A felhő szép, a felhő jó, a felhő - drága

Az Apple iCloudja ingyen takarja el a Napot és ad menedéket bitjeivel leveleinknek, képeinknek és érzékeny adatainknak. Az Adobe felhője - a bejegyzés tárgya - mást kínál: hozzáférést szinte az összes Adobe alkalmazáshoz, folyamatos frissítési lehetőséget és persze tárhelyet, egyénit, közöst, osztottat és kapottat. De érdemes-e az Adobe felhőjére váltani? Az írás adta válasz csak és kizárólag anyagi megfontolás alapján készült, rengeteg „és" és „ha" feltétellel.
Feltételezzük, hogy az Adobe, ígéretéhez híven, két évente mutatja be a CS újabb verzióit, így 2014-ben a CS7-et és 2016-ban a CS8-at, a köztes években pedig jönnek a .5-ös verziók. Abban a hitben maradtunk, hogy a jelenlegi csomagok - Design, Premium... - nem változnak. És egy euróért 290 forintot kértünk.

Három forgatókönyv
Az első a Team Cloud. Ez céges előfizetést jelent, az éves díjat minden évben hitelkártyával teljesítve megkapjuk a Master Collection alkalmazások legújabb verzióinak, a Muse, az Edge a Lightroom használati jogát, több hasznos Adobe szolgáltatást - és ki tudja mit még. Feltételeztük, hogy az előfizetési díj nem változik.
A második a dobozos termék vásárlása, amit rendszeresen frissítünk, upgradelünk. Az Adobe év végétől megszünteti a három verzió mélységű frissítési lehetőséget, mindig csak a legutolsó verzióról lehet újabbra frissíteni. A táblázatban a ma érvényes árakkal számoltuk az új szoftvert és a frissítést is. Feltételezzük, hogy megmaradnak a mai „Collection"-ök (Design Standard, Design és Web, Production és Master).
A harmadik forgatókönyv az egyéni előfizetés. Az egyéni előfizetés épp olyan hozzáférést ad az Adobe programokhoz, mint a Team Cloud. Az egyéni azonban névre szól, amíg a Team Cloud a cégé, ahol alkalmazottak jönnek és mennek. Az egyéni előfizetésnek van éves szerződéses változata (hűségnyilatkozatos) és havi.

A táblázatban a göngyölített (az adott évig összeadva az adódott kiadásokat) költség látható. Nem számoltunk a szoftver áremelkedéssel, inflációval - és nem számoltunk nettó jelen értéket.

A céges felhő drága
Arra kerestük a választ, hogy ha ma csak üres Macünk van, és szeretnénk legális úton (kereskedelmi forgalomban vásárolt, ellenértékért vett, jóhiszemű vevőként) Adobe szoftverrel dolgozni, akkor melyik a leggazdaságosabb megoldás. Ezért első évben megvettük a dobozos termékeket, utána upgradet fizettünk csak. (Ahol lehet, magyar verzió árral számoltam, ezért van pár forint a Web és a Production csomagok ára közt.)
A zöld hátterű cellák mutatják, mikor olcsóbb az adott megoldás a Team Cloudnál. Bár elég sok „ha" szerepelt eddig, az látható, hogy Design Standard esetén nem érdemes Team Cloudra váltani. A Master Collection tűnik az egyetlen felhővel kiváltható terméknek, ám ez sem igaz, csak én vettem rövidre az idősort. Mivel a Team Cloud évente 279eFt, a Master Collection upgrade pedig csak 174eFt, így 2019-2020 körül már a Master cellái is zöld hátterűek lennének. De ez olyan hosszú időtáv, amely - itthon - tervezhetetlen.
A magán előfizetés esetén azt kell mondjuk, hogy - hasonló a helyzet, csak később lesz olcsóbb a dobozos megoldás, mint az előfizetéses.

PS: Nagyon remélem, hogy kétszeri ellenőrzés után minden szám és számítás helyes, de azért az ördög nem alszik.

Biometrikus login az Apple-nél?

Ismert axióma, amíg be nem mutatják, addig csak találgatás. Ám okot, mármint a biometrikus azonosításra, szolgáltatott az Apple. A svéd alapítású Precise Biometrics újabb Apple bizonyítványt nyert el. Egy éve ismerkedik a Tactivo-val az Apple, most az ujj-lenyomat azonosító termék bebocsátást nyert az Apple fejlesztői környezetébe, ott is a tablet-fejlesztők birodalmába.
A hírre a cég részvényei egy nap alatt 36 százalékkal váltak értékesebbé, ez a svéd tőzsde rekordja. A Tactivo ujj-lenyomat illetve okos-kártya (hitelkártya) azonosító rendszer, amelyre méltán büszke a lundi cég.
A Tactivo használható az iPhone 4, 4S és az iPaddel is. A biometrikus azonosítás kedves területe az államigazgatás fegyveres testületeinek épp úgy, ahogy a gyilkos piaci versenyben álló világcégek kutatási központjainak. Ennél békésebb és hasznosabb felhasználás lehet az orvosi célú, ahol egy ujj-lenyomat után a doki hozzáfér a születésünk óta keletkezett összes leletünkhöz.
Lehet, hogy az ujjunktól maszatos iPad és iPhone felület új értelmezést nyer?

Hétévégén olvastam

a Magyar Nemzetben, és nem olvastam, mert csak egy karikatúra. A címe: Végrendelet. A szöveg: Akkor olvasom az elhunyt végakaratát: „A legfontosabb közösségi oldalamat, mint a Facebook, Twitter, YouTune, Flickr, a két lányomra hagyom! A Tumblrt unokaöcsém, Kános örökli, a blogomat és a Google-t unokahúgaim kezelhetik tovább, míg a MySpace.com-ot unokám, Gábor kapja meg. A felhasználói neveket és jelszavakat az ügyvédem adja át."

És tényleg, mi lesz egy fontos mail-fiókkal, ha a hozzáférés egyetlen letéteményese nem lesz képes megadni, átadni a jelszót? Gondoltál már rá?

Így áll a pécé és tablet piac

Űrhajó alakú lesz az Apple új székháza

Az Apple kinőtte a székházát, ami nem egy épület, inkább egy irodaház csoport, és most újabb irodákat kíván építeni. Ehhez ki kell kérni a helyi önkormányzat, Cupertino engedélyét, az engedélyezési eljárás sok részlete nyilvános. Az öntudatos amerikai polgár részt is vesz az ilyen eseményen is, hiszen a környezetének alakításáról van szó.
Egyfelől a környék számára jó hír egy módos cég beköltözése, a boltok forgalma nő, a közelbe költöző alkalmazottak gyerekei biztosítják az egészséges korfát, ugyanakkor nő a forgalom, a békés kertváros életét óhatatlanul kevésbé lesz csendes, nyugodt, ahol az utcán lehet focizni vagy görkorcsolyázni.
Az első meghallgatáson még az akkor már elég beteg Steve Jobs is jelen volt - ez mutatja, hogy egy multi számára mennyire fontos az, hogy az önkormányzattal jó viszonyt ápoljon -, az általa használt szlájdok adják e bejegyzés illusztrációját.
A mostani meghallgatáson az Apple-t a pénzügyi igazgató képviselte, ő ecsetelte a létrejövő iroda-környezet ember-barát voltát, ideértve a megnövekvő zöld-felületet, bicikli utat, megújuló erőforrásra alapozott teljes energia ellátás megoldását.
A telek korábban a Hewlett-Packard tulajdonában volt. Tavaly nyáron Jobs személyesen hívta fel Bill Hewlett-et (igen, alapító az alapítót), hogy az Apple megvenné a telket. Ám ennél sokkal izgalmasabb lehetett első telefonbeszélgetésük. Akkor Jobs még a középiskola padjait koptatta.

"Egyszer Jobsnak egy speciális alkatrészre volt szüksége, amit sehol nem lehetett megvásárolni. A telefonkönyvből - wow! - kinézte Bill Hewlett számát és felhívta a már akkor ismert nevű szakembert, a Hewlett-Packard cég egyik alapítóját. A telefonbeszélgetés során nem csak az alkatrészt kapta meg, de nyári munkát is szerzett magának a HP összeszerelősorán. Egyetlen telefonbeszélgetéssel, teljesen ismeretlenül." - mesélte a tanár [John McCollum] Jobs jellemzésére.
Az Apple története az Almalapból

Még több kép!

Valódi sör iPadből

Zöld? Szuperzöld!

A jó hírneve miatt (is) előszeretettel támadja a Greenpeace az Apple-t vélt vagy valós környezetvédelmi ügyekben, így tett nem rég is az iCloud számára épülő Apple szerver-farm kapcsán.
Az Apple mindig reagál, ha nem is közvetlenül, a környezetvédelmi felvetésekre, most közleményben tudatta, év végére megújuló energia forrásból fedezi a szerver-farm energia szükségletét. "A valóban energia-zabáló szerver-farm energiájának 60 százalékát jelenleg már saját maga állítja elő" - áll az Apple közleményben. Ennek javát a szerver-farm melletti, szintén az Apple tulajdonában álló 40 hektáros napkollektor park szolgáltatja. Ez a terület év végéére a duplájára bővül, így az Apple 124 millió kW/h energiát állít elő, ez egy tízezres település energia-szükségletének felel meg. Mindemellett a szennyvíz sem távozhat anélkül az Apple farmjairól, hogy biogázosításon átesve ne adna le némi energiát.
A Greenpeace nem kommentálta az Apple közleményét. (A Fanatikus Almalap szerint torkára fagyott a szó.)

Zöld? Szuperzöld!



Megújuló energiaforrás
A következő részt nem kellett volna leírnom. A szél épp úgy megújuló, mint a kőolaj, vagy a barnaszén, csak épp más a megújulási ciklus. Senki nem állíthatja, hogy pár százezer vagy millió év múlva az akkori ipari forradalom nem fedezi fel a gőzt, és nem esik neki a föld alá szorult és ott átalakuló, a felfedező által „szén"-nek nevezett nyersanyag kitermelésének és elégetésének. Előidézve ezzel, hogy előbb-utóbb elfogy a szén, és jön a sokkal gyorsabb ciklussal megújuló szél és nap és víz energia (második) dicső kora. És így ciklikusan, amíg a Föld Föld és a Nap süt.
Apropó, a napenergia nem megújuló, hanem egyszeri, amikor a Nap majd z milliárd év múlva összezuhan, akkor nem lesz sem napsütés, sem meleg, sem Föld. De megújulás sem nagyon, bár a Jupiter mintha a kezét nyújtogatva jelentkezne. És. Merészeljünk nagyot álmodni, az egész Földet sikerült befedni napelemmel! Ekkor az alatta lévő vegetáció pár óra vagy nap után bedobja a törcsit (képzavar, bár legalább stoppolásra alkalmas eszköz). Azaz, minden napelemtábla a Föld, értsd szó szerint, az anyaföld elől veszi el annak látható, melegítő és egyéb energiáját és hullámát. Egy tábla kimutathatatlan keveset, de elvesz. Az előbbi extrém példa a bizonyíték.
A széllel is a hasonló a gond, hiszen addig fúj, amíg bír. „Energia nem vész el, nem is keletkezik, csak átalakul" - kántáltuk az iskolában. Ha a szélerőmű pörög, akkor bizony a szélben lévő energia kevesebb lesz. Mivel momentán hitvány a szélenergia kihasználása, nem igen van hatása a szélerőműveknek pár száz lezúzott madáron kívül, de ez nem ront a környezetbarátságán - miért, te nem válogatod meg a barátaidat? Szóval ha sikerülne a szelet szinte száz százalékosan munkára fogni, akkor onnantól nem fújna. Lenne nagyon meleg meg nagyon hideg pont, de köztük a levegő csak a szélerőművekig áramolna...
Amikor az első tudatára ébredt ember tüzet rakott - nem talált, gyújtott -, na onnantól éljük fel a Föld energiáját.
A „small is beautiful" elvet valóknak - egy napelem nem csinál nyarat (illetve telet), egy szélerőműtől nem áll le a sirokkó - említsük meg a pillangó szárnycsapását, általam legkedveltebb novella az érdeklődőknek: Bradbury: Mennydörgő robaj.

Papírvékony Inteles Macbook jöhet

Az Apple továbbra is az Intel processzorai építi Macbookjait, amelyek még laposabbak lesznek elődeiknél.
A június tizenegyedikén kezdődő fejlesztői konferencián mutatják be - várhatóan - az Apple új hordozható gépét, amelynek kijelzője az iPadéhez hasonló felbontású lesz, természetesen SSD-memóriás és az aksija is tovább bírja majd, mint a jelenleg kaphatók. A hírt névvel és arccal természetesen nem vállalta a Bloomberg hírforrása, mert az azonnali munkahelyvesztéssel és hosszabb pereskedéssel, azt követően pedig anyagi nyomorral járna.
Az Apple Macjei kelendőbbek az átlagos személyi számítógépeknél, leginkább a hordozható eszközöknek (iPhone, iPad) köszönhetően. Az iPhone 2007-es bemutatása óta a Mac eladás megduplázódott, az utolsó pénzügyi évben 21,8 milliárd dollár bevételt generált. Az Apple részvényei növekedtek (az utolsó hónap 650-ről 560-ra esését leszámítva). A vetélytársak - HP, Dell, Samsung - sorra mutatják be vékony, alumínium gépeiket, egyre gyorsabb indítási idővel (bootolással).
Az Apple következő Macbookja az Intel Ivy Bridge kódnevű processzorára épül, és vékonyabb lesz, mint a közel egy inch (2,54cm) vastag (vékony?) mostaniak. Az Ivy Bridge új gyártás technológiával készül, kevesebbet fogyaszt, és több számítástechnikai teljesítményt ad, mint elődje.
Az Apple szóvivője, Bill Evans nem nyilatkozott (a Gonosz Almalap egyre erősebb meggyőződése, hogy az Apple-nek nincs is PR és sajtó osztálya, csak egy üzenetrögzítő, amelyre még a kilencvenes évek elején rámondták a „no comment" hosszú és tartalmas válaszüzenetet), az Intel szóvivője, Chuck Mulloy pedig az Apple-höz irányította a nála érdeklődő újságírókat.

Oroszlán a hegyről
A jelzett fejlesztői konferencián mutatja be az Apple az új operációs rendszerét, a Mountain Liont (Hegyi Oroszlán - amíg egy biológus ki nem oktat). A februárban hivatalosan bejelentett OS (figyeljünk! már nincs Mac előtte!) közelebb hozza az Apple mobil eszközeit a Macekhez, számos elemet átvesz a ML az iOS-ből. Például már Macről is tudunk majd szöveges üzenetet küldeni (iMessage).
A ML erősebben használja majd az Apple iCloudját, ezen át tárolhatunk, megoszthatunk dokumentumokat. A Macen is élvezhetjük majd, hogy az egyes alkalmazások „üzennek" nekünk (notification). És a fényképek megosztása is egyszerűbb lesz - legalábbis a Wall Street Journal szerint (Photostream? Fénykép-folyam? - mert az már most létezik).
A következő hónap ugyan a Macről fog szólni, utána viszont minden az iPhone körül fog forogni. ("Adjatok egy pontot, ahol megálljak és a Földet kimozdítom" - üzente Arkhimédesz, nos ez a pont ezek szerint az iPhone.) Az általános elemzői várakozás szerint októberben mutatja be az Apple az új iPhone-t, jelenleg az Apple összbevételének az 58 százaléka kötődik az iPhone-hoz. A Macé alig 13 százalék, mára már messze nem ez a legfontosabb termékcsoport az Apple számára. Ám ehhez képest az amerikai piac-részesedését a 2007-es 6,1 százalékról 11,6 százalékra tornázta fel 2011-re, az utolsó negyedéves Gartner adatok összevetése szerint.
A MacBook Pro külalakja utoljára 2008-ban esett át jelentős változáson. A Pro mindig is erősebb, gyorsabb és jobb grafikájú volt, mint az Air.
Az Apple és az Intel kapcsolata a nagy összeborulás, az Apple PowerPC helyett Intelre váltása, óta kiegyensúlyozott, de nem száz százalékig kihasznált. Az elemzők leginkább az Intelen kérik számon, hogy miért nem agresszívabb, gyakorol nagyobb nyomást, hogy az Apple összes eszközében Intel chipet használjon, kiszorítva onnan az ARM-et, és kíméletlen technikai és árpolitikával elejét venni az Apple saját (A4, A5) chip-fejelesztésének.

Intel
Részvényesek számára rendezett találkozón meg is kérdeztek Paul Otellini Intel főnöktől, mit tesz, hogy az Apple ne váltson a Macek esetén is az ARM termékekre. Otellini válaszában kifejtette, hogy ettől nem tart, sőt, további termékek fejlesztésében együttműködik az Apple-lel, így biztosítva annak vevőként megmaradását. Az Intel azonban nem rég bemutatta az Ultrabook elnevezésű laptopját. Az egy inchnél vékonyabb, majd egy napig kitartó akkumulátorú, bekapcsolása után azonnal munka-kész eszköz vetélytársa az Apple MacBook Airnek, árazásuk is hasonló.
Az Intel - logikus - jó kapcsolatot ápol a Microsofttal is, amelynek Windows 8 operációs rendszere pécén és mobil eszközön is futtatható lesz.

Facebook részvény: öröm vagy csalódás?

A Szilícium völgyi új Facebook központ előtt óriási ikonként elevenedik meg a hüvelykujjat felfelé tartó kéz, az, amely szinte mindegyik weblapon megtalálható (e cikk alján is) és arra csábít, hogy osszuk meg a tartalmat, ahogy azt a többi 900 millió Facebook felhasználó is teszi. Hasonlóan nagyot remél sikerben a cég, amikor május 18-án részvényeinek 12 százalékát eladva szerez friss tőkét és lép be Amerika egyik legismertebb tőzsdéjére (NASDAQ). Ha minden a terv szerint megy, ez lesz a legnagyobb internetes-vállalkozás tőkebevonás.

Kép és cikk: The Economist.

A héten a cég 27 éves vezetője, Mark Zuckerberg rock-sztárokra hajazó külsőségek közt mutatta be cégét - ha csak nem maradt távol, mint az első két alkalommal, ami miatt a sajtó azonnal össezesküvés-teóriákkal szórakoztatta olvasóit. A bemutatóknak helyt adó hotelek előtt hosszú sorok kígyóztak, senki sem akar kimaradni az év kibocsátásából.
A Facebook az internet egyik szinonimája lett. A mostani kibocsátás 12 milliárd dollárja a közösségi hálózatot a Google rendszeréhez hasonló netes erőművé alakíthatja át. A Google 2004-ben bocsátott ki nyilvánosan részvényt (szakmabelieknek: IPO), és az így befolyt pénzből vásárolt fel számos vállalatot, hozott létre sok szolgáltatást. A kibocsátás után az elemzők szerint 28-35 dolláros árfolyam várható, a cég értéke - ennek függvényében - 77-96 milliárd dollár lesz.

Páran ennél is értékesebbnek vélik a Facebookot. Ha a Facebook megütné a 100 milliárdos értéket, akkor az Amazonnal egy súly-csoportban játszana, de már nagyobb lenne a Dell és HP kettősénél! A kibocsátási árat páran hibásnak tartják, mert a nem tőzsdei kereskedésben a Facebook papírért már ma 44 dollárt adnak. Hivatalosan ezt a kereskedést a kibocsátás előtt fel kell függeszteni, így az ár nem teljesen friss. Nem csak a felfelé-nek, a lefelé-nek is sok híve van. Az elmúlt években számtalan jó nevű netes cég ment tőzsdére - a játékgyáros Zynga (Facebook és Cityville), a közös-vásárlós Groupon, amelyek részvénye a kibocsátás után esett és nem is kelt fel. Egyfajta sporttá vált a jó nevű netes cégek kibocsátásakor részvényt vásárolni. „Amikor felhasználó közeli netes cégről van szó, akkor az érzelem elhomályosítja az értelmet" - magyarázza a helyzetet költői módon Lise Buyer, aki kimondottan ilyen kibocsátásokra szakosodott cég vezető tanácsadója.
A Facebook azért más súlycsoport, mint a Zynga vagy a Groupon. A mérete miatt olyan adathegységeket tárol, amelyet mások nem, számos gazdaságossági szintje is megkülönböztethető. Több tucat könyv szól arról, hogyan lehet a Facebookból pénzt csinálni (ezt ajánljuk!). A cég tavalyi 3,7 milliárdos bevételének jó része hirdetésből származott. De volt egy látható szelet digitális traktorból, papírvágóból és épületből, kardból, varázslatból és tündérből - köszönhetően a Zyngának és társainak. A Zynga ugyanis a Facebookon, mint felületen futtatja játékait (nem kizárólag, de roppant jellemzően). Ebből tavaly a Facebooknak 557 millió dollárja származott.
Az amerikai csoda Facebook kiadását tovább fényezi, hogy a Facebook akkor indult, amikor a Google az első részvénykibocsátását hajtotta végre. A hálózatok növekedésével a befektetőknek olyan kérdéseket kell megválaszolni, amelyeket még soha nem hallottak korábban. Az egyik például úgy hangzik, hogy mikor lesz a Facebook a közösségi lét aszfaltja helyett annak aktív alkotó kovásza? Öt éve Zuckerberg nem tett különbség FB app és FB app közt. De ahhoz, hogy saját hálózatát határozattan meg tudja különböztetni a többi hasonló indíttatásútól - MySpace, Friendster... -, ezen a nézetén módosítani volt kénytelen. És az említett és már teljesen elfeledett egyköri közösségi terek ma már csak bitek és bájtok romhalmaza, az oda fejlesztett alkalmazások az elhagyott, lepusztult és homokkal betemetett, egykor virágzó sivatagi oázisok internetes leképzései.
A folyamatos fejlődés szükségének felismerését jelzi a Timeline bevezetése, amely sokakat arra késztet, hogy feltöltsék a Facebook előtti, net előtti, számítógép előtti idők képeit, eseményeit, filmjeit. A közös múlt, a közös történet összetart, csoportképző erő. És láthatóan működik is. A Facebook szerint 2012 első negyedévében 901 millió felhasználójuk volt. Ennek több mint fele, 58 százalék, 526 millió ember naponta használja is a Facebookot. Ez jóval több, mint akik óránként öntöznek, vagy falat húznak vagy csak belinkelik az épp nézett klipet.
Szintén fontos kérdés, hogy a Facebook képes-e elég gyorsan mobil-kompatibilisé válni, vagy a mobil világ fejlődési gyorsasága elhagyja és elértékteleníti az első számú közösségi teret? A döntnökök mi vagyunk! A cégnek jelenleg 500 millió mobil felhasználója van, de az összes mobil megoldáson érződik, hogy az alap asztali számítógéphez kötődik. (Vess csak egy pillantást a Facebook iPhone vagy iPad alkalmazására! Sokkal szegényesebb, mint a Macen elérhető, és nem a Flash hiánya miatt. Bár ... az is számít!) A Facebook nem véletlenül vette meg az Instagram céget, amelynek rapid módon növekvő fénykép-megosztó szolgáltatása kellette magát. A részvény kibocsátás után szinte biztos, hogy további felvásárlásnak is szemtanúi leszünk. De mindenképp elő kell állni egy mindent tudó mobil megoldással, mert ha nem, akkor a Szilícium völgyben hamar akad egy-két vállalkozó srác, aki összedob valami hihetetlent a papa garázsában.
A Facebook mobil-oldalain még kevés a hirdetés (a hely is), ha odatalálnak a hirdetők, akkor a bevétel meg fog ugrani. És a befektető szereti a bevétel megugrását.

Célzottan
A Facebook intenzív használói a reklámszakemberek álmának valóra váltói, célzottan lehet adott csoport számára információt átadni. „Talán a Facebook az egyetlen valóban hatékony platform ma, amellyel vevőket célozhatunk meg" - erősíti a fenti gondolatot Dick Reed, a média-vásárló Just Media ügynökségtől.
Talán, ám a cég megmutatta, miként lehet vastagon kihasználni a közösségi térben rejlő hirdetési potenciált. A Facebook pár hónapja mutatta be a „szponzorált történetek" szolgáltatást, amely - pénzért - az info-folyamba helyezi bele az adott cég bejegyzéseit nem csak a cég barátainak, de azok barátainak a falán is. Ugyanakkor egy felmérés 21 amerikai cégvezető jövőbeli szándéka felől tudakozott, mindegyikük cége Facebook hirdető, ám a következő évben alig felük szándékszik emelni a Facebookon elköltendő pénzt.
Az ITG cégnél dolgozó Steve Weinstein úgy látja, hogy a cégek ragaszkodnak a hagyományos hirdetési módhoz, klikkelve a kívánt oldalra juttatnak bennünket, ám a Facebook használók kevés időt szánnak ezen hirdetések elolvasására, annyira leköti őket a barátokkal folytatott párbeszéd. A Facebooknak tanítani kellene hirdetőit a jobb eredmények eléréséhez. A hirdetés elhelyezésen is változtatni kellene anélkül, hogy kivívnák a felhasználók haragját. A felhasználók egyre öntudatosabbak, köszönhetően a számtalan adatvédelmi esetnek.

A részvényvásárlás ellen szól más jel is. Az idei első negyedéves bevétel kisebb, mint a tavalyi. A Facebook ezt szezonalitással magyarázza, aminek - valljuk meg - nincs sok értelme. Az egy felhasználóra eső bevétel is csökken, nagyjából hat százalékkal az előző évihez képest. Meg kell találni a módját, miként lehet a hatalmas felhasználói bázist értékesíteni a költségek növelése nélkül, miközben új szerver-farmokat és más infrastrukturális beruházásokat végez a cég, amely viszont a növekedés miatt szükséges.
A Facebook előtt számtalan lehetőség áll bevételei növelésére. Egyik a hirdetések, már említett, okos elhelyezése lehet. De létrehozhat közösségi tér kereskedelmet is, ahol a felhasználói "Like" pénzre konvertálható akár Facebook, akár alkalmazás szinten. Az elképzelés szinten létező megoldások milliárdokat hozhatnak - és vihetnek, ha hibás a koncepció, ha rossz a megvalósítás.
Aki Facebook részvényt vesz, az legyen tudatában, hogy Zuckerbergé marad a döntés joga, övé a szavazati többség. „Még nem láttunk olyat technológiai részvénynél, hogy a döntés joga egyetlen személyé lenne" - Debarshi Nandy véleménye pro- és kontra érvként is megáll. A Google-nél például az alapítók körüli mag, néhány személy, birtokolja a többséget. Ma úgy tűnik, hogy Zuckerberg felnő a feladathoz. De ha még sem, a részvényesek nem sokat tehetnek ellene.

Greenpeace és a felhők

Amióta ránéztem a Facebookra, azon nevetek, hogy a Greenpeace fizetett hirdetésben kér arra, hogy írjak levelet - többek közt - az Apple vezetőjének, hogy kapcsolják már le az iCloudot, mert az energia, amit az üzemeltetéshez használnak, szénerőműből származik, ami meg környezetkárosító.
Minden mást félretéve, a Facebook, mint célpont kimaradt, valószínűleg a cég szervere - ha egyáltalán van ilyen - napkollektorról üzemel (bár ennek gyártása sem a környezet óvásával egyenértékű). Mert ha mégsem - és így van, az Apple-höz, Microsofthoz, Google-höz hasonlóan -, akkor a Facebookos hirdetéssel az Greenpeace hozzájárul a környezet szennyezéséhez. Valamint a Greenpeace-t hostoló szervert is erőmű látja el árammal. Persze nem lehet minden elektron mellé fizikust rendelni, így igen nehéz eldönteni, hogy melyik elektron jön atomerőműből, melyik szén- és melyik szél-erőműből.
És nem utolsó sorban kétségem van, hogy a megcélzott cégvezetők tudnak magyarul, mert a nekik küldött levél magyarul van. Viszont jó, hogy a levél átírható, én meg is írtam, hogy semmi bajom a felhőjükkel, ám mostantól a bankszámlaszámomat már ismerik...

Infografika: Globális Kreatív Rés

Facebook-frászban élsz? Itt egy App...

A közösségi terek függői, különösen a fiatal függők számára kínál a talán e téren a KitKatről ismert Nestlé megoldást, pillanatnyi megnyugvást két post lájkolása és megválaszolása közt. (KitKat: görkorcsolyázó Panda megvan?)
A Social Break nevű alkalmazás automatikusan postol a felhasználó Facebook falára (stresszelve a többieket), Twitterére és LinkedIn oldalára. Az alkalmazás Szingapúrban látott napvilágot, a város Ázsia egyik legpezsgőbb központja.

Térfüggők
Az alkalmazás megrendelője - a híradást közzétévő Reuters szerint - a JWT reklám-ügynökség. Az ő tapasztalatuk, hogy egyre több ázsiai fiatal fordul be, mert attól retteg, lemarad valamiről a virtuális térben. A JWT kilencszáz 19-26 év közti fiatalt kérdezett ki Kínában, Szingapúrban és az Egyesült Államokban. A megkérdezettek fele jelezte, hogy kényelmetlenül érzi magát, ha nem jut időben Facebookhoz, Twitterhez - az időben alatt perceket értsünk. Az öt-tíz percenkénti virtuális térbe lépés kimondottan hátráltatja őket munkájukban vagy a tanulásban.
Sokan bűnösnek érzik magukat,ha nem elsőként lájkolják barátaik bejegyzését, ha nem írnak hozzá bármit. A kínaiak fele egyenesen le sem jön a netről, amikor ébren van.
"A közösségi térben lenni élvezet. Ez nem kötelezettség, nem egy másik élet, amit menedzselni kellene" - véli a Nestlé által felkért JWT programozója. A Facebook Ázsiában nagyon elterjedt, India, a Fülöp-szigetek és Szingapúr a tíz leg-FB-bb ország közt szerepel. Az ázsiai városállam lakosainak 57 százaléka fenn van a Facebookon, a megkérdezett kínaiak 91 százaléka válaszolta, hogy ez eltelt fél év alatt ránézett a Facebookra - Japánban ez az arány 30, az Államokban 67 százalék.

Generált válasz
A KitKat alkalmazás nyolc megadott üzenetet postol véletlenszerűen a FB, Twitter vagy LinkedIn oldalra. Arra a felvetésre, hogy a már így is stresszelt többi felhasználó válasza szintén a Social Break alkalmazás lehet, amely így önmagával gerjeszt majd forgalmat, a JWT szakembere az alkalmazás humánus oldalának napfényességét ecsetelte, amely pillanatnyi pihenést ad a felgyorsult információ-áramlású napjainkban.

(Ezt a bejegyzést élő ember írta, de törekszünk...)

Illegális Google süti a Safariban

Az illetékes hivatallal - Federal Trade Commission (FTC, Hajrá Fradi!) - alkuszik a Google, hogy mekkora büntetést fizessen azért, mert a Safari védelmét kijátszva helyezett el felhasználói szokást rögzítő sütit a Safariban.
Gyors háttér info azoknak, akik nem percre készek - és ezért boldogok -, az Apple lassan vész össze a Google-lel, alapvető ok az iOS (Apple) vs. Android (Google) mobil operációs rendszer. A lassú veszés jele, hogy az iPades iPhoto már nem Google térképet használ, a Safarinál megválasztható az alapkereső. És most a Google újabb „gonoszságára" derült fény, jajj, jajj!

10 milliós süti
A büntetés akár tíz millió dollár is lehet, legalábbis a Bloombergnek az ügyben súgó, nevét titkoló bennfentes. Ez lesz viszont az első büntetés, amit az FTC az interneten történő személyes adatjogok megsértése miatt vet ki.
Az FTC azért készül megbüntetni a Google-t, mert az akkor is hagyott sütit a Safariban, amikor a felhasználó a Privát böngészés választotta. A süti olyan pár kilobájtos adathalmaz, ami számos adatot rögzít az adott oldal megtekintése során, ilyen lehet az, hogy melyik oldalról jött a böngésző, melyikre lépett tovább, mire kattintott, mennyi ideig tartózkodott a szájton, esetleg mit töltött le, mit vett. Az összes böngésző, így a Safari is, kínál privát böngészési módot (File > Private Browsing). Ekkor - elvileg - a Safari semmit sem jegyez meg, nincs History bejegyzés, nincs cache, hogy melyik oldalakat látogattuk, és nincs süti (Cookie) mentés sem. Mikor érdemes Privát Böngészni? Például netkávézóban található gépen, ha banki vagy más éles dolgot intézünk.
A Google bűnös sütije Macen, iPaden és iPhone-on is gyűjtötte a Safari privát állapotában az adatokat - még jobb hirdetés elhelyezése céljából.
A Google nem tagadott, ám „nem hittük, hogy így történik" szóvivői szóvirága sokat sejtet. Az illegális sütit Jonathan Mayer, a Stanford egyik kutató mérnöke fedezte fel február közepén. Bár a felfedezés nem a legjobb szó, Mayer blogjában írta meg tapasztalatát.

16k USD naponta
Az FTC a Google eljárását „helytelennek és megtévesztőnek" nevezte. A Google-t az EU is zaklatja a személyi adatokkal kapcsolatban, ám ez a vizsgálat jóval kiterjedtebb, mint az FTC sütikre koncentráló eljárása. A Google tavaly megállapodást kötött az FTC-vel, húsz éven át vizsgálja kiemelten a hivatal a cég adatvédelmi politikáját a Buzz közösségi szájt kapcsán (a Google ott is kíváncsi volt a felhasználók olyan adatára - Szabó Ervin tagsági -, amihez nincs köze). A megállapodás része volt a napi tizenhatezer dolláros büntetés az adatsértés megszüntetéséig. A Google-nek telik rá, az első negyedéves árbevétele 8,14 milliárd dollár volt.
Az eddigi legnagyobb büntetést adatvédelmi jogok megsértéséért a ChoicePoint bróker cégre szabta ki az FTC, összesen 15 millió dollárjába került a cégnek 163 ezer ügyfele jogának a megsértése.

Mit vegyek: Airt vagy iPadet?

Bár a feltett kérdést egyetlen más kérdésre adott válasszal el lehet dönteni (írás végén), mégis honosítottuk a Gadget Mánia cikkét, mert valóban sokan teszik fel a címben idézett kérdést.
Az iPaddel az Apple szelet vetett és vihart aratott, az iPadből nem csak többet adnak el, mint az összes többi tabletből, de még az asztali gépek eladási számát is maga mögé utasítja az iPade - az Apple megelőzi az Acert, a Dellt és a Lenovo-t is, igazán impozáns teljesítmény. Az Intel Ultrabook gépeit is sokat keresik, az új Ivy Bridge processzorral jobb ár-érték arányt nyújtanak, mint a hagyományos hordozható gépek - bár ici-picit drágának véljük őket.
Az Ultrabook szépen megtervezett gép, ám tény, hogy vagy hat évvel a kategóriának nevet adó MacBook Air után mutatták be. Mindazt, amire most az Ultrabook büszke, az Air már hat éve tudta. Az Air ára sem ér az égig (hahaha - kacagott fel a Gonosz Almalap), ha csak valakinek nem kimondottan Windowsra van szüksége, akkor jogos az Airen gondolkoznia. Bár minden megoldható.
Az igazi fogas kérdés az, hogy „a következő gépem iPad legyen vagy MacBook Air?" Nehéz kérdés. Az iPad is, az Air is képes helyettesíteni a mindennapi felhasználó (aka mezei user) hordozható- vagy asztali gépét, pár dolgot azért érdemes döntés előtt végiggondolni.

A méret mindenekelőtt
Bár mindkét eszközt szívesen cipelnénk magunkkal, eltérő a méretük és képességük. Az iPad tíz inches érintőkijelzős, amíg az Air megvásárolható 11,6 és 13,3 inches kijelzővel is, valamint van billentyűzete. Használattól függ, hogy számodra melyik a jobb. Ha például sokat utazol, és afféle második gépként használod az eszközöd, „a" számítógéped otthon áll az asztalodon, akkor az iPad tűnik helyes választásnak, mert kisebb, tovább kitart az aksija, és szinte mindent meg lehet rajta oldani, beleérve a dokumentum kezelést, a prezentáció készítést és webes alkalmazások használatát. Ha hiányozna, külső billentyűzettel is használhatod.
A MacBook Airnek nagyobb a kijelzője, de rosszabb a szín reprodukáló képessége (hát ezt azért ne vegyük készpénznek!), rövidebb ideig bírja az aksija, és kell egy asztal, amire letesszük, hogy rendesen tudjuk használni.

Hardver
A két eszköz belseje egyáltalán nem hasonlít egymásra. Az egyikben x86 processzor dobog, sokkal több memóriát és tárhelyet kínál, szerény bővítési lehetőségek is megemlítendők, mivel az a riválisnál nincs. Ez utóbbit ARM processzor vezérli és a megvétele után fizikai paraméterei nem módosíthatók.
Nézzük a hardvert kicsit más szemmel!
Az x86-os processzor teljesítményére és az SSD-re - ez ugye az Airben található - akkor van szükség, ha keményen dolgoztatjuk a gépet, például Photoshopban képet retusálunk. Egyszerű szövegszerkesztéshez ennyi erő fölösleges, az iPad képességei pont megfelelőek. Az Airben van két USB kapu, de például HDMI kimenethez épp úgy külön átalakítóra van szükségünk, mint az iPad esetén.

És végül a szoftver
Tény, a MacBook Air a teljes OS X operációs rendszer futtatásra képes, amíg az iPaden az iOS érhető el, amely tagadhatatlanul az OS X.ből lett kimetszetve és csiszolva. Az OS X képes több alkalmazást egyidőben futtatni, az iOS pedig képes úgy tenni, mintha több alkalmazást egyidőben futtatna. A legtöbb program mindkét platformon elérhető, leszámítva az olyan nagy ágyúkat, mint a Photoshop vagy CAD alkalmazások. A böngésző Safari teljesen azonos, csak épp az iPades nem képes Flash tartalom megjelenítésére.
Szoftveroldalról nézve ha csak nem speciális OS X környezetet kívánó szoftvert szeretnénk használni, akkor az iPad épp olyan megfelelő eszköz, mint a MacBook Air. Számos profi dizájner és tervező használja az iPadet, mint főeszközt. (Na, ezt sem százas, a dizájnerek jó része Photoshopot használ, ami meg ugye...)

Konklúzió
Véleményünk szerint az iPad egy hajszállal jobb választás, mint a MacBook Air azok számára, akik utazás közben is szeretnek dolgozni. Ha az adatokat - és netán az alkalmazásokat is - felhőben tartod, akkor az otthon megkezdett munkát bármikor eléred, folytathatod és befejezheted, bárhol is legyél.
A MacBook Airrel csak három-négy órát tudsz táptól távol dolgozni, nehezebb egyszerre használni a hanyatt-egeret és billentyűzetet, mint az érintőkijelzőt (ekkor a Gonosz Almalap már hangosan röhögött a cikk elfogultságán). Ráadásul az iPad még olcsóbb is, ennek ellenére jobb a kijelzője és szinte az Airrel azonos tudást kínált.

Az Almalap szerint
Szerintünk a helyes kérdés az, hogy passzív befogadó leszel-e, csak a YouTube, a Facebook, a Chat és ilyesmi, mert akkor egyértelműen iPad a helyes választás, vagy alkotni is akarsz, több bekezdést írni, táblázattal vagy mozi-vágással bibelődni, mert akkor az Air a jó döntés. Szerintünk.

A Keylogger élete

A Keylogger képes arra, hogy rögzítse minden billentyű leütésünk, egérkattintásunk, képernyőképünk, és az így gyűjtött információt eljuttassa adott mail címre - sok más mellett. Minderre úgy képes, hogy a felhasználó észre sem veszi, hogy a Keylogger adatokat gyűjtöget a gépén. Ehhez persze előtte telepíteni kell, amihez a gépen megfelelő jogokkal kell bírni. A következő történet a Keyloggerről szól.

A Keylogger színrelép
Barátunk, a történet mesélés kedvéért legyen Tibor, nős, három gyerekes apuka, akit halála után semmiképp sem avatnak szentté. Pár hónapja úgy érezte, hogy gyermekei anyja, hogy is írjuk szépen, kifelé kacsingat (ami amúgy teljesen érthető, de ez nem szakítós vagy csajos-pasis blog). Ezért családi számítógépükre, amit az asszony is használ, telepítette a Keyloggert.
A Keylogger munkához is látott, ha használták a gépet, akkor félóránként szép, formázott HTML-ben elküldte az összes beírt szöveget. Így Tibi követte, amint felesége megbeszéli a barátnőivel az új kapcsolat lehetőségét, majd az udvarlást is végigkövette, és a sikeres udvarlás után a barátnők jövőre vonatkozó tanácsait.
Tibinél viszont elszakadt a cérna a félrelépés kapcsán (amit ő maga korábban igen gyakran megtett), így jelezte, hogy elköltözik, cserébe megkapta, hogy akkor válnak. A Keylogger csendben, és ami fő, titokban tovább dolgozott, így Tibi pontosan tudta, az asszony mit beszél meg az ügyvéddel. Az is kiderült, hogy az új kapcsolat nem kapcsolatot akart, csak alkalmi együttlétet.

A Keylogger tündöklése
Természetesen összeült Tibi barátainak tanácsa is az egyik pizzériában, ahol Tibi vidáman mesélte a Keyloggeres történetet - az elbeszélést csupán félóránként szakította meg az iPhone csilingelése, ekkor a Keylogger jelentett. (Tibi távollétében az asszony ült a gépnél...) Ahogy egy kezdődő válásnál illik, szóba kerültek a gyerekek, az asztaltársaság amúgy kétharmadában vált vagy majdnem vált, így volt tanács bőven. A gyerekeivel Tibi amúgy jóban maradt, egyikük, friss gimnazista, fel is hívta, hogy mi Tibi iTunes jelszava, mert venne valami zenét.
Amúgy a Keyloggerből tudtuk meg, hogy az asszony addigi jelszavát - „Tibi71" - lecserélte - „rohadtdög71"-re. Búcsúzásnál Tibi még elmondta, hogy nem vette meg a Keyloggert, csak az ingyenes verziót használja, így muszáj lesz hazamennie, mert a Keylogger minden kattintásnál menti a képernyőképet, és félő, hogy betelik a merevlemez, mert a free verzió a képernyőképeket nem küldi el.

A vég
Két hét múlva ismét ülésezett a válságstáb. Ez idő alatt kiderült, hogy az asszony rájött, hogy nem három gyerekével együtt várják tárt karokkal, hanem csak egy-két órára és egyedül, így lassan vissza-sasszéba kezdett, Tibi viszont lubickolt a legális szabadságban. Így nevetve mesélte, hogy járt. Amikor ugyanis a lánya felhívta az iTunes jelszó miatt, akkor nem jutott eszébe, hogy mindenhová ugyanazt a jelszót adja meg. Amikor a lánya a bediktált jelszót bepötyizte a gépbe, akkor nem vásárolt az iTunes-on, hanem megjelent a kijelzőn a Keylogger.
A lány persze szólt az anyjának.
A Keylogger erejéből egyetlen, utolsó üzenetre tellett:
"Uninstall"

Wozniak cége az Apple beszállítója

Miközben az Apple szédületes árfolyamáról beszélünk, van egy dinamikusabban növekvő vállalat is, amely beszállítója a Facebooknak, a Dellnek, a HP-nak, de a legnagyobb vevője az Apple. Ez utóbbi üzlet szépségét az adja, hogy az eladói oldalon, a Fusion-io nevében az egyik tárgyaló fél az a Steve Wozniak, aki az Apple három alapítójának az egyike.
Wozniak volt az Apple korai időszakában, a cég (h)őskorában a technikai mindent-tudó, -megoldó. Azoknak, akiknek volt szerencséje vele személyesen is találkozni (Almalap: Steve Wozniak Budapesten), tudja, hogy roppant kellemes, szerény, a technika újdonságaiért a mai napig gyermekként lelkesedni képes ember.
A Fusion-io - nevében a válasz - olyan memória-kártyákat fejleszt, amelyek adatátvitele jóval gyorsabb a jelenleg megvásárolhatóknál. Most ne a pécé-kuckókra és a pinceboltokra gondoljunk, hanem giga-szerver-felhő-parkokra, ahol az Apple, a Facebook, a Google és a többiek tárolják az adatokat. Ezekben a szerver-rengetegekben a legkisebb adat-mozgatással kapcsolatos gyorsítás is milliókat érhet. És ér. Ez röpíti a Wozniak résztulajdonában álló céget.

Olvasnivaló: „Alma az élet"

"Hálátlan feladat bármilyen munkát átvenni mástól, mert mindenki az elődjéhez hasonlítgatja az embert. Különösen, ha valaki olyan legenda helyébe lép, mint Steve Jobs, az Apple társalapítója, a számítástechnika megújítója. De Tim Cooknak, aki Jobs tavaly augusztusi visszavonulása után átvette a kaliforniai cég vezetését, sikerült elkerülnie a csapdát: a sajtóban és a szakmában is alig-alig hasonlítgatják egykori főnökéhez. S hogy miért?" A Népszabadság cikkét itt olvashatod el!
A cikk egy dolog fölött huny szemet, s ha ő megtette, hát mi sem említjük, bár nyilvános és Kaliforniában a kutyát sem érdekli.

Az alma fele: iPhone

Egy remek infografika készült az iPhone-ról. Ne feledjük, az Apple értékének több mint felét adja az iPhone. Ezt a mondatot mormoljuk, miközben az új Mac megjelenésére várunk. (Elvileg a grafikára kattintva az eredeti méretben és olvasható felirattal jelenik meg, de ha nem, akkor klikk ide.)

iPades bankolás

Akinek iPadje van, az szinte biztos, hogy netes bankszolgáltatást vesz igénybe - ezt amúgy számos felmérés is alátámasztja. A kérdés csupán az, hogy a kedves bankja ehhez milyen támogatást ad. A legrosszabb forgatókönyv - és ez nem csak az iPad használókat sújtja -, ha önálló, Windows alá fejlesztett programmal lehet a bankkal kommunikálni. Az iPadesek kínja, ha a banki informatikus Flash-függő. A jó forgatókönyv, ha a bank elektronikus felülete böngésző alól elérhető - ekkor a böngésző és kommunikációs csatorna biztonságában bízhat az, aki akár csak a bankszámla egyenlegét szeretné lekérdezni.
A bank egyfajta jóságát jelzi, ha van saját App-je. Két hete egy Numbers oktatás során láttam viszont az egyik hallgató iPadjén bankom logóját ikonként - ám a hallgató Ausztriában dolgozik, így az ottani számlájához tartozott az alkalmazás. Eszemben volt megnézni, hogy hátha van a magyar leánynak is alkalmazása, de az idő elsodort. És most adott egy órát, gondoltam, bővítem a feladatot, lássuk a magyar bankokat! Közel sem a teljesség igényével azt néztem, hogy a bank nevére keresve megtalálom-e, és ha van minősítése, az milyen.

• Raiffeisen Bank - saját app, tapasztalatból mondom: rendben. iPhone App.
• CIB Bank - helyes keresés: Intesa Sanpaolo. Nem is tud többet, mint hol a legközelebbi ATM. iPhone App.
• OTP Bank - van, de csak lakossági. Ötből négy csillagra értékelték a felhasználók. Van iPades verzió.
• Budapest Bank - van, de csak info szerzésre - ATM, fiók, időpont-foglalás... - használható. iPhone App.
• Erste Bank - van, de csak info szerzésre - ATM, fiók, időpont-foglalás... - használható. iPhone App. Osztrákul persze van netbank...
• HVB Bank - nem találtam. Mint Unicredit viszont igen - de csak oroszul. Úgy viszont internet-bankolásra alkalmas.
• MKB Bank - nincs. Otthonkereső alkalmazása van. Erre remek poénokat lehetne írni, de most kihagyom.
• K&H Bank - nem találtam, de ebben talán az & jel a ludas...
• Citi Bank - van, és használható a felhasználók szerint. iPhone App.
• FHB Bank - nem találtam.

Ajtónálló a Mountain Lionban

Az első vírusnak látszó szoftver igen rosszul esett az Apple-nek, hiszen a marketing fontos eleme a „Macre nincs vírus" mondat - egy Windowsról váltani számára ez olyan, mint a lottó ötös. „Akkor nem is kell vírus irtó alkalmazás?" - szokták kérdezni. „Nem, hiszen nincs vírus" - szoktuk válaszolni. Nos, ez a fontos bástya remegett most meg, bár csak gyenge csákány-csapás érte a kinti márvány-borítást.
Ennek ellenére az Apple a fejlesztőknek máris ajánlja a Gatekeeper nevű alkalmazást, amelyet momentán a fejlesztők érnek el és Developer ID kell használatához. A földi halandók - mezei felhasználók, azaz mi - számára majd nyáron(?) vagy később hozzáférhető Mountain Lionban a Gatekeepernek bemutatunk minden általunk ismert alkalmazást, és az csak az így felismerteket engedi futni a gépen.
A Gatekeeper amúgy ajtónállót jelent - amikor ezt leírtam, villant be a kép, ahogy az alabárdos ürge az ajtón tapos. Ám ez csak gyenge magyar nyelvismeretem bizonyítéka, az -n határozórag helyt határoz meg. Vö: kacsalábon forgó.

Egy ugrás a siker

Az amúgy felejthető Smartmobil konferencián láttam az alábbi a hirdetés-videót. Mondjuk sárga-csekket nehéz lenne hasonló módon fizetni, ha csak egy egész posta nem zuhan velünk.