsit könnyebben.
Marinovich például meglepte magát egy kétezer dolláros Omega órával, és tervbe vette Volkswagen Jettájának Audira cserélését.
A 79 éves nyugdíjas Pat Harshbarger 13,800 dollárért vásáolta mára 46 ezer dollárt érő részvénycsomagját. Az egykori kórházi nővér így évente el tud utazni Maine–be a családjához, illetve férjével elmentek életükben először Las Vegasba egy hétvégére.
A 71 éves Stan Merkin korábban a Dellnél és az IBM–nél dolgozott programozóként, 100 ezer dolláros befektetés felett gazdálkodhat. Hűségét jelzi, kijelentette, ha az Apple részvénye eléri a 650 dolláros árfolyamot, további 50 darabot vásárol.
"Az Apple–ön elért nyereség biztosítja nekem a kényelmes öregkort" – állítja.
A hozzá hasonlóan a régóta részvény–tulajdonosok közül sokan afféle „biztonsági tartalék"–ként gondolnak a befektetésükre.
"Én a cégben hiszek" – vallotta meg a 31 éves Erik Marinovich, az írás elején említett Anton öccse, aki szintén nagyanyai invencióra tulajdonosa 50 Apple részvénynek – ez ma 60 ezer dollárt ér. „Meg is tartom a papírokat, amíg nyugdíjas nem leszek."

Érzelmi kötődés
Az Apple–szeretők most járnak harmincas éveik végén, negyvenes éveik elején – ők már látták a dot.com lufi kipukkadását és részesei a világot sújtó gazdasági válságnak. Számukra az Apple részvény tartása több, mint érzelmi befektetés.
A 38 éves Nate Landau személyes tapasztalatokkal bír a dot.com lufiról, 1996 óta nyolc cégben dolgozott, ami nagyot mert álmodni, aztán pukk. De tántoríthatatlanul a tech szektor híve, soha sem felejti el azt a pillanatot, amikor tíz éves volt és édesapja hazavitte a család első Macintoshát.
"Alig vártam már, hogy odaüljek, a Mac Paint valósággal elbűvölt" – réved a múltba Landau, aki már dolgozott olyan cégben, ahol egyedül neki volt Macje a több száz pécés közt. „Az Apple az esernyőm, ha viharos eső jönne." Tizenkét éve vett Apple részvényt 15 ezer dollárért, és bár eladta részvényei két harmadát, a maradék így is 60 ezer dollárt ér.
Kristi Faulker emlékezetében is hasonlóan megmaradt az első találkozás a texasi Grand Prairie főiskolán a Mac Classic–kal.
"Aranyos kis kijelzője volt, négyszer hat inch, de ez volt a legszebb, amit addig valaha láttam" – idézi fel a találkozást a két gyerekes családanya, a gyereke persze iMac–kel, MacBookkal, iPhone–nal élik a világukat, de a gyerekszobában számtalan iPodot találna a kutatkodó. Faulkner a Womenkind marketing–ügynökség vezetőjeként elkötelezett Apple–részvényes is.
"Az Apple tette számomra, úgy kislányként, mint ma dizájnerként, használhatóvá a számítógépet. Ez vezet a jövőbe, dehogy adnám el a részvényeket."
Egy igazi pénzügyi befektető azért megretten, ha a döntést ilyen fokú érzelmek vezérlik. Amikor egy éve Faulkner bejelentkezett egy pénzügyi tanácsadóhoz, csak Apple és Google papírja volt.
"Azt tanácsolta nekem, hogy adjam el mind. 'Ugye csak viccel?'" – kérdezte. Bár azóta, hogy 2005–ben megvett 250 Apple részvényt, mára csak 155 darabbal rendelkezik, de ezek értéke 82,5 ezer dollár.
A befektetési tanácsadók mindig eladásra biztatják az Apple–hívőket – bár ők maguk is rendelkeznek Apple részvénnyel.
"A brókerem hetente felhív, hogy adjam el, adjam el" – meséli nevetve a 31 éves hirdetési ügynökséget igazgató Jeff Gonzalez, aki 16,500 dollár nyereségre tett szert a 2005–ben vásárolt 31 Apple részvényével. „Minden héten felhív, 'Rá fogsz fázni', mondja, de én nem hiszek neki."
"Semmivel sem lehetne rábírni, hogy eladjam" – vonja le a végkövetkeztetést.
Ám akad olyan Apple–szerelmes is, aki képes az üzleti döntést érzelem mentesen meghozni.
A 25 éves Matt Reiner, aki 40 részvénnyel ért el 11 ezer dolláros nyereséget úgy véli, akkor kell kiszállni, amikor száguld a papír.
"Tudom, euforikus állapot veszi körül az Apple–t, és nehéz eladni olyan cég papírját, amelynek termékét ott látod mindenki kezében" – avat be gondolataiba.

(És végül mit mondjunk, mi, akik egy darab Apple részvényt bírunk? Ha most adnánk el, vagy 500 dollárt keresnénk. De ez az egy darab ártól független nem eladó.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése