Automatikus tartalomjegyzék Pagesben Macen

Bár a legtöbb esetben nincs szükség tartalomjegyzékre, de ha, akkor a Pages képes az elkészítésére. Elkészítését mutatom, mert elég egyszer elkészíteni, utána a Pages már automatikusan frissíti azt. Sőt, a tartalomjegyzék oldalszámai belső hivatkozásként működnek. Olyannyira, hogy a Pages dokumentumból írt PDF-ben is megmaradnak az oldalszám ugrás hivatkozások.

A Pages a tartalomjegyzék készítést stílusok alapján végzi, ahogy bármelyik más szövegszerkesztő alkalmazás, így a Word is. Hosszabb doksi esetén amúgy is nagyon jó, ha stílusok használatával formázzuk a szöveget: pénzt, időt és energiát takarítunk meg. Az egyik címet [A1] kijelölve a Pages stílusai közül kiválasztjuk a megfelelőt [A5], majd ismételjük a másik cím típusra: jelöljük [A3] és stílusozzuk [A4]. (Igen, az [A5] helyett [A2] kellett volna az ábrára, de a lustaság nagy úr) A stílusok használatát megtanítjuk a Pages képzéseinken.

Hozzuk létre a tartalomjegyzéket! A Pagesben tartalomjegyzék mindig megelőzi azt a szöveget, amelynek a tartalomjegyzéke. Azaz a tartalomjegyzék mindig elől van [B1], hátul soha. Illetve, lehet hátul is, de azt kézzel kell létrehoznunk és frissítenünk.
Álljunk a szövegben oda, ahol szeretnénk, hogy a tartalomjegyzék megjelenjen! Adjuk ki a Beszúrás > Tartalomjegyzék > Dokumentum parancsot [B2]!
Létrehozhatnánk tartalomjegyzéket Szakaszra vonatkozóan – ezt csak azoknak ajánlom, akik használnak Szakasztörést. A harmadik lehetőség az, hogy a tartalomjegyzék a doksiban hátrább következő tartalomjegyzékig tart.

Pár másodperc múlva megjelenik a tartalomjegyzék [C1]. Továbbra is módosíthatjuk a tartalomjegyzék érvényeségét [C2]. Azt, hogy melyik stílusokból épül fel a tartalomjegyzék, a Stílusok testreszabása [C3] gombra kattintva dönthetjük el. A Dokumentum (Szakasz) stílusai közül amelyiket bejelöljük [C4], az lesz látható a tartalomjegyzékben. (Korábbi Pages verziókban a stílus nevek mögött is volt jelölőnégyzet, azt bejelölve dönthettük el, hogy oldalszámmal vagy anélkül szerepeljen az adott stílusú szöveg a tartalomjegyzékben. Várjuk, hogy váratlan fejlesztés eredményeképp visszakerüljön a Pagesbe.)
Kicsit pongyolán fogalmaztam. A tartalomjegyzékbe azok a szövegek kerülnek – és nem stílusok –, amelyek a bejelölt stílussal formázottak. Általában ilyenkor derül ki, ha egy bekezdés visel cím-stílust, ekkor az egész bekezdés megjelenik a tartalomjegyzékben.

A tartalomjegyzéket is formázhatjuk. Amikor rákattintással kijelölünk egy sort [D1], akkor az összes azonos stílusú tartalomjegyzék sor kijelölődik – csak csoportosan formázhatjuk őket. A formázásban nincs semmi extra, nem is mutatom végig az összes lehetőséget, csak kettő fontosat. A behúzással [D2] lehet adott cím-mélységet balról beljebb húzni. A Tabulátorok [D3] részben a Vezető sor (rendesen magyarul: sorvezető) az, ahol a vágyott pötty-pötty-pötty-öt elő lehet csalni.
Ne felejtsük el kipróbálni, hogy működik-e a hivatkozás [D4], az oldalszámra kattintva ugrunk-e az adott oldalra.

És szerkesszük bátran a szöveget, persze ügyelve a stílusokra. A tartalomjegyzék automatikusan frissül, követi a szöveg hozzáadást, törlést, átrendezést. Korábbi verziókban a Pages oldalsávján néha feltűnt a "Frissítés" gomb, ha a Pages-nek valamiért nem sikerült a tartalomjegyzék kezelése.

macOS és iOS: ki melyik verziót használja?

A Google nem csak gyűjti az adatokat, de néhányat meg is oszt. Ezekből készítettem a Numbers-szel szép színes grafikonokat, mert imádom a szép színes grafikonokat. Másrészt egy jó (ebben bízom) grafikon sokkal többet mond el, mint több táblázatnyi adat. Jöjjenek a görbék némi magyarázattal, kiegészítéssel!

Két és fél év alatt három macOS-t mutatott be az Apple, a High Sierrát, a Mojave-t és a Catalinát. Azt láthatjuk, milyen sebességgel terjedtek el, milyen hamar vagy későn váltottak a Mac használók – ha váltottak – az új rendszerre. Az is megfigyelhető, hogy a béta verzió rajongók [1] mikortól fértek hozzá az új oprendszerhez. A "béta" azt jelzi, hogy a szoftver még nem végleges, még változhat, bár nagy módosításra nem lehet számítani. Ugyanakkor a béta nem stabil, kiakadhat, lefagyhat. Ezért csak annak érdemes feltenni a Macre, aki ezzel tisztában van, ők a fejlesztők, tech-guruk. A hivatalos forgalmazás kezdete [2] után mi egy hónapot szoktunk várni, az ördög nem alszik. Végül a [3] jelzi, mikor használja az adott macOS verziót már legalább a felhasználók fele (kék pontvonal).
Az Apple-nek az a célja, hogy mindenki mindig a legújabb rendszert használja, hiszen azt fejlesztik, azt optimalizálják. A régebbieket meg nem. Minél régebbi egy oprendszer, a fejlesztő annál kevesebb gondot fordít rá. Az új rendszer telepítését a lustaságon kívül az is hátráltathatja, ha az új verzión a felhasználó számára fontos szoftver már nem fut: lásd a Catalina dobta a 32-bites alkalmazásokat.

Amit az előbb elmondtunk macOS-re, azt most nem ismételjük el az iOS kapcsán. Ami érdekes, hogy az iOS verzió váltás sokkal gyorsabb, alig egy-két hónap alatt eléri az 50 százalékos küszöböt. És nem is áll meg ott, hanem sokkal többen váltanak, mint macOS-t, sokkal kevesebben használnak régebbi rendszert iPhone-on és iPaden, mint Macen.
Az ínyencek számára a lenti grafikon mutatja alverzió bontásban az iOS verziók változását. Az egyes verziókat halmozottan ábrázoltam.

És ha már mobil, jöjjön egy gyártói grafikon is! Mit látunk? (A Gonosz Almalap szerint színes kifestőt.)
A Samsung őrzi ¹/₃+ piacrészesedését, a második Huawei bőven megduplázta részesedését, az Apple meg majdnem megduplázta. A Xiaomi a negyedik, magához mérten a legnagyobb növekedést produkálta, ám még a tíz százalékot sem éri el. A többi: kuka.

Mac aksi állapot

Nem kell csoda program ahhoz, hogy tudjuk, mennyire akkumulátor az akkumulátor a Macen.

Még nem láttam olyan Macet, amelyen az aksi töltöttsége nem lett volna látható az ikonsoron. De ha mégis, akkor az alma menü > Rendszerbeállítások > Energiatakarékosság > Akkumulátor kijelzés a menüsoron-t kell bejelölni.
A százalékos kijelzést úgy hívhatjuk elő, hogy az ikonsoron kattintunk az aksi ikonra és a legördülő menüből kiválasztjuk a megjelenítését.
És ha már rákattintottunk, ott látjuk az aksi állapotára utaló megjegyzést is, amely a kézikönyv szerint négy féle lehet.

• Normál Az aksi megfelelően működik.
• Rövidesen cserélje Még aksi, de már jóval kevesebbet tud – meg nem erősített info szerint 80 százalékos –, mint újkorában. Lehet elkezdeni pénzt dobálni a malacperselybe.
• Most cserélje Haha, átverés. Szóval az aksi még működik, de már messze nem az igazi – állítólag fele annyi ideig tart már csak ki, mint újkorában. Szóval szemezz a malacpersellyel.
• Szervizeltesse az akkumulátort Készülj a legrosszabbra. Készíts rendszeresen biztonsági mentést: Time Machine. És kérj időpontot a szervizedtől. Malacperselyt vágd a földhöz.

De ha ennél is többet szeretnél megtudni az aksidról, akkor Rendszerinformációk alkalmazást és válaszd ki a Teljesítmény sort! Bár az összes adat kincset ér, de emeljük ki a Ciklusszámlálót (képen: 857), az Apple ezer ciklusra tervezi az aksiját (elv).

Könyvtár lista Macen szövegfájlba

Bár Macen sokkal kevesebb időt töltünk fájl-menedzsmenttel, mint más platformon, de előfordul, hogy szeretném egy könyvtár fájljait szövegfájlba menteni. Három paranccsal megoldjuk, íme!

1. Kiválasztjuk a megfelelő könyvtárat – ez önálló feladat.
2. Kijelöljük az összes fájlt ebben a könyvtárban (cmd+A), Szerkesztés > Összes kijelölése.
3. Kimásoljuk a kijelölt fájlokat (cmd+C), Szerkesztés > Másolás.
4. Átváltunk arra doksira, ahová a listát szeretnénk beilleszteni – ez is önálló feladat.
5. És bemásoljuk a fájl-listát (cmd+shift+alt+V, aki nem talál alt-ot, az optiont használjon) Szerkesztés > Beillesztés és stílus egyeztetése.

A sima beillesztés (cmd+C) az összes fájlt tartalmát illeszti be.

MBP 16" teszt eredmények

Két bejegyzésben vizsgáltuk a MacBook Pro 16" árát – MBP 16" ára – szerintem és Mégegyszer a MacBook Pro 16" áráról –, jöjjön most három összehasonlítás az erejéről.

A DaVinci tesztben két és fél perces, effektekben gazdag videó-részt írnak ki H.264 formátumban a Blackmagic szoftverével. A Mac csak egy grafikus processzorát használhatja.
A Geekbench méri egy processzor teljesítményét. Egy processzornak több magja is lehet, amelyek párhuzamosan dolgoznak. Az egy magos mérés az eltérő magszámú procik összehasonlítására szolgált. Az egymagos teljesítményt nem szabad a magszámmal szorozni, a proci teljesítménye a szorzatnál kisebb lesz.
A videó dekódoló Handbrake feladatnál olyan feladat, ami jól párhuzamosítható: minden mag egy-egy képkocka átszámolásán dolgozik (elv).

És a korábbi mérések eredményébe helyezve a MacBook Pro 16".

Mi dolgom a Letöltések mappával a Macen?

Az emailből, weblapról lementett fájlok Macen a Letöltések mappába kerülnek alapesetben. És a Letöltésekben – tisztelet a kivételnek – csak gyűlnek, gyűlnek a fájlok. A Mac használatát egyáltalán nem befolyásolja, ha életünket a Letöltések mappába zárva éljük le. Az Apple elgondolása ettől eltér, mutatom is, mi az ő elképzelésük.

Az Apple elgondolása az, hogy a Letöltésekbe kerülő fájlokat onnan vagy elmozgatjuk vagy kitöröljük. Elmozgatjuk, ha tényleg hasznos, ha tényleg kell. A legtöbben létrehozzuk a saját mappa rendszerük, általában a Dokumentumok könyvtár alá, néhány esetben pedig a házikó ikonnal jelzett Nevünk alá. (A mappa, könyvtár, directory és folder ugyan annak a megnevezése.) A számítógép előtt a titkárnő asztalán volt egy iratgyűjtő "Bejövő" felirattal. Aki arra járt, oda dobta be a feldolgozandó papírhalmazt, a titkárnő akkor végezte jól a melóját, ha az "Bejövő" irattartó üres volt.
A Letöltés mappa használata azért jó, mert automatikusan ide kerül minden. Persze semmi és senki sem gátol meg, hogy minden letöltésnél odafigyeljünk és módosítsuk a letöltés célmappáját.
Kezdjük az elején, hol is van a Letöltések mappa?
A1: A Finder legyen az aktív alkalmazás. A menüsoron a Finder menüből nyissuk meg a Beállításokat és válasszuk az Oldalsáv fület! (Finder > Beállítások > Oldalsáv)
A2: Jelöljük be a Letöltéseket!
A3: Az oldalsávon látható lesz a Letöltések, erre kattintva látjuk a mappa tartalmát. Sőt, bármely mentés, megnyitás ablakban, ahol látható az Oldalsáv, látható a Letöltések mappa is.
A4: Kezdetben a Letöltések mappa a Dockban is megtalálható. Ha ott van, akkor a legtöbb letöltés esetén látjuk – pár másodperces animáció –, ahogy a letöltött fájl bekerül a Letöltések mappába. Ha nem lenne itt a mappa, akkor a Finder ablakban keressük meg a Letöltések mappát, és húzzuk le a Dockba, a jobb oldalról első apró, nehezen felfedezhető, függőleges vonal baloldalára.

A Dockban a Letöltések mappára kattintva annak tartalmát három féle képpen láthatjuk: fun (B1), rácsos (B2) és listás (B3). Az alapbeállítás az Automatikus, ekkor ha csak pár fájl van a Letöltésekben, akkor B1, ha több, akkor B2 módra mutatkozik meg a Letöltések tartalma. Mind a három nézetben elérhető a "Mutasd Finderben" parancs, ezt kiadva egy Finder ablakot kapunk, amely a Letöltések mappa tartalmát mutatja.

És végül mutatom, én hogy szoktam rendet tenni, kiüríteni a Letöltések mappám. Megnyitok egy Finder ablakot. Majd nyitok (C1) még egy Finder ablakot. Az egyik Finder ablak zöld pöttyét lenyomva tartva kapott felpattanó menüből (C2) az "Ablak mozaikos elrendezése a képernyő bal oldalán"-t választom – ha a jobb a szimpatikusabb, akkor a jobbat, nem oszt, nem szoroz. A másik félképernyőre felkínált ablakok közül a másik Finder ablakot (C3) választom. Ennyi (C4 – kirobbanó siker, nemde?)

Négy cég "garázsa"

Céges legendák kezdődnek garázzsal. Mi persze egyáltalán nem azért írunk most, 2020 elején garázsokról, mert várnánk Godot a csodát.

Ebben a – felújított – garázsban született az Amazon. Jeff Bezos és felesége 1995-ben itt, Bellevue, Washington lakott, az ingatlan bérleti díj akkor 890 dollár volt (mai árfolyamon: 265eFt). Amúgy az ingatlan épp eladó.

[Ezt ügyesen megírni, mert nagyon vidám!]
Susan Wojcicki nevére kevesen vágják rá, hogy tudom ki az. Pedig! Az anyja, Esther a Palo Alto-i fősulin tanára volt Lisa Brenan-Jobsnak – igen, ő Steve első lánya, akinek most jelent meg életrajza, de ennyire nem kanyarodjunk el! Susan húga, Anne Sergey Brin, a Google egyik alapítójának a felesége volt, elváltak. Na de ki Susan? Susan Wojcicki a YouTube CEO-ja.
És a a ház? Nos azt Susan és férje vásárolta meg hatszázezer dollárért – jó részt hitelből. Hogy könnyebb legyen a törlesztés, a garázst bérbe adták két diáknak havi 1700 dollárért. Történetesen Larry Page-nek és Sergey Brinnek. A garázs (wow!) a Google születésének helye. A többi – ahogy mondani szokták – történelem. Susan lett a Google 16. alkalmazottja.
A ház a Google tulajdona, az épületet visszarepítették a Google alapítási idejébe.

Az első. Ahonnan maga, a garázs-legenda származik. Közel nyolcvan évvel ezelőtt Bill Hewlett és David Packard valóban itt alapította meg a HP-t, a Hewlett-Packard céget. A cég elektromos árammal működő eszközöket fejlesztett, gyártott és forgalmazott. A számítógépgyártásba bekapcsolódva az egyik cég lett, akinek gépei minőséget jelentenek máig a pécés világban. Steve Jobs egyik nyáron pont a HP-nál dolgozott diákként, miután kikereste a telefonkönyvben(!) Hewlett nyilvános számát(!). A HP 2000-ben 1,7 millió dollárért vette meg "szülőhelyét".

Igen, ez Steve Jobs szüleinek a háza és a garázs. A két Steve – Jobs és Wozniak – a legenda szerint itt fejlesztette, építette, ötölte ki... az Apple I-t és a távolsági hívásokat ingyenessé tevő teljesen illegális kütyüjét. Ám Wozniek emlékei szerint nem a garázsban, hanem inkább a konyhában beszélgettek, a garázs messze nem játszott akkora szerepet az Apple történetében, mint amekkora legenda. A Los Altos-i városi tanács mindenesetre történelmi hellyé nyilvánította az azóta felújított házat. Az 1952-ben épített ház is 2,5 millió dollárért eladó, ha hinni lehet a netnek (mondom: hinni), akkor a tulajdonos Patricia Jobs, akit Steve-hez hasonlóan szintén örökbe fogadtak Jobsék.

Numbers kezdetek kezdő Numbers használók számára

A Numbers "játék Excel" a vérprofi táblázat-forgatók* szerint, akik a Fazekas és az Elte mat-prog. szakán nőttek fel. Az Apple úgy mutatta be anno a Numberst, hogy az Excelnek azt az öt százalékát tudja, aminél többet a felhasználók 95 százaléka nem használ. Nyisd meg a Numbers sablonok közül a Futóedzés nevűt, akkor nem kell semmit sem begépelned – ez volt a nulladik ötlet, hogy kövess minket! Érdemes!

A1: Minden táblázatnak lehet nevet adni. A névre kattintva tudod azt átírni.
A2: (az ikonsoron a Formátum van kiválasztva). Az oldalsáv (jobb szürke) mindig azokat a funkciókat mutatja, amelyek épp használhatók a kiválasztott elemhez. Ha a táblázat van kiválasztva, akkor a táblázatra vonatkozó elemek közül választhatunk. Válasszuk a Táblázatot a Táblázat-Szöveg-Elrendezés hármasból.
A3: Táblázat név elrejtése vagy mutatása.

B1: Jelöljük ki egy táblázat oszlopát: kattintsunk az oszlopot azonosító betűre!
B2: Az oldalsávon válasszuk ki a Cellát!
B3: Az Adatformátum mondja meg, hogy nézzen ki a cellában levő érték. Most az oszlop összes cellájáról rendelkezünk.
B4: Mi döntünk, nem automatikus a cella megjelenése
B5: Kiválasztjuk, mely elemek legyenek láthatók.
B6: És amit kiválasztottunk, az miként jelenjen meg.

C1: Most egy sort jelölünk ki, a sorokat számozzák, az oszlopokat betűkkel jelölik.
C2: Cellákkal kapcsolatos műveletre készülünk.
C3: A cél a táblázat tetejének, a felső cellasor felső oldalának a vastag pirosra színezése. Ezért oda kattintunk, ahová C3 mutat.
C4: Választunk szegélytípust, színt, vonalvastagságot. Bátran!

D1: Beszúrunk egy új táblázatot!
D2: Kiválasztjuk azt a cellát, ahová az átlagos távolság értékét szeretnénk kiszámolni.
D3: Ezt nem ide kell beírni, hanem a cellába. Mivel ez képlet, egyenlőség jellel kell kezdeni. (Az egyenlőség jel nem látszik, ma pedig nem a képletekkel foglalkozunk, de ha már belebotlottunk.)
D4: Szöveget választok, mert a cella megjelenésével foglalkozom.
D5: A megjelenésen belül Stílust módosítunk.
D6: Kizöldítem a szöveget.

E1: A "futónaplóm" felirat elkészítését kezdhetjük úgy is, hogy szövegdobozt adok a Numbers doksihoz.
E2: A "futónaplóm" felirat elkészítését kezdhetjük úgy is, hogy alakzatok közül téglalapot adok a Numbers doksihoz.
E3: Kijelölöm a szöveget.
E4: Szöveg funkciót választom az oldalsávon.
E5: Választok az előre létrehozott stílusok közül. A kis szürke háromszögre kattintva érjük el az összeset. A stílusokat grafikusok tervezték, használjuk bátran. Szépek és időt takarítunk meg használatukkal. (Persze, hogy mi szebbet tudunk, nem kérdés.)

F1: Kijelölöm azt a két oszlopot, amelyet grafikonon szeretnék ábrázolni.
F2: A grafikon ikonra kattintva kiválasztom a megfelelő grafikont (két tengelyes).
F3: Elrejtem a jelmagyarázatot.
F4: Grafikon-típust itt lehet módosítani.

G1: Jelöljük ki az egyik dátumot az x tengelyen!
G2: Válasszuk a Tengelyt az oldalsávon!
G3: Itt állíthatjuk, miként álljon az x tengely felirata.

*Bónusz videó a múltból

Kezdő iPadesnek kezdő beállítás

Bár az Apple mindent megtett azért, hogy elhitesse, eszközei használatához nincs szükség semmi képzésre, tanulásra. "Azok öntanítók" – teszik hozzá, rácáfolva magukra. A kezdő iPadesek számára mutatjuk most meg, hogy lehet az iPad kezdő beállításait módosítani.

Az iPad képes a futtatható alkalmazásokat nagyobb (A) és kisebb méretben (B) mutatni a nyitó képén. A kisebb méret esetén egyes alkalmazások szűkített információt is láthatjuk a kijelző bal oldalán.

A kettő közt váltani a Beállítások (fogaskerék ikon) kiválasztása után lehet.

A több infót mutató nyitóképernyőn látható infók a kevesebbet mutatón úgy érhetők el, hogy egy ujj érintéssel lefele "legyintük" a kijelző tetejéről indulva (a kijelzőn kívülről) egy pár centit a kijelző területén, amíg nem "húzzuk" az infó-csíkot. Az infócsíkon levő elemeket widgeteknek hívjuk.
Mi dönthetünk arról, hogy milyen widgetek legyenek láthatók. Ha a widget infócsík aljára érünk, ott egy apró fogaskerék ikont találunk, erre bökjünk rá!
A felső rész widgetei láthatók. Ha el akarom távolítani valamelyiket, akkor a piros ikonra kattintok a neve előtt, majd megerősítem a törlési döntésem.
A nem használt, nem látható, de elérhető widgetek alul sorakoznak. A zöld plusz ikonra kattintva állíthatjuk szolgálatunkba a kiválasztott widgetet.
Azt, hogy a widgetek milyen sorrendben láthatók, szintén állíthatjuk. A widgetek jobb felén látható három rövid szürke vonalat megragadva módosíthatjuk a sorrendet.

Apple Store

Apple Store képek. Csak. Mert tetszenek. Szövegek csak a képek körbeírása okán.

Természetesen kakukk-tojással kezdjük, mert ez nem Apple Store (és nem is kakukk-tojás), hanem az Apple Park látogató központja.

Az Egyesült Államokban a bostoni a legnagyobb Apple Store. A bolt különlegessége a tetőkert – ami nem nyilvános. Nice! És persze itt is megtalálható az ikonikus átlátszó üveglépcső.

A Földön a legnagyobb Apple Store Dubaiban található. Az Emirates bevásárlóközpontban található bolt volt az első Közel-keleti Apple Store. Ám az elsőség csak egy hajszálon múlt, pontosabban három órán. Ennyivel később adták át az Abi dhabi-i boltot. Az Apple-re jellemző, hogy a nyitás pillanatáig nem tudtak egymásról, viszont ugyanaz a küldöttség adta át!

A sydneyi Apple Store is hatalmas, ám nem a legnagyobb bolt. Amiben viszont elsőséget tudhat magáénak, hogy ővé a legnagyobb Apple logó. A Genius Bar [ahol profi szakértők oldják a felhasználók problémáit előre foglalt időpontban] valószínűleg a legnagyobb, az Apple adatbázisa ez ügyben nem teljesértékű. Pontosabban volt, mert túl méretezték, így pár hónap után átrendezték az üzletet.

A tokiói üzlet két elsőséget is magáénak tudhat. Ez a legmagasabb Store és ez volt az első Államokon kívüli. Az első, amit meglátunk, a két síkba süllyesztett hatalmas Apple logó. Bent a megszokott(?) csili-vili belső, és az egyetlen olyan Store-béli lift, aminek a használatához semmilyen gombot sem kell megnyomni.

Fantasztikus kilátás nyílik a londoni IFC bevásárló központban levő Apple Store-ból. A bolt második szintjén gyerek-játszótér. A két szint között mi más lenne, mint üveg-csigalépcső.

Ezt az üzletet kívülről nem üveg borítja, építésekor fel sem merült a gondolat, pedig! Igaz, akkoriban az 1890. évet mutatta a naptár. A bolton belül is megpróbálták megőrizni Párizs romantikus hangulatát, ezért a padlót borító mozaik vagy a kő és réz szokatlan mennyiségű használata. Amíg sokan örülnek az egységes arculattól való eltérésnek, addig akadnak ezt felpanaszolók.

Alá kell annak szállni, aki az Apple-élményre vágy! Ezt természetesen itt is üveg-csigalépcsőn teheti meg. A felszínen csak a logó mutatja, mi rejlik a mélyben. Az Apple mindent bevet, hogy megvesse lábát a legnagyobbnak tetsző piacon, ezért nyitotta sanghaji üzletét.

Az Államokbeli áruházakat leszámítva legnagyobb Apple Store Londonban található. Az épületet az Edward korszakban (1901-1910, nem a Walesbe léptető) emelték, az egyes boltívek tetején aprólékos emblémák és minták láthatók. Maga a bolt lenyűgöző építészetének részeként üveg lépcsőkkel, üveghíddal és megvilágított üvegmennyezettel rendelkezik. Remek példa, hogy lehet ötvözni a mai élvonalbeli formatervezést és a klasszicizmust.

San Francisco az Apple majdnem szülővárosa – kis túlzással, mert tudjuk, hogy Cupertino az. Ezt az Apple Store-ot önálló épületként építették, nem pedig a meglévő helyiségeket felhasználva és korszerűsítve. Közel tizenhárom méterre nyitható tolóajtók teljesen nyitottá teszik az üzletet. Így szinte észrevétlenül sétálnak ki és be az utcán járók élvezve az ingyenes wifi-t. A legfontosabb, hogy az egész üzletet a kaliforniai nap táplálja az épület tetőjébe beépített fotovoltaikus panelek révén.

Állítólag ez az Apple Store megépítése volt a legdrágább az összes létrehozott közül, és nem nehéz megérteni, miért. A hatalmas üvegház mindenki tekintetét megragadja, miközben kívülről csodálják vagy bentről élvezik a szerkezet látványát. A végeredmény pontosan foglalja össze az Apple és a New York lényegét: az elegancia és a minőség.

Ha időben fekszem, időben kelek, egy házat nyerek!

Állítólag Kínában egy újszülött mobillal a kezében jött világra, nyomott egy szelfit az Instára majd Tiktokolt. "Hogy lehetne kicsavarni a kiskorú kezéből a mobilt?" – népszerű kérdés ez azoktól, akik képesek akár egy órát is eltölteni a közösségi média nélkül. A Seekrtech cég Erdőjéről már írtunk, ez remek alkalmazás a mobil pár órára való letételére. Ők készítették a SleepTown (Alvó Város, és nem alvóváros) alkalmazást is. Na, ez nem annyira tökéletes – szerintem –, mint lehetne, de a cél érdekében érdemes kipróbálni. A használathoz némi kitartás is szükséges.

Az elnyert épületekből saját kedvünkre építhetjük fel városunkat. Sajnos limitált módon. Csak 3x3-as négyzetekkel dolgozhatunk, amelyeket út vesz körbe.

Egy kevéssé barátságos felületen meg kell adnunk, hogy mikor kell ágyba kerülni és mikor kell felkelni. Ezt követően már nincs más dolgunk, mint az első időpont előtt két órán belül jelezni az alkalmazásnak, hogy tudjuk, fellőtték a hálósipkát, a második előtti két órán belül pedig tudatni az iPhone-nal vagy iPaddel, hogy már ébren vagyunk. Ha időben jelezünk, akkor reggel (felkelés után) kapunk egy véletlen épületet a városunkba. Ha nem, akkor csak egy romhalmazt.

Három heti eredményeim. Az első hét végén buktam pénteket és vasárnapot.

A sikeres napokon adót is szedünk, az adóból a felszabaduló jutalmak városi kiegészítőit – postaláda, pad... – vásárolhatjuk meg. Ezeket elhelyezhetjük a felső képen kedvük szerint épülő városban. Nem egy Simcity, sőt, ahhoz képest, hogy egy gyereket kellene megfogni a játékkal, igen ronda a grafika.

Hogy csépeljem még egy kicsit az ajánlott játékot, nem teljesen értem, miért nem lehet az alvás kezdete indítást elhagyni, hiszen az a lényeg, hogy ne használja a gyerek éjszaka a játékot, és nem az, hogy elalvás előtt kétségbe esetten rohanjon nyomni az alvás gombot. Ennek párja a reggeli gomb nyomási kötelesség. Azt persze értem, hogy nem akarták ingyen épülettel bónuszolni olyan trükkös játékost, aki fél évre bedobja az iPadet a szekrénybe – bár ez is leszokás-gyanús.

Azért is ajánlom
Ha nekem lenne "kiskorú-nem-tud-leszakadni" problémám, kipróbálnám az ingyenes SleepCity appot. Mit veszthetek?

Kiadványszerkesztők összevetése

Az iLife öt kiadványszerkesztő alkalmazást vetett össze, ezt mutatom meg, bár sok mindennel nem értek egyet. A tesztben az Adobe InDesign, az Affinity Publisher, az iStudio Publisher, az Apple Pages és a Swift Publisher feszült egymásnak.
Az InDesign tőlünk nettó 117 000Ft éves díjért bérelhető. Az Adobe-nál egy hónapra nettó 29,99€ (9 900Ft) az ár, éves elköteleződés esetén havi fizetéssel nettó 19,99€ (6 600Ft), év előre fizetése esetén pedig nettó 239,81€ (79 200Ft) a díj. (Na, most kérdezz rá, hogy miért érdemes Adobe viszonteladónak lenni?)
Az Affinity Publisher (egyszeri 17 990Ft :: vásárlás), az iStudio Publisher (egyszeri 20,99USD :: vásárlás), az Apple Pages (minden Macre előre telepített) és a Swift Publisher (két gépre: 9,99USD/hó :: 2 950Ft :: vásárlás) árakat próbáltam összevadászni.

A szerzők a QuarkXPresst túl erősnek ítélték. Ez jogos, a gond az, hogy az InDesign is messze kilóg a vizsgált ötösből, az InDesign a Quarkkal van egy súlycsoportban. A régiség kedvelők számára írjuk: a PageMakert az InDesign olvasztotta magába, a Ventura Publishing meg már a múlté. A Pagest az Apple soha nem tekintette "felnőtt" kiadványszerkesztő alkalmazásnak, bemutatása óta szövegszerkesztőnek tartja, amivel kis kiadványok is létrehozhatók.
A Pages (ahogy a Numbersé is) célcsoportja a kisvállalkozó, kis cég. Az amerikai kertvárosi sövénynyíró vállalkozásé, ahol négy-öt alkalmazásnál nincs több. A Pages-zel el tudják készíteni a névjegyüket, szórólapjukat – ennyi. De nem tördelnek újságot.
Az Affinity-re érdemes odafigyelni. Egyre több grafikus választja az Adobe helyett. Tudásban eleget kínál, de jóval barátságosabb árazásért.

Külföldön olcsóbb a Mac? (2020/01)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

A táblázatban már az új Mac Pro ára látható.

Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre.

Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.

Magánszemélyek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.

Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel ötször annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).