Az adó-optimalizáló Apple

A minap ott járt Tim Cook, az Apple első embere, ahová Steve Jobs sohasem jutott el, egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt adott számot arról, hogy miként gondolja az Apple tetemes pénzösszegének adómentes parkoltatását külföldön, nevesül Írországban. Nem az Apple az egyetlen cég, amelynek jelentős pénzei parkolnak a cég leányvállalatainál, a Google, a Microsoft is hasonlóan jár el, de a többi iparág nyereséges vállalkozásai sem maradnak le a tech cégek mögött.

Amerikában
Még Amerikában sem szeret senki sem adót fizetni, noha ott a legnagyobb adófizető címke egyfajta büszkeség. A cégek azonban abban érdekeltek, hogy a tulajdonosok zsebébe helyezzenek minél több pénzt és nem abban, hogy az államot gazdagítsák. Ha ezt legális eszközökkel teszik, akkor az rendben is van, erkölcsi kifogásaink lehetnek ugyan, de az erkölcs nem jogi kategória.
Az Apple szervezeti felépítését a New York Times ábrája mutatja be. A jobb oldalon pontvonallal bekeretezett három cég az, ahol az Apple pénze parkol. Az legfelső majdnem postafiók cég, amely többségi tulajdonos számos országhoz kötődő Apple vállalkozásnak (bal oldali lista), ezek nyeresége ide kerül, és az ír szabályok szerint csekély adóval sujtatik. A középső kocka 400 alkalmazottal az európai specialitásnak megfelelő Apple eszközöket - magyar billentyűzet - állítja elő. A legalsó kocka pedig a kínai alkatrész-gyártók, összeszerelők felett álló vállalkozás.
Az amerikai törvényeknek maradéktalanul megfelel az Apple, ahogy a leányvállalatai is megfelelnek a rájuk vonatkozó jogszabályoknak. Erkölcsileg persze érthető a clevelandi kétkezi hegesztő felháborodása, neki nincs hasonló ügyes megoldása.

Magyarországon
Visszautazunk a kilencvenes évekbe, hogy teljesen elévült példát hozzunk itthonról, és megmutassuk, nincs új a nap alatt - mi több, maradunk az Apple-nél. Akkoriban az Apple hazai nagykereskedője a kis-Graphi volt, a Graphisoft egyik leányvállalata, amelyet később jó néhányan HDSys-ként is ismerhetünk, meg majd Apcom-ként. A sűrű név- és cégváltozás egy másik szála lehetne a hogyan legyen egy vállalkozás még nyereségesebb oktatásnak. A kis-Graphinak számos viszonteladója volt. Abban az időben a 20-30 százalékos árrés sem volt ritka, így a kereskedők kereskedtek és keresték a legális adócsökkentés módját. Mivel akkor még nem voltunk annyira EU, az áruk országba kerülésekor vámot kellett fizetni. Léteztek azonban vám-szabad raktárak, területek, amelyek ugyan itthon voltak, de az ott tárolt áru nem számított Magyarországra behozottnak.
Az adót nyereség után fizették, így a nyereség eltüntetése egyben az adó csökkentését is okozta. A nem adó optimalizált üzletmenet szerint az Apple eladja a nagykernek a Macet, amely levámolja, majd eladja a viszonteladónak, aki azt értékesíti. A nagyker és a viszonteladó nyeresége itthon marad. Az adó-optimalizált üzletmenet szerint a nagyker és a viszonteladó is létrehozott egy-egy off-shore céget. Majd az Apple eladta a nagyker off-shore vállalkozásának a Macet, amely behozta a magyar területen lévő vám-szabad raktárba. Ott vette meg a nagyker off-shore-tól a viszonteladó off-shore cége a Macet. Majd levámoltatta és eladta. A nagyker teljes nyeresége az off-shore cégnél maradt. A viszonteladó nyeresége pedig attól függött, mennyiért hozta be az országba és itt mennyiért adta el a Macet. Ha ezt az különbséget jól lőtte be a viszonteladó, akkor pont a költségeit fedezte. Az árrés másik - nagyobbik - része maradt a viszonteladó off-shore cégében.
A fenti rendszer vidámsága az az eset lett volna, amikor a nagyker be akarta perelni az egyik viszonteladóját. Többen szájszéli mosollyal vártuk a Pesti Kerületi Bíróság előtt indítandó pert, ahol a felperes címe: Nassau, Bahamas, Shirley str. 40. lett volna, az alperesé meg: Nassau, Bahamas, Shirley str. 40.