Bye-bye X!

Húsz év után lassan elköszönünk az Apple operációs rendszerének tizedik sorozatától.



Az OS X előtt az Apple nem volt jó állapotban. Az az Apple nem Steve Jobs almája volt. Gil Amelio alma volt, a rossz minőségű termékek és a működőképtelen vállalati kultúra. Az az Apple nem működött. Jobs szerint Amelio úgy vélekedett: "Az Apple olyan, mint egy hajó, amelynek az alján lyuk van, szivárog a víz, és az a dolgom, hogy a hajót jó irányba vezessem.“
Ez a hajó a System 7 tengerén lebegett, az előző operációs rendszer 1991-ben jelent meg. Utódjának, a Copland-nek a fejlesztése 1994-ben kezdődött, de soha nem fejeződött be annak ellenére, hogy 1995-ben a fejlesztőknek kiadták a béta verziót. Copland kísérlet volt a katasztrófa elhárítására. A Macek sokkal drágábbak voltak, mint a Windows-os PC-k, és a Windows 95 csökkentette a távolságot a Windows kellemetlen felülete és a Mac felhasználóbarátabb megközelítése között. Az Apple elveszítette piaci részesedését, és a Copland volt a megoldás. Legalábbis az lehetett volna, ha kiadják. Egy többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer volt, széleskörű testreszabhatósággal, amely natív módon futott az Apple PowerPC processzoros Macjein. Hatékonyabb, rugalmasabb és sokkal kevésbé hajlamos összeomlásra. De soha nem került forgalomba. A tervezett 1996-os kiadás dátuma 1997-re csúszott a növekvő összetettség és az évi 250 millió dolláros költségvetés közepette, amelyet az Apple nem engedhet meg magának. Copland-ot 1996-ban törölték.

Lenni vagy nem lenni...

Copland meghalt, az Apple körbenézett. Amelio fontolgatta, hogy megvásárolja a BeOS-t a Be Inc-től, de ezek a tárgyalások sikertelenek voltak. A Be 275 millió dollárt akart – az Apple kijelentette: 200 millió dollárnál többet fizethetett és nem is fog fizetni egy operációs rendszerért. Néhány hónappal később az Apple egy másik operációs rendszert vásárolt. 429 millió dollárért.
Ez az operációs rendszer az OpenStep volt, Jobs NeXT vállalatának terméke. Jobs 1985-ben alapította a céget, miután kiszorították az Apple-ből, és amikor az Apple 1997-ben megvásárolta a céget, tanácsadói minőségben visszatért az Apple-hez. 1997 nyarára Jobs menesztette Ameliót, ősztől az Apple ideiglenes vezérigazgatója (iCEO) lett.
Időbe telt, mire az OpenStep a Mac-be került, és közben az Apple elkészítette a Mac OS további két verzióját. A Mac OS 8 1997-ben jelent meg az új Platinum interfészt. Elég szép volt, de a belső számozás – belső neve Mac OS 7.7 volt – mutatta, hogy ez inkább marketing gyakorlat volt, nem pedig egy fontos új verzió.
Az utolsó Mac OS, mielőtt az OS X mindent megváltoztatott, a Mac OS 9 volt, amelyet 1999-ben szállítottak ki. Az Apple promóciós kiadványa szerint "ez volt a valaha volt legjobb internetes operációs rendszer", és integrálta az új iTools csomagot, lehetővé tette az interneten való keresést a Sherlock 2 segítségével, és megkatuk az automatikus szoftverfrissítést. Érdemleges frissítés volt, de ezzel véget is értek a System 7 és utódai. Az Apple következő még egy fontos dolga egy macska lett.

Macska a Macen

A hivatalos OS X történet egy macskával kezdődik, de az izgalom egy medvével jött: a Kodiakkal, a Mac OS X 29,95 dolláros bétájával, amely bemutatta az új operációs rendszert és úttörő, "nyalogatható" Aqua felületét. A béta 2001 májusában lejárt, de addigra a Gepárd már kint volt ketrecéből.
A Mac OS X 10.0 úgy nézett ki és működött, mint bármelyik korábbi Mac operációs rendszer. A Darwin Unix-szerű mag és az Open Software Foundation Mach Kernel alapján teljes multitasking és memóriavédelem volt, a Terminalról elérhető parancssori interfésszel.

Igényei is voltak. Amíg akkor a Maceket 64 MB RAM-mal szállították, a 128 MB-ot preferált. Legalább 800 MB lemezterületre volt szüksége, és nem támogatta a G3 előtti Power Macek bővítő-kártyáit. És hibás volt. Az alkalmazások lassúak voltak, mindennaposak volt a kernel pánik összeomlás, a hardverproblémák pedig azt jelentették, hogy kezdetben hiányoztak olyan funkciók, mint a DVD lejátszása és a CD írása.
A Puma (Mac OS X 10.1) ingyenes frissítés volt, részben a Gepárd fogzási gondjai miatt. 2001 szeptemberében jelent meg, és valamivel gyorsabb volt, jobb volt az AppleScript, és jelentősen továbbfejlesztették az OpenGL illesztőprogramokat, hogy a 3D-s alkalmazásokkal jobb grafikai teljesítményt nyújtson. Ezenkívül bevezették a Image Capture alkalmazást szkenneléshez és digitális fényképezéshez. Az új Mac gépeken a Mac OS X 10.1.2-ig, 2002. januárjáig mégsem ez volt az alapértelmezett operációs rendszer.

A következő nagy macska a Jaguar, a Mac OS X 10.2 volt, 2002. augusztusától. Stabilabb volt és rengeteg örvendetes fejlesztést hozott: Universal Access a kihívásokkal küzdők számára, MPEG-4 videó QuickTime-ben, Inkwell kézírás-felismerés és Rendevous, amelyet később átnevezték Bonjourra, a könnyebb helyi hálózatépítés érdekében. Bemutatták a Quartz Extreme grafikai technológiát a jobb grafikai teljesítmény érdekében. De el is vettek valamit: az indításkor a "boldog Mac" ikon helyén az Apple logó volt. Aztán az Apple metálos lett.

Metál van, babám!

A 2003-as Panther, a Mac OS X 10.4, nagy változás volt a Mac OS X sorozatban: a cukorkák helyett az újratervezett, gyorsabb Finder most már fémből készült - komolyabb, biztos, de sokkal kevésbé vidámság nézni. Bevezették az Exposé ablakkezelést, az X11-et és a Gyors felhasználói váltást. Megkaptuk a Font Bookot a betűkészlet kezeléséhez és a FileVault-ot a titkosításhoz. Megjött az iChat videóbarát változata és a Safari nevű új alapértelmezett webböngésző, amely korábban a Jaguarban is opció volt.

Az Apple még nem tartotta be a Mac OS X frissítések éves kiadási ütemezését. A Tiger, Mac OS X 10.4, 2005 áprilisában került kiszállításra. Nagyon felhajtás volt: hat héttel az értékesítés megkezdése után több mint kétmillió példányban telepítették.
Sok fontos dolog volt a Tiger-ben: az új Spotlight keresés, az RSS-hírcsatornák a Safari-ban, a Dashboard Widgets, a Dictionary, az Automator, a VoiceOver, a QuickTime 7 és az Xcode 2.0, de még ennél is fontosabb volt az, amin a Tiger futott. Ez volt a Mac OS X első verziója, amely hivatalosan futott Intel processzorokon. A WWDC 2005-ben Jobs bejelentette, hogy az Apple 2007-re minden Mac-jén áttér az Intel szilíciumra, és bejelentette a Mac OS X 10.4.4-et, a Mac OS X első nyilvánosan kiadott verzióját mind a PowerPC, mind az Intel x86 processzorokhoz.

Üvöltő anyag

A 2007-es Leopard, a Mac OS X 10.5 volt az utolsó verzió, amely a PowerPC-n működött. Megszünt a Classic alkalmazástámogatás, bevezette a Boot Camp alkalmazást a kettős rendszerindításhoz (Intel Mac gépeken Windows rendszer), a Back To My Mac-et, a Time Machine-t, az iCal-naptármegosztást, az asztali stacket, a Quick Lookot és a virtuális asztalt. A Snow Leopard 2009-ben mindössze 29 dollárba került, el is kapkodták, mint a friss sütit.

Számos alapvető alkalmazás futott 64 bites módban, így Snow Leopard rendszermagja is. Bevezette a Mac App Store-t is, és búcsút intett a Mac OS X névnek.
A Mac OS X csupán OS X let a Lion megjelenésével. Az OS X 10.7 eredetileg csak letölthető volt, később USB-n is meg lehetett venni 69 dollárért. A hűséges Maceseknek kellett örömöt szereznie, de be kellett vonzania az iPhone-t használókat is. És elkezdték elmosni a Mac és az iOS közötti határokat.

A Lion meghozta a természetes görgetést, a trackpad gesztusainak széleskörű használatát, valamint új Mission Control és Launchpad felületeket, ezeket egyértelműen iPhone ihlette. Eljött az AirDrop-ot, a teljes képernyős mód és az AutoSave. A Mac még inkább iOS-esnek érezte magát.

A Mountain Lion inkább az Lion fejlesztése volt, semmint egy új macska. Ez még több iOS-esedést jelentett, a Jegyzetek és Emlékeztetők külön alkalmazásokká válva, az iChatet Messages váltotta fel, és a Notification Centerben iOS-stílusú értesítések jelentek meg. Szorosan integrálódott az iCloud és a Game Center is, bár nem mindig sikeresen: a Mountain Lion megbízható volt, az iCloud kevésbé. Ez volt az OSX utolsó fizetős verziója és utolsó az Apple nagy macskáinak sorában. Az OS X jövője megjelent a láthatáron.

A legérdekesebb dolog a Mavericksben? Igazságtalan volna azt mondani, hogy a neve volt? Nos, talán. De az első OS X, amelyet egy helyről, nem pedig egy csodálatos teremtményről neveztek el, sokkal inkább evolúció volt, mint forradalom. Ingyenes OS X frissítés volt, a kritikusok egyetértettek abban, hogy az utolsó befektetett fillért is megérte.
Ez nem azt jelenti, hogy értéktelen volt. Áttervezték a Dockot és az alapvető alkalmazásokat, például a Névjegyeket és a Jegyzeteket, az iBooksot és a Térképeket áthozták az iOS-ből. A szinkronizálás nagyban támaszkodott az iCloudra: az OS X SyncServices már nem volt jelen. De inkább javításnak tűnt, nem pedig új Mac OS-nek.

Nem mondhatta el ugyanezt Yosemite-ről. A névrokonhoz hasonlóan hatalmas volt. Az OS X 10.10 célja az volt, hogy a Macet ne egy digitális hub központjaként, hanem az Apple készülékeinek tökéletesen együttműködő világának részeként használjuk. A Mac nem futtatta az iOS rendszert és az iPhone nem futtatta az OS X rendszert, de nem is kellett, mert mindent megosztottak. A Yosemite segítségével az iPhone készülékére érkező telefonhívásokat Macen is fel lehetett venni. A mobilodo Personal Hotspotjanetre tette a Macet. Elkezdhettünk egy Pages dokumentumot iPhone-on, és folytathattuk MacBookon.

Csak működött. Hiábsa...

A Yosemite bugos volt, főleg az első verziók. Számos fontos fejlesztő és Mac-rajongó úgy érezte, hogy az OS X éves kiadási ütemre való áttérés veszélyeztette a stabilitást. Egy népszerű bejegyzés szerint bár az Apple hardvere remek, a szoftver nem az. "Úgy tűnik, hogy a probléma meglehetősen egyszerű. Túl sokat vállalnak irreális határidőkkel.“ A profi alkalmazásokat használók óvakodtak az OS X frissítések telepítésétől, először ellenőrizték, hogy nem okoz-e problémát az alkalmazásaiknak, és használhatók maradnak a fontos plug-inek.

A 2015-ös El Capitan egy újabb evolúció volt, nem pedig forradalmi kiadás volt. Nagyrészt a teljesítményre és a stabilitásra összpontosított, de új, osztott képernyős módot is kínált . A következő nagy lépés a macOS Sierra, más néven macOS 10.12 volt, ismét módosult az operációs rendszer neve, Macre érkezett Siri, és egyértelművé vált, hogy a Mac és az iOS-eszközök egyre intimebb viszonyban állnak egymással.
Az optimalizált tárhely fájlokat tölthet fel az iCloudba, az iCloud Drive pedig szinkronizálhatja a fájlokat és mappákat több eszköz között, míg az univerzális vágólap lehetővé tette a Mac és az iOS 10 eszközök közötti vágást, másolást és beillesztést. Bemutatkozott az új Apple File System (APFS), amelyet kifejezetten SSD-hez terveztek, a Mac feloldása Apple Watch segítségével és az Apple Pay a Safariban.

A Sierra fokozását a High Sierra (macOS 10.13) jelentette: a legvitatottabb funkció az volt, hogy a Safari meggátolta a videók automatikus lejátszását. Ugyancsak megnehezítette a weboldalak nyomon követését az interneten, és a továbbfejlesztett Photos alkalmazással büszkélkedhetett, de csak ennyi volt látható.

Ez azért van, mert a High Sierra valóban arról szólt, ami a kulisszák mögött zajlott. Ahogy az iOS-nél, úgy a Macen is alapértelmezett fájlrendszer lett az APFS, ez látványos eredményt hozott az SSD-s Maceken. Nagyon gyors, biztonságosabb is, mint a leváltott HFS+. Az APFS nem működik olyan jól a merevlemezeken, az iMacek Fusion Drive-ján sem. A High Sierrával eljött a Metal grafikus motor második generációja is, és a gördülékenyebb video streaming érdekében bevezették a High Efficiency Video Coding (HEVC) használatát.

Sötétre fordulnak a dolgok

A Dark Mode volt a macOS Mojave egyik legfőbb jellemzője, amelyet 2018 végén adtak ki. A sötét mód az iOS-ről ismert alkalmazások kvartettjével – Hangjegyzetek, Készletek, Hírek és Otthon – érkezett. Bevezették a Group FaceTime alkalmazást is, amely lehetővé tette, hogy egyszerre akár 32 emberrel is cseveghessünk, de eltávolították a Facebook, a Twitter, a Flickr és a Vimeo integrációt, amelyet még az OS X Mountain Lionnal vezettek be.

Mojave leváltása egy újabb korszak végét jelentette. Mostantól a Macen nem fut 32 bites alkalmazás. Ha 32 bitest futtattál, a Mojave figyelmeztetett; a következő macOS nem futtatta. A régi vagy a 32 bites beépülő modulokat használó alkalmazások felhasználói megszokták az Apple párbeszédpanelét a közelgő végzetről. Egyes fejlesztők azt mondták a felhasználóiknak, hogy ha frissítettek a Mojave-ről, akkor az alkalmazás újabb verzióját meg kell vásárolniuk. Akkor még nem tudtuk, de a Mojave a macOS utolsó előtti kiadása volt. A húsz évig tartó lenyűgöző utazás véget ér 2020-ban.

Catalinától Big Sur-ig

A Catalina, a macOS 10.15, a Mac OS X történetének utolsó fejezete. És mint más megragadó történeteknél, most is akadnak szereplők, akik nem éltek elég ideig az utolsó felvonáshoz, akadnak, akiknek ez lesz a vég és természetesen mindig akadnak túlélők.

Kezdjük az iTunes-szal, amely 2001 óta része a Mac OS X sztorinak. A Catalina megölte, 2019-ben három cél-alkalmazásra cserélte le: Zene, Podcastok és TV. Lehet, hogy az iTunes volt a legnagyobb áldozat, de nem az egyetlen, mert a Catalina nem támogatja a 32 bites alkalmazásokat. Catalina még közelebb hozta a Macet, az iPhone-t és az iPadet. Sidecar funkciója lehetővé tette, hogy iPadet második képernyőként használjuk, és az iPad érintőképernyőjét vagy az Apple ceruzáját használjuk az alkalmazások vezérlésére.
Lehet, hogy aláírja a PDF fájlt az Apple ceruzájával, vagy megjegyzéseket fűzhet egy képhez, vagy illusztrál egy dokumentumot. Ez a Mac számítógépeden történt, de az iPad-en tetted meg. Más szavakkal, a macOS-alkalmazásokat egy Apple processzorral működő eszközön használtad. És ez nem egyirányú utca.

Változás katalizátor

A Catalina magában foglalja a Mac Catalyst alkalmazást, amelyet arra terveztek, hogy iOS és iPadOS alkalmazásokat használj a Macen. Ez nem emulátor – ez egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy külön alkalmazásokat írhassanak az iOS és a Mac számára egyszerre, egyetlen Xcode projektben.
Ez két dolgot tesz lehetővé a fejlesztők számára. Először is, a meglévő iOS-alkalmazásaikat áthelyezhetik a Macre anélkül, hogy mindent elölről kellene kezdeniük. És kettő: különálló alkalmazásokat fejleszthetnek mindkét platformra egyetlen Xcode projektben. Ezek az alkalmazások azonos funkciókkal bírnak, a Catalyst egyszerűen alkalmazza a megfelelő felületelemeket az egyes platformokhoz, vagy a fejlesztők ugyanazt az alapkódot használhatják, és Mac-specifikus szolgáltatásokat adhatnak hozzá a Mac alkalmazáshoz.
A Mac Catalyst nagyon fontos, mert korábban a fejlesztőknek két különböző kódkészletet kellett létrehozniuk a két különböző platformhoz. Ez az egyik oka annak, hogy ismert, népszerű iOS-alkalmazásoknak nincs Maces párjuk. A Big Sur-ban ez azt is jelenti, hogy az iOS és az iPadOS alkalmazások natív módon fognak futni Mac számítógépeken, Apple processzorokkal.
A Catalyst a Catalina előtt jelent meg, de akkor még nem hívták Catalyst-nak: Marcipán néven mutatták be a Mojave-ban, és arra használták, hogy a Home, a Stocks és a News híreket iPadről Mac-re vigyék. Catalystként a Zene, a Podcastok és a TV alkalmazásokhoz használták.
A Catalina a macOS valaha kiadott legiOSebbszerű verziója, de amíg az iOS és az iPadOS eszközök Apple procival működnek, a Catalina továbbra is az Intel processzorokon fut. És ez azt jelenti, hogy nem csak a macOS utolsó verziója. Ez egyben az utolsó macOS, amely csak Intel Mac gépeken fog futni.

Nagy változások a Big Sur-ral

Amikor az Apple a PowerPC-ről az Intel processzorokra költözött, elkészítette a Mac OS X (10.4.4) verzióját, amely mindkét platformon futott. A macOS 11 Big Sur ugyanezt teszi. Úgy tervezték, hogy kihasználja az Apple processzorainak előnyeit a következő generációs Macekben, de sok, de nem mindenegyik, régebbi Mac-en is futni fog. Az Apple szerint továbbra is támogatni fogja az Intel Maceket "az elkövetkező években", bár természetesen nem határozta meg, hogy az hány év. Ahol a Catalina ugyanazon hardveren futott, mint az elődje, a Big Sur eldob néhány régebbi Mac támogatást. A Big Sur alkalmas Macek listáját az Apple weboldalán lehet megtalálni.
A Big Sur továbbra is a macOS, amely egyre jobban hasonlít az iOS-re és iPadOS-re. A legnyilvánvalóbb példa erre az újratervezett felhasználói felület, a Vezérlőközpont tiszta iOS. A Dock vizuálisan következetesebb és jobban hasonlít az iPad készülékéhez, és az alkalmazások széles körben használják a teljes magasságú oldalsávokat.
Jönnek a Messages és Safari frissítések, az Üzeneteket gyakorlatilag az iOS alkalmazás új verziója váltja fel. A Safari testreszabható kezdőlappal, a füleken a weblapok előnézeteivel, jobb energiahatékonysággal és a WebExtensions támogatással büszkélkedhet, amely lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy Chrome-bővítményeket a Safarihoz is hozzáadhatóvá tegyék. Továbbfejlesztett adatvédelmi jelentés és védelem, valamint új oldalfordítási funkció (jbéta) is várható.
Végül, de nem utolsósorban az alkalmazások és a Mac App Store kissé eltérnek egymástól. A Mac App Store-ban önálló részek lesznek a widgetek és a böngészőbővítmények számára, a szoftverfrissítések a háttérbenfognak futni.
Izgatottan várjuk a Big Sur-t, de tudjuk, hogy ez csak a macOS 11 második legjobb változata lesz. A legjobb szolgáltatásait mi képtelenek lennénk megálmodni, ezért az Apple feladata azok megvalósítása.
Catalina egy korszak végét jelenti. A Big Sur egy teljesen új kaland kezdete.


thanX!



Az összefoglaló az iLife írását követi. Erősen.

Mail+ a High Sierrában

A Mailben két – kikapcsolhatatlan – változást hozott a High Sierra. Az egyik a teljes kijelzős módnál az új levél írásakor automatikus váltás az osztott teljes kijelzős üzemmódra, a másik a keresésnél kiemelt találatok mutatása. Nekem az első bejött, tetszik és hasznos, a második viszont rettentően bosszant, talán majd megszokom, de ha ki lehetne kapcsolni, azonnal kikapcsolnám.

Amikor a Mailt teljes kijelzős módon használjuk – zöld pöttyre kattintottunk –, akkor valami ilyesmit látunk. Az új levél írás a High Sierra előtt kivitt a teljes kijelzős módból.

Most viszont az új levél írásakor a kijelző megosztott lesz, a jobb oldalon a megírandó levélen dolgozhatunk. Nem tudtam erről az újdonságról, csak belefutottam – és pillanatnyi meglepődés után, mert nem az történt, amit vártam, megtetszett. Jó. Praktikus.

Ha viszont már osztott kijelzős módban vagy, és az egyik félen a Mail van, akkor a "szokott" módon írhatunk levelet.

Kiemelt találat
Amikor egy levelet, feladót keresünk, akkor a Mail kiemelt találatokat is mutat. Ez az egy-két levél az szerinte, amit valójában keresek. Olyan ez, mint amikor fájlt keresünk a Spotlighttal. A listán ott sem látható az összes találat, csak azok, amelyekről a Mac úgy véli, hogy a legrelevánsabbak. A Spotlight nálam 85-90 százalékban jól tippel. Ugye, ha az összes találatot szeretném látni, akkor a Finderből vagy a megfelelő alkalmazásból indítom a keresést.
A Maillel nem vagyok kibékülve. Egyrészt megszoktam, hogy a találatokat időrendben látom, most viszont meg kell keresnem, hogy hol vannak a találatok a kiemeltek után. A találat-kiemelés eddig nekem ha 20 százalékban volt sikeres, akkor már felfelé lódítottam. Ezért zavar és lassít is. Ráadásul elrejthetetlen (vagy még én nem találtam meg a módját, de a megfelelő comment a post alatt már íródik).
Ahogy a példa is mutatja, egy nem rég kapott levelet kerestem, erre egy 2010-es és 2011-es levél lett a Top Hit. Hát, ismét nem nyert.
Az Apple szerint a kiemelt találatok pontossága a minél több kereséssel finomodik, pontosodik.

És még valami plusz a profiknak
A leggyorsabb parancskiadás vagy egy trackpades, egeres mozdulat vagy billentyű-kombináció használata.
A Kedvencek között – és ezt kevesen tudják vagy használják – a command+1, +2 ... +9 billentyű-kombinációval lehet váltani.

A képen a cmd+1 lenyomására az Inbox, a cmd+2 lenyomására a Send mappa lesz a kiválasztott, mutatott.
És azt tudtad, hogy ebbe a sorba Te is behúzhatsz levelezési mappákat a Mail bal oldalsávjáról?

Jegyzetekben táblázat :: High Sierra újdonság

A címmel mindent elmondtam, amit a High Sierra Jegyzetek (Notes) újdonságairól lehet. A Notes, amely sokáig nem volt több, mint egyszerű jegyzettömb, ami annyiban különbözött csak a Szövegszerkesztőtől (TextEdit), hogy felhős szinkronizációja volt iOS eszközökre is, az El Capitan alatt elkezdett fejlődni (El Capitan Jegyzetek újdonságai :: 2015. december 22.)

Az ikonsoron (1) megjelent táblázat ikonnal szúrhatunk be a jegyzetünkbe új táblázatot, vagy más alkalmazásból be is másolhatunk. A táblázat szerkesztési lehetőségek minimálisak, kevesebbet nyújtani szinte képtelenség. Ám ne feledjük, ez Jegyzet, és nem Numbers vagy Excel vagy Google-chart. Ha bármit is szeretnénk, akkor a táblázat felett és balra (2) megjelenő három pontos valamikre kattintva tehetjük meg. Azért a rend kedvéért, tudunk oszlopot és sort beszúrni, hozzáadni, törölni és mozgatni. Ennyi.

És még egy kicsi
A trackpadet vagy egeret használva a Jegyzetek felsorolásában az egyes bejegyzéseket épp úgy tudjuk jobbra- vagy balra-húzni, ahogy azt a mailben megszoktuk. Balra húzva érjük el a jegyzet gyors törlését vagy lezárását. Ez utóbbi megakadályoz abban, hogy akaratlanul módosítsunk egy jegyzetet. A jegyzet címet jobbra húzva a jegyzetet az összes jegyzet tetejére tűzhetjük, hogy mindig szem előtt legyen. Több jegyzet is rögzíthető, ezeket egy erősebb választóvonal határolja el a többi, időrendben sorakozó jegyzetünktől.
"A kevés újdonság azért jó, mert könnyebb megjegyezni" – jegyzete meg a Jegyzetekről a Gonosz Almalap.

Családban marad :: High Sierra újdonság

Lassan vette tudomásul az Apple, hogy a felhasználóknak nem csak Mackel kellnek és iPhone-nal fekszenek, de vannak családtagjaik is. Akikkel megosztanak, megosztanának képeket, zenéket, fájlokat és persze fizetési lehetőségeket is. Ám lassú víz partot mos, hamar munka ritkán jó, türelem rózsát terem, lassan járj, tovább érsz – szóval az Rendszerbeállításokban újabb helyen jelent meg a Család.

A család csak Szicíliában jelent vállalkozást!
Régóta szokás itthon, hogy kihasználjuk az Apple "család" címkéjét és kisvállalkozásunkat családként működtetjük. Így csak egyszer kell megvenni appot és alkalmazást – hurrá! Ám a "család" könnyedén osztja meg egymással fényképeit, zenéit – gondos oda nem figyelés esetén – válogatás nélkül. (Az Apple ID megosztása még ennél is viccesebb, olyankor az sms-ek, levelek is közössé válnak.)
Az Alma menü > Rendszerbeállítások > iCloud > Családtagok fülön hozhatunk létre családot. A családfő hívja meg vagy hozza létre a családtagokat, akik az Apple szemében egy-egy külön álló Apple ID. A családdá lett tagok megoszthatják megvett appjaikat, képeiket.

Rájárhatunk apu vagy anyu pénztárcájára! Azért ne éljük bele magunkat! Amikor olyan csalástag vásárolna az Apple-től, akinek erre nincs joga, mert például kiskorú, akkor az ő vásárlási kérdése üzenet formájában jelenik meg a családfőnél. És ő dönt arról, hogy szükséges-e az adott játékban harminchatezer forintért zabot venni a hadsereg lovainak.

Egy ütemre jár a lábunk. Egy zenére headbangelünk a kocsiban.

Sőt, és ez nagyon jó, a családfő (akár) megnövelt iCloud tárhelyét (iCloud Drive) közösen használhatják. A tárhely akár 2TB is lehet, ami, figyelembe véve az iPhone backupokat, igen hamar képes megtelni. De van!

Ha engedélyezzük a helyszín megosztást, akkor láthatjuk, ki merre jár. Ha csak a követni vágyott személy le nem kapcsolja ezt a szolgáltatást.

Valami gyors megosztása a családdal
A nagyon sok alkalmazásból elérhető Megosztás (Share, kis négyzetből felfelé mutató nyíl ikon) menüben is megjelenik a Család. A kiválasztott bármit így tudjuk leghamarabb megosztani családunkkal.

Újdonságok a Photos / Fotók Maces alkalmazásban

A High Sierra frissítés kéretlenül is magával hozta a Maces alkalmazások frissítését, így a fényképek tárolására, szerkesztésére és megosztására is hivatott Fotók (Photos) programét is. A teljesség igénye nélkül vegyük ezeket sorra!

1. Az Oldalsáv (a bal oldali csík) nem rejthető el többé. Ez jó hír, mert eddig gyakran úgy kellett elővadászni, hogy segítsen az egyes gyűjtemények közti mozgásban. Sőt, a teljes kijelzős nézetben is láthatóan marad, ha a "Nézet > Az eszközsáv és az oldalsáv mindig látható teljes képernyős nézetben" parancsot kiadjuk.
2. Az importált elemek eddig az utolsó import során betöltött képeket mutatta. Most viszont időrendi sorrendben az összes importálást. Ez jó. Az viszont gyalázatos, hogy a Photostream (iCloudon át történő automatikus) importálás képenként új importálását jelent, így egy száz képes importálás egy esemény helyett száz esemény, azaz száz sor.
3. A rendezettebb oldalsávon egy helyre kerültek a különböző média-típusok. Jó! Itt lenne látható a Live Photo gyűjtemény is, de nekem olyan nincs.
4. A rendezettebb oldalsávon egy helyre kerültek az általam létrehozott albumok. Helyes!
5. Ha egy fényképet el kellett forgatni, akkor vagy ismerük a billentyű kombinációt (command+R) vagy be kellett lépni a szerkesztés menübe. Most a forgatás ikonként is elérhető. És ahogy eddig is, több kijelölt fényképre egyszerre elvégezhető.
6. Az oldalsávon kiválasztott gyűjtemény tartalmazta képeket tovább szeretném szűrni, akkor ez a lehetőség is könnyen elérhető.

És még pár Fotók tipp és Photos trükk

Hogyan némíthatom el a Live Photo-t?
Duplán kattintva a fotóra majd a Szerkesztés gombra a kép-szerkesztő nézetbe jutunk. Itt az ablak alján van két ikon. Az egyikkel (1) a videó-lejátszát állíthatjuk le, a másikkal (2) pedig elnémíthatjuk a Live Photo-t.
Hogy vághatom meg a Live Photo-t?
A Live Photo alatt kis film-csíkot (3) látsz (hiszen a Live Photo egy videó, de ezt el ne áruld senkinek). A két végét megragadva tudod előről vagy hátulról megvágni a képet. Ha egy képkockát kijelölsz – bárhol kattintva a filmcsíkra –, akkor a Make Key Photo paranccsal teheted az épp látható képkockát a Live Photo alapképévé.
Végtelen- és oda-vissza lejátszás
A Live Photo alatt jobbra, legördülő menüből (4) választhatod meg, hogy a másodpercnyi mozgást újra- és újrajátszva szeretnéd, vagy előre s majd visszafelé. Esetleg úgy, ahogy rögzítetted?

A képen Lacek, kollégáim: Tündi és Laci fia. Az utánpótlás.

Képszerkesztés átalakítva
A Sierra és korábbi oprendszerek alatt a Fotókban, ha beléptünk a képszerkesztésbe, akkor a felbukkanó jobb oldalsávon találtunk meg minden eszközt. A High Sierrában az Apple ezt átrendezte. A Beállítás, Szűsrők és Körbevágás a kép fölül érhető el. A jobb oldalsáv, amely az Apple elveszett profi képszerkesztő alkalmazásának, az Aperture-nek a tudását kínálja lassan (és még nem teljesen), viszont tovább bővült, magába olvasztva az eddig külön menüként elérhető vörös-szem korrekciót és retusálást. Szerintem sokkal jobb lett volna ezeket is meghagyni külön opciónak és a kép fölötti választó-sorba helyezni, de nem kérdeztek meg.
Szűrők
A Fotók továbbra sem lesz a kép-szűrő imádok kedvenc alkalmazása annak ellenére, hogy az Apple bővítette a kínálatot.
Görbék

Kevéssel feljebb említettem, hogy lassan visszakerül minden Aperture-ös tudás a Fotók szerkesztő felületébe. Íme egy újabb, profik által hiányolt elem, lásd a jobb oldali képet.
Külső képszerkesztő
Bár az Apple ezt is újdonságként említi, nem az. Eddig is volt mód, bár igen nyakatekert módon, hogy egy Fotók tárolta képet külső képszerkesztővel módosítsunk úgy, hogy a változás automatikusan bekerül a Fotókba. Az együttműködésre alkalmas alkalmazások közül a kép kiválasztását követően a Kép > Szerkesztés ezzel... menüből választhatunk. Ez jó!

Fotók képzés, oktatás

Fotók képzést nem tartunk – ám egyéni konzultációt vállalunk –, de van egy alig félórás és másfél éves videó-sorozat, itt vagy itt tudod végig- vagy belenézni.

High Sierra és mindjárt egy ünneprontó

Az Apple hétfőn tette elérhetővé új Maces oprendszerét, a High Sierra kódnévre hallgatót. És alig pár órával azután, hogy a boldog elsők letöltötték, Patrick Wardle volt NSA hacker (aki az állam oldaláról támadt) máris rámutatott arra, hogy lehet egy Internetről letöltött programmal ellopni a felhasználói jelszót. Az én jelszavam nem: "1234" vagy hasonló, ugye a tiéd sem? (A teljes feltörős cikk)

High! Sierra

Összefoglalva: senki sem kapott infarktust tegnap Tim Cook WWDC megnyitója alatt. Ha valaki bealudt: respect. A CNN és a Euronews csupán a beszélő hangszóróról szólt idén – ez szerintem szomorúan kevés, de jogos. Én itt az engem érdeklő újdonságokat veszem sorra, ezért az új macOS verzióval, a High Sierrával kezdünk. A Mac OS életében egyszer már megesett, hogy a egymást követő oprendszer hasonló nevet viselt: a Leopárdra jött a Hóleopárd – bár biológiai rendszertanilag semmi sem volt rendben a vadállatok latin, magyar és angol neve körül. Most legalább ilyen gond nincs.

• Apple File System
  Semmi meglepő. Új fájlkezelőről szóló gondolatokhoz csupán annyit: a Finder a legöregebb Mac alkalmazás – és ezzel kezeljük a fájlokat Macen (alapértelmezett).
• HEVC (High Efficiency Video Coding, rövidítve: H.265)
  Negyven százalékkal jobb, mint a h.264. Amiről anno azt mondták, ennél nincs jobb – adatvesztés nélküli videokódolás. Az igazi kérdés az, hogy nem Macen mivel lehet majd lejtászani? Facebook, YouTube befogadja-e? Ennek persze akár utána is nézhettem volna, de lusta vagyok, és kibírom őszig, amikor majd kiderül.)
• VR – ez hiánypótlás volt, nem iránymutatás.
• Fotók
  
  • Az Oldalsáv mindig látható lesz. A mi tapasztalatunk az, hogy aki nem jött rá, hogy lehet előhívni, az átkozta az Apple-t. Egy jópont.
  • Lassan jön vissza a képek kötegelt kezelése, az az, amikor kiválasztott képeken azonos műveletet lehet végezni. És ehhez össze-vissza lehet képeket kiválogatni.
  • Aperture. Az Apple eldobott és szinte megtagadott profi fotókezelőjéből egyre több dolog szivárog vissza a Fotókba. Egy jópont. Ami messze nem írja felül az Aperture kinyírása feletti bosszúságot. Az Adobe Lightroom meg a sarokban röhög.
  • Ahogy anno a Fotók előd iPhoto-ban, úgy majd már a Fotókban is lehet külső képszerkesztőt, Photoshopot használni.
• Safari
  
  • A Safari blokkolni próbálja majd a néven nem nevezett Google és FB felhasználó-követést, hogy kevesebb hirdetést kapjunk böngészési szokásaink alapján. Remélem, kikapcsolható lesz. Pro- és kontra.
  • Böngésző szinten lesz letiltható az automatikus videó-lejátszás (szia FB, újra!). Saját tapasztalat alapján alig két százalék blokkolja jelenleg például az FB videók autolejátszást.
  • Reader view. Választható, hogy egy cikk vagy oldal miként jelenjen meg, ha van "reader view" nézete. A reader view esetén csak a cikk látható, a böngésző az oldal kódolását értelmezve elrejt minden hirdetést és egyéb elemet, maga a cikk pedig szép, könnyen olvasható, nagybetűs. Bár néha hiányzik a cikk egy-két része – a felismerő sem tökéletes.
• Siri
  Többet tud. Van minél. Majd kiderül, hogy ez mire elég, használható-e már. És az is, hogy magyarul megtanult-e már.
• iCloud
  Fájlmegosztás. Jó reggelt kíván a Google, a One Drive, a Dropbox, a Box. Meg az iCloud Drive – körülményesen, de eddig is lehetett fájlt megosztani.
  Lesz családi iCloud Drive: jó pont. 200GB-2TB kapacitással.
• Mail. Keresésben lesz kiemelt találat, ahogy a Spotlightban.

Ősszel meglátjuk. Már most szólok, aki nem fejlesztő, annak nem kell első nap telepíteni az új oprendszert!