2022. május 16., hétfő

Gyűjtögető életmódot támogató alkalmazások

A nagyapám regiszteres füzetbe jegyezte be könyveit. Sőt, mivel sokat adott kölcsön, még klasszikus könyv-jegyei is voltak, amin nyomon követte, melyik könyve hol jár. Sokan gyűjtünk tárgyakat, amelyekről mi persze tudjuk(?), hogy melyik honnan, mikor, hány, ki és kivel a miért a hol. De néha jól jönne egy app, ami segít. Amivel a gyűjteménytől távol is tudunk dicsekedni. Öt ilyen alkalmazást említ az iLife, és a lap nyomán mi is.
A képért itt és most elnézést kérek attól, akit sért.

InVintory: Wine Collecting E szép nevű alkalmazás a bor gyűjteményünk nyilvántartását segíti, ami tipikus "first world problem". Persze használhatjuk arra, hogy a fogyasztott borokat, ajándékba adott és kapott borokat listázzuk. Több borhűtő elrendezést is ismer az app – a gyűjtőknek ez hasznos -, de bortrezor és más földi és föld alatti (pince) jóságok is kezelhetők. Evidens a címke fotó, adatok rögzítése. Nem használtam az alkalmazást, így nem tudom, hogy a magyar borok mennyire részei az alkalmazás adatbázisának – ha valaki megírná, megköszönöm! Az alkalmazás Macen és iPhone-on fut, ingyen letölthető, 4,7-es értékelésű.

Discollector Fizikai zenehordozóink – bakelit, kazetta, CD, LP, SP... – katalogizálását segíti. Fölösleges leírni, hogy a bedigitalizált zenét a Zene (Music, leánynevén iTunes) alkalmazással tartja rendben az Apple eszköz használó, de a Spotify-on és társain élők számára ez már csak apáik és anyáik ósdi megoldása :) Logikusan a zenészek, szerzők neveit, számok címét, kiadás helyét, évét és a kiadót, meg hasonló adatokat rögzíthetünk. A Macen és iPhone-on futó alkalmazás még nem kapott elég értékelést az App Store-ban, hogy csillagai lennének.

BookBuddy: Library Manager Könyvtár kezelő alkalmazás, amely minden Apple eszközön fut, kivéve az órát. Nem csak a könyvek nyilvántartását teszi lehetővé, de kölcsönzői funkció is vannak. Pár tucat könyvet ingyen rögzíthetünk, utána pár ezer forintos díjért lehet végtelen könyv funkciót elérni, illetve több felhasználóssá tenni az adatbázisunk.
Ezzel az alkalmazással van személyes tapasztalatom. Elég sok könyvem van – családi hagyomány. Jó pár éve kellene rendet rakni a több tíz méternyi polcokon, ami persze nem történt meg eddig. A pandémia alatt volt rá esély, de. Akkor gondoltam, hogyha úgyis megmozgatom az összes könyvet, akkor jó lenne egy digitális katalógus. Rá is vetettem magam a netre, de nem jártam sikerrel. Most a BookBuddy kapcsán is nekifutottam és lepattantam. Miért?
Kézzel nem rögzítünk adatot a XXI. században. Minden könyvnek van ISBN száma, de még inkább vonalkódja. Az iPhone vagy iPad remek kamerával bír. Minden oké, csak egy nem, a magyar kiadású könyvek csak részben szerepelnek a BookBuddy adatbázisában. Ötven könyves tesztem alapján nagyjából fele található meg, fele nem. És az ötven százalék kevés, a két-három százalék hiány sem lenne jó, de akkor nekifutnék. Ráadásul a könyv szerzőjén és címén kívül mást nem tudott a BookBuddy.

Cartridge Elektronikus játékainkat katalogizálhatjuk a Cartridge-dzsel. Feljegyezhetjük, hol tartunk, mi a célunk. Első gondolatom az volt, hogy ezt meg ki fogja használni, a második az, hogy az első hibás, mindenkinek más a hobbija, és mindenkinek a sajátja a legfontosabb. Aki játék-mániás, az játék-mániás. És ha lett volna ilyen appom anno, akkor most tudnám, mennyi volt a legkisebb egységveszteségem a ZX Spectrumos Bridge is too far játékban.

List Assistant Ha nem találjuk meg a gyűjteményünk típusának megfelelő alkalmazást, akkor a List Assistant általános megoldása lehet számunkra kincs.

A mi ötleteink
Az egyik ötlet a Jegyzetek. A Jegyzetek alkalmazás automatikusan szinkronizálódik a Mac, iPad és iPhone között. Minden jegyzetben lehetnek képek, táblázatok, weblap hivatkozások és listák. Az azonos jegyzeteket, a gyűjteményt, külön mappába szervezhetjük, hogy ne keveredjen más jegyzeteinkkel. Sőt, újabban már kulcsszavazhatunk (tag) is.
A sokkal drágább ötlet a FileMaker, ez az elfeledett szoftver. A FileMakerrel adatbázisok hozhatok létre, webes felületet rendelhetünk az adatbázishoz. Nem egy félnapos meló a FileMakeres saját adatbázis, de az biztos, hogy leginkább testre szabott lesz.
Végül a legfontosabb: minden ilyen nyilvántartó alkalmazás annyit ér, amennyire használjuk.

2022. május 13., péntek

De miről is írt a hazai Mac-közösség havilapja, az Almalap 20 éve?

A nyomtatott "Macazin" honlapja ma is elérhető – és úgy van, ahogy 2010-ben hagytuk. De lássuk, miről is írtunk húsz évvel ezelőtt:

2022. május 11., szerda

Macintoshok ár/teljesítmény grafikonja

Egy grafikon ezer szóval felér, nincs is igazán mit magyarázni rajta – de imádjuk túlmagyarázni az egyértelmű dolgokat. De előbb a szépséges grafikon.
Amire felhívom az avatott grafikon értelmező figyelmét, hogy a Geekbench speciális mérés, a gépek – mi esetünkben Macek – egymáshoz mért erősségét méri, a processzor teljesítményeket összevetve. A Geekbench szájton található számértékek sok száz, néha több ezer mérés eredménye, amit a felhasználók végeztek el szerte a világon – így hitelesnek tűnik. Az egyes mérési eredmények is fent vannak a szájton, ha valaki élvezi ezeket lapozni, például Apple i7 MacBook.
A grafikonból messze felfele kilógva szerepel a legerősebb Inteles Mac Pro. Az ár/teljesítmény aránya – még két évvel az M1 bemutatása után is – mutatja, mennyire le volt maradva az Intel az ár/teljesítmény fejlesztési versenyben. Brutálisan.
Azt is észrevehetjük, hogy az M1 Pro és M1 Max teljesítménye között nincs lényeges különbség, de ilyen procival szerelt Mac kapható 900 ezer és másfél millió forintért is (bruttó).

Az M1 Ultra teljesítménye pedig ... brutális.

A szaggatott sötétkék vonal az adatok lineráis trendvonala.

2022. május 9., hétfő

iPad iMovie Storyboard

Már egy hónapja elérhetők a Storyboardok az iPades iMovie-ban. A Storyboard forgatókönyvet jelent, segít megfelelő típusú klippeket válogatni adott célra. Forgatókönyvből bő tucatot kaptunk, mindegyik szabadon módosítható – kreativítás maradt, hasznos segítségnek örülünk. Egy tőlünk ritka hosszú mozival ajánározzuk a fejlesztést (nem, nem iPaden készült, Macen).

2022. május 6., péntek

Külföldön olcsóbb a Mac? (2022/5)

Alapelvek
(Ha az ember 2023. május elsejére időzít egy bejegyzést, az nem jelenik meg 2022. május elsején.)
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!
Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre. Minden gépnél az alap Mac árával számolunk. A fejléc sorból kivehető, hogy egyedül a Mac Pro Inteles, a többi Mac már M1 processzoros, itt is az alap Mac processzorát jelezzük.
Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.
Magánszemélyek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.
Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel tízszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)


Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).

2022. május 4., szerda

Steve után: Hogyan vált az Apple trillió dolláros vállalattá és vesztette el a lelkét  

(Könyvismertető ismertető.) Amikor egy új könyv – amely az Apple Steve Jobs utáni korszakát meséli el – címében a „lélek” olvasható, arra kényszerít bennünket, hogy elgondolkozzunk a vállalkozás velején. Tripp Mickle technológiai szakújságíró "Steve után: Hogyan vált az Apple trillió dolláros vállalattá és vesztette el a lelkét" (6 790 Ft kedvezményes ár május 12-ig a Books-ban) könyve a cég két híres vezetőjének, Tim Cook vezérigazgatónak és Jony Ive korábbi tervezési igazgatójának bonyolult kapcsolatát tárja fel az elmúlt évtizedben. A könyvismertetőt író Jacob Carpenter (Fortune) csak egy előzetesen megosztott fejezetet olvasott a könyvből.
A könyv összefoglalja azokat az elkerülhetetlen konfliktusokat, amelyek Jobs 2011-es halála után felmerültek Cook, a kereskedelem mámorító megszemélyesítője és Ive, a művészet stílusos szimbóluma között. Ezzel alapvető kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy egy korszakban mely értékek élveznek elsőbbséget egy korszakot meghatározó társaság életében.
Jobs vezetése alatt, aki 1997-ben tért vissza az Apple vezérigazgatójaként, Ive ikonikus figurává nőtte ki magát. Az 1990-es évek végén az Ive tervezte színes iMac és a letisztult iPhone-konfiguráció elősegítette az Apple reneszánszát. Rokon lelket talált Jobsban, aki a cég figyelemreméltó technikai vívmányait ötvözte a jellegzetes minimalista dizájnnal.
Jobs halála azonban új vezetést eredményezett. Cook, szakmáját tekintve ipari mérnök, elődjénél jobban összpontosított az belépő termékekre és az ellátási láncokra. Míg Cook megértette Ive értékét, a tervezőguru művészi intuíciójának kifejeződése súrlódásokat okozott. Mickle azt is írja, hogy Ive „küzdött az ellen, hogy a vállalat fókusza az eszközök gyártásáról a szolgáltatások fejlesztésére” tolódott, ez a változás csökkentette az esztétikai fölény szükségességét.

Végül Cook volt az erősebb és ügyesebb.
Ő maradt a vezérigazgató, az Apple-t a világ legértékesebb vállalatává fejlesztette, míg Ive 2019-ben távozott, hogy saját tervezőcéget alapítson. Az Apple iPhone eladásai 2021-ben megközelítették a 200 milliárd dollárt, annak ellenére, hogy a hardver és az operációs rendszer megjelenése alapvetően hasonlít a korai verziókéra. A cég szolgáltatási bevételei jelentik az Apple elmúlt évekbeli növekedésének legnagyobb nem iPhone-os szeletét.
Mickle címének utolsó három szava azonban – vesztette el a lelkét – azt sugallja, hogy Cook valahogy lealacsonyította a vállalatot a gyártási hatékonyság és a szolgáltatás vezérelt bevétel elérésére való törekvésében.
Mivel még nem olvastam el a könyvet, lehet, hogy ez az az a szerencsétlen eset, amikor egy cím nem képes pontosan megfogalmazni a szöveget. Más kritikák is azt sugallják, hogy Mickle prózája árnyaltabb, csupán annyira hibáztatja Cook-t, hogy túl szorosan fogta azt a figurát, „aki érzést akart minden termékbe”.
A Jobs-korszakot a kézzelfogható hardverek vonzereje határozta meg. Még soha nem láttunk még olyan erős termékeket, mint az iMac vagy az iPhone, amelyek az Ive által tervezett dizájn is segített sikerre.
Ezzel szemben a Cook-korszakot az immateriális termékek – alkalmazások, audio- és videostreaming, felhőalapú tárolás, közösségi média, szoftverek – térnyerése jellemzi, ezek csökkentették Ive jelentőségét. Cook mesterien találkozott a pillanattal, modernizálta az Apple hardvergyártó üzletágát, miközben kihasználta operációs rendszereinek és alkalmazásboltjának erejét.
Ha egy cég lelkét az adja, hogy milyen érzéseket kelt, akkor talán az Apple eltűnt a reflektor-fényből. Az Apple diadalmas növekedése, amelyet fűt más iparágakban való terjeszkedés is, határozottan vállalativá teszi. Lehetséges, hogy soha többé nem fogunk olyan ártatlan izgalmat tapasztalni, mint az első iPhone megjelenésekor.
De ha egy vállalat lelkét a kulturális és pénzügyi helyzete határozza meg, akkor az Apple még soha nem tűnt ennyire elégedettnek. Termékcsaládja és belépő eszközei erősebbek, mint valaha. Hírneve továbbra is elsőrangú. Forradalmi új technológiák, köztük a kiterjesztett valóság szemüveg és önvezető autók a láthatáron.
"A könyv elképesztően részletes portré a stratégia és a szerencse közötti állandó feszültségről: a vállalatok megírják saját történelmüket, de nem úgy csinálják, ahogy akarják" - írta Shirkey a Times-ismertetőjében. "Steve után az történt, hogy Cook legnagyobb lehetősége az Apple jövőjében volt, Ivé pedig a múltjában."