2012. január 31., kedd

Lion, te befejezetlen állat

Vajh miért van az, hogy a menü sor nyelv választásban elrejtem a billentyűzet nevét – kis zászló melletti szöveget –, akkor újraindítás után ismét ott van? Ilyen apróságok miatt kezdem utálni a Liont.
Még túl friss az élmény, hogy leírjam, miért jó az, hogy nem férek könnyen? még nehezen is alig hozzá a Saját > Library könyvtáramhoz, ami alá persze az összes alkalmazás ment – legyen elég annyi, hogy ma gondolkoztam el először a Windowsra váltásról. Ha a Macből játékkonzolt csinál az Apple, velem ne számoljon.

Smartmobil '12

Az idei Smartmobil konferenciára már lehet jelentkezni – sőt, érdemes. Egyrészt a félig kész program is csábító, másrészt az ár is még kisvállalkozás–barát. A tavalyi Smartmobilról itt olvashatsz.

2012. január 30., hétfő

"Első napom az Apple–nél"

Adam Lashinsky álma valóra vált, az Apple alkalmazta. Erről szól könyve, az Inside Apple – amely akkor jelent meg, amikor Adam már nem dolgozott az Apple–nél. Lássuk, hogy milyen az új dolgozó első napja kedvenc cégünknél?

Az Apple egyedi cégkultúrájával már belépése előtt találkozik a jelentkező. Mielőtt felvennék, tonnányi teszten és felvételi beszélgetésen kell átesni. Ezek során a rutinos álláskereső „érzi", milyen állásba is keres az Apple szakembert, ám a vélt állás épp úgy nem létezik, mint az, aminek a hirdetésére a pályázó az önéletrajzát beküldte. Az Apple egyáltalán nem bízik leendő alkalmazottjában, nem is tudatja ezért vele, milyen munkára kívánja alkalmazni.
Azon a napon, amikor a vállalat új alkalmazottjává lesz, „az ember érzi, hogy olyan vállalathoz lépett be, amelyhez hasonlónál még soha korábban nem volt szerencséje". A cég „kult", a belépett alkalmazottra számtalan információt zúdít.
Az új ember mindig hétfőn kezd, kivéve, ha a hétfő ünnepnap. Délelőtt általános eligazításon esik át az új munkavállaló. A más vállalatoknál megszokott útmutatókon, viselkedési kódexen és más papírokon kívül kap egy „Üdvözlünk az Apple–nél!" matricát és egy „2012–es év" pólót. És természetesen az asztalán ott várja egy full–extrás iMac.
Aminek a telepítése, hálózatba kötése ... mind a friss alkalmazott feladata, senki sem segít neki. Az Apple szerint ha elég okos voltál ahhoz, hogy felvegyen munkatársnak, akkor elég okosnak kell lenned egy iMac üzembe helyezéséhez. (Gonosz Almalap most szól: attól, hogy tudsz iMacet üzembe helyezni, nem leszel Apple alkalazott...) Ám hátsó szándék is akad a géptelepítési feladat mögött, adott beállítások megtudásához szóba kell állnod a munkatársaiddal.
A délelőtti eligazításnak volt még egy szép eseménye, amit Adam „Szent Csend"–nek nevezett. A cég biztonsági főnöke ezen beszél az adatvédelem fontosságáról, arról, hogy semmiféle kiszivárogtatás sem engedélyezett. Itt hangzik el, hogy egy korábbi kiszivárgás a cégnek több millió dolláros kárt okozott. (Gonosz Almalap: ennyire perlünk majd, barátom, ha!) Az Apple az első napon világosan kinyilvánította, aki – véletlenül vagy szándékosan – beszél, az repül.
De nem csak fegyelmezés és megfélemlítésből áll az első nap!
Az Apple fizeti az új alkalmazott ebédjét! Ahogy a volt alkalmazottak mondják: „Ez az egyetlen ingyen ebéd, és ezt az első munkanapodon kapod!"

2012. január 27., péntek

Nem kicsit utálom a Lion AutoSave–jét

És kívánom vissza a Revert parancsot! Ezzel lehetett visszaállítani a doksit az utolsó mentett formájára. De mivel jön az automatikus mentés, ez az első akart vagy véletlen karakter beírására felülírja a megnyitott változatot. Tegnapi napom negyede arra ment el, hogy vissza Time Machine–eljem azt, amit a Lion automatikusan mentett. Egyre inkább hajlok arra, hogy mint kijön a Lion könyv, a Hóleó vissza jön a gépre. Elsősorban az automatikus mentés miatt, de a mission controllnak nevezett katyvaszt sem szerettem meg, a régi Spaces, az működött! Ha ez az Apple iránya, hogy az asztali, munkavégzésre alkalmas gépét lehülyíti az ujjal bökdösős iOS szintre, akkor el fognak válni útjaink – de legalábbis Hóleó.

2012. január 25., szerda

Ismét rekord negyedévet zárt az Apple

Tényleg unalmas, de megint rekord negyedévet ért el az Apple – ám ez volt az első negyedév, amikor Jobs biztos nem állt a vállalat élén.
  • Értékesítés: 46,33 milliárd dollár (73,3%–kal több, mint egy évvel korábban)*
  • Részvényenkénti hozam: 13,87 dollár (115,7%)
  • iPhone: eladva 37,04 millió darab, (128%)
  • iPad: eladva 15,4 millió darab, (111%)
  • Eddig összesen eladott iOS eszköz: 315 milliónál több
  • Mac: eladva 5,2 millió darab, (25.8%)
  • iPod: eladva 15 millió darab, (–22.9%)
  • iTunes Store** bevétele: 1,7 milliárd dollár
  • Árrés: 44,7%, (az előző negyedévben: 40,3%)
  • Apple store árbevétel: 6,1 milliárd dollár, (361 áruház, átlagosan 17 millió dollár bevétel, 110 millió vásárló [45%])

Almalapos átszámolás jő
  • Egy négyzetméter ára: 350eFt
  • Egy lakás: 80 négyzetméter, 28mFt.
  • Egy ház: 30 lakás, 840mFt
  • Egy háztömb: 12 ház, 10mdFt (milliárd forint), 44mUSD
Számoljunk hát ezzel a háztömbbel, mint egységgel...

És akkor újra az Apple számai
  • Értékesítés: 1053 háztömb
  • iTunes Store** bevétele: 39 háztömb***
  • Apple store árbevétel: 139 háztömb, (boltonként: 0,38 háztömb = 4,64 ház)


* azaz a 0% jelenti azt, hogy tavaly ugyanebben az időszakban azonos mennyiséget adtak el, eredményt értek el. A negatív szám csökkentést jelent.
** az iTunes alkalmazásból elérhető Apple webáruház
*** ez uszkve–cirka megfelel Budapesten a Dózsa György út – Andrássy út – Nagykörút – Podmaniczky határolta területnek, ami a hatodik kerület nagyobbik fele.

2012. január 23., hétfő

Cikkajánló: Portfólió az iSikerről

Csúcsokat döntöget az Apple - meddig tart az iSiker?

Az iPad és a hazai közoktatás

Itt, Banániában, csak azt kívánhatom, hogy valamelyik döntéshozó érdekelt legyen az iPadnek, mint oktatásban használatos eszköznek az elterjedésében. Nem hiszem, hogy minden tantárgy (általános–, közép– és felső–fokon) kiváltására alkalmas, de használatával egyrészt up–to–date lehetne minden érintett tananyag, és technikailag is benne lehetnénk a top10–ben. (A Fanatikus Almalap el tudja képzelni, hogy ütés álló tok használata esetén az iPad kiváltja a medicinlabdát.)
Educatio kiállítás
Tudunk élni, ezért itt jártunk a hétvégén. Két helyen volt kint iPad – ha jól láttuk –, az X–Admin és a SzinvaNet standján. Mindkét cég Apple Solution Provider Education, azaz Apple oktatási viszonteladó. Egyrészt öröm, hogy volt kint Maces szakkiállító – az X–Admin amúgy szinte száz százalékig Maces, a SzinvaNet viszont közbeszerzésben jeleskedik és kínál Macet is. Másrészt az iPad elég alul–reprezentált volt ahhoz képest, amelyet külföldről, Amerikáról olvas az ember. Persze ahhoz, hogy az oktatásban használják az iPadet, alapvető feltétel, (a) hogy a tanulóknak legyen iPade és (b) legyen annyi oktatási tananyag magyar nyelven, hogy megérje iPadet használni a hagyományos könyv, munkafüzet, saját füzet, ceruza, toll... helyett.
Mennyi az annyi?
A legolcsóbb iPad 130eFt (kerekítve, áfa nélkül). Egy iPad – gyerekkézben – maximum – négy évet bír ki, ennyi év alatt el is avul. Egyszerűség kedvéért a – remélem, jól tudom – a tizenkét osztályos általános–gimnázium így három részre osztható. Alsóban kereken hétezer forint* a tankönyv–csomag, ennek nem része a füzet–csomag, és egyéb tanárnénik és tanárbácsik megkövetelte eszközök. A tornaruhát, uzsicsomagot és minden más, ésszerűen nem iPadesíthető dolgot számolva durván évi 15eFt (nettó, áfa nélkül) a taneszköz ár, négy év alatt hatvanezer. Mivel ezeken az eszközökön van árrés (ahogy az iPaden is), a taneszközök bekerülési árat negyvenezernek véve az iPad használata nem tűnik gazdaságosnak. Persze ha kis hazánk minden elsősnek iPadet kölcsönözne négy évre*, akkor a 130e menne lefele, rendesen. Felsőben (5–8. osztályok) az átlag tankönycsomag ára 8944 forint, nagyjából hasonló a helyzet.
Ám gimnáziumban (oks: 9–12. osztályok) 30,605 forint** már más a helyzet, gimiben árban már versenyezhetne az iPad a klasszikus taneszköztárral.
És. Az iPad nem csak eTankönyv, hanem sokkal több, ennek a beárazása, oktatási hasznossága hosszabb és ennél sokkal egzaktabb számítást igényelne. A fenti hevenyészett számítás a gimisek kezébe adna iPadet, a mostani Y generáció amúgy is netfüggő.

*Az általános iskolai tankönyvcsomagok ára
1. évfolyam: 6482 forint, 2. évfolyam: 7430 forint, 3. évfolyam: 7169 forint, 4. évfolyam: 6431 forint, 5. évfolyam: 6550 forint, 6. évfolyam: 7285 forint, 7. évfolyam: 11 110 forint, 8. évfolyam: 10 840 forint
Forrás: Nefmi
** Tankönyvcsomag árak - gimnázium:
9.a 31.694.- Ft
10.a 34.196.- Ft
11.a 28.537.- Ft
12.a 17.995> Ft
a Google nem dobott ki értelmes statisztikát
*** Az Apple–nek az USA–ban több suli–programja is fut a helyi iskola–közösségekkel együttműködve. Az önkormányzó iskola–közösséget úgy képzeljük el, mint hat–tíz általános iskola, egy–két középiskola és a hozzájuk tartozó kollégiumok és a rájuk épülő sport– és egyéb kultúrális–közösségek halmaza, amelyeket az érintettek választotta vezetőség kormányoz, az ő feladatul minél több szponzor–pénz becsatornázásása is. Ilyen volt az Apple sok suli–akciója, ahol 2000–10000 (igen, tízezer) Mac vagy iPad került a gyerekekhez. Itt a szülők anyagi felelősséget vállaltak a gépekért. A szerződés egyik pontja szerint például nem üzemi baleset, és meg kell téríteni a gép árát, ha az vízbe esik. De a lényeg: a szülő felelősséget vállal. És örül, mert nem neki kell finanszírozni. A gyerek meg tanulja, hogy a tárgyakra vigyázni kell.

2012. január 20., péntek

iBooks Author – magyarul

Eszter nem pihen, ha egyedi nyelvjárású magyar hangját hallathatja, elkészült az iBooks Author honsítása.

iBooks Author – nyert

Igen, ez az alkalmazás jó. Nem kicsit, nagyon. Az iBooks Author ingyen tölthető le Macre az App Store–ból. Segítségével olyan ekönyvet hozhatunk létre, amelyet iPaden az ingyenes iBook alkalmazással nézhetünk vissza.
Aki használja a Pagest, annak roppant ismerős az iBooks Author (iBA). A Pageszel eddig is lehetett elektronikus könyvet készíteni, amelyet az iBook jelentített meg, de az így megalkotott ekönyv erősen fapados volt. Az iBA viszont jó, nagyon jó. Alig negyedóra használat után – oks, Pages rutin megvan –, hiba nélkül tudok könyvet készíteni. Az extra – lásd kép oldalt – elemek tesztelése még várat magára, de ezek nélkül is megadom az öt csillagot.
A tesztelés ennél egyszerűbb nem lehet, csatlakoztatom az iPadet a Machez, és rákattintok az iBA iPad ikonjára, ha az iPaden épp az iBook fut, akkor ott megjelenik az általam szerkesztett könyv. A közzétételhez viszont át kell esni az Apple több–fordulós regisztrációján.


A képen az Apple által kedvelt ekönyv fájl–struktúra látható. Az iBA szerzőknek ilyen technikai mélységgel csak akkor kell ismerni az ekönyv struktúrát, ha az ekönyv struktúráról írnak. Amúgy elég az egér szakszerű használata.


Gyakorlott Pages használóként tizenegy perc volt az első könyv elkészítése, beleértve a képválogatást és szövegírást is. Az iPades megjelenítés az iBA teszt megjelenítése.

Fuze Meeting - iPad alkalmazásom (IX.)

Se szeri, se száma azoknak az alkalmazásoknak, amelyek az „irodától távol" állapot örömteli érzésének eliminálására szolgálnak. Már említettem a FaceTime–ot, ami kispályás versenyző a sokak által favoritnak tartott Fuze Meeting.
A Fuse–t inkább csak próbálgattuk, mint használjuk. Így is vicces látványt nyújtottam, amikor hat fős videó–konferenciába bonyolódtam magammal – szerencsére az AATC előtti folyosó a kora reggeli órákban néptelen. Elvileg, sávszélességtől függve, akár tizenakárhány iPad2, iPhone, Mac, RiM és más eszköz közt is rohangálhattam volna. Ha van videó-, akkor logikusan létezik hang konferencia is, dokumentum megosztás és társai.
Ami miatt nekem szimpatikus a Fuze, hogy demo accounttal – azaz ingyenes próba regisztrálással – ál–hang–konferenciába kapcsolódhatunk be, megelőzve a szolgáltatásért fizetendő 29 dolláros havidíjat. Igen, tudom, a Skype ingyen van, a FaceTime ingyen van (bár az iChat videókonferencia képessége is csak négy fős), a Fuze tudásának csak egyik része a videó–konferencia.
A Fuze Meeting még az Apple saját iPad népszerűsítő videójában is felbukkan, 0:15–0:18 közt látható az alábbi YouTube videón. (Persze, hogy Eszter beszél.)

2012. január 19., csütörtök

CS6 – upgrade ár előzetes

Egy blog–bejegyzésre hagyatkozva tavaly év végén sokan frissítették Adobe Creative Suite csomagjukat ötösre, vagy öt.ötösre. Leginkább azért, mert úgy értelmeztük, az Adobe szakít a három verziós frissítési szokásával és CS6–ra csak CS5–ről (5.5–ről) lehet majd frissíteni. A napokban vált hivatalossá, lehet majd CS3–ról és CS4–ről is frissíteni CS6–ra, ám ez drágább lesz, mint CS5/CS5.5–ről. (Hogy a CS3/CS4–ről CS5/CS5.5–re frissítés és onnan CS6–ra olcsóbb–e vagy CS3/CS4–ről CS6–ra, az még nem ismert.) A CS6 frissítési lehetőség a CS6 megjelenésétől év végéig él, a CS6 az első félévben jelenik meg (ha minden igaz).
Az Adobe tavaly novemberben jelentette be a CS vásárlás/bérlés új módozatát, ez érinti a teljesen új Creative Cloud névre keresztelt ingyenes Adobe tárhely felhőt, ami kötődik olyan a CS elemekhez, mint a Photoshop, az Illustrator, az InDesign vagy az After Effects. Az új előfizetéses/bérlési rendszer az Adobe számára folyamatos árbevételt jelent, a jelenlegi dobozos megoldás pedig lökésszerű, egyenetlen eloszlású pénzáramlást okoz.
Az első saját számításaink szerint az előfizetéses rendszerrel jobban járnak a vásárlók (és az Adobe), mint a hagyományos verzióról–verzióra váltó felhasználók (és a viszonteladói lánc – érdemes volt hát Adobe Certified Resellerré válni, nemde?)

2012. január 18., szerda

FaceTime - iPad alkalmazásom (VIII.)

Lassú léptekkel haladva kívánjuk meggyőzni magunkat, hogy az iPad az ideális mozgó iroda. Lassú léptekkel távolodva az irodától azt tapasztaljuk, hogy – cég jóságtól függően – az alkalmazottak munkavégzése egy–sok százalékkal csökken naponta. Nem rossz indulatból, csupán alkalmazotti tudatalattiból. Elég személyesen megjelennünk, a teljesítményszint – jó cég esetében – azonnal visszaugrik száz százalékra, vagy még fölé is. Személyesen jelen lehetünk úgy is, hogy még sem vagyunk ott – lassú léptek messze visznek – a FaceTime használatával.

iPad 2 és wifi
E kettő kell nekem (extraként: szabadság és szerelem), hogy videó hívással érjem el iPad 2, iPhone 4 vagy FaceTime futtatására képes Mac környékén mocorgó kollégáim. A szemkontaktus fontosságát nem lehet túlértékelni, a kép hátterében pedig látjuk, hogy ki merre jár – csak nem a közeli kávézóban? még otthon? kis kínai kifőzdében? édesanyával a padláson teregetve? Sőt, kérésre egy mozdulattal körbenézhetünk az irodában.

Ingyen
A FaceTime használata nem kíván további beruházást – elég megvenni az iPadeket, iPhone–okat és Maceket. Ami még szükséges, minden felhasználó számára saját Apple ID létrehozása. A FaceTime vidáman eléri az Address Bookban (Címtárban) tárolt adatokat. iPhone–os ismerős telefonszámára kattintunk, akkor lesz a hívás FaceTime hívás, ha a hívott félnél ezt engedélyezték és a FaceTime kész a hívás fogadására, a többiek esetében a mail címre kell kattintani, hogy FaceTime kapcsolatba kerüljünk, feltéve... ("Ó Apple, mi azért imádunk Téged, mert Logikus vagy és Felhasználóbarát! Akkor ez mi?" – fohászkodott a Fanatikus Almalap egységes híváskezdeményezésért.)

FaceTime2FaceTime Ferenczy Gábor magával beszél
A Mac (fentebb) és az iPad (lentebb) épp FaceTime kapcsolatba került. A Mac beépített FaceTime (leánykori nevén iSight) kamerája látja, ahogy bal kézzel tartom az iPadet, aminek most a megjelenítő felületi kamerája aktív. A kezemben tartott iPhone most nem játszik, csak fényképpel dokumentál. Aki figyelmesen nézi, az észreveheti, hogy mindkét eszközön a hívót mutató kép tükörkép. A Photo Booth képes arra, hogy a készített fényképet azonnal megfordítsa, így az nem tükörképként mentődik. De a FaceTime, az iChat is és a PhotoBooth is tükörképet mutat nekünk.

2012. január 17., kedd

iPad statisztikák a Földről

Az IDG több felmérést is készített a közelmúltban az iPaddel kapcsolatban, most ezek közül emeltünk ki hármat. Az első grafikonon (klikk a nagyobb mérethez) az látható, hogy adott eszközt az iPad mennyire váltja ki a felhasználók szerint. A rövidebb sötétkék csík a teljes helyettesítést jelenti, a világosabb a részlegest. A grafikonról leolvasható, hogy bárki bármit mond, a tablet a hordozható gépek legnagyobb riválisa. Másként fogalmazva, szinte minden egyes eladott tablet eggyel kevesebb eladott notebookot jelent.

A tabletek használhatósága kérdéses – pont e blog olvasója ne lenne már csurdultig tele a „hogyan tudnám teljes értékű munkatársként használni az iPadem" kísérletektől? A következő kördiagram–áradaton piros szín jelzi, hogy a kör alatti funkciót a felhasználók hány százaléka végzi kizárólag iPaden. Jól leolvasható, minél kevésbé passzív a felhasználás módja, annál inkább használunk más eszközt is. Számomra a „szórakozás" 31 százaléka meglepő, valahol az első háromba vártam.

És végül az utolsó oszlop–grafikon földrészenként mutatja, hol miért vesznek iPadet. A baloldali skálához tartozó kék oszlopot azok adják ki, akiket az iPad szolgáltatásai és használhatósága vett le a lábukról, a jobboldali zöld oszlopba pedig azok tartoznak, akik a marketing hatására vásároltak iPadet. Igazából a déli kontinens, Ausztrália és Új–Zéland alacsony kék oszlopa a meglepő (figyelem, más a kék, és más a zöld skálázása!).

Sajnos az IDG adatait közlő írás nem szól arról, hogy hol, mikor és hogyan készült ez a felmérés.

2012. január 16., hétfő

Szénkészítés iPad Pages–zel

Valami fura okból minél nagyobb egy cég, annál később küld pénteken árajánlatkérő mailt „jó lenne, ha még ma" kitétellel. Most pénteken is kaptam jött egy, gondoltam békében, otthon megválaszolom, amíg készül az ebéd (igen, szeretek délután fél négy felé ebédelni, na!). Momentán nincs otthoni gépem – az egy darab ősöreg pécé csak Simcityzésre alkalmas (anno tizenéve ezért vettem) –, így maradt az iPad. Picit fáztam a gondolattól, de úgy éreztem, egy nyúlfarknyi levél nem lehet akadály.
Küldi, kapja, tisztelt bárki, telefonos megkeresésére adom az alábbi ajánlatot, ennyi iPad ennyiért, bármi kérdés, keressen, dátum, aláírás, csók.

Ez Macen tényleg két perc. iPaden több. Hogy mennyi, azt nem tudom, de több. Épp ott tartottam, hogy sikerült a „küldi" és a „kapja" olyan formázással, mint ahogy szeretném (kivéve sortávolság, mert az csak a stílusok által hozottan volt módosítható), amikor erős égett szag áradt be a konyhából. iPad balra le, rohanás, az izzó lábasban faszénné transzformált gnocci megtekintése közben ablakfeltépéssel biztosítani a füst távozását (hat éve nem látott szomszéd rosszalló pillantásának fogadása).
Summa: az iPad Pages mellett röpül az idő. Az is hülye, aki péntek 14 után árajánlatot ír. Olcsóbb rendelni, mint készíteni.

2012. január 13., péntek

Conference Pad - iPad alkalmazásom (VII.)

(Súlyos marketing fordítás jő - mondá a Gonosz Almalap.)
Az iPad új szintet jelent az előadásban. Amikor sok ember előtt adsz elő, akkor csatlakoztasd az iPadet (iPad2!) kivetítőhöz vagy HDTV-hez Digital AV Adapeter (kb. 11eFt) vagy VGA Adapterrel (kb. 8,5eFt). Ha Keynote*-ot használsz, akkor az iPad lesz az előadói kijelző - látod az épp kivetített szlájdot, a következő szlájdot és saját jegyzeteidet, mit ne felejts el elmondani az adott dia láttán, miközben hallgatóid a kivetített képet látják. Persze nem csak Keynote-ból áll a világ. PowerPoint fájlok prezentálására ajánljuk a rövid nevű Quickoffice Pro HD for iPad alkalmazást (gyenge 16 euróért), amely persze jóval többet tud a PowerPoint fájlkok prezentálásánál, vagy az iWork anyagokkal is elbíró GoodReader for iPadet, de ügyesen az iAnnotate PDF is segítségünkre lehet PDF** prezentáció esetén.
(Marketingség vége)

Ám a fentiek maximum a technika bűvöletében élő hallgatókat nyűgözik le - iPadről ilyet, gondoltad volna? Hú meg ha! Ami igazán ütős lehet egy jól feliPadesített környezetben, az a Conference Pad használata. A lokális wifi hálózathoz csatlakozott 14 másik iPaden jelenhet meg egyszerre mindaz, amit a saját iPadeden végzel egy, két, három, öt vagy tizenegy ujjal. A program természetesen(?) iPhone-on és iPod touchon is elérhető. Szerintem már súrolja a perverziót, de öt iPaden Bluetooth alatt is használható, remek alkalom autóban egy gyors meeting lezavarására. A Conference Pad ára négy euró (iPadenként) - szerény véleményem szerint nagyon megéri.

* nem győzzük hangsúlyozni, az iPades Keynote messze nem tud annyit, mint a Maces. Hosszabb lista az, amit nem tud, mint amit hajlandó átvenni.
** a full extrás PDF prezentációk sem full extrásan játszhatók le, ebben az esetben is teszteljük le, mire képes az iPades PDF megjelenítő alkalmazás, mielőtt pár száz óra munkát fektetünk be a Macen olyan prezentációba, amit aztán rajtunk kívül senki sem lát (vö. ott fogsz majd sírni)

2012. január 12., csütörtök

SharePoint - iPad alkalmazás (VI.)

Nem teljesen véletlenül lett más a cím, ilyen alkalmazásom nincs, de Windowson élni kénytelen ismerőseim sűrűn emlegetik a SharePoint Mobile Clientet. Az alkalmazás neve rejti célját: képes Microsoft SharePoint csatlakozásra, az ilyen szerverről megosztott feladatok, képek, dokumentumok és címek elérésére, megtekintésére, kezelésére. Ahogy a Maceseknek az iCloud-iCal-AddressBook-Reminder-Mail biztosít folyamatos adat-integrációt, ezt teszi a SharePoint alkalmazás a Microsoft SharePoint szerver adatokkal. Használói szerint az ingyenes verzió mindent megad, ami szükséges - ám köszönetképp (ötből négyen) letöltötték a 12 eurós full verziót is.
(Kaptam egy kedves mailt is, hogy miért csak iPades verziókról írok, amikor az említett szoftvereknek iPhone-os, sőt, mi több: iPod touchos verziója is van. Leginkább azért, mert a programok iPaden használhatóak, iPhone-on nincs élvezeti értékük.)

2012. január 11., szerda

iAnnotate PDF - iPad alkalmazásom (V.)

Amúgy jogos a kérdés, miért lelkesedem annyira a PDF matató alkalmazások iránt, amikor saját tapasztalatom is az, hogy az annotált PDF (megjegyzéssel, kommenttel ellátott) ritkább, mint a fehér holló. A következő okok miatt.
1.
Macen PDF-et előállítani a Print paranccsal bármelyik alkalmazásból lehet, ennél egyszerűbb megoldás nincs sem Macen, sem más operációs rendszerben.
Nem sokan tudják, hogy a Print (izé... Lion, tehát: Nyomtatás) parancs PDF mentés lehetőségei általunk módosíthatók és bővíthetők. Nagyon bátran nekieshetünk az Automatornak, és készíthetünk Print-plug-int. A Print-plug-in ide, a PDF mentés alá kerül be. A PDF-et különböző célra generálunk. Ha egy dokumentumot neten szeretnénk továbbítani, akkor fontos, hogy minél kisebb fájlméretet kapjunk, de a web-hivatkozások, email címek és más "interaktivitások" megmaradjanak. Ha ugyanezt a dokumentumot nyomdába szeretnénk kinyomtatni, akkor a fájlméret közömbös, viszont fontos, hogy a nyomdai előírásoknak (felbontás dpi-ben, képek megfelelő cmyk-színtérbe forgatva, alátöltés, netán kilövés) rendben legyen. Profi Acrobat felhasználó vagy cég képes olyan PDF generátort készíteni, ami szintén beépül a Nyomtatás > Mentés PDF-ként parancs alá, és célirányosan optimalizálja a PDF-et.
2.
A PDF jó, mert platform független, bárhol megnyitható.
Az Adobe célja a PDF megalkotásakor az volt, hogy legyen egy "konténer", amibe bármit - szöveg, kép, zene, film, bármi... - belepakolható, hogy a platformok, verziók és oprendszerek közt sértetlenül utazhasson a tartalom. A PDF máig tudja ezt, ezért szeretjük annyira. Hiszen megnyitva bármilyen platformon (asztali gép, hordozható, mobiltelefon, tablet...), bármely oprendszer alatt (OS, iOS, Win, Linux, Android) ugyanazt látom - kivéve, ha olyan PDF-t generálunk, amelyben szándékkal nem kerülnek be a felhasznált betűcsaládok, mert ilyet is lehet.
3.
Legtöbbször olvasunk PDF-et. Ennél sokkal ritkábban szeretnénk megjegyzést fűzni egy-két pontjához, vagy kiemelni azt mások számára - ezek az annotálást kívánó pillanatok.
Jellemzően az, aki hibát talál egy PDF anyagban, az nem szakembere annak az alkalmazásnak, amiből a PDF-et generálták. Gondolj egy agyonformázott Word vagy Pages doksira, és akkor még nem szóltunk InDesignról, Illustratorról vagy ArchiCADről. Aki hibát talál, vagy módosítást szeretne, az általában a főnök, az ügyfél - nekik nem is dolguk az adott alkalmazás profi kezelése, és legyünk őszinték, ne is nyúljanak bele a forrás-anyagba! De PDF-ben bátran összefirkálhatják, javíthatják a doksit, megjegyzéseket írhatnak - amelyeket a készítő szakember majd ripsz-ropsz visszavezet a forrás-fájlba. A cégen belül jellemzőbb a nyomtatott anyag agyonfirkálása, pedig a PDF előnye az is, hogy könnyebb megőrizni, lefűzni a későbbi visszakereséshez. A cégen kívüli kommunikáció esetén a PDF-annotálás nélkülözhetetlen.
iAnnotate PDF
Az alkalmazás nyolc-euróba kerül, megéri az árát. De, amint említettem, PDF annotáló alkalmazással dugig az App Store. Amiért az iAnnotate szerintem kiemelkedik, az a kommunikációs képessége. Számtalan módon képes a megtekintett PDF-ek továbbküldésére.

2012. január 10., kedd

NFL '11 - iPad alkalmazásom (IV.)

Ennyi munka alkalmazás után jöjjön a szórakozás, az NFL 2011 remek példa arra, amikor rendes költségvetésből fejlesztenek. Az NFL - amerikai foci - (halkan írom) flashre emlékeztető pörgő-forgó módon jelenik meg, áttekinthető szerkezete segít megtalálni minden info-morzsát. A beillesztett videókról visszanézhető a szezon összes meccsének legfontosabb pillanata (igen, a szaltós td és Brees 5000+ yardja is). A meccsek alatt tíz másodperc késéssel jönnek az adatok, minden játék kísérletről kísérletre követhető, animációval visszajátszható. Ami arra utal, hogy nem csak a fejlesztésre volt pénz, de a folyamatos - folyamatos? azonnali! - frissítésre is.

2012. január 9., hétfő

GoodReader for iPad - iPad alkalmazásom (III.)

Négy euróba kerül ez a, magát joggal "svájci bicskának" nevező alkalmazás. Nehéz is lesz egy rövid bejegyzésben összefoglalni, mi mindenre képes, de teszek egy kísérletet.
Alapvető előnye, hogy együttműködik az iDiskkel (ez az Apple búcsúzó tárhely-szolgáltatása), az iClouddal (ez lesz helyette), a pénteken bemutatott Dropboxszal. Ha ez kevés, akkor FTP, AFP(!) és WebDAV protokollokat is ismeri a Goodreader for iPad (G4i) - így segítve át azon, hogy az iPaden nincs fájlkezelés. Ez az üzleti alkalmazások esetén egyre inkább az iPad használatának korlátja. Nem megoldás, hogy az alkalmazások úgy passzolják egymásnak a dokumentumokat, mint focisták a labdát - egyre hosszabb lesz az X alkalmazásban felpattanó lista, hogy mivel is nyissa meg a letöltött fájlt.
A G4i (magyarul: Jóolvasó) megnyit mindent, ami számít: Office-t (.doc, .xls és .ppt), iWorköt (.pages, .numbers és .keynote), PDF-et és szövegfájlt.
A megnyitáson túl képes PDF annotálásra - megjegyzések PDF-hez fűzésére, nyilak rajzolására, bekarikázásra, ahogy ezt az Adobe Reader és az Acrobat Pro verzió is képesek. Ez persze ismét mutatja, az iPad inkább vezetői eszköz, passzív munkára alkalmas, de egyes dolgok hatékonyan elvégezhetők.
Melyiket válasszam?
Számtalan hasonló képességű alkalmazást találunk, mint a G4i. Nem is biztos, hogy a G4i a legjobb, sőt, szinte biztos - de az is, hogy az egyik legjobb. Mindenkinek, akinek hasonló tudású alkalmazásra van szüksége, érdemes kicsit nézelődnie az App Store-ban, hogy kiválassza a saját céljának, használati szokásának legmegfelelőbb alkalmazást.
Amiért nekem szükségem volt a G4i-re, képes akár negyvenszeresen is belenagyítani a (PDF) dokumentumba, és ez volt az első alkalmazás, ami ezt kínálta.

2012. január 6., péntek

Dropbox - iPad alkalmazásom (II.)

Az iPad hordozható iroda. Rá kellene nézni az értékesítés alakulására? Azonnal dönteni kell egy projekt következő fázisáról? Partnered szerződés-tervezetét mutatnád meg ügyvédednek? Az iPad mindebben segítségünkre lehet. Az üzletvitel különböző dokumentumok, különböző fájl-formátumú dokumentumok használatát követeli meg. Egyre több asztali alkalmazást találunk, amelynek elkészült iPades párja. Amelyik cég meg elhenyélte az iPades fejlesztést, annak fájljait más alkalmazással tudjuk megnyitni iPaden.

Az iPaddel különböző dokumentumokat megosztani a legegyszerűbb Maillel - ugyan hülyén néz ki, de küldjük el az adott fájlt magunknak, és az iPades Mailben egyfelől megkapjuk, másrészt ott van az elküldöttek közt is. A QuickLook az iPaden is működik, nincs anya alkalmazásra szükség a dokumentum megtekintéséhez. Ha szerkeszteni is szeretnéd, akkor az Open paranccsal megnyitva a megfelelő alkalmazást ezt is megteheted. És amikor befejezted az anyag szerkesztését, Maillel szépen vissza tudod azt küldeni - magadnak, mindenhova. Ez azért kicsit macerás, nem?

Ezért érdemes Dropboxra váltani. A Macen, pécén, pingvinen is futó Dropbox tulajdonképp nem más, mint netes tárhely, ahová bármelyik eszközödről, bármelyik platformról tehetsz fel fájlokat. Macen a Finder Sidebarjában (Oldalsávjában) is megjelenő Dropbox két mappát kínál, az egyik a fénykép-szinkronizácláshoz Photo névre hallgat, a másik pedig a többi fájlodat várja Public néven. A Dropboxhoz is névvel, jelszóval jutsz hozzá. A Dropbox ingyenes, de pénzért tárhely és további szolgáltatások vásárolhatók.

Ne téveszd össze őket a Saját > Public és a Saját > Photos mappával!

iPaden, miután letöltötted a Dropboxot, add meg a bejelentkezési nevet és jelszót (amit Macen adtál meg a Dropboxhoz), és ... minden ott van, ahol a Macen hagytad.

Pro és kontra
A Dropbox előnye, hogy akár többen is tudtok osztozni a tartalmán, Macen és pécén bármit, iPadről meg csak képeket és videókat feltöltve - ez utóbbi mindjárt a kontra érv is, ami a Dropbox ellen szól. Amiért a Dropboxot nem droptam ki, az iPad inkább passzív eszköz, így az adatáramlás jellemzően Macről iPadre halad, az iPaden ritkán módosítok dokumentumokat - akkor azokat visszamailem, jobb híján. (Van ugye az iDisk, de halálra ítélte az iCloud).

2012. január 5., csütörtök

HomeBudget - iPad alkalmazásom (I.)

Sokszor szóltunk már arról, hogy mennyire hiányzik egy könnyen kezelhető, hazai viszonyokra szabott házi-gazdasági alkalmazás. Az ilyen alkalmazás alkalmas arra, hogy háztartásunk pénzügyeit szemmel kövessük.
Mit tud a HomeBudget?
Feljegyezzük és tároljuk a befizetendő és befizetett számlákat - gáz, víz, villany, újság, telefon, parkoló-bérlet, közös költség... -, az eseti befizetéseket - Buksi oltása, nyilászáró-csere, tankolás... - és a bevételeket - fizetés, Anyu támogatása, lakás bérbeadásából származó pénz. A betáplálta adatok lekérdezhetők, visszakereshetők és láthatjuk őket szépen idősorban is (hogy miért mindig emelkedőben, ha költségről van szó, az rejtély).
Az ilyen program használói két csoportra oszthatók. A brutális Excel-függésben szenvedők az utolsó pimf kiadást is beviszik épp úgy, mint az utcán talált öt forintost. Övék a mindent-tudás boldogsága, hetente, havonta forintra egyeztethetik a pénztárcájuk tartalmát a HomeBudget által számolt összeggel (a felelősségre vonó modul még készül). Az ő előnyük az, hogy tényleg fillérre pontosan tudják, hova megy el a pénzük. Ami a nadrágszíjra is alig tellő világban bónusz (bár hogy honnan volt pénzük iPadre, az rejtély).
A másik csoport az adatokat lazábban rögzítőké, ők általában csak a rendszeres havi számlákat - gáz, víz... - rögzítik, netán a bevételeket is. Noha így nincs teljes rálátásuk pénzügyeikre, viszont azonnal észlelhetik, ha valamelyik (rögzített) költségük elszabadul (szolgáltató duplán számláz, brutális áremelés, kiskorú rátapadt a telefonra...).
Amerikában (amely momentán nem integet vissza) a program számos itthon ki nem használható szolgáltatást is ad, ilyen az előtakarékosság, hogy teljes a fizetős egyetemre (ennek is kezd itthon szezonja lenni), a HomeBudget és a bankszámláink elektronikus összevezetése, programból történő átutalás indítás. Ahhoz persze, hogy valaki ilyesmiket használjon, megfelelő pénzügyi kultúra is szükséges - ugye ezt tanítják általános iskolában, ahol az életnek tanulunk, nem a tanító néninek?
Honosítás
Ahogy említettük, ilyen alkalmazás nincs magyar nyelven - mert mi nem ismerünk ilyet, bár csak tévednénk. Ezért honosítjuk a HomeBudgetet, amihez némi angol nyelvismeret kell (bár ez nem egyetemi diploma).
Programtól függ, hogy az alap-kategóriák (expenses, bills, income, accounts...) átírható-e, a HomeBudget esetén nem. Ám az egyes elemek már magyarok lehetnek: az Accounts felvételekor bátran írjuk be, hogy "Magyar Bank zRt.", a Payees esetén pedig jöhet az "Elektromos Művek", "Posta" vagy "Társasház". A költséghelyek a HomeBudget esetében a Budget alatt találhatók, itt találjuk a Home/Rent, a Utilities és a Car/Auto helyeket. Ezeket szintén nem tudjuk magyarítani (a nyelvtanulók számára a kategóri-jelző kis ikonok lehetnek irányadóak), de a Home/Rent alá már vidáman fel lehet venni a "Közös költség" és "Lakás biztosítás" besorolásokat. Ezek rögzítése egyszeri munka, segítségükkel tudjuk havi/évi bontásban az adott ki- vagy befizetést lekérdezni (Report). Sőt, a HomeBudget hat hónapos prognózist is készít: mit várhatunk.
Bónusz
Amikor az ember leáll a Hivatallal vitatkozni az ügyfélszolgálaton (falon a PR-nyalás: érted élünk-halunk, fogyasztó!), akkor az iPaden három ujj-mozdulat kikeresni a 2007. decemberi számlát (számlaszámmal, azonosítómmal, Szabó Ervin tagságival, összeggel, befizetés időpontjával), miközben a bonyolító (mert hogy nem ügyintéző, az biztos) csak bambán bámulja tetű lassú pécéjén nyögve futó gigaalkalmazását. Majd tíz perc múlva - francia-kockás papír és ceruza - elkéri az adatokat tőlünk.

2012. január 3., kedd

Az Oroszlán barlangjába

tévedtem. Miután kinyomtattam az utolsó tavalyi számláim a Lion alatt nem futással fenyegető Számlázó programmal, feltettem a Liont. Tudom, én vagyok a kisebbség, aki aktívan használja a gépet, ha nem így lenne, akkor iPaden élném az életem. Rövid egy óra alatt a következő bánataim lettek-voltak.
Egy
iCal naptárban vezetem, mikor milyen tanfolyamot tartunk. Mivel az iCalt weblapba hajlító tisztességes megoldást még nem találtam, ezért írtam egy Automator rutint. Ez kikeresi a megfelelő naptárból (több is van) azokat az oktatásokat (mert vannak bemutatók és mások is), amelyekre még lehet jelentkezni (ami megvolt, azt sem törlöm). Ezekből az Automator text-fájlt készít és megnyit egy Numbers doksit - mindjárt folytatom. Nos, a Lionra váltás után a fenti Snow Leopard alatt írt Automator workflow megnyitása vidáman hazavágja az Automatort - küldtem az Apple-nek öt üzenetet (ha lehetne Automator rutint írni az Automator kifagyása utáni Apple-nek küldhető üzenetere... de nem lehet). Majd újra összeállítottam a workflowt - ugyanazok az utasítások, ugyanaz a sorrend. Így már működik.
Kettő
Automatorban megnyitva lehet futtatni egy workflowt, de az elmenthető .app-ként is, azaz alkalmazásként is. A fenti rutint eddig így használtam. Ám a Lion agyon ajnározott automatikus mentése keresztbe tett. Ha elmentem az újra összerendezett utasításokat workflowként - hogy ha elírtam, később tudjam javítani -, akkor többé nincs Save as parancs, hogy más fájl-formátumba, alkalmazásba írjam a rutint. Másolat készítéssel persze minden megoldható. Persze ahányszor javítani kell a workflowt, annyiszor kell majd újra duplázni, hogy app-ként is menthessek.
Három
Ott hagytam el, hogy az kis alkalmazásom megnyit egy adott Numbers doksit és vágólapra tette az elkövetkező oktatásokat, időponttal együtt. A Numbers ebből generál JavaScript kódot, ami kell a webes megjelenítéshez (én így szórakozom). A generálás nem jelent mást, mint jó néhány szöveg-függvény használatát. Hóleó alatt bekopiztam az app-om vágólapon kínált szövegét egy adott táblázatba, egy másik táblázatot meg kimásoltam (ez volt a kész JS kód), és mentés nélkül(!) bezártam a Numberst. Azért mentés nélkül, mert így az előző konvertálásból nem maradhat vissza semmi kósza kód, téves info. Lion alatt ez nem használható. Ha bemásolom az oktatásokat, akkor a változást az AutoSave azonnal menti - bár én ezt nem akarom! Egyetlen megoldás van: a Finder > Get Info ablakban lelockolom a nyomorultat. (Igen, lehetne Stationeryt is készíteni, de azt a Lion nem értelmezi, miután bemásolom az adatokat, ráment és megszünteti a Stationery állapotot - érteni sem akarom, miért.)
Ekkor a bemásolás után döntenem kell, hogy a) hagyom az egészet a fenébe (Cancel) b) feloldom a fájl zárolását (majd ha hülye leszek, kis cicám) vagy c) készítek egy másolatot. Ez utóbbi azért jó, mert ahány futtatás, annyi másolat keletkezik a merevlemezen (persze egy jó Automator rutinnal az egészet kidobhatom az űrbe, a galaxis amúgy is ott terpeszkedik az asztalomon, nemde?).
Négy
A megfelelő táblázat-részt átmásolom a Dreamweaverben megnyitott javascriptbe (hogy a Lion telepítése után miért kellett újra telepítenem azt a java-környezetet, amit telepítettem a Hóleó alatt, amikor a DW kérte - szintén nem szeretném tudni). És amikor rámentettem DW-ben, akkor ismét van egy apró Automator rutin, amely a Fetch használatával a módosított fájlt fel-ftp-zi a megfelelő helyre. A küzdelem eredménye amúgy jobbra látható "Apple szoftverek oktatása" felirat alatt.

2012. január 2., hétfő

Lion könyv, hol vagy?

A Lion-könyv, amelyet oly sokan vártunk karácsonyra, csak az idén jelenik meg. Az ok? Mindenki egy-két napot késett, így aztán a könyv lekéste a karácsonyi beszállítás határidejét - december eleje. Amit ugyanis addig bevesznek a könyvkereskedők - Libri, Alexandra és tsa. -, az van, amit nem, az nincs. Ha véletlenül elkapkodnának egy könyvet, akkor az hiába áll a kiadó raktárában, hiába keresik a boltban - nincs beszállítás. Mert a kereskedő leltároz. Ez persze nem menti a Lion könyvet, de nem is magyarázza. Miután viszont elbukott a beszállítási határidőn, nem is volt nagy inspiráció a befejezésére.
Befejezni egyetlen fejezetet kell, az elsőt: "Hogy kerül [Lion] a Mac a Macre?" "Így szállítják." Ez a minimál terv. Régen az utolsó fejezet volt a gyűjtőhelye mindennek, ami máshová ezért vagy azért nem fért be, most az első lesz, ide kerül az Apple ID megszerzés, az Auto Save ... a Lion Macre tétele mellé.
A könyv kiadásra készre tétele január elejének a feladata számomra.