Blogajánló: Újratervezés: iPod a falon

Az ajánlott blog ugyan nem Maces, a bejegyzés viszont az. Péter, a blog egyik fele, hosszú évekig volt szereplője a hazai Apple világnak, utána választotta az újat [világot]. Klikk, hogy megtudd, hogy kerül az iPod a falra!

Elemzés az Apple-ről

Aki valaha tanult közgazdaságtant, annak találkozni kellett a SWOT-analízissel. A SWOT analízissel meg lehet vizsgálni egy tervet, stratégiát vagy vállalkozást. A vizsgálat négy tényezőre összpontosít, a bármi Erősségére, Gyengeségére, Lehetőségire és Veszélyeire. Mindezt a jobbra látható elrendezésben prezentálni - priceless. Ha sikerül, azért ne gondoljuk magunkat vállalat-irányítási gurunak. (A Duna túl partján végezve kissé röhejes ezt elemzésnek, pláne analízisnek nevezni, a SWOT mátrix kifejezés pedig ... hát fellengzős. Ez a mátrix.) Evidens, a SWOT betűszó a Strengths, Weaknesses, Opportunities és Threats kezdőbetűiből származik. (Most a szintén nyögvenyelős elnevezésű négy pé, hat em és társait nem is említeném.) Jöjjön hát egy swot analízis az Apple-ről egy szilícium-völgyi gurutól.

Az Apple Erősségei
Felhasználói felület - Nem kérdés, hogy az Apple fejlesztői letisztult, egyszerű és könnyen áttekinthető, érthető kezelő-felületet készítenek. A Mac volt az első számítógép, amelynél erre külön gondot fordítottak (most nem futjuk le a Xeroxtól szerezték köröket). Az iPod forradalomnak csak egyik lába volt a zenelejátszó fizikai külalakja (rettenetes képzavar), a másikat a kattintó-kerekes felhasználói felület adta.
Az iPhone és az iPad teljesen átalakította az okos-telefon és tablet piacokat. A korábbi okos-telefonok szimpla telefonokká minősültek vissza, az akkori tableteket pedig az iOS képessége annyira begyalázta, hogy hamarosan el is tűntek a polcokról.
Az Apple Felhasználó Felülete most a Felhőbe megy. Az Apple iCloud úgy épül be az Apple termékekbe, hogy használata a felhasználó számára észrevehetetlen. Ellősz egy képet az iPhone-nal, és az már fent van az iCloud Photo Streamben és megjelenik az iPaden (ha van wifi - fordító).

A Gonosz Almalap az iCloudtól nincs hanyatt esve. Hová lett a MobileMe-s tárhely? Hová lett az iWeb? Az iWebbel MobileMe-re való honlap-publikáció? Hová lett a .Maces csoporthoz tartozó honlap-kezelés? Hová lett a képalbumok iPhoto-ból való feltölthetősége és megoszthatósága? Hová lett a videók iMovie-ból való feltölthetősége? Hová tűnt a sok virág? És a Central-park kacsái?

Hardver - egyértelműen az Apple területe. Legfontosabb a saját A-jelzésű chipjei, amelyeket megtalálunk az iPadekben és iPhone-okban. Ezeket a chipeket az Apple magának fejleszti és gyártja, így nem meglepő, hogy mindenben megfelelnek az Apple elvárásainak - teljesítmény, fogyasztás, hőleadás... De az Apple hardver erőssége az "egyetlen alumínium tömbből" készülő MacBook ház is. Ha már hordozható gép, a "tapipad", de még inkább a MagSafe csatlakozó egyaránt az erősség alkotója, bizonyítvány magyarázója.
Bár az előbb egyes részeket emeltünk ki, de maga a gyártás folyamata és az összeszerelés minősége is az Apple mellett szól. Elég legyen csak az iPhone 5-t megemlíteni, amely is iskola-példája a tartósságnak, szépségnek és ... az iOS-nek.

A Minimál Desing az Apple egyik védjegyévé vált. Az Ive vezette csapat - amely persze Jobs fanatizmusa és megkérdőjelezhetetlensége nélkül sehol sem volna - az iMac óta folyamatosan olyan eszközöket tervez, amelyeket már szinte azért meg akarunk venni, hogy kézben tarthassuk, megfoghassuk, végigsimíthassuk. Az Apple eszközök külső szépsége, minimál designja teljes összhangban van az operációs rendszer egszerűségével. A Mac soha sem kérdez rá feleslegesen, hogy valamit tényleg meg szeretnél-e változtatni, hiszen azért kattintottál, mert ez a szándékod. (Amikor viszont kérdez, azt érdemes elolvasni, nem Windowsos rutinnal leokézni - lám, a Windows zaklató kérdéseinek folyománya, hogy olvasatlanul nyugtázunk üzeneteket.)

A beszállító lánc kapcsán pont annyire kell dicsérnünk Tim Cookot, mint amennyire ajnározzuk Jobst géniuszságát. Cook az utolsó csavarig meg tudja mondani, hogy melyik melyik vállalkozó alvállalkozója gyártja, szállítja. Az általa újratervezett és üzemeltett beszállító-láncban nincs rés, nincs raktárkészlet sem, minden óramű pontosan klappol. (Rossz indulatú pletykák szerint még az alkalmazott kamionsorőrök pihenőideje is ki van porciózva kávé ivásra, fánk evésre, majd ezeknek a szervezetből történő eltávolítására - másodperc pontosan.)

Holisztikus megközelítés. Az Apple termékeinek erőssége nem csupán minimál-megjelenésnek vagy a minőségnek köszönhető, hanem annak, hogy az Apple az egyetlen számítógépgyártó, amely hardvert és szoftvert is fejleszt. Ez az integrációs szintet egyetlen vetélytárs sem képes megközelíteni. Az összefonódás biztosítja a minőség tarthatóságát is. És ezek eredményezik az Apple termékek egyedülálló felhasználói élményt nyújtó képességét is ("Azt!" - kiáltá fel a Kazinczy díjas Gonosz Almalap.) És ezt respektálják azok a vásárlók, akik nem akarják, hogy gépük informatikus szakembert faragjon belőlük.
Ezért van a nyitott Microsoft rendszereknek annyi nyűgje, és ennyire kevés a teljesen zárt Apple ökoszisztémának.

Türelem. Az Apple a Newton kapcsán megtanulta, a „türelem rózsát terem" és „aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet" (valamint a „nincsen rózsa tövis nélkül" - by Gonosz Almalap). A Newton évtizeddel, ha nem többel, megelőzve korát kínált kézírás és hangfelismerést, az eszköz PDA volt, ami leginkább a tabletnek felel meg a mai kütyük közt. Az elgondolás briliáns volt, ám a hardver nem bírta. Az Apple viszont képes volt várni, csendben tovább lélegeztető gépen tartani a projektet, amíg az életképessé nem lett.
Az iPhone-nal kivárta az LTE chip megjelenését (a Razorrol ne beszéljünk), ez majdnem fél év türelem-gyakorlást jelentett. És nem dobtak türelmetlenül piacra nagyobb méretű aksiju készüléket - vagy olyat, ami nem bírt volna ki egy napot sem. Az eredeti iPhone-t az Apple úgy tervezte, hogy az bonyolult szoftvere, összetett hardvere ellenére pillanatok alatt megérhető módon legyen használható.

Az Apple években gondolkodik, stratégiája még hosszabb távra szól. Erre legjobb példa a Safari. Volt Internet Explorer (IE), volt Firefox, miért fejlesztettek mégis egy saját böngészőt? A válasz egyszerű. Nem akarták, hogy egy külső fejlesztő terméke befolyásolja a felhasználói érzetet. Ez történt a kilencvenes években az Apple-lel, amikor a Microsoft az IE Maces verzióját nem ruházta fel a jscript nyelvtudással. A weblapok nagy hányada vált Mac/IE-vel rosszul megtekinthetővé.
Ezért fejleszti az Apple a Safarit, amely megfelelő elérést biztosított a .Mac, majd MobileMe, jelenleg iCloud szolgáltatásokhoz. Elérhetővé tette Windows felhasználók számára is. A szabadon hozzáférhető Unix alapokból felépített Safari magja, a WebKit szabadforrrásban hozzáférhető, több böngésző is használja motorként.
A Snow Leopard (OS X 10.6, itthon: Hóleopárd) igazi újdonságot nem hozott. Az Apple viszont szinte a teljes oprendszer felhasználó által nem látható részét újraírta, így lett 64 bites, de kisebb méretű a Hóleó. Számos, csak a Lionban vagy a Mountain Lionban kihasznált képesség már akkor kódba vettetett.

Az Apple gyengesége
Az Apple egyik fő gyengéje a zártsága, hogy ő maga az egyetlen cég, amely OS X vagy iOS alapú terméket gyárt. Ráadásul viszonylag kevés termékből áll a kínálata, vesd csak össze bármelyik másik piaci szereplőjével.
Mondok példát! Bár az iPhone 5 kamerája nagyon jó, ám ha a kamera a legfontosabb számodra, akkor ott a Lumia 920. Az iPhone 5 az egyszerűség és a könnyedség szinonimája, ám nem a te eszközöd, ha nagyobb kijelzőre vágysz. Ha 17 inches hordozható Macet szeretnél - na, ilyen nincs az Apple kínálatában. Az asztali gépkínálat sem bőségről ismerszik meg.

A „Mi tudjuk, mit szeretnél" minden határon túl vitele. Az „egy méret mindenkinek" és „mi tudjuk, hogy a legjobb" szlogenek nem csak szlogenek, hanem vállalati stratégák. A hardver következményeit az imént említettem, a szoftveresre jöjjön egy példa! A Microsoft programjaiban az ikonsorok a végletekig testre-szabhatók, akár csak saját készítésű ikonokat is használhatunk. Az OS X alkalmazásokban is van mód az ikonsor testre-szabására, roppant korlátozott módon. Az Apple itt útját állja az alkotó kreativitásnak.

Az Apple lehetőségei
Az Apple jövője reményteli, több sikeresnek látszó út is áll előtte.

Az első az iPhone által hajtott okos-telefon piac, ahol a cég növekedhet. A piac mellett szól az is, hogy a telefont a felhasználók egy-két évente lecserélik, így folyamatos kereslettel lehet számolni. Persze egy ilyen csábító piacon ott vannak a vetélytársak is, és újak is várhatók (Google).to investors.

A második az iPad által hajtott tablet piac, ahol a cég növekedhet. Az iPad dominanciája, ha nem is darabszámban, de piacvezetés területén, pár évig még biztos. Ám a csökkenő piacrészesedés is növekedést jelent a piac növekedési üteme miatt. Fontos, hogy az iPad a nagyvállalati környezetben is használható, nem csak a szórakoztatásban.

Az előző két sikertermék húzza a Macintosht is, amely térnyerése folyamatos, bár az utóbbi időben kicsit lelassult. Ám a vetélytársak visszaeséssel küzdenek, a Mac eladások száma viszont nő. Kérdéses, hogy a tablet - különösen az iPad - sikere mennyire kannibalizálja a legjobban teljesítő hordozhatógép eladást.

Sok szó esik az Apple tévéről, az iTV-ről, de amíg nem láttuk, addig ne is beszéljünk róla, az AppleTV legyen az intő példa arra, hogy a videó/televízió területén az Apple-nek nem sikerült az, amit megtett a zeneiparral, vagy amit az App Store-ral létrehozott a szoftver-kereskedelemben.

Az Apple veszélyei
Természetesen felsorolhatunk minden világgazdaságra fenyegető veszélyt kezdve az amerikai költségvetés rendezetlenségétől a görögökig (bár inkább velük kellene kezdeni, hiszen minden az ókori görögökkel kezdődik...).
Szólni kell az okostelefon- és tablet-piac öldöklő versenyéről is, amit afféle görög kórusként kísérnek a világszerte zajló szabadalmi- és ki-kitől-mit-lopott perek. Az Apple számára nem szokatlan a küzdelem, szinte megalapítása óta küzd fennmaradásáért. Ez alól az első pár évet leszámítva csak a Steve Jobs második (sokadik?) aranykor (2000-2008) említhető kivételként.
A legnagyobb veszély a cégre, szerintem, a cégen belül leselkedik. Olyan magasra tették a lécet - „forradalmian új", „soha nem látott" -, amit nem hogy megugrani szinte lehetetlen, de még feltartott kézzel megérinteni sem könnyű.
Ha zseni vagy, akkor lehetsz arrogáns és figyelmen kívül hagyhatod a szabályokat. Ha zseni vagy.

5 tény Tim Cookról

A Bloomberg videója Eszterrel aláhangoltan. És világvége híján kellemes ünnepeket minden blog-látogatónak.

Viszonteladó és a webboltja (jobbra javítva)

Többünk tapasztalatát kell megosztanom, a hazai három APR közül egy sincs, akinek a webshopja valóban pillanatra kész lenne. Azaz, csak az látszódna a neten raktáron lévőnek, ami valóban raktáron is van. Tudom, nem egyszerű több bolt pillanatnyi készletét és a webes felületet összefűzni, de azért nem is lehetetlen.

Szóval egy van, az iStyle. A tapasztalat egyetlen rendelés volt (ne általánosítsak, ugye?), az meg pont eltalálta azt a percnyi rést, amit ilyenkor el lehet. Tehát az iStyle up-to-date.

El lehetne kerülni a „megrendeltem, hogy hogy nincs, a weblap szerint volt!" típusú karácsonyi kedveskedő beszélgetéseket. És mi, vásárlók is leszoknánk arról, hogy „biztos, ami biztos" alapon ahol csak lehet, megrendeljünk, helyesebben: foglaljunk terméket magunknak.
Az persze még szebb lenne, ha az Apple végre egyszer nem játszana hiánygazdaságot, és mindenből képes lenne szállítani. Idén mini iPadet és iMacet nem sikerül, ha rendes lennék, minden évre megtudnám nevezni azt a november végén bemutatott Apple cuccot, amit mindenki szeretne a fa alá, de nincs és nincs és nincs és az Apple képtelen szállítani.

2011 Hogyan szúr ki az Apple a viszonteladóival?
2009 Ennyi - idén már nem szállít az Apple

Két sorral feljebb linkelt 2011-es cikkben már gyűjtöttem:
2005
Februárban mutatták be az iPod minit (második generációst). A karácsonyi bevásárlás slágere, a "menő kütyü" nem meglepő módon az iPod mini lett. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára iPodot. Sok dühös, csalódott nem vásárló. (A kis Grafi/HDSys/ITM CE/Apcom akkori vezetője nem hivatalos úton szerzett pár ezer darabot, amiért az Apple számára kukoricát hintet a sarokba.)
2004
Októberben mutatták be az iPod U2-t. A U2 hazai kiadója november végén több száz darabot rendelt - karácsonyi ajándéknak. December 20. körül külföldről, nem Apple szervezésben, érkezett meg a rendelt mennyiség. Másnak persze nem jutott. (Illetve az Almalapnak egy, mert Molnár Melinda jó volt hozzánk.)
1994
Júliusban mutatták be az LC 630-at. Karácsonyra az itthoni pezsgő Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 630 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.
1993
Októberben mutatták be az LC 475-öt. Karácsonyra az itthoni épp éledező Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 475 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.

Nyílt nap a Kürt Akadémián: Net-Works

A Kürt számomra mindig is példakép cég volt, magyarok önerőből világhírű céget építettek fel - a sikert a tönkrement, szétvert, teherautóval eltaposott merevlemezek visszaállítása hozta meg számukra. Ügyesen építkeztek rá, a cég neve jól cseng. Ezért is - a Gonosz Almalapot otthon hagyva - abban bíztam, hogy a négy órás nyílt nap rendezvény rendes szellemi feltöltődés lesz. Esetleg még azt is mondom a végén, hogy annyira jó, hogy jelentkezem.
A Net-Works képzésről itt olvashatsz bővebben, a lusták számára idemásoltam az egy mondatos ismertetőt: "Minden, amit az online kommunikációról üzleti szempontból tudni kell és mindenki, akit ismerni kell."

Nyílt nap
A nyílt nap nem egy direkt nekünk, kíváncsiaknak szervezett esemény volt, hanem egy fizetős csoport oktatási napján vehettünk részt, csupán egy negyedórás, képbe-helyező előadás szólt direkt nekünk. Ami jó volt, mert képbe kerültünk, milyen képzéseket tart a Kürt Akadémia.
A négy órás oktatás - a meghívó szerint pontos kezdés: 14:00, valójában negyed, mert "mindig mindenki késni szokott", és "nyugodjunk meg, nem tart hatig, már háromnegyed hatkor el szoktunk menni" - három előadót és egy esettanulmány-játékot ígért.

The end of digital begining
E címmel tartotta az első előadást Bálint Viktor (PricewaterhouseCoopers, marketing és kommunikációs igazgató). Előadásának alapja ez a dokumentum volt. Megtekintettük a következő videót is.

Megnézted? És? Eddig nem tudtad, hogy a print piac csökken? Az elektronikus nő? Csupa új adatot hallottál? - akkor te biztos nem online-kommunikációs szakembernek készülsz és e terület nem is érdekel. Ha igen, és volt ebben a videóban sok új info a számodra, akkor gáz van. Ici-picit kiakadtam, mert ennek az órának nulla új információ tartalma volt. Ez egy 40-50 perces, ezer helyen elsüthető izé.

Mémek és az elmevírus
Az előadó Sas István nevére talán kevesen kapják fel a fejüket, de az úr számos reklámfilm készítője, érdemes időutazásra indulni a honlapján (Müszi, Sárvári termál kristály, Ági van? ...)! Az előadás saját készítésű Keynote prezentációja láttán még Steve Jobs is elismerően csettintett volna. Animációk, rengeteg videó-bejátszás - profi technika kezelés.
Az előadás amúgy a mém-ről szólt. Amikor egy kép, videó megfelelően bizarr, mulatságos, meglepő és a témája roppant aktuális, benne van a levegőben, mindenki beszél róla, akkor van esélye a mém-válásának. Ehhez persze az is kell, hogy jól utánozható legyen, sőt, belső kényszert érezzenek sokan, hogy megismételjék. A mémesedés folyamatában van egy fordulópont, amikor a mém mémmé lesz, amikor valami már annyira rossz, hogy az jó, annyira borzalmas, hogy érdekes. Ilyen volt a "gerappa", az "Apa, kezdődik..." A mémesedés sikere függ a kollektív befogadástól, a mém coolságától.
Sas szerint a mém a gondolat másolása.

Nekem teljesen más definíció rémlik Mérő Lászlótól, de mivel ez nem egy bölcsész blog, nem szakszerű magyarázat jön. Mérő (ha jól emlékszem, ha nem, sorry) egyik mém példája a repülőgép-szerencsétlenségeké. Ezek nem időben egyenletesen eloszlanak, hanem valahol történik egy jelentős, és utána rövid időn, heteken belül még kettő-három...nyolc. Aztán semmi. Erről az eloszlásról pedig Barabási könyve, a Villanások jut eszembe, de nagyon messze jutnánk a Kürttől.

Az előadás vége szólt csupán arról, hogy hogyan lehet, ha lehet, mémet készíteni - egy oktatás során, persze szerintem, a mi a mém letudható tíz perc alatt Szalacsival, Gangnammal. Ami egy online kommunikációs szakember számára érdekesebb, az a készítés, felhasználás, kihasználás - szerintem. Mém készítést egyébként - Sas szerint - Gesztiék vállalnak, bár Sas szerint mémet nem lehet készíteni. A bemutatott gyártási példa a most is futó internetes reklám-áruház (bardo talán ... ennyit a reklám sikeréről). Ami állítólag azért készült látszólag ilyen ótvarnak, hogy lecsapjanak rá a mémben utazók.

Néha úgy érzem, hogy maga a mém is mémmé vált, divattá lett. Lásd Index nyögve-nyelős minden napra egy mémjét.

Az online médiaértékesítés jövője
címmel Ihász Ingrid, az Indexet is hirdetéssel ellátó CEMP Sales House vezetője beszélt. Az előadását a blogján is közzétette, így megosztom onnan:

Ihász Ingrid: Az online médiaértékesítés jövője from Ingrid Ihasz

Az előadást át nem lapozók számára összefoglalás: a hazai hirdetési kultúra 5-8 évvel le van maradva az amerikai mögött. Itthon még mindig az átkattintás alapú hirdetések a legnépszerűbbek, pedig van már jobb célzású, hatásfok mérésű. Másrészt minél jobban hatásfokú, célzottságú a hirdetés - netes hirdetésről van szó evidensen -, a felület-tulajdonsonak annál kockázatosabb, emiatt kevésbé kedvelt.
Az átkattintásnál azért fizetek, ha n ember rákattint a hirdetésemre. Ez nem is jelent mást, csak hogy klikkeltek. A vásárlás alapúnál viszont csak akkor fizetek a felületért, ha az átkattintó meg is vette azt, amit hirdetek (iPad, Ferrari, görög sziget). Evidens, hogy az előző hirdetés ára jóval kevesebb, mint az utóbbié. Viszont az előző hirdetés számítható időn belül lepörög, felszabadul a média-felület, az utóbbi esetben pedig akár éveken át kint lehet a „sikertelen" hirdetés.
Ami nem derült ki - vagy én nem figyeltem -, hogy mi a megoldás, akár ügyfélként szeretnék fellépni, akár média tulajdonos vagyok. A ki nem derülés egy fizető tanfolyam esetén ... nekem kevés lenne. Nekem hiányzott - képzés -, hogy ha hirdetsz, így csináld, ezt kérd, erre törekedj. Ha felület vagy, akkor meg így. Persze tudok olvasni, ki nem mondva ott voltak a válaszok.
Amúgy a hazai felületek erős kihívót kaptak a Google AdWords, FB és társai hirdetési megoldásaiban, ahol a hirdetések licit alapon mennek, aránylag kevés emberi közreműködéssel. Amúgy is, a hirdetés kezelés automatizálása felé mutat a jövő, amely Amerikában már a jelen, a hirdetők és hirdetéskezelők és ügynökségek és felületek nem kockás abrosznál egyeznek meg, hanem ad-exchange felületeken.

Trollkodni csak szépen lehet
Az esettanulmány-játék alapját a Nescafe botránya ihlette. A lokális szituációs gyakorlaton egy vendéglő hirdetett meg nyeremény játékot, aki Foursquare-en bejelentkezik náluk, az a második ebédet bónusz kapja. Evidensen hosszú, tömött sor, FB-n gyalázkodó megjegyzések. A hallgatók - voltak vagy 19-en - kis csoportja lett az étterem marketing részlege (kis kifőzde öt embere FB-zik, miközben áll a bál), a többiek a trollok, így, deklaráltan trollok. A feladat az FB zárt csoportjában futott, így nem tudom belinkelni. És ennek most örüljünk. A gigatrollság az volt, hogy a szomszéd kispipa vendéglő magát ajánlotta a sorban állóknak.
A feladat helyes megoldása az, hogy a vendégnek igaza van, és aki most nem fért be, az jöjjön máskor - kedvezménnyel.

Nyet work
A Kürt Net-Works képzése hatvan órás, 390eFt + áfáért. Ha azt kérdezik, fizettem volna-e 26 ezret ezért a délutánért, akkor határozott nem a válaszom. Ezek konferenciára való előadások voltak, az első még oda is gyenge. A hallgatóknak ez volt az utolsó előtti órájuk - kérdezni nem kérdeztek, hozzászólni nem szóltak hozzá. Sőt. A trollkodásra jelölt csoportban ketten sem tudtak segítség nélkül belépni a saját zárt Facebook csoportjukba (előttem ültek, két szép szememmel láttam).

Projektor pont most!

Az Apple hazai webáruházát böngészve találtuk ezt a gyöngyszemet. A projektorokra rákeresve szinte mindegyik esetében azt találjuk a képarány sorban, hogy a projektor csak adott időpontban használható, lásd a képet! (A Gonosz Almalap most próbálja megfejteni, hogy a 0.12638889,5:04AM mikor van...)

Frissített iWork - iPaden

Az elején kezdve: az iWork (Pages, Numbers és Keynote) iPades verziója kevesebbet tud, mint a Macen futó, ez az állítás továbbra is igaz. A jó hír, hogy a „mit nem tud" lista rövidült. Mi változatlanul úgy gondoljuk, hogy az iPad iWork alkotásra nem használható, szükséges javítások, módosítások elvégzésére igen. Az iPad inkább passzív eszköz. De!

iWork
Az iWork fejlesztésénél szempont volt, hogy még inkább Micrososft Office kompatibilis legyen, magyarul kevesebb hibát vétsen Office doksi megnyitásakor. Az ez irányú fejlesztést minden bizonnyal ösztönzi, hogy a Microsoft anyahajója szép lassú kanyarral, de a tabletek irányába fordult, és kiemelt célja az Office tabletesítése. Amire a legalkalmasabb cég maga. Azt talán nem mindenki tudja, hogy a második legnagyobb Maces fejlesztő-csoport a Microsoftnál dolgozik. Az iWork így sem tarolt Macen, ha az iPaden is elérhető lesz az Office, az nem lesz a pezsgőbontás napja Cupertinoban.
Mindhárom alkalmazásban elérhetővé vált a tükröződés-effekt. Az is öröm, hogy az objektumok zárolhatók, azaz véletlen megragadva nem ragadhatjuk ujjunkkal, hogy máshová cipeljük őket. A zárolás (lock) arra is használható, ha túl sok elemet raktunk egymásra, akkor egyeseket zárolva válnak elérhetővé, kiválaszthatóvá az lentebb lévők.

Pages
A passzív munka egyik példája lehet a korrektúra. Ennek követhetősége - Tracking - már iPad Pages alatt is elérhető. Így követhető, hogy ki mit javított ki egy dokumentumban. A korrektúrázáson túl megoldották, hogy a Pages táblázatok nem módosulnak, amikor iPad és Mac közt utazik a dokumentum. Eddig megnyitáskor, záráskor újraszámolódtak - és mivel a két Pages nem azonos képességű, néha más megjelenést kapott a táblázat, mint ahogy azt hagytuk.

Numbers
A rejtett sorok, oszlopok rejtettek maradnak, illetve iPaden is elrejthetünk vagy felfedhetünk sorokat és oszlopokat. Ennél is nagyobb öröm, hogy működik a szűrés (Filter) iPaden is, az iPad Numbers megőrzi a Macen megadott szűrést, ezt iPaden ki- és bekapcsolhatjuk - azért ez még mindig nem fenékig tejfel. Az iPad pedig ideális lenne Numbers-szintű adatelemzéshez (Reorganize), ez ujjal is jól végezhető. Az áttekinthetőség miatt öröm, hogy a cellák formázását (rtf) is „hozza" az iPad Numbers.

Keynote
A prezentációs program - az Apple szerint - már képes az összes szlájdon belüli akció - mozgatás, forgatás, méretezés és áttetszőség - lejátszására, ez nagyon fontos a masszív prezi-készítők számára. Használható a Shimmer és Sparkle diák közti effekt is. A Pageshez hasonlóan itt sem történik meg a táblázatok újraszámolása, amikor az Mac és iPad közt utazik.
Prezentációt iPadről tartók számára szintén örömöt okoz, hogy a prezi nyomtatáskoz megadható, hogy a diák jegyzettel, háttérrel, animációs lépésenként nyomtatódjanak-e.

Itt jön a vallomás, még nem volt időm tesztelni egyik frissítést sem, így hiszek az Apple jegyzeteinek, de előbb-utóbb mindenre sor kerül.

Olvasnivaló: Figyelő

A Figyelő múlt heti száma Steve Jobsszal a címlapján jelent meg. A kapcsolódó cikk nem csak az Apple-ről szól, de adott bekezdése jól foglalja össze, milyen kifinomult módon működik az Apple hírverő-gépezete. A lap - szerintem - a hét közepéig mér elérhető az újságosoknál. A neten csak a beharangozó található meg.

Almalap 2002. december - Időutazó I.

Minél régebb óta Macet használóval beszélgetek, annál többet merengünk a régi, szép időkön, amikor még. Ezért most bekapcsoltuk az időgépet, és visszaugrottunk tíz évet az Almalap archívumának segítségével.
Mac OS X és a Quark
A Quark ekkor még piac vezető volt, az InDesignnal az Adobe a falak alatt állt. Az Apple még nyakig benne volt az OS X-re váltásban az előző rendszerről, ekkor a Macen még futottak a régi oprendszerre írt alkalmazások, a "carbonizáltak", és az OS X-re írtak. Nos, szinte minden fontos alkalmazás ez utóbbi két kategóriába volt soroklható, kivéve egyet. A Quakrot.
Betűtervezési divat
A kor menő betűtípusai.
A Merevlemez és a Dock
Az OS X-et bemutató, felhasználók támogatására írt cikksorozat aktuális darabja. Az OS X kódneve ekkor Jaguár volt.
Adobe szervermegoldások
Más szerző tollával ékeskedve egy fordítás az Adobe jövőjéről. Hát ... nem ez lett.
Macromedia Contribute
"Új, a nem professzionális weboldalakat üzemeltetôk számára kínálja a Macromedia új, igen kedvező árazású szoftverét, a Contribute-ot (99 dollár – itthoni árát még nem találtuk meg az Adobe képviselet árjegyzékében – 24 ezer forint + terhek). A szoftver statikus weboldalak karbantartására alkalmas, a cég elsősorban azoknak ajánlja, akiket megrémít a Dreamweaver vagy a GoLive tudása és összetettsége, nem is szólva a FrontPage-ről." Ma már se Macromedia, de GoLive, se FrontPage.
PDF helyzetjelentés
A Seybold (amerikai mértékadó hírforrás) ír arról, hogy jön a PDF a nyomdákba, előkészítő-stúdiókba, a PostScript korszaknak vége.
Heroes and Magic IV.
A játékismertető kiemeli, hogy már izometrikus a játéknézete, nem madártávlatú, az ajánlott vas 350MHz-es PowerPC G3, 750MB merevelemezhely, 192MB RAM, 800x600-as felbontás, legalább 256 szín.
Képek, metaadatok
Egy írás, ami máig igaz. Sőt, egyre igazabb, a képekbe mentett meta-adatok egyre fontosabbak.
10 tipp digitfotóhoz
Az ezredforduló körül, után váltotta fel a digitális fényképezés a hagyományos filmes, előhívós, nagyítóst - nem kevés profi fényképész bánatára. Ám a tömegek jöttek, láttak és fotóztak. E cikk nekik szült.
National Geographics on-line fotóalbum
A cikkre nézve kétkedve kattintottam a linkre, de az máig él: www.ngsimages.com
FairPrint 2003
A hazai nyomdász-szakma éves konferenciájának beharangozója.
Ellen Feiss kipakol
Ellen Feiss a Mac-világ szupersztárjává vált az Apple "Switch" kampányának köszönhetően. A kampányban "hétköznapi" szereplők beszéltek arról, mekkora szívás volt Windowst használni, és mekkora boldogság az élet, amióta Macet használnak. A 15 éves Ellen diákként szerepelt a videón, amelynek megjelenése után az akkori Maces vonatkozású net felrobbant és azt tárgyalta, tényleg be volt-e lőve Ellen a felvétel alatt.



Az Almalapban Ellen válaszát olvashattuk, akiről az utolsó hírt az imdb adatbázisban találtuk.

Apple és PDF hírek
Egy marék apróhír.