Igazi örök téma az Apple készpénz-állománya. Ez egyes szakértők szerint sok, és e megállapítás-fényében azonnal megoldással is szolgálnak, mire kellene azt elkölteni, az egyik kedvenc ötlet amúgy az Adobe felvásárolása. (A Gonosz Almalap inkább diktálná a számlaszámát...) Bevallom, készültem. Minden negyedéves pénzügyi jelentés után jön a "készpénz". Bevártuk a hazai bejegyzéseket és!
Mihez képest?
Helyes kérdés, mihez képest sok a készpénz? Fizetésemhez? Az Apple részvényárfolyamához? Bevételéhez? A hangyák hosszához? Nagyon pontatlanul (pénzügyesek mindig megrónak), a készpénz azért jó, mert egyből használható, nincs hozzáférési idő. A vállalatok esetén készpénz féle minden, ami hamar és biztosan a szó hétköznapi értelmében készpénzzé tehető. Ahogy ezen a grafikonon is látható, az, amit az Apple-nél van készpénz és készpénzszerű dolog, vannak rövid és hosszú lejáratú befektetések.
Az Apple részvényes két dologban érdekelt. Egyrészt az általa olcsón vett Apple részvény ára percről percre többet érjen, másrészt minél nagyobb osztalékot kapjon évente. Az Apple "készpénze" nagyon jó banki kamatot biztosít - kiemelt ügyfél... -, de ezt a kamatot a kedves részvényes akkor is eléri, ha bankba/államkötvénybe teszi a pénzét. Oks, lehet, hogy egy-két százalékkal (hozam szempontjából 20-40 százalékkal) kevesebbet, de a bank/államkötvény (általában) stabilabb, mint egy vállalat. Ezért a részvényes úgy gondolja, azért adtam neked a zsét, Apple, hogy többet termelj, mintha bankba tenném. Ergo: az Apple adott mértéken felül tartott készpénz esetén hibádzik a részvényesi elvárás szerint.
Kihez képest?
Jöjjenek a top listák, a részvényárfolyamhoz képest kinek mekkorára dagad a pénztárcája.
IT szolgáltatók, gyártók:
Vezet a Dell (21%), míg a HP (8.6%) és az IBM (7.5%) a nyomában sincs. Az Apple (15%) azért megelőzi őket. Az Apple árfolyamát rendesen tuningolja az iPhone - az Apple árfolyamának 54 százalékát - és részben az iPad - 7% százalékot adva. A Lexmark (15%) és az Accenture (13%) tagja még a szektor élbolyának.
Internet
A VeriSign (38%) és az AOL (30%) után jön az Akami (18%), majd a "futottak még" kategóriájában az eBay (17%), a Google (16%), a Yahoo (15,5%) és az Amazon (10,5%). A VeriSign a hitelesített netes aláírásról ismert, az Akami média-szolgáltató, például számos apple.com-os videó is az akami szerverparkjáról töltődik le.
Mobil-telefononosok
Az egyébként is abszolút győztes Motorola Mobolity (44,9%) vezeti ezt a kategóriát, majd jön a Nokia (23%), a Qualcomm (21,4%). A Research in Motion (7.4%) eredménye ebben az esetben mutatja a felvásárlással előremenekülés lehetőségének teljes hiányát is.
Chip-gyártók
Első az nVidia (19,3%), második az AMD (6%) és harmadik a szektor-vezető Intel (4,5%).
Szoftver
A Microsoft (15,6%) az örök első, őt követi az Adobe (6%) és az Oracle (5%).
Két grafikon - egy történet
Az egeret a grafikonra tolva jelenik meg a másik grafikon. Mindkettőn a részvényárfolyamhoz mérten legtöbb készpénzt felhalmozó vállalkozásokat látni. Az első grafikonon a készpénzhet viszonyított arány dominál, a másodikon a vállalat becsült piaci értéke (vö. nem minden arany, ami fénylik).
2011. április 28., csütörtök
2011. április 27., szerda
De mi volt az iPad előtt?
1.
Elisha Gray egy forró júliusi éjszakán merészet álmodott, másnap befáradt a szabadalmi hivatalba (USA) és bejegyzett - egy később el is fogadott - szabadalmat "elektromos tollal működő kézírás-felismerő rendszerre", angol-görögül: "teleautograph"-ra. Az úr 1888. évét írtuk. A beterjesztett szabadalom szerint így küldenének és fogadnának üzenetet az e célra szolgáló hivatalok.
2.
A megvalósulásig sok víz lefolyt az összes folyón, az első működő kézírás-felismerő eszközt a RAND Corporation mutatta be 1964-ben. "A RAND tablet az első digitális grafikus eszköz, ráadásul igen kedvező árú. A fejlesztést a Kiemelt Fejlesztési Ügyek Ügynöksége (Advanced Research Projects Agency) kezdeményezte és szponzorálta. Az első alkalmazás ötletek között szerepelt térkép megjelenítés és az ember-gép együttműködés elmélyítése" - szólt a RAND közleménye. A tábla 25x25 centis volt, normál kézírást ismert fel.
3.
Stanley Kubrick 2001. Űrodisszeia. (A rajongók amúgy is tudják, hogy a filmbeli Discovery űrrepülő számítógépét HAL-nak nevezték. A filmhez kapcsolódó egyik városi legenda szerint azért, mert minden betűje eggyel előbb van az abc-ben, mint az IBM-é. Az Apple az évezred-fordulón nyúlt vissza a klasszikus Kubrick műhöz. Erős pánik szag terjengett, hogy az IBM és Windows gépek összeomlanak, mert a programozás során csak az évszám utolsó két számjegyét használták - így például egy időtartam számolása 2000. január hatodikán fura eredményt adna. Az Almalap címlapja is ezen lovagolt volt.)
4.
Az ezerkilenszáz-nyolcvanas évek lázas útkereséssel teltek, a Pencept, a Communication Intelligence Corporation, a Wang Laboratories állt elő különféle megoldásokkal - sikerüket máig tartó ismertségük jelzi - rendre elbuktak. Az Apple 1987-ben mutatta be a Knowledge Navigatort (Tudás Iránytű - imádja a Gonosz Almalap a honosítást!). A hordozható gépnyi eszköz hangfelismeréssel bírt, illetve beszéddel válaszolt.
5.
Az Apple igazából 1993-ban dobta be kalapját a tablet-arénába. Ne felejtsük el megjegyezni, az Almalap nyomtatott élete során tukmálta a zsebész elnevezést az eszközre és kategóriára - sikertelenül (újabb kísérlet). A Newton névre keresztelt eszköz kézírás-felismeréséről lett ismert. Számos logisztikai cég használta áruterítés menedzselésre, de volt orvosi-kórházi megoldás is a Newtonra. Az eszköz ennek ellenére sikertelen volt - a kézírás felismerés döcögött, az aksi nagyon keveset bírt, önálló eszköznek - menedzserkalkulátor, aki emlékszik e szép kifejezésre - nagy volt, számítógépnek meg kicsi. Így az Apple 1997-ben beszüntette a Newton forgalmazását. A Newton amúgy a család név volt, az eszközt hivatalosan MessagePad-nek nevezték (volt sorszámtalan, 100, 110, 120, 130, 2000 és 2100-as verzió), illetve készült egy iskolai számítógép is, ami kemény gumiba ágyazott 480x320-as kijelzőt, 76 billentyűs adatbevitelt jelentett - eMate néven keresd a gépet, ha érdekel.
A Newton rajongók viszont nem mondtak le az eszköz használatáról, még itthon is akadt egy tucat olyan felhasználó, aki a mai napig(!) Newtont használ. (Amikor Steve Wozniak Magyarországon járt, egy Newtont is alá kellett írnia - bár köze sok nem volt hozzá.)
6.
A Newton sikertelenségéhez hozzájárult a Palm cég is, amely hasonló eszközöket - PDA, personal digital assistant (digitális személyi asszisztens) - fejlesztett, gyártott és forgalmazott. Hazai szépsége e versenynek, hogy az Apple nagyker cég volt a Palm forgalmazója is. A gépnek saját oprendszere volt, a Palm OS. A Microsoft is megfordult ebben az időben a piacon, ám az általa kínált Windows 3.1x tablet változata nem hagyott maradandó emléket maga után. Bár sokak figyelmét a tabletre irányította, még sem lett az áttörés napja az, amikor a 2001-es Comdex kiállításon Bill Gates Windows XP-t futtató tableten mutatta be, mire képes az az Autodesk CAD-del vagy a Groove-val (kora Facebookja). "Hiszem, hogy öt év múlva (Almalap: 2006) ez lesz a legnépszerűbb PC" - mondta Gates. Tévedett.
7.
"Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egy üveg-kijelző, egy több érintős kijelző. Elmondtam a fiúknál a cégnél. És hat hónap múlva hívtak, hogy megmutassák: megvalósították. Istenem, micsoda telefont tudunk ezzel készíteni!" - ezek a mondatok Jobs száját hagyták el 2010-es All Things Digital konferencián. Ismerve Jobs és az igazság közt feszülő torzító tükröt, ne vegyünk mérget a fenti történet szó szerinti megtörténtére - annyi azonban bizonyos, hogy a 2007-ben bemutatott iPhone jött, látott és képére formálta az okos-telefon piacot.
8.
Utólag mindenki számára logikus lépés volt az iPad bemutatása. A fenti beszélgetés idejére már két millió darabot adtak el a majd 25 centi átmérőjű eszközből. Amelyről egy Elisha Gray már 1888-ban álmodott.
(Nicholas Kolakowski 54 678 karakteres írásának vágott/fordított változata).
Elisha Gray egy forró júliusi éjszakán merészet álmodott, másnap befáradt a szabadalmi hivatalba (USA) és bejegyzett - egy később el is fogadott - szabadalmat "elektromos tollal működő kézírás-felismerő rendszerre", angol-görögül: "teleautograph"-ra. Az úr 1888. évét írtuk. A beterjesztett szabadalom szerint így küldenének és fogadnának üzenetet az e célra szolgáló hivatalok.
2.
A megvalósulásig sok víz lefolyt az összes folyón, az első működő kézírás-felismerő eszközt a RAND Corporation mutatta be 1964-ben. "A RAND tablet az első digitális grafikus eszköz, ráadásul igen kedvező árú. A fejlesztést a Kiemelt Fejlesztési Ügyek Ügynöksége (Advanced Research Projects Agency) kezdeményezte és szponzorálta. Az első alkalmazás ötletek között szerepelt térkép megjelenítés és az ember-gép együttműködés elmélyítése" - szólt a RAND közleménye. A tábla 25x25 centis volt, normál kézírást ismert fel.
3.
Stanley Kubrick 2001. Űrodisszeia. (A rajongók amúgy is tudják, hogy a filmbeli Discovery űrrepülő számítógépét HAL-nak nevezték. A filmhez kapcsolódó egyik városi legenda szerint azért, mert minden betűje eggyel előbb van az abc-ben, mint az IBM-é. Az Apple az évezred-fordulón nyúlt vissza a klasszikus Kubrick műhöz. Erős pánik szag terjengett, hogy az IBM és Windows gépek összeomlanak, mert a programozás során csak az évszám utolsó két számjegyét használták - így például egy időtartam számolása 2000. január hatodikán fura eredményt adna. Az Almalap címlapja is ezen lovagolt volt.)
4.
Az ezerkilenszáz-nyolcvanas évek lázas útkereséssel teltek, a Pencept, a Communication Intelligence Corporation, a Wang Laboratories állt elő különféle megoldásokkal - sikerüket máig tartó ismertségük jelzi - rendre elbuktak. Az Apple 1987-ben mutatta be a Knowledge Navigatort (Tudás Iránytű - imádja a Gonosz Almalap a honosítást!). A hordozható gépnyi eszköz hangfelismeréssel bírt, illetve beszéddel válaszolt.
5.
Az Apple igazából 1993-ban dobta be kalapját a tablet-arénába. Ne felejtsük el megjegyezni, az Almalap nyomtatott élete során tukmálta a zsebész elnevezést az eszközre és kategóriára - sikertelenül (újabb kísérlet). A Newton névre keresztelt eszköz kézírás-felismeréséről lett ismert. Számos logisztikai cég használta áruterítés menedzselésre, de volt orvosi-kórházi megoldás is a Newtonra. Az eszköz ennek ellenére sikertelen volt - a kézírás felismerés döcögött, az aksi nagyon keveset bírt, önálló eszköznek - menedzserkalkulátor, aki emlékszik e szép kifejezésre - nagy volt, számítógépnek meg kicsi. Így az Apple 1997-ben beszüntette a Newton forgalmazását. A Newton amúgy a család név volt, az eszközt hivatalosan MessagePad-nek nevezték (volt sorszámtalan, 100, 110, 120, 130, 2000 és 2100-as verzió), illetve készült egy iskolai számítógép is, ami kemény gumiba ágyazott 480x320-as kijelzőt, 76 billentyűs adatbevitelt jelentett - eMate néven keresd a gépet, ha érdekel.
A Newton rajongók viszont nem mondtak le az eszköz használatáról, még itthon is akadt egy tucat olyan felhasználó, aki a mai napig(!) Newtont használ. (Amikor Steve Wozniak Magyarországon járt, egy Newtont is alá kellett írnia - bár köze sok nem volt hozzá.)
6.
A Newton sikertelenségéhez hozzájárult a Palm cég is, amely hasonló eszközöket - PDA, personal digital assistant (digitális személyi asszisztens) - fejlesztett, gyártott és forgalmazott. Hazai szépsége e versenynek, hogy az Apple nagyker cég volt a Palm forgalmazója is. A gépnek saját oprendszere volt, a Palm OS. A Microsoft is megfordult ebben az időben a piacon, ám az általa kínált Windows 3.1x tablet változata nem hagyott maradandó emléket maga után. Bár sokak figyelmét a tabletre irányította, még sem lett az áttörés napja az, amikor a 2001-es Comdex kiállításon Bill Gates Windows XP-t futtató tableten mutatta be, mire képes az az Autodesk CAD-del vagy a Groove-val (kora Facebookja). "Hiszem, hogy öt év múlva (Almalap: 2006) ez lesz a legnépszerűbb PC" - mondta Gates. Tévedett.
7.
"Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egy üveg-kijelző, egy több érintős kijelző. Elmondtam a fiúknál a cégnél. És hat hónap múlva hívtak, hogy megmutassák: megvalósították. Istenem, micsoda telefont tudunk ezzel készíteni!" - ezek a mondatok Jobs száját hagyták el 2010-es All Things Digital konferencián. Ismerve Jobs és az igazság közt feszülő torzító tükröt, ne vegyünk mérget a fenti történet szó szerinti megtörténtére - annyi azonban bizonyos, hogy a 2007-ben bemutatott iPhone jött, látott és képére formálta az okos-telefon piacot.
8.
Utólag mindenki számára logikus lépés volt az iPad bemutatása. A fenti beszélgetés idejére már két millió darabot adtak el a majd 25 centi átmérőjű eszközből. Amelyről egy Elisha Gray már 1888-ban álmodott.
(Nicholas Kolakowski 54 678 karakteres írásának vágott/fordított változata).
2011. április 22., péntek
Mennyire szennyezők az adataid?
Észak-Karolina szenátusa 2009. májusában jelentős adókedvezményt (tíz évre 46 millió dollárt) szavazott meg az Apple részére, amely az állam területén építi (azóta is) adat-központját, amely a vállalat felhő-alapú szolgáltatásának lesz egyik sarokköve. (Figyelem: felhő az új kulcsszó!). A 42:6 arányban megszavazott kedvezmény az egy milliárd dolláros beruházást érinti, amely 250 alvállalkozónak (becslések szerint háromezer embernek) teremt bedolgozási lehetőséget, utána 50 (ötven) munkahelyet jelent, az állam várható adóbevétele (kedvezmény után) az első évben három millió dollár, amely a teljes üzembe helyezés után elérheti a 13 milliót is évente.
Madien örül
Az Észak-karolinai Maiden városa nem az első adat-központ lesz az államban, a Google 2007-ben kezdett hasonló beruházásba Lenoirban (30 évre 260 milliós adókedvezménnyel). Az állam (értsd: Észak-Karolina) gazdasági első embere, J. Keith Crisco úgy véli, hogy a hagyományos mezőgazdasági termékeket előállító és feldolgozó állam megfelelő fejlődését biztosítja a Google és az Apple kínálta-hozta-ide csábított befektetése. Maiden városvezetése több, mint együttműködő partner volt, a 3500 lakos számára a háromezer (átmeneti) munkahelyet jelentő Apple beruházás több, mint öröm. A folyamatos adóbevétel hab a tortán.
Az ellenzők viszont úgy vélik, hogy zöldebb beruházásra lenne szükség, az adat-központok zabálják az energiát. Ráadásul az említett 50 fő magasan képzett szakember - a megyében sincs ötven alkalmas szakember, nem hogy Maiden városában - állítják. Így nem a helyi lakosok lesznek az igazi haszonélvezők. Bár hangjukat a szerződés aláírását követő egész napos ünneplés - amelyben minden maideni lakos önfeledten vett részt - elnyomta hangjukat, valami apró igazságuk azért lehet.
Mennyire szennyezők az adataid?
Ezt a kérdést a Greenpeace tette fel lentebb látható táblázatának közzétételéhez keresve ütős címet. A környezetvédők haragját nem először vívja ki az Apple (Zöldbéke, aranycsillagok, Zöld alma). Most kimondottan az Észak-karolinai "piszkos adat-háromszög" kapcsán esett a Greenpeace az Apple-nek, a Google-nek és a Facebooknak (mert hát ők is ott építettek/építenek adat-központot).
"Azzal, hogy az Apple az iDataCenterét Észak-Karolinában építi fel, amely az egyik legszennyezettebb állam (szén 61%, atom 31%), jelzi, hogy vállalati szinten semmibe veszik a megújuló energia szerepét a felhő-alapú fejlesztésnél" - szól a jelentés. A Greenpeace becslése szerint az Apple 4,5 hektáros (BL csapat stadionjának megfelelő méret) adat-központja 100MW-t igényel majd, ami háromszorosa a vállalat jelenlegi energia igényének. (A paksi erőmű egyetlen blokkja 440MW-os.) A Greenpeace annak sem örül, hogy az Apple megteremtette a lehetőségét a központ területének megkétszerezésére is.
Az A - nagyon jó, F - nagyon rossz.
És végül jöjjön egy a számtalan videó közül, amely az ez év végén üzembe helyezendő központot mutatja be. Állítólag ez lesz az iTunes és MobileMe szolgáltatások kiszolgáló helye.
Madien örül
Az Észak-karolinai Maiden városa nem az első adat-központ lesz az államban, a Google 2007-ben kezdett hasonló beruházásba Lenoirban (30 évre 260 milliós adókedvezménnyel). Az állam (értsd: Észak-Karolina) gazdasági első embere, J. Keith Crisco úgy véli, hogy a hagyományos mezőgazdasági termékeket előállító és feldolgozó állam megfelelő fejlődését biztosítja a Google és az Apple kínálta-hozta-ide csábított befektetése. Maiden városvezetése több, mint együttműködő partner volt, a 3500 lakos számára a háromezer (átmeneti) munkahelyet jelentő Apple beruházás több, mint öröm. A folyamatos adóbevétel hab a tortán.
Az ellenzők viszont úgy vélik, hogy zöldebb beruházásra lenne szükség, az adat-központok zabálják az energiát. Ráadásul az említett 50 fő magasan képzett szakember - a megyében sincs ötven alkalmas szakember, nem hogy Maiden városában - állítják. Így nem a helyi lakosok lesznek az igazi haszonélvezők. Bár hangjukat a szerződés aláírását követő egész napos ünneplés - amelyben minden maideni lakos önfeledten vett részt - elnyomta hangjukat, valami apró igazságuk azért lehet.
Mennyire szennyezők az adataid?
Ezt a kérdést a Greenpeace tette fel lentebb látható táblázatának közzétételéhez keresve ütős címet. A környezetvédők haragját nem először vívja ki az Apple (Zöldbéke, aranycsillagok, Zöld alma). Most kimondottan az Észak-karolinai "piszkos adat-háromszög" kapcsán esett a Greenpeace az Apple-nek, a Google-nek és a Facebooknak (mert hát ők is ott építettek/építenek adat-központot).
"Azzal, hogy az Apple az iDataCenterét Észak-Karolinában építi fel, amely az egyik legszennyezettebb állam (szén 61%, atom 31%), jelzi, hogy vállalati szinten semmibe veszik a megújuló energia szerepét a felhő-alapú fejlesztésnél" - szól a jelentés. A Greenpeace becslése szerint az Apple 4,5 hektáros (BL csapat stadionjának megfelelő méret) adat-központja 100MW-t igényel majd, ami háromszorosa a vállalat jelenlegi energia igényének. (A paksi erőmű egyetlen blokkja 440MW-os.) A Greenpeace annak sem örül, hogy az Apple megteremtette a lehetőségét a központ területének megkétszerezésére is.
Az A - nagyon jó, F - nagyon rossz.
És végül jöjjön egy a számtalan videó közül, amely az ez év végén üzembe helyezendő központot mutatja be. Állítólag ez lesz az iTunes és MobileMe szolgáltatások kiszolgáló helye.
2011. április 21., csütörtök
iPad és US képviselők
Az iPad az amerikai Kongresszusba is bejutott, ám nem mint munkaeszköz, hanem hozzászólás tárgyaként. Az egyik esetben a munkanélküliség forrásaként határozta meg az eszközt az egyik képviselő, a második esetben pedig titkos adatgyűjtés kapcsán említették fel.
iPad, a munkanélkülivé tevő
Jesse Jackson Jr. (Demokrata, Illinois) kongresszusi fejtegetésében hangzott el, hogy az iPad kiváltja a nyomtatott könyveket. Emiatt nem kellenek az erdők, válnak munkanélkülivé az erdészek, fakitermelők. Nincs szükség papírra, bedől a papír-gyár, elbocsátás. Nincs szükség nyomdászra, tördelőre, újságíróra, (print)grafikusra, újság-kihordóra, könyvszállítóra, könyvesboltra (Az Almalap kedvenc, valódi könyvesbolt sirató filmje ez), eladó... Azaz az iPad munkanélküliségbe dönt. Sőt! Mivel az iPadet Kínában gyártják, egy olyan országban, ahol a szólásszabadság erősen korlátozott. Mivel úgy véljük, hogy olvasóink minimum szellemileg nagykorúak, így a fenti gondolatmenet cáfolatát önálló feladatnak meghagyjuk.
iPad, a spion
Al Franken (Demokrata, Minnesota) szenátort az Apple eszközök - iPhone, iPad 3G - GPS koordináta adatgyűjtése késztette megszólalásra. Azzal a feltételezéssel él, hogy az említett eszközök automatikus adatszinkronizálása - Mail, iCal, AddressBook... - során az Apple nem csak hozzájut az adott eszköz földrajzi koordinátájához, de azt el is tárolja. A GPS adat a tartózkodási hely érzékeny reklámozáshoz is szükséges, ám nem mindegy, hogy az ilyen reklám fogadásának engedélyezése nem azonos a tartózkodási helyek tárolásának engedélyezésével. Ráadásul az Apple szóba jövő eszközeinek 18-20 százalékát kiskorú személy használja. (Ugye figyeltél az elején: azzal a feltételezéssel él!) Kilenc kérdést intézett hát a szenátor az Apple-höz:
1. Milyen céllal gyűjti és dolgozza fel ezeket az adatokat az Apple? Az adatgyűjtés miért alapértelmezett az iOS4-ben?
2. Gyűjt-e hasonló módon adatokat az Apple a laptopjairól? (Almalap: az újabb Macekben szintén van GPS meghatározó chip.)
3. Miként generálódik ez az adat? (GPS? telefonos cella infók vagy wifi pontok kiháromszögeléséből?)
4. Milyen gyakran rögzítenek adatot? Mi indukál adatrögzítést?
5. Mennyire pontos az adat (50m? 100m?)
6. Miért nem titkosított ez az adat? Mit tesz az Apple a titkosításért?
7. Miért nem tájékoztatja az ilyen adatgyűjtésről az Apple a felhasználóit? Miért nem kéri ki ehhez az engedélyüket?
8. Az Apple úgy véli, hogy erre feljogosítja a “Location-Based Services” fejezet az Apple Privacy Policy-ben? (Tudod, amire agree-t nyomtál kapásból.)
9. Az Apple-ön kívül még ki jut hozzá ehhez az adathoz?
Persze nem hiszem, hogy az Apple jogászai ne lennének résen. Azért fordítottam le a kérdéseket, mert más kütyük/alkalmazások (Facebook természetesen) hasonló kérdéssorok címzettei lehetnek. Másrészt: ilyen kérdéssor egy értelmes kérdéssor. Tanulságképp.
iPad, a munkanélkülivé tevő
Jesse Jackson Jr. (Demokrata, Illinois) kongresszusi fejtegetésében hangzott el, hogy az iPad kiváltja a nyomtatott könyveket. Emiatt nem kellenek az erdők, válnak munkanélkülivé az erdészek, fakitermelők. Nincs szükség papírra, bedől a papír-gyár, elbocsátás. Nincs szükség nyomdászra, tördelőre, újságíróra, (print)grafikusra, újság-kihordóra, könyvszállítóra, könyvesboltra (Az Almalap kedvenc, valódi könyvesbolt sirató filmje ez), eladó... Azaz az iPad munkanélküliségbe dönt. Sőt! Mivel az iPadet Kínában gyártják, egy olyan országban, ahol a szólásszabadság erősen korlátozott. Mivel úgy véljük, hogy olvasóink minimum szellemileg nagykorúak, így a fenti gondolatmenet cáfolatát önálló feladatnak meghagyjuk.
iPad, a spion
Al Franken (Demokrata, Minnesota) szenátort az Apple eszközök - iPhone, iPad 3G - GPS koordináta adatgyűjtése késztette megszólalásra. Azzal a feltételezéssel él, hogy az említett eszközök automatikus adatszinkronizálása - Mail, iCal, AddressBook... - során az Apple nem csak hozzájut az adott eszköz földrajzi koordinátájához, de azt el is tárolja. A GPS adat a tartózkodási hely érzékeny reklámozáshoz is szükséges, ám nem mindegy, hogy az ilyen reklám fogadásának engedélyezése nem azonos a tartózkodási helyek tárolásának engedélyezésével. Ráadásul az Apple szóba jövő eszközeinek 18-20 százalékát kiskorú személy használja. (Ugye figyeltél az elején: azzal a feltételezéssel él!) Kilenc kérdést intézett hát a szenátor az Apple-höz:
1. Milyen céllal gyűjti és dolgozza fel ezeket az adatokat az Apple? Az adatgyűjtés miért alapértelmezett az iOS4-ben?
2. Gyűjt-e hasonló módon adatokat az Apple a laptopjairól? (Almalap: az újabb Macekben szintén van GPS meghatározó chip.)
3. Miként generálódik ez az adat? (GPS? telefonos cella infók vagy wifi pontok kiháromszögeléséből?)
4. Milyen gyakran rögzítenek adatot? Mi indukál adatrögzítést?
5. Mennyire pontos az adat (50m? 100m?)
6. Miért nem titkosított ez az adat? Mit tesz az Apple a titkosításért?
7. Miért nem tájékoztatja az ilyen adatgyűjtésről az Apple a felhasználóit? Miért nem kéri ki ehhez az engedélyüket?
8. Az Apple úgy véli, hogy erre feljogosítja a “Location-Based Services” fejezet az Apple Privacy Policy-ben? (Tudod, amire agree-t nyomtál kapásból.)
9. Az Apple-ön kívül még ki jut hozzá ehhez az adathoz?
Persze nem hiszem, hogy az Apple jogászai ne lennének résen. Azért fordítottam le a kérdéseket, mert más kütyük/alkalmazások (Facebook természetesen) hasonló kérdéssorok címzettei lehetnek. Másrészt: ilyen kérdéssor egy értelmes kérdéssor. Tanulságképp.
AdobeTV: jQuery
Aki hozzám hasonlóan csak hallott a "jQuery" akármiről, annak ajánlom a következő videót. Ebben Scott Fegette mutatja be a Dreamweaver részét képező jQuerry Mobile sablont, fejlesztő rendszert. Azt merném mondani, hogy aki tud "dreamweaverül", az tud mobilra is könnyedén fejleszteni. A jQuery készen kínálja a leprogramozott grafikai elemeket - csúszkát, gombot... -, így a kemény programozással nem kell foglalkozni. A videó ugyan angol nyelvű - pörgő, de szép kiejtésű -, de hang nélkül is jól érthető a képernyőkép alapján, hogy miről van szó, hogy mit tud a jQuery.
2011. április 20., szerda
iPhone, iPad és nyereség
A következő hosszabb írás a Trefis elemzésének magyar esszenciája. Az elemzés tárgya az Apple várható részvényárfolyama tekintettel az iPhone és iPad eladásokra, illetve ezen termékek nyereség részére. Noha egy darab Apple részvény (egyet venni botorság, mert a járulékos költségek iszonyú magasak, de: van [one]) birtokosaként érdekel az árfolyam, azért a várható eladási adatok az igazán izgalmasak. (Gonosz almalapi előrejelzés: "úgyis meglátjuk")
FYQ2
A Q2 a második negyedévet jelöli (quarter), ráadásul FYQ2, ami pénzügyi negyedévet jelent - a pénzügyi negyedév nem feltétlenül esik egybe a naptári negyedévvel, az Apple esetében nem, ami - lévén pénzügy -, egyáltalán nem meglepő. Az alcím arra utal, hogy hamarosan (ma) jönnek az Apple számai, mennyire volt sikeres a második pénzügyi negyedévében. A várakozás újabb győzelmi jelentés, a siker motorja pedig az iPhone és az iPad lesz. Az Apple fő vetélytársa az iPhone esetén a RiM, a Nokia és a Motorola Mobility, az iPad esetén pedig a RiM és a Motorola Mobility (szép szűk mezőny ez). A Trefis úgy véli, hogy az Apple árfolyama egy éven belül eléri a 420 dollárt - most 337 dolláron áll (8:35).
iPhone
Tavaly 47 millió iPhone-t adott el az Apple, a világpiaci részesedése eléri a 3 százalékot. Idén 68 millió iPhone eladásával számol a Trefis, de ez a számérték az első (naptári) negyedév adatai alapján ez az érték még módosulhat. A februári Verizon-iPhone 4 megállapodás 90 millió potenciális felhasználót jelent az Apple számára. A nagyvállalatok iPhone szeretete tovább fokozódik, ami szintén pozitív jel. Amerikában a száz legnagyobb vállalat 88 százaléka, Európában 60 százaléka tervez vagy használ iPhone-os vállalati megoldást - a Fortune 100, illetve a Financial Times százas listája alapján.
iPad
Az utóbbi hónapokban a piackutató ügynökségek egyik kedvenc témája az iPad értékesítés volt. Tavaly az Apple nagyjából 15 millió iPadet adott el, idén szerintünk 24 milliót fog. Kissé konzervatív a Trefis előrejelzése, az óvatosság abból fakad, miként lesz az Apple képes kezelni majd a beszállítói lánc (Japán, földrengés, cunami, atomerőmű...) problémáit - ez még az iPhone szállításra is kihatással lehet.
Nyereség
Bár az értékesítési adatok is izgalmasak, ám a nyereség a lényeg! Az Apple árrése (nem nyeresége, árrése) 2010 első negyedévének 42 százalékáról 39-re esett a karácsonyi negyedévre. Ennek egyik oka a bemutatott iPad, amelyen kisebb az Apple árrése, mint az iPhone-on. Becslés szerint az iPaden az Apple-nek 30 százalékos árrése van, miközben az iPhone-on 2009-ben 61(!), 2010-ben már csak 51 százalékos árrés volt. Azért ne vérezzen az esés láttán a szívünk.
Remélem, a grafikonok megjelennek - ha nem, akkor kora délután fogom csak lecserélni őket, mert most motorosok öntik el a termet, ahol a gépem.
FYQ2
A Q2 a második negyedévet jelöli (quarter), ráadásul FYQ2, ami pénzügyi negyedévet jelent - a pénzügyi negyedév nem feltétlenül esik egybe a naptári negyedévvel, az Apple esetében nem, ami - lévén pénzügy -, egyáltalán nem meglepő. Az alcím arra utal, hogy hamarosan (ma) jönnek az Apple számai, mennyire volt sikeres a második pénzügyi negyedévében. A várakozás újabb győzelmi jelentés, a siker motorja pedig az iPhone és az iPad lesz. Az Apple fő vetélytársa az iPhone esetén a RiM, a Nokia és a Motorola Mobility, az iPad esetén pedig a RiM és a Motorola Mobility (szép szűk mezőny ez). A Trefis úgy véli, hogy az Apple árfolyama egy éven belül eléri a 420 dollárt - most 337 dolláron áll (8:35).
iPhone
Tavaly 47 millió iPhone-t adott el az Apple, a világpiaci részesedése eléri a 3 százalékot. Idén 68 millió iPhone eladásával számol a Trefis, de ez a számérték az első (naptári) negyedév adatai alapján ez az érték még módosulhat. A februári Verizon-iPhone 4 megállapodás 90 millió potenciális felhasználót jelent az Apple számára. A nagyvállalatok iPhone szeretete tovább fokozódik, ami szintén pozitív jel. Amerikában a száz legnagyobb vállalat 88 százaléka, Európában 60 százaléka tervez vagy használ iPhone-os vállalati megoldást - a Fortune 100, illetve a Financial Times százas listája alapján.
iPad
Az utóbbi hónapokban a piackutató ügynökségek egyik kedvenc témája az iPad értékesítés volt. Tavaly az Apple nagyjából 15 millió iPadet adott el, idén szerintünk 24 milliót fog. Kissé konzervatív a Trefis előrejelzése, az óvatosság abból fakad, miként lesz az Apple képes kezelni majd a beszállítói lánc (Japán, földrengés, cunami, atomerőmű...) problémáit - ez még az iPhone szállításra is kihatással lehet.
Nyereség
Bár az értékesítési adatok is izgalmasak, ám a nyereség a lényeg! Az Apple árrése (nem nyeresége, árrése) 2010 első negyedévének 42 százalékáról 39-re esett a karácsonyi negyedévre. Ennek egyik oka a bemutatott iPad, amelyen kisebb az Apple árrése, mint az iPhone-on. Becslés szerint az iPaden az Apple-nek 30 százalékos árrése van, miközben az iPhone-on 2009-ben 61(!), 2010-ben már csak 51 százalékos árrés volt. Azért ne vérezzen az esés láttán a szívünk.
Remélem, a grafikonok megjelennek - ha nem, akkor kora délután fogom csak lecserélni őket, mert most motorosok öntik el a termet, ahol a gépem.
2011. április 19., kedd
kisFilmfesztivál
Örömmel és büszkeséggel jelentjük, hogy az XMS Akadémia (az XMS és a MacAcademia Apple által akkreditált oktatási pontja: AATC) a kisFilmfesztivál egyik kiemelt támogatója.
2011. április 18., hétfő
Neveknek adása
Most kivételesen nem az Apple gépek nevéről esik szó - a cím amúgy is egy Bradbury novella címe -, még csak nem is a felhasználói nevekről, hanem a kreatív szülői gondolkodás eseti bosszújáról. Az eredeti levél angolul lentebb olvasható (ez az igazi), a hivatalos Apple-ös vizsgáztatás kapcsán született. Magyarosítás:
"Az egyik női hallgatónk neve Jó Test, nos, ő mindig küzd a rendszerrel, amikor vizsgázni akar. A gép ugyanis nem akarja a keresztnevét elfogadni - igazán nincs megoldási ötletem" - írta a tanár a levelező-listára.
"Met a student in class whose last name is Test, who has to recreate login account for tests always. She was really frustrated as she feels the system obliterates her accounts all the time - because of her last name - i had no immediate advice for her."
És igen, a nevekkel viccel bunkóság.
"Az egyik női hallgatónk neve Jó Test, nos, ő mindig küzd a rendszerrel, amikor vizsgázni akar. A gép ugyanis nem akarja a keresztnevét elfogadni - igazán nincs megoldási ötletem" - írta a tanár a levelező-listára.
"Met a student in class whose last name is Test, who has to recreate login account for tests always. She was really frustrated as she feels the system obliterates her accounts all the time - because of her last name - i had no immediate advice for her."
És igen, a nevekkel viccel bunkóság.
2011. április 14., csütörtök
Amerikában (is) egyre erősebb az Apple
Nincs is szebb élet, mint a piacelemzőké! Csak úgy termelik a számokat, majd meg is magyarázzák őket. Két, aránylag megbízható cég számait grafikonosítottam, a felső kördiagram a Gartneré, az alsó az IDC-é. A belső kör a tavaly első negyedévi, a külső az idei első negyedévi (becsült) gépeladási forgalmat mutatja. (Ugye az eladási részesedést nem tévesztjük össze a piacrészesedéssel?) Nos, mindkét adatsor szerint nő az Apple eladási részesedése - bár más számokat látunk. Ennyit mára a piacelemzők szép életéről.
Gartner adatok. Persze, hogy elszúrtam, a külső a 2011, belső a 2010 adatsor!
IDC adatok.
Gartner adatok. Persze, hogy elszúrtam, a külső a 2011, belső a 2010 adatsor!
IDC adatok.
2011. április 13., szerda
Final Cut Pro X
Ahogy az várható volt, a Las Vegasban megrendezett NAB-on, a SuperMeet-en mutatták be a Final Cut Pro új verzióját, amely az X jelölést kapta - az előző a hetes volt (ez már önmagában is szép ugrás).
A bemutatón Peter Steinauer, az FCP fejlesztője és Randy Ubillos, (FCP fejlesztés vezető) elmondta, hogy az FCP X teljesen, az alapoktól lett újraírva: mostantól 64-bites. A beépített színkorrekció teljesen a ColorSync-re épül. A visszajátszás felbontás-független az új verzióban. Renderelésnél minden magot kihasznál a program, így végre lett háttérben való renderelés.
Az FCPX júniustól lesz kapható (tehát az első FCPX tanfolyamunk szeptemberre várható). Akit a NAB bővebben érdekel, annak ajánljuk régi barátunk, az FCPUG (Final Cut Pro User Group - MAgyarország) blogját.
A bemutatón Peter Steinauer, az FCP fejlesztője és Randy Ubillos, (FCP fejlesztés vezető) elmondta, hogy az FCP X teljesen, az alapoktól lett újraírva: mostantól 64-bites. A beépített színkorrekció teljesen a ColorSync-re épül. A visszajátszás felbontás-független az új verzióban. Renderelésnél minden magot kihasznál a program, így végre lett háttérben való renderelés.
Az FCPX júniustól lesz kapható (tehát az első FCPX tanfolyamunk szeptemberre várható). Akit a NAB bővebben érdekel, annak ajánljuk régi barátunk, az FCPUG (Final Cut Pro User Group - MAgyarország) blogját.
2011. április 12., kedd
iSteve: Jobs könyve
A jónevű Simon & Schuster kiadó vasárnap jelentette be, hogy Walter Isaacson-tól "iSteve: The Book of Jobs" címmel könyvet készül kiadni, amely a jövő év elején jelenik meg. Ez lesz az első olyan Jobsról szóló könyv, amely Jobs támogatásával íródik, a szerző már két éve készít Jobs barátaival, kollégáival interjúkat, de - rendes szokás - az üzleti ellenfeleket (nem ellenség, ellenfél) is megszólítja majd.
2011. április 11., hétfő
Adobe CS 5.5
Bejelentették az Adobe félidős csomagját, az 5.5-t. A csomag összes szoftver újdonságát is lekőrözi, hogy a szoftvercsomag egyben, darabokban havi- és éves előfizetéssel is megvásárolható.
"Új előfizetési konstrukció
Az Adobe ma egy elérhető árú és rugalmas előfizetéses fizetési tervet is bejelentett, amely olyan ügyfelek számára lehet vonzó, akik folyamatosan a legújabb Creative Suite termékeket szeretnék használni, egyes projektekhez igénylik a szoftvert vagy első alkalommal próbálják azt ki. Az új Subscription Edition kiadások biztosítják az ügyfelek számára, hogy mindig a szoftverek legújabb verzióival dolgozhassanak, és mentesüljenek a kezdeti teljes költségtől. Az előfizetési díjszabással az ügyfelek a vezető szoftvereket alacsony havidíj mellett használhatják a szoftvereket."
Azaz megnyílik az Adobe netes szoftveráruháza. Az első számítások szerint sokkal inkább megéri majd a szoftver bérlés, mint a vásárlás, illetve - evidens - a neten vett és letöltött(!) Adobe szoftver olcsóbb lesz, mint a dobozos.
"Új előfizetési konstrukció
Az Adobe ma egy elérhető árú és rugalmas előfizetéses fizetési tervet is bejelentett, amely olyan ügyfelek számára lehet vonzó, akik folyamatosan a legújabb Creative Suite termékeket szeretnék használni, egyes projektekhez igénylik a szoftvert vagy első alkalommal próbálják azt ki. Az új Subscription Edition kiadások biztosítják az ügyfelek számára, hogy mindig a szoftverek legújabb verzióival dolgozhassanak, és mentesüljenek a kezdeti teljes költségtől. Az előfizetési díjszabással az ügyfelek a vezető szoftvereket alacsony havidíj mellett használhatják a szoftvereket."
Azaz megnyílik az Adobe netes szoftveráruháza. Az első számítások szerint sokkal inkább megéri majd a szoftver bérlés, mint a vásárlás, illetve - evidens - a neten vett és letöltött(!) Adobe szoftver olcsóbb lesz, mint a dobozos.
2011. április 6., szerda
Smartmobil '11
Szerdán másodszor rendezték meg a Smartmobil konferenciát, a tavalyi 300 fős résztvevői tábor idénre 700-750-re bővült. A Vörösmarty-téri üvegpalotában (belülről - szerintem - igen ronda) egész nap pörgött az élet, igen feszes programot sikerült több-kevesebb sikerrel tartani. A téma a mobil eszközök gazdasági kihasználása volt, illetve jóslás két év távlatába: melyik gyártó, melyik platform, melyik üzleti modell? (Azoknak, akik sietnek: két év alatt nem lesz meghatározó piaci szereplő, de várhatóan az Apple mutatja az irányt. Mennyiségben az Android győz - már ma nyert. Az a modell tűnik nyerőnek, amely a készülék összeszereléstől az alkalmazás ellátottságig mindent kínál.)
Jöjjön egy nem teljes beszámoló!
1.
A megnyitót - miért nem lehet valamit időben kezdeni? mert mindenki a kezdés időpontjára jön, véletlenül sem előbb - Galántai Zoltán tartotta. Az Edisont, telegráfot is érintő élvezetes prezi időben ért el a jelenhez, miközben számos időt álló jósláson nevethettünk ("a rézdrót alkalmatlan jelátvitelre", "a briteknek van elég küldöncük, nem kell nekik telefon", "minden városnak elég lesz egy készülék" ...).
2.
A második előadó Fekete Gábor (KIM - ez egy minisztérium) hosszan ecsetelte, hogy hány ezer (sok) oldalt írtak, nyomtattak és olvastak el eddig a mobil kommunikáció előnyéről, mint közigazgatás viszont az ügyfélkapura nem lehetett büszke (nem egy mobil eszközről kezelhető valami), a fényképes parlagfű bejelentő alkalmazás pedig nincs kész. (De most tényleg, egy ilyen feljelentősdi izét kell fejleszteni?).
3.
Ezt követően letudtuk a t-mobil előadását, mint szponzorét, az előadó Király István mutatta be először azt a grafikont, mely szerint a mobilról indított internet forgalom ma-holnap meghaladja az asztali gépekét.
4.
Kis Gergely a GKIeNET rendesen megszórta a megjelenteket számokkal és adatokkal, de végül is, ezért jöttünk, ezért fizettünk (már aki nem sajtó, nem szponzor, nem meghívott ...). A különböző előrejelzések egyértelműen a mobil diadalát mutatják, a T-Kom előző előadásában például tíz év alatt háromszorosára növő forgalmat vár (petában számolnak már), Gergely szerint viszont három év az az idő, amire vonatkozva ők bármilyen számsort ki mernek adni, mint várható trend. A hazai telefonok közül minden negyedik okos-telefon, ezt az arányt a szükségszerű újravásárlások javítják majd, bár a definíció, hogy mit tekintünk okos telefonnak, dinamikusan változik. Ahogy egy 60-as években készült csúcs Merci ma már múzeum-szökevény technikai szint szempontjából, ez a telefonokra is igaz - vö. Motorola Razer (ez hogy jön ide? írd meg: 2009@almalap.hu és kisorsolunk egy Apple-logos sapkát azok közt, akik április 12. éjfélig megfejt).
5.
A Sanoma előadója - Lassi Kurkijarvi - inkább arról az élményről beszélt, amit a mobil korszak hoz és hozott el - hangját öt percen át hívta ki az épület riasztója (a konferencia nyitás tűzvédelmi oktatással kezdődött, merre vannak a menekülőutak - WestBalkan. A műegyetemi klasszikus szerint pedig a tűzvédelem arról szól, hogyan kell a tüzet megvédeni.), de végül elárulta, a magyar fejlesztő-csapat a legjobb a cégen belül (hát mégis igaz a magyar szoftver legendája).
6.
Pintér Róbert az internet kutatással egyik legrégebben foglalkozó hazai szakember, szokásához híven számokra, adatokra támaszkodó előadása jól passzolt a GKIeNET-eshez, ekkor láttuk harmadszor a mobil net megelőzi az asztali net grafikont. Nem utoljára. (Második Kis Gergely volt.)
7.
Az iparági ellentétek bemutatására készült HWSW.hu előadás kicsit lassított a kellemesen pergő konferencián, kiderült, hogy akik eddig szövetségesek voltak, most nem azok, akik eddig ellenfelek voltak, azok most azok, de mindenki mindenkit perel. Na jó, ez túlzás, de a hagyományos pécé-piaci együttműködéseket - Microsoft-Intel, Apple-Google ... - a mobil eszközök megjelenése erősen átrendezte. Perelni leginkább azok perelnek (Nokia, nVidia...), akiknek az új piacon nem osztottak labdát. Többször elhangzott, hogy az Intelt a cégek igyekeznek távol tartani a mobil-piactól, nehogy úgy lenyelje őket, ahogy a hagyományos piacon tette ezt. Az ádáz versenyt túlélni azok fogják, akiknek befér a büdzséjükbe pár bukás és újra kezdés, ezért nem kell a Nokia-Microsoftot leírni.
Kávészünet
A konferencia alatt több előadó mondta el, hogy az Android vezeti a hazai piacot 30 százalék körüli részesedéssel, az iOS 15 körül van, a Microsoft mobil 7-8 százalékos. A jövőre vonatkozó jóslat szerint marad a három nagy és több kis-szereplős piac, az előadók nem hisznek abban, hogy a Windowséhoz hasonló monopol helyzetbe juthat bármelyik platform vagy gyártó. Az iOS hátránya a zártsága (Csak nem ismétli meg az Apple a pécé-piaci produkciót, amikor a 80-as évek elején hasonló piacrészesedésről sikerül a majdnem egy százalék alá csúsznia az ezredforduló előttre? Csak nem lesz az Android az új UNIX, amelynek annyi változata lett, ahány fejlesztő - mobil esetén implementáló gyártó? Tényleg lekéste a Microsoft a mobil-időt, vagy csak megspórolta a kezdeti kacskaringókat?)
8.
Kolosi Péter (RTL) által elmondott működési modell remekül mutatta, milyen a vezető tévécsatorna csoport nethez állása. Újra-hasznosítás, hosszú-farok... Mivel az RTL videófájlokat kezel, így számukra az infrastruktúra - sávszélesség - kritikus. Az énekeskereső és valóságsó néha feszegette is ezt a határt.
9.
Ezt követte az iOS-Android-Windows Phone 7 párbeszéd, amely gyakorlatilag megismételte a kicsivel fentebb, kávészünet alcímmel írt fejtegetést (Apple: múlt, Android - UNIX...) Nem ez volt a nap során az egyetlen több előadós műsorszám, de talán ez volt - az általam látottak közül - a legéletképesebb. Három ember számára nem elég 20-25 perc, hogy elmondja az álláspontját, megkritizálja a másikét, megvédje a sajátját. A legrövidebb előadás is tíz perces volt, és ott nem kellett vitázni, érvelni. És. Az iOS-t Sasvári Józsi képviselte, akit ezen a néven talán senki sem ismer, de úgy, mint plastik.hu, sokan. Hogy ő mennyire autentikus személy az iOS-szel kapcsolatban? A dobogón remekelt, szó se róla. Az Apple-t sem hivatalosan, sem félhivatalosan senki sem képviselte. A látogatók közt sem ismertem fel senkit a hazai disztribútorok és viszonteladók közül.
10.
Tara R. Marsh angol cégtől érkezett, a ráeső 25 percbe próbálta bezsúfolni a példákkal, esetekkel, videókkal tömött prezentációját, ami önállóan nagyjából két órás lehetett volna. Bemutatta, hogy az angolszász világban a marketingkommunikáció milyen módon terjed ki a mobil eszközökre. Egyike volt azon előadásoknak, amelyek után az ember a belépő árát nem érzi kidobott pénznek.
11.
Az ebéd előtti utolsó panel - ekkorra már csak pár vásott látogató nem ebédelt meg - öt negyven éves múlt - úr beszélgetése volt, ők elmélkedtek a mobil jövőjéről. Nem kellett volna. Egyrészt az időkeret nem elég, ahogy ezt már említettem. Másrészt amikor a negyedik megszólaló is azt mondja, hogy nincs víziója a jövőről, akkor ... akkor nem őket kell meghívni. Ezen a ponton fogalmazódott meg, hogy annál jobb egy előadás, minél kevésbé "ismert név" tartja - általában. Attól, hogy valaki jó nevű cégnél dolgozik, még nem feltétlenül szakértő, nem feltétlenül jó előadó - és e két terület metszete hatalmas (bár a tv2 prezentőre egymaga kitöltötte, de erről később).
Ebéd
Mondtam, hogy nekem nem tetszett belülről a Vörösmarty- téri Üvegpalota, hétszáz ember ebédeltetésére még büféasztalosan sem alkalmas, pedig a nép szépen elosztva, több órán át ebédelt. Egyfelől nem lehetett kellő körbejárhatósággal elrendezni a tálalóasztalokat. Három párhuzamos asztalon volt a hideg/meleg étel, előétel, leves, főételek, desszert - az asztalok végétől álltak a sorok befelé, az asztal közepe felé. Aki rendesen megszedte tányérját, az középről nem nagyon tudott kijutni - mert két asztal között csak két és fél ember fért el (tudom, Charlie Sheen: két pasi meg egy kicsi). Ami tulajdonképp jó, hogy az evés-ivás és az előadások helyszíne nem egy szinten volt, így kaja nem nagyon vándorolt be az előadásokra. Üveges üdítők annál inkább. A félig kiivott vagy teljesen üres üvegek a földre kerülnek a széklábak közé, a sorokba be- vagy kifelé igyekvők ezeket üzembiztosan rúgják fel. Az üvegcsörgés a délután aláfestő zenéje.
12.
Az ebéd utáni "büntetés" előadást - teli hassal nagyon bealvós az ember - Gulyás János tartotta. Az egyik vezető hazai ügynökség vezetőjeként arról beszélt, miként kell, érdemes, lehet a mobil hirdetést megfelelő tartalommal feltölteni. Sok sok példa közül emeljük ki azt a hirdetőt, aki az iPhone-on megjelenő hirdetésébe olyan apró betűket írt, ami még az új szuper felbontással is megjeleníthetetlen. Másik hirdető a mobil oldalon megjelenő hirdetésére kattintó felhasználót egy 1200 pixel széles normál weblapra irányította... ahelyett, hogy készített volna egy mobil landing page-et, esetleg mini mobil szájtot. (Lehet, hogy másnál hangzott el, de egy mobil hirdetés tartalmazhat olyan telefonszámot, amit kattintással azonnal hívunk.)
13.
Kékesi Zsuzsa a HVG iPadesítésének történetét mesélte el. A lapot InDesignban tördelik. A legegyszerűbb forgatókönyv az lett volna, ha a lapot PDF oldalakká alakítva felteszik az iPadre, afféle "lapozgató PDF"-ként. Az Adobe kínálta megoldások nem elégítették ki a HVG elvárását, ezért speciális szoftvert vásároltak, ami a betördelt lapból "veszi ki" az információt, az így előállított tartalmat bővítik fel az "iPad-tördelés" során videóval, szavazással... Apró gond, hogy a felállt rendszer iPad centrikus, Androidos vagy más platformra nem tud tartalmat előállítani. A lap egyébként akkor jelenik meg ingyen, ha akad a számra szponzor.
14.
A tizenhármas sorszámot sokkal jobban kiérdemelte volna a TV2 előadója, Megyeri Y. András. Este, haverok közt elmegy az a fordulat, hogy "nem szaroztunk, összedobtuk", de ebben a körben erősen kilógott, lefelé. A fiatalembernek sikerült minden mondatába befoglalni egy angoloknál négybetűsnek nevezett szót, miközben folyamatosan pocskondiázta saját műsorait - tömegek töltik le a Jóban-Rosszban nevű baromságot egy nappal a vetítése előtt, próbáljuk kimarketingelni a német anyacég szerintük helyes cuccait...
15.
A Digitalstand lapok, újságok mobil-eszközökre optimalizált változatát kínálja (az Almalapot is többször megkísértette már). A lapok megtekintése on-line, internet kapcsolat nélkül nem megy. A Digitalstand egyike volt a kiállítóknak - a büféasztalt övező álló-pultok utáni körben. A 3G kevés volt a lap megtekintéséhez - wifi pedig nem volt. (Szerintem az árba belefért volna egy-két-elégséges számú wifi pont).
16.
Jól egészítette ki egymást Szabó Ákos és Brindza Gábor, ők ügynökségi oldalról járták körül, mire is lehet(ne) alkalmas a mobil hirdetés. Arra, amire évek, évtizedek óta szánják, a hely és használó függő hirdetésre. Az SMS-t sokan lenézzük, mint megfelelő hirdetési lehetőség, pedig a számok azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb a jó SMS kampány, mint a hagyományos web-banner hirdetés. Nagyon fontos a célcsoport is, ráadásul a magyar viszonyok messze mások, mint a sok esettanulmányt is felsoroló amerikai-angol. Kevés embert célozni botorság.
Vége
Ha nem számoltam el, további 23 előadást, beszélgetést, bemutatót és prezentációt nézhettem volna még meg a Smartmobil '11 konferencián.
Jöjjön egy nem teljes beszámoló!
1.
A megnyitót - miért nem lehet valamit időben kezdeni? mert mindenki a kezdés időpontjára jön, véletlenül sem előbb - Galántai Zoltán tartotta. Az Edisont, telegráfot is érintő élvezetes prezi időben ért el a jelenhez, miközben számos időt álló jósláson nevethettünk ("a rézdrót alkalmatlan jelátvitelre", "a briteknek van elég küldöncük, nem kell nekik telefon", "minden városnak elég lesz egy készülék" ...).
2.
A második előadó Fekete Gábor (KIM - ez egy minisztérium) hosszan ecsetelte, hogy hány ezer (sok) oldalt írtak, nyomtattak és olvastak el eddig a mobil kommunikáció előnyéről, mint közigazgatás viszont az ügyfélkapura nem lehetett büszke (nem egy mobil eszközről kezelhető valami), a fényképes parlagfű bejelentő alkalmazás pedig nincs kész. (De most tényleg, egy ilyen feljelentősdi izét kell fejleszteni?).
3.
Ezt követően letudtuk a t-mobil előadását, mint szponzorét, az előadó Király István mutatta be először azt a grafikont, mely szerint a mobilról indított internet forgalom ma-holnap meghaladja az asztali gépekét.
4.
Kis Gergely a GKIeNET rendesen megszórta a megjelenteket számokkal és adatokkal, de végül is, ezért jöttünk, ezért fizettünk (már aki nem sajtó, nem szponzor, nem meghívott ...). A különböző előrejelzések egyértelműen a mobil diadalát mutatják, a T-Kom előző előadásában például tíz év alatt háromszorosára növő forgalmat vár (petában számolnak már), Gergely szerint viszont három év az az idő, amire vonatkozva ők bármilyen számsort ki mernek adni, mint várható trend. A hazai telefonok közül minden negyedik okos-telefon, ezt az arányt a szükségszerű újravásárlások javítják majd, bár a definíció, hogy mit tekintünk okos telefonnak, dinamikusan változik. Ahogy egy 60-as években készült csúcs Merci ma már múzeum-szökevény technikai szint szempontjából, ez a telefonokra is igaz - vö. Motorola Razer (ez hogy jön ide? írd meg: 2009@almalap.hu és kisorsolunk egy Apple-logos sapkát azok közt, akik április 12. éjfélig megfejt).
5.
A Sanoma előadója - Lassi Kurkijarvi - inkább arról az élményről beszélt, amit a mobil korszak hoz és hozott el - hangját öt percen át hívta ki az épület riasztója (a konferencia nyitás tűzvédelmi oktatással kezdődött, merre vannak a menekülőutak - WestBalkan. A műegyetemi klasszikus szerint pedig a tűzvédelem arról szól, hogyan kell a tüzet megvédeni.), de végül elárulta, a magyar fejlesztő-csapat a legjobb a cégen belül (hát mégis igaz a magyar szoftver legendája).
6.
Pintér Róbert az internet kutatással egyik legrégebben foglalkozó hazai szakember, szokásához híven számokra, adatokra támaszkodó előadása jól passzolt a GKIeNET-eshez, ekkor láttuk harmadszor a mobil net megelőzi az asztali net grafikont. Nem utoljára. (Második Kis Gergely volt.)
7.
Az iparági ellentétek bemutatására készült HWSW.hu előadás kicsit lassított a kellemesen pergő konferencián, kiderült, hogy akik eddig szövetségesek voltak, most nem azok, akik eddig ellenfelek voltak, azok most azok, de mindenki mindenkit perel. Na jó, ez túlzás, de a hagyományos pécé-piaci együttműködéseket - Microsoft-Intel, Apple-Google ... - a mobil eszközök megjelenése erősen átrendezte. Perelni leginkább azok perelnek (Nokia, nVidia...), akiknek az új piacon nem osztottak labdát. Többször elhangzott, hogy az Intelt a cégek igyekeznek távol tartani a mobil-piactól, nehogy úgy lenyelje őket, ahogy a hagyományos piacon tette ezt. Az ádáz versenyt túlélni azok fogják, akiknek befér a büdzséjükbe pár bukás és újra kezdés, ezért nem kell a Nokia-Microsoftot leírni.
Kávészünet
A konferencia alatt több előadó mondta el, hogy az Android vezeti a hazai piacot 30 százalék körüli részesedéssel, az iOS 15 körül van, a Microsoft mobil 7-8 százalékos. A jövőre vonatkozó jóslat szerint marad a három nagy és több kis-szereplős piac, az előadók nem hisznek abban, hogy a Windowséhoz hasonló monopol helyzetbe juthat bármelyik platform vagy gyártó. Az iOS hátránya a zártsága (Csak nem ismétli meg az Apple a pécé-piaci produkciót, amikor a 80-as évek elején hasonló piacrészesedésről sikerül a majdnem egy százalék alá csúsznia az ezredforduló előttre? Csak nem lesz az Android az új UNIX, amelynek annyi változata lett, ahány fejlesztő - mobil esetén implementáló gyártó? Tényleg lekéste a Microsoft a mobil-időt, vagy csak megspórolta a kezdeti kacskaringókat?)
8.
Kolosi Péter (RTL) által elmondott működési modell remekül mutatta, milyen a vezető tévécsatorna csoport nethez állása. Újra-hasznosítás, hosszú-farok... Mivel az RTL videófájlokat kezel, így számukra az infrastruktúra - sávszélesség - kritikus. Az énekeskereső és valóságsó néha feszegette is ezt a határt.
9.
Ezt követte az iOS-Android-Windows Phone 7 párbeszéd, amely gyakorlatilag megismételte a kicsivel fentebb, kávészünet alcímmel írt fejtegetést (Apple: múlt, Android - UNIX...) Nem ez volt a nap során az egyetlen több előadós műsorszám, de talán ez volt - az általam látottak közül - a legéletképesebb. Három ember számára nem elég 20-25 perc, hogy elmondja az álláspontját, megkritizálja a másikét, megvédje a sajátját. A legrövidebb előadás is tíz perces volt, és ott nem kellett vitázni, érvelni. És. Az iOS-t Sasvári Józsi képviselte, akit ezen a néven talán senki sem ismer, de úgy, mint plastik.hu, sokan. Hogy ő mennyire autentikus személy az iOS-szel kapcsolatban? A dobogón remekelt, szó se róla. Az Apple-t sem hivatalosan, sem félhivatalosan senki sem képviselte. A látogatók közt sem ismertem fel senkit a hazai disztribútorok és viszonteladók közül.
10.
Tara R. Marsh angol cégtől érkezett, a ráeső 25 percbe próbálta bezsúfolni a példákkal, esetekkel, videókkal tömött prezentációját, ami önállóan nagyjából két órás lehetett volna. Bemutatta, hogy az angolszász világban a marketingkommunikáció milyen módon terjed ki a mobil eszközökre. Egyike volt azon előadásoknak, amelyek után az ember a belépő árát nem érzi kidobott pénznek.
11.
Az ebéd előtti utolsó panel - ekkorra már csak pár vásott látogató nem ebédelt meg - öt negyven éves múlt - úr beszélgetése volt, ők elmélkedtek a mobil jövőjéről. Nem kellett volna. Egyrészt az időkeret nem elég, ahogy ezt már említettem. Másrészt amikor a negyedik megszólaló is azt mondja, hogy nincs víziója a jövőről, akkor ... akkor nem őket kell meghívni. Ezen a ponton fogalmazódott meg, hogy annál jobb egy előadás, minél kevésbé "ismert név" tartja - általában. Attól, hogy valaki jó nevű cégnél dolgozik, még nem feltétlenül szakértő, nem feltétlenül jó előadó - és e két terület metszete hatalmas (bár a tv2 prezentőre egymaga kitöltötte, de erről később).
Ebéd
Mondtam, hogy nekem nem tetszett belülről a Vörösmarty- téri Üvegpalota, hétszáz ember ebédeltetésére még büféasztalosan sem alkalmas, pedig a nép szépen elosztva, több órán át ebédelt. Egyfelől nem lehetett kellő körbejárhatósággal elrendezni a tálalóasztalokat. Három párhuzamos asztalon volt a hideg/meleg étel, előétel, leves, főételek, desszert - az asztalok végétől álltak a sorok befelé, az asztal közepe felé. Aki rendesen megszedte tányérját, az középről nem nagyon tudott kijutni - mert két asztal között csak két és fél ember fért el (tudom, Charlie Sheen: két pasi meg egy kicsi). Ami tulajdonképp jó, hogy az evés-ivás és az előadások helyszíne nem egy szinten volt, így kaja nem nagyon vándorolt be az előadásokra. Üveges üdítők annál inkább. A félig kiivott vagy teljesen üres üvegek a földre kerülnek a széklábak közé, a sorokba be- vagy kifelé igyekvők ezeket üzembiztosan rúgják fel. Az üvegcsörgés a délután aláfestő zenéje.
12.
Az ebéd utáni "büntetés" előadást - teli hassal nagyon bealvós az ember - Gulyás János tartotta. Az egyik vezető hazai ügynökség vezetőjeként arról beszélt, miként kell, érdemes, lehet a mobil hirdetést megfelelő tartalommal feltölteni. Sok sok példa közül emeljük ki azt a hirdetőt, aki az iPhone-on megjelenő hirdetésébe olyan apró betűket írt, ami még az új szuper felbontással is megjeleníthetetlen. Másik hirdető a mobil oldalon megjelenő hirdetésére kattintó felhasználót egy 1200 pixel széles normál weblapra irányította... ahelyett, hogy készített volna egy mobil landing page-et, esetleg mini mobil szájtot. (Lehet, hogy másnál hangzott el, de egy mobil hirdetés tartalmazhat olyan telefonszámot, amit kattintással azonnal hívunk.)
13.
Kékesi Zsuzsa a HVG iPadesítésének történetét mesélte el. A lapot InDesignban tördelik. A legegyszerűbb forgatókönyv az lett volna, ha a lapot PDF oldalakká alakítva felteszik az iPadre, afféle "lapozgató PDF"-ként. Az Adobe kínálta megoldások nem elégítették ki a HVG elvárását, ezért speciális szoftvert vásároltak, ami a betördelt lapból "veszi ki" az információt, az így előállított tartalmat bővítik fel az "iPad-tördelés" során videóval, szavazással... Apró gond, hogy a felállt rendszer iPad centrikus, Androidos vagy más platformra nem tud tartalmat előállítani. A lap egyébként akkor jelenik meg ingyen, ha akad a számra szponzor.
14.
A tizenhármas sorszámot sokkal jobban kiérdemelte volna a TV2 előadója, Megyeri Y. András. Este, haverok közt elmegy az a fordulat, hogy "nem szaroztunk, összedobtuk", de ebben a körben erősen kilógott, lefelé. A fiatalembernek sikerült minden mondatába befoglalni egy angoloknál négybetűsnek nevezett szót, miközben folyamatosan pocskondiázta saját műsorait - tömegek töltik le a Jóban-Rosszban nevű baromságot egy nappal a vetítése előtt, próbáljuk kimarketingelni a német anyacég szerintük helyes cuccait...
15.
A Digitalstand lapok, újságok mobil-eszközökre optimalizált változatát kínálja (az Almalapot is többször megkísértette már). A lapok megtekintése on-line, internet kapcsolat nélkül nem megy. A Digitalstand egyike volt a kiállítóknak - a büféasztalt övező álló-pultok utáni körben. A 3G kevés volt a lap megtekintéséhez - wifi pedig nem volt. (Szerintem az árba belefért volna egy-két-elégséges számú wifi pont).
16.
Jól egészítette ki egymást Szabó Ákos és Brindza Gábor, ők ügynökségi oldalról járták körül, mire is lehet(ne) alkalmas a mobil hirdetés. Arra, amire évek, évtizedek óta szánják, a hely és használó függő hirdetésre. Az SMS-t sokan lenézzük, mint megfelelő hirdetési lehetőség, pedig a számok azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb a jó SMS kampány, mint a hagyományos web-banner hirdetés. Nagyon fontos a célcsoport is, ráadásul a magyar viszonyok messze mások, mint a sok esettanulmányt is felsoroló amerikai-angol. Kevés embert célozni botorság.
Vége
Ha nem számoltam el, további 23 előadást, beszélgetést, bemutatót és prezentációt nézhettem volna még meg a Smartmobil '11 konferencián.
2011. április 5., kedd
iPhone SDK Objective-C
A Szak kiadó bátor vállalkozása a kemény-fedelű, félezernél is több oldalas "Az iPhone SDK programozása Objective-C nyelven" könyv kiadása.
Bátor, ahogy bátor mindenki, aki műszaki szakkönyv kiadására vállalkozik. A műszaki szakkönyv kiadás (is) mélyrepülésben van, oly mértékben estek vissza a vásárlások, amely példányszámoknál már nincs is értelme könyvet megjeleníteni. Bátor, mert az informatika villámsebesen fejlődik, a könyv eredetijét Wei-Meng Lee tavaly írta - gyanítom, hogy ha idén írja, akkor a címben az iPad is szerepel. A megírás óta új iOS verziók jelentek meg, új eszköz, az imént említett iPad.
Bátor azért is, mert a hazai fejlesztők - saját tapasztalat szerint - két csoportra oszthatók. Az egyik csoport már régen fejleszt iOS alá (az iOS alá azt jelenti, hogy iPhone-ra, iPod touchra és iPadre), ők nem igen lesznek e könyv vásárlói. Nincsenek kevesen, az iPad2 bemutató napi sorában várakozók 10-12 százaléka fejlesztő volt! A másik csoport pedig tervez, tervez és ... tervez. Nos, ők azok, akiknek a meghirdetett hasonló tematikájú fejlesztői tanfolyamok drágák - máig nem értem, miért akar olyan ember, sőt: cég(!) iOS-re fejleszteni, amely nem képes kétszázezer forintot kifizetni egy egy hetes képzésért, ami megfelel ezer-egynéhányszáz 79 eurocentes alkalmazásnak, természetesen levonva az Apple jutalékát. Milyen üzleti terv lehet? A képzés ára elhelyezkedés után az első havi (esetleg heti) fizetésből visszajön. Félek, hogy nekik még az amúgy a hazai piacon drága (listaáron bruttó 8500 forint) könyv is megfizethetetlen lesz.
Amatőr olvasó szerint
A könyvbe belelapozva pedig rendes, tisztes munkát találunk, természetesen Maces fejlesztő-rendszerrel - mi mással? A sűrű programkódok jól olvashatók, a kód mellett gyakran bukkan fel az iPhone mutatta kép is - így ellenőrizhető, hogy jól haladunk-e. Sajnos magam a Pascal és 8080 programozásnál befejeztem a fejlesztést, így az objektum orientáltságot értem, olvasom, de nem írom. Ezért megítélni sem tudom a könyvbe bele-beleolvasva, hogy az szakmailag mennyire rendben lévő. Ezért elnéztünk a nagy könyvárushoz, de az Amazonnál sem volt komment a könyvről, amely ott három csillagot kapott.
Sajnos a Szak kiadó honlapja sem túl informatív (ez most dicséret volt, egy informatikai könyveket kiadó cég nézzen már ki valahogy). Ha pedig az iPhone SDK könyv szavakat megguglizzuk, akkor öröm lesz, a hivatalos fülszöveg (könyvismertető) fog visszaköszönni az összes érintett honlapról.
Szakember szerint
Sikerült a könyvet iOS fejlesztéssel foglalkozó ember kezébe nyomni - több alkalmazása érhető el az Apple iTUnes App Store-jából, nem nyeretlen kétéves hát. Sűrű fejcsóválással lapozta. A könyv iOS3-ról szól, mutatott rá pár kódsor láttán (Mail meghívás). Másrészt kódon belül keveri a JavaScriptes és Object-C szintaktikát. Amit viszont pozitívnak tartott, az az SQL kapcsolat tárgyalása.
Bátor, ahogy bátor mindenki, aki műszaki szakkönyv kiadására vállalkozik. A műszaki szakkönyv kiadás (is) mélyrepülésben van, oly mértékben estek vissza a vásárlások, amely példányszámoknál már nincs is értelme könyvet megjeleníteni. Bátor, mert az informatika villámsebesen fejlődik, a könyv eredetijét Wei-Meng Lee tavaly írta - gyanítom, hogy ha idén írja, akkor a címben az iPad is szerepel. A megírás óta új iOS verziók jelentek meg, új eszköz, az imént említett iPad.
Bátor azért is, mert a hazai fejlesztők - saját tapasztalat szerint - két csoportra oszthatók. Az egyik csoport már régen fejleszt iOS alá (az iOS alá azt jelenti, hogy iPhone-ra, iPod touchra és iPadre), ők nem igen lesznek e könyv vásárlói. Nincsenek kevesen, az iPad2 bemutató napi sorában várakozók 10-12 százaléka fejlesztő volt! A másik csoport pedig tervez, tervez és ... tervez. Nos, ők azok, akiknek a meghirdetett hasonló tematikájú fejlesztői tanfolyamok drágák - máig nem értem, miért akar olyan ember, sőt: cég(!) iOS-re fejleszteni, amely nem képes kétszázezer forintot kifizetni egy egy hetes képzésért, ami megfelel ezer-egynéhányszáz 79 eurocentes alkalmazásnak, természetesen levonva az Apple jutalékát. Milyen üzleti terv lehet? A képzés ára elhelyezkedés után az első havi (esetleg heti) fizetésből visszajön. Félek, hogy nekik még az amúgy a hazai piacon drága (listaáron bruttó 8500 forint) könyv is megfizethetetlen lesz.
Amatőr olvasó szerint
A könyvbe belelapozva pedig rendes, tisztes munkát találunk, természetesen Maces fejlesztő-rendszerrel - mi mással? A sűrű programkódok jól olvashatók, a kód mellett gyakran bukkan fel az iPhone mutatta kép is - így ellenőrizhető, hogy jól haladunk-e. Sajnos magam a Pascal és 8080 programozásnál befejeztem a fejlesztést, így az objektum orientáltságot értem, olvasom, de nem írom. Ezért megítélni sem tudom a könyvbe bele-beleolvasva, hogy az szakmailag mennyire rendben lévő. Ezért elnéztünk a nagy könyvárushoz, de az Amazonnál sem volt komment a könyvről, amely ott három csillagot kapott.
Sajnos a Szak kiadó honlapja sem túl informatív (ez most dicséret volt, egy informatikai könyveket kiadó cég nézzen már ki valahogy). Ha pedig az iPhone SDK könyv szavakat megguglizzuk, akkor öröm lesz, a hivatalos fülszöveg (könyvismertető) fog visszaköszönni az összes érintett honlapról.
Szakember szerint
Sikerült a könyvet iOS fejlesztéssel foglalkozó ember kezébe nyomni - több alkalmazása érhető el az Apple iTUnes App Store-jából, nem nyeretlen kétéves hát. Sűrű fejcsóválással lapozta. A könyv iOS3-ról szól, mutatott rá pár kódsor láttán (Mail meghívás). Másrészt kódon belül keveri a JavaScriptes és Object-C szintaktikát. Amit viszont pozitívnak tartott, az az SQL kapcsolat tárgyalása.
MacBook Air 2.
A MacBook Air szárnyalásáról már írtunk, a sikerességgel kapcsolatos értetlenségem azóta sem változott. Bár megmagyarázni természetesen megtudom - ez Karinthy óta nem feladat. Az Air remek, ha valaki második gépnek használja, esetleg: második hordozható gépnek. És persze ha valaki csak könnyű, vékony, thin, light felhasználó - kis levelezés, kis böngészés, kis videózás, kis ez, kis az - ehhez nincs is szükség számítógépre. Jó az Air. Vagy az iPad.
Akárhogy is, amióta tavaly ősszel az Apple levitte az Air árát (avagy: helyére került az addig túlárazott termék), kamerát tett bele, az Air száguld, ahogy ez a lenti grafikonokon is látható.
Akárhogy is, amióta tavaly ősszel az Apple levitte az Air árát (avagy: helyére került az addig túlárazott termék), kamerát tett bele, az Air száguld, ahogy ez a lenti grafikonokon is látható.
2011. április 4., hétfő
Ki a nyerő az okostelefon-piacon?
Okostelefon-platform | 2010. november | 2011. február | Változás |
---|---|---|---|
26,0% | 33,0% | 7,0 | |
Research In Motion (RiM) | 33,5% | 28,9% | -4,6 |
Apple | 25,0% | 25,2% | 0,2 |
Microsoft | 9,0% | 7,7% | -1,3 |
Palm | 3,9% | 2,8% | -1,1 |
Az adatok értelmezése önálló feladat. Segítségképp egy klasszikus vicc az antik-időkből.
"Amíg a szovjet versenyző az idei igen magas szintű és emberfeletti erőfeszítést igénylő versenyen az előkelő második helyet szerezte meg, addig a romlott burzsoá, rohadó kapitalista, Coca-Cola mámorban fetrengő amerikai csak az utolsó előtti helyet tudta nagy nehezen megcsípni." - szólt a TASSZ (szovjet hírügynökség) győzelmi jelentése.
"A verseny eredménye: első az amerikai, második a szovjet versenyző" - hangzott el a tengerentúli híradóban.
2011. április 1., péntek
Új APR a Europarkban
Az Almalap véletlenül fedezte fel, hogy a dél-pesti Europark második szintjén új Macintosht forgalmazó üzlet nyitja ajtait hétfőn (legalábbis a berendezést csavarozó szerelők e határidő ismeretében dolgoznak). Az üzlet megnyitásával egy negyedik APR lép be a hazai Mac piacra, a tulajdonos azonos az egyik ismert pécés alkatrész forgalmazó nagykereskedéssel.
Legutoljára pár éve jelentkezett új szereplő a hivatalos Apple csatornába, a Mammutban nyitott üzletét később az iStyle vette át. A mobil telefon forgalmazásban érdekelt vállalkozás akkor nyolc-tíz üzlet nyitását is tervezte, de miután a Mammut üzlete nem kapta meg az APR minősítést (a portál az előírt három méter helyett csak 2,8 méter széles), illetve a cégen belüli változások miatt, visszalépett az Apple-piacról.
Van kíváncsiság bennünk az új APR-rel kapcsolatban...
Legutoljára pár éve jelentkezett új szereplő a hivatalos Apple csatornába, a Mammutban nyitott üzletét később az iStyle vette át. A mobil telefon forgalmazásban érdekelt vállalkozás akkor nyolc-tíz üzlet nyitását is tervezte, de miután a Mammut üzlete nem kapta meg az APR minősítést (a portál az előírt három méter helyett csak 2,8 méter széles), illetve a cégen belüli változások miatt, visszalépett az Apple-piacról.
Van kíváncsiság bennünk az új APR-rel kapcsolatban...