Alkalmas-e az iPad hetilap olvasásra?

1982 óta olvasom a HVG-t, azóta volt, hogy előfizettem, van, hogy a m. kir. posta bénázása miatt nem teszem. De most lett iPadem, tehát lehet elektronikus HVG-t olvasni. Alkalmazás ingyenes, számok elérhetők, ha akad szponzor, aki fizeti az iPadre tételét - az utolsó két számét akadt.
Alkalmas-e?
A HVG-t eddig, ha újságosnál vettem, ledobtam a kocsi anyós ülésére, majd a hátsóra, amikor az élet értelme ült be mellém. Ezt az iPaddel nem tenném meg. Egyrészt erősebb fékezésnél a Rover üléseiről minden lerepül. Másrészt nem biztos, hogy előnyös lenne, ha fél napig, pár óráig közszemélére lenne kitéve a kocsiban az iPad. Persze nem kell otthagyni, meg le kell takarni - a print HVG-t nem kellett. Azért is jó kocsiban tartani a lapot pár napig, mert így a várakozások 5-15 percei olvasással tölthetők ki.
HVG-t olvasni általában hanyatt- vagy oldalt fekve szoktam, egy kézzel tartom, lapozásnál leteszem, és a tartó kézzel hajtom át az oldalt. Élet értelme hason fekszik és a földre teszi a lapot vagy a kádban olvassa, majd a csuromvizes lapot a) kidobja, b) kiszárítja, mert elsőnek ő olvasta. Az iPades HVG-t tartani kell, de kis súlya megegyezik a lapéval, bár a lapot tartani a kéznek valahogy kényelmesebb, mint a merev alut. Lapozáshoz viszont vagy kell a másik kéz (fej alól), vagy hasra tesz és félig látva lapoz.
Ráadásul lapozni két irányban lehet. Lefelé görgetve az adott cikket olvassuk tovább, jobbra-balra pedig az következő-előző cikkhez jutunk - ezt meg kell szokni. A hosszabb írásoknál, a cikkek javánál, ez nem is gond, ellenben az apró híreknél hajlamos az ember jobbra menni a lefele helyett. A HVG apró-híres oldalait ugyanis nem szedte egyedül álló hírekre, hanem megőrizte a tördelés layoutját. Ez amúgy igaz a cikkekre is, a layout érezhetően jön az InDesignból. Végül: kádban nagyon nem olvasnám az iPades HVG-t. Élet értelme szerint az én olvasási szokásom is iPad veszélyes, amikor egy rém izgalmas cikken bealszom, akkor a kezemben lévő hírforrás eshet puhára vagy a szék mellé is...
HVG az iPaden
Az InDesign - ahogy ez a prágai tudósításból is kitetszik - alkalmas iPades (vagy más tablet, méret) megjelenés előkészítésére, ám utómunka nélkül az InDesign kevés. És ez a "nyomtatott lapot felteszünk az iPadre" rákfenéje. A HVG egy cikket általában egy képpel illusztrál. A kiadó rendesen megtervezte, hogy a kép mekkora méretben jelenjen meg az álló és fekvő iPad esetén. Ha a képre rá lehet nagyítani, ezt kis sárga nagyító jel is mutatja - a kép viszont soha nem nagyobb, mint az iPad kijelzője, így ennyi a részletgazdagsága is. Ha több kép tartozik egy cikkhez, akkor erre szintén a nézőképre biggyesztett ikon utal - a kép megnyitása után már semmi, persze a jobbra-balra sodrással így is végig tudjuk nézni a képeket, esetenként képaláírással. A képaláírás megegyezik a printével - pedig lenne hely jóval több szövegre. Különösen akkor, ha a HVG furmányos képaláírására gondolok.
Még erősebben érződik a táblázatok és grafikonok esetében, hogy a _print_ InDesign a forrás, a cikkbe beágyazott táblázatok épp olyanok, mint a képként csatoltak - ahogy azt a printben betördelték. Szívesen írnám, hogy tiszta .jpg az egész - de nem tudom, hogy igazándiból milyen fájltípus. Az biztos, hogy nem nagyítható, nem átméretezhető.
Ahogy nekem a szöveget sem sikerült nagyítanom. Szemem mint a sasé - ugyanakkor gyakran megjelent a cikk címe mellett a "aA" jelzés, ami a betűméret módosításra utal általában és másutt. Vagy én voltam vérbéna, vagy tényleg nem lehet a betűméretet változtatni. Ha már olvasási segédikonok, a cikkek fel-legorgetésére HVG-narancssárga nyilak figyelmeztetnek, ezek néha azonnal láthatók a cikk megnyitásakor - annak első tíz sorában -, néha csak a teljes legörgetés után. A jelek arra mutatnak, hogy ezek kézzel kerülnek be az oldalakra - ez pedig nem kedvez az automatizálásnak.
Print és iPad
Ide pont az kellene leírni, amit a web hőskorában oly sokáig kellett a kiadóknak magyarázni: a print is egy megjelenési felület, a net is egy megjelenési felület. A hőskorban órák alatt vált elavult és ciki megoldássá egy nyomtatott oldal szkennelt, jpg-sített vagy szimplán csak PDF-esített újságoldal. A jelek szerint - HVG, Mláda Fronta... - az InDesign kimenetre építő megoldások még túl sok emberi utó-munkát kívánnak.

Egyébként alkalmas.