2015. szeptember 30., szerda

OS X El Capitan

Az amerikai Apple honlap ígérete szerint ma jön el El Capitan (a magyaron az "ősszel" szerepel), azaz a Mac OS X 10.11, ha sorozatszám szerint nézzük. Ezt ne nagyon keressük a honlapokon, csak Yosemimte-et és El Capitant találunk. Miért? Mert a nem informatikusok számára a neveket könnyebb megjegyezni.


Fontos dolgok
Az Apple eddigi gyakorlata szerint az új operációs rendszerre frissíteni könnyen, gyorsan és egyszerűen mindig csak az előzőről lehet. Az El Capitanra a Yosemite-ról. Aki most Macen olvas, kattintson az Alma menüre (balra fent) és válassza a "Mac névjegye" vagy az "About this Mac" paancsot. Ha a kapott ablakban nem látja a Yosemite szót vagy a Mac OS X 10.10 feliratot, akkor vagy nagyon gyorsan frissítsen, hogy frissíthessen - vagy? Vagy oka van, hogy nem frissítettél, például nem vágysz a Yosemite tudására (ne adj uram a Fotók alkalmazásra), vagy az öreg Mac már nem képes az újabb oprendszer futtatására. Ha egyik sem igaz, és még sem frissítesz, akkor sem maradsz le örökre, sokan - ahogy a mAcademia is - segít korábbi oprendszerről a legújabbra frissítésben.

Teljesen megosztott kijelző és más újdonságok
Az El Captain ezeregy újdonságot kínál, de szerintünk a legtöbben a teljes kijelzős mód két alkalmazás közti megosztását fogjuk használni. A teljes kijelzős nézetre a legtöbb Apple alkalmazás képes, ez a hordozható gépeken jön igazán jól, ahol minden pixel számít, például iMovie használatakor. Sokan azért is szeretik a teljes kijelzős nézetet, mert akkor semmi más nem látható, nem zavar az íróasztalon hagyott holmi, vagy más alkalmazás ablakában futó, mozgó bármi. A teljes kijelzős módra az ablakok zöld pöttyére kattintva lehet átlépni, vissza az Escape billentyűt használatát javasoljuk. A teljes kijelzős módban eltűnő menü elérhető, ha az egeret felfele túltoljuk a kijelzőnél.
A Mail, Safari és Jegyzetek is megújul, parancsokkal gazdagodik, a Fotók pedig tovább támad az iCloud tárterület ellenében.

Én várok pár hetet
Mac OS képzéseinken gyakran kérdezik, mennyire érdemes naprakész lenni? "Ha fejlesztő vagy, akkor már a béta verziót rég le kellett, hogy töltsed. Ha nem vagy az, akkor nem nagyon értem, miért telepítetted fel." - szoktam válaszolni. "Én a blogírásra használt iMacemre csak egy-két hét késéssel szoktam feltenni a frissítéseket, az ilyen ugrásoknál néha egy hónapot vagy az első frissítést is kivárom."

2015. szeptember 29., kedd

Fotók oktató videó-sorozat 1/22

A tavasszal elvetett mag nyáron szökkent szárba, és most itt a kicsit kései szüret ideje. Anno az iPhoto-t bemutató videó sorozatot tett közzé az Apple. A Fotók (Photos) kapcsán ez elmaradt, így - magam uram, ha szolgád nincs. Karácsonyig hetente két videót teszünk elérhetővé YouTube oldalunkról, de külön playlistet is létrehoztam.



Az első fecske
Az első videó megmutatja, hogyan tölthetjük fel képekkel a Fotók (Photos) alkalmazást. A további videók az ősz folyamán válnak elérhetővé. Az egyes epizódokat itt mutatjuk be, a bejegyzés megjelenik a Facebook oldalunkon is, sőt, de követhetsz Twitteren is.
2016 januárra mind a 22 rész megtekinthető lesz:
  1. Fényképek beolvasása
  2. Hova tűntek az események?
  3. Arc felismerés
  4. Térkép
  5. Zászló és csillag
  6. Kulcsszavak
  7. Képek feljavítása
  8. Képek vágása
  9. Vörösszem eltüntetése
  10. Kép retusálás
  11. Árnyék és csúcsfény
  12. Szűrők
  13. Haladóknak
  14. Okos album
  15. Naptár készítés
  16. Üdvözlőkártya készítés
  17. Fotóalbum készítés
  18. Diavetítés készítés
  19. Képek megosztása Üzenetekben és AirDroppal
  20. Képek megosztása Facebookra és Flickrre
  21. Képek megosztása emailen és Twitteren
  22. Képek kinyerése és nyomtatás

2015. szeptember 28., hétfő

Mikor lesz Siriből nélkülözhetetlen munkatárs?

Az Apple iPhone 6 termékbemutatóján a rengeteg számadat között akadt egy, amely a Siri népszerűségéről szólt, ezek szerint a virtuális asszisztens heti egy milliárd megkeresést kap.
Lenyűgöző szám ez, nem kérdéses, de valóban beépült a Siri, vagy bármely hasonló társa, hétköznapjainkba, rendszeresen használjuk őket? (Ebben a Fortune cikk fordításban ezt a kérdést futja röviden körbe Sarah Silbert.) Nem igazán, csak kevesen - hangozhat a válasz a Siri kapcsán (de ez lenne a válasz a Microsoft Cortana vagy a Google hang-vezérelt keresése esetén is). Egy felmérés szerint az iPhone használók 85 százaléka soha sem beszélt még Siri-vel. És aki megtette, az tudja, a digitális asszisztens messze nem olyan okos, mint állítja a HR menedzsere.


"Ezek a technológiák [hang felismerés, szöveg értés] még kezdetleges fázisban vannak, inkább hibáznak, mint adnak jó választ" - állítja Jeff Kagan, e terület szakértője. "Nem értik a kérdést, ezért többnyire rossz választ adnak." Amikor a Google Now vagy a Siri nem érti a kérdést, egy listát ad válaszul, amit csak a telefonra nézve tudsz elolvasni - ráadásul a lista a félre- vagy meg nem értett kérdés alapján készül. A felhasználó ekkor felejti el a hangvezérlést.

Az Apple, a Google és a Microsoft ennek a technológiának a piacvezetője, ám ez nem riaszt el másokat. Az Amazon Alexa hang-asszisztense is szépen cseperedik. És akkor olyan, a net létet pillanatnyilag meghatározó szereplőt, mint a Facebook, még nem is említettünk. Bár ez utóbbi M névre keresztelt megoldása momentán embereket alkalmaz, hogy a Messenger app-ban éttermeket és más helyeket ajánljon.

A hang-integrálás, -vezérlés fontosságáról, hasznosságáról szerintem senkit sem kell győzködni, talán csak a robotizmus korszakának eljöttétől félők ellenérvei lehetnek elgondolkoztatóak. A Siri nem csak az említett vezérlés miatt fontos, ami az adatbevitel, -lekérdezés forradalmi szintjét jelentené az informatikában, hanem az adat-gyűjtés és megosztás miatt is. Hiába kérdeznénk egy tájszólást is értő, félszavakból egész történetet kitalálni képes virtuális asszisztenst, ha annak a tudása egy bájtot nem haladná meg. Az Apple-nek, Google-nek rengeteg infot kell az asszisztenssel bemagoltatni. Folyamatosan - lásd sport-eredmények. És a kérdéseink hozzá segítik a cégeket a személyi profilunk teljesebbé tételéhez.

Mindahányan arra várunk, hogy a virtuális asszisztensek megértsenek és értelmes választ adjanak. Amikor ez bekövetkezik, akkor új hajnal hasad, új nap kél.




2015. szeptember 25., péntek

Rejtélyes iOS9 emoji

A net használóit megkülönböztethetjük aszerint is, hogy hogy viszonyulnak az "emoji"-khoz. Vannak, akik ki sem állhatják, vannak akik az alapeseteknél többet nem használnak, és vannak, akiknek ez a második-harmadik írt nyelvük. A kis, betű méretű ikonokkal ma már minden elmondható, kérdés, hogy az olvasó olvassa-e.

De mik is az emojik?
Nem írom, mutatom:
Kép és cikk a BusinessInsider nyomán

Persze van, aki még a klasszikus formában használja, ahogy megszülettek: írásjelekből összeállítva. Ezeket fejünket balra döntve ismerhettük fel, úgy tesznek ki egy arcot:
:-) ő volt a mosolygó, ami mára :) rövidült,
:-O a csodálkozó
8-) szemüveges
=:-) haja égnek áll
;-) kacsintó ;) azaz, ne vedd komolyan, amit írok
:-* csók dobáló
:-D hangosan röhögő :D

Az Apple új emoji ikonja
Ezért íródik a post, az Apple saját emoji-t alkotott, az illetékesek lázban égnek, hogy mire fogja vajon használni?
Az emoji használók kíváncsiságát fokozza, hogy az Apple önállóan tette bele ezt az emojit a z iOS 9.1-be, így ez nem "szabványos", azaz nincs olyan Unicode-ja, amely egyértelműen azonosítaná. Bármilyen meglepő is, ahogy a különböző nyelvek különböző karakterei is egyértelműen azonosítható kóddal rendelkeznek, úgy az emojik is. Azért, hogy bárhol - Mac, pécé, Android, bármi más - látod, ugyanazt lásd. Hát ... majd nézzük, ha kiderül, mire a fekete chat szem.

2015. szeptember 24., csütörtök

Múzsa. Tőlünk. Neked.

Tegnap óta hivatalosan is létezik Adobe Muse képzésünk. Előtte csak hívatlanul volt, vagy inkább nem hivatalosan. Az Adobe Muse (ejtsd: mjúz, magyarul: múzsa) web-fejlesztő alkalmazás, amelynek használatához nem igen szükséges HTML, CSS vagy Javascript ismeret - bár a tudás mindig jó. A sablonokra épülő, változó böngésző szélességet kezelő (ez ma a sláger webes fejlesztésben) alkalmazás 30 napos próbaverziója Macre és pécére egyaránt elérhető.

Miért Muse?
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az Apple-nek egy "azt kapod amit látsz" web-szájt szerkesztő alkalmazása. Ezt olyan egyszerű volt használni, mint ha a mostani Pagest. De az Apple kinyírta az alkalmazását és azóta sem találtunk helyette hasonlóan egyszerűen kezelhetőt. Nos, a Muse sem a megváltó alkalmazás, de. De pofás weblapot rakhat össze vele bárki, aki nem akar külső fejlesztőt megfizetni, nem akar megismerkedni a WordPress vagy hasonlóval - aki nem akar informatikussá vagy weblap fejlesztővé válni. Aki kézben akarja tartani az oldalát, és nem akar külső, megfizetendő weblap kezelőtől függni.
De a Muse a profik számára is hasznos kiegészítő - mondom: kiegészítő - alkalmazás lehet. Gyors tervezéshez, látványos demozásra remek. A kimenő kódot a Dreamweaver olvassa, nincs tele (sok) felesleges szeméttel. Aki mások számára menedzsel honlapokat, az ezt a Muse-zal is meg tudja tenni.
És még egy, talán elsőre meglepő érv. Aki InDesignban járatos, annak a Muse remek lépcsőt jelent a weblap szerkesztés eltanulása felé vezető úton, mivel a kezelő felület eléggé "indizájnos".

Mi lehet az Adobe terve a Muse-zal?
Jöjjön egy gyors magyarázat. Egy weboldal három fő alkotó részből áll: tartalom, stílus és interaktív rész. Amikor HTML, XML szavakat halljuk, akkor általában a tartalomról beszélnek, hogy teljesebb legyen a kép, a "péhápé" (php) és más programozási nyelvek is html formátumú tartalmakat hoznak létre. Azt, hogy a tartalom hogy jelenik meg, milyen stílusú, a CSS nevű leírás tartalmazza. Ha van egy html szövegem, akkor a CSS megmondhatja, hogy ez könyv, weblap vagy felolvasandó szöveg. Kicsi piros, vagy balra zárt nagy kép. Az interaktív részért - gombok, jön-megy, bannerek jellemzően - pedig a javascript, jquery és társai felelnek. A WordPress és más "weblap-szerkesztő" alkalmazások ezt a három részt fedik el, és kínálnak a felhasználónak egy - lehetőleg kódvetéstől mentes - felületet.
Vissza az Adobe-hoz! Az Adobe-nak ott a Dreamweaver és a Flash, de ezek nem "felhasználó-barát" felületek, ahogy az említett ex-Apple-alkalmazás, vagy a WordPress vagy bármi más naponta szemünk elé kerülő "weblap 10 perc alatt" megoldás. Erre a pozícióra szánja az Adobe a Muse-t.
Az Adobe lassan készül a Flash utáni korszakra is. A Flash tarthatatlanságát még Jobs hirdette meg, amikor az iPhone bemutatása kapcsán közölte, az iOS-en soha sem fog futni a Flash. Az Apple ehhez tartja is magát. A Flash szép, jó - csak épp egy bő évtizeddel ezelőtt volt haladó technológia, még a mobil eszközök megjelenése előtt született. Az Adobe azóta a felvásárlás útján szerzett alkalmazást szépen fejleszti, de lassan ideje a teljes újratervezésnek. Mi köze a Flashnek a Muse-hoz?
A Flashnek is erősödik az Adobe-s utóda - ez lesz az Edge. És ahogy a Dreamweaver és a Flash, úgy kell majd a Muse-nak és az Edge-nek együttműködnie. De az Edge megérdemel egy külön bejegyzést. Hamarosan.

2015. szeptember 17., csütörtök

Az innovációs képesség és a cég mérete

Az innovációs képesség és a cég mérete minimum fordítottan arányos. Azaz, minél nagyobb a cég, annál kevésbé innovatív. Amíg a kis méretű cég maga talál ki, fejleszt ki terméket, addig a megnőtt cég felvásárolja az ilyen kis cégeket. Amelyek a nagy cégbe beolvadva már nem találnak ki, nem fejlesztenek ki olyan újdonságot, amit kis cégként megtettek volna.

Microsoft, Aldus, Adobe, Macromedia, Google, Facebook...
Sorba véve informatika életem cégeit, mit látok?
Microsoft. Bill Gates és tárasi, de legfőképp Paul Allen kimaradt az egyetemről, és megírta az MS DOS-t. Elkezdtek nőni, mint cég - tudod, a Microsoft - és megszületett a Windows. Innentől a cég rohamléptekben nőtt, jött még az Office. Aztán annyi. Az Explorert már (cég) erőből nyomták le a Windowst használók torkán. Azóta? Csipkelődve legnagyobb innovációjuknak Ballmert nevezhetnénk meg...
Aldus. 1985-ben mutatta be a PageMaker (Almalap: Búcsú a PageMakertõl) tördelő-programot, mint induló kis vállalkozás. Ahogy nőtt, úgy innováció helyett (szándékosan sarkítok) felvásárolta az Altsyst, amely a FreeHand vektoros rajz program fejlesztője volt. Az Aldust, hogy, hogy nem, szintén felvásárolták. Az Adobe. Ugyan nem kötődik szorosan ehhez a bejegyzéshez, de Paul Brainerd, az egyik alapító az Aldusért nyert vagyonából 1995-ben létrehívta a The Brainerd Foundationt, amelynek célja szülôföldje ökológiai rendszerének megóvása és közösségeinek támogatása. Követendő példa!
Adobe. Az Adobe a PostScript leíró nyelvvel jegyezte be magát az informatika és a nyomdaipar történelmébe. Majd két alkalmazást dobott piacra: az Illustratort (1987) - amúgy a Freehand nagy konkurense és legyőzője - és a máig iparági szabványként működő Photoshopot (1990). Az Adobe kapcsán a PDF megemlítése kötelező. Azóta felvásárolta az Aldust és a Macromediát. Alkalmazásait szépen fejleszti, de hol van az Illustrtatorhoz, Photoshophoz vagy PDF-hez mérhető újítás?
Macromedia. Ha azt mondom Flash, akkor Macromedia. És ez igaz a Dreamweaverre is. Nem is meglepő, hogy az Adobe - az innováció felvásárlásos szakaszához érve - megvette a Macromediát. A Dreamweaver ihletője a Macromedia által felvásárolt HomeSite volt.
Google. Keresőjével jött, látott, tarolt - beleértve az ennek tudására épülő hirdetési rendszert. A Google-Map szintén rendben van. A Google legnagyobb találmánya azonban nem ez, hanem az ezekre - és többi alkalmazására - támaszkodó adatgyűjtés. A Facebookot leszámítva nincs még egy cég, de talán állam sem, amely annyi mindent tudna egy-egy emberről, mint a Google. De a többi? Gmail - nem újdonság, hanem jól megcsinált alkalmazás. Drive? A YouTube már felvásárlásos innováció.
Facebook. Az alapötleten túl semmi. Pontosabban a mindenhova beépíthetőség kínálta adatgyűjtés - lásd Google - igen. Chat? Dislike gomb?


Apple
A két Steve - Jobs és Wozniak - első nagy dobása az Apple számítógép volt. A második a Macintosh - grafikus felület, egér, kuka, legördülő menü. Lehet vitatni, hogy a Xerox feltalálta cuccokat építették be - de a polcon porosodó vagy fiókban elfekvő találmány, fejlesztés, az nem fejlesztés. És az iPod. Igen, volt korábban is merevlemez alapú zenelejátszó, de az iPod - és a mögé felépített háttér - piac-formáló volt. (A zeneipar számára meg maga a végítélet.) Az iPhone annyira nem az első okos telefon volt, hogy magának az Apple-nek is volt korábban egy elhalt próbálkozása: Razr. Az iPadet én személy szerint nem érzem akkora innovációnak, mint az előbbieket, de mindenképp megemlítendőnek tartom.
Az eddig elmondottak alapján az Apple nem passzol a fenti "kis cég innovatív - nagy cég nem az" képletbe. És ennek szerintem egyetlen magyarázata van, mégpedig Steve Jobs és az ő egyedülálló vezetési módszere.

Az Apple Jobs alatt - ahogy céget ne vezessünk!
Ahhoz nem fér kétség, hogy Steve Jobs zseni volt. Ahogy a szó szerinti garázs start-upjuk (persze akkor ezt még nem így hívták) elindult és felfutott, az igazolja állításom - már ha igazolni kellene. Ám amikor az Apple nagy céggé nőtt, akkor ... Jobst kirúgták. Miért? Mert viselkedése, morálja, hozzáállása nem illet az akkori vállalati kultúrába. Az, hogy az Apple a csőd széle előtt visszahívta, fogadta és korlátlan hatalmat adott a kezébe - egyedülálló.
Egy normális nagyvállalatnál bárkinek van egy ötlete, azt tizenegy bizottság véleményezi, csócsálja, elemzik, felmérik, bevonnak, hozzáadnak. Legjobban a következő apró történet mutatja, hogy torzul az információ, ahogy halad a vállalaton belül.
Egy nagy cégnél felmérést készítenek az alkalmazottak hangulatáról. A tíz fős tökmindegy-melyik részlegben az eredmény: "úgy rossz, ahogy van". A részleg vezető azonban ezt kínosnak érzi, ezért a "jellemzően rossz, de vannak pozitív jelek" mondattá alakítja. Az üzemvezető azonban ezt kínosnak érzi (igen, ő is), ezért a "vannak rossz jelenségek, és vannak jó jelenségek" mondatot gépeli le. A gyár vezetője tovább finomít: "noha van pár probléma, de a többség pozitív". Azt, hogy mi hangzik el az adott gyárak vezetőjétől az igazgatósági ülésen, azt mindenki kitalálhatja. És az összes résztvevő - voltak vagy négyen, épp csak picit módosítottak az eléjük kerülő infón.
Ahogy egy fejlesztés során is mindenki egy picit hozzárak vagy elvesz - ennek mértéke nem csak képesség, de pozíció függő is. Legalábbis egy normális nagyvállalatnál.
De az Apple nem volt az Jobs idején. Jobs jött, és simán átverte a saját elgondolását. Ellentmondani nagyon kevesen mertek. Az ügyesebbek arra törekedtek, hogy az ötletüket Jobs kisajátítsa és így, mint saját ötletet, hajtassa végre. Az Apple óriási szerencséje, hogy Jobs látnoknak remek volt. Hogy amikor megálmodta az iBármit, akkor a termék olyan lett, mint az álma, és nem száz embert beleszólt valami teljesen más. Ha az Apple-nek pechje lett volna, és az ötletek rosszak, akkor Jobst ismét kirúgják.
De nézzünk pár legendát! Melyik cégnél történhetne meg, hogy egy lift út során a CEO kérdésére nem a CEO szájízének megfelelő válaszért a lift megállásáig kirúg valakit? Olyan munkaügyi per, sajtó, twitter lenne... az Apple-nél ez meg pozitív töltésű legenda. Melyik cégnél történhetne meg, hogy a CEO, szó szerint, kulccsal bezárja a fejlesztők ajtaját pénteken és csak hétfőn nyitja ki, hogy a hétvégén is dolgozzanak a munkatársai? Szintén lenne per, meg CNN ... a Apple-ről ez meg vidám legenda. Melyik CEO merne a kialakított mozgássérült parkolóba állni nap mint nap (oké, nem Bentley-vel, hanem Mercedesszel)? És miután elkészül erről a századik fénykép, az is vidáman jár körbe a neten. Tovább is van, de szerintem ennyi is elég annak illusztrálására, hogy Jobs és az Apple kapcsolata egyedi és megismételhetetlen volt.

Tim Cook - a tipikus cégvezető
Amíg Jobs tündökölt, Cook elvégezte a legfontosabb feladatot, a gyártás, szállítás maximálisan költséghatékonnyá tételét. Többen tanusítják, hogy az utolsó bigyóról is tudja, hogy ki a beszállító és annak a beszállítói, mikor hova mennyit kell szállítani és így tovább, és így tovább. Cook hibátlan menedzser. De messze nem látnok, írhatnám, hogy anti Jobs szinte mindenben.
Ő, ahogy azt tanítják és az jobsi Apple-ön kívül minden cég működött és működik, értekezletet tart, meghallgatja mások véleményét, ad absurdum, el is fogadja. Kooperál, együttműködik (szóismétlés). És ez automatikusan hozza az innováció halálát - lásd az első részt.
Ha Cook - szvsz, imho - méltó akar lenni az Apple-höz, akkor azt kell tenni, mint a többi nagyra nőtt óriás, egykori "start-up", felvásárlással innoválni. Ehhez pénz van és az Apple-ben még él a Steve jobsi tökéletességre törekvés. Meg lehet venni az Adobe-t, a Wacomot, a Samsungot, a ... bárkit (kis cégünknek is meg van az ára, Mr. Cook!).
De nagynak és innovatívnak lenni - ez csak egy Jobsnak ment. Egyszer.
Megismételhetetlenül.

2015. szeptember 15., kedd

Az egy gombos egér és az Apple Ceruza

Kezdjük egy találós kérdéssel: mióta van az Apple-nél több gombos egér? Azaz lehet egy fajta kattintásnál többet elvégezni? És miért nem volt korábban? Az első (és második) kérdésre a választ a bejegyzés végén találod, az utolsóra az, hogy Steve Jobs akarta így. A legenda szerint annyira nem bírt megbocsátani Bill Gatesnek, hogy a Microsoft kifejlesztette a saját grafikus operációs rendszerét, hogy bosszúból semmit nem akart átvenni, amit a Microsoft kitalált. Az Apple-ösök pechére a több gombos egér, de annak oprendszer és alkalmazás szintű használata, Gatesékhez kötődött.
Miért meséltem most ezt el? Mert remek példája annak, hogy képes az Apple a saját örökségének hibás részéhez ragaszkodnia. Az Apple Ceruza esete épp ilyen. Egyszer Jobs kijelentette, hogy ott az ujjunk (iPhone bemutató), más segédeszközre nincs szükség. Ez a gondolat remek, ha marketing célokra használják. De roppant káros, ha a technikai fejlesztés gátjává válik. Az Apple most végre meghaladta Jobst - csak épp kicsit késve, kicsit kevéssé.
Aki már próbált jegyzetelni, rajzolni az ujjával, és most nem a hétéves Dórira gondolok, akinek a piros égbolt evidens, hanem arra, aki egy folyamat ábrát próbált rajzolni és a dobozba két betűnél többet írni. A legkecsesebb női mutatóujj is vastag, kitakarja azt, ahol a tablethez, iPhone-hoz ér.

Ceruza+
A Ceruza jó, a Ceruza szép - csak épp kevés, szerintem. Én nem az iPadet vagy iPhone-t tenném nyomásérzékelővé, hanem a Ceruzát - így látatlanban egyszerűbb és költséghatékonyabb. Ha én lennék az Apple, akkor vigyázó szememet a Wacom nevű cégre vetném, amely évtizedek óta gyárt olyan kijelzőket és tollakat, amelyek nyomás érzékenyek, színesek. Tovább is tudom gondolni...

Jobs és állításai
Azok számára, akik szeretik Jobs kinyilatkoztatásait örök érvényűnek tartani, jöjjön öt, egy régi Almalap cikk nyomán.
  • "Nem tervezünk táblagépet vagy ilyesmit" - 2003-as The Wall Street Journalnak adott interjúban.
  • "Egyáltalán nem érdekel a mobiltelefon piac" - ugyanabban az interjúban(!). Pótkérdés: szeretnél újságíró lenni?
  • "Ilyen kis kijelzőn senki sem néz filmet" - a fenti interjú készítőjének egy tévé-showban, szintén 2003-ban.
  • "Az emberek már nem olvasnak" - 2008, The New York Times interjú. (iPad, iBooks...)
  • "Nem kell már semmi plusz funkció" - válaszolta a lesz-e kamera az iPodban kérdésre.

Megfejtés
2005 augusztus 2.: Apple Mighty Mouse. A ma is kapható USB-s egér.
A Bluetooth verzió 2006-ban jelent meg. Ez volt az első nem egy-gombos Apple egér, Az első egérrel eladott gép a 22 évvel korábban bemutatott Apple Lisa volt. A Mighty Mouse nevet az Apple egy rajfilmfigurától "kölcsönözte", némi pereskedés után - szólni és fizetni felejtett csak el a cupertinoi csapat - az egér az Apple Mouse névre kereszteltetett.

2015. szeptember 14., hétfő

Az Apple első számú gondja az innovatívság elvesztése

Mit összenevettünk a Microsofton, amikor a sikertelen tabletjéhez drága kiegészítő billentyűzetet kínált. És akkor roppant helyeslően bólogattunk, amikor Steve Jobs 2007-ben a tablet-ceruzát nettó hülyeségnek és a múlt eszközének nevezte. Rövid lenne a memóriánk? Hamar felejtenénk?
De ugorjunk vissza 2015-ben, amikor Tim Cook a lelkes közönség előtt olyan eszközöket mutat be, amelyeket már láttunk - és ez nem az első ilyen esemény, egyre inkább kibukik a fényezett, ajnározott és agyon-hájpolt külső alól, hogy a király meztelen, Cupertino legnagyobb gondja az, hogy az Apple kifáradt.
A Forbes szerkesztője, Theo Priestley írása.

iPhone 6S és 6S Plus

Nem volt semmi "hűha" vagy "ejha", mindent tudtunk előre köszönhetően a túlzott számú ál-kiszivárogtatásnak. A szokásos két verzió közti iPhone arcfelvarrás, kicsit nagyobb kamerával, kicsit gyorsabb processzorral. Az iPhone-nak kellett volna a legutolsó dolognak, amit bemutatnak, mert igazán nem volt mit bemutatni. Az egyetlen érdemleges újítás a Force Touch (nyomás-erősség érzékenység, a nyomás erősségével más és más funkciók hívhatók elő), amely várhatóan az iPhone7-re kinyírja a Home gombot, amennyiben az Apple-nek sikerül a kijelző alá az ujjlenyomat azonosítást a Touch ID és az Apple Pay miatt beépíteni. Bár Tim Cook mindent bedobott, hogy újdonságként tekintsünk a 6S-re, de ez pont ugyan olyan iPhone, mint az elődje. Élő Fotók? Valami a Vine és a Google Photos közt, ám ezek már léteznek és működnek. A 6S+ pedig több, mint dögös jószág, ő az iPad Mini halálát hirdető apokaliptikus negyedik ló (be szépen tudnak egyesek fogalmazni) - bár az Apple ezt még nem ismeri el.

iPad Mini 4

Itt az eszköz utolsó leszármazottja, mielőtt végleg eltűnne az iPad családi fotóról. Az Apple zseniálisan tudja az utolsó utáni bőrt is lehúzni a döglött rókáról, a kis frissítés hatására biztos lesznek páran, akik megvásárolják. De a 6S+ bemutatása után nincs sok értelme iPad minit venni. Ráadásul itt a Nagy Testvér is.

iPad Pro

Itt kezd érdekessé válni a helyzet. Az Apple bemutatott egy inkább üzleti-, mintsem szórakoztató-ipari terméket. Az árazás a hordozható gép vásárlókat gondolkodásra készteti. A hozzá pattintható drága (169USD) billentyűzet és az ominózus Apple Pencil (99USD) - azaz íróvessző - a legegyértelműbb bizonyítéka annak, hogy Cupetinoból kiveszett az innováció, és már csak követik, nem diktálják, a vetélytársak stratégiáját. A Pro pont az, amit a Microsoft a Surface-szel bemutatott, csak az Apple marketing képessége hiányzott a termék mögül. A Pro az üzleti szféra üdvözölt eszköze lesz, okos lépés ez az Apple-től - amely szorosabbra fűzte kapcsolatát az IBM-mel és a Cisco-val az elmúlt hónapokban, ezek a cégek segíthetnek a nagyvállalati értékesítésben és alkalmazás-fejlesztésben. Okos lépés a piac ilyen irányú bővítése, amikor a tablet eladások üteme igencsak lelassult.
De milyen hatással lesz az iPad Pro az Apple hordozható gép eladásaira? Ahogy a 6S+ felőrli az iPad minit, ugyanúgy az iPad Pro kinyírhatja a legkisebb MacBook Aireket. A Pro sebessége és kijelző felbontása - jobb, mint a MacBook Pro retina(!) - sokakat arra késztet, kétszer is meggondolja, hogy Airt vegyen - eddig az Air volt az Apple legolcsóbb és legjobban hordozható eszköze.

Apple TV

Ez a "garázs"-kísérlet évek, lassan évtizedek óta küzd, hogy komolyan vehető projektté legyen. Ez a múlt heti bejelentéssel sem sikerült, sőt, azóta még rosszabbak a kilátásai. Az alkalmazások futtatása nem a tévé megújulásának a módja. A jövő embere felhasználóként nem ül a tévé előtt és bámulja azt. És erre egy külön megvásárolható eszköz kimondottan nem veszi rá. Az Apple azt hiszi, hogy a csodás fekete doboza fog ismét életet vinni a nappalikban (you know: living room), csak épp az összes konzol évek óta képes arra, amire most az Apple TV alkalmassá lett, sőt, annál jóval többre. Ha az Apple komolyan gondolja, amit az AppleTV-vel szeretne, akkor a tvOS-t adja el a tévé-gyártóknak, hogy azok beépítsék a készülékeikbe. (Na, még egy OS! - gondolattal most nem is foglalkozunk, pedig ez is megérne egy misét.) De nem fogja. Az AppleTV-hez hasonló képességű és szolgáltatás kínáló eszközök - Chromecast, Amazon FireStick... - pedig már régóta a piacon vannak hangfelismeréssel és más földi jókkal, miért venne valaki AppleTV-t? Mint játék-szolgáltatást? Na de kérem! Az Apple honlapját olvasva mindez olyannak tűnik, mintha az Apple újra feltalálta volna a számítógépes-játék piacot.

Apple Watch
Nincs miről beszélni. Pár új szíj. Haladjunk is tovább. Még mindig nem látom semmi okát, hogy vegyek egy Apple Watcht. És komolyan, a versenytársak jobb okosórát kínálnak.

Piaci reakciók
A befektetők reakciói a bemutató után elárasztották a netet. Az elemzőkhöz hasonlóan nem találtak semmi értékelhetőt az új termékek kapcsán, ezért a tippelés és latolgatás spiráljának újabb emelkedő körébe kezdtek. Olyan eszközökről és szolgáltatásokról, amelyek más gyártóktól már évek óta kaphatók. Előbb-utóbb bekövetkezik az ébredés, a fanatikusok szűk körén túl mindenki észreveszi majd, hogy az Apple évezred eleje óta tartó termék-siker hulláma már Jobs halálakor kifáradóban volt, lassan a marketing hullám esése is nyilvánvalóvá válik.
Igen. Az Apple az a vállalkozás, ahol Tim Cooknak és Ive-nak ki kellett volna lépni az alapító zseni Steve Jobs árnyékából, végleg elfelejtve az egykor hozott döntéseket és az új kihívásoknak megfelelően fejleszteni a termékeket. A 2015. szeptember 9-i rendezvényen kiderült, hogy az Apple afféle kapuzárási pánikban van, a vezetés újításra nem képes. A bemutatott termékek saját piacuk újrafelosztására alkalmasak csak, új meghódítására nem. Mi az Apple-től inspirációt, innovációt, technológiai iránymutatást várunk. De ehelyett csak ülünk magunk elé meredve arra várva, hogy az Apple magát találja meg.

2015. szeptember 13., vasárnap

Néznivaló: Euronews: ‘Steve Jobs: The Man in the Machine’

Fent a film angol címe, a hírcsatorna magyar oldalán ez már "Steve Jobs sötét oldala – ember a gépben" címmé lesz.

A cím magyar változata a hazai címadási szokásoknak megfelelően rossz és hibás. A film ugyan arról szól, hogy Jobs nem volt szent (ezt a Fanatikus Almalap tételesen cáfolja: "Az volt!"), csak zseni. Az ember a gépben pedig szintén nem túl sikeres, olyan Google-translate-es, épp a kétértelműség veszik így el.

A film itthon csak a hagyományos torrent oldalakon át lesz elérhető.



A beharangozóhoz tartozó cikk.

A Euronewst nézni ér.

2015. szeptember 11., péntek

Like a Rolling Stone – könnyű feladat hétvégére

Ismerős érzés az, amikor meglátsz valamit és felkiáltasz: "Ez hogy nem jutott eddig eszembe!", ugye? Na így vagyok ezzel a könnyű hétvégi feladattal is, ha valaki teljesítené, a fotót várjuk szeretettel. Amúgy ennek akkor kellett volna az eszembe jutni, amikor épp egy iMacet adtunk fel egy csomagkézbesítésre szakosodott vállalkozásnál. Ők a csomagméret besoroláshoz a legrövidebb oldal és a leghosszabb oldal összegét használják. Ám aki látott már iMac dobozt, az tudja, hogy a doboz nem téglatest alakú, hanem trapéz alapú hasáb - oldalról nézve. Nem matek imádó olvasók számára: a doboz alja nagyobb, mélyebb, mint a teteje, ami keskenyebb. Ez a téglatestek méricskéléséhez szokott ügyintézőt szinte megoldhatatlan feladat elé állította, volt felét elvesszük meg telefonos segítés is.
Egy dobozt géppel bruttó 400-850eFt között szerezhetsz be, de vigyázz, azonos méretűekkel érdemes nekifogni! Amerikában lehet csak dobozt is szerezni az eBay-en (ejha, hűha, azta!), nagyjából 50 dolcsiért (de ember, az 15eFt!). A mutatványhoz elég 36 doboz. Ebből az érettségire készülők azonnal mindent tudnak. Mi azt, hogy a képen látható urak két általános iskola info-tanárai, akik az új gépek érkezte feletti örömükben ökörködtek követték el ezt. Aha, a suli vett, kapott pár új iMacet: klik (nem elírás!) és kap.

2015. szeptember 9., szerda

A stílus, a Stylii meg az ujj



- Várod már az tollas/vesszős/ceruzás iPadet, ugye?
- Nem fizetek olyanért, amivel már rendelkezem! Ez az egész ismét csak egy apróbb vihar egy pohár vízben!
- De sokkal hatékonyabb lehetnél egy jó tollal!
- Figyelj, a Föld leghatékonyabb eszközéből tíz mindig nálam van!
- Senki sem kényszerít rá, hogy tollat vegyél!
- Szerinted melyik ujjam használom most?

2015. szeptember 8., kedd

AppleTV. avagy lesz-e a problémás termékből az otthonok vezére?

Ha van olyan termék, ami a sikertelenség és a makacsság jelképe lehetne Steve Jobs életéből, akkor az AppleTV hatalmas eséllyel pályázhat, lenyomva a Newtont (na, az meg mi?), QuickTake-et (igazi bónusz!) vagy más legendás jelentkezőt: Power Mac G4 Cube, 20th Anniversary Mac... Az AppleTV-t 2007. tavaszán mutatták be, majd 2010. szeptemberében az újratervezettet, erről anno meg is jegyezte Jobs, hogy az első kör nem volt fényes, de majd a második. Az sem lett az, így jött 2012-ben a harmadik generációs AppleTV. Ami az egyetlen jelentős termék, ami az Apple honlap menüsorában nem szerepel.

AppleTV
Az AppleTV - amit hol egybe, hol külön szeret írni a fejlesztő-gyártó - azt a Steve jobsi ideát testesíti meg, hogy a Mac legyen digitális életünk központja. Ez az ezredfordulót követő idő, dúl az iPod őrület, tarolnak a digitális kamerák - mindenünk bitekbe és bájtokba konvertálódik. Az AppleTV feladata lenne a nappaliban terpeszkedő mega-giga HD tévé meghajtása. Rajta át kerülne képernyőre bármelyik, wifi-hálózathoz csatlakozott gépen levő fénykép, film, zene. Sőt, net-kapcsolatával rajta át vásárolnánk, bérelnénk esti mozit és gyerekszórakoztató matiné műsort. A koncepció jó - csak az a fránya gyakorlat nem igazolja.


Akinek van itthon AppleTV-je, az szereti, használja - de a tulajdonosok jelentős hányada bevallja, presztízs okokból vette meg, vagy hagyta magát rábeszélni valamelyik eladó - vagy Amerikában élő barátja - által.
Az AppleTV háromszori megújulása hiába valónak tűnik, mert a netes filmfogyasztás, ami a legfontosabb alkotó eleme lenne az eredeti elképzelésnek, nem hullott úgy az Apple ölébe, ahogy a zeneipar jó része. Sőt, a fiatalok már nem otthon, a kanapén kólát, fagylaltot és ropit fogyasztva merednek a filmekre, hanem mobil eszközön maximum négy perces akármiket néznek a YouTube-ról vagy más videómegosztóról. Nekik nem a még main-streamnek számító main-stream diktálta igények befolyásolják a fogyasztási szokásaikat, hanem az a közösségi média, amin át kapcsolatot tartanak társaikkal - lásd Facebook videó kontra YouTube küzdelmet a közeljövőben.
De ne kanyarodjunk el az AppleTV-től, nem is szeretném tovább fikázni, sőt! A nyár eleji WWDC egyik előadását nézve az AppleTV-re akár új szerep is várhat, ami messzebb mutat, mint média fájlok lökdösése netről a HD tévére. De ehhez kicsit beszélnünk kell a HomeKitről.

HomeKit
Blogunkon bemutatása után azonnal írtunk erről az Apple technológiáról (HomeKit :: Langy esők jönnek) és a vele kapcsolatos fenntartásunkról. A HomeKit az okos otthon vezérlését támogató fejlesztői rendszer. Az okos otthonban minden mérhető lesz - szobák hőmérséklete, fű nedvesség tartalma, hűtőben levő kakaó mennyisége - és minden szabályozható lesz - szobák hőmérséklete, fű locsolása, automatikus kakaó-rendelési lista generálása -, ez amúgy az Internet of Thing (IoT) világa lesz. Szép új világ.
Ahhoz, hogy valami mérhető legyen, kell mérőeszköz, és a mérési eredmény önmagában semmit sem ér, azt el is kell juttatni egy olyan eszközhöz, ami azt feldolgozza, értelmezi és adott esetben cselekszik is. Számos gyártó kínál neten, wifin, bluetoothon át elérhető eszközöket itthon is, legyen elég a villanykörtét megemlíteni, aminek fényereje szabályozható, esetleg a fény színe is. A gond az, hogy ahány gyártó, annyi kommunikációs megoldás, amelyek - naná - egymással nem kompatibilisek. És az intelligens eszközök jóval drágábbak, mint a buták - hiába, a képzés pénzbe kerül. Rövid fejszámolás után kislakásomban csak 26 izzó van, aminek a lecserélése is párszázezer forintba fájna. Közösségi irodabeli asztaltársam most tervezi felújítani kertes házát a "minden legyen vezérelhető" elv mentén, számítása szerint 2-3 millióba fog fájni.

HomeKit a WWDC-n
A HomeKitet az Apple ismét tovább fejlesztette. Az egyes elemeket csoportokba rendezve lehet kezelni, ami a programozók számára jelent könnyebbséget. A hatkarú csillár lámpáinak fel- vagy lekapcsolása így egyetlen utasítás és nem hat önálló parancs. Meghatároztak négy alapeseményt is: a felkelést, a lakás elhagyását, a hazatérést és a lefekvést. A programozó persze további eseményeket is létrehozhat, lehetővé teheti, hogy a felhasználó határozzon meg eseményt. A következő animáció a hazatérés esemény egy lehetséges fogatókönyvét mutatja.
Ha kinyitják a bejárati ajtót a hazatérés időpontjára jellemző időintervallumban, akkor ez arra készteti az otthonunkat vezérlő elektronikát, hogy zárja be a garázsajtót, a kertkaput, a szobahőmérsékletet hozza 23 Celsius fokra. Ilyen esemény-vezérelő - trigger - lehet az eső-érzékelő: nem kell locsolni, a redőnyt leengedni jó lesz, hogy az ablakot ne verje a víz. Számtalan hasonló eseményt tudunk még kitalálni a hasznostól a viccesig.

AppleTV és a HomeKit
A házat nem csak akkor vezérelhetjük, ha otthon vagyunk, hanem távolról is menedzselhetjük. Nyaralás alatt öntözhetjük a füvet. Vizet engedhetünk a medencébe. Vihar esetén leereszthetjük a redőnyt. Bezárhatjuk a garázst, hogy a nagyfiú ne vigye el a családi autót.
Ahhoz, hogy ezt megtegyük, kapcsolatot kell teremteni a ház intelligens eszközei és az iPhone-unk, Macünk közt. A ház eszközei jellemzően Bluetoothon vagy wifin kommunikálnak. Ahogy az AppleTV is, amely viszont az internetről is elérhető. Az is létfontosságú, hogy csak a feljogosított személy vezérelje, vezérelhesse házunkat.
A WWDC-s szlájdok alapján az AppleID használatával és az AppleTV felhúzásával készül az Apple megbízható kommunikációt kialakítani. Lehet, hogy így lesz a problémás AppleTV-ből valóban az otthonunk vezérlő tábornoka?

2015. szeptember 7., hétfő

Az iPhone színe

Amikor 1998-ban az Apple bemutatta az új iMacet, helyesebben: az iMacet, akkor a viszonteladók arca kicsit megmerevedett: tényleg azt gondolja az Apple, hogy a felhasználó aszerint választ majd iMacet, hogy az zöldeskék, vagy eper vagy cseresznye színű? Noooormális? És lőn. A vevőket a szín érdekelte, a RAM, HDD, L2 cache egyre kevésbé. Kicsit - nem kicsit - hasonló az érzésem most, amikor a szeptember kilencediki rendezvényen - állítólag - bemutatják az új iPhone-t a már megszokott(?) ezüst-arany-(űr)szürke után rózsaszín-arany színben is. Hogy így lesz-e, meglátjuk. Addig is kedvenc karikaturistánk sorozatát mutatnám meg:
- Hallottad, hogy az iPhone új színben is kapható lesz?
- Sütőtökös?
- Inkább arany-rózsaszín fémesnek mondanám.
- Sütőtök!
- Rózsaszín. Arany.
- SÜTŐTÖK!
- Te ugye nem hiszel az Apple-rémhírekben?
- Nem, de hátha kapok egy kávét, ha tovább nyafizok!

2015. szeptember 4., péntek

Ezer dolláros uzsidoboz az Adobe-tól

Biztos te is örülnél, ha a cégedtől kapnál egy gyönyörű vörös dobozt (már ennek is!), amiben némi sütemény és Starbucks ajándék kártya mellett találnál egy ezer dollárral feltöltött hitelkártyát (naná!). Arról, hogy mire költöd, senkinek sem kell elszámolnod, nincs vezetői jóváhagyás. Jól hangzik, mi?


Az uzsi nincs ingyen
Az Adobe dolgozóinak 2013 óta lehet ebben az örömben részük. Előtte azonban részt kell venniük számos belső tanfolyamon, ahol megtanulják, hogy kell egy ötletet termékké fejleszteni, alakítani. Mert az ajándék ezer dollárt erre szánja az Adobe - bár állítólag nem kéri senkin sem számon. "Nem akartuk, hogy a dolgozó végigjárja a rögös utat, mi átadjuk tudásunk, hogy ő a számára fontos probléma megoldására koncentráljon" - vallja Mark Randall, a program szülőatyja, az Adobe innovációért felelős alelnöke. Nem rég adták át az ezredik(!) vörös dobozt - ez elismerendő hozzáállás. És ez még csak a kezdet, az Államokon kívül most tartották meg az első workshopokat az érdeklődőknek, egy találkozón 50-100 alkalmazott vesz részt.

Start-up házon belül
Afféle Adobe-n belül működő startup vállalkozásoknak tartja a vörös dobozosokat Randall. Aki belefog, annak első lépésben támogatókat - leginkább szakmai - kell szerezni, meghatározni az elérendő célt, paici- és technológiai infókat gyűjteni, ütemtervet készíteni. Ha ezen a fázison átjut a vállalkozó, akkor váratlan ajándékként egy kék dobozt kap. Ennek tartalma nem egységes, mindenki számára egyénileg állítja össze a cég. Olyan dolgokat helyez el benne, amire épp szüksége lehet az ígéretes kezdetek után a belső start-upnak. A mai napig 24 kék doboz került ki - hiába, az élet nem habostorta, vagy legalábbis a nem feltétlenül a hab jut még odaát sem mindenkinek.

Fotolia és a többiek
A belső mentor program eddigi leglátványosabb eredménye a Fotolia felvásárlásához vezetett. Nem zárójelben írom, az Adobe képügynökségéhez cégeknek előfizetési lehetőséget kínálunk akár Adobe Creative Cloud előfizetéssel, akár anélkül is.


A házon belüli innováció egyre több dolgozót szipkáz be, látják a sikeres kísérleteket és mindenkinek akad egy ötlete. Az Adobe számára pedig nagyon jó, hogy ezek az ötletek házon belül maradnak. Még jobb, hogy a képzett dolgozók házon belül maradnak és nem alapítanak kilépve önálló vállalkozást. Persze az Adobe nem találta fel a spanyolviaszt, az összes valamennyire magára adó cég kínál hasonló lehetőséget dolgozóinak.

Tudásmegosztás megosztása
Két oka is van, hogy írtunk az Adobe uzsidobozáról. Az egyik az, hogy Adobe viszonteladók vagyunk, így számunkra fontos, sokszor követendő példa, hogy mit csinál az, akinek a szoftvereit áruljuk, oktatjuk. A másik ok az, hogy az Adobe megosztotta a Kickbox podzsekt lépéseit is, ezeket itt találod.

2015. szeptember 2., szerda

India :: 12 város :: 500 új APR

Miközben Ázsia legnagyobb piacán, a kínain, a hatósággal, a másolókkal és a Xiaomi-hoz hasonló helyi vetélytársakkal küzd az Apple, figyelme kiterjed az indiai piacra is. Amely szép, méretes. Indiában nagyjából 1,4 milliárd ember él. Legnagyobb városa Mumbai (Bombay az elnyomó britt gyarmatosítók szerint) a maga 18, a második legnagyobb a főváros Delhi 16,3, a harmadik pedig Kalkutta 14,1 millió lakossal. New York picivel 8 millió feletti, hogy érezzük - ennyi az indiai Bengaluru lélekszáma is, csak épp erről a városról keveset hallunk. New Yorkban hat Apple Store van - Indiában egy sem.

Az Apple indiai terve egyszerű, tizenkét városban közel ötszáz (kiírtam betűvel, nehogy valaki félreolvassa) Apple Premium Reseller (APR) üzletet tervez nyitni. Az APR boltokat nem az Apple üzemelteti, azok csupán alávetik magukat az Apple szigorú előírásainak, hogy Apple termékeket forgalmazhassanak - ilyen boltokat itthon két lánc, az iStyle és az iCentre, üzemeltet. Az indiai ötszáz bolt is száz céghez fog kapcsolódni. Az iOS piacrészesedése Indiában jelenleg nulla, lásd ezt az interkatív grafikont. Egy másik infografika szerint éppen tizede az Androidnak az iOS részaránya. Szóval, kedves Apple, innen szép nyerni.

2015. szeptember 1., kedd

Külföldön olcsóbb a Mac? (2015/09)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen árai. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.

Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.