Almalap, mint blog

CS6 előzetesebb

2012-02-08T08:48:00.003+01:00

A CS6 tavaszi, várhatóan április–májusi, bemutatása előtt egyre több félinformáció terjed, mi is bátran szaporítjuk ezek számát – most ismét. Volt olyan hír, hogy csak CS5/CS5.5–ről lehet CS6–ra frissíteni – ám ezt később finomították. E szerint CS5/CS5.5–ről olcsóbb lesz frissíteni, mint CS3/CS4–ről. Sőt, ez utóbbi kettőről csak december 31–ig lehet majd CS6–ra váltani, utána megszűnik az Adobe saját termékét felfaló három verziós upgrade–je. Aki pánikszerűen CS5/CS5.5–re upgradelt, ne alázza magát, jól tette, így olcsóbb lesz neki a CS6, mintha kihagyta volna a CS5/CS5.5 verziót.

A CS6 bemutatóval egyidőben újabb felhő száll a fejünk fölé, most az Adobe ereget egyet. A felhő havi bérleti díja 50 dollár (49,99 – de ezzel számoljon a birodalmi lépegető), ha egész évre igénybe veszed az Adobe Creative Cloudot – azaz 12x50USD=140eFt. Cserébe hozzájutunk a CS6 alkalmazásokhoz! A szoftver szolgáltatásként történő használata elsőre jó üzletnek tűnik évi 140eFt összegért évente az egyszeri 450 ezer forintos teljes ár. Bár ... érdemes számolni! Az Adobe amúgy viccesen havi 11,5eFt–ot kér azért, hogy ne torrent szájtról töltsd le a szoftverét.

A Creative Cloud a a CS6–tal együtt debütál, az előfizetők két gépre telepíthetik majd a letöltött alkalmazásokat. Az árba 20GB mennyei tárhely is foglaltaik, eszköz- és asztal–szinkronizációt (lassan mindenki mindent szinkronizál, multi vagyok lassan magam is) kínálnak, valamint hozzáférést az Adobe összes touch app–jához. De elérhető lesz a Business Catalyst a webszájtot jó helyen tárolók számára ("nyomjuk a megvett cuccot, mi, Adobe?"), a Typekit, és a Digital Publishing Suite (amelynek több milliós árára most licitált rá az Apple iBooks Author ingyenes verziójával). Az Adobe ígéri, hogy az előfizetésesek számára az egyes verziók valóban újdonságokat kínálnak majd ("ezt ígérni kell? ajjajj" – sírá a Gonosz Almalap –, "és mi lesz a dobozos vevőkkel, azok hülyített verziókat kapnak majd?").

Ősszel fejenként 70 dollárért (havonta? évente? örökre?) Adobe pajtások lehetünk kollégáinkkal, és ne kell várni az elkerülhetetlenre ahhoz, hogy közös felhőben dolgozzunk (vagy hülye joghurt zabáló angyalokat lássunk). Az év során amúgy jön a Muse (vagy bármi is lesz a neve) HTML5/CSS3 szerkesztő és az Edge flashtelen animáció készítő (nicsak, nicsak? amúgy HTML5/CSS3/JS), ezek a már nem béta Lightroom néggyel mind mennek a Creative felhőbe.

Miért jó az előfizetéses rendszer az Adobe–nak? Mert egyenletessé teszi a bevételt, nehezíti a szoftver–kalózkodást (ne feledjük, a BSA egy gitt–egylet, nem szerv, még köszönni sincs joga, nem hogy levezni, nyilvántartás–vezetésre felszólítani...). Valamint a netes eladással egy idő után nem lesz szükséges sem disztribútorra, sem viszonteladóra.

Eszter beszól

2012-02-07T02:32:00.001+01:00

Ha levelet kapsz. Bár nem tökéletes a megoldás – segítő kéz elkellene –, de azért van élvezeti szint. Jöjjön tehát az, ami a Lion könyvből kimaradt!

AppleScript Editor
Első lépés az AppleScript Editor alkalmazás megnyitása. Az AppleScript amúgy alkalmas alkalmazásokon átívelő programozási feladatok elvégzésére, itt és most csak „faragunk". A faragás tárgya a „Speak Sender and Subject.scpt" fájl lesz, amit persze nem egyszerű megtalálni, mert a Spotlight nem látja, köszönjük Lion! Mi viszont tudjuk, hogy a Macintosh HD (vagy ahogy a merevlemezed elnevezted) > Library > Scripts > Mail Script mappában találod meg. Mivel erre a mappára normális helyzetben nincs írási jogod, ezért amint megnyitottad a fájlt ments azt el valahol a Saját területedre.
A script amúgy nem tesz mást, csak attól függően, hogy nulla, egy vagy sok levél a kiválasztott, nem mond semmit, tudatja, hogy egy levelet kaptál, vagy hogy sok levelet kaptál – Eszter hangján. A scriptet persze lehet csicsázni, bővíteni, én most az alapváltoztatást mutatom meg. Azokat a sorokat kell módosítani, amelyeket piros nyíllal jelöltem, egyszerű gépelés a feladat. Ha nem Gábornak hívnak, akkor ...

Mail Rule
A Mail levélfeldolgozása szabályokkal gyorsítható, könnyíthető és tehető rémálommá. A levelezés szabályokat a Mail > Beállítások alatt találjuk. A legegyszerűbb szabályt alkotjuk meg: bárhonnan is jön új Mail, Eszter bemondja! Evidens, hogy a Run AppleScript mellé azt a helyet add meg, ahová a fentiek szerint átírt „Speak and..." szkriptet mentetted.

Eszter
Esztert az Alma > Rendszerbeállítások > Beszéd > Text to Speach alól hívhatod magadhoz, ha eddig még nem tetted volna meg. Eszter kiválasztása után a Mailt újra kell indítanod.

Hiba
Hiba az, hogy a Mail nem mindig ugrik az új levélre, automatikusan nem mindig az új levél a kiválasztott. Így Eszter gyakorta füllent. Ha azt mondja, nem érkezett új leveled, az azt jelenti, hogy érkezet... Ha valaki segítő kezet nyújtana, és megtanítaná, hogy lehet a legnagyobb azonosító–számú mailt megadni bemeneti paraméterként a szkriptnek, szkriptben, megköszönném, megírnám és fel is használnám.

Facebook részvénykibocsátás

2012-02-06T09:39:00.002+01:00

Szerintem senki figyelmét sem kerülte el a Facebook részvénykibocsátása, bár a természet és a Malév törekedett erre. A "The Economist" az egyik meghatározó heti gazdasági magazin az angolszász területen - és emiatt a világ maradék részén is - ezzel a címlappal kedveskedett, ami egyben szinte hibátlan összefoglalója is a Facebook részvénykibocsátásnak.

A cím - "Maréknyi dollár" - Bud Spencer filmre hajaz. Mark barátai közül - van vagy 800 millió, ha nem több - a véletlen épp a Nagy Testvért (George Orwell: 1984) és Julius Cézárt dobta ki. A fiatalember (1984. május 14. - 1984? Összeesküvés-elmélet hívők, figyelem!) jelenleg az Arckönyv (angolszász csúf- vagy beceneve a Facebooknak a kifordított The Book of Face) Mindenható Ura, aki a Harvardra járt (de nem fejezte be - akkor. Sokan vannak így, elég Bill Gates nevét megemlíteni, bár talán Steve Jobsé ismerősebben csenghet a blogolvasónak). Az már az Economist gonoszsága, hogy Mark kedvenc dalának a Dire Straits "Money for Nothing"-ot, kedvenc játékának a Monopoly adja meg.

És akkor lássuk Mark falát:
Saját maga: "Jöttem! Láttam! Győztem! Gazdagabb lennék Billnél? lol"
Bill Gates: "Nem! Vigyázz a nyalizókkal ... :O("
Hu Jintao: "Baráti adatmegosztás?" (a Kínai Népköztársaság Elnökének kérdése a "kikényszerített" felhasználó-kiszolgáltatásra utal)
Mitt Romney: "Tudok egy jó adótanácsadót!" (Romney a legesélyesebb republikánus elnökjelölt, gyakran támadják késve közzétett adóbevallása miatt a mormon-hívő nagyvállalkozót)
Görög Gazdasági Miniszter: "Lennél a barátom?"
Larry Page: "A Halálcsillag működésre kész és állíig felfegyverezve." (Larry a Google egyik alapítója és vezetője)

Az Oroszlán visszavág

2012-02-06T09:30:00.004+01:00

Péntekenként kikapcsolom az iMacem, mert hétfőig netszünet van, legalábbis iMacileg. Rég néztem már, ezért elleőriztem, és találtam szoftverfrissítést, ráadsául oprendszernyit (10.7.3), nosza, elmenetel előtt letölt, telepít. Nem volt egy száguldó ördög a telepítés, ezért a "telepít és kikapcsol" opcióra vártam vagy negyedórát. Ma reggel gép bekapcsol, logo van, pörgő jel van - más nincs.
Persze, hogy nem az Oroszlán áll bosszút rajtam, mert fikázom folyamatosan, de azért érezhetem így!
Most épp a recovery-re várok ... várok ... már volt újraindulás, most van telepítés. Azért nagy pánik - kernel pánik - nincs, mert a merevlemezem egész tartalma TimeMachine-elt. Így nem veszhet el egyetlen digitális fényképem vagy zeném sem, nem is szólva az aktuális és archívált munkákról.

Version, Lock meg a Duplicate

2012-02-01T09:15:00.002+01:00

Húsz évig használtuk a Save, Save as ... és Close parancsokat. Tök mindegy, hogy az Apple vagy a Microsoft (vagy ami valószínűbb, egy harmadik cég) találta ki, de használata logikus volt. Persze az sem rossz, ha nem kell a mentéssel foglalkozni – vélte az Apple. Ezért a Lionnal eljött a Version, a Lock meg a Duplicate használata. És én ezeket utálom.
Eddig bármilyen programból PDF–et előállítva máris Previewban voltam és ott tudtam dolgozni. Most nem. Ahelyett, hogy dolgoznék, az első annotáló parancs után dönthetek: „Undo Change" (ne dolgozz, dolgoztál már eleget, ne akard ezt, menj haza, felejtsd el) vagy Duplicate. Ha Duplicate, akkor az eddig értelmes fájlnév kibővül egy copy toldalékkal. Az értelmes fájlnév az a név, amire a dokumentum hallgatott abban az alkalmazásban, amiből a PDF–et generáltam. A „copy" toldalék logikus, mert valóban ez egy másolat – csak hogy én nem másolatot akartam, hanem dolgozni az eredeti PDF–en. Igaz, hogy Save.. paranccsal mentve át tudom nevezni – de mi a fenének dolgoztat engem a Macem?
Tudom, túl élhető, megmagyarázható – de a Macben, eddig, az volt jó, hogy nem kellett ideológiát gyártani egy rossz megoldás indoklásához.

Lion, te befejezetlen állat

2012-01-31T15:54:00.002+01:00

Vajh miért van az, hogy a menü sor nyelv választásban elrejtem a billentyűzet nevét – kis zászló melletti szöveget –, akkor újraindítás után ismét ott van? Ilyen apróságok miatt kezdem utálni a Liont.
Még túl friss az élmény, hogy leírjam, miért jó az, hogy nem férek könnyen? még nehezen is alig hozzá a Saját > Library könyvtáramhoz, ami alá persze az összes alkalmazás ment – legyen elég annyi, hogy ma gondolkoztam el először a Windowsra váltásról. Ha a Macből játékkonzolt csinál az Apple, velem ne számoljon.

Smartmobil '12

2012-01-31T08:57:00.002+01:00

Az idei Smartmobil konferenciára már lehet jelentkezni – sőt, érdemes. Egyrészt a félig kész program is csábító, másrészt az ár is még kisvállalkozás–barát. A tavalyi Smartmobilról itt olvashatsz.

"Első napom az Apple–nél"

2012-01-30T09:49:00.002+01:00

Adam Lashinsky álma valóra vált, az Apple alkalmazta. Erről szól könyve, az Inside Apple – amely akkor jelent meg, amikor Adam már nem dolgozott az Apple–nél. Lássuk, hogy milyen az új dolgozó első napja kedvenc cégünknél?

Az Apple egyedi cégkultúrájával már belépése előtt találkozik a jelentkező. Mielőtt felvennék, tonnányi teszten és felvételi beszélgetésen kell átesni. Ezek során a rutinos álláskereső „érzi", milyen állásba is keres az Apple szakembert, ám a vélt állás épp úgy nem létezik, mint az, aminek a hirdetésére a pályázó az önéletrajzát beküldte. Az Apple egyáltalán nem bízik leendő alkalmazottjában, nem is tudatja ezért vele, milyen munkára kívánja alkalmazni.
Azon a napon, amikor a vállalat új alkalmazottjává lesz, „az ember érzi, hogy olyan vállalathoz lépett be, amelyhez hasonlónál még soha korábban nem volt szerencséje". A cég „kult", a belépett alkalmazottra számtalan információt zúdít.
Az új ember mindig hétfőn kezd, kivéve, ha a hétfő ünnepnap. Délelőtt általános eligazításon esik át az új munkavállaló. A más vállalatoknál megszokott útmutatókon, viselkedési kódexen és más papírokon kívül kap egy „Üdvözlünk az Apple–nél!" matricát és egy „2012–es év" pólót. És természetesen az asztalán ott várja egy full–extrás iMac.
Aminek a telepítése, hálózatba kötése ... mind a friss alkalmazott feladata, senki sem segít neki. Az Apple szerint ha elég okos voltál ahhoz, hogy felvegyen munkatársnak, akkor elég okosnak kell lenned egy iMac üzembe helyezéséhez. (Gonosz Almalap most szól: attól, hogy tudsz iMacet üzembe helyezni, nem leszel Apple alkalazott...) Ám hátsó szándék is akad a géptelepítési feladat mögött, adott beállítások megtudásához szóba kell állnod a munkatársaiddal.
A délelőtti eligazításnak volt még egy szép eseménye, amit Adam „Szent Csend"–nek nevezett. A cég biztonsági főnöke ezen beszél az adatvédelem fontosságáról, arról, hogy semmiféle kiszivárogtatás sem engedélyezett. Itt hangzik el, hogy egy korábbi kiszivárgás a cégnek több millió dolláros kárt okozott. (Gonosz Almalap: ennyire perlünk majd, barátom, ha!) Az Apple az első napon világosan kinyilvánította, aki – véletlenül vagy szándékosan – beszél, az repül.
De nem csak fegyelmezés és megfélemlítésből áll az első nap!
Az Apple fizeti az új alkalmazott ebédjét! Ahogy a volt alkalmazottak mondják: „Ez az egyetlen ingyen ebéd, és ezt az első munkanapodon kapod!"

Nem kicsit utálom a Lion AutoSave–jét

2012-01-27T07:42:00.002+01:00

És kívánom vissza a Revert parancsot! Ezzel lehetett visszaállítani a doksit az utolsó mentett formájára. De mivel jön az automatikus mentés, ez az első akart vagy véletlen karakter beírására felülírja a megnyitott változatot. Tegnapi napom negyede arra ment el, hogy vissza Time Machine–eljem azt, amit a Lion automatikusan mentett. Egyre inkább hajlok arra, hogy mint kijön a Lion könyv, a Hóleó vissza jön a gépre. Elsősorban az automatikus mentés miatt, de a mission controllnak nevezett katyvaszt sem szerettem meg, a régi Spaces, az működött! Ha ez az Apple iránya, hogy az asztali, munkavégzésre alkalmas gépét lehülyíti az ujjal bökdösős iOS szintre, akkor el fognak válni útjaink – de legalábbis Hóleó.

Ismét rekord negyedévet zárt az Apple

2012-01-25T08:55:00.003+01:00

Tényleg unalmas, de megint rekord negyedévet ért el az Apple – ám ez volt az első negyedév, amikor Jobs biztos nem állt a vállalat élén.

Értékesítés: 46,33 milliárd dollár (73,3%–kal több, mint egy évvel korábban)*
Részvényenkénti hozam: 13,87 dollár (115,7%)
iPhone: eladva 37,04 millió darab, (128%)
iPad: eladva 15,4 millió darab, (111%)
Eddig összesen eladott iOS eszköz: 315 milliónál több
Mac: eladva 5,2 millió darab, (25.8%)
iPod: eladva 15 millió darab, (–22.9%)
iTunes Store** bevétele: 1,7 milliárd dollár
Árrés: 44,7%, (az előző negyedévben: 40,3%)
Apple store árbevétel: 6,1 milliárd dollár, (361 áruház, átlagosan 17 millió dollár bevétel, 110 millió vásárló [45%])

Almalapos átszámolás jő

Egy négyzetméter ára: 350eFt
Egy lakás: 80 négyzetméter, 28mFt.
Egy ház: 30 lakás, 840mFt
Egy háztömb: 12 ház, 10mdFt (milliárd forint), 44mUSD

Számoljunk hát ezzel a háztömbbel, mint egységgel...

És akkor újra az Apple számai

Értékesítés: 1053 háztömb
iTunes Store** bevétele: 39 háztömb***
Apple store árbevétel: 139 háztömb, (boltonként: 0,38 háztömb = 4,64 ház)

* azaz a 0% jelenti azt, hogy tavaly ugyanebben az időszakban azonos mennyiséget adtak el, eredményt értek el. A negatív szám csökkentést jelent.
** az iTunes alkalmazásból elérhető Apple webáruház
*** ez uszkve–cirka megfelel Budapesten a Dózsa György út – Andrássy út – Nagykörút – Podmaniczky határolta területnek, ami a hatodik kerület nagyobbik fele.

Cikkajánló: Portfólió az iSikerről

2012-01-23T18:30:00.001+01:00

Csúcsokat döntöget az Apple - meddig tart az iSiker?

Az iPad és a hazai közoktatás

2012-01-23T09:24:00.003+01:00

Itt, Banániában, csak azt kívánhatom, hogy valamelyik döntéshozó érdekelt legyen az iPadnek, mint oktatásban használatos eszköznek az elterjedésében. Nem hiszem, hogy minden tantárgy (általános–, közép– és felső–fokon) kiváltására alkalmas, de használatával egyrészt up–to–date lehetne minden érintett tananyag, és technikailag is benne lehetnénk a top10–ben. (A Fanatikus Almalap el tudja képzelni, hogy ütés álló tok használata esetén az iPad kiváltja a medicinlabdát.)
Educatio kiállítás
Tudunk élni, ezért itt jártunk a hétvégén. Két helyen volt kint iPad – ha jól láttuk –, az X–Admin és a SzinvaNet standján. Mindkét cég Apple Solution Provider Education, azaz Apple oktatási viszonteladó. Egyrészt öröm, hogy volt kint Maces szakkiállító – az X–Admin amúgy szinte száz százalékig Maces, a SzinvaNet viszont közbeszerzésben jeleskedik és kínál Macet is. Másrészt az iPad elég alul–reprezentált volt ahhoz képest, amelyet külföldről, Amerikáról olvas az ember. Persze ahhoz, hogy az oktatásban használják az iPadet, alapvető feltétel, (a) hogy a tanulóknak legyen iPade és (b) legyen annyi oktatási tananyag magyar nyelven, hogy megérje iPadet használni a hagyományos könyv, munkafüzet, saját füzet, ceruza, toll... helyett.
Mennyi az annyi?
A legolcsóbb iPad 130eFt (kerekítve, áfa nélkül). Egy iPad – gyerekkézben – maximum – négy évet bír ki, ennyi év alatt el is avul. Egyszerűség kedvéért a – remélem, jól tudom – a tizenkét osztályos általános–gimnázium így három részre osztható. Alsóban kereken hétezer forint* a tankönyv–csomag, ennek nem része a füzet–csomag, és egyéb tanárnénik és tanárbácsik megkövetelte eszközök. A tornaruhát, uzsicsomagot és minden más, ésszerűen nem iPadesíthető dolgot számolva durván évi 15eFt (nettó, áfa nélkül) a taneszköz ár, négy év alatt hatvanezer. Mivel ezeken az eszközökön van árrés (ahogy az iPaden is), a taneszközök bekerülési árat negyvenezernek véve az iPad használata nem tűnik gazdaságosnak. Persze ha kis hazánk minden elsősnek iPadet kölcsönözne négy évre*, akkor a 130e menne lefele, rendesen. Felsőben (5–8. osztályok) az átlag tankönycsomag ára 8944 forint, nagyjából hasonló a helyzet.
Ám gimnáziumban (oks: 9–12. osztályok) 30,605 forint** már más a helyzet, gimiben árban már versenyezhetne az iPad a klasszikus taneszköztárral.
És. Az iPad nem csak eTankönyv, hanem sokkal több, ennek a beárazása, oktatási hasznossága hosszabb és ennél sokkal egzaktabb számítást igényelne. A fenti hevenyészett számítás a gimisek kezébe adna iPadet, a mostani Y generáció amúgy is netfüggő.

*Az általános iskolai tankönyvcsomagok ára
1. évfolyam: 6482 forint, 2. évfolyam: 7430 forint, 3. évfolyam: 7169 forint, 4. évfolyam: 6431 forint, 5. évfolyam: 6550 forint, 6. évfolyam: 7285 forint, 7. évfolyam: 11 110 forint, 8. évfolyam: 10 840 forint
Forrás: Nefmi
** Tankönyvcsomag árak - gimnázium:
9.a 31.694.- Ft
10.a 34.196.- Ft
11.a 28.537.- Ft
12.a 17.995> Ft
a Google nem dobott ki értelmes statisztikát
*** Az Apple–nek az USA–ban több suli–programja is fut a helyi iskola–közösségekkel együttműködve. Az önkormányzó iskola–közösséget úgy képzeljük el, mint hat–tíz általános iskola, egy–két középiskola és a hozzájuk tartozó kollégiumok és a rájuk épülő sport– és egyéb kultúrális–közösségek halmaza, amelyeket az érintettek választotta vezetőség kormányoz, az ő feladatul minél több szponzor–pénz becsatornázásása is. Ilyen volt az Apple sok suli–akciója, ahol 2000–10000 (igen, tízezer) Mac vagy iPad került a gyerekekhez. Itt a szülők anyagi felelősséget vállaltak a gépekért. A szerződés egyik pontja szerint például nem üzemi baleset, és meg kell téríteni a gép árát, ha az vízbe esik. De a lényeg: a szülő felelősséget vállal. És örül, mert nem neki kell finanszírozni. A gyerek meg tanulja, hogy a tárgyakra vigyázni kell.

iBooks Author – magyarul

2012-01-20T14:00:00.003+01:00

Eszter nem pihen, ha egyedi nyelvjárású magyar hangját hallathatja, elkészült az iBooks Author honsítása.

iBooks Author – nyert

2012-01-20T09:56:00.004+01:00

Igen, ez az alkalmazás jó. Nem kicsit, nagyon. Az iBooks Author ingyen tölthető le Macre az App Store–ból. Segítségével olyan ekönyvet hozhatunk létre, amelyet iPaden az ingyenes iBook alkalmazással nézhetünk vissza.
Aki használja a Pagest, annak roppant ismerős az iBooks Author (iBA). A Pageszel eddig is lehetett elektronikus könyvet készíteni, amelyet az iBook jelentített meg, de az így megalkotott ekönyv erősen fapados volt. Az iBA viszont jó, nagyon jó. Alig negyedóra használat után – oks, Pages rutin megvan –, hiba nélkül tudok könyvet készíteni. Az extra – lásd kép oldalt – elemek tesztelése még várat magára, de ezek nélkül is megadom az öt csillagot.
A tesztelés ennél egyszerűbb nem lehet, csatlakoztatom az iPadet a Machez, és rákattintok az iBA iPad ikonjára, ha az iPaden épp az iBook fut, akkor ott megjelenik az általam szerkesztett könyv. A közzétételhez viszont át kell esni az Apple több–fordulós regisztrációján.

A képen az Apple által kedvelt ekönyv fájl–struktúra látható. Az iBA szerzőknek ilyen technikai mélységgel csak akkor kell ismerni az ekönyv struktúrát, ha az ekönyv struktúráról írnak. Amúgy elég az egér szakszerű használata.

Gyakorlott Pages használóként tizenegy perc volt az első könyv elkészítése, beleértve a képválogatást és szövegírást is. Az iPades megjelenítés az iBA teszt megjelenítése.

Fuze Meeting - iPad alkalmazásom (IX.)

2012-01-20T01:18:00.000+01:00

Se szeri, se száma azoknak az alkalmazásoknak, amelyek az „irodától távol" állapot örömteli érzésének eliminálására szolgálnak. Már említettem a FaceTime–ot, ami kispályás versenyző a sokak által favoritnak tartott Fuze Meeting.
A Fuse–t inkább csak próbálgattuk, mint használjuk. Így is vicces látványt nyújtottam, amikor hat fős videó–konferenciába bonyolódtam magammal – szerencsére az AATC előtti folyosó a kora reggeli órákban néptelen. Elvileg, sávszélességtől függve, akár tizenakárhány iPad2, iPhone, Mac, RiM és más eszköz közt is rohangálhattam volna. Ha van videó-, akkor logikusan létezik hang konferencia is, dokumentum megosztás és társai.
Ami miatt nekem szimpatikus a Fuze, hogy demo accounttal – azaz ingyenes próba regisztrálással – ál–hang–konferenciába kapcsolódhatunk be, megelőzve a szolgáltatásért fizetendő 29 dolláros havidíjat. Igen, tudom, a Skype ingyen van, a FaceTime ingyen van (bár az iChat videókonferencia képessége is csak négy fős), a Fuze tudásának csak egyik része a videó–konferencia.
A Fuze Meeting még az Apple saját iPad népszerűsítő videójában is felbukkan, 0:15–0:18 közt látható az alábbi YouTube videón. (Persze, hogy Eszter beszél.)

CS6 – upgrade ár előzetes

2012-01-19T08:45:00.000+01:00

Egy blog–bejegyzésre hagyatkozva tavaly év végén sokan frissítették Adobe Creative Suite csomagjukat ötösre, vagy öt.ötösre. Leginkább azért, mert úgy értelmeztük, az Adobe szakít a három verziós frissítési szokásával és CS6–ra csak CS5–ről (5.5–ről) lehet majd frissíteni. A napokban vált hivatalossá, lehet majd CS3–ról és CS4–ről is frissíteni CS6–ra, ám ez drágább lesz, mint CS5/CS5.5–ről. (Hogy a CS3/CS4–ről CS5/CS5.5–re frissítés és onnan CS6–ra olcsóbb–e vagy CS3/CS4–ről CS6–ra, az még nem ismert.) A CS6 frissítési lehetőség a CS6 megjelenésétől év végéig él, a CS6 az első félévben jelenik meg (ha minden igaz).
Az Adobe tavaly novemberben jelentette be a CS vásárlás/bérlés új módozatát, ez érinti a teljesen új Creative Cloud névre keresztelt ingyenes Adobe tárhely felhőt, ami kötődik olyan a CS elemekhez, mint a Photoshop, az Illustrator, az InDesign vagy az After Effects. Az új előfizetéses/bérlési rendszer az Adobe számára folyamatos árbevételt jelent, a jelenlegi dobozos megoldás pedig lökésszerű, egyenetlen eloszlású pénzáramlást okoz.
Az első saját számításaink szerint az előfizetéses rendszerrel jobban járnak a vásárlók (és az Adobe), mint a hagyományos verzióról–verzióra váltó felhasználók (és a viszonteladói lánc – érdemes volt hát Adobe Certified Resellerré válni, nemde?)

FaceTime - iPad alkalmazásom (VIII.)

2012-01-18T08:59:00.001+01:00

Lassú léptekkel haladva kívánjuk meggyőzni magunkat, hogy az iPad az ideális mozgó iroda. Lassú léptekkel távolodva az irodától azt tapasztaljuk, hogy – cég jóságtól függően – az alkalmazottak munkavégzése egy–sok százalékkal csökken naponta. Nem rossz indulatból, csupán alkalmazotti tudatalattiból. Elég személyesen megjelennünk, a teljesítményszint – jó cég esetében – azonnal visszaugrik száz százalékra, vagy még fölé is. Személyesen jelen lehetünk úgy is, hogy még sem vagyunk ott – lassú léptek messze visznek – a FaceTime használatával.

iPad 2 és wifi
E kettő kell nekem (extraként: szabadság és szerelem), hogy videó hívással érjem el iPad 2, iPhone 4 vagy FaceTime futtatására képes Mac környékén mocorgó kollégáim. A szemkontaktus fontosságát nem lehet túlértékelni, a kép hátterében pedig látjuk, hogy ki merre jár – csak nem a közeli kávézóban? még otthon? kis kínai kifőzdében? édesanyával a padláson teregetve? Sőt, kérésre egy mozdulattal körbenézhetünk az irodában.

Ingyen
A FaceTime használata nem kíván további beruházást – elég megvenni az iPadeket, iPhone–okat és Maceket. Ami még szükséges, minden felhasználó számára saját Apple ID létrehozása. A FaceTime vidáman eléri az Address Bookban (Címtárban) tárolt adatokat. iPhone–os ismerős telefonszámára kattintunk, akkor lesz a hívás FaceTime hívás, ha a hívott félnél ezt engedélyezték és a FaceTime kész a hívás fogadására, a többiek esetében a mail címre kell kattintani, hogy FaceTime kapcsolatba kerüljünk, feltéve... ("Ó Apple, mi azért imádunk Téged, mert Logikus vagy és Felhasználóbarát! Akkor ez mi?" – fohászkodott a Fanatikus Almalap egységes híváskezdeményezésért.)

A Mac (fentebb) és az iPad (lentebb) épp FaceTime kapcsolatba került. A Mac beépített FaceTime (leánykori nevén iSight) kamerája látja, ahogy bal kézzel tartom az iPadet, aminek most a megjelenítő felületi kamerája aktív. A kezemben tartott iPhone most nem játszik, csak fényképpel dokumentál. Aki figyelmesen nézi, az észreveheti, hogy mindkét eszközön a hívót mutató kép tükörkép. A Photo Booth képes arra, hogy a készített fényképet azonnal megfordítsa, így az nem tükörképként mentődik. De a FaceTime, az iChat is és a PhotoBooth is tükörképet mutat nekünk.

iPad statisztikák a Földről

2012-01-17T08:31:00.000+01:00

Az IDG több felmérést is készített a közelmúltban az iPaddel kapcsolatban, most ezek közül emeltünk ki hármat. Az első grafikonon (klikk a nagyobb mérethez) az látható, hogy adott eszközt az iPad mennyire váltja ki a felhasználók szerint. A rövidebb sötétkék csík a teljes helyettesítést jelenti, a világosabb a részlegest. A grafikonról leolvasható, hogy bárki bármit mond, a tablet a hordozható gépek legnagyobb riválisa. Másként fogalmazva, szinte minden egyes eladott tablet eggyel kevesebb eladott notebookot jelent.

A tabletek használhatósága kérdéses – pont e blog olvasója ne lenne már csurdultig tele a „hogyan tudnám teljes értékű munkatársként használni az iPadem" kísérletektől? A következő kördiagram–áradaton piros szín jelzi, hogy a kör alatti funkciót a felhasználók hány százaléka végzi kizárólag iPaden. Jól leolvasható, minél kevésbé passzív a felhasználás módja, annál inkább használunk más eszközt is. Számomra a „szórakozás" 31 százaléka meglepő, valahol az első háromba vártam.

És végül az utolsó oszlop–grafikon földrészenként mutatja, hol miért vesznek iPadet. A baloldali skálához tartozó kék oszlopot azok adják ki, akiket az iPad szolgáltatásai és használhatósága vett le a lábukról, a jobboldali zöld oszlopba pedig azok tartoznak, akik a marketing hatására vásároltak iPadet. Igazából a déli kontinens, Ausztrália és Új–Zéland alacsony kék oszlopa a meglepő (figyelem, más a kék, és más a zöld skálázása!).

Sajnos az IDG adatait közlő írás nem szól arról, hogy hol, mikor és hogyan készült ez a felmérés.

Szénkészítés iPad Pages–zel

2012-01-16T13:39:00.004+01:00

Valami fura okból minél nagyobb egy cég, annál később küld pénteken árajánlatkérő mailt „jó lenne, ha még ma" kitétellel. Most pénteken is kaptam jött egy, gondoltam békében, otthon megválaszolom, amíg készül az ebéd (igen, szeretek délután fél négy felé ebédelni, na!). Momentán nincs otthoni gépem – az egy darab ősöreg pécé csak Simcityzésre alkalmas (anno tizenéve ezért vettem) –, így maradt az iPad. Picit fáztam a gondolattól, de úgy éreztem, egy nyúlfarknyi levél nem lehet akadály.

Küldi, kapja, tisztelt bárki, telefonos megkeresésére adom az alábbi ajánlatot, ennyi iPad ennyiért, bármi kérdés, keressen, dátum, aláírás, csók.

Ez Macen tényleg két perc. iPaden több. Hogy mennyi, azt nem tudom, de több. Épp ott tartottam, hogy sikerült a „küldi" és a „kapja" olyan formázással, mint ahogy szeretném (kivéve sortávolság, mert az csak a stílusok által hozottan volt módosítható), amikor erős égett szag áradt be a konyhából. iPad balra le, rohanás, az izzó lábasban faszénné transzformált gnocci megtekintése közben ablakfeltépéssel biztosítani a füst távozását (hat éve nem látott szomszéd rosszalló pillantásának fogadása).
Summa: az iPad Pages mellett röpül az idő. Az is hülye, aki péntek 14 után árajánlatot ír. Olcsóbb rendelni, mint készíteni.

Conference Pad - iPad alkalmazásom (VII.)

2012-01-13T11:17:00.004+01:00

(Súlyos marketing fordítás jő - mondá a Gonosz Almalap.)
Az iPad új szintet jelent az előadásban. Amikor sok ember előtt adsz elő, akkor csatlakoztasd az iPadet (iPad2!) kivetítőhöz vagy HDTV-hez Digital AV Adapeter (kb. 11eFt) vagy VGA Adapterrel (kb. 8,5eFt). Ha Keynote*-ot használsz, akkor az iPad lesz az előadói kijelző - látod az épp kivetített szlájdot, a következő szlájdot és saját jegyzeteidet, mit ne felejts el elmondani az adott dia láttán, miközben hallgatóid a kivetített képet látják. Persze nem csak Keynote-ból áll a világ. PowerPoint fájlok prezentálására ajánljuk a rövid nevű Quickoffice Pro HD for iPad alkalmazást (gyenge 16 euróért), amely persze jóval többet tud a PowerPoint fájlkok prezentálásánál, vagy az iWork anyagokkal is elbíró GoodReader for iPadet, de ügyesen az iAnnotate PDF is segítségünkre lehet PDF** prezentáció esetén.
(Marketingség vége)

Ám a fentiek maximum a technika bűvöletében élő hallgatókat nyűgözik le - iPadről ilyet, gondoltad volna? Hú meg ha! Ami igazán ütős lehet egy jól feliPadesített környezetben, az a Conference Pad használata. A lokális wifi hálózathoz csatlakozott 14 másik iPaden jelenhet meg egyszerre mindaz, amit a saját iPadeden végzel egy, két, három, öt vagy tizenegy ujjal. A program természetesen(?) iPhone-on és iPod touchon is elérhető. Szerintem már súrolja a perverziót, de öt iPaden Bluetooth alatt is használható, remek alkalom autóban egy gyors meeting lezavarására. A Conference Pad ára négy euró (iPadenként) - szerény véleményem szerint nagyon megéri.

* nem győzzük hangsúlyozni, az iPades Keynote messze nem tud annyit, mint a Maces. Hosszabb lista az, amit nem tud, mint amit hajlandó átvenni.
** a full extrás PDF prezentációk sem full extrásan játszhatók le, ebben az esetben is teszteljük le, mire képes az iPades PDF megjelenítő alkalmazás, mielőtt pár száz óra munkát fektetünk be a Macen olyan prezentációba, amit aztán rajtunk kívül senki sem lát (vö. ott fogsz majd sírni)

SharePoint - iPad alkalmazás (VI.)

2012-01-12T10:38:00.003+01:00

Nem teljesen véletlenül lett más a cím, ilyen alkalmazásom nincs, de Windowson élni kénytelen ismerőseim sűrűn emlegetik a SharePoint Mobile Clientet. Az alkalmazás neve rejti célját: képes Microsoft SharePoint csatlakozásra, az ilyen szerverről megosztott feladatok, képek, dokumentumok és címek elérésére, megtekintésére, kezelésére. Ahogy a Maceseknek az iCloud-iCal-AddressBook-Reminder-Mail biztosít folyamatos adat-integrációt, ezt teszi a SharePoint alkalmazás a Microsoft SharePoint szerver adatokkal. Használói szerint az ingyenes verzió mindent megad, ami szükséges - ám köszönetképp (ötből négyen) letöltötték a 12 eurós full verziót is.
(Kaptam egy kedves mailt is, hogy miért csak iPades verziókról írok, amikor az említett szoftvereknek iPhone-os, sőt, mi több: iPod touchos verziója is van. Leginkább azért, mert a programok iPaden használhatóak, iPhone-on nincs élvezeti értékük.)

iAnnotate PDF - iPad alkalmazásom (V.)

2012-01-11T09:23:00.003+01:00

Amúgy jogos a kérdés, miért lelkesedem annyira a PDF matató alkalmazások iránt, amikor saját tapasztalatom is az, hogy az annotált PDF (megjegyzéssel, kommenttel ellátott) ritkább, mint a fehér holló. A következő okok miatt.
1.
Macen PDF-et előállítani a Print paranccsal bármelyik alkalmazásból lehet, ennél egyszerűbb megoldás nincs sem Macen, sem más operációs rendszerben.

Nem sokan tudják, hogy a Print (izé... Lion, tehát: Nyomtatás) parancs PDF mentés lehetőségei általunk módosíthatók és bővíthetők. Nagyon bátran nekieshetünk az Automatornak, és készíthetünk Print-plug-int. A Print-plug-in ide, a PDF mentés alá kerül be. A PDF-et különböző célra generálunk. Ha egy dokumentumot neten szeretnénk továbbítani, akkor fontos, hogy minél kisebb fájlméretet kapjunk, de a web-hivatkozások, email címek és más "interaktivitások" megmaradjanak. Ha ugyanezt a dokumentumot nyomdába szeretnénk kinyomtatni, akkor a fájlméret közömbös, viszont fontos, hogy a nyomdai előírásoknak (felbontás dpi-ben, képek megfelelő cmyk-színtérbe forgatva, alátöltés, netán kilövés) rendben legyen. Profi Acrobat felhasználó vagy cég képes olyan PDF generátort készíteni, ami szintén beépül a Nyomtatás > Mentés PDF-ként parancs alá, és célirányosan optimalizálja a PDF-et.

2.
A PDF jó, mert platform független, bárhol megnyitható.

Az Adobe célja a PDF megalkotásakor az volt, hogy legyen egy "konténer", amibe bármit - szöveg, kép, zene, film, bármi... - belepakolható, hogy a platformok, verziók és oprendszerek közt sértetlenül utazhasson a tartalom. A PDF máig tudja ezt, ezért szeretjük annyira. Hiszen megnyitva bármilyen platformon (asztali gép, hordozható, mobiltelefon, tablet...), bármely oprendszer alatt (OS, iOS, Win, Linux, Android) ugyanazt látom - kivéve, ha olyan PDF-t generálunk, amelyben szándékkal nem kerülnek be a felhasznált betűcsaládok, mert ilyet is lehet.

3.
Legtöbbször olvasunk PDF-et. Ennél sokkal ritkábban szeretnénk megjegyzést fűzni egy-két pontjához, vagy kiemelni azt mások számára - ezek az annotálást kívánó pillanatok.

Jellemzően az, aki hibát talál egy PDF anyagban, az nem szakembere annak az alkalmazásnak, amiből a PDF-et generálták. Gondolj egy agyonformázott Word vagy Pages doksira, és akkor még nem szóltunk InDesignról, Illustratorról vagy ArchiCADről. Aki hibát talál, vagy módosítást szeretne, az általában a főnök, az ügyfél - nekik nem is dolguk az adott alkalmazás profi kezelése, és legyünk őszinték, ne is nyúljanak bele a forrás-anyagba! De PDF-ben bátran összefirkálhatják, javíthatják a doksit, megjegyzéseket írhatnak - amelyeket a készítő szakember majd ripsz-ropsz visszavezet a forrás-fájlba. A cégen belül jellemzőbb a nyomtatott anyag agyonfirkálása, pedig a PDF előnye az is, hogy könnyebb megőrizni, lefűzni a későbbi visszakereséshez. A cégen kívüli kommunikáció esetén a PDF-annotálás nélkülözhetetlen.

iAnnotate PDF
Az alkalmazás nyolc-euróba kerül, megéri az árát. De, amint említettem, PDF annotáló alkalmazással dugig az App Store. Amiért az iAnnotate szerintem kiemelkedik, az a kommunikációs képessége. Számtalan módon képes a megtekintett PDF-ek továbbküldésére.

NFL '11 - iPad alkalmazásom (IV.)

2012-01-10T11:30:00.002+01:00

Ennyi munka alkalmazás után jöjjön a szórakozás, az NFL 2011 remek példa arra, amikor rendes költségvetésből fejlesztenek. Az NFL - amerikai foci - (halkan írom) flashre emlékeztető pörgő-forgó módon jelenik meg, áttekinthető szerkezete segít megtalálni minden info-morzsát. A beillesztett videókról visszanézhető a szezon összes meccsének legfontosabb pillanata (igen, a szaltós td és Brees 5000+ yardja is). A meccsek alatt tíz másodperc késéssel jönnek az adatok, minden játék kísérletről kísérletre követhető, animációval visszajátszható. Ami arra utal, hogy nem csak a fejlesztésre volt pénz, de a folyamatos - folyamatos? azonnali! - frissítésre is.

GoodReader for iPad - iPad alkalmazásom (III.)

2012-01-09T09:16:00.002+01:00

Négy euróba kerül ez a, magát joggal "svájci bicskának" nevező alkalmazás. Nehéz is lesz egy rövid bejegyzésben összefoglalni, mi mindenre képes, de teszek egy kísérletet.
Alapvető előnye, hogy együttműködik az iDiskkel (ez az Apple búcsúzó tárhely-szolgáltatása), az iClouddal (ez lesz helyette), a pénteken bemutatott Dropboxszal. Ha ez kevés, akkor FTP, AFP(!) és WebDAV protokollokat is ismeri a Goodreader for iPad (G4i) - így segítve át azon, hogy az iPaden nincs fájlkezelés. Ez az üzleti alkalmazások esetén egyre inkább az iPad használatának korlátja. Nem megoldás, hogy az alkalmazások úgy passzolják egymásnak a dokumentumokat, mint focisták a labdát - egyre hosszabb lesz az X alkalmazásban felpattanó lista, hogy mivel is nyissa meg a letöltött fájlt.
A G4i (magyarul: Jóolvasó) megnyit mindent, ami számít: Office-t (.doc, .xls és .ppt), iWorköt (.pages, .numbers és .keynote), PDF-et és szövegfájlt.
A megnyitáson túl képes PDF annotálásra - megjegyzések PDF-hez fűzésére, nyilak rajzolására, bekarikázásra, ahogy ezt az Adobe Reader és az Acrobat Pro verzió is képesek. Ez persze ismét mutatja, az iPad inkább vezetői eszköz, passzív munkára alkalmas, de egyes dolgok hatékonyan elvégezhetők.
Melyiket válasszam?
Számtalan hasonló képességű alkalmazást találunk, mint a G4i. Nem is biztos, hogy a G4i a legjobb, sőt, szinte biztos - de az is, hogy az egyik legjobb. Mindenkinek, akinek hasonló tudású alkalmazásra van szüksége, érdemes kicsit nézelődnie az App Store-ban, hogy kiválassza a saját céljának, használati szokásának legmegfelelőbb alkalmazást.
Amiért nekem szükségem volt a G4i-re, képes akár negyvenszeresen is belenagyítani a (PDF) dokumentumba, és ez volt az első alkalmazás, ami ezt kínálta.

Dropbox - iPad alkalmazásom (II.)

2012-01-06T09:20:00.003+01:00

Az iPad hordozható iroda. Rá kellene nézni az értékesítés alakulására? Azonnal dönteni kell egy projekt következő fázisáról? Partnered szerződés-tervezetét mutatnád meg ügyvédednek? Az iPad mindebben segítségünkre lehet. Az üzletvitel különböző dokumentumok, különböző fájl-formátumú dokumentumok használatát követeli meg. Egyre több asztali alkalmazást találunk, amelynek elkészült iPades párja. Amelyik cég meg elhenyélte az iPades fejlesztést, annak fájljait más alkalmazással tudjuk megnyitni iPaden.

Az iPaddel különböző dokumentumokat megosztani a legegyszerűbb Maillel - ugyan hülyén néz ki, de küldjük el az adott fájlt magunknak, és az iPades Mailben egyfelől megkapjuk, másrészt ott van az elküldöttek közt is. A QuickLook az iPaden is működik, nincs anya alkalmazásra szükség a dokumentum megtekintéséhez. Ha szerkeszteni is szeretnéd, akkor az Open paranccsal megnyitva a megfelelő alkalmazást ezt is megteheted. És amikor befejezted az anyag szerkesztését, Maillel szépen vissza tudod azt küldeni - magadnak, mindenhova. Ez azért kicsit macerás, nem?

Ezért érdemes Dropboxra váltani. A Macen, pécén, pingvinen is futó Dropbox tulajdonképp nem más, mint netes tárhely, ahová bármelyik eszközödről, bármelyik platformról tehetsz fel fájlokat. Macen a Finder Sidebarjában (Oldalsávjában) is megjelenő Dropbox két mappát kínál, az egyik a fénykép-szinkronizácláshoz Photo névre hallgat, a másik pedig a többi fájlodat várja Public néven. A Dropboxhoz is névvel, jelszóval jutsz hozzá. A Dropbox ingyenes, de pénzért tárhely és további szolgáltatások vásárolhatók.

Ne téveszd össze őket a Saját > Public és a Saját > Photos mappával!

iPaden, miután letöltötted a Dropboxot, add meg a bejelentkezési nevet és jelszót (amit Macen adtál meg a Dropboxhoz), és ... minden ott van, ahol a Macen hagytad.

Pro és kontra
A Dropbox előnye, hogy akár többen is tudtok osztozni a tartalmán, Macen és pécén bármit, iPadről meg csak képeket és videókat feltöltve - ez utóbbi mindjárt a kontra érv is, ami a Dropbox ellen szól. Amiért a Dropboxot nem droptam ki, az iPad inkább passzív eszköz, így az adatáramlás jellemzően Macről iPadre halad, az iPaden ritkán módosítok dokumentumokat - akkor azokat visszamailem, jobb híján. (Van ugye az iDisk, de halálra ítélte az iCloud).

HomeBudget - iPad alkalmazásom (I.)

2012-01-05T09:00:00.003+01:00

Sokszor szóltunk már arról, hogy mennyire hiányzik egy könnyen kezelhető, hazai viszonyokra szabott házi-gazdasági alkalmazás. Az ilyen alkalmazás alkalmas arra, hogy háztartásunk pénzügyeit szemmel kövessük.
Mit tud a HomeBudget?
Feljegyezzük és tároljuk a befizetendő és befizetett számlákat - gáz, víz, villany, újság, telefon, parkoló-bérlet, közös költség... -, az eseti befizetéseket - Buksi oltása, nyilászáró-csere, tankolás... - és a bevételeket - fizetés, Anyu támogatása, lakás bérbeadásából származó pénz. A betáplálta adatok lekérdezhetők, visszakereshetők és láthatjuk őket szépen idősorban is (hogy miért mindig emelkedőben, ha költségről van szó, az rejtély).
Az ilyen program használói két csoportra oszthatók. A brutális Excel-függésben szenvedők az utolsó pimf kiadást is beviszik épp úgy, mint az utcán talált öt forintost. Övék a mindent-tudás boldogsága, hetente, havonta forintra egyeztethetik a pénztárcájuk tartalmát a HomeBudget által számolt összeggel (a felelősségre vonó modul még készül). Az ő előnyük az, hogy tényleg fillérre pontosan tudják, hova megy el a pénzük. Ami a nadrágszíjra is alig tellő világban bónusz (bár hogy honnan volt pénzük iPadre, az rejtély).
A másik csoport az adatokat lazábban rögzítőké, ők általában csak a rendszeres havi számlákat - gáz, víz... - rögzítik, netán a bevételeket is. Noha így nincs teljes rálátásuk pénzügyeikre, viszont azonnal észlelhetik, ha valamelyik (rögzített) költségük elszabadul (szolgáltató duplán számláz, brutális áremelés, kiskorú rátapadt a telefonra...).
Amerikában (amely momentán nem integet vissza) a program számos itthon ki nem használható szolgáltatást is ad, ilyen az előtakarékosság, hogy teljes a fizetős egyetemre (ennek is kezd itthon szezonja lenni), a HomeBudget és a bankszámláink elektronikus összevezetése, programból történő átutalás indítás. Ahhoz persze, hogy valaki ilyesmiket használjon, megfelelő pénzügyi kultúra is szükséges - ugye ezt tanítják általános iskolában, ahol az életnek tanulunk, nem a tanító néninek?
Honosítás
Ahogy említettük, ilyen alkalmazás nincs magyar nyelven - mert mi nem ismerünk ilyet, bár csak tévednénk. Ezért honosítjuk a HomeBudgetet, amihez némi angol nyelvismeret kell (bár ez nem egyetemi diploma).
Programtól függ, hogy az alap-kategóriák (expenses, bills, income, accounts...) átírható-e, a HomeBudget esetén nem. Ám az egyes elemek már magyarok lehetnek: az Accounts felvételekor bátran írjuk be, hogy "Magyar Bank zRt.", a Payees esetén pedig jöhet az "Elektromos Művek", "Posta" vagy "Társasház". A költséghelyek a HomeBudget esetében a Budget alatt találhatók, itt találjuk a Home/Rent, a Utilities és a Car/Auto helyeket. Ezeket szintén nem tudjuk magyarítani (a nyelvtanulók számára a kategóri-jelző kis ikonok lehetnek irányadóak), de a Home/Rent alá már vidáman fel lehet venni a "Közös költség" és "Lakás biztosítás" besorolásokat. Ezek rögzítése egyszeri munka, segítségükkel tudjuk havi/évi bontásban az adott ki- vagy befizetést lekérdezni (Report). Sőt, a HomeBudget hat hónapos prognózist is készít: mit várhatunk.
Bónusz
Amikor az ember leáll a Hivatallal vitatkozni az ügyfélszolgálaton (falon a PR-nyalás: érted élünk-halunk, fogyasztó!), akkor az iPaden három ujj-mozdulat kikeresni a 2007. decemberi számlát (számlaszámmal, azonosítómmal, Szabó Ervin tagságival, összeggel, befizetés időpontjával), miközben a bonyolító (mert hogy nem ügyintéző, az biztos) csak bambán bámulja tetű lassú pécéjén nyögve futó gigaalkalmazását. Majd tíz perc múlva - francia-kockás papír és ceruza - elkéri az adatokat tőlünk.

Az Oroszlán barlangjába

2012-01-03T10:29:00.003+01:00

tévedtem. Miután kinyomtattam az utolsó tavalyi számláim a Lion alatt nem futással fenyegető Számlázó programmal, feltettem a Liont. Tudom, én vagyok a kisebbség, aki aktívan használja a gépet, ha nem így lenne, akkor iPaden élném az életem. Rövid egy óra alatt a következő bánataim lettek-voltak.
Egy
iCal naptárban vezetem, mikor milyen tanfolyamot tartunk. Mivel az iCalt weblapba hajlító tisztességes megoldást még nem találtam, ezért írtam egy Automator rutint. Ez kikeresi a megfelelő naptárból (több is van) azokat az oktatásokat (mert vannak bemutatók és mások is), amelyekre még lehet jelentkezni (ami megvolt, azt sem törlöm). Ezekből az Automator text-fájlt készít és megnyit egy Numbers doksit - mindjárt folytatom. Nos, a Lionra váltás után a fenti Snow Leopard alatt írt Automator workflow megnyitása vidáman hazavágja az Automatort - küldtem az Apple-nek öt üzenetet (ha lehetne Automator rutint írni az Automator kifagyása utáni Apple-nek küldhető üzenetere... de nem lehet). Majd újra összeállítottam a workflowt - ugyanazok az utasítások, ugyanaz a sorrend. Így már működik.
Kettő
Automatorban megnyitva lehet futtatni egy workflowt, de az elmenthető .app-ként is, azaz alkalmazásként is. A fenti rutint eddig így használtam. Ám a Lion agyon ajnározott automatikus mentése keresztbe tett. Ha elmentem az újra összerendezett utasításokat workflowként - hogy ha elírtam, később tudjam javítani -, akkor többé nincs Save as parancs, hogy más fájl-formátumba, alkalmazásba írjam a rutint. Másolat készítéssel persze minden megoldható. Persze ahányszor javítani kell a workflowt, annyiszor kell majd újra duplázni, hogy app-ként is menthessek.
Három
Ott hagytam el, hogy az kis alkalmazásom megnyit egy adott Numbers doksit és vágólapra tette az elkövetkező oktatásokat, időponttal együtt. A Numbers ebből generál JavaScript kódot, ami kell a webes megjelenítéshez (én így szórakozom). A generálás nem jelent mást, mint jó néhány szöveg-függvény használatát. Hóleó alatt bekopiztam az app-om vágólapon kínált szövegét egy adott táblázatba, egy másik táblázatot meg kimásoltam (ez volt a kész JS kód), és mentés nélkül(!) bezártam a Numberst. Azért mentés nélkül, mert így az előző konvertálásból nem maradhat vissza semmi kósza kód, téves info. Lion alatt ez nem használható. Ha bemásolom az oktatásokat, akkor a változást az AutoSave azonnal menti - bár én ezt nem akarom! Egyetlen megoldás van: a Finder > Get Info ablakban lelockolom a nyomorultat. (Igen, lehetne Stationeryt is készíteni, de azt a Lion nem értelmezi, miután bemásolom az adatokat, ráment és megszünteti a Stationery állapotot - érteni sem akarom, miért.)
Ekkor a bemásolás után döntenem kell, hogy a) hagyom az egészet a fenébe (Cancel) b) feloldom a fájl zárolását (majd ha hülye leszek, kis cicám) vagy c) készítek egy másolatot. Ez utóbbi azért jó, mert ahány futtatás, annyi másolat keletkezik a merevlemezen (persze egy jó Automator rutinnal az egészet kidobhatom az űrbe, a galaxis amúgy is ott terpeszkedik az asztalomon, nemde?).
Négy
A megfelelő táblázat-részt átmásolom a Dreamweaverben megnyitott javascriptbe (hogy a Lion telepítése után miért kellett újra telepítenem azt a java-környezetet, amit telepítettem a Hóleó alatt, amikor a DW kérte - szintén nem szeretném tudni). És amikor rámentettem DW-ben, akkor ismét van egy apró Automator rutin, amely a Fetch használatával a módosított fájlt fel-ftp-zi a megfelelő helyre. A küzdelem eredménye amúgy jobbra látható "Apple szoftverek oktatása" felirat alatt.

Lion könyv, hol vagy?

2012-01-02T08:11:00.002+01:00

A Lion-könyv, amelyet oly sokan vártunk karácsonyra, csak az idén jelenik meg. Az ok? Mindenki egy-két napot késett, így aztán a könyv lekéste a karácsonyi beszállítás határidejét - december eleje. Amit ugyanis addig bevesznek a könyvkereskedők - Libri, Alexandra és tsa. -, az van, amit nem, az nincs. Ha véletlenül elkapkodnának egy könyvet, akkor az hiába áll a kiadó raktárában, hiába keresik a boltban - nincs beszállítás. Mert a kereskedő leltároz. Ez persze nem menti a Lion könyvet, de nem is magyarázza. Miután viszont elbukott a beszállítási határidőn, nem is volt nagy inspiráció a befejezésére.
Befejezni egyetlen fejezetet kell, az elsőt: "Hogy kerül [Lion] a Mac a Macre?" "Így szállítják." Ez a minimál terv. Régen az utolsó fejezet volt a gyűjtőhelye mindennek, ami máshová ezért vagy azért nem fért be, most az első lesz, ide kerül az Apple ID megszerzés, az Auto Save ... a Lion Macre tétele mellé.
A könyv kiadásra készre tétele január elejének a feladata számomra.

2012: Pécé utáni kor

2011-12-29T08:00:00.002+01:00

Ahogy ezt Jobs megmondta, megjósolta, a körülöttünk lévő IT világ elmozdult a hordozható gépek felől a tabletek felé, az asztali gépek az eladási statisztikákban lassan kerekítési hibák. A hordozható gépek esetén is az Apple-nél az Air részesedése lassan 50 százalék fölé ér, az Air szó szerint és átvitt értelemben is a legvékonyabb kliens.
A tabletesdés másik oka, hogy sokkal nagyobb a passzív fogyasztók tábora - ideértve a pár soros mail, sms, Facebook, Twitter bejegyzéseket -, mint azokét, akik aktív adatbevivők.
A passzív nézéshez egyszerűbb alkalmazások és kevesebbet tudó oprendszer dukál, ezt jelzi az állítok királyának iOS-felé hajlítása, a Lion Mohamed, az iOS a hegy - na, ez megfelelő képzavar.
A fentiek következménye (is), hogy csökken a képzések, oktatások száma - mit lehet egy Facebook-használaton tanítani? Vagy iPad prefen? Úgy sem használja, úgy sem jegyzi meg - jövőre már nem is lesz, mert - nem használják.
Így teljesen érthető, hogy az oktatást (is) terhelő két százalékos áfa emelést benyeltük - ennyivel leszünk olcsóbbak jövőre, plusz infláció (bonustrack: 2012: az elrugaszkodás éve).

iPad/iPhone rejtett gyöngyszemek

2011-12-27T10:21:00.003+01:00

Oks, legyek én az egyetlen, aki eddig nem tudta - azért elmondom. A hosszú ünnepek alatt annyian használták az iPadem és iPhone-om, hogy elkerülhetetlen volt felfedezni az alábbi hasznosságokat:
1. Mama-mama gomb
OKs, ezt tudtam. Kétszer megnyomva a "mama" gombot, az alsó sorban megjelennek a futó alkalmazások, így könnyű egyikről a másikra váltani. Persze, hogy nem férnek el, így jobbra görgetve (sokszor) a sort, az összes futó elérhetővé lesz.
2. Alkalmazás bezárás
Az, hogy az iOS eszköz nem fagy ki vagy nem lassul le, annyira igaz, amennyire e dupla állítás a Mac esetén megállja helyét. Nos, ha rendet szeretnénk rakni, akkor "dupla-mama" (a kifejezésért köszönet 33 éves múlt Zitának), majd tartsuk "lenyomva" bármelyik alkalmazás ikont az alsó sorban. Amikor látjuk a sarkukban a kis piros ikszeket, engedjük el, majd bökjünk a bezárandó alkalmazásra. Az Apple állítja, hogy nem érdekes, hány alkalmazást futtatunk - én viszont állítom, hogy egyesek futva maradása adott idő után érezhető. (És ezt is tudtam, nem úgy, mint a most következőket.)
3. Dupla ébresztő I.
Ha a teljesen bealudt iPhone-t vagy iPadet dupla mama-gombozással ébresztjük fel, akkor több alkalmazást azonnal használhatunk. Az egyik a fényképezőgép - az ikon alul lesz látható. Mennyivel gyorsabb ez, mint egy mama ébresztés, elcsúszkázás, esetleg lock-kód beadása, fényképező alkalmazás megkeresése és megkattintása? Sokkal.
4. Dupla ébresztő II.
Szintén dupla mamás ébresztés után azonnal elérjük az iPod vezérlés - ez a kijelző felső részén látható az iPhone esetében. Sőt! Itt egy szokatlan ikonra kattintva válthatunk a kimenet - iPhone, AppleTV... - közül is (feltéve, hogy van ilyen a wifin). A 4S használók tükrözve is megoszthatnak így zenét vagy mozit. (És most tanultam!) Még egyet balra sasszézve ezen az alsó soron, külön kimenet választási és hangerő állítási lehetőséget kapunk.
5. Elforgatás ellen
Elforgatás ellen csak iPaden tanultam meg védekezni, ott szoktam hanyatt, oldalt fekve olvasva mindig eltalálni azt a tíz fokot, aminél z iPad elforgatási vágya felhorgad. A bonyolult Beállításos-oldal-kapcsolós megoldás helyett az alsó sor elérése után - dupla-mama - balra haladva eljutunk az iPod vezérléshez. Itt kakukk-fióka az az ikon, amivel rögzíthető a kijelző, forgatás-mentesíthető.

2011.

2011-12-25T14:42:00.000+01:00

Aki nem tudja, hogy ki lesz Hari Seldon, annak most találtunk kellemes olvasmányt az ünnepek idejére. Seldon fogja felfedezni a pszicho–históriát. Ez matematikai tudományág, amivel az emberi társadalmat lehetséges szimulálni, és nagy valószínűséggel meg lehet határozni tömeges emberi reakciókat, és ennek alapján a jövőt. A kezdetekben minél nagyobb tömegekkel kell számolni – a Naprendszer kerekítési hiba, a Tejút már valami –, idő haladtával egyre kisebb embercsoportok jövőbeli viselkedése is megjósolható adott hibahatárral. Seldon majdani halála után hologramként időről időre megjelenik az Időkriptában – a fanyar valóság az, hogy néha isszák szavát, amellyel a jövőbe látóan elemzi az aktuális helyzetet, néha pedig senki sincs jelen.
A Föld nevű bolygó időszámítása szerinti 2011. évben elvesztett egy látnokot, aki talán mentalista is volt seldoni értelemben. Nagyon reméljük, hogy kedvenc cégünknél nem lesz szükség arra, hogy szorongva összegyűljenek az Időkriptában arra várva, hogy felhangzik a „one more thing”.

Akarjuk és kívánjuk

2011-12-23T16:47:00.004+01:00

A very merry Christmas
And a happy New Year
Let's hope it's a good one
Without any fear
War is over over
If you want it
War is over

Ajándék ötlet 6. - egy marék hűtőmágnes

2011-12-22T08:19:00.000+01:00

Baráti beszélgetés során derült ki, hogy a hűtőmágnes gyűjtés igazi szenvedély-betegség. Van, aki hét kézfogáson át képes ismerettséget szerezni, csak hogy speciális hűtőmágnest szerezzen be. Nos, ha ilyen szenvedély-beteg ismerősünk lenne, vagy csak Maces, iPhone-os vagy iPades, akkor ne habozzunk a fenyőfája alá csempészni egy marék speciális hűtőmágnest! A képek nagyon hasonlatosak az App ikonokhoz, de - persze hogy szerzői jogok miatt - nem teljesen azonosak. Bár ötéves ismerősünk remek saját felületet rak össze belőle a nagy munkában magától mindig kinyíló hűtő ajtaján.

(via Starking)

Ma avatják fel Jobs szobrát a Graphisoft parkban

2011-12-21T07:38:00.003+01:00

Tulajdonképp ennyi a hír. De vajon miért fontos a Graphinak a szobor állítás?
A szocializmus vége felé még nem voltak számítógépek, vagy ha voltak, akkor messze nem úgy néztek ki, mint a maiak. Terem méret, lyukkártya elektron-csövek ... ilyesmik. Százhalombattán (ha jól emlékszem) épp gigantikus csőrendszer épült a lokális erőműhöz, a térbeli modellezés az alapvetően karakter-orientált számítástechnikai eszközöknek nem volt erősségük. Egy kis csapat valahogy szert tett a rohadó kapitalizmus egyik csúcstermékére, amelyen minden bittel takarékoskodva megoldották a fent említett feladatot. Talán ezért jutalmul, de kijutottak az egyik nagy német számítástechnikai vásárra, ahol még maga az Apple is kiállított. Ahogy illik, az Apple képviselője is végigjárta a többiek standját, és a magyaroké előtt leesett az álla. Rövid kávé-bambi körök után az Apple két ígéretet is tett és mindkettőt betartotta. Egyrészt a legújabb gépeiből adott a két fős ktsz-nek (ha jól emlékszünk: kisipari termelő szövetkezet, vagy valami hasonló pre-kft forma) és pénzzel is támogatta őket (kapitalizmusul: biznisz-éndzselként lépett be a sztártáp vállalkozásba). Na, így kezdődött a Graphisoft sikertörténete. (Amelyről persze született egy remek könyv is Bojár Gábor, az egyik alapító tollából - irány az antikvárium!)
(A történetet emlékezetből írtam, ha valami konkrétan nem pont így történt volna, akkor bocs.)

Ajándék ötlet 5. - Ferrari

2011-12-20T08:14:00.002+01:00

Last minute érkezett hírlevél, amely számos ötletet ad a Mac és iPad használó ismerőssel megáldott ajándék-vadásznak. Szívünkhöz legközelebb a Ferrari áll. Bár ez itt játékmodell, amely iOS eszközzel irányítható, azért tudjunk róla, az 1:1 méretű modell is kapható, mint aránylag drágább kiegészítő az iPhone-hoz vagy iPadhez.

(via Starking)

iWork - Жди меня, и я вернусь.

2011-12-19T08:47:00.004+01:00

Anno szinte egyszerre jelentek meg az iLife és az iWork '09 verziók. Azóta az iLife karcsúsodott (iDVD és iWeb ment a lecsóba), de legalább lett '11 verzió (iPhoto nem lett jobb, de az iMovie és GarageBand határozottan). Ám az iWork nem változott, nem változott tavaly sem, idén sem ... pedig várok rád, várunk rád (versben elmondva). Ha eljössz, legyen Numbershöz hasonló grafikon készítési lehetőség a Pagesben és Keynote-ban, legyen értelmes össze-dolgozási lehetőség (az iwork.com szép kísérlet, de felejtősebb, mint a dobott .Mac vagy MobileMe), legyen erősebb az ePub lehetőség (a mostani inkább minta érték nélkül), lehessen a Keynote-ban a szlájdot az oldal közepén szerkeszteni, ne csak a bal felső sarokban (ez animációknál több mint szívás).
Ennél nagyobb vágyaim is vannak az iWorkkel kapcsolatban - Numbers: külső Numbers fájl hivatkozás; Pages: páros-páratlan oldal kezelés, nyomdakész PDF generáló opció; Keynote: mentés HTML5/CSS3 (Ad absurdum: JS!) irányba (anno ugye volt flash, bár rettenetes), de beérem azzal, ha a három alkalmazás mindegyike kap egy iPad kapcsolót, amivel le lehet hülyíteni a tudását arra a szintre, amit az iPad tud. Ezzel sok-sok felhasználót segítenének meg abban, hogy ne használjon trágár kifejezést.
És ráadásként: az iWebet a közösségi média widgetekkel felszerelve, tedd be az iWorkbe!

Az Adobe értéke

2011-12-15T11:13:00.003+01:00

A 2011-es év egyértelműen a tablet jegyében telt, nem véletlen, hogy minden érintett vállalkozás azon van, minél nagyobb szeletet csenjen el a tablet-tortából. Abból a tortából, ami még nincs is kész, hiszen úgy a hardver, ahogy a rá kerülő tartalmat előállító megoldások dinamikusan változnak és - szerintem - még inkább változni fognak jövőre. Noha az alkalmazás fejlesztés az igazi aranybánya - bár nem minden, ami fénylik -, engem leginkább a jelentősebb szöveget tartalmazó tartalmak - magyarul: könyvek és újságok - tabletre menetele foglalkoztat. És ennek a piacnak - jelenleg - meghatározó szereplője az Adobe.

Az Adobe, amely a CS4 megjelenése után épp úgy hátradőlni látszott, mint anno a Quark. Ám az Adobe-nál még emlékeztek, mi lett a 3.x sikerén alvó (sőt: horkolva alvó) Quarkkal, jött egy ifjú titán a Photoshoppal a háta mögött, és az InDesignt kvázi iparági szabvánnyá tette, mire a Quarknak kinyílt a szeme. Mire kinyílt, már nem csak kapaszkodnia, de futni is kellett neki - azóta is lógó nyelvvel fut - a CS-ek (Creative Suite-ok) után. Jobbra látod az Adobe részvényértékének a Trefis elemző cég szerinti felbontását, a belső kör a 2010. májusi adatokat, a külső a mai számokat tartalmazza.
Olvassunk le számokat! A Creative Suite (amit a Trefis "Photoshop and other creative softwares" megnevezéssel futtat - ez mutatja, mekkora hatalom még mindig a Photoshop) rovására szerzett teret az Acrobat-család, bár az utóbbi kevesebb, mint harmada az előbbinek. Önmagához képest erősödött az Omniture, ez az egyik legnagyobb Adobe jegyezte felvásárlással került a céghez. Fontos szerepet szán neki az Adobe, minden más felhasználás mellett az Adobe Digital Publishing Suite szolgáltatással iOS-re vagy Androidra tett újságok és könyvek, illetve az e feladathoz kapcsolódó szájtok net-analitikáját biztosítja az Omniture.
(Igazi Gonosz Almalapos megjegyzés: sem a CS5.5 prágai bemutatóján, sem a most novemberi Creative Developer konferencián sem sikerült élőben megtapasztalni az Omniture tudását: Prágában egy ritka rossz előadás - szürke alapon szürke betűs szlájdok - gátoltak meg. Münchenben a háromnapos fejlesztői konferencia Omniture előadója egyenesen Hong-Kongból jött, de ő volt az egyetlen az összes előadó és résztvevő közül, aki pécét használt - és semmit sem tudott életre kelteni vagy megmutatni.)
S végül ejtsünk egy szót a befejezettnek nyilvánított mobiltelefonos Flash támogatásra - nem sokat veszített az Adobe, ismerjük el. (És ha tudjuk, hogy az Apple hasonló elemzésében az asztali Mac aránya alig másfél százalék és folyamatosan zsugorodik, akkor tudjuk, nincs alapja annak a pletykának, hogy hamarosan nem lesz Mac Pro.)

Creative Suite
A Creative Suite múltja és becsült jövője olvasható le a grafikonról. A bruttó nyereség azért ilyen pofátlanul magas, mert nem tartalmazza a fejlesztési költségeket, csak a szoftver vevőhöz való eljuttatásának költségei jönnek le a bevételből: gyártás, szállítás, raktározás, valamint a disztribútor és a viszonteladó (reseller, mint a mAcademia) bődületes árrése. Látható a 2008-2009-es válság, amibe az Adobe-nak a CS4 bemutatásával sikerült beletalálnia. Végül a szabad cash flow az, ami a Trefis alapján a valódi - vélelmezett - nyereséget mutatja. (Igen, tudom, hogy a cash flow nem pont ezt jelenti, de itt bátrak voltunk, és ezt az értelmezést találtuk helyénvalónak.) Az előbb már említettem a válságot, ez a baloldali grafikon még brutálisabban mutatja meg, mekkora gyomrost (sallert, kokit...) kapott az Adobe (és nem csak ő). Ha úgy éreztük, hogy a Creative Suite egyre drágább, akkor megnyugodhatunk, jól éreztük, a csomag egyre drágább és az előrejelzés szerint az ára tovább is fog emelkedni. Ezért (is) érdemes majd kedvenc Adobe-viszonteladót felkeresni, az Adobe szoftverek több pénzügyi konstrukcióban birtokolhatók legálisan.
Az eladott példányszám is visszaesett a 2000-es évekhez képest. Ez ösztönzi arra az Adobe-t, hogy - állítólag - beszüntesse a három lépéses upgrade lehetőségét, és - hasonlóan sok más szoftver-fejlesztőhöz - csak egy lépésest engedélyezzen. Azaz CS6-ra (hivatalos Adobe megnevezés szerint: "CSnext", azaz "következőCS") csak CS5-ről - és CS5.5-ről - lehet majd frissíteni. Aki elhiszi ezt a pletykát, az használja ki a mostani kedvezményes upgrade akciókat. Aki nem, az ne.

Acrobat-család
Az Acrobat-család ár és értékesítési grafikonja nagyon hasonlít a CS-éhez, ám, ha jól megnézzük, egyrészt sokkal kisebb számok szerepelnek a bal oldalon, viszont sokkal nagyobbak a jobb oldalon. Ami igazán fontos, hogy az Acrobat értékesítés növekszik és nem stagnál, mint a CS-é. (Legyen tiszta, Acrobat alatt nem az ingyen letölthető Acrobat Readerre gondolunk, hanem az Acrobat X Pro-ra és társaira.) Régóta halljuk, hogy az Acrobat milyen nagy jövő előtt áll, itthon - úgy tűnik - továbbra is ott topog a kapuk előtt. (Álmodtam egy világot magamnak / Itt állok a kapui előtt. / Adj erőt, hogy be tudjak lépni, / Van hitem a magas falak előtt.) Pedig mennyivel egyszerűbb lenne a papír mentes világot - lásd adóbevallások - felváltani PDF-űrlapokkal. Amelyek megfelelő kialakítás esetén azonnal számszaki ellenőrzést végeznek. Kitöltés után azonnal feldolgozódnak. Nincs emberi hiba - maximum elbocsátás a megszűnő adatrögzítői állásokból. Ide szúrtam még az Acrobat bevétel-nyereség grafikonját is, egyrészt azért, mert megrajzoltam Numbersben, másrészt az ilyen számok iránt érdeklődő blogolvasó kedvébe jártunk.
Az Acrobat lehetőségeit erősen befolyásolja, hogy milyen fejlesztői környezet veszi körül. Maga az alkalmazás csupán puszta váz, ami persze jól használható, mint stand-alone program, de igazi erejét akkor mutatná meg, ha plug-inekkel bővítve munkafolyamatba építik - a fenti adós példa is így értelmezendő.

Kreatív piac
És végül, de nem utolsó sorban, lássuk mi a helyzet a kreatív piacon! Bár a grafikon ismét magáért beszél, az nyilvánvaló, hogy az Adobe jelenleg a piac meghatározó szereplője, a piac növekszik. Az is egyértelmű, hogy jövőre (vagy utána) minket is elér a "tartalmat a tabletre!" lendület, ami annál erősebben érezhető, minél nyugatabbra utazunk - bár nem árt San Francisco-nál megállni, esetleg Hawaii még belefér. Érdekes lesz látni, miként változik az eladott CS licenc szám, ha (1) az Adobe bevezeti az egy lépésnyi upgrade-t és/vagy (2) megerősíti a szoftver-bérlést, netes fizetést.

Hogyan szúr ki az Apple a viszonteladóival?

2011-12-14T09:12:00.006+01:00

Egy szívünkhöz közelálló cég karácsonyra meglepné dolgozóit iPaddel - ki is nézték a 8GB-os, wifis, fekete iPadet. Kellene nekik tíz darab. Telefon APR1-nek, APR2-nek és APR3-nak - az egyik helyen akad egy(!) darab, amit két órára félretennének tizenhat éves ismeretségünkre tekintettel. Bennfentesként megtudom, hogy ne is reméljem, hogy karácsony előtt változik a helyzet. Persze egy helyen, az apple.hu Áruházban két napos szállítással ígérik az iPadet. Hát így szúr ki az Apple a viszonteladóival.
Az már csak hab a tortán, kedves Bástya elvtárs, hogy mint mezítlábas viszonteladó, ezen a bolton 42 ezer forintot keresnénk. Ami persze sok pénz, csak épp messze nem fedezi a költségeket (bank: 7e - megvesszük és jóváírják, iparűzésiadó: 14e, és akkor még nem is szóltam az iPad felhajtása, visszaigazolása, vevő nyugtatása, áru összeszedése és kiszállítása költségéről).
Persze minek nekik iPad, vehetnének Time Capsule-t is, azt szeptember óta csak az Apple Áruházból lehet vásárolni, ott, érdekes módon van, üzletben meg nincs. Ez persze nem igaz, van üzletben is: az osztrákokban.

1993
Októberben mutatták be az LC 475-öt. Karácsonyra az itthoni épp éledező Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 475 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.

1994
Júliusban mutatták be az LC 630-at. Karácsonyra az itthoni pezsgő Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 630 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.

2004
Októberben mutatták be az iPod U2-t. A U2 hazai kiadója november végén több száz darabot rendelt - karácsonyi ajándéknak. December 20. körül külföldről, nem Apple szervezésben, érkezett meg a rendelt mennyiség. Másnak persze nem jutott. (Illetve az Almalapnak egy, mert Molnár Melinda jó volt hozzánk.)

2005
Februárban mutatták be az iPod minit (második generációst). A karácsonyi bevásárlás slágere, a "menő kütyü" nem meglepő módon az iPod mini lett. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára iPodot. Sok dühös, csalódott nem vásárló. (A kis Grafi/HDSys/ITM CE/Apcom akkori vezetője nem hivatalos úton szerzett pár ezer darabot, amiért az Apple számára kukoricát hintet a sarokba.)

(A fenti négy eset talán a legszebb, bár csak városi szájhagyomány élteti - jogilag semmi felelősséget sem vállalunk azért, hogy pont így történt, bár ott voltunk.)

Ajándék ötlet 4. - iPhone könyv

2011-12-13T07:42:00.000+01:00

Szintén kedvenc kiadónk, a Perfact Kiadó jelenteti meg "Az iPhone könyv"-et.

Elévülő Apple-vizsgák

2011-12-12T00:29:00.000+01:00

Egy hónapja van mindazoknak - és ebben a Karácsony és a Szilveszter-Új Év -, akik szeretnék megújítani a Final Cut, Motion és SnowLeopard/Lion vizsgáikat, az Apple ezek nyilvános nyilvántartását január 12-vel szünteti meg. Ezt követően is lehet használni ugyan a megszerzett címeket, de a neten az Apple nem tanusítja ezek meglétét. Vizsgára felkészítés, vizsgáztatás: XMS Akadémia vagy MacAcademia.

Ajándék ötlet 3. - Illustrator CS5 könyv magyarul

2011-12-11T14:41:00.002+01:00

A Maces könyveket is kiadó Pefact folytatta az Adobe Classroom sorozat kiadását, ezúttal az Illustrator CS5 jelent meg - épp karácsony előtt. A kiadás során az apróbb verzió-javítások is bekerültek a könyvbe, amely ideális karácsonyi ajándék lehet.

Ajándék ötlet 2. - Photoshop CS5 könyv (magyar)

2011-12-10T14:35:00.002+01:00

A Maces könyveket is kiadó Pefact folytatta az Adobe Classroom sorozat kiadását, ezúttal a Photoshop CS5 jelent meg - épp karácsony előtt. A kiadás során az apróbb verzió-javítások is bekerültek a könyvbe, amely ideális karácsonyi ajándék lehet.

Karácsonyi ajándék ötlet 1.

2011-12-09T07:47:00.003+01:00

Az Apple története az Almalapban
Az Apple megalapítása
Apple II és III
Liza csak egy volt
Macintosh

A Sotheby aukcióján vásárolható meg az Apple 1976-os, eredeti alapító okirata azzal a kiegészítéssel, amelyet 11 nappal később tettek, ekkor vált ki a harmadik alapító társ, Ronald Wayne, Steve Jobs és Steve Wozniak [Almalap: Interjú Steve Wozniakkal] [Steve Wozniak Budapesten] mellől. A licit 150 ezer dollárról indul. Az áron jelentőset taszíthat Jobs pár héttel korábbi távozása - a szakértők szerint ideális időpontban kerül kalapács alá az okirat-csomag.
Az Apple Computer Company alapításakor Jobsnak és Wozniaknak 45-45 százalékos tulajdonrésze volt, Wayne 10 százalékot kapott. Őt azért vette be a két Steve, hogy legyen aki vitás esetekben dönt köztük. Wayne-nek már volt egy csőddel végződött vállalkozása, emiatt rettentően félt a megismétlődésétől. Amikor látta, hogy Jobs milyen vehemenciával (Gonosz Almalap értelmezéssel: trükkel, átveréssel, füllentéssel és mismásolással) veti bele magát az üzletszerzésbe, gyorsan kihátrált a cégből. Kilépése után 800, majd kicsivel később még 1500 dollárt kapott. Ha a mai napig megőrizte volna tíz százalékos részvénycsomagját, két milliárd dollárt érne az. Jobs halála előtt készült Wayne-nel új interjú, ebben Wayne megismételte, hogy nem bánta meg akkori döntését. Az aukcióra kerülő papírok egyébként Wayne példányai voltak, amelyet még 1994-ben eladott egy gyűjtőnek.

Hamarosan valódi karácsonyi ajándék ötleteket is adunk.

Zsebészek piaca

2011-12-08T08:34:00.002+01:00

Egy elhalt nyelvújítási kísérlet volt anno a zsebész, de az Almalapnak máig tetszik, tehát - erőltetjük. A zsebész a Palm és Newton (melyiket is fejlesztette, gyártotta és forgalmazta az Apple?) kapcsán született, ma az okos-telefonok és tabletek gyűjtőneve - lehetne. Az Economist infografikáját (na, ez napjaink egyik varázsszava!) osztjuk meg most, értelmezését mindenki maga végezheti el.

Elszürkülő APR-ek

2011-12-07T08:12:00.005+01:00

Az Apple új dizájn színe a szürke, nem is olyan rég a Starking újította fel az Arénában található üzletét és egy Facebook meghívás szerint most erre készül az iStyle a Westendben.. A felújítás költsége természetesen hétpecsétes titok, de tízmilliós nagyságrendben kell gondolkodni. Ám a pénz nem minden, bár nem lebecsülendő. Az Apple-nél egész stáb dolgozik azon, hogy a világon bárhová is mész, egységes megjelenésű Apple boltok várjanak. Az APR (Apple Premium Reseller) számára hosszú kézikönyvet adnak, hogy minek hol kell lenni. Csak egy apró példa a múltból: az iPodokat bemutató pulton - a pultól később - megadják, hogy a bejárathoz képest milyen sorrendben milyen típusú és színű iPodot kell találni, az iPodoknak két inchre kell lenni a pult szélétől. Az iPodok mögötti tájékoztató tábla elején és hátulján is adott szöveg szerepelhet - csak. Az iPodokra csak az APR-ek számára előállított tartalom kerülhet fel. És így tovább.
A pult. A bolt berendezési tárgyait csak és kizárólag az Apple által kijelölt cégtől lehet megvásárolni - gondolhatod, hogy az ár mennyire alku tárgya. Ha már megvetted a lapra-szerelt bútort, azt csak az Apple által kijelölt cég szakembere szerelheti össze. A szakember Németországból jön, egy APR-t nagyjából két nap alatt szerel össze. Az ember össze költségét a bolt állja. Ugye ezek után nem hiszed, hogy az APR dönti el, hogy a boltban mi hová kerül?
Nem is. Készíthet tervet az adott ország Apple képviselete felügyeletével, amit aztán elküldenek Cupertinoba, ahol ülnek rajta pár hetet, majd visszaküldik a "mit miért nem lehet" és a "mit hogy kell csinálni" listát. Ha az iPod elhelyezését így szabályozták, akkor még a villanyégők helyét és típusát is megadják, efelől se legyen kétséged. Ha az APR valami olyat szeretne, ami nem található az Apple kézikönyvében, akkor vagy hónapokig lobbizik - a siker igen kis esélyével, vagy mihamarabb belenyugszik.
Szeretnél APR lenni? (Ok, nem te, de vezetni? Tulajdonolni?) Akkor készülj arra, hogy az Apple durván két évenként átalakíttatja veled az üzletét - a beszürküléssel jövő év végéig kell végezni - a te költségeden. Legyünk fair-ek, a felújítás, átalakítás költségét vissza lehet igényelni az Apple-től, hírek szerint 40-80 százalékot 4-8 hónapon belül jóvá is szokott írni. Addig viszont te finanszírozod az amerikai gazdaság egyik legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú cégét.

Apple kedvezmény AATC hallgatóknak és oktatóknak

2011-12-06T15:46:00.003+01:00

Olvasnivaló! Hol és milyen AATC képzéseket találsz? Nézzed meg itt!

Az Apple langy felhője alatt nőhet nagyra a Samsung

2011-12-06T01:26:00.000+01:00

Az Almalap egyik kedvenc hírforrása, a megbízhatósága miatt kedvelt Bloomberg cikke alapján készült összegzés fejti fel a talányos címet. Így szó lesz az Apple szerver parkjáról, az atomerőművekről, a thaiföldi árvízről és a Samsung helyzetbe kerüléséről.
Az Apple, a Google, az Amazon, ahogy más cégek is, egyre több szervernagyvárost üzemeltet. Ezek segítik az adott cég „felhő”–alapú megoldásait, azaz a netes szolgáltatásokat. Ezeknek csupán egy része a tárterület, egyre több a netes szolgáltatás, említsük a Gmailt, mint klasszikus esetet, és az Apple új Photostreamjét, mint egy szívünkhöz közelebb esőt.

Minden nyolcadik elektron
A szerverfarmok igazi energiazabálók, egy szerversziti üzemeltetési költségének akár 12–15 százaléka is lehet az energia számla. Ráadásul – ezt a villanyégő óta tudjuk –, az energia nem csupán arra megy el, amire szánjuk. Ahogy az égő fény mellett hőt ad le, hasonló a helyzet a környezetüket remekül felmelegítő szerverszitikkel, egy Mac is termel meleget (azt is), hát még több millió processzor, memória... A szerverszitik száma pedig folyamatosan nő, így az áramfogyasztás is egyre fontosabb az üzemeltető számára. Akit a 12–15 százalék nem csapott eléggé mellbe, azt terítse le egy 2006–os, öt évvel ezelőtti adat, már akkor az USA teljes energia felhasználásának 1,5 százalékát nyelték el a szerverszitik, idén ez az arány már három százalék lesz. A környezetvédők számára még egy adat, amivel érvelhetnek majd: Dél–Korea legnagyobb szerverszitije épp annyi áramot eszik, mint a közeli hatvanezres város.

Szerver–memória
Az iPad és a tabletek térhódítása nem csak a számítógépgyártók, de a gyárak beszállítói számára is rossz hír. A memóriagyártók számára rossz, mert egy tabletbe 40 százalékkal kevesebb elektronikus alkatrész kerül – a merevlemezgyártók meg csak ülnek, és lóbálják a lábukat, esetleg az optikai tároló–eszközgyártókkal sakkoznak, dominóznak. A DRAM chipek – memória – legnagyobb gyártója a Dél–koreai Samsung (45 százalék), második a szintén Dél–koreai Hynix (21 százalék). A pécé vs. tablet okán a DRAM piac árbevétele 27 százalékkal csökkent, ennek csak egy része a piac zsugorodása, a jelentősebb részt a piac zsugorodására válaszul adott padlóig lenyomott árak adják – szép öngerjesztő folyamat ez. Pedig a szerver–memória az egyik legkelendőbb termék a szerverszitiknél.
Amikor a Samsung elkészítette a DDR3 DRAM–ját, az 67(!) százalékkal kevesebb áramot fogyasztott, mint elődje, az 50nm–es DRAM. Hasonló nagyságrendű megtakarítás ugyan nem várható az újabb fejlesztésekről, de minden százalék számít. A Facebook szerverpark energia felhasználásának minden tíz százaléka egy–egy atomerőmű fenntartását teszi szükségessé.

Cím magyarázó
Az Apple a legújabb technológiával építette fel szerverparkját, így az kevesebb hőt ad le (kevesebb energia megy veszendőbe), ezért langyosabb a felhője. A Samsung az Apple legnagyobb memória beszállítója. És. Tudjuk, hogy nem áramot fogyaszt egy eszköz, hanem teljesítményt vesz fel, de ez nem fizikai szakdolgozat.

Az Apple környezet-terhelése. A sor végi Létezés tartalmazza az alkalmazottak munkába járása során keletkező környezetterhelést, az irodák világítását... (2009 - Jobs zöldíti az Apple-t)

iWeb - "tudja jól, ő már nem kell"

2011-12-05T09:41:00.002+01:00

Dehogynem. Sőt! Szinte szezonja van az iWeb képzésünknek. Ahogy egyre többen használják a Macet, és annak könnyen kezelhető iLife és iWork elemeit, úgy kezdik hiányolni az iWebet, az Apple egyszervolt web-szerkesztő alkalmazását. Azt az iWebet, ami a Lionos gépeken már nincs fent, pedig Lion alatt hibátlanul fut. Jelenleg egyetlen okát látom annak, hogy az Apple dobta az iWebet, a MobileMe utódja iCloud nem támogatja honlap elhelyezését.
De támogatja az elkészített szájt fel-FTP-zését vagy lokális mappába mentését. Az iWeb borzasztó nagy előnye a felhasználó számára az, hogy nem kell tudni, mi az a HTML, mi az a CSS, vagy mi az a JavaScript - egyszerű fogd-és-vidd módszerrel készíthető honlap. Persze a szerkesztés lehetőségei behatároltak, de anyagilag az iWeb verhetetlen.
Nem az ára miatt (ami azért benne volt az iLife-ban vagy a Mac árában), hanem öt-tíz oldalas szájthoz nem kell egy web-fejlesztőt megbízni, aki 50-500 000 forintért elkészít valamit, amit a megrendelő nem tud módosítani (hiszen nem ért a HTML-CSS-JS-hez). Így minden módosítás ima (lécci-lécci-lécci) és pénz (10-50e). Az iWebbel e helyett pikk-pakk elkészíti azt, amit szeretne, és csak az idejébe került.
Igen, egyre kevesebb rész használható az iWebből, a blog-oldal rész, bár működik, soha sem volt erős. A podcast inkább az Apple erőltette, mint használható oldal, amióta van iWeb. Mozit betenni hiba, tessék feltölteni a YouTube-ra, és onnan widgetként visszalinkelni. Ha már widget, nem működik a két MobileMe-s widget, a visszaszámlálás (ez csak a MobileMe szájton megy), a két FaceTime-os (hogy ez a név a nem fejlesztett iWebbe hogy burjánzott be?) widget közül a fényképes még csak-csak használható, a mozis esetén ismét a YouTube út a járandó.
De ott a HTML-snippet, ha már mindenáron külső kódot szeretnék beilleszteni a honlapunkra - remek megoldás bannerek, flash-cuccok ... betételére. Nagyon hiányzik a Facebookos widget - de a Facebook oldaláról kimásolt kódot a HTML-snippetbe illesztve ez is megoldható.
Az iWeb - szerintem - jó, az iWeb kell. Az Adobe kínálatában sincs igazi alternatívája, de az App Store-ban sem találtam hasonló képességű - 20 dollárnál olcsóbb, nulla HTML-CSS-web-szerkesztő ismeretet kívánó alkalmazást.

+1 érv az iWeb mellett
Az iWeb sablonokat használ, ezek jellemzően 800 pixel szélesek, ami a mai kijelző méret mellett szerény. De viszont épp tablet-barát. Így az iWeb ideális belépő-szintű iPad-fejlesztő eszköz. (Bár az Apple nem szereti.)

Aki appá lett

2011-12-02T08:57:00.006+01:00

Az ember, aki appá lett, az Handras, az XMS vezetője. Bár nem az első hazai viszonteladó, aki iPhone-ra, iPod touchra vagy iPadre letölthető alkalmazást készít, ám ez - lévén András az egyik, ha nem a vezető Mac-blogger (az app megjelenése után azonnal a leggyakrabban letöltött alkalmazássá lett, az XMS-t 30 000 rajongó követi a Facebookon) - igen személyes hangvételű. Az alkalmazás ingyenes és küzd minden első verziós kihívással. A hibák egy része ismert, ezek okáról - miért ad ki valaki félkész szoftvert? (vö. Steve Jobs: A Microsoft remek alkalmazásokat készít, de miért nem fejezi be a fejlesztést, miért teszi azokat közzé 80 százalékos állapotukban?) - András a blogjában válaszol: a blog is olvasható az app-on át.

Apple alkalmazások sikeressége

2011-12-01T10:40:00.000+01:00

Az App Store szavazásai alapján néztem rá, melyik Apple alkalmazással mennyire vagyunk elégedettek (igen, volt már egy ilyen bejegyzés). Az adatok az értékelések (csillagok adása) alapján készült, a nagy számok baromi erős törvénye (ez valamilyen statisztikai tétel hétköznapi megfogalmazása) biztosan támasztja alá, hogy összefüggés van a letöltés és értékelés közt.
A felső grafikonról az értékelés arányai olvashatók le, a két alsó érdekesebb. A korábbi és mostani számok azt mutatják, hogy a Final Cut Pro X (FCPX) nyerte a letöltési versenyt (jobb oldali grafikon) és ugyanakkor az ő megítélése esett a legjelentősebben (baloldali grafikon). Az iPhoto '11 is szép számú letöltést/értékelést kapott, ő javított eredményén. (Bár mindenki tudja, de azért ideírjuk, minden új Macen előretelepítve megtalálható az iPhoto, az iMovie és a GarageBand, így ezek letöltési/értékelési száma nem a valós használatba vételi számot mutatja, hiszen azok veszik meg, akik a '09-es vagy még régebbi verziót használták.) Az Xcode kapcsán érdemes megismételnem, az Adobe fejlesztők - akik szinte kizárólag Macen dolgoznak - az Xcode előző verzióját használják, az újat - ami a grafikonokon szerepel - nem, nem is ajánlják az Adobe alá fejlesztőknek.

PDF-ből Keynote Automatorral

2011-11-30T07:54:00.004+01:00

Előbb-utóbb mindenki belefut abba a feladatba, hogy egy sok oldalas PDF-be mentett prezentációból kellene Keynote prezentációt készíteni. Ez utóbbi persze messze semmit sem mutat Keynote tudásából, mert oldalain egy-egy kép lesz, az adott PDF-ből generált kép. De ha már van egy kép, akkor az felül-rajzolható, átírható, részeiben kitakarható - mindent használhatunk, amit a Keynote kínál.
Biztos száz meg egy módja van sok oldalas PDF Keynote-ba forgatásának, jöjjön a százkettedik!
1. Elindítjuk a Keynote-ot, választunk egy barátságos sablont, majd az első oldalt üres sablonná (Masters > Blank) tesszük. Ezt inkább a szépségért, mint hasznosságért, mint ahogy látni fogjuk.
2. Indítsuk el az Automatort, válasszuk a Workflowt (Munkafolyamat). Aki még életében nem használta az Automatort, ne sokkolja magát, az Automator kicsit önfejű, kicsit nehézkes - de ha sikerül munkára fogni, akkor a legjobb segítő.
3. Nyissunk egy Finder ablakot is, válasszuk ki a Keynote-asítandó PDF állományt, és húzzuk azt át az Automator jobb hasábjába, a nagy ürességbe. Amint elengedjük, egy Automator utasítás keletkezik "Get Specified Finder Items" névvel (én angol nyelvű rendszert használok). Ez az utasítás - amikor majd futtatjuk az Automator rutint, megkeresi a PDF fájlunkat.
4. Az Automator bal szélső oszlopából válasszuk ki a "PDFs"-t, azaz csak a PDF-fel kapcsolatos Automator parancsokat látjuk majd a második oszlopban.
5. A második oszlopban ragadjuk meg a "Render PDF Pages as Images" utasítást, és vonszoljuk a jobb oldalra, az ott található "Get..." alá. Elengedés után a két parancs összekapcsolódik. Ezzel az utasítással fogunk minden PDF oldalt egy-egy képpé alakítani. Választhatunk, hogy fekete-fehér, RGB vagy CMYK legyen a milyen formátumú kép (igen, ilyen konvertálást is lehet az Automatorral végeztetni!), megadhatjuk a felbontást is. Később a felbontás értékének növelésével növelhetjük a kapott képek méretét is.
6. A bal szélső hasábból most a Presentations gyűjteményt jelöljük ki, hogy a Keynote-os utasításokat találhassuk meg könnyen.
7. A második oszlopból válasszuk ki a "Create Image Slide" utasítást és húzzuk át a másik két utasításunk alá jobbra! Ez a parancs annyi új szlájdot hoz létre, ahány oldalas a PDF, és minden oldalra beilleszt egy-egy PDF oldalból generált képet.
8. Az Automator ablak jobb felső sarkán található "Run" paranccsal végeztessük el a feladatsort, a munkafolyamatot.
9. Örüljünk!

A képen látható, hogy a második parancs alján a "Results" gombra kattintottam. Így lehet megnézni, hogy az adott parancs milyen eredményt ad, nagyon hasznos ellenőrzési lehetőség akkor, ha a munkafolyamat nem azt adná eredményül, amit várunk, szeretnénk vagy akarunk. Az eredmény nézhető ikonos formában, felsorolásszerűen és programozó szemmel is). Ha az eredmények közt duplán kattintunk ismert fájlformátumra, akkor azt a vonatkozó alkalmazással meg is nyitja a Mac. A parancsok alján látható zöld pipa az adott utasítás sikeres végrehajtását jelenti, a sárga háromszög gondot. Ahogy írtam, az Automator kicsit önfejű, türelmet meghálál.

Ami igazán számít (az Apple-nek)

2011-11-29T10:24:00.003+01:00

Az az iPhone, az iPhone és az iPhone. A lenti kördiagrammok mutatják a nagyjából fél évvel ezelőtti állapotot és a mait (tegnapit, akkor készítettem a grafikont). Az adatok a Trefis elemző cégtől származtak akkor is, most is. Ők a részvényérték százalékában határozzák meg az egyes területek fontosságát. A számadatokat nincs miért magyarázni, mint tudjuk statisztikával mindent be lehet bizonyítani, és a mindenbe az adott állítás ellentetje is beleértendő. De azért.
Az iPhone helyzete változatlan, egyszerűség kedvéért mondhatjuk, az Apple jóllétének (vagy rosszullétének) két-harmadáért felel. Bőven megvan a kétharmad az iPaddel, ami öt százalékról 14 százalékra növelte fontosságát - gyanítjuk, ez nem a végső érték. Teljes joggal mondhatjuk, hogy az iOS eszközök az Apple részvényárának háromnegyedét teszik ki.
A Macintosh és (ex-Mac) OS jövője? Hát az bizony egyre inkább kétséges. A MacBookok (Air, Pro) részesedése 30 százalékkal csökkent, az asztali gépeké (mini, iMac, Mac Pro) pedig a felére esett. Lassan, lassan (lassan?) eljön az a pillanat, amikor rákérdeznek az Apple közgyűlésen: minek ezt a lábat fenntartani? Megfejelve ezt a gondolatot azzal, hogy a Final Cutot lezúzták - opp pardon, átpozícionálták (erről is lesz hamarosan egy grafikonos bejegyzés) -, a makacs rémhírek a Logic megszűnéséről és a Mac Pro sorozat befejezéséről szólnak, akkor mondhatnánk, hogy a jelek arra utalnak, hogy az Apple (évek óta nem Computer) lassan távozni fog a pécé-gyártás, fejlesztés piacáról. Steve amúgy is azt állította, hogy az iPaddel eljött a pécé utáni korszak. Akkor pedig egy Apple miért is gyártaná a múlt termékeit?

Black Friday-ra Cyber Monday

2011-11-28T10:24:00.002+01:00

Azaz - állítólag - ma van a netes vásárlás napja, ez a szép amerikai hagyomány még nem érte el az itthoni Maceseket, de ami késik, az ... késik. Amerikában egyébként a mai napi netes vásárlás alapján mondják meg, hogy mi ígérkezik a karácsony sláger-termékének.

iPad - Love (persze, hogy Eszterrel!)

2011-11-26T01:06:00.000+01:00

Eszter (OS X Lion magyar hangja) nekifutott az ötödik iPad reklámnak is. A "hozzád" két z-vel történő kimondása nem ment. Pedig próbáltuk hárommal, néggyel...

Fekete Péntek

2011-11-25T10:28:00.004+01:00

Emlékeim szerint a Starking tartott először Black Friday-t, ma mindhárom APR 5-10 százalékos kedvezménnyel kínálja számos polcon lévő termékét. Hogy ki melyiket, arról a legjobb személyesen meggyőződni - ezen a napon (általában) senkinek semmit sem raknak félre, klasszikus info-szlenggel: first in-first served/out, azaz, aki előbb jön, az viheti a terméket. Amelyből ugyan feltöltötték a raktáraikat a cégek, de az akció a készlet erejéig tart.
A Fekete Péntek amúgy 100 százalékig amerikai találmány, nevét egy véres, halálos áldozatokkal járó tüntetésről nyert, amit a kereskedők átformáltak. Ez a hálaadás utáni nap a karácsonyi bevásárlás első hivatalos napja - már ha van ilyen. Így a Valentin (ősi magyar név, Árpád öccsét is így nevezték, nemde?) nap után úgy tűnik, hogy a Black Friday is beköltözik a naptárunkba.
Ami azért szép, mert mára hirdette meg a Tudatos Vásárló a vásárlás mentes napot. Ma kellene megállni, hogy egy-egy reklám láttán hanyatt-homlok ne rohanjunk boltba vásárolni. (Amikor lelkes világmegváltó korban úgy éreztem, hogy a csapot azonnal el kell zárni, nem folyatjuk nyáron hideg vízért, mert Afrikában az elfolytból ezrek olthatnák szomjukat, akkor kérdezte meg egy szkeptikus, hogy ez ok, de hogy jut le a vödörnyi víz a szomjazókhoz? hogy lesz attól ott több, ha itt takarékoskodom.)
És a Moody’s gondoskodott arról, hogy ez a péntek igazán fekete legyen - nehéz volt elérni, hosszan kellett érte küzdeni, de elértük.

Ez a Steve Jobs könyv nem "a" Steve Jobs könyv

2011-11-23T15:30:00.004+01:00

"Evés után állj vagy ezer lépést járj!" - mondta sokszor nagyapám, ezért ebéd után (lifttel :) lementem a Libribe. Itt találtam rá erre a könyvre, a neten (épp most) elérhetetlen kiadó munkájára. A könyv kötése épp olyan gagyi, mint a tördelése (Word, jobb esetben Corel Draw) vagy a tipográfiája - épp fordítottja mindannak, ami miatt az Apple az, ami; amivé Jobs tette és ami miatt Jobst kedveljük. Beleolvasás után jelzem, a tartalom méltó a megjelenéshez.
Kedves rokonok, barátok és ismerősök! Apple rajongó rokonotoknak, ismerősötöknek ne ezt a könyvet vegyétek meg. Ez az a gagyi, amit már hírnevére építve rohammunkában nyomnak ki, hogy elszipkázza a tájékozatlan jóakaró könyvvásárlót. De azt is mondhatnám: nekem nagyon-nagyon nem tetszik ez a könyv: se megjelenése, se tartalma.

Célérték keresése

2011-11-22T13:48:00.002+01:00

Anno így hívták az Excel egyik leghasznosabb szolgáltatását. A célérték keresés (goal seek) használata roppant egyszerű volt, az Adat vagy Data menü egyik pontjából kiválasztottad, megadtad a három kért adatot és lőn! Megadandó az a cella (1), amelyben épp ezt (2) a számértéket szeretnéd kapni, ehhez az Excel változtassa egy másik (3) cella értékét. Vér egyszerű példával: hányszor nyolc hatvannégy? A Célértékkeresőben megadom a (1) hatvannégyet (2) tartalmazó cellát és értékét, majd kiválasztom a hányszor (3) cellát. Az Excel tudja, hogy a (3) cellába nyolcat kell írni. Annyi a lényeg, hogy az Excel izgatta cellától függjön az a cella, amiben az adott értéket szeretném elérni.
De hogy ezt a parancsot hova rejtette el a Microsoft az új Office-ban? A Help javasolta menü nem létezik. A fellelési helye az Adatok nézetben van, a Lehetőségelemzések alatt. Amelyet, ha kiválasztasz, négy bekezdésnyi olvasmányt kapsz, csak ha adott helyén klikkeled meg a szerencsétlen Lehetőségelemezés szöveg-ikon kombót, akkor jelenik meg ez a parancs... Szerencsére működni ugyanúgy működik, mint eddig.

Steve Jobs könyv magyarul

2011-11-17T15:37:00.002+01:00

Steve Jobs életrajza című könyv magyar kiadása - a HVG által - november 28-án jelenik meg. Aki azonnal kézbe akarja venni, rendelje meg 2011. november 23-ig, így 4 900 forint helyett 3 675 forintért juthat hozzá.

Szolgálati közlemény

2011-11-15T07:06:00.000+01:00

A blog-statisztika szerint valahol intranetes oldal részévé váltam alig egy hete - nem gond -, de úgy megtudnám, kinél a hol a miért?

Országméret és disztribúciók

2011-11-12T14:00:00.003+01:00

Dolgozó életem értelmét jelentő két 'A' betűs cége rendelkezik már hazai irodával. Mindkettőnek van jól bevált, sokak által ismert disztribútora (nagykereskedője), e két cég már több, mint egy évtizede látja el feladatát, szinte az adott termék magyarországi megjelenése óta. Ám mindkét 'A' betűsnek mára lett egy második nagykereskedője, nem véletlenül ugyan az a vállalkozás. A nevében apró cég az összes többi országban, ahol jelen van - "is the world’s largest technology distributor and a leading technology sales, marketing and logistics company for the IT industry worldwide" - állítólag remekül teljesít, itthon viszont ... de inkább jöjjön két történet:
Az egyik 'A' dealer (kiskereskedő, viszonteladó) megkeresésére: legyen ő a nagykereskedője, ne a másik, a mindenki által ismert; a szóbeszéd szerint azt a választ adta, hogy csak akkor teszi ezt meg, ha a kiskereskedő mindig előre kifizeti az áru ellenértékét, valamint vállalja, hogy évente fél milliárd forint összegben rendel.
A másik 'A' most szervezi át viszonteladóit - inkább idézem levelezésünket:

Levél tőlem
Jó napot!
Évtizedek óta adunk el és oktatunk 'A' szoftvereket, érdekel a rendezvény, ezért jelentkezem.
Ferenczy Gábor
(cégneve)

Válasz
Tisztelt Partnerünk!
Milyen cégnéven találhatjuk önt meg a rendszerünkben?
Köszönettel,
név és teljes elérési útvonal

Országméret és disztribúciók
A fentiek miatt gondolkodtunk el, miért van csak egyetlen életképes nagykere a két 'A'-s cégnek, miért életképtelen a másik. Rövid gondolkodás után arra jutottunk, hogy Magyarország egy nagykereskedőnek nagy - hiszen rendre igény fogalmazódik meg az anyavállalat és a kiskereskedők részéről is egy második viszonteladó után. Ugyanakkor az ország túl kicsi ahhoz, hogy két rendesen működő nagykereskedőt eltartson - legalábbis e két cég esetében, bár kapásból tudnánk sorolni továbbiakat is. Így lett az 'A'-k és működő nagykerük afféle csuka-fogta-róka-fogta-csuka, bár szívesen vennék a második létét, az elsőnek igazán nem vághatnak alá, mert a bevétel onnan jön. És a pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad.
Az országméret egyébként nem csak lélekszám okán meghatározó, de fizikai méretében is, ma egy nap alatt el lehet jutni az ország egyik végéből a másikba és vissza - bár ez alacsony fokú élvezet. Ugyanez nem feltétlenül igaz mondjuk Lengyelországra vagy Romániára - itt élnek a földrajzi korlátok. Persze az áru mindent kibír, meg van telefon, mail - de valahogy ez a személyesen meg tudjuk beszélni, legalábbis mifelénk, számít. Másik példa - nem a két 'A' esetén - van olyan hardver és szoftver-disztribúció, amelynek székhelye nem Varsó (elveszett a Somló) vagy Bukarest, hanem Krakkó vagy Temesvár vagy Kolzsvár. Itthon nagyon le kellene menni alfába, hogy pécsi-, debreceni vagy szegedi székhelyű (nem telephely) vállalkozást találjak, amely valamely jelentősebb márka képviselet lenne. (Az egy Albacomp - Székesfehérvár - jut hirtelen eszembe.)

Nincs konklúzió. Csak eszembe jutott.

Az Adobe (Creative) jövője 4.

2011-11-12T12:36:00.005+01:00

   Kezdjünk egy alapkérdéssel, mit keres ennyi Adobe jövő ebben a blogban? Az Adobe szoftverei meghatározó fontosságúak a Macintosh számítógépet használók körében, az Adobe vágya, hogy a tableteken is így legyen. És a helyzet az, hogy jelenleg az Adobe kínál megoldást iBook és Newsstand tartalom előállítására – vagy ilyen tartalmak önálló alkalmazásszerű megjelenésére. Ez utóbbi a Digital Publishing Suite, ami nem dobozos termék, hanem szolgáltatás, ahogy ezt mind tudjuk. Jelenleg a használata pilóta-vizsgás.

Mac és az Adobe
   A három nap alatt az Adobe szoftver-fejlesztői – egy hong-kongi kivételtől eltekintve – csak és kizárólag Macet használtak. A Macet csakis Snow Leoval, mert "az Apple operációs rendszerei .4-es verziótól válnak számunkra megfelelővé, általában". A fejlesztők számára az Apple XCode 3.2.5 verzió használata az előírás – "jelen- és távollévő partnereinket egyaránt erősen erre biztatjuk" –, pedig már létezik XCode 4 is. A webes megjelenítésre csak és kizárólag a Safari legfrissebb verziója a mérvadó, ami "itt jó, az megfelel a szabványnak", a Firefox, Chrome nem, az Explorer nevét meg sem említették.
   A hallgatóság zöme InDesign-hoz -ba -rá -alá fejlesztő, plug-in gyáros, munkafolyamat specialista volt, 96 százalékuk Macet használ a napi életben, pontosabban MacBookot, iPadet és iPhone-t. Sajnos előadás közben nem lehetett fényképet készíteni, pedig jól mutatott volna a padlótápból kikígyózó hosszabbítóba csatlakozó fehér tápok végén lógó Macbook tömeg, amelyre USB-n rácsimpaszkodott még – szinte mindenkinél – egy iPad vagy/és iPhone.
   És végül picit előre szaladva, a 3x8 óra előadás alatt alig negyed órában esett szó az Androidról, Amazonról – bár az Adobe tudja, léteznek ilyen eszközök is, de - jelenleg - az elektronikus publikálás egyetlen célja az Apple eszköze. Jellemzően iPad. (Hi, Steve! Is it really the post-pc erea?)

Fejlesztés
   A müncheni rendezvényre – értelemszerűen(?) – a legtöbben Németországból jöttek, de voltak belgák, olaszok, svédek is. Hasonló Creative fejlesztői konferenciát az Adobe az Államokban két helyen, egyet a Távol-Keleten tartott, a müncheni volt a negyedik. Így talán érthető, hogy Dél-Afrikából is jött három fejlesztő (megkérdeztem: pazar 13 óra a tiszta repülési idő, "Megéri?" "Itt személyes kapcsolatot építünk, és közvetlenül választ kapunk a kérdéseinkre, botorság lenne nem jönni."
   Az Adobe erősen támogatja a fejlesztőket, a előadók és a résztvevők között nem ritka a napi kapcsolat. (Nem tudom, itthon hányan ismerik a CoDesCo nevet, nekem az Almalap első éveiből, 1996-98, volt ismerős, mint Quark extension fejlesztő és forgalmazó.) A plug-in fejlesztők általában az anya-szoftverből hiányzó tudást (például magyar helyesírás ellenőrzés és elválasztás - általános és jellemző hiány) kínálnak. Szintén gyakori, hogy specifikus print-munkafolyamathoz készítenek akár több alkalmazást is érintő programot. A rendezvény az InDesign, Photoshop, Illustrator, Acrobat alkalmazásokkal foglalkozóknak szólt – kézfeltartásos felmérés alapján 80 százalék InDesignhoz fejleszt. Meglepő, nem?

DPS – hosszú és kanyargós út
   Ha a Digital Publishing Suite-ra gondolunk, nem. Az Adobe a tabletek megjelenése óta próbál eszközt adni a tabletre tartalmat – értsd: könyv, újság elektronikus változata – generálni akarók számára. A választásuk az InDesignra esett, valójában az 5.5 megjelenésének az oka is az lehetett, hogy mihamarabb megmutassák, az Adobe ott van, figyel és megoldást kínál. És szinte biztos, hogy a hatosnak nem csak üzenni kellene, hanem valóban megoldást kínálni.
   Mert jelenleg egy kiadvány tabletre juttatása felér egy szívműtét és repülő-vezetés egyidejű elvégzésével.
Egy elképzelt kiadó huszonegy munkatársa hat heti- és két havi lap iPadre segítését végzi az Adobe DPS használatával - szólt a példa. Ehhez persze szükség van egy Apple fejlesztői accountra (vagy többre is) - különben nincs publikálás sem Apple eszközre, sem az iTunes Store-ba, sem az App Store-ba. A DPS használata során megkülönböztetendő, hogy kinek mi a feladata, mire jogosult - például melyik magazin melyik számának a melyik InDesign oldalához férhet hozzá ... tovább is van, mondjam még?    Persze, hogy mondom! Létezik egy ügynökség, amelynek három megbízója van: egy tőzsdére bevezetett cég, amelynek negyedéves jelentés publikálós kötelezettsége van, egy ügyfele, aki saját könyveit adja ki rendszertelen időközönként és egy harmadik, amelyik legalább ilyen cseles kihívás - csak nem sikerül a saját kézírásomat elolvasni. A kiadó is, az ügynökség is megveszi az Adobe éves DPS használati licenszét (mondjuk így az egyszerűség kedvéért), amivel jogosult adott mennyiségű oldalt betolni az App Store-ba önálló alkalmazásként, vagy Newsstand elemként, mérheti az ottani eladás, letöltés, megtekintést (ezt a célt szolgálja a megvett Omniture SiteCatalystbe pofozása).
   A két példa egyikét kiválasztva rövid négy és fél órás küzdelmet láthattam, hogyan kell helyesen regisztrálni, nevet, email-címet, jelszavakat megadni a kiadós példán haladva. A szépséget az adja, hogy a rosszul megadott név/jelszó a legtöbb esetben nem módosítható. Ez annyira nem emberbarát, hogy itthon szerintem a Sanoma/Ringier/Axel hármason kívül senkinek sem érheti meg, hogy saját maga számára elvégezze - az árazásról még nem is szólva (de mindjárt).
   A kisebb kiadók számára maradnak a DPS-vendorok, vagy nevezzük őket bárminek is - itthon egy ilyen cég létezik, bár ez nem a honlapjukról derült ki. Ők megveszik a jó pár millió forintba (315-ös árfolyamon) kerülő kvótát és megpróbálják azt szétosztva eladni. Az Adobe nagyon résen vágy lenni, hogy ez ne lehessen a nyerészkedés terepe - a nyereség képzésre ott a szolgáltatás: mit hogyan kell a DPS, a Folió számára előkészíteni InDesignban.
   Azért jöjjön egy friss Adobe táblázat: nem maradtunk le még semmiről:

Jövő
   A rendezvény közben jelentette be az Adobe, hogy a fenti egyszerűséget jelentő rendszerrel már egyedi, önálló megjelenést is támogat, azaz elkezdődött a rendszer elérhetővé tétele kisebbek számára. Amennyire kusza némileg a leírásom, annyira kusza még a rendszer is – ez a grafikon számokból is látható, de: most kezd terjedni. Aki fel akar ülni erre a vonatra, az most váltson jegyet!
   Amit nem értek, és értelmes választ nem kaptam: miért az InDesign és a tördelők, miért nem a Dreamweaver és a webesek lettek a tablet-publikálás kiválasztottjai. A tabletes megjelenés sokkal közelebb van a webes megjelenéshez, mint a printhez. Közelebb szemléletében – miért kell az InDesignt felruházni görgethető szövegdoboz képességgel? Beilleszthető videó-képességgel? Animáció-készítő képességgel? Amikor ott a DW, meg a lassan valóban felejthető Flash (de helyette már készül az Adobe Edge, ami HTML5+CSS3+JavaScript). A válaszok lényege annyi, hogy a tördelők által összerakott tartalmat kell átalakítani tabletre.
   Ez a válasz engem mindig a "rakjuk fel a print oldal pdf-képét a webre, oda az is jó lesz!" hozzáállásra emlékeztet.
   Talán kellene egy Reset-gombot nyomni az Adobe-nál, és újra gondolni az eszközparkot - ráadásul minden alkalmazása lassan XML-támogatott, ez programozási szempontból nagyon kellemes környezet. Az XML támogatottságot egyébként még megfejelik az "Asset Management" lehetőséggel is – saját metaadat-rendszert építhetünk bármelyik CS alkalmazásban, amelyet másik alkalmazás fél- vagy teljesen automatizált feldolgozása élvezhet (ilyet sokan fejlesztenek az ott voltak közül).
   És a fenti példa – négy és fél óra annak, aki tudja, hogy mit hova, és két A4-es Excel táblázat kell a nevek/jelszavak/jogok áttekintésére – alapján ez még messze nem "user friendly".

És minél kevésbé felhasználóbarát egy rendszer, annál nehezebb eladni – de annál többet ér a szakértői tudás.

Újabb két ATC vizsga

2011-11-11T12:04:00.003+01:00

Újabb két tanításra jogosító Apple vizsga került megújításra - sikerrel.
Ahogy a következő kép igazolja, Rédey Laci megújította az OS X Szerver vizsgáját, aminek persze nem ez a hivatalos neve, gratulálunk!

A másik sikeres oktatói vizsga megújító Csábi János, aki FCP 7-ről FCP X-re minősítette magát, neki is gratulálunk!

Az Adobe jövője 3. (frissítve)

2011-11-10T10:00:00.001+01:00

A harmadik Adobe nap a Digital Publishing Suite-ról szól. A digitális közzététel magyarul a tabletekre történő tartalom-könvertálás, -előállítást jelenti, ez persze roppant leegyszerűsített modell. A mai napon lehet gépet használni, rendesen jegyzetelni - ez iPad teszt lesz, mert azt hoztam magammal. Ebből következően blogbejegyzés az elhangzottakról nem lesz, mert egyfelől imádom az ékezetes betűket, másrészt ezek előhívása iPaden nem öröm.
A DPS-t viszont rendesen kitárgyalja az Adobe, csak kulcsszavakban: RSO Service Order, jogosultság, előfizetés, Acrobat-Folio kapcsolat, offline-munkafolyamat, Content Builde, Viewer Builder, Analytics, SiteCatalyst, HTML Store API...

Összefoglalom: (14:21) Aobe DPS accont létrehozása baromi nagy szívas, amiben a publikálandó anyag kipreparálása még benne sincs. Háromo óra alatt jutott el oda az előadó, hogy az Adobe oldalán talán már minden rendben van, most már csak az Apple Dev account kell, hogy az iPad Newsstand alá betehessünk bármit is. Ezért kellenek az Adobe DPS viszonteladók, support providerek. b) az iPad jgyzetelésre is alkalmatlan, veri a gép, de az sincs a fasorban sem a papír-ceruza bundle-höz képest.

Az Adobe (NDA alatt) jövője 2.

2011-11-09T10:00:00.000+01:00

A tegnapi izgalmas nap (amelyről nem beszélünk) után ma kicsivel földre szálltabb lesz az Adobe jövőjéről szóló rendezvény. Megismerhetjük a CS "roadmapjét", mit mikor tervez az Adobe bemutatni (mint biztosra vesszük, jövő tavasszal jön a CS6). Majd sorra veszik a meghatározó Adobe alkalmazásokat - Illustrator (bár ez már tegnap délután megvolt), Photoshop, InDesign, InCopy, InDesign Server -, melyiket merre tervezik fejleszteni. Ezt követően jön a DAM (Digital Asset Management) és a maradék CS alkalmazások jövője. (A maradék megnevezés azért nem helyes, mert a rendezvény kimondottan nem a videós vagy webes fejlesztésre koncentrál.)

Az Adobe (NDA alatt) jövője 1.

2011-11-08T10:00:00.002+01:00

Ma-holnap megtudom, hogy mit tervez az Adobe a jövőben. Írni nem fogok róla, mert tizensok oldalas titoktartási nyilatkozatot (NDA) írtam alá, hogy belőlem aztán egy szót sem húznak ki, semmit nem tudok a CS6 jövő tavaszi eljöveteléről. Kíváncsi volnék, mi történne, ha elmondanám. Beperel az Adobe pár millió dollárra? Másrészt, egy olyan rendezvényre, amely a) nem fizetős, b) jelentkezés meg nem szűrt, mekkora titkokat árulhatnak el? Vagy valójában drukkolnak, hogy kiszivárogjon minden, ami elhangzott, így spórolva meg PR- és marketing-költséget?
A program nyilvános, szó lesz a Creative Suite kiegészítők fejlesztéséről, a CS vállalati munkafolyamatba illesztéséről - beleértve az Adobe Digital Enterprise Platform tartalom-kezelését és metaadat-menedzselését. Majd az Extension Builder, Extension Manager - kezet fel, aki naponta használja ezeket az Adobe alkalmazásokat -lesz terítéken. A teríték amúgy szép, a szüneteket a program így jelzi: "Break, coffee and refreshments, time for e-mail", azaz "szünet, kávé, frissítő és emailezési lehetőség" - vajh, mint általános iskolai osztályban szokás, begyűjtik a telefonokat, tableteket?

Ügyfélszolgálat 2.

2011-11-05T13:49:00.000+01:00

T-Rex. Tovább is van, mondjam még? Pár hete jártam úgy, hogy megérkezve külföldre a szokásos sms áradaton kívül még egy sms-t kaptam: ha szeretnék 3G-n adatforgalmazni, akkor fizessek elő a megfelelő csomagra a T-Rex weblapon. Persze, hogy nem volt wifi, a 3G- meg ugye nem megy ... hogy? A szálloda wifije megoldotta...
Elkerülendő a fenti kalamajkát a jövő héten, besétáltam a lokális kirendeltségbe.
- Előfizetésemhez jár-e külföldön 3G-s adatforgalom használata?
- Benne van a csomagjában.
- Akkor miért jártam a fent leírt módon?
- Mert az előfizetésében nincs benne a külföldi 3G-s adatforgalom használata.
- Szerintem szükség lesz a Panaszkönyvre.
- Ha maga így áll hozzá...
[első menet vége, gong]

- Miért nem tudom SMS-ből aktiválni a 3G-s adatforgalom külföldön csomagot?
- Tudja.
- Akkor ezt miért nem írják bele abba a sms-be?
- Nem tudom.
- Ok, akkor mi a kód?
Öt perc keresés, halk szentségelés és megvan.
[második menet vége, gong]

- Sajnos csak iPad lesz nálam, arról hogy küldök sms-t?
- Arról nem lehet.
- Tudom, ezért érdekelne, hogy hogy tudom majd a csomagot életre-kelteni?
- Telefonáljon!
- iPadről?
- Arról nem lehet.
- Tudom előre aktiválni adott időponttól?
- Azt nem. De a telefonjáról más számra is felélesztheti a csomagot. (iPhone-ról az iPad előfizetői számára)
- De nincs nálam telefon.
- Akkor nem lehet.
- Panaszkönyv?
[harmadik menet vége, gong]

Hasznos
1430-ra kell az sms-t küldeni
+SURFS ez 10MB/nap, 690Ft/nap
+SURFM ez 50MB/nap 1990Ft/nap
+SURFL ez 250MB/hét 10590Ft/hét
másnak:
+SURFx jelszó telefonszám

Ügyfélszolgálat 1.

2011-11-04T14:32:00.005+01:00

Tudom, velem van (volt és lesz is) a baj. Pár éve megvettük a Native számlázót, ami felkerült a Macbook Prora, ahol vígan elvolt, egyet botlott, többet nem. A Macbook Protól elváltunk, így a számlázást át akartam rakni az iMacre. Nem szoktunk kapkodni, a Native-tól kapott mailt hónapokig nem néztük meg, de most előkerült, követtük az útmutatást, Native-ot letölteni, adatokat adott helyre átmásolni és kész. (És így máris két azonos sorszámú számlát tudnék kiállítani a két gépről - de ez mellékszál.)
Letöltés és telepítés hónapok óta megvolt, adatokat átmásolom - és semmi, hibaüzenet. Honlap. Honlap korrektül elmondja, hogy a továbbiakban másik vállalkozás végzi a Native támogatását. Irány az új honlap.

6DS iDea
Telefonszám egy szál se, de végül végre egy email-cím. Kimondottan utálom az ilyet, nem lehet mindent mailen elintézni. Kimondottan megértem az ilyet, elkerülhetők a hülye, értelmetlen telefonok - de akkor egy segítőkészebb weblap kellene, szerintem. Telefonszámtalanság okozta dühömben néhány képernyőképet csatoltam a hibáról, és kvázi nulla szöveggel elküldtem. Két percen belül kaptam választ (nagy piros pont). A választ ide másolom teljes terjedelmében:
"http://native.hu/Native%20Számlázó.pkg.zip"
Se egy szia - oks, én sem írtam, de egy arctalan cégnek ... és amúgy, az ügyfél én vagyok!
Letöltöm, telepítem, adatbázist mozgatok, új hibalevelet írok: "nem nyert" és képernyőfotók.
Szöveghű válasz:
"Egyből nyert volna, ha nem rossz képet küld először és kiderül, hogy Native Basicet használ!
http://www.native.hu/Native%20Számlázó%20Basic.pkg.zip"
Ebben speciel igaza van a nem tudom hogy hívjáknak vagy hívjáknénak - jegyezzem meg, az én email-címemben benne a teljes nevem. A megfelelő program hibátlanul működik. Bár először azt az egy alkalmazás képét (Native Számlázó) küldtem el, ami a gépen volt, de - mint kiderült - Native Számlázó Basicet használunk ... a Native-os levélben a Native Számlázó szerepelt, anno azt is tettem fel.

Lesz
Csak épp nagy betűkkel szerepel az új támogató oldalán, hogy a program nem Lion kompatibilis - vagyis hamarosan vevő lehetnék. Lehetnék. Leszek?

PS
Épp befejeztem a hányattatás leírását, elindítottam a programot - NSzB - és demo módba kerültem. Mailt küldtem (14:58).
15:26 "Kérem küldjön képet a Beállítások/Számla oldalrol ahol a cégadatok vannak."
Elküldtem, bevallva, átírtam a cégadatokat, mert költözött a cég, és emiatt változott az adószáma.
15:38 "Este küldünk új kulcsot az adószám változás miatt." Hogy miért nem sípolt a program az adószám átírásakor?

Final Cut X - az első hivatalos tanfolyam

2011-11-04T11:28:00.003+01:00

Három nap a Final Cut Pro X körül - ez történt ezen a héten az AATC XMS Akadémián. Csábi Janos (FCP ACT) vezetésével négyen próbáltak elmélyedni a program rejtelmeiben. Nem kívánom felsorolni azt a több tucatnyi kérdést, amire az volt a válasz, hogy az FCP7 tudta, az FCPX nem tudja, mert céltalan lenne. Ami viszont igen bosszantó, hogy a Final Cut X elég sokszor leáll, kifagy - vagy adott műveletet nem hajt végre. Nem valakinél valamilyen megismételhetetlen beállításban, hanem három-öt gépen azonosan, egyszerre - amikor a tananyag odaért. Ráadásul megismételhetően. Sőt, ezek az eseteknek csak egy része található meg a neten ismert bug-ként. Tanárnak lenni sem öröm, ha olyan szoftvert kell bemutatnia, megismertetnie, ami nem megbízhatóan működik a keze alatt. És diákként is bosszantóak a leállások. Oks, aki dolgozik, az hibázik, de ez kicsit több, mint ritka hiba. Hiába a legfrissebb Lion és FCPX verzió.

Olasz meló

2011-11-03T09:48:00.003+01:00

Az iMovie oktatás elején szoktam elmondani, hogy az Apple-nél az a szokás, hogy ha valaki elmegy szabadságra, nyaralni, bemutatót tart ... akkor erről az Apple alkalmazások segítségével kell, hogy beszámoljon. Ez - szerintem - nagyon jó ötlet, így folyamatosan "amatőrök" is tesztelik az alkalmazásokat, nem csak a - joggal - elfogult fejlesztők, vagy a hivatásos tesztelők. Ez utóbbiakkal az a baj, hogy ritkán próbálnak ki olyat, aminek nincs értelme, nem tenyerelnek bele a billentyűzetbe - ellentétben hat éves unokahúgunkkal, aki így képes tibeti nyelvre és Braille-táblás adatbevitelre átállítani a Macet.
Így eshetett - mondjuk az iMovie kapcsán -, hogy valakinek nagyon nem sikerült a régi iMovie-val videóját megvágni. Valószínű, hogy magas beosztású lehetett, mert ezt követően az Apple úgy átírta az iMovie-t, hogy annak csak a neve maradt meg, még az ikonját is lecserélték.
Még 2005-ben az iLife-ot elöntötte az olasz-világ, olasz témák. Olasz demó anyagokat használtak az iMovie és az iPhoto bemutatásához, az iDVD sablonokban is felbukkant Olaszország. Sokan az amerikai olasz maffia befolyásával poénkodtak.
Mindez a Jobs könyvet forgatva jutott eszembe. Ő a kétezres évek elején családjával hajót bérelve beutazta Olaszországot, de eljutott Görögországba is - a hajóút Törökországban ért véget.

iDVD '05 sablon. Az iDVD minden, nem Lionnal vásárolt Macen fent van - elvileg.

"Személykövetés csúcstechnikával"

2011-10-28T15:44:00.003+02:00

Zöld szemű szörnnyel magában élő ismerős meséli, mit is fed a fenti cím. A "személy" táskája aljára vagy gépkocsijába elrejtenek egy csontra töltött iPhone-ot, majd azt a "Find my iPhone" szolgáltatással követik. A szolgáltatás ára: 10eFt/óra plussz(!) iPhone bérleti díj (200eFt) - hátha a "személy" megtalálja, de hozott iPhone-nal vagy iPod touch-csal is hajlandók dolgozni. Pff. Hogy klasszikust idézzünk:
"Hozott szalonnával egérírtást vállal özvegy Varsányiné!"

A pécé utáni idő

2011-10-27T14:05:00.003+02:00

A Steve-ről szóló könyvet lapoztam, azt a részt, amelyben a pécé utáni időről, a post PC korszakról beszél. Szerinte ugyanis eljött ez a kor. Persze hallottam ezt valamelyik beszédében is, de akkor átsiklottam felette. Viszont, ismerve a stevei hozzáállást, nem azt kell gyártani, amire piaci igény van - ezért a piackutatás kidobott pénz -, majd Ő megmondja, hogy mire van igény. Igazolásul: Apple II, Macintosh, iPod, iPhone és iPad. Ha Steve ismét látta a jövőt, akkor a pécé korszaknak vége.
Ha igaza van, akkor az Apple-nek fölösleges olyan nagy tudású operációs rendszert fejlesztenie, mint a (Mac) OS X, bőven elég az iOS. Az Apple-nek pécé utáni eszközökre - iOS eszközök - kell koncentrálni, nem a Macre (hangos sírás a sarokból). Az Apple-nek, amelyet szoftver-fejesztőnek (is) deklarált Jobs, nem olyan profi alkalmazásokat kell fejleszteni, mint a Final Cut Pro 7, hanem olyat, mint a Final Cut Pro X.
A rémhír tár tartós eleme, hogy nem lesz Mac Pro, hogy nem lesz új Logic. A fenti fonalon haladva: így lesz.

Steve Jobs könyv

2011-10-26T08:45:00.003+02:00

Tegnap letöltöttem iPadre, beleolvastam. Félóra után félretettem, és azon gondolkodtam, hogy valóban érdekel-e Steve _magán_ élete, ami - tudjuk - messze nem példás. Szeretném a magamban felépített - jó, legyen, rajongói - képet ledönteni. Biztos szeretném tudni, hogy Lisa anyját hogy hajtotta el? Hogy tette lapátra a MobileMe fejlesztő-csapat vezetőjét nagy nyilvánosság előtt (ebbe beleolvastam...). Kicsit sem hiszem, hogy eszményi cégvezető lett volna, vagy pont annyira volt eszményi, amennyire jó családapa. Olyan érzésem van, mint amikor kimentünk jó pár éve Bécsbe megnézni a Stonest, vagy a BS-ben (ha ott volt) McCartneyt, vagy bármely olyan sztárt, aki akkor nem járt itt, amikor rajongó(?)jává szegődtünk (Bowie, U2 - ki ne maradjon). És amikor látjuk, már túl van a hatvanon - bár amit a színpadon csinál, az olyan, mint amit csak a filmeken láttunk ... szóval utánlövés. (Nagyon személyesen írhatnám, hogy Feró, Fecó vagy Lóri - Rice, Korál vagy Móóbil - nekem az marad, ami az induláskor volt - az Eddának is az első pár lemeze az Edda számomra, ezeknek az idoloknak az önlebontását akarva-akaratlanul láttam.

Szeretném szándékkal lebontani Steve-t?

Lion könyv

2011-10-25T15:19:00.002+02:00

A kiadóm - Perfact - másként gondolja. Szerinte a Lion könyvben az egyes menük, parancsok első előfordulásakor az angol megfelelőt zárójelben oda kellene biggyeszteni. A Photoshop esetén ugyanis a felhasználók egyrészt szeretik, ha a program angolul beszél, de kézikönyvet magyarul olvasnak. Ha a könyvben csak magyar menük és parancsok lennének, akkor bizony ... néha gondban lennének az olvasott és a kijelzőn látott összepárosításakor.
Szerintem meg aki magyar könyvet olvas a Lionról, az használjon - legalább az olvasás idején - magyar operációs rendszert is. Ha annyira-annyira fluentli inglis, akkor meg remek angol könyvek vannak az Oroszlánról. Avagy legyen két macskává (Oroszlánná), és játsszon magával a gépen, egyikük legyen magyar nyelvű felhasználó, másikuk meg angol.

Eszter mondja: iCal

2011-10-24T10:49:00.003+02:00

Nincs is mit írni, mondasd ki Eszterrel azt, hogy iCal. Vagy iCloud. Vagy iTunes. Vagy iPhoto. Jelöld ki ezt a bekezdést, és olvastasd fel Eszterrel.
Cupertino, we have a problem!

Felhőjáték

2011-10-22T10:59:00.002+02:00

Az iCloud öröm, az kevésbé, hogy csak a Lion/iOS 5-tel megy. Persze a fejlesztő mindig a legújabb szoftverek együttműködésére koncentrál, bár ezek önálló és közös hibátlan működéséért még véletlenül sem vállal garanciát.
Káosz
Ám elérve a Lion könyv iChat fejezetéhez, kezd a rendszer átgondolatlannak tűnni. Az OS X alatt a Címtár (AddressBook), az iCal (ez gondolom azért maradt angol, mert védett név) és a Mail volt a felhős (MobileMe) alkalmazás, ezek mellé volt az iChat, mondjuk a prompt kapcsolattartáshoz. A Lionban egyrészt a Címtár és az iCal iOS külalakúvá vált, ez lehet trend, bár kilóg a többi alkalmazás külalakja közül - ez (szerintem) user-user számára nem előnyös. Az iCal Emlékeztetők (Reminders, To-Dos) iOS alatt nem az iCalben találhatók meg, hanem a Reminders alkalmazásban. Az iChat videó-csetét az OS X-ben a FaceTime-mal fejelte meg az Apple. És hogy a káosz kerekebb legyen, bár átváltottál MobileMe-ről iCloudra, az OS X alatt számos szolgáltatás MobileMe belépéssel érhető el. Vagy azzal is.
A Lion alatt vagy a Rendszerbeállítások alatt - vagy telepítéskor - megadod az iCloud azonosítód, és akkor ezzel találkozol, ha engedélyezted a Mailben, az iCalben és a Címtárban. Ha viszont átugrottad ezt a telepítéskor, és nem a Rendszerbeállításokkal kezdted az életed, akkor a nevezett alkalmazásokban rendre belogolhatsz iCloud névvel - ha mindig tiszta az erre vonatkozó Alkalmazás > Beállítás > Fiók (néha más) ablak. Persze az iChatbe MobileMe-sként kell bejegyezned magad (@mac.com vagy @me.com). A páverjúzer pedig a Keychain iCloud tanúsítványán röhög, amely MobileMe névre hallgat, de a belsejében az Apple .Mac tanúsítványáról esik szó.
Átlát
A zseni igen. Értem, hogy az OS X és az iOS összeolvadni készül - ennek jó voltáról egyre kevésbé vagyok meggyőződve. De legyen, ez az Apple célja. (Vagy veszek sok Apple részvényt, vagy - nem.) De akkor a megcélzott felhasználó-felhasználó számára remek volna, ha az összes eszközén (Mac, iPad, iPhone, iPod touch) azonos nevű alkalmazásokkal találkozna. Jó volna, ha az adott alkalmazás ugyanazt tudná Macen, neten és iBármin. Jó volna, ha - a lehetőségek függvényében - azonos felület, azonos ikon, gomb ... elrendezés lenne. Mert ez most nincs így.

FaceTime

2011-10-20T07:39:00.002+02:00

Tegnap a Lion könyv kapcsán kipróbáltam a FaceTime-ot, de nagyon nem estem hanyatt tőle. Mások viszont istenítik. Itt az idő, hogy a kedves blog-olvasó egy gyors kommentben jelezze, igen vagy nem, használja vagy nem, szereti vagy nem, "must have" vagy felejtős. Előre is kösz!

Lion könyv 5. Címtár

2011-10-18T11:56:00.003+02:00

Igazán vidám percekhez érkeztünk el a Címtár kapcsán. A (névjegy) kártyára rögzíthetjük az illető kapcsolatait is a Kapcsolódó neveknél. Ez lehet: apa, anya, szülő ... tudom, hogy száguld az orvostudomány, de ha valaki nem apja és nem anyja, az hogy lehet szülője - ha csak nem nevelőszülőkre gondolnak. Amit az akkora nagy píszíség miatt nem hinnék. (Ahogy Steve Jobs esetében is mindig elhangzott, hogy nevelőszülei, pedig gyerekkorától kezdve Jobsék nevelték fel.) A honosítás még egy szépséget kínál a család esetében, megkülönbözteti a fiú- és lánytestvért (vö. brothers and sisters). Ebben gazdagabb az angol nyelv, viszont a magyar öcsém-bátyám és hugom-nőverem (Napfivér, Holdnővér) esetében nem. Ennyit a Címtárról.

Lion 101 vizsga

2011-10-17T09:02:00.003+02:00

A nyár közepén bemutatott Lion hivatalos képzései végre elkezdődhetnek, az Apple-nél sorra újítják meg vizsgáikat a hazai oktatók (is), a hétvégén Nagy Keve és Rédey Laci ugrotta meg a kívánt magasságot (ha ezt más oktató is megtette, szívesen hírt adunk róla). Ez azt is jelenti, hogy meghirdettük az első hivatalos Lion kurzusokat!

Lion könyv 4.

2011-10-16T13:53:00.003+02:00

"A kukát biztonságosan törölni!" - lokalizációs szakemberek, induljatok! Bár másutt mindenhol ürítik.
Ha pedig a magyar Lionban képre kattintva ctrl+klikkelelsz, akkor legalul még a Set Desktop Picture olvasható. Lehet, hogy Eszter elcsavarta a lokalizációs szakember fejét?

Megjelent az új Motion könyv!

2011-10-14T00:26:00.000+02:00

Megjelent az Apple Training Series sorozat Motion X kézikönyve (angol nyelven). Ez az a könyv, amelyet az Apple erőst ajánl mindenkinek, aki szeretne Motion felhasználói vizsgát tenni. A könyv kapható a MacAcadémia könyvesboltjában és az AATC XMS Akadémián is.

Lion könyv 3. iCloud

2011-10-13T16:30:00.005+02:00

Ahogy terveztem, a szépen megírt SysPreg ... Rebék fejezetbe ma beleírtam az iCloudot. Bár reggel kicsit sokan próbálhattunk váltani, mert a rendszer vagy hatszor várakozásra késztetett, de simán ment a MobileMe - iCloud váltás. Ahogy elértem a fényképadatfolyam nevű lokalizációs nyelvi csodához, az iPhoto legújabb verzióját kérték rajtam számon, ami reggel, amikor a rendszert frissítettem, még nem volt. Délutánra már az is lett, a szükséges Aperture frissítéssel együtt. Ahogy az iPhone 4 is iOS 5 alatt fut.
Első élmények várakozás felettiek, minden müxik, nem fagy le - én kicsivel több döccenést vártam, de hát magasból figyel le ránk Steve (ámbár ő vallásilag inkább reinkarnálódhatna ...)

Lion könyv 2.

2011-10-12T15:56:00.004+02:00

Váltózár. Ez a harmadik kulcsszavam a Lion magyarítása kapcsán.
Viszont lokalizációs hiba, hogy Eszter nem tudja bemondani a pontos időt. Hogy ezt hogy tudhatná? Keresd meg a Dátum és Idő Rendszerbeállítások panelt, és ott kutass! A SystemPreferencest remekül lehetett SysPref-nek rövidíteni, de mit kezdjünk a Rendszerbeállítások-kal? Rebek? A vörös? „Vörös Rébék általment a/Keskeny pallón s elrepült” (John Gold).

"One last thing"

2011-10-06T07:31:00.000+02:00

Steve Jobs volt, aki egyszerűvé tette a számítógép kezelését, aki megújította az animációsfilm–gyártást, aki rávette a világot a digitális zene–élvezetére és újra alkotta a mobil telefont, elhunyt. 56 éves volt.

Leginspirálóbb vezető
Jobs rendíthetetlenül dolgozott zseniális tárgyak közreadásán. Rész–feltalálója a Macintoshnak, az első felhasználóbarát számítógépnek. Az iPoddal legyőzte a zeneipart, a fehér fülhallgató márkajellé vált. És ő vezette be az Apple–t a netes böngészére alkalmas iPhone–nal a mobil–telefon piacra. A Pixar animációs stúdió vezetőjeként megalkotta a teljesen számítógéppel generált mozi műfaját, és annak első klasszikus darabját, a „Toy Story”–t.
„A leginspirálóbb vezető, akivel valaha találkoztam” – mondta róla Bill Gates, a Microsoft alapítója, amikor 1988–ban megkérdezték, melyik vezető gyakorolta rá a legnagyobb hatást. „Hite van a termék kiválóságában. És képes ezt másokba átpálnálni.”
Az iparág fenegyereke címet Jobs 1976 április elsején, a kaliforniai Cupertino–ban alapított Apple céggel vívta ki, az elhíresült Jobs–garázsban ott volt kollégiumi barátja, a technikai zseni Steve Wozniak is. Jobs volt a száj, Wozniak a mérnök.
„Akkoriban bármit is terveztem, Jobs azonnal el akarta adni” – mesélte Jobsról Wozniak a 2008 augusztusi Intel konferencián. „Az eladás volt a rögeszméje.”

Időnk véges
Az első nagy sikert 1977–ben az Apple II számítógéppel érték el, ezzel a masinával lesz tényleg otthonivá a számítógép. Amíg 1978–ban 7,8 millió dollár volt az árbevétel, 1980–ra már meghaladta a 117 milliót. Jobs huszonöt éves korára milliomos lett.
„A halál közelségénél egész életem során sem találtam ösztönzőbbet, a megfelelő döntések meghozatalára” – árulta el a Stanford végzős diákjai előtt 2005 júniusában mondott beszédében Jobs, egy évvel azután, hogy rákkal operálták. „Az időnk véges, ne éljük hát más életét. Ne engedjük, hogy mások elvárásai gúzsba kössék életünk.”
Jobs 1955. február 24–én született. Anyját, a végzős diák Carole Schiebe–t végül nem vette el a szír Abdulfattah Jandali, így Jobst örökbe adták. Az örökbefogadó házaspár Clara és Paul Jobs volt, tipikus amerikai középosztálybeli szülők.
A mérnök nevelőapa keze alatt felnövő Steve érdeklődése hamar az elektronika irányába fordult. Tizenkét éves korában levelet írt William Hewlettnek, az elektronikai ipar akkori moguljának, a Jobsék lakhelyéhez közeli Palo Alto–i székhelyű Hewlett–Packard társalapító igazgatójának támogatást kérve egy iskolai projekthez. Nem csak támogatást nyert, de nyári munkára iis felvették a HP–hoz.
Amikor a Homestead gimiben tizedikes volt, megígérte akkori szerelmének, Chris–Ann Brennannak, hogy milliomos lesz – írja Alan Deutchman „Steve Jobs második eljövetele” könyvében.
„Steve arról álmodott, hogy olyan céget vezet, amelynek termékei megváltoztatják a világot” – idézte fel a kezdeti időket Wozniak 2008 augusztusában. „Olyan ismert akart lenni, mint Shakespeare vagy Einstein.”
A cég nevét – Apple – Jobs Beatles iránti rajongása inspirálta, legalábbis Jim Carlton „Apple: az Intrika, az Önzés és az Üzleti Melléfogások titikos története” című remekében. A Beatles 1960–as évek vége óta használta a zöld almát logóként, az Apple–é a máig ismert körvonalú kiharapott alma lett.
A névütközés több fordulós jogi csatába torkollott az Apple és a Beatles közt, a pereket rendre a Beatles nyerte, az Apple egyre nagyobb pénzt fizetett ki – az összegek nem publikusak.
Az Apple sikerét továbbadta a Macnek. Az első olyan számítógépnek, amely sikeres lett azáltal, hogy grafikus felhasználói felületet kínált, ikonokat használt, az egérrel lehetett tárgyakat mozgatni, klikkeléssel kiválasztani, vinni vagy alkalmazást indítani, navigálni – ahogy ezt később a Microsoft Windows szoftvere kínálta a pécék számára.

Mac
Az Apple a Macet 1984 januárjában mutatta be, a Super Bowl döntőjében vetített futurisztikus reklám Orwell „1984” regényét idézte. A Ridley Scott rendezte hirdetésben a Nagy Testvér – egyértelműen az akkori legnagyobb rivális IBM megtestesülése – beszédét megszakítja és a tudattalan hallgatóságot individualizálja az Apple–t jelképező kalapácsvető nő.
Az egyetlen alkalommal sugárzott hirdetés a TV Guide magazin 1999–es értékelése szerint az évszázad legjobb tévé–reklámja.
A farmert és magas–nyakú fekete garbóját védjegyévé tévő Jobs hardverektől és szoftverektől is puritán egyszerűséget követelt. A Mac grafikusok, művészek és diákok – meghatározó vásárló–csoportjai – kultikusan kedvelt tárgyává lett.
Az 1998–ban bemutatott iMac, amely áttetsző testben egyesítette a monitort és a számítógépet, megmentette a vállalatot és az Apple első számú pénztermelőjévé vált.
A 2007–es évben a bevételek 43 százalékát adta a Mac, 35 százalékát az iPod. Az iPhone bemutatásakor Jobs háromlábú székkel példálódzott, a három láb a Macintosh, az iPod és az iPhone.
Miközben általa „őrülten jó”–nak titulált termékeket mutatott be a cég, Jobs elhíresült alkalmazottaival való üvöltözéseiről, kifakadásairól, elátkozásairól és lehülyézéseiről – legalábbis Deutchman szerint.

Valóság torzító mező
Andy Hertzfeld, a Mac operációs rendszer főtervezője éveken át élvezte Jobs vezetési módszerét, neki köszönhetjük a „valóság torzító mező” jobsi értelmezését is.
„A ‚valóság torzító mező‘ egy adag karizmatikus retorikából, egy adag megváltoztathatatlan akaratból és a tények ezek alátámasztására facsarásából áll.” – írta a „Völgy forradalma” könyvében 2005–ben, miután otthagyta a Mac fejlesztő csapatot. „Ha egy tény nem passzolt az elméletébe, akkor az a tény: nem tény.”
Jobs sokáig a rokkantak számára fenntartott helyen állt meg autójával, mert ez volt a bejárathoz legközelebb. Egész addig, amíg egy alkalmazottja, kifordítva a nagy sikerű „Think Different” reklám–kampány szlogenjét, egy „Park DIfferent” feliratú cédulát nem hagyott a szélvédőjén.
„Borzalmas, ha nem a legjobb emberekkel vagy körülvéve” – jegyezte meg Jobs a Smithsonian Institute hang–archívuma számára készült feljegyzésben. „Néha csak abból áll a feladatom, hogy eltávolítsam a nem idevaló embereket.”
Persze Jobs tud elutasíthatatlan is lenni, mint amikor 1983–ban ezt kérdezte a Pepsi akkori elnökétől, John Sculleytól: „Te életed végéig cukros vizet akarsz árusítani vagy inkább megváltod a világot?”
Két évvel azután, hogy az Apple élére került, Sculley megnyerte az igazgató–tanácsot, hogy távolítsák el Jobst az igazgatóságból és a cégtől is.
„Mit mondhatnék? Rossz embert vettem fel. Mindent lerombolt, amit az eltelt tíz évben felépítettem, kezdve velem, de nem ez a legszomorúbb.” – idézte fel az eseményeket Jobs 1996–ban a PBS közszolgálati csatorna Szilícium völggyel foglalkozó műsorában. „Örömmel hagytam volna ott az Apple–t, ha az Apple olyanná lesz, amilyennek akartam.”
A harminc éves Jobs ekkor megalapította a NeXT Computert, amely Intel chipeket használva, Microsoft Windowst futtatva tervezte és gyártotta a Mac vetélytársát. Újabb területre lépett, amikor 1986–ban megvette George Lucas Lucasfilmjének számítógépes grafikai részlegét. Ebből jött létre a Pixar – a név a kijelző képpontjára utal –, amely megállapodott a Disneyvel filmjei terjesztéséről.

Toy Story
A cég 1995–ben mutatta be John Lasseter rendezte „Toy Story” filmjét, amely a stúdió első nagy sikere lett, és amelyet hamarosan további sikerek is követtek. A film bemutatása utáni részvénykibocsátásból Jobs rendesen gazdagodott.
A 2003–as „Finding Nemo” (Nemo nyomában) a bemutatás hetében második legnagyobb bevételt produkáló animációs film lett, és minden idők 15. bevételű rajzfilmje.
Jobs az Apple részvényesek éves közgyűlésén, 2006–ban elmondta, hogy ő volt az egyetlen, aki egyszerre két nyilvános részvénytársaságot vezetett. Egy hónappal később a Disney részvénycserével felvásárolta a Pixart, így Jobs lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese, helyt kapott a Disney igazgató–tanácsában is.

Vissza az Apple–höz
Bár a NeXT számítógép olyan informatikai szakembereket nyert meg magának, mint a mai Internet alapjait lerakó Tim Berners–Lee, üzletileg nem aratott sikert. Maga a vállalkozás azonban Jobsnak hasznot hozott, hiszen az Apple 1996 decemberében 400 millió dollárért megvette a NeXTet.
Nyolc hónappal a vásárlás után a vételt vezénylő Gil Amelio távozott az Apple–től, helyére, átmenetileg, Steve Jobs került. Az átmeneti jelző egészen 2000 januárjáig ott maradt a beosztása mellett. A Jobs visszatérése előtti két évben a cég 1,86 milliárd dolláros veszteséget hozott össze.
Jobs egyik első intézkedése volt, hogy beengedte az Internet Explorert a Macre, miközben a Microsoft 150 millió dollárért nem szavazó részvényeket vásárolt az Apple–től, tőkeinjekciót adva ezzel a vállalatnak. Ezzel az aktussal egyébként lezárult az a tizenegy éves vita is Gates és Jobs között, amely a Windows és a grafikus felület kapcsán robbant ki. „El kell felejtenünk azt a gondolatot, hogy az Apple győzelme egyben a Microsoft vereségét is jelenti” – hangzott el Jobs szájából 1997. augusztusában, a megállapodás kapcsán. „Az az időszak, amikor a Microsofthoz mértük magunkat, véget ért.”
Pár hónap múlva Jobs, a maga jellegzetes stílusában, felvázolta a cég megmentésének útitervét.

Újra itt
Az évente megrendezett Macworld Expo 1998. januári előadásának végén Jobs kisétált a színpad szélére, kicsit várt, majd kijelentette: „Majd elfelejtettem. Nyereségesek vagyunk!” A négyezer résztvevő egy emberként ugrott talpra és tapsolt, kiabált örömében.
Amíg az iMac csak felkeltette a vásárlók figyelmét az Apple iránt, az iPod menthetetlenül hozzáragasztotta az iparág vezető vállalkozása címet az Apple–höz. Az Apple közel kétszázmillió iPodot adott el az eszköz 2001. októberi bemutatása óta. Az NPD Group 2007–es felmérése szerint az mp3 lejátszó piac 70 százaléka az iPodé, a második csupán a piac 12 százalékát tudhatja magáénak.
A 2003. áprilisában megnyitott iTunes Music Store (azóta többször is átnevezve) közel 10 milliárd dalt adott el, ezzel a legnagyobb netes zenebolt.
Az iPhone forgalmazását 2007. júniusában kezdte meg az Apple, egy év alatt utolérte az addigi piacvezető Research in Motion Blackberry értékesítési adatait. Jobs terve a piac egy százalékának megszerzése volt 2008–ra, ez tíz millió iPhone eladását jelentette.
Bár Jobs fizetése ekkor is egy dollár volt, ám a fizetés–kiegészítő csomagban, például 2001–ben, megbújt egy céges Gulfstream. Amikor 2006–ban értékesítette azt a tíz millió Apple részvényt, amelyet szintén kiegészítő csomagban kapott 2003–ban, 647 millió dollárt vágott zsebre.

Betegsége
Jobs egészségi állapota 2008–ban került előtérbe, amikor a júniusban tartott fejlesztői konferencián feltűnően soványnak tűnt. Jobs korábban, 2004. augusztus elsején, operáción esett át, amikor rákos daganatot távolítottak el a hasnyálmirigyéből. A ráknak az a fajtája, amit nála diagnosztizáltak, gyógyítható, ha időben fedezik fel – erről írt kórházi ágyában a dolgozóknak fogalmazott levelében.
Kilenc hónapon át öngyógyítással próbálkozott a vegetáriánus Jobs, aki egyébként Buddha hívő, mielőtt orvoshoz fordult volna – állította a Fortune magazin 2008. márciusi száma bennfentesekre hivatkozva. Az Apple illetékesei viszont elhallgatták Jobs betegségét, miután ügyvédekkel konzultáltak, mert attól féltek, hogy a betegség híre lenyomja az Apple részvényárfolyamát.
A 2008–as évben Jobs az operáció utóhatásával illetve közönséges betegséggel magyarázta soványságát, ám utóbb a New York Timesnak bevallotta, hogy több volt az egyszerű gyomorrontásnál, de nem volt halálos kór.

Korábban Gene Munster, a Piper Jaffray elemzője úgy vélte, hogy ha Jobs elhagyná az Apple–t, akkor akár 25 százalékos árfolyam–esés is elképzelhető.
Jobs maga soha sem nevezte meg utódát, a 2008–as évben kijelentette, hogy az Apple igazgatósága tele van tehetséges és alkalmas szakemberekkel, így lesz kiből választani, ha ő nem tudná ellátni a feladatát. Két igazgatósági tagot külön is megnevezett: Timothy Cookot (általános helyettesét) és Peter Oppenheimert (pénzügyi igazgatót). Jobs távolléteiben Cook helyettesítette.

Remek munka
„Mint vezetőnek, az a feladatom, hogy olyan jól végezzem a munkám, hogy az igazgatóság minden tagja potenciális utódjelöltem lehessen” – mondta. „Remek embereink vannak, és az igazgatóság könnyen talál majd megfelelő jelölteket. Erről már sokat beszéltünk.”
Jobs magánvagyonát 5–6 milliárd dollárra teszi a Fortune magazin évenként végzett kutatása.
„A munkád fontos részt jelent az életedben, így az egyetlen útja az elégedettségnek az, ha hiszed, hogy remek munkát végzel” – biztatta Jobs a Stanford végzőseit 2005–ben. „A remek munka végzésének egyetlen módja, ha imádod, amit csinálsz.”

Lion könyv 1.

2011-10-06T06:02:00.001+02:00

Mai két kedvenc szavam: szálcsatorna és eszközfa - szerény díj annak, aki megmondja, melyik hol van a Lionban.

Mentő-kérdésként - bár nem ehhez - idézném az egyik Segítség szöveget:

Az „Automatikusan a bemeneti eszköznek megfelelően” választás hatásának teszteléséhez jelölje ki azt, majd nyisson meg egy Finder ablakot és csökkentse a méretét akkorára, hogy a görgetősávok megjelenjenek. Hagyja megnyitva az ablakot miközben kijelöli a beállítást, illetve törli a kijelölését.

A második mondat magyarázata sem marad díj nélkül.

GPS, te komisz

2011-10-05T14:40:00.000+02:00

Gép landol, ember fia rohan a fényképezőgépét - iPhone - Machez csatlakoztatni, képek át iPhoto-ba és milyen jó lesz az utazásos diavetítést filmként feltenni a YouTube-ra. Aztán egy napon át káromkodik. Mert.
Mert a képek az iPhoto-ba vidáman átmennek, a GPS adatok térképre vetülnek. Gyanús. Gyanús, hogy a Sagrada Familia nem Barcelona hét különböző pontjára esik, ahogy azt az iPhoto gondolja. Márpedig az iPhoto így gondolja a fényképekhez az iPhone által csatolt metaadatok alapján - pontosan az EXIF GPS adatok alapján. Hogy lehet ezen változtatni? Egy kép esetén még csak-csak, három kép esetén csak hajtépéssel, felette keressünk egy kopasz embert vagy énekesnőt! Az egy kép esetén az iPhoto képet kiválasztva kattintsunk az Info ikonra alul, és a jobb oldali hasáb alján feltűnő bélyeg méretű térképen vonszoljuk a rossz helyre címzett kép gombostűjét a megfelelő helyre. Nem vagyok egy ügyetlen, Rodolfó tanácsát követve néztem a kezeimet, de pont oda szúrni, ahová kellene - na ez nem megy, nem is lehet. Több kép esetén is egyesével kellene hibátlanul megismételni a műveletet.
Rángassa a gombostűket a birodalmi lépegető, én átírom az adatokat, és majd a képek jó helyre kerülnek a haza meg fényre derül. A haza inkább azon derült, hogy iPhoto-ban nem lehet átírni a GPS adatokat, az eredeti értékeket nem is olvashatjuk le, hogy a rosszat azzal írjuk felül, az iPhoto csak megmutatja a kép - szerinte vélt - keletkezési helyét. Bezzeg a régi iPhoto 09 meg tudta mutatni a számértékeket! Az volt az igazán jó iPhoto!
Se baj, gondoltam, ha nem megy puskával, lőjünk ágyúval a GPS adatokra! Adobe Photoshop 5.1. Szép, előbb utább meg is találhatók a csak olvasható metaadatok. Némi segélykérő hívások után kiderül, hogy a Google a legjobb barátunk, mert ott leírják, a PS nem segít az átírásban. Ahogy a Fireworks sem. A Bridge sem. Dühroham. Véletlenül a Preview nyílik meg, ott legalább - az Inspectorral - le tudom olvasni a számértékeket, pont úgy, ahogy a PS-ben. De módosítani nem. Miért kell ezt az infót ennyire védeni. Egy negyedórás tétova kör az Automatorral - jól emlékeztem, lehet metaadatokat módosítani, de csak a PDF fájlokét.
Back to boogie, jöjjön az Aperture! Tá-dámm! Betöltöm a képeim, egyiken módosítom a GPS-t, azaz helyére teszem a világot. Majd ezt a módosítást a Stamp eszközzel átviszem a többi, azonosan rossz helyre tett képekre. ez sem leányálom, de legalább produktív - bár csak hatvan képpel küzdöttem meg így.
Aztán kiexportálva visszaraktam a képeimet az iPhoto-ba - az Aperture-t másik gépen használtam, nekem nincs feltelepítve. Azért tettem vissza, mert perverz kalandvágyó vagyok és meg szerettem volna nézni a képeket utazós diavetítésben. A diavetítés összerakásával nincs is semmi gond. Van viszont a GPS koordinátákkal. A Sagrada Familia ugyanis van olyan nagy, hogy egy-két utca távolságból kezdi az ember fotózni, ráadásul két tét közötti telken épül(t) fel, így az ott, pontosabban a Sagrada Familiáról készült képek GPS-e nem egy és ugyanaz, hanem apró eltéréseket mutat. Ezért a diavetítés használhatatlan. Jön a cím1 felirat, majd két kép, aztán a cím2 felirat és egy kép, majd a cím3 és két kép, és újra a cím1, majd a cím3, aztán a címx felirat ... mert a diák időrendben vannak és az időegyenes megbonthatatlan.
Na, ezért nincs csili-vili Barcelona képek slideshow-videó.

Starking Band

2011-10-04T16:14:00.000+02:00

és az eredeti:

(beletaláltak, kedvenc)

Könyvírás - blogfogyatkozás

2011-10-03T09:09:00.001+02:00

Átmenetileg kevesebb blog bejegyzéses időszaka jött el, mert lassan megíródik a következő könyv.

Hiszem, ha letöltök

2011-09-28T16:44:00.002+02:00

A Rzeczpospolita - mindenki tudja, lengyel napilap ez - információja szerint az Apple bármikor bejelentheti, hogy további tíz EU államban nyit ki az iTunes Store. Jelenleg tizenkét [dühös] országban - Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia - nincs iTS, a lap szerint a tíz szerencsés közt lesz Lengyel-, Cseh- és Magyarország, amíg kimarad Ciprus és Málta, mert "kicsi" és "messze van". Hiszem, ha letöltök.

Adobe - új értékesítési rendszer 2.

2011-09-28T12:44:00.003+02:00

Tegnap Rafal Maciejewicz, az Adobe Sales and Channel Manager Eastern Europe, vázolta az Ingram-Micro irodájában összegyűlt maroknyi viszonteladó-jelöltnek, hogy miként is néz ki az Adobe új értékesítési rendszere. Erről már írtam, de pár dolgot pontosítani fogok, de újra nem mondom el előről .

Adobe Dealerek
A négy dealer kategória valóban három, ráadásul a negyedik, a Platinum az elvárt forgalom nagysága miatt nem játszik. Ezt azoknak a CLP viszonteladóknak találták ki, akik évek óta a német, francia vagy spanyol piac meghatározó CLP szereplői. Azaz a négy kategória tulajdonképp kettő. A különbség annyi, hogy a Certified - minősített - viszonteladó (CD) levizsgázott, a regisztrált meg nem. Az elektronikus vizsga és az on-line képzés egyaránt ingyenes, annyiszor vizsgázol, ahányszor akarsz. A CD státusz megszerzéséhez Acrobat, CS5 és CLP ismeretekből lehet vizsgázni, mindegyikből van alap- és emelt-szint. A kérdések nem "a hetedik menü hatodik parancsára megjelenő párbeszédablak ötödik fülének negyedik kérdésére adható válaszok felsorolása", hanem sales-alapú: mi a különbség az Acrobat 7 és az Acrobat X között? (Na mi?)
Ismét elhangzott, hogy azokban az országokban, ahol már fut az Adobe ezen rendszere, a jelentkezők alig 10-20 százaléka CD vagy magasabb státuszú. Mivel ingyenes vizsga az egyetlen, ami kell a lépcső meglépéséhez - nem értem. Beregel valaki, és? Nem képes egy senki által nem ellenőrzött körülmények közötti ingyenes vizsgát letenni? Becslés szerint itthon 18-22 CD vagy Gold (GD) viszonteladó lesz. Ráadásul többször kihangsúlyozták, hogy a CD és GD közt árrésben nincs és nem lehet különbség.

Deal Registraition
A Deal Registraition (DR) kapcsán világossá vált, hogy az Adobe az üzlet felhajtást díjazza az üzletszerzői jutalék biztosításával. Így a DR-be így bejutni tender kiírás kapcsán nem lehet, hisz ott a kiírót már rávették a vásárlásra. A DR-be a rávételt lehet regisztrálni. Az üzletszerzői jutalék tízezer dollár (kb. 2mFt) felett jár, akkor négy százalék, 5mFt felett már hét százalék. Összevetve ezt az árréssel - hát vicces, bár ha lenyúlják az üzletet, akkor jóval több, mint a semmi. A DR csak a CD és a feletti szint számára érhető el.

ProVideo
A ProVideo szak most hasít az Adobe-nál, mert - ahogy elhangzott - az egyik konkurens piaci szereplő által nyáron kibocsátott alkalmazás-frissítés oly mértékben nem nyerte el a felhasználók tetszését, hogy tömegesen váltanak át Adobe-ra, példaként a BBC-t említődött meg.

És még
Szó esett arról, hogy a napokban három Adobe alkalmazott kezdi meg a munkát Magyarországon, az ő feladatuk az értékesítési csatorna felügyelete, a szoftver-jogtisztaságért való küzdelem és valamilyen formában a marketing munka.
Az Ingram-Micro neve számomra a 90-es évek eleje óta ismert, mint International Apple Reseller - a hazai viszonteladó György I. rossz emlékű vezetése alatti időszakban több Apple dealer is megkereste a céget. Akkor az derült ki, hogy az Ingram adott összeg alatt nem üzletel - és ez a benyomásom a tegnapi napról is.

Adobe - új értékesítési rendszer

2011-09-27T15:45:00.000+02:00

Az Adobe idejét érezte értékesítési csatornája átszervezésének. Ezért tegnap az egyik, ma épp a másik disztribúció vendégszeretetét élvezzük - mint kiderült, az Adobe a disztributorokkal szemben megkövetelt egyik feltétel a kellő számú viszonteladó (dealer) megléte. A Pasaréti Klubházban a Trans-Europe (TE) előadásában hallgattuk meg, mit hoz az új rendszer. A következőket.

Az Adobe elgondolása az értékesítésről
Az Adobe négy kategóriába készül besorolni a viszonteladóit: (1) Regisztrált, (2) Minősített, (3) Arany és (4) Platinum Viszonteladó.
A Regisztált felhasználó számára az Adobe lehetőséget ad, hogy a viszonteladó a cégadatait megossza az Adobe-val (mhm, haha) és ehhez a neten regisztálja magát. Magyarul: ezt bárki megteheti, mielőtt egyetlen kanyi vasat is költene Adobe szoftverre. A Minősített Viszonteladó - azon túl, hogy megfelel a belépőszintnek -, egy alkalmazottja meg kell, hogy szerezze az Adobe Certified Sales Professional, Master státuszt. Az Adobe ehhez természetesen képzést ad - a TE szerint ingyen - és a vizsga is - TE szerint - ingyenes. A minősített viszonteladó már eladhat CLP terméket is (Cumulative Licensing Program - a szoftver-forgalmazók kedvenc pontgyűjtő kártyához hasonló megoldása, a vevő a vett szoftverek alapján gyűjtött pontok után kedvezménnyel vásárol), kilistázzák az Adobe oldalon, sőt, nevezhet a Deal Registraition (DR) használatára. Ezt a leghelyesebb talán üzletszerzés-védelemnek fordítani. Az ügyes viszonteladó (ÜV) komoly ajánlatot adott az Almalapnak - ekkor regisztrálja az ajánlat tényét: "kinek mire" a DR-ben. Ha a Gonosz Almalap ezután mástól veszi meg az Adobe-s szoftvereket és az ÜV tudja a rendelés számát(?) tényét(?) igazolni, akkor az ÜV besorolásától függően megkapja az ár néhány (4-7) százalékát. Úh és oh! És ha a Gonosz Almalap három ÜV-től is kér ajánlatot? És ha most beregelem, mint ÜV, a MOL-t meg a MATÁV-ot? Vagy ennyire ne legyek ÜV és rossz hozzáállású?
Az Arany (jelvényes) Viszonteladó két vizsgázott embert is tart az eddigieken túl (ha egyikük három, a másikuk meg két címet szerez meg a kiírt ötből), negyedéves üzleti tervet készít (piaci helyzet, üzleti helyzet, üzleti terv, kulcs-projektek és marketing terv) és az Adobe ezt ellenőrzi is. Évente kétszázezer dollárért (kb. 40 millió forint) ad el Adobe szoftvert, de érdemes elolvasni az apró betűt, mert néhány Adobe termék nem számít be ebbe az összegbe. Ráadásul nem lehet csak dobozos termékből teljesíteni a kitűzött összeget.
A Platinem Viszonteladóról kár beszélni, mert éves forgalma el kellene, hogy érje a 100mFt-ot - a rossz nyelvek szerint egyik disztribútor sem lenne Platina Viszonteladó itthon.

Szerteszét tagozódva
A Minősített, Arany és Platinum Viszonteladók szakosodhatnak is: ProVideo, Education, SAM területekre. Értelemszerűen mindegyik területre való szakosodáshoz újabb vizsga meglétét várja el az Adobe, cserébe viszont igen keveset ad a hivatalos PDF-jei szerint. A videó esetén spéci logó használatot (kösz!) és hozzáférést a videós marketing anyagokhoz, az oktatás esetén sem kínál többet Reseller Program Guide. Ehhez képest az előadás során az hangzott el a TE részéről, hogy oktatásba - intézmény, tanár, diák - csak az adhat el, aki ilyen minősítésű. Az Adobe nem szól kedvező oktatási árról, a TE szerint tartják az eddigi, jellemzően 20 százalékot. A SAM - ez igazán édes. Azt várják el az ilyen viszonteladótól, hogy készítse el - minimum az Adobe vonatkozásában a szoftver eszközök listáját az adott cégnél - és menedzselje azt (Software Asset Management). A jogtiszta szoftverhasználatot támogatjuk, a többi no comment.

Nem hivatalosan
Ahogy a tájékoztató egyik diagrammján megjelent, tőlünk nyugatra a viszonteladók alig 10-15 százaléka nem szimpla regisztrált Viszonteladó. A kérdések közt elhangzott, hogy garantálja-e az Adobe, hogy érdemes belevágni, beruházni a viszonteladói programba, amikor ott van az Adobe netes áruháza letöltési és időleges használati lehetőséggel - természetesen nem kaptunk választ, az új Adobe területi felelős laza marketing rizsát nyomott arról, hogy az Adobe szép, az Adobe jó, az Adobe nem tesz ilyet - csupán a "trust me!" hiányzott. Arra sem kaptunk választ - ezúttal a TE képviselettől -, hogy az egyes besorolások milyen árrést jelentenek. Végül is ez - lényegtelen. Az új rendszer a távoli október harmadikával indul, ez a megbeszélés volt "a" felkészülés rá. Ami igaz, mert aki maradni akar, csak egyet tehet, regisztrál és vizsgázik.

Adobe Europe
Az Adobe eddigi képviselői kedves, barátságos emberek voltak, akik keresték a kapcsolatot azokkal, akik helyben eladják a szoftvereiket - végül is mi keressük meg azt a pénzt, amiből az ő itt létét - szálloda, repülő, habzsi-dőzsi - fizetik. A mostani csapat, regionális vezető, marketinges és ki tudja ki, az előadás alatt hátul büféztek, mentségükre, csak egy poharat törtek, majd a kérdések után bőröndjeiket maguk után vonszolva elhagyták a terepet. Kalap, kabát. Pedig nagyon nem siethettek, mert - ha minden igaz -, a másik viszonteladónál újra találkozunk velük. Lehet, hogy meg kellene néznem, mikor megy a LOT gépe Varsóba?

Apple Campus Network

2011-09-23T07:35:00.001+02:00

A képet (kattints a kép szóra a blogban, hogy lásd, miről szól ez a bejegyzés!) Handras készítette, amikor épp ott járt, ezt mindjárt az elején el kellett mondanom. Ez az Apple Campus hálózat, tehát ne keressük a "Steve's MacBook Pro 17" gépet - ha azt a hálózatot így közzé lehetne tenni, akkor már rég megírták volna azt is, hogy mi van a gépeken, azaz mit tervez az Apple ma, holnap és 2014-ben. A Maces szívet lenyűgöző - Maces rendszergazdákat sokkoló és rajongással eltöltő - képen végig olvasva a Mac neveket, egész érdekes dolgokat lelünk, jöjjön pár találat!
Az "Apple Litigation's MacBook" (1:16) nevében a litigation bírósági pert, pereskedést, eljárást jelent - itt szerintem csak jópofaságról van szó.
Cliff Russel két géppel dolgozik - MacBook Airrel (3:8) és egy Mac Pro-val (3:9) -, ahogy Graham Finlayson - iMac (ami még viccesebb, MacBook Pro-ként látható, csak nem migráció volt?) (4:17) és "MacBook Pro (2)" (4:18), vagy Jeff - MacBook Pro (5:12) és iMac (5:13). Quinn fontos ember, talán ő a rendszergazda: iMacet (8:14) is használ "quinnadmin" néven és MacBook Pro-t is.
A CS előnevű sorozat - iMac 21-inch, iMac 27-inch, Mac mini, MacBook (még volt, amikor András arra járt), MacBook Pro 13-inch, MacBook Pro 15-inch és MacBook Pro 17-inch (3:10 - 3:15) - láttán hiába is csillan fel az Adobe-osok szeme, a CS sokkal inkább a CampuS rövidítése, mint az Adobe szoftveréé. Talán kiállított gépek voltak.
A "Deep Sky Mini Server #3" (4:2) neve kapcsán talán mindenkinek az OS X Lion mindent elnyelő alapháttere, a Galaxis képes jut eszébe. Az "iTunes Apps Design" (5:7) is beszédes név egy Mac mininek, ahogy az "itunes's Mac Pro" (5:8) - csak nem itt gyűjtik a Campus összes zenéjét? A tizedik sorban látható még egy szerver, ami a "Updates Team's Mac mini" (10:10) nevet kapta.
Bónuszt ér a (7:2) MacBook Pro név is: ez Loser-é - bár ez lehet családnév is. A hetedik sor amúgy számos nevében azonosítót tartalmazó MacBook Pro-t rejt. Végül a (10:2) "theDude" elnevezésre hívnám még fel figyelmedet, a dude amúgy jelenthet: csávót, fószert, havert, jampecet (akik nyomják a dudát), krapeket, nagyvárosi piperkőcöt, sőt, még turistát is.

iPhoto album nyomtatás

2011-09-22T17:52:00.003+02:00

Ismeretes, hogy iPhoto-ból a "Buy ..." gomb nálunk használhatatlan. Az egyik hazai disztributor korábban már kínált megoldást, de jó egy éve az oldal, amin át megkerülhető volt az Apple, eltűnt. Most - sokkal elegánsabban - újra itt a nyomtatási lehetőség. Érdemes a szájtot végignézni, pontos leírást kapunk a hogyanról.

iSchool - milliomosok álom iskolája (US)

2011-09-22T02:48:00.003+02:00

Az előző bejegyzésben szó esett az iSchoolról – nem álltam meg, hogy ne nézzek utána, mi is ez. Értelemszerűen – miért is – amerikai kezdeményezés, amelyben az általános iskolákat akarják ellátni hordozható Mac–kel és iPaddel, így biztosítva – minden más lehetőség mellett – hozzáférést az App Store alkalmazásokhoz, az iTunes U tananyagokhoz és az iBook könyvekhez. (Az iTunes „U” betűje a universityt, az egyetemet jelöli. Még mi, korlátozott iTunes Store hozzáféréssel bírók is elérjük az iTunes U anyagokat – érdemes végignézni, hogy szinte bármilyen egyetemi tárgy előadás–sorozatát letölthetnénk, megtanulhatnánk. És az egyetemek nem félnek közzétenni az anyagokat – a diákok ettől függetlenül, vagy épp ezért, jelentkeznek az egyetemre, bejárnak az órákra.)
A „Cult of Mac” interjút is készített az iSchool egyik vezetőjével. A Brayden Wardrop bemutatta iskola nyolcadikosai – közel ötszáz tanuló – kapják az iPadet, mindenkinek jut. (A szülők vállalják az anyagi felelősséget az iPadért. Az iskola leírást ad át, mit szabad és mit nem, tenni az iPaddel. Például tilos vízzel, nedves ruhával vagy mosogatószerrel letörölni a kijelzőt. És tilos az iPadet hóba temetni. Ejha!) Az Apple csoportos licenszét megvéve vásároltak négy Macbook Pro–t és Bretford Syncing Cartot (ezt nem magyarázom, itt a link!) Az iSchool–lá válás költségét az iSchool alapítvány támogatja, a bemutatott iskolára nagyjából egymillió dollárt költöttek (250 millió forint). Az Apple eszközei – iPadek, iMac labor, tanári Macbook Pro–k, Mac Pro szerver...) csak egy része a projektnek, az összegből fizették az előzetes felmérést, a képzéseket, betanításokat, a szükséges új biztonsági rendszert, a teljes számítógépes hálózat felújítását, az iskola weblapjának megújítását – legyen lehetőség a távtanulásra.

„Az iSchool magán– és köziskola számára is elérhető. A jelentkező suli számára az iSchool–lá válás státuszt ad, ami megmutatkozik a jelentkezők emelkedő tudásszintjében illetve megmutatkozhat a nagyobb árbevételben (fizetős iskola esetén nő a tandíj, ami nem kétfillér). Az iSchool–ság olyan fantasztikus lehetőséget kínál, amelyet megragadó iskola a XXI. századba jut, új távatok nyílnak meg számára az egyénre szabott nevelésben, a kommunikációban” – próbálja összefoglalni a lényeget Wardrop.
Az iPad konkrétan olvasó–könyv, az iskolai tankönyveket kivétel nélkül iPadesítették. A korosztálynak megfelelően kerülnek a gépre oktatási alkalmazások (math bingo, Math Ninja, Solar Walk and Elements). Természetesen használjuk az iPadeket fotózásra, zenélésre, filmkészítésre, számos tanulónk fogott blogírásba. A tanárok Doceri (kakaó–biztonsága nem ismert) okos–táblán dolgoznak, a tanulók képesek a tábla anyagát saját iPadjükről módosítani, elmenteni.
Wardrop végül arról beszélt, hogy – természetesen – le kellett küzdeni némi ellenállást, a technika ilyen mértékű alkalmazása nem mindenki számára egyformán elfogadható, érthető. Voltak, akik csak az ismeretlen technológiától való félelem miatt ellenezték az iSchool–lá válást – őket az alapos képzések meggyőzték. Néhány szülő viszont másik iskolába iratta át gyerekét. De az átállás megtörtént, a szülők megszerették az iSchoolt. Talán azért is, mert ha kívánják, percre pontosan meg tudjuk mondani, melyik gyerek mire használta az iPadjét.

Mi köze a régi iPadekhez Jobs feleségének?

2011-09-21T12:41:00.004+02:00

Az Apple a „Teach for America” mozgalommal összefogva kilencezer(!) első generációs iPadet adott át hátrányos helyzetű, lemaradt térségben működő iskolák tanárainak. A régi iPadeket az iPad2 kibocsátásakor gyűjtötték be azoktól, akik tudatosan leadták e célra előző iPadüket. Ahogy itthon is, Amerikában is sok ember elrakja előző számítógépét, telefonját, talán azért, mert érzelmileg kötődik hozzá, vagy gyűjti a technikai kütyüket, esetleg csupán lustaságból. A 9000 iPad2 38 államban került szétosztásra.
Katie Remington, a tizedikeseknek reál tárgyakat tanító tanárnő vasárnap vette át a megtisztított, rendbe tett iPadjét, amit hétfőn megmutatott a St. Luis–i iskolában az osztályának. „Már az első nap remek ösztönző volt a gyors feladat megíráshoz öt–tíz percnyi iPad–használat lehetősége” – írta blogján. Az iskola célja, hogy elnyerje az iSchool státuszt, ám ehhez nem osztályonként kell egy iPad, hanem minden tanulónak iskolai iPadje kell, hogy legyen.
Ha arra lennénk kíváncsiak, az Apple miért pont a „Teach for America” mozgalmat támogatja, akkor a helyes válasz bizonyára a mozgalom egyik vezetőjének a személye, Steve Jobs felesége. Jobs családja – teljesen normális módon – nem része a Steve körüli imádatnak. Azért egy Google keresés jó irányba indít el minket, ha kíváncsiak lennénk. Másfelől talán a feleség szerteágazó jótékonysági tevékenysége a válasz arra a felvetésre, hogy Jobs miért nem támogat látványos módon egyetlen segélyszervezetet, alapítványt vagy civil kezdeményezést sem, ahogy teszi az például Bill Gates. (A Fanatikus Almalap szerint épp eléggé támogatja a Földet azzal, hogy emberbarát számítógépet, technikai eszközt, megoldást tervez és gyárt.)

Apple Áruház és a számlája

2011-09-20T13:18:00.004+02:00

Jajj nekem, jajj a könyvelőmnek! Az Amazon és az iTunes Store számlái láttán is szívinfarktust kaptunk és büntetéssel néztünk szembe: "Mondjuk meg annak az Amazon nevű vállalkozásnak, hogy mi a magyar számla formai követelménye!" - hangzik a sláger mondat hivatalos ajakról. Szegény Amazon, amikor aláírási címpéldányt kérek és három hónapnál nem régebbi közüzemi számlát...
Az Apple Áruház (AÁ) számlája is csodás mondatokat csal majd elő a könyvelésen. Egyrészt szinte hibátlan magyarsággal készült, bár a számla megnevezés - de tessék kipróbálni! Az áfára figyeljünk oda, jelenleg 2500% az Apple szerint, bár számolni jól számol a 25 százalékkal. Vagy tud valamit. Aláírás és pecsét az nincs, mert a számla a netről nyomtatható. Az eladó viszont egy ír vállalkozás, tehát - gondolom az el nem olvasott szerződés szerint Cork megyében pereskedhetem, ha majd arra kerül a sor.

Megjelent a hivatalos Final Cut Pro X könyv

2011-09-20T00:17:00.000+02:00

Megjelent az Apple Training Series sorozat Final Cut Pro X kézikönyve (angol nyelven). Ez az a könyv, amelyet az Apple erőst ajánl mindenkinek, aki szeretne Final Cut Pro felhasználói vizsgát tenni. A könyv kapható a MacAcadémia könyvesboltjában és az AATC XMS Akadémián is.

Az Apple Áruház és az árak

2011-09-19T10:21:00.004+02:00

Az Apple Store megnyitotta kapuit, aki vásárolni akar, annak érdemes felkeresni. A következő táblázatot az apple.hu, az isytle.hu, a starking.hu és az xms.hu ma reggel 8-10 közötti árai alapján készítettem. Az árak áfás árak, forintban. Ami egyértelmű, az Apple Áruház (AÁ) sokkal olcsóbb, mint a kiemelt Apple viszonteladók (APR boltok), ráadásul a házhoz szállítás 35eFt felett ingyenes. Az utolsó oszlopban a három APR árának átlaga és az Apple Áruház közti különbség látható, a pozitív szám az Áruház olcsóságát mutatja.
A vásárlók számára egyértelműen jó az AÁ megjelenése. A viszonteladók és az Apple kapcsolatának elemzése házifeladat.

* három APR átlagárából kivonva az AÁ ár.

iPad – mindig szívesen!

2011-09-17T12:01:00.000+02:00

Eszter az ötödik iPad hirdetést is honosította. Köszönjük, Eszter!

Philips Fidelio DS3020

2011-09-16T10:54:00.001+02:00

A Philips nagy múltú ex-holland cég, mindig is szívem csücske marad, mert első rádió-magnóm Philips volt. Az előző tesztelésnél leírtak változatlanul igazak, (a) nem lett abszolút hallásom, (b) az Apple dizájn továbbra is cool.

A Philips doboz kibontása után hatalmas tojástartókkal szembesülünk, ami egyfelől érthető, hiszen a Philips hangszórója ovális, gyűrű szerű valami, amit aránylag nehéz téglatestbe gyűrni (ha már gyűrű alakú), másrészt kisebb tartó >kisebb doboz > Apple-ösebb érzet. A Fidelio láttán azonnal a JBL jutott eszembe, az OnTime és az OnTour valószínűleg a sötétben randizott, az újszülött Fidelio-t meg a Philips fogadta örökbe.

A Fidelio leírása szerint akár az erdőbe is bevihető, négy darab AA-s ceruza-elemmel teljes hangerőn még mókusra is vadászhatunk vele, mert szólni szól, ajánljuk Hobótól a Hajtók dalát. Amúgy a kezeléséhez még nővérnek sem kell lenni az agysebész professzor mellett, bár az iPhone-omat kicsit félve csúsztattam a gyűrű alsó részéből kiálló dockba, de nem volt semmi gond, az iPhone azonnal hálásan jelezte, hogy áradnak az aksijába az elektronok. A felső gyűrű apró gumibakján megtámaszkodó iPhone-on kiválasztva az iPod funkciót dübörgött az AC/DC. Egyetlen vezérlést helyezett el a Philips a Fidelión, a hangerő szabályzást - ennyi elég, a minimalista Apple felfogás szerint is: ennyi kell és ennyi elég.

Nehéz egyszerre fényképezni is az iPhone-nal, miközben az a Fidelio gyűrűjében áll - ennek szexuális jelentését nem is firtatnám. A képet tehát a Photo Booth követte el.

A negyedszázezer forintba kerülő eszköz akkor ficánkol igazán, ha az Apps Store-ból letöltjük hozzájuk a Fidelio bővítőprogramot. Ekkor az iPhone kijelzőjén zenelejátszás közben egy sor funkció és információ jelenik meg, ébresztésre szakosodott kiszolgálóprogram, keresési funkciók, lejátszás közben időjárásjeletés...

UCube

2011-09-15T10:03:00.003+02:00

Három hangosító megoldást kapott az Almalap régi ismerősétől, próbáljuk ki, írjuk meg tapasztalatunkat. Ez alapvetően nehéz, hiszen - de szerintem ezt már említettem - anno a gimnáziumi énekkarból is elzavartak (hat év után én voltam az első, akivel ez megesett). Ahogy tanult barátom és egyetemi mérőtársam, Ortutay Gyuri mondá: "Még tapsosnak is gyenge lennék!" Bár lehet, hogy ezért tűnünk tökéletes tesztelőnek...

Mielőtt meghallod...
Az első termék a kanadai UltraLink cég UCube UFi - de mielőtt megszólalna, essen pár szó a dizájnról és csomagolásról.

Csomagolás

Doboz, a lábbal már összecsavarozott hangdobozok, USB-hangdoboz és hangdoboz-hangdoboz kábel.

Nézzük meg bármelyik Apple terméket, a csomagolás esztétikus és annyira kitalált (Sokoban!), hogy valóban Rubik-kocka kiforgatással ér föl (ez túlzás) az eredetibe való visszagyűrése - különösen az iPodoké. Az Apple-t - hihetnénk - kizárólag a szépség vezette, de ennél sokkal fontosabb, hogy ne szállítson levegőt. Ezért a helytakarékosság - ami még esztétikus megjelenést is kapott. Na, a UCube esetén erről nem beszélhetünk. Kis nejlon zacskó, papírból hajlított távtartó. Oks, ezeket mind kikukázzuk, de - ez az első élmény.

Dizájn
Jonathan Ive magasra rakta a lécet az Apple-nél, az ő keze munkáját viseli a kis színes iMac (ki emlékszik ma rá?), az iPod, a mai Macek és hordozható Apple gépek. Az Apple termékhez kiegészítőt gyártóknak van hová kapaszkodni. Az Apple épp az acél-üveg korszakát éli, színekben gazdag fehér-szürke-fekete színvilág a meghatározó. Érthető módon a UCube UFi is igyekszik hasonlítani - lásd a fényképeket! A láb például erősen hajaz az iMac lábformájára - ez ok. Egész addig ok, amíg a hangszóró hátlapjával nem találkozunk. Otromba és ronda csavarral rögzíthetjük a talphoz a hangkockát. Mivel a kocka igen kicsi, a láb sem brutális, viszont akkora a doboz, amiben érkezett, hogy abban akár össze-szerelve is elférne - akkor miért nincs összeszerelve? Miért kell nekem - Apple szinten gagyi - csavarozást végeznem? És ha már nincs összeszerelve, lehetett volna valami elegánsabb megoldás is az összeszerelésre.

A UCube név is megér egy misét, mert kb. a "TeKocka"-nak felel meg, ami - ugye - csak ritka esetben jelenthet pozitívat, általában agyas ismerősök mentsége a "kicsit kocka a gyerek!" mondat. (Oks, Kanadában nem gáz a lekockázás.) A UFi, gondolom a Hi-Fi után. Erről majd azután, hogy megszólaltak a hangkockák.

Amikor meghallod...

A második élmény akkor ér, amikor összekábelezzük a Macet és az egyik kockát USB-kábellel, a két kockát pedig a másik (külön nejlon tasakba csomagolt) kábellel. Ez utóbbi hossza ugyanis egy méter, a két hangszórót így pont egy méterre tudom elhelyezni egymástól, lásd fénykép. Ami nem sok, ráadásul az én Macem csak 21 és feles...
Tesztelésképp teljes hangerőn az eredeti CD-ről digitalizált "Kétforintos dal"-t hallgattuk meg - végig nem, mert a dobozok nem bírták a hangerőt, botfüllel hallhatóan torzítottak. A csatornákra jutó 15W sok, bármilyen szép is, hogy USB táplálással dolgozik a rendszer. Az ajánlott végfelhasználói ára tíz forinttal kevesebb negyvenezernél.