Windows és Explorer

Régen, réges-régen, amikor még Bill Gates vezette a Microsoftot, a cég későn ébredt rá, hogy új idők új szele fúj: itt az Internet korszak. De ráébredt és megalkotta saját böngészőjét, az Explorert. Amelyet szépen összecsomagolt a Windows operációs rendszerrel. A Windowst pedig a gyártók a gépre feltelepítve (OEM) adták oda a kereskedőknek. Hiába ágált e gyakorlat ellen az addigi piacvezető böngésző, a Netscape, mire a pert elnyerte, már csak a neve maradt meg az emberek emlékezetében.
Az EU szervei előtt is nekimentek a Microsoft árukapcsolatának, ahogy tették azt Amerikában. A tengerentúlon előbb végzett a jog gépezete, a mi nap megszületett a döntés az Únióban is, az európaira gondolok. A Microsoft vállalta, hogy indításkor a pécé rákérdez, marajdon az Explorer (már a nyolcas számú) az alapértelmezett böngésző, vagy esetleg mást szeretne a kedves felhasználó. Cserébe az EU elvetette a Windows betiltásától több milliárd euróig terjedő büntetések mindegyikét.
Az Explorer folyamatosan veszít piacrészesedéséből, jelenleg legnagyobb kihívója a FireFox, bár az Apple Safarija is partiba van - meglepő módon még pécén is. Macen a Safari vezet, de a Firefox itt is nagyon erős.
Ugyanakkor érdemes a fenti történetet másik szemszögből is megvizsgálni. Adott egy cég (Microsoft), amelynek előre telepíti oprendszerét (Windows) az eladásra kerülő gépekre. A gépekre felkerül egy szoftver is (Explorer), amit a felhasználó nem biztos, hogy használni kíván. Most helyettesítsünk: Microsoftot Applel-lel, Windowst Mac OS X-szel, Explorert Safarival vagy iLife-fal. Szinte minden nap meglepetés számomra, hogy valaki nem pereli be az Apple-t, hogy árukapcsolással ad el terméket, mert ő, a peres fél, unixolna a gépen, ahhoz pedig iLife, Safari nem nagyon kell. Vagy: azért vetetik meg vele a Mac OS X-t, hogy feltehesse a Windowst, amit használna - az OS X csak ehhez kell.