Egek Ura, KLM az iPaden

A blogot követők tudják, van némi vonzódásom a repüléshez. Így nem meglepő módon egyből lecsaptam a KLM szerényen Aviation Empire-nak nevezett ingyenes játékára az iPaden. (Amúgy tegnap egy óra alatt iOS7-sé lett az iPadem. A dizájn így, iPaden, sokkal elviselhetőbb, mint ahogy arra a fényképek és írások alapján rákészültem. Ha nem mennénk jövő héten egy nagy céges képzést tartani, nem is frissítettem volna, de – nem bántam meg annyira, mint a Google térkép Apple-ösre cserélését.)

KLM

A játékot a holland légitársaság neves évfordulója alkalmával adta ki. Két játékmenetet követhetünk. Az egyikben a cég történetének megfelelő feladatokat kapunk, és azok sikeres elvégzésével juthatunk előre, a másik a szabad játék. Mindkettő során, ahogy telnek az évek, újabb és újabb repülőgép modelleket vásárolhatunk, illetve újabb és újabb reptereket nyithatunk. Mert a játékban nekünk kell a flottát és a reptereket is menedzselni, hiszen egyik nélkül a másik sem létezhetne.
Be kell valljam, a játék valamikor nyár közepén jelent meg, ráugrottam és koppantam. A történet mesélősben 1946-ig jutottam, ám akkorra leamortizált gépparkom veszteséges járatokat üzemeltetett lepukkant repterek közt és úgy el voltam adósodva, ahogy csak lehet. Na, gondoltam, ez genyaság, de majd a szabad játékban, ahol nem kell minden hülye feladatot elvégezni! Például nem kell 1924-ben az akkor holland gyarmat Jakarta-ba (Batávia) járatot indítanom. Már csak azért se, mert az elérhető gépek nem képesek leszállás nélkül megtenni a távot, a közbenső repülőtér megvétele pedig fele vagyonomba került. De legalább megvétele után is égette a pénzt, viszont Batáviába senki sem akart utazni. Szóval beleszerettem a játékba!

Lobog a szélben a szélzsák

Igen, a szabad-versenyesben is kétszer elbuktam, harmadszorra már nagyon Numbers számolósan mentem neki a feladatnak - hát, a siker még váratott magára. Talán azért, mert a játék túl jó, túl élethű. A (pénzért megnyitott) reptereket 3D-ben lehet körbejárni, a le- és felszálló (pénzért vett) repülők is megtalálhatók. Látjuk, ahogy a (pénzért épített) hangárba beállnak, hogy a (pénzért épített) kerozin-töltőn (pénzért) feltankoljanak vagy (pénzért) igénybe vegyék a (pénzért épített) szervizt. A számos elégedettségi szint eléréséhez jó, ha minden járatnak(!) saját hangárja, kútja és szerviz-standja van. Nem jó, hanem kell, hogy minden járatnak külön (pénzért épített) beszálló kapuja legyen, persze a kapu nem lebeg a reptér gyepe felett, (pénzért épített) fogadó épülethez csatlakozik, egy épülethez maximum két kapu. Ahhoz persze, hogy az utas az 1920-as években mosollyal és ne halál-félelemmel az arcán utazzon, (pénzért épített) VIP váróval örvendeztetjük meg.
A megvett reptérhez egy füves felszálló pálya jár, ezt hamar érdemes (pénzért épített) futópályára cserélni, persze új (pénzért épített) irányító-toronnyal, radarral, ILS-sel... A reptér nem eléggé csábító szállodák, színházak és még ki tudja mi minden nélkül, amelyek persze mind-mind pénzbe kerülnek.

Felülök a repülőre!
Nyilvánvaló, hogy mire lehet költeni, de honnan származik bevételünk? Nos, természetesen az utasokból. Ha cégünknél van egy elfekvő repülő, és két olyan reptér, amelyeken egy-egy kapu üres, pár bökéssel járatot indíthatunk, egy repülő hat célállomásból álló útvonalat repülhet végig. A bökésről jut eszembe, a játék összetettségéhez képest remekül játszható, a felületek, párbeszédpanelek jól lettek kitalálva. Talán egyedül a játék Helpje gyenge, kicsit több segítség elkelne. Vagy én vagyok nagyon béna.
Vissza a járatindításhoz! Megadtuk az útvonalat, onnantól csak néznünk és reménykednünk kell. Az indulásra kész gép vagy megvárja, hogy megteljen - a korán érkező utasok képesek ám leszállni a gépről és a késés miatt kompenzációt kérni, mi meg fizetünk, mint a katonatiszt - vagy indulhat szinte azonnal - akár üresen is. A repülésről és minden másról képeket itt találsz.
Ha a repülőgépből az repülés során fekete füst árad, akkor egyrészt lassabban cammog majd az égen, leszállás után lesz egy szervizkör (pénzért, naná!). Ha nincs füst, akkor a leszállás után csak egy tankolás vár ránk. És idegtépően hosszú várakozás a felszállásig.

Amíg pénzünkre várunk

Amíg pénzünkre várunk, érdemes megnézni a reptér és gép statisztikákat. Apró, de igen informatív ikonok számolnak be arról, hogy mi a helyzet a géppel vagy reptérrel, min kellene javítani. Néha azt is megtudjuk, hogy minek örülnek, de azért vigyáznak arra, hogy ne bízzuk el magunkat. Pár napja jött ki a programfrissítés, amely használhatóbb céges statisztikát is kínál. Eddig az összesített adatok a pillanatnyi állást tükrözték. Ha a Párizs-Athén járat tele volt, akkor ez csillagokat kapott, a hozzátartozó ikonok mély zöldek voltak. A járat fordultával, visszafelé tartva a francia fővárosba a gép csak félig telt meg - a statisztika azonnal sötét vörösbe öltözött.
A frissítés óta akár az utolsó száz út összesített statisztikája is lekérhető - így már lehet egy reptér, egy járat, egy repülő sorsáról dönteni. A pár hónapja ismételt bukásra állás miatt félretett játék így újra életre kelt, sikerült is minimális nyereséget generálni.
Még lenne pár említésre méltó dolog erről a gondosan kivitelezett KLM-promó játékról, de vár a légiflottám, így léptem, mert nem akarok repülni a cégtől.