Ennek a hírnek semmi köze az Apple-höz vagy a Machez, de ki nem hagyhatom. Larry Ellison, az Oracle első embere megvette a hatodik legnagyobb hawaii-i sziget, Lanai 98 százalékát.
„Úgy véljük, Mr. Ellisonnak hosszú távú céljai vannak Lanai-szigetén” - nyilatkozta Neil Ambercombe kormányzó. „A természet, ezen belül az óceán iránti elkötelezettsége jó ismert, ha más honnan nem is, az America Cup vitorlásversenyekről.”
Lanai 365 négyzetkilométer területű (Budapest 525 négyzetkilométer). 1985 óta David Murdock (nem a sajátómágnás) vállalkozása fejlesztette és gondozta a szigetet, 1994-ben Bill Gates itt vette el feleségét, Melindát. A 89. évében járó eladó továbbra is a sziget lakója marad, kikötötte magának a jogot egy szélerőmű-farm építésére. A szigeten két nyaraló-szálló, két első-kategóriás golf-pálya és hozzá tartozó épületek találhatók. Az energia ellátást 242 hektáros napkollektor-erőmű biztosítja, de saját vízművet is találunk a birtokon. A part 76 kilométer hosszú (Benoît Mandelbrot persze ezzel nem értene egyet, de a fraktálozás most messze vinne - helyesírási hibával egész egy kutya edényéig), a szigetre csak helikopterrel vagy kisgéppel lehet eljutni a vízi utat leszámítva. A sziget közel hétszáz kilométernyi útja földút, csupán 50 kilométert aszfaltoztak le. A lakosok száma 3200, évente százezer turista keresi fel Lanait, ők nem a hátizsákos-stoppos csoportból kerülnek ki.
A több száz millió dolláros vételár pontos összege nem ismert, az adás-vételt jóvá kell hagyni az illetékes kormányzatnak is. A döntést három tanácsnok hozza, ebből kettőt a kormányzó nevezett ki, a harmadik mandátuma hónap végén jár le, helyére szintén a kormányzó jogosult jelöltet állítani.
Ellison a Föld hatodik leggazdagabb embere 36,4 milliárdos vagyonnal, Gates a második 62 milliárddal.
2012. június 29., péntek
2012. június 28., csütörtök
iPad kedvenceim: Hídverés
"Akkor kell átkelni, amikor odaérünk" - talán ez a legismertebb hidas mondás, bár inkább a folyóra, vagy az átívelt akármire vonatkozna. Említhetnénk még az „Éljen Gerő, a hídverő" csatakiáltást, de ez inkább a történelem felé vinne el minket a mechanika helyett. Márpedig a Hídverő, Bridge Constructor, a forgatónyomatékok világába kalauzolja el a vállalkozó szellemű játszótársat.
A feladat egyszerű, adott költségvetésből - kijelző közepén, fent -, adott anyagokból - fa, fém, pillér és kötél - kell hidat verni a két part között. Pénzünk általában kicentizett, ez nem közbeszerzési játék, és nem is mindig a kívánatos anyagok állnak rendelkezésünkre. Az építés során nem találkozunk a fizika szabályaival, különösen nem a gravitáció nevűvel, így bármit összeállíthatunk, megkonstruálhatunk. Kiválasztva a megfelelő anyagot a jobb oldalról, rábökünk a térháló bármely pontjára. Ha ott már elhelyeztünk anyagot, akkor a kettő összeerősödik. Az egérrel szabályozhatjuk, hogy a kiválasztott anyag vége hol legyen. Bármilyen hosszúra persze nem nyújthatjuk, a fagerenda rövidebb, mint az acél, ami messze nem olyan hosszú, mint a kötél (oké, vassodrony).
Általában a híd felületével érdemes kezdeni, ami szinte mindig fából készül. A mindig utal arra, hogy közel félszáz folyó és szakadék fölé kell hidat vernünk. Amikor úgy hisszük, hogy bemutathatjuk a fizikának a hidat, akkor kattintsunk az alsó zöld nyílra. Két eset lehetséges. Vagy magától összeroppan a hidunk, vagy jöhet a terheléspróba. A terhelés próbának is két szintje van, ráküldhetünk két autót a hídra, ha ezek szerencsésen átérnek, akkor hozzáférünk a következő szinthez is.
Köd előttünk, híd utánunk!
Fontos: utánunk a híd akár össze is omolhat! Sőt, bónusz pont jár azért, ha a híd összeomlik és csak az első jármű jut át, a második már nem. Aki képes a csak a másodikat átvinni, az varázsló és jelentkezzen! Ha sikeres a két autós próba, akkor jöhet a két megrakott kamion.
A siker esetén nincs mit magyarázni. Ha azonban összeomlana a híd, akkor figyeljük meg jól, hogy melyik elem a gyenge láncszem. A program a terhelést elpirosodással jelzi, minél kritikusabb egy elem állapota, annál vörösebb (az erőlködéstől, ugye?). A járművek és a hídomlás meg is állítható a jobb tanulmányozás érdekében.
Aki persze tanult fizikát, mi több, mechanikát, az előnyben van. Előveheti ugyanis kockás papírját, és nagyjából 20-30 szögfüggvényt is tartalmazó egyenletpárt felírva kiszámolhatja hídja sorsát. Mint tanították, a forgatónyomatékokat kell felbontani két vektorra... de hisz szünet van! Hadd ússzon a kamion, hisz a vízi szállítás sokkal olcsóbb!
A feladat egyszerű, adott költségvetésből - kijelző közepén, fent -, adott anyagokból - fa, fém, pillér és kötél - kell hidat verni a két part között. Pénzünk általában kicentizett, ez nem közbeszerzési játék, és nem is mindig a kívánatos anyagok állnak rendelkezésünkre. Az építés során nem találkozunk a fizika szabályaival, különösen nem a gravitáció nevűvel, így bármit összeállíthatunk, megkonstruálhatunk. Kiválasztva a megfelelő anyagot a jobb oldalról, rábökünk a térháló bármely pontjára. Ha ott már elhelyeztünk anyagot, akkor a kettő összeerősödik. Az egérrel szabályozhatjuk, hogy a kiválasztott anyag vége hol legyen. Bármilyen hosszúra persze nem nyújthatjuk, a fagerenda rövidebb, mint az acél, ami messze nem olyan hosszú, mint a kötél (oké, vassodrony).
Általában a híd felületével érdemes kezdeni, ami szinte mindig fából készül. A mindig utal arra, hogy közel félszáz folyó és szakadék fölé kell hidat vernünk. Amikor úgy hisszük, hogy bemutathatjuk a fizikának a hidat, akkor kattintsunk az alsó zöld nyílra. Két eset lehetséges. Vagy magától összeroppan a hidunk, vagy jöhet a terheléspróba. A terhelés próbának is két szintje van, ráküldhetünk két autót a hídra, ha ezek szerencsésen átérnek, akkor hozzáférünk a következő szinthez is.
Köd előttünk, híd utánunk!
Fontos: utánunk a híd akár össze is omolhat! Sőt, bónusz pont jár azért, ha a híd összeomlik és csak az első jármű jut át, a második már nem. Aki képes a csak a másodikat átvinni, az varázsló és jelentkezzen! Ha sikeres a két autós próba, akkor jöhet a két megrakott kamion.
A siker esetén nincs mit magyarázni. Ha azonban összeomlana a híd, akkor figyeljük meg jól, hogy melyik elem a gyenge láncszem. A program a terhelést elpirosodással jelzi, minél kritikusabb egy elem állapota, annál vörösebb (az erőlködéstől, ugye?). A járművek és a hídomlás meg is állítható a jobb tanulmányozás érdekében.
Aki persze tanult fizikát, mi több, mechanikát, az előnyben van. Előveheti ugyanis kockás papírját, és nagyjából 20-30 szögfüggvényt is tartalmazó egyenletpárt felírva kiszámolhatja hídja sorsát. Mint tanították, a forgatónyomatékokat kell felbontani két vektorra... de hisz szünet van! Hadd ússzon a kamion, hisz a vízi szállítás sokkal olcsóbb!
2012. június 27., szerda
iPad kedvenceim: Flightradar24
Nálam jóval tehetségesebb emberek írtak már a repülésről (Antoine de Saint-Exupéry, Ikarosz története...). A Maces világból is számosan repültek, vagy repülnek ma is. Számunkra, akik Földön ragadtunk, viszont megalkották a Flightradar24 oldalt és iPhone, iPad alkalmazást. Bármelyikkel valós időben követhetjük, kik röpködnek a fejünk felett, illetve melyik gép merre szál.
Ennek persze korlátja, hogy az adott körzetből legyen adatot szolgáltató radar, de bátran mondhatjuk, hogy Európa szinte teljesen lefedett. Ahogy a lenti képen is látható, kis sárga repülőikonok araszolnak pixelről pixelre, miközben odafent repesztenek. Rábökve bármelyik gépre (az nem esik le, ez nem az a játék), további adatokat láthatunk. Például a képen a KLM1975 gépet találtam el, a holland légitársaság Boeing 738-as (B738) gépe Amszterdamból (Fr: AMS) száll fővárosunk felé (To: BUD) 948 km/h-ás sebességgel (512 kts) tíz és fél kilométer magasban (35 000ft). Ahogy ebből a mondatból is kiderült, másik nyelvet és mértékegység rendszert is meg kell tanulni annak, aki az égbolt szerelmesévé válik (vagy már rég megtanulta).
Némi gyakorlati haszna is van az alkalmazásnak. Ha ismerős elé kell kimenni a reptérre, akkor ez az alkalmazás a legbiztosabb információs forrás arról, hogy hol tart a gép. Bevallom, amikor először néztem meg a szájtot, arra gondoltam, hogyha terrorista lennék repülőgép lelövésre szakosodva, akkor nagyobb összeggel támogatnám a fejlesztőket. Nem voltam rest, amikor azt jelezte a térkép, hogy az egyik gép épp a fejünk felett halad el, ki is rohantam a parkolóba, és valóban, tényleg ott volt (nem a parkolóban, az égen) a gép. Nincs késleltetés.
Sőt! Ha nálam lett volna az iPad, a felső középső ikonra kattintva az iPadet a gép felé kellett volna tartanom és megjelent volna a lég és gép képe, mintha fotózni szeretnék, de a gép mellett ott a kis beazonosító billog, mint a fenti képen a KLM-es. Magyarul: ha kíváncsi vagy, ki száll a fejed felett, vedd célba az iPaddel és Flightradar24-gyel és választ kapsz a kérdésedre.
Érdemes ráközelíteni egy-egy repülőtérre, néhány esetben már a reptéren belüli mozgást is követhetjük. A reptér ikonra kattintva az iPades alkalmazás felsorolja a reptérre tartó és már levegőben lévő járatokat.
Az alkalmazás - ahogy a képen is látható - számos módon szabható testre. Csak pár általam kedveltet említek meg. A „Follow plane" követi a repülőt, a kiválasztott járat mindig a kijelző közepén lesz. A „Filter" fülön tudunk rendet vágni, megválaszthatjuk, melyik gépeket rejtse el a program. Az én kedvenc beállításom a magasság (Altitude) korlátozása 0-8000 méterre, a leszálló gépeket nézem így csak. Ebben a nézetben (mindkét képen látható a szűrő bekapcsolt volta, a kép alján szürke csíkra ki is írja a program a szűrést) jól látható, melyik repülőtér forgalmas, és melyik nem. Ferihegy február óta visszaesett, de a régióban egyértelműen Bécs vezet, utána jön Prága, majd Budapest, őt követi Krakkó térsége (három repülőtérrel). Ránézéses analízis az említett reptérre kattintás és érkezési lista megtekintésével megerősíthető.
De lehet szűrni gép sebességre (Speed), vagy légitársaságra (Airline). Házi kedvencem a temesvári központú Carpatair. Reggel számos városból tartanak Temesvárra gépei Romániából és a környező keletre fekvő országokból, majd délelőtt tovalendülnek Olaszország és más nyugat-erurópai célok felé. Ahonnan délután visszatérve Temesvárra visszarepülnek másnapi induló helyükre. (Ez a „hub" modell, a Malév is ilyesmit repült: begyűjtötte a Balkán városokból a tranzit utasokat, akiket vitt tovább London, Párizs és Németország felé.)
Repülés szerelmeseinek kötelező.
Ennek persze korlátja, hogy az adott körzetből legyen adatot szolgáltató radar, de bátran mondhatjuk, hogy Európa szinte teljesen lefedett. Ahogy a lenti képen is látható, kis sárga repülőikonok araszolnak pixelről pixelre, miközben odafent repesztenek. Rábökve bármelyik gépre (az nem esik le, ez nem az a játék), további adatokat láthatunk. Például a képen a KLM1975 gépet találtam el, a holland légitársaság Boeing 738-as (B738) gépe Amszterdamból (Fr: AMS) száll fővárosunk felé (To: BUD) 948 km/h-ás sebességgel (512 kts) tíz és fél kilométer magasban (35 000ft). Ahogy ebből a mondatból is kiderült, másik nyelvet és mértékegység rendszert is meg kell tanulni annak, aki az égbolt szerelmesévé válik (vagy már rég megtanulta).
Némi gyakorlati haszna is van az alkalmazásnak. Ha ismerős elé kell kimenni a reptérre, akkor ez az alkalmazás a legbiztosabb információs forrás arról, hogy hol tart a gép. Bevallom, amikor először néztem meg a szájtot, arra gondoltam, hogyha terrorista lennék repülőgép lelövésre szakosodva, akkor nagyobb összeggel támogatnám a fejlesztőket. Nem voltam rest, amikor azt jelezte a térkép, hogy az egyik gép épp a fejünk felett halad el, ki is rohantam a parkolóba, és valóban, tényleg ott volt (nem a parkolóban, az égen) a gép. Nincs késleltetés.
Sőt! Ha nálam lett volna az iPad, a felső középső ikonra kattintva az iPadet a gép felé kellett volna tartanom és megjelent volna a lég és gép képe, mintha fotózni szeretnék, de a gép mellett ott a kis beazonosító billog, mint a fenti képen a KLM-es. Magyarul: ha kíváncsi vagy, ki száll a fejed felett, vedd célba az iPaddel és Flightradar24-gyel és választ kapsz a kérdésedre.
Érdemes ráközelíteni egy-egy repülőtérre, néhány esetben már a reptéren belüli mozgást is követhetjük. A reptér ikonra kattintva az iPades alkalmazás felsorolja a reptérre tartó és már levegőben lévő járatokat.
Az alkalmazás - ahogy a képen is látható - számos módon szabható testre. Csak pár általam kedveltet említek meg. A „Follow plane" követi a repülőt, a kiválasztott járat mindig a kijelző közepén lesz. A „Filter" fülön tudunk rendet vágni, megválaszthatjuk, melyik gépeket rejtse el a program. Az én kedvenc beállításom a magasság (Altitude) korlátozása 0-8000 méterre, a leszálló gépeket nézem így csak. Ebben a nézetben (mindkét képen látható a szűrő bekapcsolt volta, a kép alján szürke csíkra ki is írja a program a szűrést) jól látható, melyik repülőtér forgalmas, és melyik nem. Ferihegy február óta visszaesett, de a régióban egyértelműen Bécs vezet, utána jön Prága, majd Budapest, őt követi Krakkó térsége (három repülőtérrel). Ránézéses analízis az említett reptérre kattintás és érkezési lista megtekintésével megerősíthető.
De lehet szűrni gép sebességre (Speed), vagy légitársaságra (Airline). Házi kedvencem a temesvári központú Carpatair. Reggel számos városból tartanak Temesvárra gépei Romániából és a környező keletre fekvő országokból, majd délelőtt tovalendülnek Olaszország és más nyugat-erurópai célok felé. Ahonnan délután visszatérve Temesvárra visszarepülnek másnapi induló helyükre. (Ez a „hub" modell, a Malév is ilyesmit repült: begyűjtötte a Balkán városokból a tranzit utasokat, akiket vitt tovább London, Párizs és Németország felé.)
Repülés szerelmeseinek kötelező.
2012. június 26., kedd
Dobozból felhőbe, jó irányba halad-e az Adobe?
A legnagyobb grafika-dizájn szoftverfejlesztő cég, az Adobe teljesítménye elmarad a várakozástól, a negatív fordulat egybeesik a netes szoftver-bérlés bevezetésével.
Az Adobe jelentésében a gyenge európai eredményeket okolja a tervtől történő elmaradásért, az eltérés 4-5 százalék. A szoftver-bérléssel az Adobe arra tesz kísérletet, hogy bevételei egyenletesen oszoljanak el időben, a Creative Suite két éves megjelenési ciklusa igen hektikussá tette a cég bevételeit időben, amit nehéz pénzügyi műveletekkel ellensúlyozni. Aki figyelemmel követte az Adobe lépését - akár csak e blog által -, annak számára világos, hogy az új Adobe stratégia számos nehézséggel néz szembe.
Az első - ami persze a felhasználó számára jó -, hogy a cég négy év alatt keres annyit egy netes-szoftver-bérlet konstrukción, mint ugyan annak a szoftvernek az értékesítésén. A „speciális” magyar viszonyokat jól jelzi, hogy sok cég a magánszemélynek szánt Creative Cloud vásárlásával oldja meg szoftver beszerzését, az Adobe árazásában a magánszemélynek szánt felhős ár jóval kevesebb, mint a cégnek szánt felhős ár. További előny a magánvásárlók számára, hogy ők havonta róhatják le a szoftver-bérleti díjat, a cégeknek meg előre kell fizetni.
A „speciális” megoldás persze nem csak nálunk, hanem az egész kelet-európai régióra igaz. Sőt! A magán-felhős vásárlással a teljes Master Collectiont szerzi meg a vásárló - ez gyakorlatilag az összes Adobe alkalmazást jelenti -, míg eddig dobozos termékként csak Creative- vagy Web Suite-ot vásárolt, azaz a Master Collection szoftvereinek csak harmadához, feléhez jutott hozzá. Állítólag itthon az áprilisi premier óta közel félszáz magán-szoftver-bérlet született.
„Ezt vártuk”
Az Adobe nyilatkozó vezetői az átállás évéről beszélnek (dobozos értékesítésről felhő alapúra, bérletesre), az elemzők pedig határozottan lefele módosuló árbevételről és nyereségről.
„Mindannyian úgy gondoljuk, ez az átállás éve lesz. Az eddigi eredmények megfelelnek hosszú távú céljainknak” - ezt Mark Garrett, az Adobe pénzügyi vezetője nyilatkozta. Aki azt is elmondta, hogy negyedévente 10 millió dollárral kevesebb eladással számolnak. Április óta kilencvenezer „előfizető” váltott felhőre, hetente ötezerrel nő a számuk.
A tőzsdei árfolyam, nyereség egyaránt lefelé konyul, bár annyira nem, hogy az elemzők a részvényektől való szabadulást ajánlják. Úgy tűnik, mindenki kivár, merre halad tovább az Adobe, hogy döntenek a felhasználók.
Az Adobe-nál nagyon bíznak a Microsoft alapú tabletekben, már hegyezik az arra szánt Lightroomot, az Apple Aperture vetélytársát, a profi fotósok másik legjobb barátját.
Az Adobe jelentésében a gyenge európai eredményeket okolja a tervtől történő elmaradásért, az eltérés 4-5 százalék. A szoftver-bérléssel az Adobe arra tesz kísérletet, hogy bevételei egyenletesen oszoljanak el időben, a Creative Suite két éves megjelenési ciklusa igen hektikussá tette a cég bevételeit időben, amit nehéz pénzügyi műveletekkel ellensúlyozni. Aki figyelemmel követte az Adobe lépését - akár csak e blog által -, annak számára világos, hogy az új Adobe stratégia számos nehézséggel néz szembe.
Az első - ami persze a felhasználó számára jó -, hogy a cég négy év alatt keres annyit egy netes-szoftver-bérlet konstrukción, mint ugyan annak a szoftvernek az értékesítésén. A „speciális” magyar viszonyokat jól jelzi, hogy sok cég a magánszemélynek szánt Creative Cloud vásárlásával oldja meg szoftver beszerzését, az Adobe árazásában a magánszemélynek szánt felhős ár jóval kevesebb, mint a cégnek szánt felhős ár. További előny a magánvásárlók számára, hogy ők havonta róhatják le a szoftver-bérleti díjat, a cégeknek meg előre kell fizetni.
A „speciális” megoldás persze nem csak nálunk, hanem az egész kelet-európai régióra igaz. Sőt! A magán-felhős vásárlással a teljes Master Collectiont szerzi meg a vásárló - ez gyakorlatilag az összes Adobe alkalmazást jelenti -, míg eddig dobozos termékként csak Creative- vagy Web Suite-ot vásárolt, azaz a Master Collection szoftvereinek csak harmadához, feléhez jutott hozzá. Állítólag itthon az áprilisi premier óta közel félszáz magán-szoftver-bérlet született.
„Ezt vártuk”
Az Adobe nyilatkozó vezetői az átállás évéről beszélnek (dobozos értékesítésről felhő alapúra, bérletesre), az elemzők pedig határozottan lefele módosuló árbevételről és nyereségről.
„Mindannyian úgy gondoljuk, ez az átállás éve lesz. Az eddigi eredmények megfelelnek hosszú távú céljainknak” - ezt Mark Garrett, az Adobe pénzügyi vezetője nyilatkozta. Aki azt is elmondta, hogy negyedévente 10 millió dollárral kevesebb eladással számolnak. Április óta kilencvenezer „előfizető” váltott felhőre, hetente ötezerrel nő a számuk.
A tőzsdei árfolyam, nyereség egyaránt lefelé konyul, bár annyira nem, hogy az elemzők a részvényektől való szabadulást ajánlják. Úgy tűnik, mindenki kivár, merre halad tovább az Adobe, hogy döntenek a felhasználók.
Az Adobe-nál nagyon bíznak a Microsoft alapú tabletekben, már hegyezik az arra szánt Lightroomot, az Apple Aperture vetélytársát, a profi fotósok másik legjobb barátját.
2012. június 25., hétfő
Nő a Store dolgozók fizetése
Sokszor írtunk már az Apple Store-ok belső világáról, többek közt arról is, hogy a legkiemeltebb helyekre nehéz bejutni, várólista van - kikerülni viszont pillanatok alatt lehet. És arról is, hogy ami innen csili-vili munkának tűnik, az bentről már nem biztos, hogy annyira lélekemelő. Ismert mondás, hogy van az a pénz, amiért korpásodik - nos, az Apple néhány Store dolgozójánál 25 százalékos béremelésre készül.
Általános béremelésről nem is beszélhetünk, az összes dolgozót szigorúan értékelik, és csak a legjobbak remélhetnek. A béremelés az első jelentős változás azóta, hogy tavaly új vezető került a már 36 ezer alkalmazottat foglalkoztató 350 Store élére John Bowett személyében. Az általa kezdeményezett felmérés eredménye az a megdöbbentő tény, hogy a dolgozók kétharmada éppen képes megélni a béréből abban a városnegyedben, ahol a Store található.
„Ez [a béremelés] az egyik legfontosabb célkitűzésünk” - nyilatkozta Cory Moll, az Apple Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének vezetője. „Olyan alacsonyak a béreink, hogy abból nem tudjuk megvásárolni az általunk eladott termékeket.” A szakszervezet célja a Store dolgozók számára azonos bánásmód kivívása, ennek része a bérezés körüli vívás is.
„2007 októbere óta dolgozom az Apple-nél, most, 19 százalékos emelés után 17,31 dollár (kb. 4eFt) az órabérem. Emellett évente egyszer 500 dolláros (120eFt) árkedvezménnyel vásárolhatok Macet, és 250 dollárossal (60eFt) iPadet.”
Az Apple - természetesen - nem kívánta a fenti Bloomberg hírt kommentálni.
Általános béremelésről nem is beszélhetünk, az összes dolgozót szigorúan értékelik, és csak a legjobbak remélhetnek. A béremelés az első jelentős változás azóta, hogy tavaly új vezető került a már 36 ezer alkalmazottat foglalkoztató 350 Store élére John Bowett személyében. Az általa kezdeményezett felmérés eredménye az a megdöbbentő tény, hogy a dolgozók kétharmada éppen képes megélni a béréből abban a városnegyedben, ahol a Store található.
„Ez [a béremelés] az egyik legfontosabb célkitűzésünk” - nyilatkozta Cory Moll, az Apple Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének vezetője. „Olyan alacsonyak a béreink, hogy abból nem tudjuk megvásárolni az általunk eladott termékeket.” A szakszervezet célja a Store dolgozók számára azonos bánásmód kivívása, ennek része a bérezés körüli vívás is.
„2007 októbere óta dolgozom az Apple-nél, most, 19 százalékos emelés után 17,31 dollár (kb. 4eFt) az órabérem. Emellett évente egyszer 500 dolláros (120eFt) árkedvezménnyel vásárolhatok Macet, és 250 dollárossal (60eFt) iPadet.”
Az Apple - természetesen - nem kívánta a fenti Bloomberg hírt kommentálni.
2012. június 21., csütörtök
Fecseg a mély, hallgat a Felszín
Ahogy mindenki olvasta, a Microsoft bemutatta a Surface-t, a saját Windows 8 oprendszerére épülő tabletet. Pontos és teljes technikai specifikáció még nem hangzott el, az ár sem ismert. Az első vélemények némileg csalódottak, hiányolják a „WOW" faktort, azt az ütős akármit, amivel a Microsoft érdemben felvehetné a versenyt az Apple iPaddel, a Google vezette Androidos eszközökkel.
Zune vagy Xbox?
A Microsoft kierőszakolta a meglepetés szót. A szoftveróriás eddigi hardver fejlesztései inkább a sikertelenség szinonimái, mintsem kasszasikerek. A bemutatott Surface sorsa még nem jósolható meg, de nem sikerült induláskor kiemelkedni a számtalan tablet-gyártó mezőnyéből egyetlen újdonsággal sem.
A Steve Ballmer vezette Microsoftnak lépnie kellet, a tablet piac, ahová eddig nem sikerült bejutniuk, a leggyorsabban bővülő piacok egyike, ráadásul épp a Windowst futtató hordozható-, de még inkább az asztali gépek rovására. A tablet piac ura az Apple iPad, a másik nagy erősség a Google Androidját használóké. A Microsoft részesedése pedig egyenesen nulla.
Bár az Xbox-szal a Microsoft jelentős sikert tudhat a magáénak, még sem lehet a kütyük urának nevezni. Elég ha az iPod gyilkosnak szánt Zune-t említjük, amelyre talán páran emlékeznek, de ha a Kin nevet kiejtjük (nem magyaroknak), akkor kevesen asszociálnak a közösségi hálóval terhelt, három hónapig forgalmazott Microsoft telefonra.
A Surface amúgy nem ronda, a fedő-lapja (cover) támasztékként (like Apple) is használható, de billentyűzetként is! (Ha ez valóban igaz, akkor ezt az Apple mielőbb másolja el, hogy ne kelljen az ékezetes betűinkkel szenvedni.)
A tabletnek két változata lesz, az egyiket az Intel, a másikat az ARM processzor hajtja majd. A két tablet teljesítményben és tudásban el fog térni, ahogy üzemidőben is.
Amiről hivatalosan nem beszéltek a bemutatón, az az akkumulátor élettartama, az árazás és az, hogy mikortól lesz kapható az eszköz.
A másik nagy kérdés, hogy mit szól a Microsoft saját eszközzel való megjelenéséhez a Dell és a HP, amelyek Windows alapú tabletet fejlesztenek, kínálnak.
A legnagyobb gond azonban az, hogy a Windows most startol azon a piacon, amelyen az Apple és a Google már évek óta ott van és erősen fejleszt bevonva több százezer app fejlesztőt.
Az ő utolérésükhöz kevés az, ha hibátlanul végi a munkáját a Microsoft.
Zune vagy Xbox?
A Microsoft kierőszakolta a meglepetés szót. A szoftveróriás eddigi hardver fejlesztései inkább a sikertelenség szinonimái, mintsem kasszasikerek. A bemutatott Surface sorsa még nem jósolható meg, de nem sikerült induláskor kiemelkedni a számtalan tablet-gyártó mezőnyéből egyetlen újdonsággal sem.
A Steve Ballmer vezette Microsoftnak lépnie kellet, a tablet piac, ahová eddig nem sikerült bejutniuk, a leggyorsabban bővülő piacok egyike, ráadásul épp a Windowst futtató hordozható-, de még inkább az asztali gépek rovására. A tablet piac ura az Apple iPad, a másik nagy erősség a Google Androidját használóké. A Microsoft részesedése pedig egyenesen nulla.
Bár az Xbox-szal a Microsoft jelentős sikert tudhat a magáénak, még sem lehet a kütyük urának nevezni. Elég ha az iPod gyilkosnak szánt Zune-t említjük, amelyre talán páran emlékeznek, de ha a Kin nevet kiejtjük (nem magyaroknak), akkor kevesen asszociálnak a közösségi hálóval terhelt, három hónapig forgalmazott Microsoft telefonra.
A Surface amúgy nem ronda, a fedő-lapja (cover) támasztékként (like Apple) is használható, de billentyűzetként is! (Ha ez valóban igaz, akkor ezt az Apple mielőbb másolja el, hogy ne kelljen az ékezetes betűinkkel szenvedni.)
A tabletnek két változata lesz, az egyiket az Intel, a másikat az ARM processzor hajtja majd. A két tablet teljesítményben és tudásban el fog térni, ahogy üzemidőben is.
Amiről hivatalosan nem beszéltek a bemutatón, az az akkumulátor élettartama, az árazás és az, hogy mikortól lesz kapható az eszköz.
A másik nagy kérdés, hogy mit szól a Microsoft saját eszközzel való megjelenéséhez a Dell és a HP, amelyek Windows alapú tabletet fejlesztenek, kínálnak.
A legnagyobb gond azonban az, hogy a Windows most startol azon a piacon, amelyen az Apple és a Google már évek óta ott van és erősen fejleszt bevonva több százezer app fejlesztőt.
Az ő utolérésükhöz kevés az, ha hibátlanul végi a munkáját a Microsoft.
2012. június 20., szerda
Az Apple beépített elavulásra épülő stratégiája
Jóval kevesebbe kerül az Apple új zászlóshajója - ami valójában hordozható számítógép -, mint az elsőre tűnik, ha rendesen utánaszámolunk. Ezt tette meg több amerikai blogger, mi meg hiszünk nekik. Idézzük.
A 2 200 dollár (15 inch 2,3 GHz, Retina, itthon 575eFt) display elsőre rengeteg pénz és másodikra is az. De ha nem retina kijelzős MacBook Pro-t veszel 8 GB memóriával, 256 GB SSD-vel, akkor az 2 400 dollárodba kerül (maradunk a dolláros áraknál). Ha mindkét gépet 512 GB SSD-vel rendeled, akkor az új gép 2 800 dollárba fáj, de a régi, nehezebb, lassabb, csak 1440x900 képpont felbontásos kijelzőjű gép 3 100 dollárba kerülne. Úgy is mondhatnám, ha megveszed a nagyobb SSD-t, a retina kijelzőt ajándékba kapod.
Az első MacBook Airem megvételekor váltottam SSD-re, és egy heti használat után az összes otthoni és irodai gépemben lecseréltem a merevlemezt SSD-re. Ezek piszok gyorsak, soha többé nem akarok merevlemezes számítógépet tudni a közelemben. Amúgy is gyűlölöm a merevlemezeket, mindig a lehető legrosszabb pillanatban hagytak cserben. Tudom, hogy az SSD-s számítógépek még fejlődésük első szakaszában vannak, amely drágább a későbbinél, amikor már általánosan felváltják majd az öreg merevlemezeket. Ám az Apple a történet jó oldalán áll, és az árak hamarosan esni fognak.
Csavarhúzó nélkül
A most bemutatott Pro gép az Apple történetének legkevésbé bővíthető Pro gépe. A megvételt követően nem lehet a memóriát bővíteni, mert az az alaplapba lett beültetve. Nem tudsz nagyobb SSD-re váltani, mert ez az Apple számára fejlesztett SSD, másik SSD nem passzol a helyére. Nem tudod az akkumulátort cserélni. Még folytathatnánk a felsorolást. Igaz, csavarhúzó sem kell a géphez.
Az elmúlt két és fél évben - írja egy másik blogger - első számú gépként használt MacBook Pro-ban memóriát bővítettem, háromszor cseréltem merevlemezt és egyszer akkumulátort, ezt kell a 2 200 dollárral összevetni. Ezeket nem tudom megtenni, ha megveszem az új retina kijelzős MacBook Pro-t. Ha meghibásodik az SSD, vagy a RAM vagy az akkumulátor, akkor ott a 349 dolláros AppleCare (itthon hivatalosan nincs, de van Almárium garancia, Starking megoldás...). De mi lesz velem akkor, ha az AppleCare-rel három évesre növelt garancia időn túl is szeretném használni a gépem és az meghibásodna?
Az AppleCare nem nyújt fedezetet az upgrade-re, a nagyobbra, erősebbre vagy a gyorsabbra cserélésre - ezek extra kiadások. És természetesen az Apple-től megvenni őket drágább (bár néha nincs alternatíva), mint más gyártótól és otthon beszerelni.
Ez azt jelenti, hogy az Apple rendszere tovább zárult, a most megvásárolható Pro-hoz nem lehet külső gyártó eszközével értelmesen közeledni. Messzire jutott az Apple I. géphez képest az Apple. Egy teljesen laza rendszert a szoftverrel kezdtek bezárni, és most a hardver záráson a sor.
Ez azt is jelenti, hogy az eladást követően is számolható bevétele származik az Apple-nek ezekből a gépekből, ideértve az AppleCare-t, a bővítéseket és a javításokat is.
Ennyi az annyi
Az Apple értékének 11 százalékát teszi ki a Mac és környezete. Ez kevesebb, mint az Apple készpénz-állománya.
A 2 200 dollár (15 inch 2,3 GHz, Retina, itthon 575eFt) display elsőre rengeteg pénz és másodikra is az. De ha nem retina kijelzős MacBook Pro-t veszel 8 GB memóriával, 256 GB SSD-vel, akkor az 2 400 dollárodba kerül (maradunk a dolláros áraknál). Ha mindkét gépet 512 GB SSD-vel rendeled, akkor az új gép 2 800 dollárba fáj, de a régi, nehezebb, lassabb, csak 1440x900 képpont felbontásos kijelzőjű gép 3 100 dollárba kerülne. Úgy is mondhatnám, ha megveszed a nagyobb SSD-t, a retina kijelzőt ajándékba kapod.
Az első MacBook Airem megvételekor váltottam SSD-re, és egy heti használat után az összes otthoni és irodai gépemben lecseréltem a merevlemezt SSD-re. Ezek piszok gyorsak, soha többé nem akarok merevlemezes számítógépet tudni a közelemben. Amúgy is gyűlölöm a merevlemezeket, mindig a lehető legrosszabb pillanatban hagytak cserben. Tudom, hogy az SSD-s számítógépek még fejlődésük első szakaszában vannak, amely drágább a későbbinél, amikor már általánosan felváltják majd az öreg merevlemezeket. Ám az Apple a történet jó oldalán áll, és az árak hamarosan esni fognak.
Csavarhúzó nélkül
A most bemutatott Pro gép az Apple történetének legkevésbé bővíthető Pro gépe. A megvételt követően nem lehet a memóriát bővíteni, mert az az alaplapba lett beültetve. Nem tudsz nagyobb SSD-re váltani, mert ez az Apple számára fejlesztett SSD, másik SSD nem passzol a helyére. Nem tudod az akkumulátort cserélni. Még folytathatnánk a felsorolást. Igaz, csavarhúzó sem kell a géphez.
Az elmúlt két és fél évben - írja egy másik blogger - első számú gépként használt MacBook Pro-ban memóriát bővítettem, háromszor cseréltem merevlemezt és egyszer akkumulátort, ezt kell a 2 200 dollárral összevetni. Ezeket nem tudom megtenni, ha megveszem az új retina kijelzős MacBook Pro-t. Ha meghibásodik az SSD, vagy a RAM vagy az akkumulátor, akkor ott a 349 dolláros AppleCare (itthon hivatalosan nincs, de van Almárium garancia, Starking megoldás...). De mi lesz velem akkor, ha az AppleCare-rel három évesre növelt garancia időn túl is szeretném használni a gépem és az meghibásodna?
Az AppleCare nem nyújt fedezetet az upgrade-re, a nagyobbra, erősebbre vagy a gyorsabbra cserélésre - ezek extra kiadások. És természetesen az Apple-től megvenni őket drágább (bár néha nincs alternatíva), mint más gyártótól és otthon beszerelni.
Ez azt jelenti, hogy az Apple rendszere tovább zárult, a most megvásárolható Pro-hoz nem lehet külső gyártó eszközével értelmesen közeledni. Messzire jutott az Apple I. géphez képest az Apple. Egy teljesen laza rendszert a szoftverrel kezdtek bezárni, és most a hardver záráson a sor.
Ez azt is jelenti, hogy az eladást követően is számolható bevétele származik az Apple-nek ezekből a gépekből, ideértve az AppleCare-t, a bővítéseket és a javításokat is.
Ennyi az annyi
Az Apple értékének 11 százalékát teszi ki a Mac és környezete. Ez kevesebb, mint az Apple készpénz-állománya.
2012. június 19., kedd
iPad orvosnál, betegnél
Üzleti angyalok és nagyobb volumenben befektetők is nyüzsögnek a gyógyászati piac és a tablet halmazok metszetében. Anno, a Newton idejében is az gyógyászat volt az egyik kiemelt célterület, ám a korát megelőző zsebész, bár számos jó alkalmazást írtak rá, még sem vált általánosan elterjedtté.
AirStrip
Két éve a betegek még meglepődtek, ha az orvosuk az Apple iPhone-ját húzta elő, hogy megmérje a cukor-szintüket vagy tanulmányozza valamelyik leletüket. Ma már szinte elvárt az iPad vagy más tablet használata, a komoly egészséggel kapcsolatos alkalmazások száma tavaly 78 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbiakat, 766 millió dolláros forgalmat jelent ez. A befektető Qualcomm száz millió, az Insight Venture Partners pedig 40 millió dollárt fektetett erre a területre koncentráló garázs-cégekbe, de a területre irányuló érdeklődést jól mutatja, hogy az amerikai otthonok állandó lakója, Oprah Winfrey is külön szájtot hozott létre a beteg-doktor kapcsolat javítására.
"Tengernyi dolog változik" - próbálja érzékeltetni a terület állapotát a Galen Partners magán-befektetéseket kezelő cég munkatársa, David Jahns. „Fokozott igény mutatkozik az orvosok és nővérek részéről a teszt eredmények gyorsabb hozzáférésére, az életfenntartó funkciót ellátó eszközök on-line monitorozására tableten vagy más mobil eszközön. Az állam és a biztosítók szeretnének pontosabb és napra készebb adatokkal rendelkezni a folyamatosan emelkedő költségek értelmes visszanyeséséhez - nos, ezeknek a kihívásoknak kell megfelelni napjaink egészségügyi informatikájának."
"A költségekre oda kell figyelni. Az ország számára a legjobb olyan technológiába invesztálni, amely jobb egészséget ad kevesebb vizsgálattal."
A jobb oldali képen az AirStrip Technologies egyik alkalmazása látszik - mivel ilyenhez (még) nem volt személyesen szerencsém, nem taglalnám, mi látható és mi nem a görbéken és számokon, mindenesetre számos amerikai kórház használja ezt a programot.
Még kényelmesebben
"A beteg számára is kényelmesebb, hogy látva az adatokat, meg tudok felelni a kérdésekre, amelyekre talán az operáció előtt vagy után a kollégáimnak nem volt ideje" - mondja Timothy Kreth kardiológus (TriStar Summit Medical Center, Hermitage, Tennessee). „És persze sokkal gyorsabban állítjuk fel a diagnózist is."
Az AirStrip a Qualcomm befektetési társaság egyik cél-vállalata, ugyan a pontos befektetett összeg nem ismert, de szakértők 2-5 millió dollárt emlegetnek.
A Qualcomm neve ismerős lehet régi IT rókák számára, a cég a vezetéknélküli kommunikáció vizén nőtt naggyá, jelenleg felhő alapú megoldásokat fejleszt (mint mindenki). Az AirStrip is így jött a képbe, az orvosi adataink a felhőbe mennek (még jó, hogy nem a mennybe... - gonoszkodott a Gonosz Almalap).
Befektetés a jövőbe
A kórházakat üzemeltető vállalkozások, köztük - és nem utolsó sorban - az állam, számára nem mindegy, hogy milyen költséggel és hatékonysággal végzi az intézet a munkáját - ez még Magyarországra is igaz. A magánkórházak filmekből jól ismert jelenete, amikor az orvos toporzékolva operálna, mert ő a beteg megmentésére esküdött fel, a gazdasági igazgató ROI számítást végez, mert ezért kapja a fizetését, és a kórház/biztosító ügyvédje pedig sorokat szántva olvas, hogy az adott orvosi kézmozdulatra kiterjed-e a biztosítás.
Az iPad és a többi tablet nem csak az orvosi munkát gyorsítja, de automatikusan pontosítja a költségelemzést (melyik beteg melyik kórlapját melyik doki mennyi ideig tanulmányozta a mikor). Ez növeli a hatékonyságot.
Az egészség megvásárolhatatlan, bár előbb-utóbb mindenki megpróbálkozik vele, ezért is jó befektetési célterep ez.
AirStrip
Két éve a betegek még meglepődtek, ha az orvosuk az Apple iPhone-ját húzta elő, hogy megmérje a cukor-szintüket vagy tanulmányozza valamelyik leletüket. Ma már szinte elvárt az iPad vagy más tablet használata, a komoly egészséggel kapcsolatos alkalmazások száma tavaly 78 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbiakat, 766 millió dolláros forgalmat jelent ez. A befektető Qualcomm száz millió, az Insight Venture Partners pedig 40 millió dollárt fektetett erre a területre koncentráló garázs-cégekbe, de a területre irányuló érdeklődést jól mutatja, hogy az amerikai otthonok állandó lakója, Oprah Winfrey is külön szájtot hozott létre a beteg-doktor kapcsolat javítására.
"Tengernyi dolog változik" - próbálja érzékeltetni a terület állapotát a Galen Partners magán-befektetéseket kezelő cég munkatársa, David Jahns. „Fokozott igény mutatkozik az orvosok és nővérek részéről a teszt eredmények gyorsabb hozzáférésére, az életfenntartó funkciót ellátó eszközök on-line monitorozására tableten vagy más mobil eszközön. Az állam és a biztosítók szeretnének pontosabb és napra készebb adatokkal rendelkezni a folyamatosan emelkedő költségek értelmes visszanyeséséhez - nos, ezeknek a kihívásoknak kell megfelelni napjaink egészségügyi informatikájának."
"A költségekre oda kell figyelni. Az ország számára a legjobb olyan technológiába invesztálni, amely jobb egészséget ad kevesebb vizsgálattal."A jobb oldali képen az AirStrip Technologies egyik alkalmazása látszik - mivel ilyenhez (még) nem volt személyesen szerencsém, nem taglalnám, mi látható és mi nem a görbéken és számokon, mindenesetre számos amerikai kórház használja ezt a programot.
Még kényelmesebben
"A beteg számára is kényelmesebb, hogy látva az adatokat, meg tudok felelni a kérdésekre, amelyekre talán az operáció előtt vagy után a kollégáimnak nem volt ideje" - mondja Timothy Kreth kardiológus (TriStar Summit Medical Center, Hermitage, Tennessee). „És persze sokkal gyorsabban állítjuk fel a diagnózist is."
Az AirStrip a Qualcomm befektetési társaság egyik cél-vállalata, ugyan a pontos befektetett összeg nem ismert, de szakértők 2-5 millió dollárt emlegetnek.
A Qualcomm neve ismerős lehet régi IT rókák számára, a cég a vezetéknélküli kommunikáció vizén nőtt naggyá, jelenleg felhő alapú megoldásokat fejleszt (mint mindenki). Az AirStrip is így jött a képbe, az orvosi adataink a felhőbe mennek (még jó, hogy nem a mennybe... - gonoszkodott a Gonosz Almalap).
Befektetés a jövőbe
A kórházakat üzemeltető vállalkozások, köztük - és nem utolsó sorban - az állam, számára nem mindegy, hogy milyen költséggel és hatékonysággal végzi az intézet a munkáját - ez még Magyarországra is igaz. A magánkórházak filmekből jól ismert jelenete, amikor az orvos toporzékolva operálna, mert ő a beteg megmentésére esküdött fel, a gazdasági igazgató ROI számítást végez, mert ezért kapja a fizetését, és a kórház/biztosító ügyvédje pedig sorokat szántva olvas, hogy az adott orvosi kézmozdulatra kiterjed-e a biztosítás.
Az iPad és a többi tablet nem csak az orvosi munkát gyorsítja, de automatikusan pontosítja a költségelemzést (melyik beteg melyik kórlapját melyik doki mennyi ideig tanulmányozta a mikor). Ez növeli a hatékonyságot.
Az egészség megvásárolhatatlan, bár előbb-utóbb mindenki megpróbálkozik vele, ezért is jó befektetési célterep ez.
2012. június 17., vasárnap
Dolgozz a sajátoddal!
Ez is lehetne az amúgy Maces körökben emulátor megoldásáról ismert VMware legújabb kezdeményezésének a jelmondata is. A természetesen azonnal mozaikszóval illetett "bring your own device" (BYOD, hozdd be a saját eszközöd) azért nagyszerű - a cég szerint -, mert így a fejlesztéseket számtalan eszközön, valódi körülmények közt tudják tesztelni. Ez egyfelől igaz, bár el tudom képzelni azt az örömöt, amikor valami hiba miatt egy készülékről röppen az összes adat. Valamiért az alábbi vicc jutott az eszembe:
Két ügyvezető igazgató beszélget:
- Te fizetsz az embereidnek?
- Én nem.
- Én sem. És bejárnak?
- Be.
- Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépődíjat szedni?
Két ügyvezető igazgató beszélget:
- Te fizetsz az embereidnek?
- Én nem.
- Én sem. És bejárnak?
- Be.
- Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépődíjat szedni?
2012. június 16., szombat
Baidu
A legnagyobb kínai netes kereső, a Baidu is megtehető a Kínában eladott iPhone-ok alapkeresőjévé, a keresések kapcsán megjelenő hirdetések bevételén osztozik az Apple és a Baidu.
Hasonló megállapodása van a Badidu-nak a Google Androidját használó telefon-gyártók jó részével. Az Apple-Baidu megállapodás részleteiről egyik fél sem nyilatkozott.
A WWDC-n is elhangzott, hogy a Baidu választható lehetőségként bekerül a Kínába szánt iOS-be, ahogy a kínai nyelvi támogatás is, Siri is éjjel-nappal tanul mandarinul és nagyon azon van, hogy elsajátítsa a kantoni nyelvjárást. Mindez jelzi, az Apple teljes erővel a kínai piac bevételén van - végül is 1,4 milliárd potenciális fogyasztó szeretne bal kezébe iPhone-t, jobb kezébe iPadet szorítani.
A kínai kereső piac 80 százalékát uraló Baidu saját ingyenes zene-szolgáltatást is tervez - Wang Jing Baidu alelnök szerint.
"Korábban a Baidu-t keresőként beágyazó honlapokkal osztoztak a bevételeken, most hasonló módon erre törekednek az okos-telefongyártókkal" - magyarázza a Hong-kongi elemző, Eric Wen. Szerinte a hirdetési bevétel legalább tíz százaléka kerül át a telefongyártóhoz.
(Imádjuk az Apple sajtóosztályát, amely - ahogy feltételezni szoktuk - egy darab üzenetrögzítőből áll, amely a „no comment" választ adja mindenre. Újabb megerősítés e feltételezésnek:
Az Apple pekingi szóvivője, Carolyn Wu, sem irodáján, sem mobiltelefonján át nem kívánt a [Bloomberg hírügynökségnek] válaszolni.)
Hasonló megállapodása van a Badidu-nak a Google Androidját használó telefon-gyártók jó részével. Az Apple-Baidu megállapodás részleteiről egyik fél sem nyilatkozott.A WWDC-n is elhangzott, hogy a Baidu választható lehetőségként bekerül a Kínába szánt iOS-be, ahogy a kínai nyelvi támogatás is, Siri is éjjel-nappal tanul mandarinul és nagyon azon van, hogy elsajátítsa a kantoni nyelvjárást. Mindez jelzi, az Apple teljes erővel a kínai piac bevételén van - végül is 1,4 milliárd potenciális fogyasztó szeretne bal kezébe iPhone-t, jobb kezébe iPadet szorítani.
A kínai kereső piac 80 százalékát uraló Baidu saját ingyenes zene-szolgáltatást is tervez - Wang Jing Baidu alelnök szerint.
"Korábban a Baidu-t keresőként beágyazó honlapokkal osztoztak a bevételeken, most hasonló módon erre törekednek az okos-telefongyártókkal" - magyarázza a Hong-kongi elemző, Eric Wen. Szerinte a hirdetési bevétel legalább tíz százaléka kerül át a telefongyártóhoz.
(Imádjuk az Apple sajtóosztályát, amely - ahogy feltételezni szoktuk - egy darab üzenetrögzítőből áll, amely a „no comment" választ adja mindenre. Újabb megerősítés e feltételezésnek:
Az Apple pekingi szóvivője, Carolyn Wu, sem irodáján, sem mobiltelefonján át nem kívánt a [Bloomberg hírügynökségnek] válaszolni.)
2012. június 15., péntek
Bővülő piacon erősödő iPad
Az IDC (International Data Corp.) módosította tablet piaci előrejelzését, az az általa vártnál is gyorsabban növekszik és az Apple iPad előnye is egyre nagyobb - szintén a várt, becsült értéket meghaladó módon.
Idén au IDC szerint 107,4 millió tabletet adnak el és veszünk meg, a korábbi becslés 106,1 millió darab volt. Jövőre az IDC 142,8 millió tablet eladást prognosztizál, 2016-ra pedig 222,1 milliót - a piac a becslése szerint szépen tágul.
Miközben a Google Androidját használja az Amazon és a Samsung is, az Apple iPadje uralja a piacot. Szinte azt mondhatnánk, hogy három idén eladott tabletből kettő iPad - az IDC pontos száma 62,5 százalék -, a tavalyi tényszám 58,2 százalék volt. Ha az Apple tényleg bemutatná az iPad minit [1] [2], akkor a részesedése még nagyobb mértékben növekedne.
"Az Apple iPad eladás lassulására szinte semmi sem utal" - véli az IDC felelős elemzője, Tom Mainelli. „Ha az Apple a híresztelésnek megfelelően még az idén bemutatna egy 300 dollár ár alatti, hét inches kijelzőjű mini iPadet, akkor tovább erősödne piacvezető szerepe."
Az Androidos tabletek eladási aránya a tavalyi 38,7 százalékról 36,5 százalékra csökkent.
Az IDC jelentése külön kitér arra, hogy válik a tablet a felhasználók alap informatikai eszközévé, ezen leveleznek, böngészik a netet (olvassák ezt a bejegyzést = összes olvasó kilenc százaléka), videóznak. A trend súlyosan érinti a hagyományos számítógépgyártókat, a HP-t és a Dellt. Egy másik elemző cég, a Yankee Group szerint 2015-re a tablet eladás számszerűen meghaladja majd a számítógép eladást.
Az év végéig a Microsoft is színre lét a tablet piacon bemutatva az asztali operációs rendszerének, a Windowsnak új verzióját - ez lesz, ha minden hír igaz, tableten is használható. Az IDC szerint a várható „óriási marketing csinnadratta" további lökést ad majd a tablet piac bővülésének, de egyenlőre nem jelezhető előre, mennyire lesz sikeres a Windows-alapú tablet.
Idén au IDC szerint 107,4 millió tabletet adnak el és veszünk meg, a korábbi becslés 106,1 millió darab volt. Jövőre az IDC 142,8 millió tablet eladást prognosztizál, 2016-ra pedig 222,1 milliót - a piac a becslése szerint szépen tágul.
Miközben a Google Androidját használja az Amazon és a Samsung is, az Apple iPadje uralja a piacot. Szinte azt mondhatnánk, hogy három idén eladott tabletből kettő iPad - az IDC pontos száma 62,5 százalék -, a tavalyi tényszám 58,2 százalék volt. Ha az Apple tényleg bemutatná az iPad minit [1] [2], akkor a részesedése még nagyobb mértékben növekedne.
"Az Apple iPad eladás lassulására szinte semmi sem utal" - véli az IDC felelős elemzője, Tom Mainelli. „Ha az Apple a híresztelésnek megfelelően még az idén bemutatna egy 300 dollár ár alatti, hét inches kijelzőjű mini iPadet, akkor tovább erősödne piacvezető szerepe."
Az Androidos tabletek eladási aránya a tavalyi 38,7 százalékról 36,5 százalékra csökkent.
Az IDC jelentése külön kitér arra, hogy válik a tablet a felhasználók alap informatikai eszközévé, ezen leveleznek, böngészik a netet (olvassák ezt a bejegyzést = összes olvasó kilenc százaléka), videóznak. A trend súlyosan érinti a hagyományos számítógépgyártókat, a HP-t és a Dellt. Egy másik elemző cég, a Yankee Group szerint 2015-re a tablet eladás számszerűen meghaladja majd a számítógép eladást.
Az év végéig a Microsoft is színre lét a tablet piacon bemutatva az asztali operációs rendszerének, a Windowsnak új verzióját - ez lesz, ha minden hír igaz, tableten is használható. Az IDC szerint a várható „óriási marketing csinnadratta" további lökést ad majd a tablet piac bővülésének, de egyenlőre nem jelezhető előre, mennyire lesz sikeres a Windows-alapú tablet.
2012. június 12., kedd
WWDC 2012, hét és fél elemzői vélemény
Számos blog és szájt - leghitelesebben az www.apple.com - megírta, hogy milyen technikai újításokat mutatott be az Apple tegnap az évi rendszeres fejlesztői konferenciáján, a WWDC-n. Most jöjjön pár elemzői vélemény!
- Amit Daryanani (RBC): Növekedve ellenálló Almaföld. „Részt vettünk az Apple San franciscoi WWDC bemutatóján, lenyűgözött a retina kijelzős új MacBook Pro, a MacBook Pro család megújítása, a Siri (iOS hangfelismerő AI rendszer) továbbfejlesztése és az Apple új térkép-alkalmazása. Az iOS 6 és a Mountain Lion is két-kétszáznál több új funkciót kínál, ezzel tovább nő az Apple-höz lojális felhasználói tábor, az Almaföld - amely zárt világ. Ezt a frissítést vártuk, a következő adrenalin löketet a szeptemberi-októberi iPhone 5 kibocsátás adja majd, illetve az AppleTV esetleges jövő év eleji megjelenése. Szerintünk a Google térképének elhagyása fokozza a két cég közti versenyt, ahogy fokozódik a két cég közti küzdelem a mobil felületen hirdetők pénzéért is."
- Gene Munster (Piper Jaffray): Az eszköz és net integráció tovább növeli az iOS és az Android közti szakadékot. „Úgy véljük, a legnagyobb hozadéka a netes partnerekkel kialakított olyan együttműködéseknek lesz, amelyek kívül esnek a Google falain, túl az önmagát erősítő Apple-világi megoldásokkal. A net-partnerekkel fokozódó együttműködés egyre jobban megkülönbözteti az iOS és az Android rendszert. Nem hisszük, hogy a Google-nek valaha is lesz olyan partner-kapcsolata, mint most az Apple és a Facebooké, amely az iPhone-t szinte Facebook-telefonná változtatja. Ahogy az Apple a Siri-t megerősítette, újabb bevitt bokszütés a Google-re. A Siri felszívta magát a sport, ahogy (a magyarokat nem megható módon) asztal- vagy mozijegy foglalás területén is. Úgy véljük, a Siri további együttműködő partnerekkel teljesen elszívja az iOS levegőjét a Google megoldások elől."
- Brian Marshall (ISI): A hordozható gépek frissítése meghatározó lépés. „Steve Jobs fellépéseit lehetetlen megismételni, de szerintünk Tim Cooknak és a többi vezetőnek (Phil Schiller, Scott Forestall...) sikerült megfelelni az Apple hívők elvárásának. És bár akadtak, akiket elszomorított, hogy az Apple nem mutatott be AppleTV OS-t, mi úgy hisszük, hogy a cég a hordozható gépekre koncentrál, mert itt még van lehetőség bevétel bővítésre, piac-szerzésre. Az Apple új MacBook Pro-kat és MacBook Aireket mutatott be gyorsabb processzorral, jobb grafikával, USB 3.0 kapuval és júliustól elérhető a Mountain Lion is. A legtöbb szó természetesen a jövő MacBook sorozatának első gépéről esett, a MBP 15,4 inches kijelzője 2880x1800 pixeles felbontást tud, ez a retina kijelző, a többi MBP-hoz hasonló egyéb tudás mellett (leggyorsabb proci: 2,7GHz, 16GB RAM, grafikus-kártya), ehhez nagyon hasonlít a MBA (0,71 inch vékony, 768GB SSD) alapkonfigurációja (2,3GHz, 8GB RAM, GT 650M 1GB, 256GB SSD)."
- Katy Huberty (Morgan Stanley): "Az App Store-ba 400 millió aktív hitelkártyát (és vásárlót) tartanak nyilván, ez 78 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ez a legmagasabb aktív vásárlói szám a neten, és mi ezt tartjuk az Apple legértékesebb kincsének, eszközének. Csak hasonlításképp, az Amazonnak alig több, mint 173 millió kártyása van. A hosszú-távú növekedés kulcsa Kína. A mi számításunk szerint a 2013-ra várható növekedés egyharmada származik majd Kínából, iPhone értékesítésből. Az Apple bejelentette, együttműködik a Baidu (kereső), Sina (média), Youku (videó-megosztó) és Tudou (videó-megosztó) szolgáltatásokkal, fokozottan fejleszti a kínai szöveg bevitelt, szótárat, nyolc új betűcsaládot kínál, megtanítja a Siri-t a mandarin és kanton nyelvjárásra - mindez azt mutatja, az Apple célkeresztjében a Föld legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő piaca."
- Chris Whitmore (Deutsche Bank): Sok fejlesztés, de semmi meglepetés. „A bejelentések megfeleltek előzetes várakozásunknak, így az Apple-ről alkotott képünk nem változott. A szoftver, különösen a Siri fejlesztések további fejlesztőket csábítanak a jelenleg 365 millió eszközt számláló iOS platformra, növelve annak erejét, de erősítve a több-platformos fejlesztés fontosságát is. Egyre erősebben érezhető az Apple szándéka operációs rendszereinek összefésülésére, további OS/iOS alkalmazásokat mutattak be, mint a Game Center, az iCloud, az üzenetküldés. Ez az összefésülés tovább erősíti az iOS (iPhone, iPad és AppleTV) eszközök és a Mac összetartozását és kizárva a rendszerből más operációs rendszerű megoldásokat. Az összefésülés a fejlesztők számára jelent további csáberőt."
- Jefferies Peter Misek: „Tim Cook elhalványult az erős segítők mellet. A bemutatott újdonság örömöt ad felhasználónak és fejlesztőnek egyaránt. Túl sok mindent mutattak be ahhoz, hogy itt jelentsék be a TV-t, szerintünk erre még három-hat hónapot várni kell, de - véleményünk szerint - erre még mindenképp idén kerül sor."
- Ben Reitzes (Barclay): A WWDC a szoftverre koncentrált, a hardver bemutató elmaradt a várakozástól. „A bemutatott szoftver újdonságok egy részére még nem számítottunk, az meglepett, hogy az Apple nem mutatott be AppleTV-t érintő fejlesztési lehetőséget. A hardver bemutató rendben volt, az oktatásnak szánt MacBook Air árazása számunkra azért kérdéses. Nem mutattak be új iMacet és csak egy MacBook Pro kapott retina kijelzőt. A befektetők többre számítottak. Úgy véljük, szeptember felé, az iPhone bemutatása mellett sok más hardver bejelentésre is készülhetünk."
- Trip Chowdhry (Global Equities): Szép frissítés, de semmi átütő. „Várt integráció a Facebookkal és a Twitterrel. Ez a legtöbb, amit a Steve Jobs utáni Apple nekünk adni képes?"
2012. június 11., hétfő
Playboy light
Férfi szívet megdobogtató hír, hogy a Marquard Média elkészítette a Playboy magyar változatának iPades verzióját. Üröm az örömben, hogy az Apple "bigottsága" miatt nincsenek "meztelen nős" képek - igaz, a számok és az app is ingyenes. A viszont számomra szomorú, hogy az iPades verzió képes újság, a szövegek csak kattintásra jelennek meg a legtöbb esetben. A Playboy egyik erőssége a jó írások - voltak. Nekem még a viccek és a számoNkénti két-három karikatúra is nagyon hiányzik.
2012. június 8., péntek
OS Finder nélkül?
A WWDC-t megelőző számtalan találgatás közül ez tetszett meg a legjobban, mert „őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer". A Finder talán a legrégebbi eleme a (Mac) OS-nek, ráadásul annyira alapelem, hogy ez az egyetlen alkalmazás, amit nem lehet bezárni, csak újra indítani. (Azért láttunk már Findert vesztett rendszert, de pár percen belül nyomtuk a reset-et.)
A szóbeszéd alapját egy 2005-ös Jobs interjú részlet képezi. Ebben Jobs azt fejtegeti, hogy lassan itt az ideje elszakadni a fájl/mappa rendszer-szemlélettől. Példaként említi az emaileket, amelyeket nem fájl/mappa struktúrában tárolunk, mégis, milyen hatékonyan tudunk keresni, szervezni a Mailben. (Ez persze csúsztatás, mert attól, hogy nem fájlnak, hanem mailnek, és nem mappának, hanem inboxnak, outboxnak vagy bármilyen boxnak [LGT] hívunk valamit, attól az még az, aminek látszik.) Az iTunes is előkerül, ahol a felhasználó nem mappákban és fájlokban turkál, hanem az iTunes felületén előadót keres, albumokat böngész... ami persze pont akkora csúsztatás, mint az iménti e-mailes, sőt! A Findert (hehehe) használva az iTunes libraryt felderítve látjuk, hogy előadók és az albumok bizony mappák, a zenék pedig fájlok.
Aki figyelmesen olvassa Jobs hosszabb, komolyabb interjúit, az rádöbben, hogy ha Jobs beszél valamilyen fejlesztésről - mint fentebb a fájl és mappa nélküli OS-ről -, akkor arról nem egy-az-egyben beszél, leginkább utólag csap a homlokára az ember, hogy bakker, ő már akkor arra gondolt, hogy.
Az Apple már bemutatta a fájl és mappa nélküli oprendszerét, ez az iOS. Oks, a fejlesztők tudják, hogy ez nem igaz, de a felhasználók elvétve találkoznak mappákkal és fájlokkal (de például iWork alkalmazások), ám ezek nem alkotnak összefüggő rendszer (még egyszer: a felhasználók számára), így nincs szükség fájl-menedzserre sem.
Azt is sokszor hallottuk, hogy a Mountain Lion és az iOS lassan összeér. Pont ez a verzió enné meg a Findert?
Azért hétfő estig nyugodtan alszunk.
A szóbeszéd alapját egy 2005-ös Jobs interjú részlet képezi. Ebben Jobs azt fejtegeti, hogy lassan itt az ideje elszakadni a fájl/mappa rendszer-szemlélettől. Példaként említi az emaileket, amelyeket nem fájl/mappa struktúrában tárolunk, mégis, milyen hatékonyan tudunk keresni, szervezni a Mailben. (Ez persze csúsztatás, mert attól, hogy nem fájlnak, hanem mailnek, és nem mappának, hanem inboxnak, outboxnak vagy bármilyen boxnak [LGT] hívunk valamit, attól az még az, aminek látszik.) Az iTunes is előkerül, ahol a felhasználó nem mappákban és fájlokban turkál, hanem az iTunes felületén előadót keres, albumokat böngész... ami persze pont akkora csúsztatás, mint az iménti e-mailes, sőt! A Findert (hehehe) használva az iTunes libraryt felderítve látjuk, hogy előadók és az albumok bizony mappák, a zenék pedig fájlok.
Aki figyelmesen olvassa Jobs hosszabb, komolyabb interjúit, az rádöbben, hogy ha Jobs beszél valamilyen fejlesztésről - mint fentebb a fájl és mappa nélküli OS-ről -, akkor arról nem egy-az-egyben beszél, leginkább utólag csap a homlokára az ember, hogy bakker, ő már akkor arra gondolt, hogy.
Az Apple már bemutatta a fájl és mappa nélküli oprendszerét, ez az iOS. Oks, a fejlesztők tudják, hogy ez nem igaz, de a felhasználók elvétve találkoznak mappákkal és fájlokkal (de például iWork alkalmazások), ám ezek nem alkotnak összefüggő rendszer (még egyszer: a felhasználók számára), így nincs szükség fájl-menedzserre sem.
Azt is sokszor hallottuk, hogy a Mountain Lion és az iOS lassan összeér. Pont ez a verzió enné meg a Findert?
Azért hétfő estig nyugodtan alszunk.
2012. június 7., csütörtök
Apple infok Twitteren
- Philip Schiller, az egyik legismertebb Apple alelnök, az első az egyenlők közül. Ritkán tweetel, ám ha kedve van, akkor még válaszol is a neki szegezett kérdésekre. Követni @pschiller elérésen tudod.
- Chris Espinosa már elég rég az Apple alkalmazottja (övé a nyolcas számú munkavállalói papír!), fejlesztő-mérnök menedzserként dolgozik a cégnél. Tweetekben szokott technikai kérdéseket megválaszolni. Követni a @cdespinosa elérésen tudod.
- Jared Frisby média manager tweetjei az Apple belső életéről szólnak, tőle tudhatjuk meg, hogy épp melyik híresség toppant be Cupertinoba. Követni a @jaredfrisby elérésen tudod.
- Thomas Han iCloud Mérnök, Jaredhez hasonlóan munkahelyének életéről ad közre pár szavas infot, néha megtudhatjuk, aznap mi volt a menő kaja az Apple Campuson. Követni a @ThomasHan elérésen tudod.
2012. június 6., szerda
A nagy ötletekből lesznek a nagy dolgok
Ez a jövő héten kezdődő WWDC konferencia üzenete. Elvileg bemutatják a Mountain Liont, az új OS operációs rendszert és új gépek megjelenését és várják a szakértők. Mi meg a hétfő estét, hogy kiderüljön, miről is kíván az Apple megismerődni.
iPad mini - pletykanalízis II.
Az előző részben a gyártás, bekerülés költségeit vizsgáltuk a teoretikus iPad mininek, összehasonlítva azt az Amazon Kindle Fire-jével és az iPaddel. Megállapítottuk, hogy termék tekintetében az Apple képes a szokásos (33 százalékos) nyereséggel előállítani az iPad minit.
Piaci megfontolások
A nyereség kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az iPaden kitermelhető nyereség, ahogy minden technikai eszközön, idővel csökken. Ezt a csökkenést gyorsíthatja fel a többi vetélytárs piacra lépte. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az Apple-nek köszönhető a tablet-piac létrejötte, ám az első iPad bemutatása óta folyamatosan csökken az Apple részesedése - bár ez alól lehetnek rövidebb-hosszabb, kivételt jelentő időszakok.
Az Apple mindig távol tartotta magát a mennyiségi versenytől - példa rá a személyi-számítógép és a telefon piac. Ehelyett mindig a felső szegmensben maradva ért el az ipari átlagot messze meghaladó profitot. Az Amazon tartalmat értékesítő cég, amelyhez hardvert ad el, amíg az Apple hardver gyártó vállalat, így az Amazonnal árversenybe bocsátkozni nem lenne értelmes döntés az Apple részéről.
De ha mégis meglépné az Apple az elemzők által nem várt lépést, és megalkotná az iPad minit, akkor annak „olcsó" verzióját lenne érdemes bemutatnia. (Az „olcsó" és „luxus" verzió gazdaságossági számításait és technikai paramétereit az előző bejegyzésben találod.) A 199 dolláros árban elég mozgástér marad az Apple számára, hogy egy esetleges árháborúban (szintén érdemes az előző bejegyzés ár-részét megnézni) úgy tudjon engedni, hogy még mindig nyereséges legyen a mini iPad.
A „luxus" mini iPad elgondolt ára harmadával magasabb - 399 dollár -, mint a piac által elfogadott tömegterméké. Bár ezen a terméken is van bőven árrés, ám ez már nem elegendő egy árháború „karosszékből" történő megvívásához. A felárért viszont a mini iPad a retina kijelzőn kívül nem kínál semmi olyat, ami erős ütőkártya lenne. További érv az „olcsó" verzió mellett, hogy a mini iPad már magában kezdeményezés lenne az olcsóbb termék felé, így a „luxus" verzió inkább a "lépünk is, meg nem is" megoldás volna az „olcsó" mini iPadhez képest.
Összefoglalva
Nem hisszük, hogy lesz mini iPad.
Piaci megfontolások
A nyereség kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az iPaden kitermelhető nyereség, ahogy minden technikai eszközön, idővel csökken. Ezt a csökkenést gyorsíthatja fel a többi vetélytárs piacra lépte. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az Apple-nek köszönhető a tablet-piac létrejötte, ám az első iPad bemutatása óta folyamatosan csökken az Apple részesedése - bár ez alól lehetnek rövidebb-hosszabb, kivételt jelentő időszakok.
Az Apple mindig távol tartotta magát a mennyiségi versenytől - példa rá a személyi-számítógép és a telefon piac. Ehelyett mindig a felső szegmensben maradva ért el az ipari átlagot messze meghaladó profitot. Az Amazon tartalmat értékesítő cég, amelyhez hardvert ad el, amíg az Apple hardver gyártó vállalat, így az Amazonnal árversenybe bocsátkozni nem lenne értelmes döntés az Apple részéről.
De ha mégis meglépné az Apple az elemzők által nem várt lépést, és megalkotná az iPad minit, akkor annak „olcsó" verzióját lenne érdemes bemutatnia. (Az „olcsó" és „luxus" verzió gazdaságossági számításait és technikai paramétereit az előző bejegyzésben találod.) A 199 dolláros árban elég mozgástér marad az Apple számára, hogy egy esetleges árháborúban (szintén érdemes az előző bejegyzés ár-részét megnézni) úgy tudjon engedni, hogy még mindig nyereséges legyen a mini iPad.
A „luxus" mini iPad elgondolt ára harmadával magasabb - 399 dollár -, mint a piac által elfogadott tömegterméké. Bár ezen a terméken is van bőven árrés, ám ez már nem elegendő egy árháború „karosszékből" történő megvívásához. A felárért viszont a mini iPad a retina kijelzőn kívül nem kínál semmi olyat, ami erős ütőkártya lenne. További érv az „olcsó" verzió mellett, hogy a mini iPad már magában kezdeményezés lenne az olcsóbb termék felé, így a „luxus" verzió inkább a "lépünk is, meg nem is" megoldás volna az „olcsó" mini iPadhez képest.
Összefoglalva
Nem hisszük, hogy lesz mini iPad.
2012. június 1., péntek
iPad mini - pletykanalízis I.
Számtalan álhír és vélekedés kering a neten a mini iPad, iPad nano, az iPad kistesója kapcsán. Mivel nem hivatalos információról beszélünk, így ahány blog, annyi adat. Az ilyen hírek lelkes olvasója azért két csoportot különböztethet meg, az olcsó, 200-250 dolláros, és a drága, 250-300 dolláros virtuális mini iPadét.
Az Amazon sikeres Kindle Fire eszközére hivatkoznak azok, akik szerint az Apple-nek lépni kell a „kis" és „olcsó" tablet szegmensben. A most következő bejegyzés(ek) sorra veszik az értelmezhető vélekedéseket és hírmorzsákat azt vizsgálva, melyiknek van és melyik nincs gazdasági alapja.
iPad minire vágyva
Az elemzés során néhány egyszerűsítést is teszünk, hogy mederben tarthassuk elemzésünket, így csak wifis iPadben gondolkodunk. Azzal a gondolattal játszunk el, hogy az Apple két iPad minivel támadja meg a mini-tablet piacot, egy „olcsó" és egy „luxus" verzióval. Az „olcsó" iPad mini kijelzője hét inches, 8GB tárhelye van és 512MB RAM-ja. A „luxus" változat kijelzője viszont 8 inches, szintén 8GB a tárhelye, de 1GB a RAM-ja. A két iPad mini más-más proct használ, az „olcsó" A5-öst, ahogy az iPad 2, a „luxus" pedig A5X procit, amely képes a retina kijelző meghajtására is. Kamera és fogyasztás szempontjából úgy tartjuk, az Apple az iPad 2 és az „új" iPad alkatrészeit és megoldásait használja majd fel.
A fentiek szerint a következő költségekkel és árakkal ismerkedhetünk meg:
A NAND és DRAM memóriák esetén a kapacitás és az ár közt lineáris a kapcsolat. A kijelző és az érintőkijelző esetén az iPad 2 azonos elemeinek arányosításával dolgoztunk. Mivel a retina kijelző 30 dollárral drágább, mint az iPad 2 kijelzője, hasonló felárral számoltunk a „luxus" iPad mini kijelzője és érintőkijelzője esetén, figyelembe véve a gyártási sajátosságokat, nagyjából 80 százalékos arányban.
A WLAN elem esetén az iPad olcsóbb moduljainak árával számoltunk. Az akkumulátor esetén az „olcsó" iPad mini a Kindle Fire-re, a „luxus" iPad mini pedig az iPad 2-re hajaz, ez utóbbi esetén a retina kijelző fogyasztása miatt jártunk így el.
A többi alkatrész árának becslésekor a Kindle Fire és az iPad 2 árai közé lőttük be az iPad mini alkatrész árakat. Az Apple jobb minőségű, így drágább alkatrészeket használ, mint az Amazon, ám a kisebb fizikai méret miatt ezek ára nem éri el az iPad 2-ét. Ahol az „olcsó" és a „luxus" eszköz fizikai paraméterben különbözik, ott az árazásnál az alkatrész árakat az iPad 2 és az „új" iPad árai közé tettük, szintén méretbeli különbséggel is indokoltan.
A gyártási és összeszerelési költség megegyezik az iPadével, ez általában 3,3 százaléka az alkatrész árnak.
Erősebb beszállító hálózat - alacsonyabb ár
Elvégezve a fenti számításokat, az „olcsó" iPad mini alig 200, a „luxus" pedig kicsivel több, mint 250 dollárba kerül. Az „olcsó" iPad mini bekerülési ára szinte megegyezik a Kindle Fire-ével. Az árak becslésénél azt is figyelembe vettük, hogy az Apple jelentős és erős beszállítói hálózattal rendelkezik, amely szintén - számára kedvezően - érvényesül az árban.
Végül az Apple szokásos árrését 37-39 százalék arányítottuk, így a bevezetőben blogok és más források emlegette árak - 299 illetve 399 dollár - reálisnak tűnnek.
Következő részben
(Az Almalapnál jártam egyszer úgy, hogy találtam egy jó, több részes cikket, elkezdtük közölni, és soha sem jelent meg az utolsó része.) A következő egyik bejegyzésben általánosságban elemezzük az Apple és a tablet piac helyzetét. Az, hogy az Apple képes lenne a kisebb méretű tablet piacra belépni, szükségessé teszi-e, hogy belépjen? A kisebb tablet is épp olyan ergonomikus lesz-e, mint a Jobs felügyelete alatt tervezett iPad? Hogy viszonyul az Apple eddig prémium kategóriában gondolkodó szemlélete az „olcsó" iPad minihez?
Forrás: Trefis
Az Amazon sikeres Kindle Fire eszközére hivatkoznak azok, akik szerint az Apple-nek lépni kell a „kis" és „olcsó" tablet szegmensben. A most következő bejegyzés(ek) sorra veszik az értelmezhető vélekedéseket és hírmorzsákat azt vizsgálva, melyiknek van és melyik nincs gazdasági alapja.
iPad minire vágyva
Az elemzés során néhány egyszerűsítést is teszünk, hogy mederben tarthassuk elemzésünket, így csak wifis iPadben gondolkodunk. Azzal a gondolattal játszunk el, hogy az Apple két iPad minivel támadja meg a mini-tablet piacot, egy „olcsó" és egy „luxus" verzióval. Az „olcsó" iPad mini kijelzője hét inches, 8GB tárhelye van és 512MB RAM-ja. A „luxus" változat kijelzője viszont 8 inches, szintén 8GB a tárhelye, de 1GB a RAM-ja. A két iPad mini más-más proct használ, az „olcsó" A5-öst, ahogy az iPad 2, a „luxus" pedig A5X procit, amely képes a retina kijelző meghajtására is. Kamera és fogyasztás szempontjából úgy tartjuk, az Apple az iPad 2 és az „új" iPad alkatrészeit és megoldásait használja majd fel.
A fentiek szerint a következő költségekkel és árakkal ismerkedhetünk meg:
A NAND és DRAM memóriák esetén a kapacitás és az ár közt lineáris a kapcsolat. A kijelző és az érintőkijelző esetén az iPad 2 azonos elemeinek arányosításával dolgoztunk. Mivel a retina kijelző 30 dollárral drágább, mint az iPad 2 kijelzője, hasonló felárral számoltunk a „luxus" iPad mini kijelzője és érintőkijelzője esetén, figyelembe véve a gyártási sajátosságokat, nagyjából 80 százalékos arányban.
A WLAN elem esetén az iPad olcsóbb moduljainak árával számoltunk. Az akkumulátor esetén az „olcsó" iPad mini a Kindle Fire-re, a „luxus" iPad mini pedig az iPad 2-re hajaz, ez utóbbi esetén a retina kijelző fogyasztása miatt jártunk így el.
A többi alkatrész árának becslésekor a Kindle Fire és az iPad 2 árai közé lőttük be az iPad mini alkatrész árakat. Az Apple jobb minőségű, így drágább alkatrészeket használ, mint az Amazon, ám a kisebb fizikai méret miatt ezek ára nem éri el az iPad 2-ét. Ahol az „olcsó" és a „luxus" eszköz fizikai paraméterben különbözik, ott az árazásnál az alkatrész árakat az iPad 2 és az „új" iPad árai közé tettük, szintén méretbeli különbséggel is indokoltan.
A gyártási és összeszerelési költség megegyezik az iPadével, ez általában 3,3 százaléka az alkatrész árnak.
Erősebb beszállító hálózat - alacsonyabb ár
Elvégezve a fenti számításokat, az „olcsó" iPad mini alig 200, a „luxus" pedig kicsivel több, mint 250 dollárba kerül. Az „olcsó" iPad mini bekerülési ára szinte megegyezik a Kindle Fire-ével. Az árak becslésénél azt is figyelembe vettük, hogy az Apple jelentős és erős beszállítói hálózattal rendelkezik, amely szintén - számára kedvezően - érvényesül az árban.
Végül az Apple szokásos árrését 37-39 százalék arányítottuk, így a bevezetőben blogok és más források emlegette árak - 299 illetve 399 dollár - reálisnak tűnnek.
Következő részben
(Az Almalapnál jártam egyszer úgy, hogy találtam egy jó, több részes cikket, elkezdtük közölni, és soha sem jelent meg az utolsó része.) A következő egyik bejegyzésben általánosságban elemezzük az Apple és a tablet piac helyzetét. Az, hogy az Apple képes lenne a kisebb méretű tablet piacra belépni, szükségessé teszi-e, hogy belépjen? A kisebb tablet is épp olyan ergonomikus lesz-e, mint a Jobs felügyelete alatt tervezett iPad? Hogy viszonyul az Apple eddig prémium kategóriában gondolkodó szemlélete az „olcsó" iPad minihez?
Forrás: Trefis