A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lion. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lion. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. november 5., csütörtök

Bye-bye X!

Húsz év után lassan elköszönünk az Apple operációs rendszerének tizedik sorozatától.



Az OS X előtt az Apple nem volt jó állapotban. Az az Apple nem Steve Jobs almája volt. Gil Amelio alma volt, a rossz minőségű termékek és a működőképtelen vállalati kultúra. Az az Apple nem működött. Jobs szerint Amelio úgy vélekedett: "Az Apple olyan, mint egy hajó, amelynek az alján lyuk van, szivárog a víz, és az a dolgom, hogy a hajót jó irányba vezessem.“
Ez a hajó a System 7 tengerén lebegett, az előző operációs rendszer 1991-ben jelent meg. Utódjának, a Copland-nek a fejlesztése 1994-ben kezdődött, de soha nem fejeződött be annak ellenére, hogy 1995-ben a fejlesztőknek kiadták a béta verziót. Copland kísérlet volt a katasztrófa elhárítására. A Macek sokkal drágábbak voltak, mint a Windows-os PC-k, és a Windows 95 csökkentette a távolságot a Windows kellemetlen felülete és a Mac felhasználóbarátabb megközelítése között. Az Apple elveszítette piaci részesedését, és a Copland volt a megoldás. Legalábbis az lehetett volna, ha kiadják. Egy többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer volt, széleskörű testreszabhatósággal, amely natív módon futott az Apple PowerPC processzoros Macjein. Hatékonyabb, rugalmasabb és sokkal kevésbé hajlamos összeomlásra. De soha nem került forgalomba. A tervezett 1996-os kiadás dátuma 1997-re csúszott a növekvő összetettség és az évi 250 millió dolláros költségvetés közepette, amelyet az Apple nem engedhet meg magának. Copland-ot 1996-ban törölték.

Lenni vagy nem lenni...


Copland meghalt, az Apple körbenézett. Amelio fontolgatta, hogy megvásárolja a BeOS-t a Be Inc-től, de ezek a tárgyalások sikertelenek voltak. A Be 275 millió dollárt akart – az Apple kijelentette: 200 millió dollárnál többet fizethetett és nem is fog fizetni egy operációs rendszerért. Néhány hónappal később az Apple egy másik operációs rendszert vásárolt. 429 millió dollárért.
Ez az operációs rendszer az OpenStep volt, Jobs NeXT vállalatának terméke. Jobs 1985-ben alapította a céget, miután kiszorították az Apple-ből, és amikor az Apple 1997-ben megvásárolta a céget, tanácsadói minőségben visszatért az Apple-hez. 1997 nyarára Jobs menesztette Ameliót, ősztől az Apple ideiglenes vezérigazgatója (iCEO) lett.
Időbe telt, mire az OpenStep a Mac-be került, és közben az Apple elkészítette a Mac OS további két verzióját. A Mac OS 8 1997-ben jelent meg az új Platinum interfészt. Elég szép volt, de a belső számozás – belső neve Mac OS 7.7 volt – mutatta, hogy ez inkább marketing gyakorlat volt, nem pedig egy fontos új verzió.
Az utolsó Mac OS, mielőtt az OS X mindent megváltoztatott, a Mac OS 9 volt, amelyet 1999-ben szállítottak ki. Az Apple promóciós kiadványa szerint "ez volt a valaha volt legjobb internetes operációs rendszer", és integrálta az új iTools csomagot, lehetővé tette az interneten való keresést a Sherlock 2 segítségével, és megkatuk az automatikus szoftverfrissítést. Érdemleges frissítés volt, de ezzel véget is értek a System 7 és utódai. Az Apple következő még egy fontos dolga egy macska lett.

Macska a Macen


A hivatalos OS X történet egy macskával kezdődik, de az izgalom egy medvével jött: a Kodiakkal, a Mac OS X 29,95 dolláros bétájával, amely bemutatta az új operációs rendszert és úttörő, "nyalogatható" Aqua felületét. A béta 2001 májusában lejárt, de addigra a Gepárd már kint volt ketrecéből.
A Mac OS X 10.0 úgy nézett ki és működött, mint bármelyik korábbi Mac operációs rendszer. A Darwin Unix-szerű mag és az Open Software Foundation Mach Kernel alapján teljes multitasking és memóriavédelem volt, a Terminalról elérhető parancssori interfésszel.
Igényei is voltak. Amíg akkor a Maceket 64 MB RAM-mal szállították, a 128 MB-ot preferált. Legalább 800 MB lemezterületre volt szüksége, és nem támogatta a G3 előtti Power Macek bővítő-kártyáit. És hibás volt. Az alkalmazások lassúak voltak, mindennaposak volt a kernel pánik összeomlás, a hardverproblémák pedig azt jelentették, hogy kezdetben hiányoztak olyan funkciók, mint a DVD lejátszása és a CD írása.
A Puma (Mac OS X 10.1) ingyenes frissítés volt, részben a Gepárd fogzási gondjai miatt. 2001 szeptemberében jelent meg, és valamivel gyorsabb volt, jobb volt az AppleScript, és jelentősen továbbfejlesztették az OpenGL illesztőprogramokat, hogy a 3D-s alkalmazásokkal jobb grafikai teljesítményt nyújtson. Ezenkívül bevezették a Image Capture alkalmazást szkenneléshez és digitális fényképezéshez. Az új Mac gépeken a Mac OS X 10.1.2-ig, 2002. januárjáig mégsem ez volt az alapértelmezett operációs rendszer.
A következő nagy macska a Jaguar, a Mac OS X 10.2 volt, 2002. augusztusától. Stabilabb volt és rengeteg örvendetes fejlesztést hozott: Universal Access a kihívásokkal küzdők számára, MPEG-4 videó QuickTime-ben, Inkwell kézírás-felismerés és Rendevous, amelyet később átnevezték Bonjourra, a könnyebb helyi hálózatépítés érdekében. Bemutatták a Quartz Extreme grafikai technológiát a jobb grafikai teljesítmény érdekében. De el is vettek valamit: az indításkor a "boldog Mac" ikon helyén az Apple logó volt. Aztán az Apple metálos lett.

Metál van, babám!


A 2003-as Panther, a Mac OS X 10.4, nagy változás volt a Mac OS X sorozatban: a cukorkák helyett az újratervezett, gyorsabb Finder most már fémből készült - komolyabb, biztos, de sokkal kevésbé vidámság nézni. Bevezették az Exposé ablakkezelést, az X11-et és a Gyors felhasználói váltást. Megkaptuk a Font Bookot a betűkészlet kezeléséhez és a FileVault-ot a titkosításhoz. Megjött az iChat videóbarát változata és a Safari nevű új alapértelmezett webböngésző, amely korábban a Jaguarban is opció volt.
Az Apple még nem tartotta be a Mac OS X frissítések éves kiadási ütemezését. A Tiger, Mac OS X 10.4, 2005 áprilisában került kiszállításra. Nagyon felhajtás volt: hat héttel az értékesítés megkezdése után több mint kétmillió példányban telepítették.
Sok fontos dolog volt a Tiger-ben: az új Spotlight keresés, az RSS-hírcsatornák a Safari-ban, a Dashboard Widgets, a Dictionary, az Automator, a VoiceOver, a QuickTime 7 és az Xcode 2.0, de még ennél is fontosabb volt az, amin a Tiger futott. Ez volt a Mac OS X első verziója, amely hivatalosan futott Intel processzorokon. A WWDC 2005-ben Jobs bejelentette, hogy az Apple 2007-re minden Mac-jén áttér az Intel szilíciumra, és bejelentette a Mac OS X 10.4.4-et, a Mac OS X első nyilvánosan kiadott verzióját mind a PowerPC, mind az Intel x86 processzorokhoz.

Üvöltő anyag


A 2007-es Leopard, a Mac OS X 10.5 volt az utolsó verzió, amely a PowerPC-n működött. Megszünt a Classic alkalmazástámogatás, bevezette a Boot Camp alkalmazást a kettős rendszerindításhoz (Intel Mac gépeken Windows rendszer), a Back To My Mac-et, a Time Machine-t, az iCal-naptármegosztást, az asztali stacket, a Quick Lookot és a virtuális asztalt. A Snow Leopard 2009-ben mindössze 29 dollárba került, el is kapkodták, mint a friss sütit.
Számos alapvető alkalmazás futott 64 bites módban, így Snow Leopard rendszermagja is. Bevezette a Mac App Store-t is, és búcsút intett a Mac OS X névnek.
A Mac OS X csupán OS X let a Lion megjelenésével. Az OS X 10.7 eredetileg csak letölthető volt, később USB-n is meg lehetett venni 69 dollárért. A hűséges Maceseknek kellett örömöt szereznie, de be kellett vonzania az iPhone-t használókat is. És elkezdték elmosni a Mac és az iOS közötti határokat.
A Lion meghozta a természetes görgetést, a trackpad gesztusainak széleskörű használatát, valamint új Mission Control és Launchpad felületeket, ezeket egyértelműen iPhone ihlette. Eljött az AirDrop-ot, a teljes képernyős mód és az AutoSave. A Mac még inkább iOS-esnek érezte magát.
A Mountain Lion inkább az Lion fejlesztése volt, semmint egy új macska. Ez még több iOS-esedést jelentett, a Jegyzetek és Emlékeztetők külön alkalmazásokká válva, az iChatet Messages váltotta fel, és a Notification Centerben iOS-stílusú értesítések jelentek meg. Szorosan integrálódott az iCloud és a Game Center is, bár nem mindig sikeresen: a Mountain Lion megbízható volt, az iCloud kevésbé. Ez volt az OSX utolsó fizetős verziója és utolsó az Apple nagy macskáinak sorában. Az OS X jövője megjelent a láthatáron.
A legérdekesebb dolog a Mavericksben? Igazságtalan volna azt mondani, hogy a neve volt? Nos, talán. De az első OS X, amelyet egy helyről, nem pedig egy csodálatos teremtményről neveztek el, sokkal inkább evolúció volt, mint forradalom. Ingyenes OS X frissítés volt, a kritikusok egyetértettek abban, hogy az utolsó befektetett fillért is megérte.
Ez nem azt jelenti, hogy értéktelen volt. Áttervezték a Dockot és az alapvető alkalmazásokat, például a Névjegyeket és a Jegyzeteket, az iBooksot és a Térképeket áthozták az iOS-ből. A szinkronizálás nagyban támaszkodott az iCloudra: az OS X SyncServices már nem volt jelen. De inkább javításnak tűnt, nem pedig új Mac OS-nek.
Nem mondhatta el ugyanezt Yosemite-ről. A névrokonhoz hasonlóan hatalmas volt. Az OS X 10.10 célja az volt, hogy a Macet ne egy digitális hub központjaként, hanem az Apple készülékeinek tökéletesen együttműködő világának részeként használjuk. A Mac nem futtatta az iOS rendszert és az iPhone nem futtatta az OS X rendszert, de nem is kellett, mert mindent megosztottak. A Yosemite segítségével az iPhone készülékére érkező telefonhívásokat Macen is fel lehetett venni. A mobilodo Personal Hotspotjanetre tette a Macet. Elkezdhettünk egy Pages dokumentumot iPhone-on, és folytathattuk MacBookon.

Csak működött. Hiábsa...


A Yosemite bugos volt, főleg az első verziók. Számos fontos fejlesztő és Mac-rajongó úgy érezte, hogy az OS X éves kiadási ütemre való áttérés veszélyeztette a stabilitást. Egy népszerű bejegyzés szerint bár az Apple hardvere remek, a szoftver nem az. "Úgy tűnik, hogy a probléma meglehetősen egyszerű. Túl sokat vállalnak irreális határidőkkel.“ A profi alkalmazásokat használók óvakodtak az OS X frissítések telepítésétől, először ellenőrizték, hogy nem okoz-e problémát az alkalmazásaiknak, és használhatók maradnak a fontos plug-inek.
A 2015-ös El Capitan egy újabb evolúció volt, nem pedig forradalmi kiadás volt. Nagyrészt a teljesítményre és a stabilitásra összpontosított, de új, osztott képernyős módot is kínált . A következő nagy lépés a macOS Sierra, más néven macOS 10.12 volt, ismét módosult az operációs rendszer neve, Macre érkezett Siri, és egyértelművé vált, hogy a Mac és az iOS-eszközök egyre intimebb viszonyban állnak egymással.
Az optimalizált tárhely fájlokat tölthet fel az iCloudba, az iCloud Drive pedig szinkronizálhatja a fájlokat és mappákat több eszköz között, míg az univerzális vágólap lehetővé tette a Mac és az iOS 10 eszközök közötti vágást, másolást és beillesztést. Bemutatkozott az új Apple File System (APFS), amelyet kifejezetten SSD-hez terveztek, a Mac feloldása Apple Watch segítségével és az Apple Pay a Safariban.
A Sierra fokozását a High Sierra (macOS 10.13) jelentette: a legvitatottabb funkció az volt, hogy a Safari meggátolta a videók automatikus lejátszását. Ugyancsak megnehezítette a weboldalak nyomon követését az interneten, és a továbbfejlesztett Photos alkalmazással büszkélkedhetett, de csak ennyi volt látható.
Ez azért van, mert a High Sierra valóban arról szólt, ami a kulisszák mögött zajlott. Ahogy az iOS-nél, úgy a Macen is alapértelmezett fájlrendszer lett az APFS, ez látványos eredményt hozott az SSD-s Maceken. Nagyon gyors, biztonságosabb is, mint a leváltott HFS+. Az APFS nem működik olyan jól a merevlemezeken, az iMacek Fusion Drive-ján sem. A High Sierrával eljött a Metal grafikus motor második generációja is, és a gördülékenyebb video streaming érdekében bevezették a High Efficiency Video Coding (HEVC) használatát.

Sötétre fordulnak a dolgok


A Dark Mode volt a macOS Mojave egyik legfőbb jellemzője, amelyet 2018 végén adtak ki. A sötét mód az iOS-ről ismert alkalmazások kvartettjével – Hangjegyzetek, Készletek, Hírek és Otthon – érkezett. Bevezették a Group FaceTime alkalmazást is, amely lehetővé tette, hogy egyszerre akár 32 emberrel is cseveghessünk, de eltávolították a Facebook, a Twitter, a Flickr és a Vimeo integrációt, amelyet még az OS X Mountain Lionnal vezettek be.
Mojave leváltása egy újabb korszak végét jelentette. Mostantól a Macen nem fut 32 bites alkalmazás. Ha 32 bitest futtattál, a Mojave figyelmeztetett; a következő macOS nem futtatta. A régi vagy a 32 bites beépülő modulokat használó alkalmazások felhasználói megszokták az Apple párbeszédpanelét a közelgő végzetről. Egyes fejlesztők azt mondták a felhasználóiknak, hogy ha frissítettek a Mojave-ről, akkor az alkalmazás újabb verzióját meg kell vásárolniuk. Akkor még nem tudtuk, de a Mojave a macOS utolsó előtti kiadása volt. A húsz évig tartó lenyűgöző utazás véget ér 2020-ban.

Catalinától Big Sur-ig


A Catalina, a macOS 10.15, a Mac OS X történetének utolsó fejezete. És mint más megragadó történeteknél, most is akadnak szereplők, akik nem éltek elég ideig az utolsó felvonáshoz, akadnak, akiknek ez lesz a vég és természetesen mindig akadnak túlélők.
Kezdjük az iTunes-szal, amely 2001 óta része a Mac OS X sztorinak. A Catalina megölte, 2019-ben három cél-alkalmazásra cserélte le: Zene, Podcastok és TV. Lehet, hogy az iTunes volt a legnagyobb áldozat, de nem az egyetlen, mert a Catalina nem támogatja a 32 bites alkalmazásokat. Catalina még közelebb hozta a Macet, az iPhone-t és az iPadet. Sidecar funkciója lehetővé tette, hogy iPadet második képernyőként használjuk, és az iPad érintőképernyőjét vagy az Apple ceruzáját használjuk az alkalmazások vezérlésére.
Lehet, hogy aláírja a PDF fájlt az Apple ceruzájával, vagy megjegyzéseket fűzhet egy képhez, vagy illusztrál egy dokumentumot. Ez a Mac számítógépeden történt, de az iPad-en tetted meg. Más szavakkal, a macOS-alkalmazásokat egy Apple processzorral működő eszközön használtad. És ez nem egyirányú utca.

Változás katalizátor


A Catalina magában foglalja a Mac Catalyst alkalmazást, amelyet arra terveztek, hogy iOS és iPadOS alkalmazásokat használj a Macen. Ez nem emulátor – ez egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy külön alkalmazásokat írhassanak az iOS és a Mac számára egyszerre, egyetlen Xcode projektben.
Ez két dolgot tesz lehetővé a fejlesztők számára. Először is, a meglévő iOS-alkalmazásaikat áthelyezhetik a Macre anélkül, hogy mindent elölről kellene kezdeniük. És kettő: különálló alkalmazásokat fejleszthetnek mindkét platformra egyetlen Xcode projektben. Ezek az alkalmazások azonos funkciókkal bírnak, a Catalyst egyszerűen alkalmazza a megfelelő felületelemeket az egyes platformokhoz, vagy a fejlesztők ugyanazt az alapkódot használhatják, és Mac-specifikus szolgáltatásokat adhatnak hozzá a Mac alkalmazáshoz.
A Mac Catalyst nagyon fontos, mert korábban a fejlesztőknek két különböző kódkészletet kellett létrehozniuk a két különböző platformhoz. Ez az egyik oka annak, hogy ismert, népszerű iOS-alkalmazásoknak nincs Maces párjuk. A Big Sur-ban ez azt is jelenti, hogy az iOS és az iPadOS alkalmazások natív módon fognak futni Mac számítógépeken, Apple processzorokkal.
A Catalyst a Catalina előtt jelent meg, de akkor még nem hívták Catalyst-nak: Marcipán néven mutatták be a Mojave-ban, és arra használták, hogy a Home, a Stocks és a News híreket iPadről Mac-re vigyék. Catalystként a Zene, a Podcastok és a TV alkalmazásokhoz használták.
A Catalina a macOS valaha kiadott legiOSebbszerű verziója, de amíg az iOS és az iPadOS eszközök Apple procival működnek, a Catalina továbbra is az Intel processzorokon fut. És ez azt jelenti, hogy nem csak a macOS utolsó verziója. Ez egyben az utolsó macOS, amely csak Intel Mac gépeken fog futni.

Nagy változások a Big Sur-ral


Amikor az Apple a PowerPC-ről az Intel processzorokra költözött, elkészítette a Mac OS X (10.4.4) verzióját, amely mindkét platformon futott. A macOS 11 Big Sur ugyanezt teszi. Úgy tervezték, hogy kihasználja az Apple processzorainak előnyeit a következő generációs Macekben, de sok, de nem mindenegyik, régebbi Mac-en is futni fog. Az Apple szerint továbbra is támogatni fogja az Intel Maceket "az elkövetkező években", bár természetesen nem határozta meg, hogy az hány év. Ahol a Catalina ugyanazon hardveren futott, mint az elődje, a Big Sur eldob néhány régebbi Mac támogatást. A Big Sur alkalmas Macek listáját az Apple weboldalán lehet megtalálni.
A Big Sur továbbra is a macOS, amely egyre jobban hasonlít az iOS-re és iPadOS-re. A legnyilvánvalóbb példa erre az újratervezett felhasználói felület, a Vezérlőközpont tiszta iOS. A Dock vizuálisan következetesebb és jobban hasonlít az iPad készülékéhez, és az alkalmazások széles körben használják a teljes magasságú oldalsávokat.
Jönnek a Messages és Safari frissítések, az Üzeneteket gyakorlatilag az iOS alkalmazás új verziója váltja fel. A Safari testreszabható kezdőlappal, a füleken a weblapok előnézeteivel, jobb energiahatékonysággal és a WebExtensions támogatással büszkélkedhet, amely lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy Chrome-bővítményeket a Safarihoz is hozzáadhatóvá tegyék. Továbbfejlesztett adatvédelmi jelentés és védelem, valamint új oldalfordítási funkció (jbéta) is várható.
Végül, de nem utolsósorban az alkalmazások és a Mac App Store kissé eltérnek egymástól. A Mac App Store-ban önálló részek lesznek a widgetek és a böngészőbővítmények számára, a szoftverfrissítések a háttérbenfognak futni.
Izgatottan várjuk a Big Sur-t, de tudjuk, hogy ez csak a macOS 11 második legjobb változata lesz. A legjobb szolgáltatásait mi képtelenek lennénk megálmodni, ezért az Apple feladata azok megvalósítása.
Catalina egy korszak végét jelenti. A Big Sur egy teljesen új kaland kezdete.


thanX!



Az összefoglaló az iLife írását követi. Erősen.

2014. november 4., kedd

Hányan váltottak iOS8-ra és Yosemitere?

Két szájt adatihoz férek hozzá, amelyek nagyjából egyforma látogatottságúak, a mAcademiáéhoz és az Almalapéhoz. A mAcademia oldalán Maces és Adobe-s képzéseket hirdetünk, ez utóbbit persze pécések számára is, az Almalap pedig az egyszer volt nyomtatott magazin netre ment változata, a 2001-2009 közt megjelent cikkekkel, de friss híreket közlő nyitóoldallal.


A pillanatfelvétel jól mutatja, hogy a hetekkel korábban elérhetővé vált iOS8-ra a szájtokat iOS eszközről felkeresők majdnem nyolcvan százaléka váltott már. Az alig egy tucat napja telepíthető nagymacska még nem tarolt, a Macesek csak ötöde váltott. Ez nem is hiba, érdemes, mi is tanácsoljuk, a bevezetést követő első-második frissítés kijövetelének megvárása.
Ami érdekes, hogy többen maradtak Lionon, mint Mountain Lionon. A nem frissítés egyébként tudatos döntés is lehet akár telefon-, akár számítógép használó részéről. Mondhatja, hogy a hardver nem alkalmas az új rendszer futtatására vagy nem hiányzik az új rendszer kínálta szolgáltatások.

2013. március 27., szerda

Nem csacska macskák

Az Apple a Mac OS X, újabban OS X, verzióit nagymacskákról nevezi el, ezt - szerintem - mindenki tudja. Az épp aktuális macskát Mountain Lionnak hívjuk magyarul, néha hegyi oroszlánnak, néha hópárducnak fordítva. Ez utóbbi persze okoz némi konfliktust, mert már volt egy Snow Leopard nevű verzió is, amit ugyan Hóleopárdnak fordítottunk, de hópárducnak kellett volna. Bár kimondottan nem vagyok macskás, elmerültem a magyar macska elnevezések kontra angol macska elnevezések kontra tudományos világ tengerben, bár a biosz érdekelt a lehető legkevésbé a gimis tárgyak közül (ezt a cikk olvasása során vegyük figyelembe, kösz!). Jó, az orosz harcban állt a helyezésért.


Ország, törzs, család és faj
A biológusok is törekednek a rendszerezettségre, ezért megpróbáltak minden állatot besorolni. A mi esetünkben - Mac OS X macskák - az Állatok (Animalia) Országáról beszélünk, amelyben a Gerinchúrosok (chordata) törzsének Gerincesek (vertebrata) altörzsébe tartoznak az Emlősök (mammalia) osztályát alkotó Méhlepényes alosztály oly elemei, mint a Ragadozók (carnivora) rendjének Macskaalkatúak (Felifornia - RHCP) alrendje, amelyben Család-ként élnek a Macskafélék (Felidae). Két alcsalád van: a Pantherinae - ez még nem állat, hanem halmaz - és a Felinae - másik halmaz. Aki szereti a bioszt, annak ez evidens, nekünk meg a két halmaz rész lehetne fontos, bár az elnevezés-anomália szempontjából közömbös, de így tudományosnak tűnt. Amúgy a Wikipedia nyújtott iránymutató kezet macska-ügyben.

Kodiak
Ez volt a béta verzió neve, hagyjuk a végére annak kiderítését, hogy ez valójában milyen állat is.

Cheetah - 10.0
A „csita" itthon a Gepárd nevet kapta, ami a netes források szerint is helyes. A Gepárd latin neve Acinonyx jubatus. A Gepárd szerencsés állat, mert a Felinea (amúgy Macskaforma) alcsalád Acinonyx neméhez tartozó egyetlen faj.

Puma - 10.1
A Puma is a Macskaforma alcsalád tagja, de ő a Puma nemhez tartozik, latinul a színesen csengő Puma concolor néven tiszteljük. Van egy tesója, fajtársa, a Puma yagouaroundi, ami inkább a menyétre hasonlít. Azt, hogy az Apple a névadáskor a Pumát, mint nemet, vagy mint fajt választotta, nem derül ki, a faj a logikusabb. Logikus? A Wiki szerint: „[A Puma] nem összekeverendő a „hegyi oroszlánnak” is nevezett amerikai pumával." Tehát az amerikai puma nem hegyi oroszlán. Megjegyeztük.
"Észak-Amerikában, főleg az Egyesült Államokban maga a párduc elnevezés a pumára vonatkozik, habár a fekete párduc meghatározást kizárólag a leopárdok vagy jaguárok melanózisos változatára használják. Európában és Ázsiában a párduc elnevezés a leopárdra vonatkozik és a pettyes és fekete leopárdra egyaránt használatos. Dél-Amerikában a párduc a jaguárt jelenti és egyaránt használják a pettyes és fekete egyedekre is." - írja a wiki. Tanár Úr! Én készültem!

Jaguar - 10.2
A Jaguárral váltunk a Macskaforma alcsaládról a Pantherinae alcsaládra, ennek is a Panthera nemére. Ehhez a nemhez négy faj tartozik: az oroszlán, a jaguár, a leopárd és a tigris. A Jaguár pedig legyen jaguár. A név szempontjából ugyan lényegtelen, de amíg a gepárd a Dél-afrikai szavannákon vérengz, addig a puma és a jaguár leginkább Közép- és Dél-Amerikában.

Panther - 10.3
A Panther itthon Párduc néven futott. De. A magyar wiki a „párduc" szó kapcsán a leopárd oldalát nyitja meg, "A leopárd más néven párduc..." kezdettel. Az angol wiki három sorban keresi a macskát. Az első állítása szerint Afrikában és Ázsiában a panther (nem merem leírni, hogy párduc) a leopárd - ez legalább összhangban van a magyar wikivel. De mindjárt megtudjuk, hogy Észak-Amerikában a panther cougar vagy mountain lion (amiről már tudjuk, hogy nem amerikai puma, lásd Puma sorokat feljebb). S végül megtudjuk, hogy a floridai panther a cougar alfaja. Na, milyen állat a Panther? (Pink - vágta rá a Gonosz Almalap).

Tiger - 10.4
A Tigris Tigris, nincs szükség Kangára vagy másra, hogy megnevelje. Annyira gondtalan állat, hogy le merem írni a latin nevét is: Panthera tigris, a panthera nem visz félre, az a neme. Nem a hím/nőstény persze, mert szép tárgy a biosz, csak a fogalmak zavarognak.

Leopard - 10.5
Aki idáig olvasott, az már érzi, hogy a Leopard azonos a Pantherral, pontosabban a Leopard az leopárd, a Panther meg leopárd. Akkor most a 10.3 és a 10.5 ugyanazt a nevet viseli tulajdonképp? Állattanilag, gyanítom, igen, bár nekünk, gyarló Maceseknek sikerült párduc és leopárd néven megkülönböztetni e kettőt. A leopárd - angol wiki - csak egyike azoknak az állatoknak, amelyet „panther"-nek nevezünk (durr!), a másik kettő a fekete jaguár és a cougar. Ez utóbbira ráwikizve megtudjuk, hogy a cougart szokás pumának, hegyi oroszlánnak, panthernek is nevezni. A latin név alapján a cougar viszont egyértelműen 10.3-as puma. (Gyanúm, hogy egyszer macskáéknál rettenetesen nagy buli lehetett, ahol mindenki mindenkivel keveredett, és azóta is DNS-teszteket csináltatnak, hogy megtudják, kit hogy hívnak.)

Snow Leopard - 10.6
Sokan hittük, hogy a Snow Leopard az a Leopard részhalmaza, valami speciális alfaja, ahol a fajt még véletlenül sem rendszertani besorolásos értelemben használom. A Hó Leopárd elnevezés nyögve-nyelős volt, éreztük, hogy a Hópárduc lenne az igazi. Éreztük, mint aki nem ragozni, hanem beszélni tanult meg magyarul. De logikai szempontból a Leopard utód Snow Leopard nem lehetett más, mint Hóleopárd.
Persze a bioszosok számára logikus, hogy ha a Leopard párduc, ahogy a Panther is, akkor a Snow Leopard épp úgy, mint a Snow Panther, hópárducot jelent. A Hópárduc - muszáj leírnom latinul is: Uncia uncia - amúgy a Tibet felett, a csúcsok alatt lakik, és összes faj- és nem-társához hasonlóan a kihalás szélén van.

Lion - 10.7
Nagy fellégzés volt a leopárduc idők után a Lion, az Oroszlán, legalábbis ami az elnevezését illeti. Ehhez nem fért kétség, az állatok királya (bár Rejtőnél ez sem megy simán) az oroszlán. Bár ekkor sokan hittük, hogy a hetes lesz a tízes oprendszer utolsó tagja, hiszen mivel lehet egy oroszlánt überelni?

Mountain Lion - 10.8
A Mountain Lionnal. Amit hamar hegyi oroszlánnak fordítottunk. A latin név viszont egyértelművé teszi, hogy ez nem hegyi-oroszlán, hanem - puma. Puma? Persze, hogy volt már Puma.

? - 10.9
Írhatnám, hogy tök mindegy, milyen kódnevet kap az állat, mert úgy is puma vagy gepárd lesz belőle állattanilag. De mégis, milyen lehetséges nevek maradtak fent?
Vegyük elsőnek a Pantherina alcsaládot!
A helyzet egyszerű, ha csak nem kihalt állat nevet választana az Apple - ami nem valószínű -, a ködfoltos párduc és a borneói ködfoltos párduc maradt csak a listán.
A Macskaformák reménytelibb neveket kínál!
Szervál, Karakál, Kodkod, Ocelot, Oncilla, Hiúz - én ezekből választanék. A kíváncsiak vagy tippelni vágyók számára itt az angol wiki oldal és a fordítás megkönnyítése végett a magyar wiki oldal.

Kodiak, a végére hagyva. A Kodiak nem macska, hanem medve. Lehet, hogy az oprendszernek medve neveket akartak adni?

2013. március 22., péntek

Ms. Mac

Több ezer kérdőív kitöltését követően kiderült, milyen „a" Maces csaj. A számtalan infografikán ábrázolt számadat mutatja, sokfélék, szerte szét élnek a világon. Pont annyian szeplősek, ahányan húsz év alattiak és ahányan legszívesebben pólót hordanak. A Maces csajok szeretik az állatokat, így nehéz szívvel és lassan válnak meg a korábbi oprendszerektől: 20 százalék Leopardot, 8 százalék Snow Leopardot, 40 százalék Liont használ és csak 14 százalék frissített Mountain Lionra.
A jobb oldali képre kattintva majdnem életnagyságban látjuk a Mac-lányt az adatokkal együtt. (Mr. Mac képpel nem tudunk szolgálni, a felmérést a Nielsen közvélemény kutató intézettel együtt végrehajtó BlueStacks csak Android pasival foglalkozott. Mr. Mac néven működött itthon sikeres Apple viszonteladó.)
A felmérés legérdekesebb adata talán az, hogy a lányok több mint felének Androidos telefonja van, iPhone-ja épp úgy 22 százalékuknak van, mint más (nem iPhone, nem Android) telefonja.

2012. szeptember 24., hétfő

A nem támogatott RSS

Sem a Mail, sem a Safari nem kínál már RSS támogatást. Nem állítom, hogy tömegek sírnak emiatt. Viszont azok, akik használták ezt a szolgáltatást, értetlenül állnak - ülnek - az elhagyás előtt. Az RSS technológia semmit sem fejlődött, így ami jó volt Lionban, az jó lett volna a Mountain Lionban is.

Mi az az RSS?
"Az RSS betűszó számtalan feloldással bír, ezek közül a Really Simple Syndication csupán egy, de talán nincs is olyan, amely a magyar „hírszál”, „hírcsatorna” tartalmát, jelentését tökéletesen adná vissza (anyanyelvünk ezúttal diadalmaskodott az angol nyelv felett). Az RSS technikailag egy XML-állomány, amely adott szintaktikai előírásnak felel meg. Az XML már az informatika mélységei felé vezet – ez nagyon szép, nagyon izgalmas, ezért külön könyvek szólnak róla.
Az RSS-hírszálat használók elsöprő többsége afféle hírügynökségként működteti az RSS feedjét. Ma már szinte mindegyik honlapon megtalálható a kis narancssárga ikon – RSS, XML felirattal vagy ikonnal –, amelyre kattintva RSS-hírszálat kapsz. A blogmotorok, oldalszerkesztők alapfunkcióként kínálják a hírcsatornák gyártását. Aki új infót kíván közzétenni, az előbb kódolja azt az RSS előírásainak megfelelően, majd az XML-állományt felteszi a netre. A hírcsatorna-olvasó alkalmazások (Safari, NetNewsWire, Mail) a háttérben dolgozva folyamatosan figyelik a hírszálak változását, és ha friss infót találnak, letöltik. Az Apple a Tigrisben a Safarit próbálta RSS-olvasóvá is előléptetni. A Leopárdban a Mailt is felruházta ezzel a tudással. Igazság szerint mindkét program számára mostoha üzemmód ez, a nagyszámú RSS-szálat (50, 100 vagy még több) figyelő Mac-használó nagy valószínűséggel az említett NetNewsWire-nál fog kikötni. Az RSS ízére azonban a Mailben vagy a Safariban is ráérezhetsz." - írtam volt a meg nem jelent Lion kézikönyvben.

RSS képernyővédő, iWeb widget
Az előző operációs rendszerek egyik képernyővédője is képes volt egy hírcsatorna híreit megjeleníteni, egyfelől állandó változást biztosítva a nézőnek (ahogy a hírek sorjáztak), másfelől a hírre kattintva az egész írás megnyílt Safariban.
A megszüntetett iWebnek az egyik widgete - fogd-és-vidd módon készített oldalhoz hozzáaadható elem - szintén képes volt RSS szálat megjeleníteni. Így lehetett egy elhanyagolt oldalt (példa: www.ferenczy.hu) életben tartani (befűzve ennek a blog RSS csatornáját).

Nem értem
Csupán azt nem értem, hogy ha az Apple dobta az RSS megjelenítést, akkor maga miért kínál RSS szálakat? Ha úgy érezte, hogy az RSS nem passzol sem a Mailbe, sem a Safariba - ez meg is állja a helyét -, akkor vajh miért nem kreált egy önálló alkalmazást. Ha olyan egyszerű alkalmazások, mint a Jegyzetek, Emlékeztetők elkészíthető volt (az iOS megfelelési kényszer miatt), akkor?

2012. szeptember 18., kedd

Megnyithatatlan iWork fájl (frissítve)

A minap a fenti üzenetet kaptam, amikor egy tanácsadás során szerettünk volna egy Numbers állományt megnézni, a fájl megnyithatatlannak bizonyult. Hogy ez rossz, az nem kérdés. Ami rosszabb, hogy nincs backup. Azaz, van backup fájl, köszönhetően a Lion és a Mountain Lion varázslatos automatikus mentés funkciójának.
Csak épp az előző verzió, kvázi backup, elővételéhez meg kellene tudni nyitni a fájl, ami megnyithatatlan. Igen, persze, ha lenne Time Machine, akkor annak segítségével tényleg meg lehetne nyitni a korábbi állapotokat anélkül, hogy meg kellene nyitni a fájlt (ami megnyithatatlan). Igaz, a korábbi verziókban volt biztonsági mentés - legalábbis a magukra valamit adó programok esetén volt. Igaz, ott az iCloud - bár avval semmire sem megyünk, sőt, ha pechünk van, akkor a meghalt fájllal sikerül az összes elérhető korábbi verziót felülírni.
Marad a térdre, imához.
Vagy a kézi biztonsági másolat készítés. Esetleg Automator rutin írás, amely Folder Action (mappa-alkalmazás) formájában segít. Ja, ez sem, hiszen Mountain Lion alatt ez sincs (vagy én nem találom nagyon...)
Maradt tehát a Duplicate és Mentés... szép!

Frissítés: Van Mappaalkalmazás, csak én nem találtam nagyon, kösz Ark. Lásd hozzászólások!

2012. február 6., hétfő

Az Oroszlán visszavág

Péntekenként kikapcsolom az iMacem, mert hétfőig netszünet van, legalábbis iMacileg. Rég néztem már, ezért elleőriztem, és találtam szoftverfrissítést, ráadsául oprendszernyit (10.7.3), nosza, elmenetel előtt letölt, telepít. Nem volt egy száguldó ördög a telepítés, ezért a "telepít és kikapcsol" opcióra vártam vagy negyedórát. Ma reggel gép bekapcsol, logo van, pörgő jel van - más nincs.
Persze, hogy nem az Oroszlán áll bosszút rajtam, mert fikázom folyamatosan, de azért érezhetem így!
Most épp a recovery-re várok ... várok ... már volt újraindulás, most van telepítés. Azért nagy pánik - kernel pánik - nincs, mert a merevlemezem egész tartalma TimeMachine-elt. Így nem veszhet el egyetlen digitális fényképem vagy zeném sem, nem is szólva az aktuális és archívált munkákról.

2012. január 31., kedd

Lion, te befejezetlen állat

Vajh miért van az, hogy a menü sor nyelv választásban elrejtem a billentyűzet nevét – kis zászló melletti szöveget –, akkor újraindítás után ismét ott van? Ilyen apróságok miatt kezdem utálni a Liont.
Még túl friss az élmény, hogy leírjam, miért jó az, hogy nem férek könnyen? még nehezen is alig hozzá a Saját > Library könyvtáramhoz, ami alá persze az összes alkalmazás ment – legyen elég annyi, hogy ma gondolkoztam el először a Windowsra váltásról. Ha a Macből játékkonzolt csinál az Apple, velem ne számoljon.

2012. január 27., péntek

Nem kicsit utálom a Lion AutoSave–jét

És kívánom vissza a Revert parancsot! Ezzel lehetett visszaállítani a doksit az utolsó mentett formájára. De mivel jön az automatikus mentés, ez az első akart vagy véletlen karakter beírására felülírja a megnyitott változatot. Tegnapi napom negyede arra ment el, hogy vissza Time Machine–eljem azt, amit a Lion automatikusan mentett. Egyre inkább hajlok arra, hogy mint kijön a Lion könyv, a Hóleó vissza jön a gépre. Elsősorban az automatikus mentés miatt, de a mission controllnak nevezett katyvaszt sem szerettem meg, a régi Spaces, az működött! Ha ez az Apple iránya, hogy az asztali, munkavégzésre alkalmas gépét lehülyíti az ujjal bökdösős iOS szintre, akkor el fognak válni útjaink – de legalábbis Hóleó.

2012. január 3., kedd

Az Oroszlán barlangjába

tévedtem. Miután kinyomtattam az utolsó tavalyi számláim a Lion alatt nem futással fenyegető Számlázó programmal, feltettem a Liont. Tudom, én vagyok a kisebbség, aki aktívan használja a gépet, ha nem így lenne, akkor iPaden élném az életem. Rövid egy óra alatt a következő bánataim lettek-voltak.
Egy
iCal naptárban vezetem, mikor milyen tanfolyamot tartunk. Mivel az iCalt weblapba hajlító tisztességes megoldást még nem találtam, ezért írtam egy Automator rutint. Ez kikeresi a megfelelő naptárból (több is van) azokat az oktatásokat (mert vannak bemutatók és mások is), amelyekre még lehet jelentkezni (ami megvolt, azt sem törlöm). Ezekből az Automator text-fájlt készít és megnyit egy Numbers doksit - mindjárt folytatom. Nos, a Lionra váltás után a fenti Snow Leopard alatt írt Automator workflow megnyitása vidáman hazavágja az Automatort - küldtem az Apple-nek öt üzenetet (ha lehetne Automator rutint írni az Automator kifagyása utáni Apple-nek küldhető üzenetere... de nem lehet). Majd újra összeállítottam a workflowt - ugyanazok az utasítások, ugyanaz a sorrend. Így már működik.
Kettő
Automatorban megnyitva lehet futtatni egy workflowt, de az elmenthető .app-ként is, azaz alkalmazásként is. A fenti rutint eddig így használtam. Ám a Lion agyon ajnározott automatikus mentése keresztbe tett. Ha elmentem az újra összerendezett utasításokat workflowként - hogy ha elírtam, később tudjam javítani -, akkor többé nincs Save as parancs, hogy más fájl-formátumba, alkalmazásba írjam a rutint. Másolat készítéssel persze minden megoldható. Persze ahányszor javítani kell a workflowt, annyiszor kell majd újra duplázni, hogy app-ként is menthessek.
Három
Ott hagytam el, hogy az kis alkalmazásom megnyit egy adott Numbers doksit és vágólapra tette az elkövetkező oktatásokat, időponttal együtt. A Numbers ebből generál JavaScript kódot, ami kell a webes megjelenítéshez (én így szórakozom). A generálás nem jelent mást, mint jó néhány szöveg-függvény használatát. Hóleó alatt bekopiztam az app-om vágólapon kínált szövegét egy adott táblázatba, egy másik táblázatot meg kimásoltam (ez volt a kész JS kód), és mentés nélkül(!) bezártam a Numberst. Azért mentés nélkül, mert így az előző konvertálásból nem maradhat vissza semmi kósza kód, téves info. Lion alatt ez nem használható. Ha bemásolom az oktatásokat, akkor a változást az AutoSave azonnal menti - bár én ezt nem akarom! Egyetlen megoldás van: a Finder > Get Info ablakban lelockolom a nyomorultat. (Igen, lehetne Stationeryt is készíteni, de azt a Lion nem értelmezi, miután bemásolom az adatokat, ráment és megszünteti a Stationery állapotot - érteni sem akarom, miért.)
Ekkor a bemásolás után döntenem kell, hogy a) hagyom az egészet a fenébe (Cancel) b) feloldom a fájl zárolását (majd ha hülye leszek, kis cicám) vagy c) készítek egy másolatot. Ez utóbbi azért jó, mert ahány futtatás, annyi másolat keletkezik a merevlemezen (persze egy jó Automator rutinnal az egészet kidobhatom az űrbe, a galaxis amúgy is ott terpeszkedik az asztalomon, nemde?).
Négy
A megfelelő táblázat-részt átmásolom a Dreamweaverben megnyitott javascriptbe (hogy a Lion telepítése után miért kellett újra telepítenem azt a java-környezetet, amit telepítettem a Hóleó alatt, amikor a DW kérte - szintén nem szeretném tudni). És amikor rámentettem DW-ben, akkor ismét van egy apró Automator rutin, amely a Fetch használatával a módosított fájlt fel-ftp-zi a megfelelő helyre. A küzdelem eredménye amúgy jobbra látható "Apple szoftverek oktatása" felirat alatt.

2011. december 12., hétfő

Elévülő Apple-vizsgák

Egy hónapja van mindazoknak - és ebben a Karácsony és a Szilveszter-Új Év -, akik szeretnék megújítani a Final Cut, Motion és SnowLeopard/Lion vizsgáikat, az Apple ezek nyilvános nyilvántartását január 12-vel szünteti meg. Ezt követően is lehet használni ugyan a megszerzett címeket, de a neten az Apple nem tanusítja ezek meglétét. Vizsgára felkészítés, vizsgáztatás: XMS Akadémia vagy MacAcademia.

2011. november 4., péntek

Ügyfélszolgálat 1.

Tudom, velem van (volt és lesz is) a baj. Pár éve megvettük a Native számlázót, ami felkerült a Macbook Prora, ahol vígan elvolt, egyet botlott, többet nem. A Macbook Protól elváltunk, így a számlázást át akartam rakni az iMacre. Nem szoktunk kapkodni, a Native-tól kapott mailt hónapokig nem néztük meg, de most előkerült, követtük az útmutatást, Native-ot letölteni, adatokat adott helyre átmásolni és kész. (És így máris két azonos sorszámú számlát tudnék kiállítani a két gépről - de ez mellékszál.)
Letöltés és telepítés hónapok óta megvolt, adatokat átmásolom - és semmi, hibaüzenet. Honlap. Honlap korrektül elmondja, hogy a továbbiakban másik vállalkozás végzi a Native támogatását. Irány az új honlap.

6DS iDea
Telefonszám egy szál se, de végül végre egy email-cím. Kimondottan utálom az ilyet, nem lehet mindent mailen elintézni. Kimondottan megértem az ilyet, elkerülhetők a hülye, értelmetlen telefonok - de akkor egy segítőkészebb weblap kellene, szerintem. Telefonszámtalanság okozta dühömben néhány képernyőképet csatoltam a hibáról, és kvázi nulla szöveggel elküldtem. Két percen belül kaptam választ (nagy piros pont). A választ ide másolom teljes terjedelmében:
"http://native.hu/Native%20Számlázó.pkg.zip"
Se egy szia - oks, én sem írtam, de egy arctalan cégnek ... és amúgy, az ügyfél én vagyok!
Letöltöm, telepítem, adatbázist mozgatok, új hibalevelet írok: "nem nyert" és képernyőfotók.
Szöveghű válasz:
"Egyből nyert volna, ha nem rossz képet küld először és kiderül, hogy Native Basicet használ!
http://www.native.hu/Native%20Számlázó%20Basic.pkg.zip
"
Ebben speciel igaza van a nem tudom hogy hívjáknak vagy hívjáknénak - jegyezzem meg, az én email-címemben benne a teljes nevem. A megfelelő program hibátlanul működik. Bár először azt az egy alkalmazás képét (Native Számlázó) küldtem el, ami a gépen volt, de - mint kiderült - Native Számlázó Basicet használunk ... a Native-os levélben a Native Számlázó szerepelt, anno azt is tettem fel.

Lesz
Csak épp nagy betűkkel szerepel az új támogató oldalán, hogy a program nem Lion kompatibilis - vagyis hamarosan vevő lehetnék. Lehetnék. Leszek?

PS
Épp befejeztem a hányattatás leírását, elindítottam a programot - NSzB - és demo módba kerültem. Mailt küldtem (14:58).
15:26 "Kérem küldjön képet a Beállítások/Számla oldalrol ahol a cégadatok vannak."
Elküldtem, bevallva, átírtam a cégadatokat, mert költözött a cég, és emiatt változott az adószáma.
15:38 "Este küldünk új kulcsot az adószám változás miatt." Hogy miért nem sípolt a program az adószám átírásakor?

2011. október 22., szombat

Felhőjáték

Az iCloud öröm, az kevésbé, hogy csak a Lion/iOS 5-tel megy. Persze a fejlesztő mindig a legújabb szoftverek együttműködésére koncentrál, bár ezek önálló és közös hibátlan működéséért még véletlenül sem vállal garanciát.
Káosz
Ám elérve a Lion könyv iChat fejezetéhez, kezd a rendszer átgondolatlannak tűnni. Az OS X alatt a Címtár (AddressBook), az iCal (ez gondolom azért maradt angol, mert védett név) és a Mail volt a felhős (MobileMe) alkalmazás, ezek mellé volt az iChat, mondjuk a prompt kapcsolattartáshoz. A Lionban egyrészt a Címtár és az iCal iOS külalakúvá vált, ez lehet trend, bár kilóg a többi alkalmazás külalakja közül - ez (szerintem) user-user számára nem előnyös. Az iCal Emlékeztetők (Reminders, To-Dos) iOS alatt nem az iCalben találhatók meg, hanem a Reminders alkalmazásban. Az iChat videó-csetét az OS X-ben a FaceTime-mal fejelte meg az Apple. És hogy a káosz kerekebb legyen, bár átváltottál MobileMe-ről iCloudra, az OS X alatt számos szolgáltatás MobileMe belépéssel érhető el. Vagy azzal is.
A Lion alatt vagy a Rendszerbeállítások alatt - vagy telepítéskor - megadod az iCloud azonosítód, és akkor ezzel találkozol, ha engedélyezted a Mailben, az iCalben és a Címtárban. Ha viszont átugrottad ezt a telepítéskor, és nem a Rendszerbeállításokkal kezdted az életed, akkor a nevezett alkalmazásokban rendre belogolhatsz iCloud névvel - ha mindig tiszta az erre vonatkozó Alkalmazás > Beállítás > Fiók (néha más) ablak. Persze az iChatbe MobileMe-sként kell bejegyezned magad (@mac.com vagy @me.com). A páverjúzer pedig a Keychain iCloud tanúsítványán röhög, amely MobileMe névre hallgat, de a belsejében az Apple .Mac tanúsítványáról esik szó.
Átlát
A zseni igen. Értem, hogy az OS X és az iOS összeolvadni készül - ennek jó voltáról egyre kevésbé vagyok meggyőződve. De legyen, ez az Apple célja. (Vagy veszek sok Apple részvényt, vagy - nem.) De akkor a megcélzott felhasználó-felhasználó számára remek volna, ha az összes eszközén (Mac, iPad, iPhone, iPod touch) azonos nevű alkalmazásokkal találkozna. Jó volna, ha az adott alkalmazás ugyanazt tudná Macen, neten és iBármin. Jó volna, ha - a lehetőségek függvényében - azonos felület, azonos ikon, gomb ... elrendezés lenne. Mert ez most nincs így.

2011. október 17., hétfő

Lion 101 vizsga

A nyár közepén bemutatott Lion hivatalos képzései végre elkezdődhetnek, az Apple-nél sorra újítják meg vizsgáikat a hazai oktatók (is), a hétvégén Nagy Keve és Rédey Laci ugrotta meg a kívánt magasságot (ha ezt más oktató is megtette, szívesen hírt adunk róla). Ez azt is jelenti, hogy meghirdettük az első hivatalos Lion kurzusokat!

2011. október 13., csütörtök

Lion könyv 3. iCloud

Ahogy terveztem, a szépen megírt SysPreg ... Rebék fejezetbe ma beleírtam az iCloudot. Bár reggel kicsit sokan próbálhattunk váltani, mert a rendszer vagy hatszor várakozásra késztetett, de simán ment a MobileMe - iCloud váltás. Ahogy elértem a fényképadatfolyam nevű lokalizációs nyelvi csodához, az iPhoto legújabb verzióját kérték rajtam számon, ami reggel, amikor a rendszert frissítettem, még nem volt. Délutánra már az is lett, a szükséges Aperture frissítéssel együtt. Ahogy az iPhone 4 is iOS 5 alatt fut.
Első élmények várakozás felettiek, minden müxik, nem fagy le - én kicsivel több döccenést vártam, de hát magasból figyel le ránk Steve (ámbár ő vallásilag inkább reinkarnálódhatna ...)

2011. október 12., szerda

Lion könyv 2.

Váltózár. Ez a harmadik kulcsszavam a Lion magyarítása kapcsán.
Viszont lokalizációs hiba, hogy Eszter nem tudja bemondani a pontos időt. Hogy ezt hogy tudhatná? Keresd meg a Dátum és Idő Rendszerbeállítások panelt, és ott kutass! A SystemPreferencest remekül lehetett SysPref-nek rövidíteni, de mit kezdjünk a Rendszerbeállítások-kal? Rebek? A vörös? „Vörös Rébék általment a/Keskeny pallón s elrepült” (John Gold).

2011. szeptember 2., péntek

Eszter nem kérdez

Eszter a Lion magyar hangja - bár ez így leírva eléggé félreérthető annak, aki nem Macet használ. Reggel óta azon dolgoztam, hogy az iPad hirdetéseket - illegálisan, természetesen - honosítsam. Első lépés a szövegek leírása hallás után. Másodiknak, gondoltam, Eszterrel felolvastatom a szövegeket, így kellemes női hang lesz az én hangom helyett. Nos, Eszter nem kérdez. Nem ismeri fel, hogy a mondat végén kérdőjel van. Sőt. Ha nem teljes - alany, állítmány - mondatot olvastatok fel vele, akkor igen fura kiejtésre vált. Ráadásul nem tart megfelelő szünetet a bekezdések közt sem, de ez már nem osztott, nem szorzott.
Pedig már megvolt a hangoskönyv Automator rutinom. Elindítod az Automatort. Behúzod első utasításnak a felolvasandó text-fájlt. Második utasítás a "Get Contents of TextEdit Document" - ebből látható, hogy a honosítás nem volt mindenre kiterjedő, sem az Automator utasítás, sem a TextEdit nem honosodott. A harmadik utasítás a Text to Audio File. Ennyi.

2011. augusztus 24., szerda

Lefelé van felfele, vagy felfele van lefele?

A Lion egyik újdonsága, hogy nem arra van a lefelé görgetés, mint eddig, hanem felfelé van az, ami eddig lefele és vica versa. (Vicuska - egri leányka - meg a patakban Gergővel, de az egy másik Egri Csillagok Háborúja történet). A változásnak az iOS az oka.
Ahogy mindenki tudja, az Apple célja, hogy összefésülje az OS X (számítógép operációs) és az iOS (iPhone, iPod, iPad) rendszereit. Számára előnyösebb, mert hatékonyabb a fejlesztés. Nekünk viszont néha küzdelmes - nem ebben az esetben -, mert a két rendszer azért két rendszer, mert ha jó lett volna az OS X a mobil eszközökre, akkor nem fejlesztette volna ki az Apple az iOS-t. Számomra nagyon nyögve nyelős az egyes alkalmazások teljes képernyős futtatása - eddig is felráncigáltam az ablakot teljes kijelzősre (Lionban már végre nem csak a jobb alsó saroknál fogva - minden sarkon rángatom már...). A teljes kijelzős méret kis kijelzőn - tizenegy, tizenhárom inch - jelent valami hasznot, de a felett aligha. Viszont a négy égtáj felé szétdobott vezérlés egér-kilométerben sok. Nagyon sok.
Aki átvált Lionra, az már a telepítés során ki kell, hogy próbálja, merre gördül a görgetés - nem véletlen. Persze erre mondta pszichológiai tanulmányokat folytatott barátnőm, hogy az emberi agy mindenre képes, bármit be lehet drótozni. Ha úgy lenne kezelhető a rendszer, hogy a jobbra görgetés a felfele, és ... akkor úgy is remekül használnánk a gépet. A tablet esetén viszont, amelyen az ujjunk zsírját rakjuk le, nem. Így mostantól a görgetés iránya a tartalomra irányul (ugye, hogy ez a logikusabb) és nem a csúszkára.

2011. augusztus 17., szerda

Lion 10.7.1

Letölthető az első fontosabb frissítés, így eljött a telepítés napja. Csak önmagunk szórakoztatására, a 7-es jelenti a verziószámot, ez most a Lion, a hatos volt a Snow Leopard, előtte az ötös a Leopard, a négy a Tigris, de volt már Cheetah, Puma, Jaguár... Az első OS X verzió a 10.7.1 volt - a 10, azaz X (igen rómaiul) a 2000 óta kiadott oprendszerek gyűjtőszáma. A 10.7.x-ben az x a fontos frissítéseket jelenti, a megjelenéskor a Lion a 10.7.0 nevet viselte, most lehet a 10.7.1-re frissíteni. Leginkább a fejlesztőket izgatja fel a 10.7.x.y-ban az y helyén álló szám, ez minket, felhasználó-felhasználókat (mert ugye a user-user honosodott) nem zaklat fel. Az Apple kánonban a Liont még ragozni sem illik, csak mint OS X Lion hivatkozni rá, oprendszert sem írunk, csak operációs rendszert. A Liont így helyesen OS X Lion operációs rendszert-nek írjuk, ha agyatlan Apple-hívők vagyunk.

2011. július 28., csütörtök

Command+S, búcsúzom tőled

"Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni.
A rossz, mit ember tesz, túl éli őt;
A jó gyakorta sírba száll vele.
"
Az OS X Lion egyik újdonsága az Automatikus Mentés, az Auto Save. Számos Apple alkalmazás már használja ezt a felhasználók kedvét kereső újdonságot, idővel az összes fogja. Így lassan elbúcsúzhatunk a gyakran használt gyors-billentyűtől, billentyű-kombinációtól, a Command+S-től, leánykori nevén Alma+S-től - mert régen a Command helyén az alma-logót találtad a billentyűn.
Az alma-logó lekerült a billentyűzetről, mert a cégnév értékét rontotta, ez elsőre meghökkentő, de igaz. Amikor valaki puffogva kimondta, hogy "nyomom az almát, meg a shiftet (bármi mást), és semmi", akkor az Apple egy kicsit a céget érezte szidva. Apróság? Lehet, de aki a részletekre odafigyel...
Az Auto Save (átszokni magyarra nem könnyű, ó Lion, ó Eszter!) amúgy egyenes következménye a Time Machine-nek. A Time Machine (tessék használni!), óránként készít mentést a merevlemez változásáról. Az Auto Save óránként készít másolatot az épp módosítás alatt álló doksiról. Nem is másolatot, csak a változást jegyzi fel - ha jól tanultuk el a WWDC videóiból. Persze ment akkor is az alkalmazás, ha bezárjuk, vagy ha csak a dokumentumot zárjuk be. Az Auto Save ezért teszi lehetővé, hogy visszanyúljunk a korábbi állapothoz - de hát hiszen ez a Time Machine. Anélkül, hogy elindítanánk a Time Machine-t, az Auto Save-s alkalmazások egy-negyvennyolc órányi adat-visszaállításra képesek.