Ujjongjunk-e, hogy itt az ujjlenyomat azonosítás?

Lassan meghasonlom, jó-e az ujjlenyomat azonosító képesség. Az egyszerűség, a „mindig nálunk van" erős érv mellette, viszont számos személyes adat-védelmi érv szól ellene. Nem teljesen letisztult érvek és ellenérvek következnek.

Érvek az ujjlenyomat olvasás mellett

A szlogennek is kiváló „mindig nálunk van" talán a legkézenfekvőbb (hogy a Gonosz Almalap sírjon fel e szójáték olvasatán). Ahogy vágyom rá, legyen ilyen szinte minden hordozható eszközhöz. Legyen így minden netes jelszó helyett, így nem kellene ezer meg egy jelszót megjegyezni – csókoltatva azokat bankokat, akik rendszeresen új meg új jelszót generáltatnak*. Az ujjlenyomatot nem lehet kilesni – pénzkiadó automatáknál is nehezedne a feladat. Az ujjlenyomatot – momentán – nem egyszerű hamisítani, lásd számos vonatkozó filmes megoldást. Az ujjlenyomat használata gyors. Ráadásul – bár ez a memorizálás esélyét rontja – tíz ujjunk van. A fokozott biztonsági rendszer persze, kérheti adott ujjunkat is azonosításhoz. Az ujjlenyomat egyedi – ikreknél is, ha jól emlékszem (ha nem, akkor aránylag szűk a családsi kör) –, sérülés után is visszaáll.

Érvek az ujjlenyomat olvasás ellen
Az ujjlenyomat használattal az Apple – később minden cég – hozzájut egyedi azonosítónkhoz, amit nem tudunk módosítani. És ha az Apple, vagy más cég, hozzájutott, akkor bizton az állambiztonsági szolgálatok – CIA, FBI, FTC, LSD... – mind-mind hozzájutott. Fog még minket a bevándorlási tiszt nevünkön előre köszönteni a Kennedyn!
Ha egy drága eszköz – iPhone, MacBook... – csak az ujjlenyomat használatával személy-függetleníthető, akkor bizony lesznek hírek ujj-levágásról, kényszerített ujjlenyomat használatról. Sőt, az ujjlenyomat hamisításról is. Ehhez ugye elég egy „Mi az indián-neved?"** iOS app.
Ahogy a mellette oldalon, úgy itt is fontos, hogy az ujjlenyomat nem változtatható meg. Egyértelműen azonosítható. Amíg cserélhetsz identitást, nevet, avatart, jelszót, fényképet, addig ujjlenyomatot nehéz. Egy életen át elkísér.
Igen, a paranoia fokától függ, hogy mennyire félsz az ujjlenyomatod kiadásától.
Ismert érv az is, hogy csak az nem meri kiadni, akinek félni valója van. És kifordítva a bibói "demokrata az, aki nem fél" gondolatot, amíg demokráciában élünk, addig – törvénytisztelőként – nincs mitől félnünk. Ezt a szálat mindenki maga gondolja tovább...
Az ujjlenyomat használat elleni érv lehet az is, hogy így mindenhez egy, ugyanaz lesz a jelszó ("Egy a jelszónk: tartós béke / Állj közénk és harcolj érte!"), felértékelve az ujjunkat.

Ujjongjunk-e, hogy itt az Apple újdonsága, az ujjlenyomat azonosító?
Igen, mert előrevisz. Mert innováció. Mert általa egyszerűbbé lesz (lehet) a világ. Ami persze rossz, csúf és gonosz, ha a fonákjáról nézzük. És mi szeretjük szárazon tartani a puskaport. (Na, ez a puskapor vajh honnan idéződött ide?)

*
Aki kedveskedni akar a bankjának, annak a következő probléma felvetését javaslom:
- A bankkártya PIN kódját/bankszámla jelszavát, ugye, csak én ismerem.
- Természetesen, ilyen-olyan szuper biztos.
- Hm, akkor honnan tudja a bank, hogy a helyest adtam meg, ha _csak_ én ismerem.
- ? ... ?

**
A Facebookon futott játék, amely vicces - indiános - nevet adott mindenkinek, aki ezt kérte. Cserébe hozzáfért és vitte a kíváncsi kontakt listáját, nevét, személyes adatait. Mert ez volt a cél, adatbázis építés.