Időutazó Almalap: 2005. április

Csak a tartalomjegyzéke volt sovány ennek a számnak. Egyfelől írunk a Tigrisről, az érkező Mac OS X 10.4-ről – ennek a hazai bemutatója volt az első, amelyre a viszonteladók hosszabbított nyitvatartással készültek. És az Adobe CS2 szoftverek ismertetésének is nekikezdtünk – a Macesek jelentős része használta az Adobe szoftvercsomagját. A címlap a Tigrisé, nem is volt kérdéses.

• Tigris előzetes "Mac OS X speaks your language." – írja az Apple honlapja. Hát nem. Csupán az OpenType karaktereket használja, ez viszont dicséretes, mivel az OpenType olyan szabvány, amiben helye van a magyar ékezetes karaktereknek, a japán és kínai jegyeknek is. A netes oldal mutatja meg, miért nem érdemes más oldalon levő grafikai elemre csak linkként hivatkozni.
• Adobe Bridge CS2 A Bridge az Adobe alkalmazások közt feszül – erős túlzással az Adobe operációs rendszer előfutárának is nevezhetnénk, valójában inkább egy szuperasztalhoz hasonlít.
• Adobe Stock Photo "Ide kellene egy olyan kép, amelyen Steve Jobs az Almalapot olvassa" – sóhajtott fel a tartalommenedzser, de hát hol találunk mi olyat?
• Version Cue CS2 A CS – ezt most már illene CS1-nek nevezni – csomagban talált Version Cue-t sokan feltettük, megnéztük a System Preferencesben, majd kikapcsoltuk és többet nem is néztünk felé.
• InDesign CS2 Az Adobe az Aldus PageMaker felvásárlásával komoly vetélytársat szerzett InDesign programjának, ám hamar kicsemegézte a PageMaker javát, így a botladozva induló (1.0), majd lassú, de roppant méretűvé hízó (1.5) InDesign előbb (2.0) ígéretes kihívójává vált, majd sorozatban aratott a piacot évtizede uraló program felett győzelmeket (CS vagy 3.0) és most itt a következő verzió (CS2 vagy 4.0).

Apple M1 és az el nem induló alkalmazás, valamint a megoldás

Pár hete M1-es Macet használok. Az előző Macbook Airről szinte gond nélkül átköltöztem. Az új gép feletti örömöt fokozza, hogy az ősöreg iMacről végre át– és összemásolhattam a fotóim és zenéim. A fényképek kapcsán vettem elő Power Photost, hogy a szerény tárhelyek miatt ide-oda másolt fényképek, képek közül kiszűrjem a duplikáltakat. Vagy öt éve használtam utoljára a programot, szerencsére volt újabb változata is, mert a régi már nem is volt futtatható. A letöltés sikerrel lefutott, utána viszont képtelen voltam elindítani.

Bármilyen alkalmazást is telepítünk a Macre, ha az nem az App Store-ból való, akkor a Mac elsőre nem hajlandó azt elindítani addig, amíg meg nem nyitjuk a Rendszerbeállítások Biztonsági ablakát. Ott egy ilyen esetekben megjelenő gombra kell kattintani jelszó megadása után, hogy feloldjuk a Mac kapuőrének tiltását. Helyes, senki sem mondhatja, hogy csak úgy véletlenül a gépére került valami.
Meg is tettem, de az alkalmazás nem futott, újra és újra a Biztonsági beállításokhoz irányított. Kuka, új letöltés, semmi változás. Az üzenet változatlanul az, hogy nincs jogom az alkalmazás futtatásához. Ez kicsit bosszantott, mert – azért leellenőriztem – admin jogom van a Macemen, még szép. A harmadik körben ugrott be, hogy ha nincs jogom, akkor majd adok magamnak!
Az alkalmazásról kért info ablak – ez a bejegyzés illusztrációja – alján azonban láttam, hogy van jogom az alkalmazás futtatásához. Ha már úgyis itt jártam, biztos, ami biztos, tudod kivel fogsz te kiszúrni, felvettem magam külön is, teljes joggal. Ezt nem illik, ne tegyük, pontosabban csak akkor, ha tudjuk, hogy mit teszünk. Ennek sem volt eredménye, a Mac 5:0 arányban vezetett ellenem. Fülemen már gőz csapott ki a dühtől.
Amikor az info panelen megláttam az "Opening with Rosetta" opciót. Bejelöltem, mivel ez volt az első Rosettás alkalmazásom, így még ki kellett várnom a Rosetta letöltését és telepítését. Utána kilépés, belépés és már futott is a Power Photos.
Oks, mi az a Rosetta? A Rosetta egy kő, amiről törin tanultunk. Az Apple processzor váltásakor (PowerPC-ről Intelre, Mac OS X 10.4 Tiger, 2006) már volt egy Rosetta alkalmazás. Most ismét processzor váltás van (Intelről Apple-re), így ismét van Rosetta alkalmazás. Ennek segítségével futtathatók azok az alkalmazások, amelyeknek nincs M1 változata. Ahogy tizenöt éve, úgy most is lesz majd egy nap, ami után az új macOS alatt már nem lesz Rosetta és nem fognak futni a nem Apple processzorosított alkalmazások.

Bye-bye X!

Húsz év után lassan elköszönünk az Apple operációs rendszerének tizedik sorozatától.



Az OS X előtt az Apple nem volt jó állapotban. Az az Apple nem Steve Jobs almája volt. Gil Amelio alma volt, a rossz minőségű termékek és a működőképtelen vállalati kultúra. Az az Apple nem működött. Jobs szerint Amelio úgy vélekedett: "Az Apple olyan, mint egy hajó, amelynek az alján lyuk van, szivárog a víz, és az a dolgom, hogy a hajót jó irányba vezessem.“
Ez a hajó a System 7 tengerén lebegett, az előző operációs rendszer 1991-ben jelent meg. Utódjának, a Copland-nek a fejlesztése 1994-ben kezdődött, de soha nem fejeződött be annak ellenére, hogy 1995-ben a fejlesztőknek kiadták a béta verziót. Copland kísérlet volt a katasztrófa elhárítására. A Macek sokkal drágábbak voltak, mint a Windows-os PC-k, és a Windows 95 csökkentette a távolságot a Windows kellemetlen felülete és a Mac felhasználóbarátabb megközelítése között. Az Apple elveszítette piaci részesedését, és a Copland volt a megoldás. Legalábbis az lehetett volna, ha kiadják. Egy többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer volt, széleskörű testreszabhatósággal, amely natív módon futott az Apple PowerPC processzoros Macjein. Hatékonyabb, rugalmasabb és sokkal kevésbé hajlamos összeomlásra. De soha nem került forgalomba. A tervezett 1996-os kiadás dátuma 1997-re csúszott a növekvő összetettség és az évi 250 millió dolláros költségvetés közepette, amelyet az Apple nem engedhet meg magának. Copland-ot 1996-ban törölték.

Lenni vagy nem lenni...

Copland meghalt, az Apple körbenézett. Amelio fontolgatta, hogy megvásárolja a BeOS-t a Be Inc-től, de ezek a tárgyalások sikertelenek voltak. A Be 275 millió dollárt akart – az Apple kijelentette: 200 millió dollárnál többet fizethetett és nem is fog fizetni egy operációs rendszerért. Néhány hónappal később az Apple egy másik operációs rendszert vásárolt. 429 millió dollárért.
Ez az operációs rendszer az OpenStep volt, Jobs NeXT vállalatának terméke. Jobs 1985-ben alapította a céget, miután kiszorították az Apple-ből, és amikor az Apple 1997-ben megvásárolta a céget, tanácsadói minőségben visszatért az Apple-hez. 1997 nyarára Jobs menesztette Ameliót, ősztől az Apple ideiglenes vezérigazgatója (iCEO) lett.
Időbe telt, mire az OpenStep a Mac-be került, és közben az Apple elkészítette a Mac OS további két verzióját. A Mac OS 8 1997-ben jelent meg az új Platinum interfészt. Elég szép volt, de a belső számozás – belső neve Mac OS 7.7 volt – mutatta, hogy ez inkább marketing gyakorlat volt, nem pedig egy fontos új verzió.
Az utolsó Mac OS, mielőtt az OS X mindent megváltoztatott, a Mac OS 9 volt, amelyet 1999-ben szállítottak ki. Az Apple promóciós kiadványa szerint "ez volt a valaha volt legjobb internetes operációs rendszer", és integrálta az új iTools csomagot, lehetővé tette az interneten való keresést a Sherlock 2 segítségével, és megkatuk az automatikus szoftverfrissítést. Érdemleges frissítés volt, de ezzel véget is értek a System 7 és utódai. Az Apple következő még egy fontos dolga egy macska lett.

Macska a Macen

A hivatalos OS X történet egy macskával kezdődik, de az izgalom egy medvével jött: a Kodiakkal, a Mac OS X 29,95 dolláros bétájával, amely bemutatta az új operációs rendszert és úttörő, "nyalogatható" Aqua felületét. A béta 2001 májusában lejárt, de addigra a Gepárd már kint volt ketrecéből.
A Mac OS X 10.0 úgy nézett ki és működött, mint bármelyik korábbi Mac operációs rendszer. A Darwin Unix-szerű mag és az Open Software Foundation Mach Kernel alapján teljes multitasking és memóriavédelem volt, a Terminalról elérhető parancssori interfésszel.

Igényei is voltak. Amíg akkor a Maceket 64 MB RAM-mal szállították, a 128 MB-ot preferált. Legalább 800 MB lemezterületre volt szüksége, és nem támogatta a G3 előtti Power Macek bővítő-kártyáit. És hibás volt. Az alkalmazások lassúak voltak, mindennaposak volt a kernel pánik összeomlás, a hardverproblémák pedig azt jelentették, hogy kezdetben hiányoztak olyan funkciók, mint a DVD lejátszása és a CD írása.
A Puma (Mac OS X 10.1) ingyenes frissítés volt, részben a Gepárd fogzási gondjai miatt. 2001 szeptemberében jelent meg, és valamivel gyorsabb volt, jobb volt az AppleScript, és jelentősen továbbfejlesztették az OpenGL illesztőprogramokat, hogy a 3D-s alkalmazásokkal jobb grafikai teljesítményt nyújtson. Ezenkívül bevezették a Image Capture alkalmazást szkenneléshez és digitális fényképezéshez. Az új Mac gépeken a Mac OS X 10.1.2-ig, 2002. januárjáig mégsem ez volt az alapértelmezett operációs rendszer.

A következő nagy macska a Jaguar, a Mac OS X 10.2 volt, 2002. augusztusától. Stabilabb volt és rengeteg örvendetes fejlesztést hozott: Universal Access a kihívásokkal küzdők számára, MPEG-4 videó QuickTime-ben, Inkwell kézírás-felismerés és Rendevous, amelyet később átnevezték Bonjourra, a könnyebb helyi hálózatépítés érdekében. Bemutatták a Quartz Extreme grafikai technológiát a jobb grafikai teljesítmény érdekében. De el is vettek valamit: az indításkor a "boldog Mac" ikon helyén az Apple logó volt. Aztán az Apple metálos lett.

Metál van, babám!

A 2003-as Panther, a Mac OS X 10.4, nagy változás volt a Mac OS X sorozatban: a cukorkák helyett az újratervezett, gyorsabb Finder most már fémből készült - komolyabb, biztos, de sokkal kevésbé vidámság nézni. Bevezették az Exposé ablakkezelést, az X11-et és a Gyors felhasználói váltást. Megkaptuk a Font Bookot a betűkészlet kezeléséhez és a FileVault-ot a titkosításhoz. Megjött az iChat videóbarát változata és a Safari nevű új alapértelmezett webböngésző, amely korábban a Jaguarban is opció volt.

Az Apple még nem tartotta be a Mac OS X frissítések éves kiadási ütemezését. A Tiger, Mac OS X 10.4, 2005 áprilisában került kiszállításra. Nagyon felhajtás volt: hat héttel az értékesítés megkezdése után több mint kétmillió példányban telepítették.
Sok fontos dolog volt a Tiger-ben: az új Spotlight keresés, az RSS-hírcsatornák a Safari-ban, a Dashboard Widgets, a Dictionary, az Automator, a VoiceOver, a QuickTime 7 és az Xcode 2.0, de még ennél is fontosabb volt az, amin a Tiger futott. Ez volt a Mac OS X első verziója, amely hivatalosan futott Intel processzorokon. A WWDC 2005-ben Jobs bejelentette, hogy az Apple 2007-re minden Mac-jén áttér az Intel szilíciumra, és bejelentette a Mac OS X 10.4.4-et, a Mac OS X első nyilvánosan kiadott verzióját mind a PowerPC, mind az Intel x86 processzorokhoz.

Üvöltő anyag

A 2007-es Leopard, a Mac OS X 10.5 volt az utolsó verzió, amely a PowerPC-n működött. Megszünt a Classic alkalmazástámogatás, bevezette a Boot Camp alkalmazást a kettős rendszerindításhoz (Intel Mac gépeken Windows rendszer), a Back To My Mac-et, a Time Machine-t, az iCal-naptármegosztást, az asztali stacket, a Quick Lookot és a virtuális asztalt. A Snow Leopard 2009-ben mindössze 29 dollárba került, el is kapkodták, mint a friss sütit.

Számos alapvető alkalmazás futott 64 bites módban, így Snow Leopard rendszermagja is. Bevezette a Mac App Store-t is, és búcsút intett a Mac OS X névnek.
A Mac OS X csupán OS X let a Lion megjelenésével. Az OS X 10.7 eredetileg csak letölthető volt, később USB-n is meg lehetett venni 69 dollárért. A hűséges Maceseknek kellett örömöt szereznie, de be kellett vonzania az iPhone-t használókat is. És elkezdték elmosni a Mac és az iOS közötti határokat.

A Lion meghozta a természetes görgetést, a trackpad gesztusainak széleskörű használatát, valamint új Mission Control és Launchpad felületeket, ezeket egyértelműen iPhone ihlette. Eljött az AirDrop-ot, a teljes képernyős mód és az AutoSave. A Mac még inkább iOS-esnek érezte magát.

A Mountain Lion inkább az Lion fejlesztése volt, semmint egy új macska. Ez még több iOS-esedést jelentett, a Jegyzetek és Emlékeztetők külön alkalmazásokká válva, az iChatet Messages váltotta fel, és a Notification Centerben iOS-stílusú értesítések jelentek meg. Szorosan integrálódott az iCloud és a Game Center is, bár nem mindig sikeresen: a Mountain Lion megbízható volt, az iCloud kevésbé. Ez volt az OSX utolsó fizetős verziója és utolsó az Apple nagy macskáinak sorában. Az OS X jövője megjelent a láthatáron.

A legérdekesebb dolog a Mavericksben? Igazságtalan volna azt mondani, hogy a neve volt? Nos, talán. De az első OS X, amelyet egy helyről, nem pedig egy csodálatos teremtményről neveztek el, sokkal inkább evolúció volt, mint forradalom. Ingyenes OS X frissítés volt, a kritikusok egyetértettek abban, hogy az utolsó befektetett fillért is megérte.
Ez nem azt jelenti, hogy értéktelen volt. Áttervezték a Dockot és az alapvető alkalmazásokat, például a Névjegyeket és a Jegyzeteket, az iBooksot és a Térképeket áthozták az iOS-ből. A szinkronizálás nagyban támaszkodott az iCloudra: az OS X SyncServices már nem volt jelen. De inkább javításnak tűnt, nem pedig új Mac OS-nek.

Nem mondhatta el ugyanezt Yosemite-ről. A névrokonhoz hasonlóan hatalmas volt. Az OS X 10.10 célja az volt, hogy a Macet ne egy digitális hub központjaként, hanem az Apple készülékeinek tökéletesen együttműködő világának részeként használjuk. A Mac nem futtatta az iOS rendszert és az iPhone nem futtatta az OS X rendszert, de nem is kellett, mert mindent megosztottak. A Yosemite segítségével az iPhone készülékére érkező telefonhívásokat Macen is fel lehetett venni. A mobilodo Personal Hotspotjanetre tette a Macet. Elkezdhettünk egy Pages dokumentumot iPhone-on, és folytathattuk MacBookon.

Csak működött. Hiábsa...

A Yosemite bugos volt, főleg az első verziók. Számos fontos fejlesztő és Mac-rajongó úgy érezte, hogy az OS X éves kiadási ütemre való áttérés veszélyeztette a stabilitást. Egy népszerű bejegyzés szerint bár az Apple hardvere remek, a szoftver nem az. "Úgy tűnik, hogy a probléma meglehetősen egyszerű. Túl sokat vállalnak irreális határidőkkel.“ A profi alkalmazásokat használók óvakodtak az OS X frissítések telepítésétől, először ellenőrizték, hogy nem okoz-e problémát az alkalmazásaiknak, és használhatók maradnak a fontos plug-inek.

A 2015-ös El Capitan egy újabb evolúció volt, nem pedig forradalmi kiadás volt. Nagyrészt a teljesítményre és a stabilitásra összpontosított, de új, osztott képernyős módot is kínált . A következő nagy lépés a macOS Sierra, más néven macOS 10.12 volt, ismét módosult az operációs rendszer neve, Macre érkezett Siri, és egyértelművé vált, hogy a Mac és az iOS-eszközök egyre intimebb viszonyban állnak egymással.
Az optimalizált tárhely fájlokat tölthet fel az iCloudba, az iCloud Drive pedig szinkronizálhatja a fájlokat és mappákat több eszköz között, míg az univerzális vágólap lehetővé tette a Mac és az iOS 10 eszközök közötti vágást, másolást és beillesztést. Bemutatkozott az új Apple File System (APFS), amelyet kifejezetten SSD-hez terveztek, a Mac feloldása Apple Watch segítségével és az Apple Pay a Safariban.

A Sierra fokozását a High Sierra (macOS 10.13) jelentette: a legvitatottabb funkció az volt, hogy a Safari meggátolta a videók automatikus lejátszását. Ugyancsak megnehezítette a weboldalak nyomon követését az interneten, és a továbbfejlesztett Photos alkalmazással büszkélkedhetett, de csak ennyi volt látható.

Ez azért van, mert a High Sierra valóban arról szólt, ami a kulisszák mögött zajlott. Ahogy az iOS-nél, úgy a Macen is alapértelmezett fájlrendszer lett az APFS, ez látványos eredményt hozott az SSD-s Maceken. Nagyon gyors, biztonságosabb is, mint a leváltott HFS+. Az APFS nem működik olyan jól a merevlemezeken, az iMacek Fusion Drive-ján sem. A High Sierrával eljött a Metal grafikus motor második generációja is, és a gördülékenyebb video streaming érdekében bevezették a High Efficiency Video Coding (HEVC) használatát.

Sötétre fordulnak a dolgok

A Dark Mode volt a macOS Mojave egyik legfőbb jellemzője, amelyet 2018 végén adtak ki. A sötét mód az iOS-ről ismert alkalmazások kvartettjével – Hangjegyzetek, Készletek, Hírek és Otthon – érkezett. Bevezették a Group FaceTime alkalmazást is, amely lehetővé tette, hogy egyszerre akár 32 emberrel is cseveghessünk, de eltávolították a Facebook, a Twitter, a Flickr és a Vimeo integrációt, amelyet még az OS X Mountain Lionnal vezettek be.

Mojave leváltása egy újabb korszak végét jelentette. Mostantól a Macen nem fut 32 bites alkalmazás. Ha 32 bitest futtattál, a Mojave figyelmeztetett; a következő macOS nem futtatta. A régi vagy a 32 bites beépülő modulokat használó alkalmazások felhasználói megszokták az Apple párbeszédpanelét a közelgő végzetről. Egyes fejlesztők azt mondták a felhasználóiknak, hogy ha frissítettek a Mojave-ről, akkor az alkalmazás újabb verzióját meg kell vásárolniuk. Akkor még nem tudtuk, de a Mojave a macOS utolsó előtti kiadása volt. A húsz évig tartó lenyűgöző utazás véget ér 2020-ban.

Catalinától Big Sur-ig

A Catalina, a macOS 10.15, a Mac OS X történetének utolsó fejezete. És mint más megragadó történeteknél, most is akadnak szereplők, akik nem éltek elég ideig az utolsó felvonáshoz, akadnak, akiknek ez lesz a vég és természetesen mindig akadnak túlélők.

Kezdjük az iTunes-szal, amely 2001 óta része a Mac OS X sztorinak. A Catalina megölte, 2019-ben három cél-alkalmazásra cserélte le: Zene, Podcastok és TV. Lehet, hogy az iTunes volt a legnagyobb áldozat, de nem az egyetlen, mert a Catalina nem támogatja a 32 bites alkalmazásokat. Catalina még közelebb hozta a Macet, az iPhone-t és az iPadet. Sidecar funkciója lehetővé tette, hogy iPadet második képernyőként használjuk, és az iPad érintőképernyőjét vagy az Apple ceruzáját használjuk az alkalmazások vezérlésére.
Lehet, hogy aláírja a PDF fájlt az Apple ceruzájával, vagy megjegyzéseket fűzhet egy képhez, vagy illusztrál egy dokumentumot. Ez a Mac számítógépeden történt, de az iPad-en tetted meg. Más szavakkal, a macOS-alkalmazásokat egy Apple processzorral működő eszközön használtad. És ez nem egyirányú utca.

Változás katalizátor

A Catalina magában foglalja a Mac Catalyst alkalmazást, amelyet arra terveztek, hogy iOS és iPadOS alkalmazásokat használj a Macen. Ez nem emulátor – ez egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy külön alkalmazásokat írhassanak az iOS és a Mac számára egyszerre, egyetlen Xcode projektben.
Ez két dolgot tesz lehetővé a fejlesztők számára. Először is, a meglévő iOS-alkalmazásaikat áthelyezhetik a Macre anélkül, hogy mindent elölről kellene kezdeniük. És kettő: különálló alkalmazásokat fejleszthetnek mindkét platformra egyetlen Xcode projektben. Ezek az alkalmazások azonos funkciókkal bírnak, a Catalyst egyszerűen alkalmazza a megfelelő felületelemeket az egyes platformokhoz, vagy a fejlesztők ugyanazt az alapkódot használhatják, és Mac-specifikus szolgáltatásokat adhatnak hozzá a Mac alkalmazáshoz.
A Mac Catalyst nagyon fontos, mert korábban a fejlesztőknek két különböző kódkészletet kellett létrehozniuk a két különböző platformhoz. Ez az egyik oka annak, hogy ismert, népszerű iOS-alkalmazásoknak nincs Maces párjuk. A Big Sur-ban ez azt is jelenti, hogy az iOS és az iPadOS alkalmazások natív módon fognak futni Mac számítógépeken, Apple processzorokkal.
A Catalyst a Catalina előtt jelent meg, de akkor még nem hívták Catalyst-nak: Marcipán néven mutatták be a Mojave-ban, és arra használták, hogy a Home, a Stocks és a News híreket iPadről Mac-re vigyék. Catalystként a Zene, a Podcastok és a TV alkalmazásokhoz használták.
A Catalina a macOS valaha kiadott legiOSebbszerű verziója, de amíg az iOS és az iPadOS eszközök Apple procival működnek, a Catalina továbbra is az Intel processzorokon fut. És ez azt jelenti, hogy nem csak a macOS utolsó verziója. Ez egyben az utolsó macOS, amely csak Intel Mac gépeken fog futni.

Nagy változások a Big Sur-ral

Amikor az Apple a PowerPC-ről az Intel processzorokra költözött, elkészítette a Mac OS X (10.4.4) verzióját, amely mindkét platformon futott. A macOS 11 Big Sur ugyanezt teszi. Úgy tervezték, hogy kihasználja az Apple processzorainak előnyeit a következő generációs Macekben, de sok, de nem mindenegyik, régebbi Mac-en is futni fog. Az Apple szerint továbbra is támogatni fogja az Intel Maceket "az elkövetkező években", bár természetesen nem határozta meg, hogy az hány év. Ahol a Catalina ugyanazon hardveren futott, mint az elődje, a Big Sur eldob néhány régebbi Mac támogatást. A Big Sur alkalmas Macek listáját az Apple weboldalán lehet megtalálni.
A Big Sur továbbra is a macOS, amely egyre jobban hasonlít az iOS-re és iPadOS-re. A legnyilvánvalóbb példa erre az újratervezett felhasználói felület, a Vezérlőközpont tiszta iOS. A Dock vizuálisan következetesebb és jobban hasonlít az iPad készülékéhez, és az alkalmazások széles körben használják a teljes magasságú oldalsávokat.
Jönnek a Messages és Safari frissítések, az Üzeneteket gyakorlatilag az iOS alkalmazás új verziója váltja fel. A Safari testreszabható kezdőlappal, a füleken a weblapok előnézeteivel, jobb energiahatékonysággal és a WebExtensions támogatással büszkélkedhet, amely lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy Chrome-bővítményeket a Safarihoz is hozzáadhatóvá tegyék. Továbbfejlesztett adatvédelmi jelentés és védelem, valamint új oldalfordítási funkció (jbéta) is várható.
Végül, de nem utolsósorban az alkalmazások és a Mac App Store kissé eltérnek egymástól. A Mac App Store-ban önálló részek lesznek a widgetek és a böngészőbővítmények számára, a szoftverfrissítések a háttérbenfognak futni.
Izgatottan várjuk a Big Sur-t, de tudjuk, hogy ez csak a macOS 11 második legjobb változata lesz. A legjobb szolgáltatásait mi képtelenek lennénk megálmodni, ezért az Apple feladata azok megvalósítása.
Catalina egy korszak végét jelenti. A Big Sur egy teljesen új kaland kezdete.


thanX!



Az összefoglaló az iLife írását követi. Erősen.

Nem csacska macskák

Az Apple a Mac OS X, újabban OS X, verzióit nagymacskákról nevezi el, ezt - szerintem - mindenki tudja. Az épp aktuális macskát Mountain Lionnak hívjuk magyarul, néha hegyi oroszlánnak, néha hópárducnak fordítva. Ez utóbbi persze okoz némi konfliktust, mert már volt egy Snow Leopard nevű verzió is, amit ugyan Hóleopárdnak fordítottunk, de hópárducnak kellett volna. Bár kimondottan nem vagyok macskás, elmerültem a magyar macska elnevezések kontra angol macska elnevezések kontra tudományos világ tengerben, bár a biosz érdekelt a lehető legkevésbé a gimis tárgyak közül (ezt a cikk olvasása során vegyük figyelembe, kösz!). Jó, az orosz harcban állt a helyezésért.


Ország, törzs, család és faj
A biológusok is törekednek a rendszerezettségre, ezért megpróbáltak minden állatot besorolni. A mi esetünkben - Mac OS X macskák - az Állatok (Animalia) Országáról beszélünk, amelyben a Gerinchúrosok (chordata) törzsének Gerincesek (vertebrata) altörzsébe tartoznak az Emlősök (mammalia) osztályát alkotó Méhlepényes alosztály oly elemei, mint a Ragadozók (carnivora) rendjének Macskaalkatúak (Felifornia - RHCP) alrendje, amelyben Család-ként élnek a Macskafélék (Felidae). Két alcsalád van: a Pantherinae - ez még nem állat, hanem halmaz - és a Felinae - másik halmaz. Aki szereti a bioszt, annak ez evidens, nekünk meg a két halmaz rész lehetne fontos, bár az elnevezés-anomália szempontjából közömbös, de így tudományosnak tűnt. Amúgy a Wikipedia nyújtott iránymutató kezet macska-ügyben.

Kodiak
Ez volt a béta verzió neve, hagyjuk a végére annak kiderítését, hogy ez valójában milyen állat is.

Cheetah - 10.0
A „csita" itthon a Gepárd nevet kapta, ami a netes források szerint is helyes. A Gepárd latin neve Acinonyx jubatus. A Gepárd szerencsés állat, mert a Felinea (amúgy Macskaforma) alcsalád Acinonyx neméhez tartozó egyetlen faj.

Puma - 10.1
A Puma is a Macskaforma alcsalád tagja, de ő a Puma nemhez tartozik, latinul a színesen csengő Puma concolor néven tiszteljük. Van egy tesója, fajtársa, a Puma yagouaroundi, ami inkább a menyétre hasonlít. Azt, hogy az Apple a névadáskor a Pumát, mint nemet, vagy mint fajt választotta, nem derül ki, a faj a logikusabb. Logikus? A Wiki szerint: „[A Puma] nem összekeverendő a „hegyi oroszlánnak” is nevezett amerikai pumával." Tehát az amerikai puma nem hegyi oroszlán. Megjegyeztük.
"Észak-Amerikában, főleg az Egyesült Államokban maga a párduc elnevezés a pumára vonatkozik, habár a fekete párduc meghatározást kizárólag a leopárdok vagy jaguárok melanózisos változatára használják. Európában és Ázsiában a párduc elnevezés a leopárdra vonatkozik és a pettyes és fekete leopárdra egyaránt használatos. Dél-Amerikában a párduc a jaguárt jelenti és egyaránt használják a pettyes és fekete egyedekre is." - írja a wiki. Tanár Úr! Én készültem!

Jaguar - 10.2
A Jaguárral váltunk a Macskaforma alcsaládról a Pantherinae alcsaládra, ennek is a Panthera nemére. Ehhez a nemhez négy faj tartozik: az oroszlán, a jaguár, a leopárd és a tigris. A Jaguár pedig legyen jaguár. A név szempontjából ugyan lényegtelen, de amíg a gepárd a Dél-afrikai szavannákon vérengz, addig a puma és a jaguár leginkább Közép- és Dél-Amerikában.

Panther - 10.3
A Panther itthon Párduc néven futott. De. A magyar wiki a „párduc" szó kapcsán a leopárd oldalát nyitja meg, "A leopárd más néven párduc..." kezdettel. Az angol wiki három sorban keresi a macskát. Az első állítása szerint Afrikában és Ázsiában a panther (nem merem leírni, hogy párduc) a leopárd - ez legalább összhangban van a magyar wikivel. De mindjárt megtudjuk, hogy Észak-Amerikában a panther cougar vagy mountain lion (amiről már tudjuk, hogy nem amerikai puma, lásd Puma sorokat feljebb). S végül megtudjuk, hogy a floridai panther a cougar alfaja. Na, milyen állat a Panther? (Pink - vágta rá a Gonosz Almalap).

Tiger - 10.4
A Tigris Tigris, nincs szükség Kangára vagy másra, hogy megnevelje. Annyira gondtalan állat, hogy le merem írni a latin nevét is: Panthera tigris, a panthera nem visz félre, az a neme. Nem a hím/nőstény persze, mert szép tárgy a biosz, csak a fogalmak zavarognak.

Leopard - 10.5
Aki idáig olvasott, az már érzi, hogy a Leopard azonos a Pantherral, pontosabban a Leopard az leopárd, a Panther meg leopárd. Akkor most a 10.3 és a 10.5 ugyanazt a nevet viseli tulajdonképp? Állattanilag, gyanítom, igen, bár nekünk, gyarló Maceseknek sikerült párduc és leopárd néven megkülönböztetni e kettőt. A leopárd - angol wiki - csak egyike azoknak az állatoknak, amelyet „panther"-nek nevezünk (durr!), a másik kettő a fekete jaguár és a cougar. Ez utóbbira ráwikizve megtudjuk, hogy a cougart szokás pumának, hegyi oroszlánnak, panthernek is nevezni. A latin név alapján a cougar viszont egyértelműen 10.3-as puma. (Gyanúm, hogy egyszer macskáéknál rettenetesen nagy buli lehetett, ahol mindenki mindenkivel keveredett, és azóta is DNS-teszteket csináltatnak, hogy megtudják, kit hogy hívnak.)

Snow Leopard - 10.6
Sokan hittük, hogy a Snow Leopard az a Leopard részhalmaza, valami speciális alfaja, ahol a fajt még véletlenül sem rendszertani besorolásos értelemben használom. A Hó Leopárd elnevezés nyögve-nyelős volt, éreztük, hogy a Hópárduc lenne az igazi. Éreztük, mint aki nem ragozni, hanem beszélni tanult meg magyarul. De logikai szempontból a Leopard utód Snow Leopard nem lehetett más, mint Hóleopárd.
Persze a bioszosok számára logikus, hogy ha a Leopard párduc, ahogy a Panther is, akkor a Snow Leopard épp úgy, mint a Snow Panther, hópárducot jelent. A Hópárduc - muszáj leírnom latinul is: Uncia uncia - amúgy a Tibet felett, a csúcsok alatt lakik, és összes faj- és nem-társához hasonlóan a kihalás szélén van.

Lion - 10.7
Nagy fellégzés volt a leopárduc idők után a Lion, az Oroszlán, legalábbis ami az elnevezését illeti. Ehhez nem fért kétség, az állatok királya (bár Rejtőnél ez sem megy simán) az oroszlán. Bár ekkor sokan hittük, hogy a hetes lesz a tízes oprendszer utolsó tagja, hiszen mivel lehet egy oroszlánt überelni?

Mountain Lion - 10.8
A Mountain Lionnal. Amit hamar hegyi oroszlánnak fordítottunk. A latin név viszont egyértelművé teszi, hogy ez nem hegyi-oroszlán, hanem - puma. Puma? Persze, hogy volt már Puma.

? - 10.9
Írhatnám, hogy tök mindegy, milyen kódnevet kap az állat, mert úgy is puma vagy gepárd lesz belőle állattanilag. De mégis, milyen lehetséges nevek maradtak fent?
Vegyük elsőnek a Pantherina alcsaládot!
A helyzet egyszerű, ha csak nem kihalt állat nevet választana az Apple - ami nem valószínű -, a ködfoltos párduc és a borneói ködfoltos párduc maradt csak a listán.
A Macskaformák reménytelibb neveket kínál!
Szervál, Karakál, Kodkod, Ocelot, Oncilla, Hiúz - én ezekből választanék. A kíváncsiak vagy tippelni vágyók számára itt az angol wiki oldal és a fordítás megkönnyítése végett a magyar wiki oldal.

Kodiak, a végére hagyva. A Kodiak nem macska, hanem medve. Lehet, hogy az oprendszernek medve neveket akartak adni?

Teljes felfrissülés

Az Apple gyakorlatilag az összes használatban lévő operációs rendszerét (Tigris PowerPC és Intel, Leopárd, Tigris Szerver Universal és PowerPC) frissítette, érdemes pár napon belül frissíteni.

Mac OS X 10.5.8

Valószínűleg ez a mostani a Leopárd utolsó frissítése. Már letölthető az alma menü Software Update parancsával, bár az óvatosak még várnak egy hetet. Frissült a Tigris (előző operációs rendszer) is.