Én és a Kontaktok

A Maces Kontaktokban megjelölhetjük a saját névjegykártyánkat. Ennek mi értelme? Egyáltalán, miért vinném fel magam? A klasszikus papírra nyomott névjegykártyák kora lejárt, az elektronikus a menő. A sajátunkat azért is érdemes felvenni, mert így csak át kell küldeni, ha valakinek oda akarnánk adni elérhetőségeinket. Ám ma már sokkal több dolgot tudunk egy névhez, így a sajátunkhoz is a Kontaktokban rögzíteni, mint amennyi egy kártyára ráfér, de annál is többet, amit nem akarunk megosztani másokkal. Akkor?

Első lépés: a Kontaktok > Beállítások menüben engedélyezzük a privát kártya használatát. (Igen, három nevet nem sikerült kitakarnom a képen, de lusta vagyok korrigálni, sorry.)

Második lépés: kijelölöm a saját kártyám, majd a Kártya > Legyen ez a saját kártyám paranccsal megtanítjuk a Kontaktoknak és a Macnek, hogy ez biza én vagyok.
Amikor a saját adataim kellenek, a Kontaktok – az Apple elgondolása, és néhány esetben a megvalósítása esetén – e névjegyből veszi az adatokat.
Ha csak Macet használnánk, meg tudnánk mondani, hogy melyik mezők adhatók ki, és melyek nem, amikor a névjegyet megosztom. Ha viszont Apple ID-vel szinkronizálom más eszközömre, például iPhone-ra, a Kontaktjaiamat, akkor a következő képpen kell eljárni.
Duplázd meg a névjegyedet! A névjegyek tetején lesz a Saját, kis fejecske jelzi. A duplikált meg a helyén az abc-sorrend megfelelő pontján. Ez utóbbit alakítsuk át úgy, hogy csak kiadható adatot tartalmazzon. Amikor "névjegyet adunk", akkor ezt kell átküldeni. Ez használható Macen és iOS eszközön egyaránt.

A bal oldalon a Saját, jobbra a "herélt" "redukált" névjegyem.