Levelezés iCloudban

Az Apple iCloud felhőszolgáltatása oly mértékben összesimul az Apple eszközök szoftvereivel, szinte láthatatlan. Annyit mindenképp illik tudni, hogy amennyiben megengedtük, hogy adott szolgáltatást – levelezés, naptár... – az eszközünk az iClouddal szinkronizáljon, akkor ami lent a kezünkben, az fent a felhőben és vice versa. Ha eszköztelenek vagyunk, a felhőben akkor is elérünk mindent, a legkevésbé kívánatos esetben egy Windowsos gépről is tudunk böngészőből dolgozni. Első lépésként az Apple ID-vel lépjünk be az iCloudba (én biztos inkognitóablakban tenném, hogy ne maradjon nyoma).

Innen az összes létfontosságú alkalmazás elérhető – Mail, Naptár, Jegyzet, Pages, Numbers... –, ami a munkához kell. Kolléganőnk anno nem is használta a gépre telepített programokat, neki ez a felület jobban tetszett, gyorsabb volt. A Mail, Naptár, Jegyzet... alkalmazásokban csak az iCloud szerveren átmenő adatokat látjuk, az @icloud végű e-maileket (a régi macesek az @me, sőt a @mac végűeket is). Nem látjuk a @google.com e-maileket, mert azokat a Google szerver szinkronizálja, azokat a @gmail.com alatt kell keresni.
Pages, Numbers és Keynote esetében csak azokat a fájlokat érjük el és szerkeszthetjük, amelyet az iCloudban tárolunk.
Nyissuk meg a Mailt!

Ismétlés: csak az @icloud.com leveleket látjuk. Nem találjuk meg azokat a mappákat, amelyeket az iPhone-on, iPaden vagy Macen hoztunk létre, azok a létrehozó eszközön vannak, és nem szinkronizálódnak. Az azokba áthúzott levél itt az Inboxban lesz.
Ahogy az ikon sort végignézzük, nem hiányzik semmi, lehet levelet írni, válaszolni. Az iCloud-os verzió nem tud annyi mindent, mint a "földi", pár dolgot pedig a kezelőfelületből adódóan másképp tud. A legfontosabb a bal oldalon a Mailboxes felett található fogaskerék. Erre kattintva lehet kukát vagy spamet üríteni (ami a szinkronizált eszközök kuka és spam mappáját is üressé teszi). Illetve itt vannak azok a beállítások, amelyek erre, a netes verzióra igazak.

Az Account alatt lehet alias mail címet megadni. Az Autoreply a távollévők öröme és a köremailek halála. A Mail Forwarding akkor jó, ha az @icloud.com címedet nem használod, de olvasnád az ide érkező leveleid. A képen is látható Composingban adható meg, hány másodperced legyen a tévesen elküldött levelet megölni, illetve itt adhatod meg aláírásodat.
Az iCloudos Mail és a többiek akkor is hasznosak és használandók, amikor szinkronizálási gondod van. Az iCloud felhő az Apple felhőhöz, internethez csatlakozik közvetlenül, mivel annak része. Ha itt megvan egy mail, fájl, és az eszközödön nincs, akkor szinkronizációs gond van.

Fájl mentés iCloudba

Aki engedélyezte a Macen, hogy a Dokumentumok (és Íróasztal) mappája az iCloudban legyen, annak érdemes a következő Finder gyors-parancsot létrehozni. Ezzel bármelyik fájlt egy két-három kattintással a felhőbe mentheti. Mutatom, hogyan!

Indítsuk el az Automatort! Válasszuk a Gyorsműveletet! (1 – a képen egyes mutatja). Adjuk meg (2), hogy a parancsunk fájlokra és mappákra legyen csak kiadható, azaz csak akkor jelenik majd meg, ha fájlt, fájlokat vagy mappát választunk ki. Adjuk meg (3), hogy a parancs csak Finder használatakor legyen elérhető! A jobb szélső oldalsávon válasszuk ki a Fájlok és mappák gyűjteményt. A megjelenő parancsok közül a Fájlok áthelyezése parancsot húzzuk oda, ahol a (4) számot látjuk. (A parancs fel fog csúszni, keine pánik. A fenti képernyőkép nem valós, szerkesztett.) Az Ide: legördülő menüben válasszuk ki azt a mappát, ami a mozgatás célja. Ha engedélyezted az iCloudnak a Dokumentumok mappa magába szívását, akkor azt választva kerülnek majd a fájljaid az iCloudba. Ha egy Dropboxos mappát adsz meg, akkor oda lesznek a fájlok átmozgatva. Ha nem a mozgatás, hanem a másolás parancsot használod, akkor az eredeti helyen is marad a fájl és a megadott helyre is átmásolódik. Ha a parancsban szereplő célmappán tartod az egeret (nem lenyomva, csak rátolva), akkor megjelenik az útvonal, itt tudod leellenőrizni, hogy oda kerülnek-e majd a fájlok, ahová szeretnéd. Na, ez látható a (4) szám mögött, félig takarásban, mert figyelmetlen voltam.
Meglepő módon kész is vagyunk, mentsük el a művünket! Én "2idloud" nevet adtam, de mindenki úgy nevezze el, ahogy értelmesnek találja. Ne zárjuk be az Automatort, teszteljünk előbb, így – ha kell – egyszerűbb lesz módosítani. Teszteljünk! Keressünk egy lényegtelen fájlt és kattintsunk rá két ujjal vagy az Option/Alt lenyomása mellett, hogy megjelenjen a helyzetérzékeny menü.

A helyzetérzékeny menüben is megjelenhet (5) a parancsunk, de a Gyorsműveletek (6) alatt biztos meg fog. Ha kiadjuk, megy a fájl oda, ahová az Automatorban megadtuk. Ellenőrizzük le, hogy az történt-e, amit akartunk. Ha igen, nagyon boldogok lehetünk, ha nem, akkor javítsuk, módosítsuk az Automatorban a parancsot, amíg nagyob boldogok nem leszünk!
Előfordul, hogy változnak a szelek, egy gyorsműveletre már nincs szükség, zavar. A következő ábra mutatja, hogy tudjuk elrejteni.

Vagy a (6) Testreszabás... parancsot adjuk ki, vagy direkt megnyitjuk a Rendszerbeállítások > Bővítmények ablakot, és a (7) nem kívánt Gyorsműveleteket kikapcsoljuk. Vagy be.

Gyorsművelet bónusz

Hogy ne hasonlítsunk klasszikus felhasználói leírásra, ahol a legfontosabb dolgokat nem említik meg, ellenben a triviálisról hosszan beszélnek, jöjjön egy táltos-tipp és a válasz arra a kérdésre, hogy hol vannak a Gyorsműveletek fájljai.
Táltos-tipp
Ha a (4) parancsnál a Beállításokban bejelöljük az "Ezen művelet megjelenítése, ha fut" opciót, akkor e parancs végrehajtásakor párbeszédablakot kapunk, ahol tudjuk a célmappát módosítani. Viszont cserébe a Gyorsművelet itt mindig megáll.
Gyorsműveletek fájlok
A (7) ablakban az adott műveletre hívjuk elő a helyzetérzékeny menüt, és válasszuk a "Megmutatás Finderben" parancsot! Figyelem, a megnyíló ablakban óvatosan garázdálkodjunk!

Mi van a Macen és mi van a felhőben?

Az informatikusok és a felhős-szolgáltatók arra törekednek, hogy a fájlok kezelése, megosztása olyan egyszerű legyen, mint egy fejsze. Sokuknak is a csapások, és sokan a lábukba vágnak. A szakemberek célt értek, a felhasználó nem tudja – nem is kellene az elméleti szép világban –, hogy hol is vannak a fájljai. Nem is fájlok, hanem a képek, meg filmek, meg doksik.

iCloud Drive
Az iCloud a gyanútlan felhasználó megtévesztésének nagymestere. A szokott, és kicsit lentebb Dropbox alcím alatt leírton túl arra is képes, hogy az Íróasztal és Dokumentum mappákat a felhőbe, az iCloudba szipkázza és tárolja a lokális tárhely, az SSD helyett. Hogy a felhasználó ezt ne vegye észre, például akkor, amikor net nélkül van, ezért a felhős fájlokat, vagy egy részüket az SSD-n is tárolja. Ez okozhatja a tárhely fogyását, hiába "másoltam mindent a felhőbe". Az SSD-s tárolás másik oka, hogy a legerősebb net is harmat gyenge még egy merevlemezhez képest is, az SSD meg sokkal, de sokkal gyorsabb. Persze egy 1,2MB-os doksi gyorsan lejön a neten is, de egy 896GB-s kép már nem. Tíz ilyen kép már nagyon nem.
Akinek van elég tárhelye a gépén (a földön), az, ha csak nincs értelmes, nyomós oka, ne tartsa az Íróasztalt meg a Dokumentumokat a felhőkben. Nyomós ok az, ha érted, amit csinálsz :), egyáltalán nem nyomós indok az, hogy így biztonságban vannak a fájlok. Bár igaz, hogy egy SSD hamarabb megy tönkre, mint egy felhő, de a biztonsági másolat az a TimeMachine.
Az iCloud Íróasztal és Dokumentum (is) elérhető a Finderben. De az, hogy ott látjuk az iCloud alatt, pont azt jelenti, hogy ezek a felhőben vannak, és nem a Macen.

Dropbox és társai
E bejegyzés írásra az elmúlt két nap öt távkonzultációja késztetett, érdekes módon az összes megoldandó problémát a címben írt kérdésre adott rossz válasz okozta. Nem csak rendet raktunk a gépeken – Teamviewer, hogy lássam, de az ügyfél dolgozik –, de mindenki megértette (remélem), hogy mi volt a gond. Ha nem találkozunk többet, akkor az a siker!
A Dropbox, amit sokan használnak az eszközök közti adatátvitelre, sokan azért is, mert nem Maces eszközzel is elérhető, szintén képes beépülni a Finderbe. Sőt! A Droboxnál megszabhatjuk, hogy melyik Dropboxos mappa legyen a Macre szinkronizálva. A szinkronizáció azt jelenti, hogy a Macre fizikailag átmásolódnak az adatok, helyet vesznek el az SSD-ről, de megmaradnak a felhőben is. Ha a Mac nincs a neten, akkor is tudjuk ezeket a mappákat használni. (Haladóknak: az iCloud olyan Dropbox, amelyből csak az Íróasztal és Dokumentumok mappának lehet Maces másolata. A Dropbox bármelyik mappájának.)
Attól, hogy a Dropbox mappát szinkronizáljuk, az helyet vesz el a felhőben is. Sokan használják a Dropboxot képek automatikus feltöltésére (Camera Uploads mappa). Minél többet fotózunk, annál hamarabb telik meg a Dropbox. "Nem töltődnek fel a képek!" – ismerős mondat? A Dropbox alól időről-időre ki kell másolni a képeket, doksikat olyan mappába, ami nem felhő-érintett.

Oldalsáv, mappák gyors elérése Mac-en

Mindenki használja, aki Macet használ. Az Oldalsáv a Finder bal oldali, szürkés hátterű csíkja. Ha ott kiválasztok egy mappát, elemet, akkor azonnal annak a tartalmát látom, nem kell a teljes elérési útvonalat végigjárnom. Érdekes módon a használók egy jelentős része nem tudja, hogy az Oldalsáv testre-szabható. És érdemes szabni. (És nem lehet elszabni – gonoszkodott a Gonosz Almalap.)

Az egyik testreszabási lehetőség, ha a Finder > Beállítások > Oldalsávon bejelöljük, mi legyen látható és mi ne. Az Íróasztal és Dokumentumok mappa attól függően látható a Kedvencek vagy az iCloud alatt, hogy engedélyeztük-e ezen mappák iCloud felhőben történő tárolását.
A másik lehetőség, hogy az Oldalsávra szánt mappát (könyvtárat, directoryt, foldert) megfogjuk, és áthúzzuk az Oldalsávba két elem közé (nem rá, mert az mozgatást jelent). Eltávolítani a megunt, már nem használt elemet úgy lehet, hogy rákattintva előhívjuk a helyzetérzékeny menüt (két ujjas kattintás vagy Option/Alt kattintás) és ott megtaláljuk az eltávolító utasítást.
Azért érdemes az épp gyakran használt mappát kitenni az Oldalsávra, mert bárhol mentéskor, megnyitáskor egy kattintással elérjük. A szinkronizált mappák, mint például egy Finderben is elérhető Dropbox mappa, is kitehető oldalsávba.

Ha igazán félted Macen az adataidat

Senki sem szeretné, ha az adatait bárki megnézhetné, a védekezés több lépcsős. A géphez jelszóval férünk hozzá – kötelezően. Jelszó még egy otthoni gépen is kell, hogy legyen, mert ha ellopják és nincs, akkor... Persze lehet órával, golyóstollal meg bármilyen más eszközzel hozzáférést feloldani egész addig, amíg azt el nem lopják. Képőzéseken az adatvédelmi beállításoknál, amikor a FileVault-ig jutunk, a félelem fokát szoktuk emlegetni. Minél inkább fontosak, érzékenyek az adataid, annál inkább vágyhatsz a FileVault használatára.

FIGYELEM!
A FileVault nem játék, az elfelejtett jelszó el van felejtve – az adatokkal együtt.

Még egy FIGYELEM! Ha a Maceden a fenti párbeszédablakban azt olvasod, hogy a FileVault aktív, kikapcsolni tudnád, ne kattints erre a gombra! Ha nem engedélyezted és más sem engedélyezte (admin, rendszergazda, bárki), akkor a felirat szoftverhiba – szomorú tapasztalat alapján. Hagyd így, ne kattints rá!
Ha iMac Pro vagy másik, Apple T2 chippel rendelkező Mac géped^* van, a meghajtón található adatok automatikusan titkosítottak. A FileVault további védelmet biztosít. Az engedélyezés után döntened kell, miként szeretnéd a titkosítás kulcsát őrizni.

A második esetben az Apple ajánlása az, hogy a kulcsot (jelszót) ne tárold a Macen – hiszen ha nem tudod, akkor megnézni sem tudod –, hanem írd fel, vagy tárold más eszközön. WTF? Pont arról van szó, hogy ne írjuk le a jelszavakat! Szóval az első, iCloudos változat a jó megoldás!

És még pár biztonsági beállítás

Azért állítottam egy perce a jelszó igénylését, mert ennyi ideig vagyok képes futni az után, aki viszi a gépem. Komolyabban: a Mac kijelzője elhalványodik, mielőtt bealudna. Ha ülök a Mac mellett, de nem használom, de bármi miatt nem szeretném, hogy elaludjon, akkor így egy percem van, hogy jelszó megadása nélkül újra felébresszem. Az egy perc azért is jó, mert egy megbeszélésen, bárhol, ahol felállunk, kimegyünk a szobából, elfelejteném lecsukni a Macet, az bealszik – remélhetőleg még azelőtt, hogy valaki elé ülne.
Üzenet megjelenítése, a BRFK Rablási Alosztálya (ha jól emlékszem tíz év távlatából) két munkatársa mondta egy képzésen, hogy a "Hozd vissza, mert letépem a f@rk@d!" maximum mosolyt csak a tolvaj arcára, aki a Macet század áron adja el alkatrésznek. A "300e visszavásárolom, telefonszám" meg hülyeség, mert úgy sem hív fel, viszont tudja, hogy van 300 ezred, meg a telefonszámod, tehát talán érdemes a címet lakásfeltörőknek átpasszolni. Végül bármi is írsz ide be, az olyan legyen, hogy más is megláthassa – akár a főnököd vagy egy előadás közönsége (szomorú, vicces és harsogva röhögős tapasztalat).
Ha egyáltalán van ilyen opció, az automatikus bejelentkezést nem engedélyezzük! Te hány másodperc alatt írod be a jelszavad? Biztos gyorsabban, mint az, aki nem ismeri! Mindig használj jelszót a gép eléréséhez!


^* A teljesség igénye nélkül: iMac (2017), Mac mini (2018), Mac Pro (2019), MBA, MBP (2018) óta T2 chipes.

Mac, fotók, megosztott mappa, ingyen ebéd*

Pár napja örvendtem, hogy a Megosztott mappák használatával milyen jól megoldható a Részleges fénykép-szinkronizáció iClouddal. Annyira örültem a megoldásnak, hogy nem próbáltam ki, hanem egyből megosztottam. Ha teszteltem volna, nem lett volna olyan széles mosoly az arcomon. A szinkronizálás természetesen működik. De.

De a képek a Macen (sem) kerülnek be az eszköz képei közé – jogosan, hiszen felhős megosztás képei. Ezért a képek automatikus feldolgozása sem működik. A megoldás roppant egyszerű, a Megosztott mappából a képet át kell húzni a Könyvtárba. Ám ez nem mozgatás, hanem másolás, a kép a Megosztott mappában is megmarad – nagyon helyesen. Ha csak az adatszinkronizáció uralása végett magunkkal osztjuk csak meg a képeket, akkor nincs más dolgunk, mint a kép Könyvtárba húzása után a Megosztott mappából törölni kell – figyelem, a kép "lementését" az összes eszközön kézzel kell megtenni, kivéve azt, amelyen létrehoztuk, ott a Könyvtárban keletkezett, ott meg is maradt.
A kép bal oldalán, az Oldalsáv a fontos. Legfelül a Könyvtár, ahová a képnek kerülni kell, ha használjuk a Fotók kép-rendező eszközeit. Olyasmiket, mint alatta a Médiatípusok, vagy a lejjebb lévő, de már nem látható Saját Albumok.
* Nincs ingyen ebéd. A címért elnézést, de (1) utálom a tíz soros címet, (2) ez meg olyan, mint ha tagek lennének.

Részleges fénykép-szinkronizáció iClouddal

Sokunk öröme és bánata az Apple faék egyszerű fénykép-szinkronizációja eszközei közt. Roppant praktikus, hogy amit az egyik eszközzel (iPhone) fotózok, az automatikusan elérhető a Maces Fotókban. Vagy ott, ahol a szinkronizációt engedélyezzük. Az automatizmus jó, de. Eddig az SSD-k kis kapacitása (128GB-256GB) miatt a több ezres fényképtárak szinkronizálása öngyilkosság volt, az SSD-k beteltek. Vagy az iCloud tárhelye (5GB-20GB-100GB) volt kevés. És nem mindig szeretnénk minden képet össze-vissza szinkronizálni. Jó pap holtig tanul, egy elfogott emailből nagyon jó ötletet merítettünk, hogy lehet a képeknek csak egy részét szinkronizálni maradva az Apple almáskertjében (nincs szükség külső alkalmazásra) – cserébe némi munkánk lesz a teljes automatizmushoz képest.

A kép mutatja a lépéseket Macen. Engedélyezzük a Megosztott mappák használatát, majd létrehozunk legalább egy megosztott mappát. A megosztott, nevének megfelelően, másokkal is megosztható – de nem kötelező a megosztás. És itt a pont, nem osztom meg senkivel. Így nem az összes képem szinkronizálódik – ezt az opciót nem engedélyeztem –, csak azok, amelyek a megosztott albumban, mappában vannak. Ebbe viszont kézzel kell belepakolnom a képeket. Valamit valamiért. Meg lehet próbálni Automatorral (ősztől Shortcuts-cal) ügyeskedni, de nem sok segítséget nyerünk.
Persze, ha olyan megosztott mappát hozunk létre, amit tényleg szeretnénk más Apple ID-s ismerőssel megosztani, annak sincs akadálya. Ez lehet megoldás családok, közösségek közös fotógyűjteményének létrehozására. Arra figyeljünk, hogy a megosztott mappa a létrehozó iCloud tárhelyéből vesz el helyet.

iPhone-on sem nehéz feladat a megosztott album létrehozása. Album vagy mappa? Ugyanaz, szerintem a fényképek esetén az album jobb megnevezés. A jobb oldali képen látható a Macen létrehozott osztott album. A plusz jelre kattintva tudnék további képeket hozzáadni ehhez az albumhoz. Általában az iPhone-nal fotózunk, így az osztott album esetén ez a kényelmetlenség, a kézi képhozzáadás. A nyereség: lassabban betelő tárterület, kézben (ujjban!) tartott képszinkronizáció.

Család a Macen

Gyors képzés jön a Családi megosztásról (Family Sharing) Macen. Viccelődjünk el, hogy amúgy is a sharing-economy-ban élünk, illetve nem osztani, hanem összetartani kell - maradjunk is ez utóbbinál, mutatjuk a módját az Apple ID világában.

Nyissuk meg Macen a Rendszerbállításokat (az Alma menüből akár), és válasszuk a Family Sharinget (feltételezem, hogy már mindenki Big Surt használ). Az iPaden és iPhone-on is lehet családot építeni, bontani, átalakítani, de ez most Maces tutorial. Az Apple - informatikai megfontolásból - egy családfőt és öt családtagot álmodott meg, ezek a limitek. A családfő, a képen Ferenczy Gábor, hívhatja meg a családba a többieket, illetve oszthatja meg az erőforrásait (mindjárt).
A meghívás a lista alatti plusz jelre kattintva lehetséges.

A "Most nem" és "Személyek meghívása" értelemszerűen használandó. A "Fiók létrehozása gyermek számára" érdekesebb. Itt hozhatunk létre 13 évnél fiatalabb számára Apple ID-t. Azért jó, hogy van sajátja és nem a mienkét használja, mert így van sajátja és nem a mienket használja. Azaz, nem tud akarva-akaratlanul kárt tenni a mi Apple ID-nkhez kötődő dolgokban, nem fér hozzá a hitelkártyánkhoz (sorry Minecraft és tsai.). Sőt, ha vásárolna, ahhoz nekünk aktívan, engedélyezve azt, kell hozzájárulnunk.
Arra nagyon figyeljünk, hogy gyerek Apple ID nem törölhető a család kötelékéből, csak másik családi megosztásba adható át. Ennek szépségével és mosolyfakasztó voltával most nem foglalkozunk.

A családban persze lehetnek felnőttek is, akiknek saját Apple ID-jük és saját kártyájuk van. Nekik is öröm lehet, ha a "Saját vásárlások megosztása" opciót bejelölöm, így amit én vettem, az nekik ingyen elérhető. Ha mindenkinek kell a családban egy fizetős app, akkor ez a gazdaságos megoldás.
Ahogy az a bal oldalsávon látható, mást is megoszthatunk a Családi megosztás keretében, így az Apple előfizetéseket (Apple Music, Apple TV+, Apple Arcade) és más, erre a feladatra képes, más fejlesztőktől származó szolgáltatást.

Talán a legfontosabb Apple ID-hez kötődő szolgáltatás az iCloud tárhely – nos ezt is megoszthatjuk a családdal, feltéve hogy 200GB-os előfizetésünk van.

Mac iCloud Keychain

Sokan használják az iCloud Keychaint Macen. A Keychain, azaz Kulcskarika, tárolja számos jelszavad, 256-bit AES titkosítást használva, a megoldás biztonságos. Az iCloud Keychain az Apple felhőszolgáltatása, amely a Macen (szerencséseknek: Macjeiden), iPhone-on, iPaden levő jelszavakat szinkronizálja - amennyiben az adott eszközön ezt engedélyezted. Használatának előnye innen nyilvánvaló: ha valahol jelszót kell cserélned, az a többi eszközödön is frissül. Jelszóból pedig tengernyi van: honlapok, appok, wifik, internetes accountok... Ha iPhone-nal vagy Apple Watch-csal (ez a "-csal" milyen rondán néz ki) fizetsz, akkor a kártyád adatai is a Keychainben tárolódnak. A hitelesítés eszköze lehet az arcod (Face ID), az ujjad (Touch ID). Ha a gépelés mellett döntesz, akkor az iOS 13/Catalina óta két lépcsős hitelesítést kell választanod, ha használni szeretnéd.

A szinkronizáláshoz idő kell. Ha lecserélted valahol a jelszót, adja az Apple-nek tíz percet, hogy elvégezze a szinkronizációt. A kapkodás, türelmetlenség – szomorú tapasztalat – hosszú ideig eltartó házifeladathoz vezet.

A biztonsági adatmentés 3-2-1 szabálya

A legnagyobb adatbiztonsági kockázat a felhasználó – ez közhely. És természetesen nem én vagyok a hibás, ha a jelszavam 1234, és "hát gondoltam rá, de...", ha nincs biztonsági mentésem, amikor az utódok összes képe – nulla és hat éves koruk közt – az épp kipurcant SSD-én volt, kizárólag. Pedig nekünk, Maceseknek, rém egyszerű a megoldás. Még a paranoiásoknak is. Még a nagy céges protokollt követőknek is.

1. Milyen gyakran kell biztonsági mentést készíteni? Macen a Time Machine a megoldás. Time Machine használatakor elég a gépet 2-3 naponta csatlakoztatni a külső merevlemezhez, egységehez, de 14 napon belül mindenképp. A biztonsági mentés nem csak arra jó, ha gajra megy az SSD, de arra is, ha régebbi anyagra van szükség, vagy valamilyen fájlnak a korábbi másolatára. A Time Machine használata az alap, ennél kevesebb az kevés.
2. Nem csak a Macben levő SSD hibásodhat meg, hanem a Time Machine használta merevlemez is. Ez akkor gond, ha gyakran kell fájlok korábbi verzióit visszaállítani, vagy már törölt fájlkokat visszaállítani (zombifájl!). Egy biztonsági mentés céljára szolgáló merevlemez kevés, kettő kell.
3. A külső merevlemez nagyon jó ötlet, de sajnos nem csak tönkremehet, de el is lophatják, leéghet a ház, és ekkor együtt tűnik el a Mac és a biztonsági mentés. Erre az online mentés, felhőbe történő mentés a megoldás. Sajnos a Time Machine ezt nem tudja – de szerintem a sávszélesség növekedése, az adatátvitel gyorsulásával meglesz ez is. Most is meg lehet oldani némi buherával, csak egy gond van: az első mentéskor a teljes SSD-t menti a Time Machine, ami terrabájtokat és órákat, tízórákat jelent egy átlagos netkapcsolaton.
4. Az iOS eszközök – iPhone, iPad – már képes az iCloudba menteni a biztonsági másolatot. De ennek ára van, a kínált ingyenes 5GB tárhelyre nehéz egy 128-256GB-os eszköz összes adatát lementeni. És az iCloud tárhelyet nem csak erre használjuk. A kényelemnek ára van, érdemes nagyobb iCloud tárhelyet vásárolni.
5. A 3-2-1 szabály. Ez nem nagyvállalati megközelítés, ha nem csak kata miatt vagy egyéni vállalkozó, de Macet (vagy mást) használsz, akkor rád is érvényes. 3: ennyi példányod legyen az adataidról, praktikusan Mac és két külső merevlemez. 2: Bár az iMac vagy a Mac Pro alkalmas arra, hogy a Time Machine merevlemeze is a gépben legyen, vagy szinte benne, a másik mentés mindenképp külső merevlemez legyen (fizikai meghibásodás a gépet hazavághatja mindkét tárhellyel). 1: fizikailag az egyik másolat másik helyen legyen, mint a Mac (az egyik mentés otthon, a másik az irodában, te meg Mackel a hónod alatt a kettő között pndlizel).

Apple Music/Zene ikon-magyarázó

Általában van wifi, net, 3G-8G. De néha nincs. Például repülőn. Így nem mindegy, hogy a repülés alatt hallgatandó zenéd a felhőben van, amelyet ugyan látni fogsz 39 000 láb magasan, de sztreamelni, hallgatni azt nem – ha csak nincs a repülőn wifi. De honnan lehet tudni, hogy mi van az iPhone-on, iPaden és mi a felhőben. A számok, zenék – de más esetben fájlok – melletti ikonról. Ezekkel találkozhatsz:

Van egy jó hírünk és egy rossz. A jó, hogy a zene megvan, megvetted, vagy az Apple Musichoz adtad. A rossz, hogy nincs az eszközödön. Klikk az ikonra, hogy letöltsd! És igen, ellenőrizd le, hogy a felhő eltűnt-e a zene mellől! Ha sok zenét húzol le egyszerre, akkor ahhoz idő kell. Pontosabban sávszélesség, amin egy nyilvános wifin sok más sorstársaddal osztozol.

Ez azt jelenti, hogy a zene ... hát nincs meg, és az Apple nem nagyon fog segíteni. Érdemes megpróbálni a Zene (Music) alkalmazásban a Fájl > Könyvtár > Update Cloud Music parancsot, segíthet. Ha nem, akkor ... az Apple javaslata az, hogy tedd újra a rendszer részévé a zenét. (A Gonosz Almalapnak is van javaslata erre az esetre az Apple számára, hogy mit tegyen a mi részé cenzúrzva)

Rossz hír. Amikor az iTunes accountoddal szinkronizált iPhone-ról vagy iPadről törölsz egy zenét, az törlődik a többi eszközödről is, az ikon ezt mutatja. Mentési lehetőség, ha Macen vagy más informatikai eszközödön, netán egy Windowsos pécén még meg van a zene. (Mondjuk ez repülőtéren édes vígasz.)

Ez a letöltés a felhőből nem fog összejönni. De most miért nem? A legtöbb esetben az ok az, hogy a fájl túl nagy, 200MB-nál is nagyobb vagy nagyon sz@r rossz minőségű (96kb/s alatti), hogy ez utóbbi miért fáj az Apple-nek? Bár nem direkt erről szól, de ebben a bejegyzésben leírtam, miért nem szereti az Apple, ha gagyi a mások által eszközére tett bármi. Megoldás? Macen szétdarabolni a túl nagy zenét, vagy megpróbálni AAC-re konvertálni (hangban biztos nem lesz jobb, de lehet, hogy az Apple így megeszi). Egyik sem reptéri feladat, természetesen.

Ha egy zenéd többször található meg a könyvtáradban, akkor látod ezt az ikont. Az Apple szerint, mert gyakran nincs így. A Zene alkalmazásban Fájl > Könyvtár > Show Duplicate Items sem rossz gondolat, de a profi az alt/option nyomva tartása mellett adja ki ezt a parancsot, ekkor a Show Exact Duplicate Item hajtódik végre. Elődordulhat, hogy megvan egy zene stúdió- és számos koncert felvétele, azonos metaadatokkal, az utóbbi esetben a tényleg egyező zenéket mutatja meg a Mac.

Nem szinkronizál az eszköz. Ellenőrizd le, hogy kell-e neki? Bekapcsoltad a szinkronizációt? Ha nem, akkor gondold át, mert a szinkronizáció nem érdeklődik fájlonként, hogy kell-e, elkezd letölteni. Ha 9G-n vagy, nem wifin, akkor lehet, hogy az adatátvitel nincs engedélyezve, vagy elfogyott a keret. További ötletek: van elég hely az eszközön? Nem töltesz, szinkronizálsz mást is? Ha szerinted minden ok, akkor szomorúság van, mert az Apple-nek sincs több ötlete.

Maces alkalmazás ajánló: Ulysses

Elsőre a megtévesztő "Betűtenger hajósa: Odüsszeusz" címet szántam ennek a bejegyzésnek, melynek tárgya a szöveget írók és gondozók egyik kedvenc szoftvere – Macen is. Az Ulysses helye nem a fapados Szövegszerkesztő és a mindenre képes InDesign között van, még a Worddel, Pages-zel sem vetném össze, inkább ez utóbbi mellett áll. A szövegszerkesztő címkét kapott alkalmazások általában szóló szövegek írására, csicsázására, formázására készülnek. Az Ulysses a párhuzamos, időben elhúzódó munkát támogatja. App Store link.

Az alkalmazást én ugyan nem használom, mert nincs – momentán – Ulyssest igénylő feladatom. Mac használati tanácsadásainkon viszont már többször láttam, használtam. Az én, e rövid, tapasztalatom alapján jól kezelhető, értelmes, felhasználóbarát szoftver. Ugyanakkor több, mint egy számológép, érdemes elolvasni a "hogyan használd" leírást, vagy megnézni a vonatkozó videókat.

Oldalt áll
A 2016-ban Apple Design Awardot nyert Ulyssess "oldalt állását" igazolja a következő képernyőkép, nézd az oldalsávot balra!

Az Ulysses futtatható iPaden és iPhone-on is – mindig elcsodálkozom, hogy lehet tenyérnyi eszközön alkotó munkát végezni, de. Az eszközök között iCloud szinkronizációval él a program. Ami szomorkás, hogy fizetős: 1890 forint havonta vagy 15 490 forint évente. Nem egy sör ára0, de annak, aki kihasználja az Ulysess szolgáltatásait, szerintem, nagyon megéri.

25 millió iCloud felhasználó érintett – na még ez is...

A Delta légitársaság beismerte, hogy hajnalban, magyar idő szerint 3:26-kor az egyik járatuk tévedéből átrepült az Apple iCloudon. Az Atlantából San Francisco felé tartó Boeing 767-es egy hatalmas vihar elől tért ki leszállás közben Cupertino felé. Az iCloud tárolja, tárolta sok millió felhasználó fényképét, dokumentumát, biztonsági mentését.

Amikor a pilóták észlelték, hogy belerepülnek az iCloudba, már késő volt. Steinhőfer kapitány, a gép pilótája nyilatkozata szerint amikor észlelték, hogy merre tértek ki, addigra már át is repültek a felhőn. "Nagyon sajnálom, ami történt, de 196 utas biztonságáért voltam felelős."

Az Apple első nyilatkozata szerint negyedszáz millió biztonsági mentés veszett el végleg, visszaállíthatatlanul, de szerencsére emberi életben nem esett kár. Az Apple üzenetet küld neked is, ha érintett vagy az esetben és tanácsokat ad, miként tehetsz többet adataid biztonságáért. Tim Cook első twitter üzenetében jelezte, hogy az Apple kezdeményezi az iCloud felhő körül no-fly zóna kialakítását.

Egy megkérdezett biztonsági szakember, Erbeszkorn szerint a fenti eset is rámutat, hogy a felhő nem kínál tökéletes megoldást, érdemes Time Machine-t használni.

Forrás: Thin Air Today

De hová lett az iTunes? Finderbe, ...

Az új macOS (Catalina) egyik legjobb hozadéka – a többit még keresem – az iTunes szétdarabolása. A következő bejegyzésekben megkeresem, hová vándoroltak át az iTunes egyes részei. Kezdjük az iPhone, iPad elérésével, ahol a szinkronizáció, mentés, adatcsere állítható, adható meg.

Nem túl gyakori, hogy az iPhone-t kábellel kötjük össze a Mackel, de azért előfordul – én például így hotspotolok, ha nincs vagy gyenge a net a közelben. Korábban az iTunesban értük el azokat a beállításokat, amelyek a Catalimában átkerültek a Finderbe. Még egyszer: kábellel összekötve látjuk csak az iOS eszközt.
Az állítási lehetőségek egyértelműek, nem is mennék végig rajtuk, kivéve az archiválást. Itt (is) megadható, hogy az iPhone hová készítsen biztonsági másolatot. Aki az iCloudot választja, az az iCloud tárhely terhére készíti a mentést. Előnye, hogy nem kell a telefont a Machez kábellel csatlakoztatni, teljesen automatikus, hátránya, hogy viszi a felhős tárhelyet és a wifi/mobil adatforgalmat. A Macre készülő biztonsági mentés előnye, hogy nem viszi a tárhelyet, sávszélességet, hátránya, hogy kábeles, kattintós. Bármelyiket is választjuk, érdemes a korábbi, már nem használt, esetleg nem is létező eszköz mentését törölni, hogy helyet szabadítsunk fel.
Azokat is megértem, akik nem készítenek biztonsági mentést mondván, minden iPhone alkalmazásuk újra letölthető és minden iPhone adatuk felhőben tárolt.

A Zene, Filmek, TV-műsor, Podcast, Hangoskönyvek, Könyvek, Fotók – képen ez utóbbi látható – szinkronizálási beállítását is a Finder örökölte meg. A szinkronizálás szó az Apple értelmezésében egykor azt jelentette, hogy ami a Macen, az kerül az iPhone-ra – és sokak nem kis bosszúságára ezt úgy hajtotta végre az Apple, hogy mindent törölt az iPhone-ról, majd ami volt a Macen, azt átmásolta, rengeteg adatvesztést okozva így. Bevallom, most nem teszteltem, hogy az Apple értelmezése változott-e – remélem: igen –, viszont szóltam, nagyon óvatosan.

Ha iCloudon át szinkronizálom a Kontaktokat és a Naptárat az eszközeim közt, akkor a Finderben nincs mit tennem. És ez megint: jó. Nagyon ritka esetet az, amikor kézi szinkronizáció jobb, mint az iCloudos, automatikus.

iTunes – púp hátán púp
Az iTunes az egyik legrégebbi Maces alkalmazázás. Eredetileg zenék bedigitalizálására, rendezésére és saját játszáslisták készítésére és CD-re írására fejlesztették ki 1998-ban. A Casady & Greene cégnél és SoundJam MP névre hallgatott. A céget még ebben az évben felvásárolta az Apple.
Az iTunes bővült a netes rádióadók elérhetőségével, az iPod kezeléssel, a fénykép kezeléssel, a videó kezeléssel, a hangoskönyv kezeléssel, az iTunes Music Store és utódai kezelésével, a podcastok kezelésével, az egyetemi podcastok kezelésével, az iPhone kezeléssel, az App Store kezeléssel ... hogy csak a legnagyobb bővítéseket említsem.
Így lett az egykor könnyen kezelhető, jól áttekinthető alkalmazásból egy utált monstrum, amely nehézkes, illogikus és jaj.
Ezért örülünk annak, hogy az Apple szétdarabolta az iTunest. És mint minden újdonságot, ezt is meg kell szokni.

Hová lett az iTunes? Zenébe...

A Zene alkalmazás örökölte az iTunes ikonját és az iTunes eredeti tudását. Ahogy ezt pénteken megírtam, 1998-ban a Casady & Greene fejlesztette iTunest zenék bedigitalizálására, rendezésére és saját játszáslisták készítésére és CD-re írására és vásárolta fel az Apple őket cégestül, szoftverestül. Ha CD-t talán már senki sem ír, a Zene végre visszanyerte áttekinthető voltát.

Album nézet

A Zene szép, tiszta, klasszikus Apple időket idéző felületén logikus elrendezésben találjuk meg az iTunesos zenéket. A videókat nem, de a zenei videókat igen. Akik nem nagyon figyeltek arra, hogy melyik nézni való milyen besorolású, azok se ijedjenek meg, semmi sem veszett el, csak az Apple szétpakolta a saját logikája szerint más és más alkalmazásba.
Azt tudtad, hogy ha több Zene könyvtárad is lehet, a Zene indításakor az Alt/Option billentyű nyomva tartásával tudsz köztük váltani?

iCloud szinkronizáció

A Zene > Beállítások > Általános párbeszédablakban fontos, az összes Apple ID-s eszközünket érintő döntést hozhatunk. Nem tudom érthetőbben írni, mint ahogy az ablakban olvasható – ez dicséret volt! –, tessék elolvasni, hogy melyik döntés mivel jár. A "minden eszközünkön minden zene" azzal is jár, hogy a zene helyet foglal el. Automatikus szinkronizáció esetén automatikusan.
Mielőtt a repülőre felszállunk, ellenőrizzük, hogy a zene az eszközön van-e, vagy a felhőben és letölthető (lásd kis felhő ikon a zene mögött). Ha letölthető, akkor töltsük le, mert a repülőn általában nincs wifi.

Minden zenét a Zenébe!

A Zene > Beállítások > Fájlok párbeszédablakban fontos döntések tehetők. Egyrészt látjuk, hogy hol van a használt zenekönyvtár. Ha például 128GB-os az SSD a Macbookban, akkor életünk összes zenéjét nem érdemes a gépen tartani, lehet egy küldő merevlemezen. Amikor a külső eszközt csatlakoztatjuk, akkor a Zene indításakor Zene-könyvtár váltással hozzáférünk minden zenéhez.
Igen, nagyon javasoljuk, hogy a Zene minden zenét gyűrjön magába. A Zene a zenék tárolására adatbázis fájlokat használ. És nagyon zokon veszi, ha valamit nem talál. Ezért ne turkáljunk más eszközzel az adatbázisban – Finderrel se –, ha csak nem vagyunk szakemberek. Ha nem engedjük, hogy a Zene maga alá gyűjtse a zenéket, akkor egyetlen Zene ismerte zeneszám, azaz fájl, átnevezése, mozgatása a Zene hibás működését okozza.

iTunes Store

Talán írni is fölösleges, hogy a Zene alól elérhető iTunes Store-ban csak a Zene alkalmazásba bepasszoló zenéket találjuk meg.

Bónusz track
A Zene bejelentkezése:

Bárányok! Figyelem! Még mindig sikerül a fordítással mosolyt csalni arcunkra.

iCloud alapozó

Ismétlés a tudás édesanyja, újszülöttnek minden vicc új – időről időre beszélünk az iCloud alapokról. Az iCloud az Apple felhőszolgáltatása, ahol az Apple ID-vel azonosítod az eszközeidet. Az Apple célja az eszközök közti adatáramlás, amit az egyiken elkezdek, azt a másikon befejezzem. A cél szép, az oda vezető út hosszú és kanyargós (vö. The Long and Winding Road by The Beatles) és messze nem vagyunk a végén. Mutatunk pár fontos, hasznos beállítást!

Mire megy el az iCloud tárhelyem?

Alma menü > Rendszerbeállítások > iCloud párbeszédablak. Alul, a színes csík mellett a "Kezelés..." gombra kell kattintani, hogy alkalmazásonként lássuk, mi mennyi helyet visz el a felhő-tárhelyen. A színes csík nem pontos info, színezése iránymutató. A "Tárhely-előfizetés módosítása" gombra kattintva pillanatok alatt növelhetjük az iCloud kapacitásunkat. De ne ez legyen az első lépésünk, ha megtelne a felhő! Nézzük át, hogy tényleg mindenre szükségünk van-e?

Minél több tárhely, annál minőségibb a "csak egy sör ára" havonta. Ahogy ezt nem rég kiszámolta egy hazai blog (keresem, de nem lelem), hogy egy átlagos Mac felhasználó akár tízezer forintot is fizethet az Apple-nek ilyen-olyan (iCloud, Apple Music...) szolgáltatásaiért.

A Finderből is elérhetők az iCloud felhőben tartott fájlok. Ehhez persze a Finder > Beállítások > Oldalsáv párbeszédablakban be kell jelölni az iCloudot.

És íme, a felhőben levő mappák. Érdemes azokat a mappákat törölni, amelyeket már nem használt alkalmazás hozott létre. Nem is gondolod, de számos iOS játék és alkalmazás is imádja az iCloudra menteni az adatait. Én találtam hat éve játszott játék mappáját is.

iOS biztonsági mentések

Az iOS eszközeink – telefon, tablet – is az iCloudba végzi a biztonsági mentéseket. Igen, a 64GB-s készülékről is az ingyenes 5GB területre. Ugye nem is kérdés, hogy erre az kevés lesz? Amit biztos megtehetünk, a régi, már nem használt eszközeink utolsó mentésének a törlése, ezzel gigabájtokat nyerhetünk vissza.

Én nem használom az iOS biztonsági mentést – a Maces Time Machine-t viszont annál inkább. De miért nem használom? Mert nincs olyan adatom, ami csak és kizárólag az iPhone-ban vagy az iPadben lenne meg, hiszen mind, mind felhőbe szinkronizált. Az alkalmazásokat pedig az Apple ID-m használatával mindig le tudom ingyen újra tölteni. De ez az én döntésem, az Apple javaslata az automatikus iCloud backup használata. Persze – tette hozzá a Gonosz Almalap – nem nekem fizetnek az iCloud többlet tárhelyért, hanem én fizetek érte.

Az iOS eszközön (is) szabályozhatjuk, hogy melyik alkalmazás fér hozzá az iCloudhoz. Figyelem, ha valamelyiknek nem engedélyezzük, akkor annak adatai is a telefonon vagy iPaden lesz. Így biztonsági mentés híján adatvesztést kockáztatunk, az előző bekezdésre utalok.

Hogy kerül az asztal a felhőbe?

Így. Az iCloud használat engedélyezése után a Mac az Íróasztalt és a Dokumentomok mappát is feltölti a felhőbe. Ezt azért teszi, mert az Apple szerint van otthon az iMacünk, munkanapokon a MacBook Pro-val rohangálunk, míg hétvégére csak a könnyű MacBook Airünket visszük magunkkal. A bekapcsolt feltöltés után mindhárom eszközön ugyanazt látjuk majd az asztalon meg a Dokumentumok mappában.
Én meg úgy gondolom, hogy akinek egy Macje van, az a felhősítéssel nem hogy előnyhöz nem jut, de hátrányba kerül. Fogy a felhő tárhely. Folyamatos internet használat, hiszen egy doksi, kép asztalra mentése is azonnal felhőbe töltést eredményez. De még az ikonok átrendezése az asztalon is felhő kezelést indít. A rossz vagy lassú internet esetén nem férünk hozzá az asztalon vagy Dokumentumokban tárolt fájljainkhoz. Ezt elkerülendő az Apple egy rejtett mappában a Macen is megtartja a fájlokat – így helyet nem nagyon spórolunk meg a Macen.

És megszabadulni az asztal és Dokumentumok mappa felhősítésétől nem egy gyors dolog. Ha lekapcsoljuk a szinkronizációt, akkor a Mac rákérdez, mi legyen a felhőben levő fájlokkal? És innen egy másik bejegyzés, mert mindkét esetben – letöltse vagy ne – számos megfontolással kell élni, sok dologra odafigyelni.

Képekkel is percek alatt tele lehet pakolni a felhőt, ennél gyorsabban már csak videókkal lehet megtelíteni az iCloudot. A képek szinkronizációjáról eszközönként kell rendelkezni. Figyelj oda, a szinkronizáció nem csak a képek megosztását jelenti: ha az egyik eszközzel fotózom, akkor a másikon is látható lesz. A törlés is végigfut!

Mac Mail, Mail Drop meg pár apróság

Az Apple email kezelő alkalmazása a Mail, ebben a bejegyzésben pár ötletet mutatunk a használatára. De mielőtt belevágnánk, mikor vagy miért érdemes a Mailt használni? Ha csak egy gmail címed van, és semmi más, akkor talán érdemes azt böngészőből kezelni és nem betenni Mail alá. Ha irodai környezeted Microsoftos, akkor talán jobb, ha Outlookot használsz. A két "talán" értelme, az Apple a saját szoftvereinek teljes integrációjára törekszik. Erre példa a Megosztás menü (szinte bármelyik alkalmazásban), ahol a Mail az egyik választható lehetőség, a böngésző Gmail vagy az Outlook meg nem.

Egy alkalmazás megismerésének egyik módja, hogy megnézzük, mit lehet megtenni és letiltani a Beállításaiban. Aki nem szokott "csicsás" leveleket írni – fett, bold, kövér, italic, dőlt, kurzív... használata –, annak érdemes az Üzenetformátumot "Sima szöveg"-re állítani.
Itt állíthatjuk, hogy az oda-vissza menő levelekben láthatók legyenek az idézetszintek.

Figyeljünk arra, hogy kit cc-zünk be egy levélbe! Eszméletlen mennyiségű fölösleges levelet küldünk ilyen-olyan mentséggel. Ráadásul a sokak közt pattogó levél nehezen követhető, néha – párhuzamos válaszoknál – ketté válik, dugig van tartalmas "OK" válaszokkal.
Nagyon érdemes megfontolni, hogy ha nagyon sok levelezésünkben a "beszélgetés", a "thread", ott érdemes váltani csoportos csevegést támogató alkalmazásra vagy feladat-kezelőt, projekt-menedzser alkalmazást.

Még mindig gyakori hiba, hogy "kiadjuk" más email címét. Amikor több ismerősünknek írunk, akik nem ismerik egymást, ha a cc mezőt használjuk, akkor mindenki megkapja a másik email címét (is). Ilyenkor kell használni a bcc mezőt, a titkos másolatét. Ha ide pakoljuk a mail címeket, akkor a fogadó nem látja a többiekét.
Vigyázzunk! Figyeljünk arra, hogy amikor kapunk egy levelet, akkor azt nekünk írták, vagy csak be-cc-ztek vagy bcc-ben voltunk-e. Ebből tudhatjuk, hogy mi a feladatunk: válaszolni, tudni róla (és imádkozni, hogy térjünk át egy csoport csevegő vagy feladat kezelő alkalmazásra) vagy titokban tartani, hogy tudunk azt írtakról.

Ha @icloud.com végű mailt használunk feladóként, akkor érdemes bekapcsolni a nagy mellékletek küldését támogató Mail Drop szolgáltatást. Ilyenkor az iCloud tárhelyünket használva küldi a Mail a méreten felüli levelet, levél csatolmányt. Más esetben erre ott a toldacuccot vagy a WeTransfer-t.

Amikor 25 MB feletti a csatolmány, a Mail rákérdez.

Amikor a levél megérkezik, egy hónapig érhető el a csatolmány. Tehát ne bízzunk a Mailben, hogy ha majd két és fél év múlva szükségünk lesz a csatolt fájlra, akkor elő tudjuk keresni.