Időutazó Almalap: 2005. május

Ahogy ezt Emanuele Massimo, az Apple hazai vezetője az Indexnek adott interjújában is megjegyezte, "az Apple fennállása óta három rémhír röppen fel folyamatosan a társasággal kapcsolatban. Az egyik szerint az Apple egy órán belül tönkremegy. A másik szerint holnaptól mindegyik Macbe Intel processzort szerelnek. A harmadik arról szól, hogy pillanatokon belül Windows kerül az Apple gépekre. Eddig egyik sem vált valóra, persze kizárni egyiket sem lehet." (2005. május 24.)
És 2005. június 6-án a 2005-ös WWDC-n Steve Jobs bejelentette, hogy az Apple elhagyja a PowerPC-t és Intelre vált.
És 2005. április 18-án jelentette be az Adobe a Macromedia felvásárlását, lásd az Illustrator CS2-ről szóló cikk félmondatát.

• Gurul az Alma! (Ez a cikk az Inteles bejelentés előtt íródott.)
• On-line zene? iTunes! Az on-line zeneszolgáltatások szerepe nő a zenekeresők között, ám még mindig a rádiók határozzák meg a közízlést.
• 9 Pages trükk Aki már feltelepítette az iWorköt a gépére, de még nem volt lehetősége az alapos megismerésre, azt talán ez a cikk ösztönözni fogja arra, hogy jól elmélyedjen benne.
• Photoshop CS2 A Photoshop CS2 alkotói szerint a legfontosabb - de mindenképpen leglátványosabb - újdonsága a Vanishing Point, magyarul Eltűnő Pont, ám ez inkább félrefordítás, a Perspektivikus Szerkesztés lenne a tartalmilag megfelelő.
• Illustrator CS2 Az Illustrator szép csendben éldegél lassan elszívva a levegőt a Macromedia FreeHandje elől, és alig-alig teret engedve más vektoros képkezelő programnak. (Ez a cikk az Adobe-Macromedia összeolvadást hírül adása előtt fordítódott.)
• Quark: GhentPDF A Ghent PDF Munkacsoport kiváló munkát végzett a PDF specifikációk megalkotásával.
• Spotlight, még mire jó? A Párducban, OS 9-ben is volt keresési lehetőség (emlékezzünk Sherlock úrra), miért cserélte le ezeket az Apple? Miért áradozik a szaksajtó a Spotlightról?
• C&C: Zero Hour A C&C Generals-szal tavaly tért vissza a C&C Macre, miután még a kilencvenes évek közepén feltűnt és eltűnt.
• Nadia szerint a világ ... ... az Intel processzorra történő váltással jó irányba halad. Miért vélem így?
• 26 apró hír

Ja, és a címlap:

Apple M1, M2 és M3 processzorok teljesítmény összehasonlítása

A Geekbench oldalon két óránként frissülnek a mérési eredmények, a méréseket a Maces felhasználók végzik saját gépükön, akár te is elvégezheted. A mérés a processzor tudását méri, nem a hardverét, és nem a gépét. A processzor teljesítményét egy számmal minősíti a Geekbench, ez – ismételt mérés esetén is – ⁺/_-1 százalék, aminek számos oka lehet, amit most nem beszélünk meg. A processzor teljesítményének mérését nem befolyásolja sem az SSD mérete, sem a gyorsasága. Nincs hatással rá, hogy hány alkalmazást futtatsz egy időben. Az oldalon gépenkénti eredményt ezért processzorra számoltuk át – hiszen a géptől nem függ a proci mérés eredménye.

Az értelmezhetőség kedvéért a mérési eredményeket az M1 alap processzorra normáltuk, magyarul az M1 mérési eredményét 1-nek tekintettük, így jól látható, hogy az M2 (1,16) és az M3 (1,39) mennyivel magasabb teljesítményt nyújt – ebben a mérésben. A többi érték is az M1 alap procihoz mért.
Említettük, hogy a mérési eredmények a felhasználóktól származnak és némi szórást mutatnak. Ezért feltüntettük az adott procihoz tartozó mért minimális és maximális értéket is – értelme nem sok, de bizonyítja rendességünk.
A teszt iránymutató, de ne ennek alapján válassz Macet!
Ismétlés a tudás anyja, ez a teszt a processzor teljesítményét méri, nem a gépét. Ezért nem alkalmas gép választásánál döntéshozó érvként használni. A gép kiválasztásakor érdemes előbb meghatározni, hogy mire szeretnéd a gépet használni, és a használathoz keresni gépet.

TLDR: Apple Silicon – A történet eddig

Az M3, M3 Pro és M3 Max érkezésével az Apple szilícium nem mutatja a lassulás jelét. Most megnézzük, hogyan teljesít
(Charlotte Henry-nek az iLife-ban megjelent cikke nyomán)
Vissza 2020 júniusába, amikor az Apple bejelentette, hogy átállítja a Mac-et az akkoriban általánosan „Apple szilícium"-ként emlegetett rendszerre. Az Intel vagy más által gyártott chipeket helyett az Apple maga hozza létre a processzort. Ugyanebben az évben novemberben láttuk ennek az első megjelenését – az M1 chipet. (Szóval már jó pér éve dolgoztak a feladaton – Almalap.)
Az Apple mindig is gondolkodott azon, hogy az Inteltől való eltávolodás lehetővé tenné, hogy gyorsabban haladjon előre a Mac-ek fejlesztésében. "Soha nem volt még olyan chip, mint az M1, a mi áttörést jelentő SoC a Mac számára. Több mint egy évtizedes iparágvezető chipek tervezésére épül iPhone, iPad és Apple Watch számára, és egy teljesen új korszakot nyit a Mac számára." – mondta Johny Srouji, az Apple hardvertechnológiákért felelős vezető alelnöke az M1 kiadásakor. Általában ez helyesnek bizonyult. (Az egylapkás rendszer avagy angolul system on a chip vagy system on chip (rövidítve: SoC vagy SOC) olyan integrált áramkör (IC), amely egy számítógép vagy más elektronikai rendszer összes komponensét / összetevőjét egyetlen lapkára integrálva tartalmazza.)
Maga az Intel is megdöbbent az Apple szilícium megjelenésén. 2021 októberében Pat Gelsinger vezérigazgató az Axiosnak adott televíziós interjúban a következőt mondta Ina Friednek: „Az Apple úgy döntött, hogy jobb chipet készítenek maguk, mint mi tudnánk. És tudod, isteni munkát végeztek."
Eközben az Apple lendületben volt. Souji változatlanul elégedett volt, amikor az Apple 2023 októberében kiadta az M3-at. Azt mondta, hogy "az Apple szilícium teljesen újradefiniálta a Mac-élményt." Lehet, hogy ez kissé kérkedő PR-nyilatkozat, de az mindenképpen igaz, hogy a Mac az elmúlt három évben gyors fejlődésen ment keresztül.
Mielőtt továbblépnénk, érdemes összefoglalni az Apple szilícium néhány kulcsfontosságú funkcióját. Az M-sorozatú chipek valójában egy System on a Chip - a "SoC" Srouji utalt rá. Alapvetően a számítógép működéséhez szükséges összes kulcsfontosságú összetevő egy chipen található. Ez azt jelenti, hogy a gépek jobban teljesítenek. A felhasználók azt tapasztalják, hogy számítógépeik gyorsabban és gördülékenyebben végzik a dolgukat, és nem melegszenek fel nehéz feladatok elvégzése közben. Az M3 chipek kínálatában jelentős fejlesztés a 3 nanométeres technológia alkalmazása volt. Ez lehetővé teszi, hogy több tranzisztort helyezzen el kisebb helyen, tovább javítva a sebességet és a hatékonyságot.
"A 3 nanométeres technológiával, a következő generációs GPU-architektúrával, a nagyobb teljesítményű CPU-val, a gyorsabb neurális motorral és a még egységesebb memória támogatásával az M3, az M3 Pro és az M3 Max a valaha készült legfejlettebb chipek, amelyeket személyes használatra szánt számítógépek részére készítettek.” – magyarázta Srouji.
Az egyik kulcsfontosságú elem, amely mindig is a középpontban állt az M-sorozat fejlődése során, hogy a chipek hogyan segítik a kreatív munkát. Az M1-gyel 4K videó streaming és 3D rendering az eszközt nem terheli túl.
Ezt ismét fokozta az M3-as sorozat bevezetése. Nagy hangsúlyt fektetnek a GPU-ra – vagyis az SoC grafikus részére. Ennek részeként az Apple bemutatta új Dynamic Caching technológia. Ez azt jelenti, hogy minden feladat csak annyi memóriát foglal el, amennyit igényel, nem többet. A chipek a ray-tracing-et (A Gonosz Almalap most értette meg, miért olvasható „felgyorsult sugárkövetés“ számtalan magyar fordításnál.) is gyorsabban és pontosabban végik, ez az árnyékok és a tükröződések számítása és kijelzése például játék közben.
Tekintettel arra, hogy az Apple, minden erőfeszítése ellenére, soha nem volt igazán híres a játszás támogatásról, ez egy újabb jelentős előrelépés a cég számára.
Az Apple azt állítja, hogy az M3 GPU ugyanolyan szinten tud teljesíteni, mint az M1, de fele akkora fogyasztás mellet, a csúcsteljesítménye 65 százalékkal nagyobb, mint az M1-é. Az Apple is hasonló állításokat tesz a CPU-val kapcsolatban. Azt mondja, hogy a teljesítmény 30 százalékkal jobb, mint az M1-é, így a kódolástól a zenekészítésig minden gyorsabb és hatékonyabb.
Idővel az Apple verziókat vezetett be az M-sorozatú chipek generációihoz is. Mind az M1, mind az M2 generációnak létezik Pro, Max és Ultra verziója, míg az új M3 sorozat Pro és Max verziókban érhető el – jelenleg. Kétségtelenül látni fogjuk az M3 Ultra-t a nem túl távoli jövőben. Valószínű, hogy minden generáció még nagyobb teljesítményt nyújt, mint az előző.
Ezzel a fejlődéssel a kép valójában meglehetősen zavarossá vált, mivel bizonyos chipek csak bizonyos eszközökön érhetők el. Az új MacBook Pro gépek M3, M3 Pro vagy M3 Max chipet tartalmazhatnak. A frissített 24 hüvelykes iMac azonban csak a szabványos M3-mal érkezik. Hasonlóképpen, a legújabb Mac mini M2 vagy M2 Pro-val is rendelkezhet, míg a mai Mac Studio vagy M2 Max vagy M2 Ultra hajtja.

Nagy ugrás előre?
Tehát az M3 számítógépek gyorsak, hatékonyak és nagyszerű grafikát támogatnak. A Max jobb, mint a Pro. A frissítésre vonatkozó döntés egyszerű. Logikus? Nos, mielőtt elindulna a helyi Apple viszonteladójához, és több százezer forintot költsön egy új számítógépre, érdemes átgondolni, hogy az M3 a valóságban mennyivel növelte a teljesítményt a mindennapi feladatokat végzők számára.
Az Intel chipekről az M1-re való kezdeti ugrás valóban megdöbbentő volt. A tesztelők az új gépeket az abszolút határig kihasználták, és alig sikerült bekapcsolni a ventilátort, vagy a számítógépet felmelegíteni. Évekbe telt, mire az Apple riválisai közel kerültek ahhoz, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújtsanak, mint az M-sorozatú chipek.

M3-ra vagy nem M3-ra?
Mivel az Apple az 5 nanométeres eljárásról a 3 nanométeres eljárásra tért át az új chipeknél, egyesek nagy elvárásaik voltak azzal kapcsolatban, hogy ezek a következő generációs chipek mire képesek – az eredmények ennél egy kicsit árnyaltabbak lettek.
Vegyük a szabványos M3-at, amelyet az új iMac és a belépő szintű MacBook Pro használ! Ugyanaz a többmagos teljesítménye, mint az M1 Pro-nak az M1 Max-nak (lásd a grafikont – Almalap). A dolgokat az teszi bonyolulttá, hogy az összes Apple szilícium chip a teljesítmény és hatékonyság magok különféle kombinációit tartalmazza, és a chipek minden generációja és verziója eltérő kombinációval érkezik, attól függően, hogy milyen felhasználási esetről van szó. (Van olyan mag, ami alacsony áram-fogyasztású, de kis teljesítményű – például netezésnél ezt használja a Mac – és van sokat fogyasztó, de bivaly erős, amit például Photoshopban kép egy fokos forgatásánál használ a Mac. Almalap.) Más összetevőket is figyelembe kell venni: az Apple Silicon nem csak CPU és GPU magokkal érkezik, hanem magában foglalja az a Neural Engine-t és a Media Engine-t is, amelyek mindegyike segít csökkenteni a CPU és a GPU terhelését bizonyos feladatok végrehajtása során.
Ahhoz, hogy pontos jelzést adjunk arról, hogy merre tart az Apple szilícium, meg kell tekintenie a vadonatúj MacBook Pro M3 Pro-t és M3 Max-ot. Míg az M3 Pro erősen feljebb van az átlagos M3-hoz képest, az igazi erő a legmagasabb specifikációjú M3 Max adja, amely 16 magos CPU-val rendelkezik (ebből 12 nagy teljesítményű mag), miközben 40 magos GPU-val is rendelkezik. Sokat mond, hogy még az Apple is elismeri, hogy az M3 Max időnként felülmúlja az M2 Ultra teljesítményét a jelenlegi Mac Studio és Mac Pro esetében. És az M3 Max még csak nem is az Apple legerősebb chipje – az M3 Ultra-ra várunk. Az is igaz, hogy az M3-mal a GPU-teljesítményre összpontosítva az Apple azt próbálja kiküszöbölni, ami eddig az Apple szilícium legnagyobb gyengesége volt.
Talán a legfurcsább dolog az Apple szilíciumban, hogy kissé egyedi frissítési ciklusa, a lapkacsaládok átfedésben vannak, és a következő generációs chipek röviddel azután jelentek meg, hogy az előző generáció legerősebb chipje megérkezett. Például az M3, az M3 Pro és az M3 Max mindössze négy hónappal azután jelent meg, hogy az M2 Ultra debütált a Mac Studio és a Mac Pro rendszerben. Az M3 érkezése egy éven belül a második alkalom, hogy az Apple frissítette "profi" Mac notebookját – az M2 Pro-val és M2 Max-szal felszerelt MacBook Pro csak 2023 januárjában érkezett meg.
Ez azt jelenti, hogy zavaró lehet, amikor azt próbálja eldönteni, hogy melyik Mac és melyik Apple szilícium lesz a megfelelő választás a számodra, különösen akkor, ha számos egyéb lehetőség közül választhat, beleértve az egységes memóriát és a tárhelyet. Nem beszélve a rendelésre konfigurálási lehetőségekről, amelyek még jobban elbizonytalanítanak.

Milyen Macet vegyek?
A legokosabb tanács mindig az, hogy a jelenlegi szükségletei és költségvetése alapján a lehető legjobb gépet vásárold meg, miközben próbáld meg előre megjósolni, milyenek lehetnek a jövőbeni igényeid. Könnyű hordozható eszközre van szükséged a mindennapi feladatokhoz? Vegyél egy MacBook Airt! Macre van szüksége videószerkesztéshez és összetett grafikához? Próbáld ki a Mac Studiot vagy a MacBook Pro-t! Bármelyik Mac-et is választod, egy nagyszerű gépet kapsz, amely a teljesítmény és a hatékonyság szempontjából biztosan meg fog felelni.
És ha már rendelkezik M1 vagy M2 Mac géppel, akkor valószínűleg kibírjuk még egy ideig. Végül érdemes megjegyezni, hogy bár az Apple szilícium főként a Mac-hez kapcsolódik, más eszközök, például az iPhone és az iPad esetén is központi szerepet játszik. Ez azt jelenti, hogy az egyik területen a feldolgozási és grafikus teljesítmény terén tett ugrás átterjedhet más eszközökbe is – elég csak nézni a legújabb iPhone-ok „sugárkövetési“ képességeit –, ez egy olyan innováció, amely az Apple világának legfrissebb hírei mindannyiunk hasznára válik.

Macintoshok ár/teljesítmény grafikonja

Egy grafikon ezer szóval felér, nincs is igazán mit magyarázni rajta – de imádjuk túlmagyarázni az egyértelmű dolgokat. De előbb a szépséges grafikon.

Amire felhívom az avatott grafikon értelmező figyelmét, hogy a Geekbench speciális mérés, a gépek – mi esetünkben Macek – egymáshoz mért erősségét méri, a processzor teljesítményeket összevetve. A Geekbench szájton található számértékek sok száz, néha több ezer mérés eredménye, amit a felhasználók végeztek el szerte a világon – így hitelesnek tűnik. Az egyes mérési eredmények is fent vannak a szájton, ha valaki élvezi ezeket lapozni, például Apple i7 MacBook.
A grafikonból messze felfele kilógva szerepel a legerősebb Inteles Mac Pro. Az ár/teljesítmény aránya – még két évvel az M1 bemutatása után is – mutatja, mennyire le volt maradva az Intel az ár/teljesítmény fejlesztési versenyben. Brutálisan.
Azt is észrevehetjük, hogy az M1 Pro és M1 Max teljesítménye között nincs lényeges különbség, de ilyen procival szerelt Mac kapható 900 ezer és másfél millió forintért is (bruttó).

Az M1 Ultra teljesítménye pedig ... brutális.

A szaggatott sötétkék vonal az adatok lineráis trendvonala.

Mac Stúdió – végre!

A Mac Stúdió olyan számítógép, amilyennek mindenki a Mac Pro-t szeretné – írja The Verge (Monica Chin, és mi ezzel egyetértünk. Ez a cikk magyarított, húzott, vágott és hozzáírt változata.

Ez a képet az Apple tette elérhetővé. Ilyen lehet a Mac Stúdió öt kijelzőt meghajtva. Álom, álom, édes álom – ez pedig idézet a Csárdáskirálynőből. Ami ennél a bejegyzésnél épp oly lényegtelen, mint az öt kijelző, mert az az írás a Mac Stúdióról szól.

Bevezető

A profi felhasználók 2019-ben azt remélték, hogy az Apple bemutatja a várt Mac Pro-t. Ez a remény félig teljesült, a Mac sokféleképp konfigurálható volt, erős Intel processzorokkal, AMD grafikus chipekkel, de a csúcskonfiguráció ára 17,5 millió forint volt. A 2013-as Mac Pro – barátoknak: cilinder, amúgy: hamutartó – súlyos kudarca után az akkori új Mac Pro készen állt arra, hogy ez legyen az első számú Apple-gép, amely hatékonyan biztosítja azt az erőt, amelyre a kreatív szakembereknek – ők a Mac Pro vásárolói – valóban szüksége van.
Bár ez gyönyörű és nagy teljesítményű számítógép volt, akadt néhány probléma is. Vásároltunk egy öt és fél millió forintos Mac Pro-t, amelyet művészek, producerek és tervezők használtak. És nem szerették. Nem érezték gyorsabbnak, ugyanazokba a problémákba ütköztek, mint korábban. Bár nem a Mac Pro hibája, de nem volt elegendő szoftver optimalizálva a Mac Pro nagy teljesítményéhez, különösen ami a GPU-kat illeti.
Az első professzionális Mac Apple Szilícium chippel
Az Apple eltökélte, hogy saját chipeket készít, eltávolodva az Inteltől és az AMD-től. A chipek első sorozata, az M1 sorozat átütő sikert aratott a MacBookok, az iMac és a Mac Mini gépekben. És most az új Mac Stúdióban is, amely az M1 Max és az új M1 Ultra lapkákkal felszerelt konfigurációkban érkezik. A Stúdió az Apple első professzionális számítógépe, amely Apple Szilíciumon fut, a chip tervezésének új módja megkönnyíti az alkalmazások számára az összes elérhető teljesítmény használatát.
A Mac Stúdió az a számítógép, amelyre professzionális Mac-felhasználók vártak.
A Mac Stúdió egy szép megjelenésű, kompakt számítógép. Valaki megemlítette nekem, hogy úgy néz ki, mint két Apple TV egymásra rakva. Lehet magasabb Mac Miniként is látni – mindenesetre ezt a dizájnt az Apple rajongói korábban is ismerték.

Előnyök	Hátrányok
Rohadt gyors	Nem a leglenyűgözőbb grafikai pontszámok
Kompakt kialakítás	Drága
Sok port	Nem bővíthető

A Mac Minihez hasonlóan a Stúdiót is úgy tervezték, hogy az asztalon álljon – pontosan ugyanakkora a lábnyoma, csak körülbelül kétszer olyan magas. Nem olyan, mint a Mac Pro, amely a padlón lakik – vagy gurul, ha ezt szeretnénk. Ha a legerősebb M1 Ultra procival vesszük, amely hűtőbordát tartalmaz, akkor majd egy kilóval nehezebbé lesz, mint az M1 Max lapkával rendelkező alap konfiguráció. A Stúdiót nem igazán arra tervezték, hogy hordozzák, ha felemeled, érzed a súlyát.
Ami igazán nagyszerű a hardverben, az a port kínálat. Valójában az előlapon is vannak portok, köztük egy SD-kártyanyílás, aminek a kreatív szakemberek nagyon örülnek. Annyiszor lett jobb napom, ahányszor felállás nélkül tudtam az előlap portjait használni – nem kellett felállni vagy a Mac Stúdiót megforgatni.

Lássuk a Mac Stúdiót!

Két USB-A port is van hátul, aminek nagyon örülök, hogy az Apple nem szüntette meg, mint a 2021-es iMac esetében. Ezek amellett, hogy kényelmesek az olyan emberek számára, mint én, akik nem hajlandók lemondani USB-A egereikről és hasonlókról, egy másik nagy bónusz azoknak a szakembereknek, akik pendrájvot használnak szoftverek és eszközök kliensek közötti átvitelére. Négy Thunderbolt 4-port és egy HDMI-port is található a hátoldalon – és igen, ha akarja, egyszerre öt kijelzőt is használhat egyetlen Mac Stúdió-hoz.

Ez mind szép és jó – de a Mac Stúdió nagy dobása az, ami belül van!
A Mac Stúdió konfigurálható, az Apple két alapmodellt kínál. A konfiguráció a processzort, háttértárat és memóriát jelenti, ám a megvett Mac Stódió már nem bővíthető, azzal élsz, amit kiválasztasz. Az alapmodell 880eFt (minden ár bruttó és ezer forintra kerekített ebben az írásban), ez az M1 Max-ot, egy szuper erős chipet jelent 10 CPU és 24 GPU maggal. Ez önmagában is izgalmas, mert korábban ezt a chipet csak a MacBook Pro használta.
De van egy drágább Mac Stúdió, amelynek ára 1680eFt-nál kezdődik. Ez magában foglalja az M1 Ultra-t, amely az Apple vadonatúj chipje, amely ebben a készülékben debütál. Ez a chip egy szörnyeteg – az Apple lényegében két M1 Max-ot tett össze, így létrejött egy nagy processzor dupla CPU maggal (20), dupla GPU maggal (48) és dupla (800 GB/s) memória sávszélességgel.
Nem az Apple az első, aki két GPU-t próbál egy chipbe összetenni, más cégek is próbálkoztak hasonló dolgokkal a múltban. És természetesen mindig csatlakoztathat két grafikus kártyát egy számítógéphez, ha a szoftver támogatja. Az ötlet egy kicsit feleslegesnek tűnik, ha nagy grafikus számítási feladatot futtat, akkor az megosztható a két GPU között.
Kettő az egyben, avagy mitől akkora dobás az M1 Ultra megoldása?
De ez valójában nem könnyű feladat. Történelmileg az egyes programokon múlott, hogy kitalálják, hogyan lehet ezeket a GPU-kat együtt működni, és az intenzív feladat felosztást két különálló kártya között valójában nagyon nehéz automatizálni. Nagyon sok munkába kerül, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a chipek lépést tartanak egymással – ha az egyik bármely ponton nincs szinkronban a másikkal, az egy egész művelet mehet a kukába. Ezért a szoftver általában a két GPU-t külön-külön feladatra használja.

Az M1 Ultra-val az Apple valami mással próbálkozik. Ahelyett, hogy csak két M1 Maxet dobna egy számítógépbe, az UltraFusion nevű technikát alkalmazza két chip összekapcsolására, hogy az egyetlen chipnek tűnjön a rendszer számára. Az M1 Max chip egyik élén található csatlakoz felület (a fenti képen a felső az M1 Max. A chip jobb szélén, a kép közepén látható a csatlakozó felület. Az M1 Max megjelenésekor sokan találgatták, hogy ez mire lehet jó – helyes megfejtéssel senki sem szolgált az M1 Ultra bemutatásáig.) segítségével kapcsolódik a két chip össze, ezen másodpercenként 2,5 terabyte sávszélességet tesz lehetővé az M1 Max-ok között. (A kép alján az M1 Ultra, jól látható, ahogy a két M1 Max egymáshoz csatlakozik.) Az Apple azt állítja, hogy ez a hatalmas adatfolyam lehetővé teszi, hogy a két chip és a macOS elég jól beszéljenek egymással ahhoz, hogy bármilyen feladatot helyesen meg tudjanak osztani egymás között. Más szóval, egy olyan alkalmazást, mint a Premiere, nem kell módosítani ahhoz, hogy támogassa a két GPU-s beállítást – az M1 Ultra-t egyetlen GPU-ként fogja látni, feladatokat ad neki, az Ultra pedig elvégzi azokat.
Működik!

Személyes tapasztalatok a Mac Stúdió profi használata során

Ez a cikk el fog térni a szokásos értékeléseimtől, mert sok benyomásom megfigyelésből származik. Egész nap használtam a Google Dokumentumokat a Mac Studióban, és nagyon jól éreztem magam. De közel sem vagyok ennek a gépnek a célközönsége, rengeteg szakemberünk van a The Verge csapatában, akik egész nap videóval, hanggal és grafikával dolgoznak. Így hát a nyolc kilós M1 Ultra-val felszerelt Mac Stúdió-t körbecipeltem a Verge irodájában, leraktam különféle emberek asztalaira, és néztem, ahogy dolgoznak.
Az első dolog, amit észrevettem, hogy minden szakember, akinek ezt a gépet adtam, gyakorlatilag minden nagyobb probléma nélkül át ezen a készüléken. Ez egyáltalán nem így volt a Mac Pro esetében, ahol az embereknek folyamatosan különféle szoftveres hibákat kellett kijavítaniuk, mielőtt valóban elvégezhették volna a munkájukat.
A másik dolog, amit szeretnék hangsúlyozni, hogy ez a számítógép megdöbbentően csendes az általa kínált teljesítményhez képest. Még akkor is, amikor bonyolult dolgokat csináltunk az Adobe After Effectsben és a Blenderben. Az általam valaha is használt asztali Inteles számítógépeken ezeknél a műveleteknél a ventilátorok hangosan zúgtak, Stúdió néma volt. A tokhoz tapasztottam a fülem, és bár szó szerint éreztem, hogy vibrálnak odabent a ventilátorok, még mindig csend volt. Az egyetlen alkalom, amikor éreztük, hogy forró levegőt fúj ki a Stúdió, az játék közben volt, erre később kitérünk.

Ó, igen, és a billentyűzet most fekete.

Az eltelt időszak Maces elemzéseiben visszatérő megállapítás volt, hogy az Apple gépei csodásak, csak a szoftverek – különösen az Adobe Creative Cloud – nincsenek optimalizálva a hardverhez.
De ezen a ponton az Adobe elég sok időt kapott, hogy megtegye, amit megkövetelnek a felhasználók. Az Apple egy csomó M1-es gépet adott el – megvolt a kereslet, és az Adobe válaszolt. A Premiere, a Photoshop, a Lightroom, az Audition, a Media Encoder és egyebek natívan futnak az Apple Szilícium rendszeren (az After Effects béta verzióban érhetőel). A történet pedig alapvetően megfordult: a Mac Stúdió jelenleg azon kevés számítógépek egyike, amelyen az Adobe szoftverei teljes erejüket megmutathatják.
A Mac Stúdió az Adobe barátja
Mielőtt belevágnék ebbe az egészbe, egy gyors nyilatkozat: Tudom, hogy nem a kreatív szakemberek az egyedüli „profik”. Lehetséges, hogy azok a programok, amelyeket itt tesztelhettünk, nem azok, amelyeket Ön használ. Én mindig előnyben részesítem azokat a véleményeket, amelyekben olyan emberek kis csoportja szerepel, akik valóban tudják, miről beszélnek egy olyannál, amely több ezer véleményt próbál összefoglalni. Ezzel együtt soha ne használjon egyetlen véleményt sem vakon követendőnek (sem ezt, sem a ennek a blogét – kedveskedett a Gonosz Almalap teljes joggal).Akárhogy is, a szakemberek, akikkel együtt dolgozom, szeretik a Mac Stúdiót.
Az első állomásom Becca Farsace volt, a videós rendezőnk, aki a Mac Stúdió és a Stúdió Display teljes videókritikáját szerkesztette a Stúdión. Órákig néztem, ahogy dolgozik Premiere-ben és Media Encoderben, és még amatőr szememnek is egyértelmű volt, hogy a Stúdió repül. Gyakorlatilag mindenben mérföldekkel jobb volt, mint a kétéves Mac Pro (amit Becca a legtöbb munkájához használ).
Becca 4K, 10 bites 4:2:2 felvételt tudott lejátszani egy Sony FX3-ról teljes felbontásban az Adobe Premiere Pro alkalmazásban, négyszeres sebességgel, proxy nélkül. Villámgyors volt (Becca is, a Stúdió is). Bármely másik gépen legfeljebb félfelbontású lett volna csak. Szintén nem volt késés a szóköz leütése és a lejátszás leállítása között, amikor kétszeres vagy négyszeres sebességgel játssza le a felvételeket, ez a Mac Pro esetében bosszúságra adott okot.
Becca után Andrew Marinóval, a rangidős hangrendezőnkkel beszélgettem, aki a The Vergecastot készíti, és a videóink hangját keveri. Az Avid Pro Tools-ban és az Adobe Audition-ben végzett munkaterheléseken átvészelte – nincs lassulás, nem forogtak a ventilátorok. Néztem, ahogy átugrott egy 36 számot tartalmazó projekten, és a munkához használt 2019-es MacBook Pro-n néhány másodpercet igénybe vevő dolgok a Stúdió-n azonnal megjelentek itt.
Andrew úgy érezte, hogy a Stúdió túlzás a podcast készítéshez. Az Inteles MacBook is megfelelő, mivel tapasztalatai szerint a podcastereknek néha útközben kell szerkeszteniük. De úgy gondolta, hogy a stúdióban végzett zenei produkció óriási változást hozhat. Ugyanis a Mac Stúdió tulajdonképpen professzionális zenei munkára is használható, amire a MacBook alapvetően nem. Néztem, hogy kever egy zenei projektet hét csatornával és egy csomó pluginnal mindkét gépen. A Stúdió áthajózott rajta; a MacBook szó szerint egy másodpercig lejátszotta, mielőtt a CPU túlterheltté vált, és a program összeomlott volna.
Alex Parkin, a videóművészeti igazgatónk intézte a legnagyobb kihívást a Stúdió felé, aki az Adobe After Effectsben színeket, fényeket, színátmeneteket, elmosódást és mindenféle effektust teljes felbontásban számoltatott. Alex kis késést látott a szóköz billentyű lenyomása és a lejátszás megkezdése vagy leállítása között, és nem lepte meg a lejátszási sebesség. De így is sokkal gyorsabban tudta elvégezni a munkáját, mint az irodánkban található különféle Intel iMac-eken. Azt mondta, hogy körülbelül kétszer olyan gyorsnak érezte magát, mint a 2015-ös iMac Core i7-tel és Radeon R9 M395X-szel, amit általában használ.

Az Apple fotója, nem a The Verge készítette.

A Stúdió valójában több mint kétszer olyan gyors volt, mint egy 2019-es Core i9 iMac az egyik grafikájának renderelésében. Őszintén szólva a legbeszédesebb dolog az, hogy egy órával azután, hogy befejezte a Stúdió tesztelését számomra, Alex visszajött, és kölcsönkérte egy fájl-exportra.
Az az alkotó, aki a legtöbb fejlődést tapasztalta, az illusztrátorunk, Alex Castro volt. Néztem, ahogy Alex a Stúdió-n futó Photoshopban összeállított egy képet – rendereket vett a Blenderből, nagy felbontású fényképeket húzott át az Unsplash alkalmazásból –, színjavította és részleteket adott hozzá. Azt mondta, hogy az olyan folyamat, mint a zajmentesítés, az idő körülbelül tíz százalékát vették igénybe az általa általában használt PC-n ( Core i7, GTX 1080 és GTX 1070). Az kép előnézete is sokkal gyorsabban generálódott - mondta.
De az M1 Ultra lehetővé tette Alex számára a Photoshop olyan funkcióinak használatát is, amelyeket korábban soha nem tudott használni. (A Gonosz Almalap azonnal írt egy emailt The Verge stábjának ajánlva a Photoshop képzésünket.) Az ecsetek említésekor minden szakemberünk a fejét csóválta. Alex képes volt egy fehér réteget festeni az egyik ecsettel – valóban úgy tűnt, mintha fizikai ecsettel festene. Ez az eszköz akkora számítási teljesítményt igényel, hogy sok jelenlegi gép nem tudja kezelni. A Stúdió szuperül megtette.

„Egy ilyen gép a mindennapi munkámban mindent megváltoztatna” – mondta Alex a tesztidőszak után.

És végső soron ez az összegzése ennek a tesztelési folyamatnak. Karrierem során egy csomó számítógépet átnéztem, amelyek pontosan ezt a piacot célozzák. Gyakran kapok olyan munkaállomást, amely úgy tűnik, képes lépést tartani a különféle kreatív munkafolyamatokkal. Még nem értékeltem olyat, amelyről úgy tűnt, hogy képes kiterjeszteni az alkotók lehetőségeit. És most ezt hallottam mindenkitől. Ezzel az eszközzel nem csak erősebb, fejlettebb eszközöket próbálhattak ki, de a sebességgel sok időt nyernek, amelyet más projektekre fordíthatnak.

Mérési eredmények, összehasonlítások, számok

Az általunk futtatott benchmark-csomag nagyrészt alátámasztotta csapatunk megállapításait. CPU-teljesítményben az M1 Ultra nem a csúcs, inkább önálló kategória. Összehasonlítva a 16 magos Intel Xeon W-vel szerelt Mac Pro modellünkkel, és a CPU-benchmarkok között valóban nem volt versengés: a Xeon felülmúlja.
Néhány különböző benchmarkot futtattunk a Premiere Pro és az After Effects terén, és az M1  Ultra mindegyikben felülmúlta a Mac Pro modellünket. A Mac Pro-nak több mint két perccel tovább tartott, mint a Stúdió-nak, hogy exportáljon egy 4K-s videót a Premiere Pro-ban. Valójában az Ultra annyira domináns volt a Premiere-ben, hogy verte az AMD Ryzen Threadripper chipekkel ellátott rendszereket. Szinte mindent legyőzött.

Figyelem, a grafikonok x tengelye nem nullától indul. De olvasóim okosak, és ezt is észrevették. A különféle alkalmazásokban az Inteles Mac Pro egyszerűen nem tudott lépést tartani. A négy millió forintos PC-nk (32 magos Ryzen Threadripper 3970X) a Geekbench többmagos mérésben legyőzte M1 Ultra-ját, de az Ultra sokkal, de sokkal közelebb állt a Threadripperhez, mint a Xeonhoz. Ez nagy eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy mennyivel több mag van a 3970X-ben, és azt is, hogy a Threadripper PC mennyivel nagyobb és hangosabb lesz, mint a Stúdió, amely kicsi és néma).

Ó, és igen: egyes összeméréseken az M1 Ultra kétszer olyan erős, mint egy M1 Max. A Cinebench és a Geekbench többmagos benchmarkjain az M1 Ultra folyamatosan dupla annyi pontot ért el, mint az M1 Max. Ez nem eredményezett megduplázódott pontszámokat a valós feladatokban, mint például a Puget benchmark, a játékok vagy az NPBench Python benchmark, amelyeket a tudományos munkaterhelések szimulálására futtattunk le – itt egyértelműen vannak szűk keresztmetszetek, amelyek nem csak az átviteli sebességen és a teljesítményen alapulnak. Az eredmények mindig tükrözik, hogy a programja milyen jól tudja használni az extra magokat és szálakat. Ennek ellenére nagyon lenyűgöző az Apple megoldása.

Benchmark	Mac Stúdió (Ultra)	Mac Stúdió (Max)	MacBook Pro 16" (Max)
Adi	6.96	6.72	6.87
Adist	3.79	3.73	3.67
Atax	4.53	5.63	4.93
Azimnaiv	0.64	0.63	0.63
Bicg	4.17	7.31	5.71
Cavtflow	6.07	6.03	6.04
Cholesky2	8.70	9.17	7.75
Clipping	8.67	8.27	8.16
Doitgen	0.14	27.20	22.53
Floydwar	7.03	7.02	7.05
Gemm	18.38	24.70	23.12
Gemver	4.10	4.02	3.67
Gesummv	5.89	5.59	2.89
Hdiff	3.63	3.48	3.55
Jacobi2d	5.39	5.38	5.38
Lenet	4.84	4.86	4.83
Npgofast	4.42	4.25	4.27
Syr2k	6.13	6.12	6.19
Trmm	4.76	4.82	4.82
Vadv	3.92	3.92	3.86

A grafikai teljesítménnyel azonban más a helyzet. Az Apple azt állítotja, hogy az M1 Ultra jobban teljesít, mint az Nvidia RTX 3090. Fogalmam sincs, honnan veszi ezt az Apple. A rendszer GPU-jának teljesítményét tesztelő Geekbench Compute programot futtattuk a Mac Stúdióban és egy RTX 3090-es, Core i9-10900-as és 64 GB RAM-mal rendelkező játék PC-n is. És a Mac Stúdió… megsemmisült. Kevesebb mint felét érte el annak a pontszámnak, mint az RTX 3090 azon a teszten – nemcsak hogy nem veri az Nvidia chipjét, de még csak meg sem közelíti.

A Shadow of the Tomb Raider benchmarkon az RTX stabilan 30 képkocka/másodperccel gyorsabb volt. Nos, ez egy Apple-ös játék, így a Tomb Raider nem volt tökéletes, de még csak nem is volt kifejezetten jó élmény: jelentős, észrevehető mikró akadozás volt minden egyes kipróbált felbontásnál. Ez egyáltalán nem az a számítógép, amelyet bárki megvenne játékra. Hangsúlyozzuk, ha olyan számításit végeztet, amely elsősorban nagy teljesítményű GPU-ra támaszkodik, akkor valószínűleg nem a Mac Stúdió a legjobb választás.

Ultra vagy a Max?

Ha a Mac Stúdió megvásárlásán gondolkodik, nagy döntést kell meghoznia: az Ultra vagy a Max? Csapatunk mindkettőt használta. Általában az volt a konszenzus, hogy az Ultra egy kicsit gyorsabb. Talán egy-két ezredmásodperc. Ez rendre így volt a renderelésben, a forgatásban és minden másban, amit csináltak. És ezek az apró idők észrevehető különbséget eredményeztek.
Másrészt mindenki hangsúlyozta, a Max nagyon gyors, és gyorsabb is, mint bármelyik általában használt eszköz. Az az érzésem, hogy az Ultra nem kétszer gyorsabb, mint a Max – vagy ha igen, akkor a Max már olyan gyors, hogy igazán nem érezzük a duplázást. Számomra nem tűnik hétszázezer forinttal gyorsabbnak.
De mindenki maga tudja, hogy mire szeretné a Stúdiót használni. Mérlegelni kell, hogy mennyit ér meg ez a kismértékű növelés, például a renderelési idő és a forgatási sebesség terén, és mennyit érhet az Ultra extra teljesítménye a készülék élettartama alatt. Ha Ön olyan, akinek szüksége van minden elérhetőja sebességre, és meg is tud fizetni, akkor az Ultra az Ön választása – azok az emberek, akikkel beszéltem, mind azt mondták, hogy az Ultra-t használnák, ha lenne választásuk, senki sem érezte úgy, hogy a Max nem volt elég a jelenlegi munkaterhelésükhöz.
Írtunk mindenféle referenciaértékekről és exportidőről. De személy szerint számomra az a legjobb ebben a számítógépben, hogy működik. Nem láttam, hogy bármi összeomlott vagy nem úgy működött volna, ahogyan kellett volna.
Amit láttam, az az volt, hogy egy sereg szakember megdöbbent attól, hogy mennyi mindent el tud végezni ezen a gépen. Ugyanazt a szoftvert használták, amit minden nap, de olyan dolgokat csináltak vele, amit korábban soha.
Ez az oka annak, hogy az olyan cégek, mint az Apple, minden évben kiadnak valamivel erősebb verziókat ugyanazokból a számítógépekből, és ezért vásárolják meg az emberek minden évben, annak ellenére, hogy az értékelők gyakran unalmasnak találják az ilyen frissítéseket. Az emberek többet és jobban dolgozhassanak – ez a cél.
Az UltraFusion nem egy fura új ötlet, amellyel az Apple az időnket vesztegeti. Működő. A cégek több mint egy évtizede próbáltak két GPU-t egybe olvasztani, és az Apple-nek ez végre sikerült. Ez a számítógép történelmi eredmény. Használata pedig kiváltságnak tűnik.

Apple: ismét egy legjobb pénzügyi negyedév

Az Apple képessége, ahogy átvészeli az ellátási lánc problémáit és a rekordnak számító 124 milliárd dolláros negyedéves árbevétel volt múlt csütörtökön az egyik vezető IT-pénzügyi hír, pedig a pénzügyi kimutatások mögött ott egy másik sikertörténet. (Jacob Carpenter írásának magyarítása a Fortune Data Sheet-ből.)

Kép: MacRumors. A Q122 magyarul: 2022. Első negyedév (Q1).

Valamivel több mint egy évvel azután, hogy az Apple hatalmas téttel megjátszotta a Mac számítógépek chiptervezésének saját kézbe vételét, bemutatta az M1 processzor-családot, a játék búsásan megtérült. Az Apple közel 11 milliárd dolláros Mac-értékesítést könyvelt el az ünnepi negyedévben, ami 25%-os növekedés az előző évhez képest. Összességében az Apple Mac-részlege rekordot, 37,4 milliárd dollárt hozott a 2021-es naptári évre, és elmozdult a 2019-es 25 milliárd dollár körüli értékről.
Tim Cook vezérigazgató csütörtökön ünnepelte a cég Intelről az Apple Silicon chipekre való átállását, mondván, hogy az eladások fellendülése "meghatározó mértékben az M1-nek köszönhető". Az Apple 2020 végén mutatta be első M1-es laptopjait, és azóta is tart az Apple Siliconra váltás. A legutoljára 2021 októberében a MacBook Pro sorozat lett M1-es.
„Az ügyfelek elégedettsége kimaradt a pénzügyi eredményekből” – mondta Cook a cég pénzügyi eredményeit ismertető konferencia-hívás során. „És én ezt egy olyan terméknek látom, amely nagyon sikeres lesz számos különböző piacon, az oktatástól az üzleti életen át a kreatív iparig és minden földrajzi piacon. Nem korlátozzuk magunkat."
Az biztos, hogy az Apple Mac-eladásai minden bizonnyal profitáltak az otthonról dolgozó ügyfelek számának növekedéséből. A CNBC a hónap elején arról számolt be, hogy a PC-szállítmányok világszerte 2021-ben elérték az elmúlt közel egy évtized legmagasabb szintjét, nagyrészt a járvány hatásai miatt.
Az Apple modellenkénti eladási adatait sem hozza nyilvánosságra, így bizonytalan marad, hogy az M1-es eszközök mennyire növelték meg a Mac eladásait. Ennek ellenére az M1 hatása egyértelmű. A Mac-eladások relatív növekedése messze meghaladja a PC-eladások növekedését a HP-nál, és valamivel jobb a Dellnél. Figyelemre méltó, hogy a részleg eddigi legnagyobb negyedéves bevételét a csúcskategóriás, M1-es MacBook Pro debütálását követően érte el, amelynek kiskereskedelmi ára 880 ezer forint felett van.

Egy trend kezdete?

A saját tervezésű chipekre való átállás követendő lehet más technológiai óriások számára, így termékeik tervezését jobban befolyásolhatják – de csak akkor, ha jól csinálják. Az Apple ajnározza M1 chipjeit, amelyek csúcsminőségű feldolgozási és grafikus teljesítménnyel büszkélkedhetnek, amelyek hozzájárultak a laptop akkumulátorának élettartamának meghosszabbításához. A váltás miatt az Apple kevésbé függ az Inteltől, amely számára a váltás több mint üzleti veszteség. Hogy a többi PC-gyártó meg tudja-e ugrani azt, amit az Apple remekül abszolvált, az majd kiderül. A Nikkei Asia tavaly nyári jelentése szerint a Google várhatóan 2023-ra tér át a saját tervezésű chipekre Chromebookban és táblagépben. A Bloomberg 2020. decemberi jelentése szerint a Microsoft is hasonló lépést tervez a Surface PC-k esetében.
Az Apple-nek szembe kell néznie dobott partnerével, az Intellel is, amely azzal büszkélkedhet, hogy az új 12. generációs processzora gyorsabb, mint az Apple legjobb chipje. Az, hogy ez igaz-e, egy kicsit bonyolult, és az Apple hamarosan megjelenő M2 processzora beleszólhat a dologba.
A Mac még mindig az Apple üzletének egy kis részét képviseli, az eladások mindössze 10%-át teszi ki. Míg a Mac negyedéves bevételei 2,1 milliárd dollárral ugrottak meg éves szinten, az iPhone-eladások 6 milliárd dollárral nőttek. Ennek ellenére minden milliárd számít egy olyan vállalatnak, mint az Apple, amelynek részvényei közel 6%-kal emelkedtek a pénteki kereskedés során legutóbbi eredményét követően. A saját chipekkel a kezében pedig fényesnek tűnik a jövő egy egykor lemaradt részleg számára.

A nagy Apple chip bemutató :: A múlt Mac-kisértetei

Két elkésettnek tűnő fordítás és összegzés a tegnap esti Apple bemutatóra. A bemutató hatása évekre, talán évtizedre is meghatározza az Apple útját, jövőjét, az írások is emiatt ajánlottak olvasásra.

A hét és talán az év technikai eseménye az Apple tegnap esti bemutatója volt: itt az első Macintosh számítógép, amely saját tervezésű, Apple chipet használn. Az eredeti Mac, még 1984-ben, Motorola processzorral futott. Körülbelül egy évtizeddel később az Apple átállt a PowerPC procikra, amelyeket a Motorola és az IBM közös vállalkozása fejlesztett, gyártott. Körülbelül egy évtizeddel ezután, 2006-ban jöttek az Intel processzorokkal rendelkező Mac-ek, egészen tegnap estig.
A váltások oka mindig azonos volt, most sem más, a gyártó chipje nem képes arra a teljesítményre, amelyre az Apple-nek szüksége lenne, szüksége van.
A Motorola 68000 processzora a Mac korai szakaszában lemaradt az 1990-es évek chiptrendjéről: a csökkent utasításkészlet (Reduced Instruction Set Chip = RISC) nagy ötlet volt a programozás bonyolultságának kiküszöbölése volt, lehetőséget adott a processzornak a gyorsabb munkára.
A PowerPC-vel az volt a probléma, hogy az IBM-nek nem fűzüdött különösebb érdeke a chipek laptopok számára történő optimalizálához. Túlmelegedésük, hűtési problémájuk legendává nemesedett, Tim Cook egyszer „minden hőprobléma anyjának” nevezte a PowerPC-t.
Az Intel chipjei több szempontból is lemaradtak. Az Intel lassan jutott el 14 nanométertől a 10 nanométerre, ma sem 10 nanométeres a teljes, Apple számára fontos chip kínálata, a 7 nanométeresek tervezése, fejlesztése és tesztelése is lemaradt a rivális Samsunggal és a Taiwan Semiconductorral összevetve.
De nem csak a mérettel van gond. Az Intel régóta lemaradt az alacsony fogyasztású chipek gyártásában, ezek a chipek kevesebb hőt termelnek. Ahogy egy villanykörte sem alakítja át az összes rajta átfolyó áramot fénnyé, az áram egy részéből hő lesz, így van ez a chipeknél is. Ami meleg, azt hűteni kell. Ami kicsi, azt jobban kell hűteni. Ez az oka, hogy nincs Intel chipes iPhones vagy iPad, az Apple saját chipjeira itt volt leginkább szükség.
Amikor az Apple PowerPC-re váltott, a Mac-felhasználók hatalmas teljesítménynövekedést érzékeltek, ez tette lehetővé olyan szoftverek létét, amelyek teljesítmény zabálók: filmvágás, élőadás-vágás, zeneszerkesztés, zene- és hang élőben történő keverése, vagy óriásplakát méretű képek manipulálása. Amikor az Apple átállt az Intelre, a Mac-felhasználók tisztességes teljesítménynövelést kaptak. De mivel pontosan ugyanazokat a chipeket használták a Windows-os számítógépeknél is, egy járulékos előny volt, hogy a Mac hirtelen könnyebben futtathatta a Windows programokat. Ez berobbantotta a Mac-eladások (és piaci részesedése) egyik legnagyobb növekedését.
Ezúttal, amikor az Apple saját tervezésű chipekre vált át az ARM alapkereteinek felhasználásával, a Taiwan Semiconductor gyártásában, nem világos, hogy pontosan mi lesz a legfontosabb előny. Elképesztő teljesítmény? Rendkívül alacsony fogyasztás? Valami más?
Lehet, hogy ma reggel már tudjuk a választ, csak a blogíró alszik még és egy beidőzített bejegyzés, de lehet, hogy napok, hetek kellenek ahhoz, hogy a technikai előnyök (önGonosz Almalap: ha lesznek) megmutatkoznak.
Aaron Pressman írása alapján

A múlt Mac-kisértetei

Az Apple annyira jó, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni a botlásokat és bukásokat.
Emlékszel a soha ki nem adott AirPower töltőre? Az iPhone-akkumulátort mizériára? A hajlítható iPhone 6-ra? Vagy a dizájn csoda G4 kockára? A Pippinre? A Newtonra? Az első Apple Mapsre?
Most, hogy láttuk, szerencsések kézbe is foghatták az új Apple processzoros Macet, megjelennek ezek a kisértetek (halovin, te tök, tudod).
A külső szilícium-tervezőktől függetlenség jó lehet az Apple számára - különösen stratégiai szempontból hosszú távon -, rövid távon azonban megtorpanást is okozhat. Ez egy nagy váltás, amely kompatibilitási problémákhoz vezethet az alkalmazás-fejlesztők és a csatlakoztatott eszköz gyártók számára. Az Apple ragaszkodása ahhoz, hogy „sima és zökkenőmentes átmenet legyen” az új CPU-kra, nem csillapítja aggodalmakat, az Apple túlzott önbizalma csapdát is jelenthet.
Végül is nem olyan régen az újratervezett MacBook billentyűzetek tették tönkre az emberek életét.
Daniel Newman, a Futurum Research vezető elemzője úgy véli, hogy az Apple merész átállása a régi rivális, a Microsoft javát szolgálhatja. A szoftveróriás egy évtizede finomítja a kódját, hogy zökkenőmentesen fusson a különféle chipeken a saját Surface–, valamint a Samsung és a Lenovo noteszgépei.
Remélhetjük, hogy az Apple kellően felkészült a nagy átalakításra, amely nem más, mint a készülék agyának átültetése. Mi meg ülünk a műtő előtt és aggódva remélünk.
Robert Hackett írása alapján

Kutatás és fejlesztés az Apple-nél

Bár az innováció Steve Jobs-szal elhagyta az Apple-t, azért érdemes egy pillantást vetni a számokra, mikor mekkora pénzből mit fejlesztett az Apple. És a fejlesztésre és kutatásra fordított összeg melyik ismert cégnél mekkora.

Készítettem két szép grafikont, mindjárt írom is, mi a hiba velük :) A felsővel alapvetően nincs gond, az Apple negyedéves jelentéseit használtam fel. [Azt, hogy miként lett Jobs/Cook eltérő színezésű, egy következő, még meg kell írni bejegyzésben árulom el.]
Az alsó grafikon csak kicsit félrevezető, hiszen az adott termék vagy szolgáltatás bemutatása nem egy éves, vagy az adott écv fejlesztésének az eredménye, hanem az előző éveké. Valamilyen rejtélyes és érthetetlen ok miatt az Apple nem bontja termék vagy szolgáltatás szerint szét számait.
És. A két grafikont egyben érdemes olvasni, hiszen nem mindegy, hogy minek a hét vagy 11 százalékáról beszélünk.

Egy kis összehasonlítás más cégekkel. A világos kékek tech cégek, a sötétek meg ismertek (általam).
A nem mindegy, hogy minek a százalékáról beszélünk, itt még inkább jelentést nyer.

Miért nem gyártott az Apple kenyérpirítót? (Almalap :: 2003/11)

Az új Power Mac G5 duál 2GHz-es Macről.
A múlt hónapban az egész iroda irigyelt. Már az irodaház bejáratánál, a recepciós lányok szeme is másként csillogott. A főnököm arcán széles mosoly terült szét, amikor meglátott. A kollegáim váratlanul elhallgattak, amikor beléptem a szerkesztőségi terembe. Majd felállva követtek a szobámba. Mi okozta új keletű népszerűségemet? A kedvenc viszonteladóm ígérte Power Mac G5 2GHz-es duál gép ott feszített az asztalomon. Minden betartott ígéretét követően nő az irigyeim száma.

15 inches PowerBook G4s
Nyolc hónappal azután, hogy az Apple bejelentette legkisebb és legnagyobb PowerBook G4s-ét (12 és 17 inchesek), amelyek alumíniumból és nem titániumból készültek, piacra dobta a régen várt 15 inches alumínium G4 laptopot is.

Apple vezeték nélküli egér és billentyűzet
Néhány héttel az Apple Expo előtt a web forrt a pletykától: új vezeték nélküli billentyűzetek és egerek jönnek. Ráadásul benne található majd a standard iMac alapfelszerelésében! Az egérnek két gombja lesz, és iPod-szerű, érzékeny scrollja. Most, hogy megérkezett a beharangozott újítás, kiderült, hogy az egérnek csak egy gombja van, pont, mint azelőtt.

Mac, Intel, kenyérpirító
Arra a kérdésre, hogy az Apple mutat-e érdeklődést az olyan Macek eladásában, amelyek kiszolgálják a Microsoft Windows XP Media Center kiadását, Jobs viccelődve azt válaszolta, hogy az Apple akkor már inkább arra fókuszál, hogy a számítógépet egybeolvassza egy kenyérpirítóval. "Sosem tudom a sajátomat elég barnára sütni - mondta Phil Schiller, a marketing igazgatóhelyettese. - Felvásárolhatnánk a kétszersültpiacot." Jobs azonban rámutatott, hogy egy ilyen terméknek nem lenne nagy piaca. "Nem fogunk elmenni ebbe az irányba. Túl kicsi a közönsége."

Az InDesign kezd befolyásra szert tenni?
Azoknak, akik még nem használnak InDesign-t, 80 százalékuk fél éven belül el akarja indítani a projektet. A potenciális felhasználók több mint fele az új InDesign CS (3.0) verzióval akarja kezdeni. Arra a kérdésre, hogy miért váltanak át az InDesign-ra, 29 százalékuk azt válaszolta, hogy szerintük ez egy jobb program, 21 százaléknak a különböző Adobe alkalmazások egybeolvasztása miatt tetszett meg, 22 százalékuk pedig azt mondta, hogy az OS X-re áttérés miatt döntött az InDesign mellett.

Flash kézikönyv kezdõknek
Most nem az akcióhősök ősatyjáról szólunk, aki emberfeletti gyorsaságával és a Queen dinamikus zenéjével verte vissza a gonoszokat évtizedekkel ezelőtt. (Te jó ég, már olyan régen?!) Egy valamirevaló számítógépes szakembernek inkább a Macromedia programja jut eszébe erről a névről, amely túlnőtt a "háromnapos csoda" szintjén, és hamar nélkülözhetetlen részévé vált az internetnek. Nem is olyan rég még sok számítógépnek gondot okozott a weboldalakba illesztett részek (vagy ne adj' Isten: maga az egész weboldal) letöltése, de manapság gördülékenyen megy a dolog, mert a legtöbb böngészőprogramban már eleve benne foglaltatik a Flash megnyitására alkalmas plug-in.

Age of Mythology
Sok idő eltelt már azóta, hogy a Mac új valós idejű stratégiai játékot látott. Az Age of Empires I. és II., valamint a Warcraft-sorozat óta csak sárgulunk az irigységtől a PC-tulajdonosok érdekes és hangulatos játékai miatt. Nos, a nyálcsorgatásnak vége, itt van végre az Age of Mythology Mac platformra szabva, a Westlake Interactive és a MacSoft jóvoltából.

Manitu Parancssora
A történet úgy kezdődött, hogy az Apple elGUIsította a méltán népszerű Apache webszerver programot egy Személyes Web Megosztás (Personal Web Sharing) gombra a Megosztás (Sharing) modulban, mindemellett eltitkolta számos lehetõségét. Lássuk, milyen alapvető beállításai vannak Mac OS X 10.3 alatt. Szükség lesz a UNIX tudásodra, a Terminal programra, a sudo parancsra és az Apache webszerver programra, szerezd be ezeket!

Videótrükk Top Ten
Hacsak nem Steven Soderbergh a szomszédod, valószínűleg nehezen bukkansz majd jó tanácsadóra DV camcordered használatát illetően. Igen, igen. Végignyálazhatsz egy raklap fűrészporszáraz bekezdést a többnyelvű használati utasításból, de nagy az esély rá, hogy ezzel csupán francia nyelvtudásod fejleszted.

Rémségek kicsiny hálója avagy tartalom és forma
Sok webdesign inkább elriasztja a népeket a weboldalról, mintsem csalogatná őket. Ezek a baklövések elkerülendők, ha nem akarjuk, hogy oldalunkat a "Web rossza" jelzővel illessék.

Apróbb hírek
Pánikszerű zenefájl-törlés :: A letöltések lekörözik a CD-vásárlás piacát :: Böngészõtõl független internetes keresõprogram :: Öreg PC nem gyorsvonat

Andy Grove magyarul szorzott

A héten halt meg Andy Grove, aki 1936-ban Gróf Andrásként Budapesten született, 1956-ban* ment Amerikába. Az Intel egyik alapítója volt. És vezetője akkor, amikor az Intel processzor volt a számítástechnikai központi eleme (kivéve persze az Apple-t). És amiért külön bejegyzés szól Andy Grove-ról, az itt volt olvasható, de a fontos részét bemásoltam ide.

Andy Grove angolul álmodik, de magyarul szoroz

Nekem volt szerencsém részt venni egy 90-es évek közepe felé Münchenben tartott Intel sajtótájékoztatón - Grove évente egyet, ha tartott, érthető, hogy egy európai milyen ritka volt. A Figyelő és a Népszabadság illetékes újságírója mellé a Világgazdaság képviseletében kerültem (az Almalap azért nem volt akkora adu ász). Grove-t a Financial Times, a német tévé és a Francia AP hírügynökség tudósítója ostromolta, vagy egy tucat Intel PR-es sáncolta, hozzáférni esélyünk sem volt. A sajtótájékoztatón a kérdések előtt Grove jelezte, hogy válaszolni angolul fog, de lehet németül és magyarul is kérdezni. A sokszázadik kéznyújtás nem volt elég - persze. Viszont. Az újságírókra jellemző kérdésre: "az x azt írta, az y elemző úgy véli, tehát z szerint ez lesz, és Ön szerint" Grove szokatlan választ adott: "x pontosan ezt írta, az y elemző pedig kicsit mást vél, így z következtetése teljesen rossz, de ha azt akarta kérdezni, hogy ... akkor ez a válaszom:". És így tovább. Mi halkan röhögve nyújtoztunk, hogy kérdezhessünk. A Népszabi tudósítója még a mellékhelységbe is nyomult az Intel főnök után, de nem járt sikerrel - az ajándék Tokaji maradt a táskában.
Élményekkel tele, de kicsit szomorkásan álltunk a reptéren, amikor a Figyelős újságíró kiszúrta a magányos Grove-t az egyik büfé álló-pultjánál. Nyomulás. Persze magyarul. "Ó, hát magyarok is voltak itt? De jó!" Igen kellemes, a kötelező szakmai kérdéseket letudó beszélgetés indult a magán-gépére váró Grove és köztünk - magyarul. Egyik válasza máig megmaradt, arról beszélt, hogy teljesen átállt az angolra, angolul gondolkodik, angolul álmodik, de számolni, különösen szorozni még mindig magyarul szoroz. Persze mások is kiszúrták Grove-t a konferencia résztvevői közül, és madárként kerengtek, hogy egy jó mondattal beépüljenek a beszélgetésbe - de az európai elit-szakújságírók közül csak mi hárman beszéltük ezt a világnyelvet - meg Andy Grove. Aki rá is kérdezett, min vigyorgunk, mire elmondtuk a köröző újságírókat. Nagyon tetszett neki. Aztán jött a pilótája, indult a gépe vissza, Kaliforniába.

* "menekült/disszidált/migrált/politikai menekült/gazdasági menekült" - írtam először, de ez annyira méltatlan, hogy lekerült ide, alulra

Retina iMac

Az Intel pár napja bejelentette, hogy fokozza a Thunderbolt teljesítményt, azaz nagyobb adatátvitel lesz lehetséges az ilyen specifikációjú csatlakozón. Ez azt (is) jelenti, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a retinás iMachez.
A Thunderboltról itt olvashatsz, az USB-nél (és a FireWire-nál is) több adat átvitelére képes, ez a lényeg. Számszerűen 20Gb/s lesz az átvitel, ez a HDTV igényének a négyszerese. A netet elárasztó tippek 23 inches, 3840x2160 képpont felbontású iMacről szólnak, a gép a karácsonyfa alá várható - a tippadók szerint.

Fecseg a mély, hallgat a Felszín

Ahogy mindenki olvasta, a Microsoft bemutatta a Surface-t, a saját Windows 8 oprendszerére épülő tabletet. Pontos és teljes technikai specifikáció még nem hangzott el, az ár sem ismert. Az első vélemények némileg csalódottak, hiányolják a „WOW" faktort, azt az ütős akármit, amivel a Microsoft érdemben felvehetné a versenyt az Apple iPaddel, a Google vezette Androidos eszközökkel.

Zune vagy Xbox?
A Microsoft kierőszakolta a meglepetés szót. A szoftveróriás eddigi hardver fejlesztései inkább a sikertelenség szinonimái, mintsem kasszasikerek. A bemutatott Surface sorsa még nem jósolható meg, de nem sikerült induláskor kiemelkedni a számtalan tablet-gyártó mezőnyéből egyetlen újdonsággal sem.
A Steve Ballmer vezette Microsoftnak lépnie kellet, a tablet piac, ahová eddig nem sikerült bejutniuk, a leggyorsabban bővülő piacok egyike, ráadásul épp a Windowst futtató hordozható-, de még inkább az asztali gépek rovására. A tablet piac ura az Apple iPad, a másik nagy erősség a Google Androidját használóké. A Microsoft részesedése pedig egyenesen nulla.
Bár az Xbox-szal a Microsoft jelentős sikert tudhat a magáénak, még sem lehet a kütyük urának nevezni. Elég ha az iPod gyilkosnak szánt Zune-t említjük, amelyre talán páran emlékeznek, de ha a Kin nevet kiejtjük (nem magyaroknak), akkor kevesen asszociálnak a közösségi hálóval terhelt, három hónapig forgalmazott Microsoft telefonra.
A Surface amúgy nem ronda, a fedő-lapja (cover) támasztékként (like Apple) is használható, de billentyűzetként is! (Ha ez valóban igaz, akkor ezt az Apple mielőbb másolja el, hogy ne kelljen az ékezetes betűinkkel szenvedni.)



A tabletnek két változata lesz, az egyiket az Intel, a másikat az ARM processzor hajtja majd. A két tablet teljesítményben és tudásban el fog térni, ahogy üzemidőben is.
Amiről hivatalosan nem beszéltek a bemutatón, az az akkumulátor élettartama, az árazás és az, hogy mikortól lesz kapható az eszköz.
A másik nagy kérdés, hogy mit szól a Microsoft saját eszközzel való megjelenéséhez a Dell és a HP, amelyek Windows alapú tabletet fejlesztenek, kínálnak.
A legnagyobb gond azonban az, hogy a Windows most startol azon a piacon, amelyen az Apple és a Google már évek óta ott van és erősen fejleszt bevonva több százezer app fejlesztőt.
Az ő utolérésükhöz kevés az, ha hibátlanul végi a munkáját a Microsoft.

Papírvékony Inteles Macbook jöhet

Az Apple továbbra is az Intel processzorai építi Macbookjait, amelyek még laposabbak lesznek elődeiknél.
A június tizenegyedikén kezdődő fejlesztői konferencián mutatják be - várhatóan - az Apple új hordozható gépét, amelynek kijelzője az iPadéhez hasonló felbontású lesz, természetesen SSD-memóriás és az aksija is tovább bírja majd, mint a jelenleg kaphatók. A hírt névvel és arccal természetesen nem vállalta a Bloomberg hírforrása, mert az azonnali munkahelyvesztéssel és hosszabb pereskedéssel, azt követően pedig anyagi nyomorral járna.
Az Apple Macjei kelendőbbek az átlagos személyi számítógépeknél, leginkább a hordozható eszközöknek (iPhone, iPad) köszönhetően. Az iPhone 2007-es bemutatása óta a Mac eladás megduplázódott, az utolsó pénzügyi évben 21,8 milliárd dollár bevételt generált. Az Apple részvényei növekedtek (az utolsó hónap 650-ről 560-ra esését leszámítva). A vetélytársak - HP, Dell, Samsung - sorra mutatják be vékony, alumínium gépeiket, egyre gyorsabb indítási idővel (bootolással).
Az Apple következő Macbookja az Intel Ivy Bridge kódnevű processzorára épül, és vékonyabb lesz, mint a közel egy inch (2,54cm) vastag (vékony?) mostaniak. Az Ivy Bridge új gyártás technológiával készül, kevesebbet fogyaszt, és több számítástechnikai teljesítményt ad, mint elődje.
Az Apple szóvivője, Bill Evans nem nyilatkozott (a Gonosz Almalap egyre erősebb meggyőződése, hogy az Apple-nek nincs is PR és sajtó osztálya, csak egy üzenetrögzítő, amelyre még a kilencvenes évek elején rámondták a „no comment" hosszú és tartalmas válaszüzenetet), az Intel szóvivője, Chuck Mulloy pedig az Apple-höz irányította a nála érdeklődő újságírókat.

Oroszlán a hegyről
A jelzett fejlesztői konferencián mutatja be az Apple az új operációs rendszerét, a Mountain Liont (Hegyi Oroszlán - amíg egy biológus ki nem oktat). A februárban hivatalosan bejelentett OS (figyeljünk! már nincs Mac előtte!) közelebb hozza az Apple mobil eszközeit a Macekhez, számos elemet átvesz a ML az iOS-ből. Például már Macről is tudunk majd szöveges üzenetet küldeni (iMessage).
A ML erősebben használja majd az Apple iCloudját, ezen át tárolhatunk, megoszthatunk dokumentumokat. A Macen is élvezhetjük majd, hogy az egyes alkalmazások „üzennek" nekünk (notification). És a fényképek megosztása is egyszerűbb lesz - legalábbis a Wall Street Journal szerint (Photostream? Fénykép-folyam? - mert az már most létezik).
A következő hónap ugyan a Macről fog szólni, utána viszont minden az iPhone körül fog forogni. ("Adjatok egy pontot, ahol megálljak és a Földet kimozdítom" - üzente Arkhimédesz, nos ez a pont ezek szerint az iPhone.) Az általános elemzői várakozás szerint októberben mutatja be az Apple az új iPhone-t, jelenleg az Apple összbevételének az 58 százaléka kötődik az iPhone-hoz. A Macé alig 13 százalék, mára már messze nem ez a legfontosabb termékcsoport az Apple számára. Ám ehhez képest az amerikai piac-részesedését a 2007-es 6,1 százalékról 11,6 százalékra tornázta fel 2011-re, az utolsó negyedéves Gartner adatok összevetése szerint.
A MacBook Pro külalakja utoljára 2008-ban esett át jelentős változáson. A Pro mindig is erősebb, gyorsabb és jobb grafikájú volt, mint az Air.
Az Apple és az Intel kapcsolata a nagy összeborulás, az Apple PowerPC helyett Intelre váltása, óta kiegyensúlyozott, de nem száz százalékig kihasznált. Az elemzők leginkább az Intelen kérik számon, hogy miért nem agresszívabb, gyakorol nagyobb nyomást, hogy az Apple összes eszközében Intel chipet használjon, kiszorítva onnan az ARM-et, és kíméletlen technikai és árpolitikával elejét venni az Apple saját (A4, A5) chip-fejelesztésének.

Intel
Részvényesek számára rendezett találkozón meg is kérdeztek Paul Otellini Intel főnöktől, mit tesz, hogy az Apple ne váltson a Macek esetén is az ARM termékekre. Otellini válaszában kifejtette, hogy ettől nem tart, sőt, további termékek fejlesztésében együttműködik az Apple-lel, így biztosítva annak vevőként megmaradását. Az Intel azonban nem rég bemutatta az Ultrabook elnevezésű laptopját. Az egy inchnél vékonyabb, majd egy napig kitartó akkumulátorú, bekapcsolása után azonnal munka-kész eszköz vetélytársa az Apple MacBook Airnek, árazásuk is hasonló.
Az Intel - logikus - jó kapcsolatot ápol a Microsofttal is, amelynek Windows 8 operációs rendszere pécén és mobil eszközön is futtatható lesz.

Az Apple részvény esése a mobil korszak lassulását jelenti?

A világ jelenleg legértékesebb cégének részvénye utoljára 2004-ben esett annyit, mint az elmúlt napokban, kifulladni látszik hát az iPhone gyártója, nem képes tartani az eddigi hihetetlen növekedési ütemét az Apple?
Az április kilencedikei csúcsról (644 dollár) vagy tíz százalékot gyengült, a fordítás pillanatában (24-én 14:30) 571,7 dolláron állt, ez már a kilencedik napja a lejtmenetnek. A lefelé haladást segíti a mobil eszközhöz való kulcs alkatrészek hiányának híre, az egyik legfontosabb amerikai mobil cég, a Verizon visszaeső iPhone értékesítési adata. Más elemzők (a chartisták) határozottan az Apple további ereszkedésére tesznek.
"Nem lehet időtlen időkig olyan növekedési ütemet fenntartani, mint amilyet az Apple az eltelt éveben, években produkált, egyszer be kell következni a lassulásnak" - bölcselkedett Giri Cherukuri, egy illinosi portfólió menedzser, aki három milliárdos alapot kezel és természetesen Apple-ben is utazik. „Mindig ugyanaz a kérdés, most a görbe tetején vagy alján vagyunk-e?"
A most megjelenő második pénzügyi negyedév (új olvasóknak: az Apple pénzügy negyedéve nem esik egybe a naptári negyedévvel) előrejelzésében 55 százalékos nyereség emelkedést és 48 százalékos bevétel emelkedést vártak a befektetők a Bloomberg adatai szerint. A várakozás mellett szól, hogy a Kínában és másik 21 országban bemutatták az iPhone 4S-t és az új iPadet. Ha az adatok nem érik el a becslést, további esésre lehet számítani.

Múltba tekintve a jövőt látjuk?
A kereskedők és befektetők a múltban keresnek példát az Apple mostani viselkedésére. A gyors árfolyam-irányváltásra a 90-es évek elején találnak példát, akkor is a technológiai cégek produkáltak hasonló eredményt a tőzsdei kereskedésben.
Az április kilenc fordulónapja előtt négy hónap alatt 250 milliárd dollárral nőtt az Apple cég értéke, ez több, mint az IBM jelenlegi értéke. Ilyen számot utoljára a 90-es évek nagy technológiai tőzsde-lufija előtt láttak a monitoron, amikor a Cisco még ennél is többet, nyolc hónap alatt 350 milliárdot értékesedett. A dobogó harmadik helye az Intelé, négy hónap alatt 230 milliárddal.
A Cisco a dicsőséges napok után két hónap alatt 200 milliárdot, az Intel másfél hónap alatt 130 milliárdot vesztett értékéből. A Cisco értéke jelenleg alig ötöde egykori csúcsértékének, az Intel nagyjából a negyede.
Az Apple február vége óta a Standard and Poor (SPX) 500 Index értékének négy százalékát adja. Ilyen befolyással a nemzetközileg is figyelt indexre csupán három másik cég volt az elmúlt tizenhárom év során, a General Electric, a Microsoft és az Exxon Mobil.

Nagyon gyorsan nagyon magasra
"Nagyon gyorsan nagyon magasra jutott" - ez a véleménye az 1,1 milliárdos alapot kezelő pennsylvaniai Malcolm Polleynek. Pedig az elért csúcs nagyon messze van attól, amit sokat idézett szakértők becsülnek, köztük az Almalap által is futtatott Piper Jaffraynél elemző Gene Munster, akinek 1000 dolláros várható részvény-értéke sokakat vásárlásra ösztönzött. Ha az Apple elérné az 1000 dolláros árfolyamot, az első cég lenne, amelynek értéke eléri az egy billiárd dollárt. ($1 trillion - remélem, jól számoltam át, ha nem, sorry)

"Hatalmas vörös jelzés villog" - állítja határozottan Polley.
A kevésbé fanatikus befektetők azt is figyelmeztető jelnek tartják, hogy az Apple lassan kifogy számos kulcs-alkatrészből. A legnagyobb chip-gyártó, a Qualcomm a mi nap jelentette, hogy nem képes eleget gyártani legkeresettebb chipjéből. Ez az a chip, amellyel a mobil-telefon a mobil-hálózathoz csatlakozik.
Az iPhone-ban is használt chipet gyártó Qualcomm vezető gyártója az LTE chipnek is, amely az eddiginél is gyorsabb adatkapcsolatot tesz lehetővé. Munster szerint a San diegoi Qualcomm ezt a chipet szállítja az Apple új iPhone-jához is.

Qualcomm, Verizon Wireless
Ha a Qualcomm nem képes elegendő chipet gyártani, akkor más alkatrésszel is szűkösen áll az Apple. Például a Broadcom ugyan abból a tajvani gyárból vásárol alkatrészt, ahonnan a Qualcomm. Ha a gyár a Qualcommot nem tudja kiszolgálni, akkor hasonló lehet a helyzet más vásárlóival is - legalábbis ez a véleménye Gus Richardnak, aki a félvezető piacért felel a Piper Jaffraynél.
Másik jelentés az iPhone eladás visszaeséséről számolt be. A Verizon Wireless (amerikai iPhone forgalmazó és mobil-szolgáltató) csak 3,2 millió iPhone-t értékesített, ellentétben az előző negyedévvel, amikor az iPhone 4S megjelent, akkor 4,3 millió darabot adott el.
Az iPhone eladás lassulása ellenére egy kivételével 48 elemző szerint az Apple részvényárfolyama tovább nő. Az egyetlen, Edward Zabitsky, ACI Research, eladásra javasolja a részvényt.
Befektetési alapkezelők szerint is emelkedés várható a negyedéves adatok közzététele után. Sőt, ahogy megszoktuk, szerintük az Apple ismét soha korábban nem volt sikerességű negyedévről számol majd be.
"Persze, esett az árfolyam, és olvastuk a Qualcommos hírt is, de kedd este újra csúcsra tör majd az árfolyam" - véli egyikük, Daniel Morgan, befektetési menedzser.

Bloomberg után szabadon.

15 millió török iskolás kaphat iPadet

Az iPad remek több funkciós eszköz. Az egyik alkalmazási lehetőség a nyomtatott könyv, kézikönyv, papírhalmaz kiváltása. Erre persze egy eKönyv-olvasó is megfelelne, de az iPad azért jóval több, képes ábrákat, fényképeket, animációkat is megjeleníteni. Az illetékes török minisztérium ezért úgy döntött, négy év alatt a címben írt számú iPadet ad a tanulók kezébe. Számtalan egyéb feltétel között szerepel, hogy a gyártás Törökországban történjen, sőt, lehetőleg a kiegészítők - tok, fülhallgató... - közül minél többet török vállalkozók gyártsanak.

Igen, ez tetszik.

Igen, így is lehet.

Igen, így kellene.

A Microsoft népes küldöttség élén tanulmányozza a kiírást a helyszínen. Az Intel - bár más céllal, de - éppen épít egy gyártóüzemet az országban. Ám az Apple az egyetlen, amely szabadon megvásárolható tabletet fejleszt és gyárt, ez könnyen átalakítható a törökök megkívánta oktatási célra.

MacBook Pro-ba csapott mennykő

Semmi meglepetés, az Apple ma a reális várakozásoknak megfelelően megújította a MacBook Pro családját. Az ikon jobbra a Thunderbolt technológia ikonja - ez az igazi újdonság, a többi az idő haladtának köszönhető szükségszerű technikai upgrade. A Thunderbolt jelentése a Sztaki szótára szerint: mennykő, mennykőcsapás, meteor, meteorkő, villám vagy villámlás - hogy itthon mi lesz a bevett fordítás? Passz. Mennykő-technológia kicsit teokrata, a villám-technológia Franklin Benjamint idézi (tudod, sárkányos...), de a többi is kunsztos.

Mit tud, mi az a Thunderbolt?
Intel technológia, amellyel bármit lehet csatlakoztatni minél nagyobb adatátviteli sebességgel. A fejlesztésben az Apple mérnökei is résztvettek, nem véletlen, hogy az Intel Thunderbolt bejelentése után órákkal máris itt az első, ezt használó gép. (Mint tudjuk, az Apple a technikai innováció élharcosa, zászlóvivője, néjmbörvanja.) A számítógépes perifériák összekötésére számtalan szabvány és megoldás született, ATA, SATA, SCSI, USB, FireWire és még hosszan sorolhatnánk. Hol láncba fűzték a külső eszközöket, hol baromi gyors, de soros adatátvitellel próbálkoztak, máskor pedig a párhuzamos adattranszferre esküdtek. Vásárlói szemmel nézve azért örülhettünk mindig az új technológiának, mert az általában teljesen inkompatibilis volt az újjal. Van SCSI vinyód? Hahaha. Tedd át FireWire-be! Hamar vettél USB-s merevlemezt? Hááát, az USB 2-vel ez ... Ne félj, most sem lesz másként!

Kis csatlakozó, nagy lehetőség*
A Thunderbolt (Gonosz Almalap jelzi, hogy Thunder helyett rendszeresen Thin-t kezdek gépelni, Freud! maradj nyugton!) a Display Port és a PCI Express ötvözése (történelem kedvelőknek: Display Port + PCI Express = Thunderbolt, azaz villamosítás + szovjethatalom = kommunizmus a'la Lenin).
A Mac belső szerveit a PCI Express technológián alapuló hardver-megoldás köti össze, ezen nagyon sok adat nagyon gyorsan mozog (és nem ütközik, mert a Mac nem atommag kísérleti eszköz). Most ezt az adat-csatornát vezették ki a házon, bele a Display Port csatlakozóba. Ha megfelelő - azaz ez után megvásárolandó - csatlakozású merevlemezt, monitort, bármit csatlakoztatunk, az úgy fog hasítani, mintha Macen belül lenne. Termékként az Apple kínál ilyen hordozható gépet először (most kínálja). Az eddig megvásárolt USB és FireWire eszközök megfelelő adapterrel felturbózhatók.
Az előbbi bekezdésben már szerepelt a monitor is - mivel a PCI Express technológia a Display Porton jön ki, így a Thunderbolt láncba (maximum hat eszköz, Mac felől 10W-tal hajtva) monitor is köthető, a meglévő monitorok minden kiegészítés nélkül (hiszen a Dispay Portba vezetett nagysebességű adatátvitel új lábat kapott, az eddigi eszközök csatlakozóján ott nincs semmi).
Az elméleti sebesség 10Gb/s - mindenki fejből mondja, hogy USB 2 480Mb/s, FireWire 800Mb/s - lesz itt csoda a számok alapján, az biztos! A valóságban persze az USB 2 soha sem vitt át 480Mb/s-t, ahogy 800Mb/s sem a FireWire 800. Arányaiban a nagyságrendi (10x) gyorsulás azonban meglesz.
Aki figyelt, annak remeg a szája széle, mert Display Portról írtam és nem Mini DispalyPortról, az Apple eme nagyszerű találmányáról, amely természetesen jobb volt, mint elődje, csupán és természetesen inkompatibilis, így a megvett átalakítókat (-DVI, -VGA ...) lehetett 10-20-30e forintért újravásárolni. Rileksz, a Thunderbolt támogatja a Mini DisplayPortot is - szép is lett volna, ha az Apple elveti e helytakarékosabb gyermekét.

Bölcs jóslat
Ez a csati az asztali gépekbe is be fog kerülni. (Taps.)


* One small port. One giant leap in possibilities. Azért adózzunk az Apple PR osztálya előtt. Remekül emlékeztet ez a két mondat a klasszikus Holdra-szálláskor elhangzottra: That's one small step for [a] man, one giant leap for mankind. Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.

10.6.3, 8mag és 27" CLD

Ezeket várjuk. Várja a szaksajtó. Arra tippel a szaksajtó, hogy a napokban ezeket mutatja be az Apple.
A 10.6.3 a Snow Leopard frissítése volna, lassan ideje, hogy a szokott ütemezés - két hónap +/- egy hónap - kibocsássák. Erre tippelni az "úriember nem fogad" kategória.
A 8 magos Intel proci, ahogy a hat magos is, már beépítésre vár. Csupán az nem valószínű - bár az Apple-nél minden megtörténhet -, hogy az iPad április eleji premierjét keresztbe verik egy ilyen fontos, az adott Macintosh vonal megújítását jelentő bejelentéssel.
Akkor már inkább a 27 inches Cinema Displayt jelentik be a közeli napokban - ez azt is jelentené, hogy végre elkezdenek korlátlan mennyiségben áramlani a 27 inches iMacesk i5, i7 (és más?) procikkal.

A wi-fi jövője

Ahol az adatátviteli sebesség nem kritikus, ott egyre gyakoribb, hogy a számítógépeknek nem építenek ki külön (Ethernet) hálózatot, hanem wi-fi megoldást alkalmaznak. Ma már minden Mac wi-fi képes (a Mac Pro-ba is rendelhető wi-fi kártya). Az Apple sajá wi-fi routert is kínál, ezek az AirPortok. És ott az archíválás kérdését is megoldó Time Capsule. A most használt wi-fi adatátvitel kódja a 802.11n szabvány névre hallgat. Igény lenne rá, így már elkészült a következő lépcső is, a gigabit-wifi. Mi is lesz ez?
Pár év múlva az 1Gb/s átviteli sebességű wi-fi pont épp oly hétköznapi lesz, mint a mostani 'n'-esek. Ám ezek a potok várhatóan két sávon dolgoznak majd, hiszen rengeteg eszköz lesz, amelyet hamarabb vettünk meg, mint az új átviteli eljárás elérhetővé vált volna, így a régi eszközök nem beszélik majd az új nyelvet. (Ez most is így van, a három évnél idősebb gépek nem tudnak 'n'-nül, csak 'b/g'-ül. A különböző betűk mind a 802.11-es szabványhoz tartoznak, de mind-mind más átviteli frekvenciát és sávszélességet jelent.) Az 'n'-es szabvány elvileg 600Mb/s átvitelt tesz lehetővé, a valóság 450Mb/s körül szitál. (802.11 wiki magyarul, angolul)



Jelenleg a vezetéknélküli adatátvitel jellemző működési sémája az, hogy van egy wifi-pont, és ahhoz kapcsolódnak a gépek, a wifi-ponotokat pedig valamilyen kábeles hálózat (Ethernet) köt össze. Pedig lehet wifi-hálózatot kiterjeszteni úgy is, hogy két wifi-pont képes egymással is adatot cserélni - az AirPortok és TimeCapsule-ök tudják ezt. (Almalap cikk, 3. pont alatt elrejtve - kicsit hibás a webes tördelés, mert épp ez a cím: Két AirPort Extreme nem lett kiemelve) Az új szabvány alkotásakor a fejlődés miatt a wifi-pont-wifi-pont kapcsolatódást, a több wifi-pontból felépülő hálózatot is definiálni kell. Hogyan kezelje a hálózat, ha MacBookkal a kezünkbe átsétálunk az egyik wifi-pont hatósugarából a másik hatósugarába - hogy a legegyszerűbb helyzetet vázoljuk, ami nem kicsit hasonlatos a mobil-telefon és átjátszó-tornyok kapcsolatához.
Ezek ismeretében nem lepődünk meg, hogy a feladat megoldására összeállít üzleti konzorcium - WiFi Alliance - tagjai közt találjuk az Apple-t, a Cisco-t, az Intelt (chip is kell a kütyükbe), a Microsoftot és a Nokiát is, hogy csak a legnagyobb neveket említsük.
A fenti táblázatból is látható, hogy az 'n'-es szabvány két frekvenciát is megad, az Apple eszközei mindkettőn dolgoznak, mert az iPhone csak 'b/g' képes, míg a Macek 'n'-esek. Azaz az Apple kütyüi egyszerre két frekvenciát használnak. Ha az adó (AirPort1) két csatornán (antennán, frekvencián, sávon) ad, és ezt egy vevő (AirPort2) két csatornán (antennával, frekvencián, sávon) képes venni, akkor - leginkább szoftveresen - a két csatornán megosztva átvíve az adatokat gyorsabb lesz az adatátvitel. Mintha két autó nem egymás után haladna egy egysávos úton, hanem két egysávoson haladva egyszerre indulnak és kvázi egyszerre érnek célba. A wifi-eszközökből épülő hálózat esetén egy-egy wifi-ponton olyan adat is áthaladhat, ami nem az adott ponthoz csatlakozott gépről indul vagy oda érkezik. A több csatornásság így erre is megoldást kínál - az egyik csatorna szolgálja ki a helyieket, a másik az átmenő forgalmat. Sőt. Az AirPortnak két csatornája van, az embernek két keze, Sívának hat - miért ne lehetne az AirPortnak is kettőnél több?
Nos, van neki. A WiFi Alliance a három-három felálláson dolgozik (Gonosz Almalap mosoly). Az Apple idén októberben frissítette az AirPort és TimeCapsule termékeit, de csak annyit mondott, hogy "50 százalékkal nőtt a wifi teljesítmény, és 25 százalékkal a hatótávolság" a korábbi eszközökhöz mérten. Ez a 3x3 (antenna, csatorna) elrendezésnek köszönhető. Az AirPortot darabjaira szedő szakértők szerint a mostaninál nagyobb átviteli sebességre is képes lenne az eszköz, az Apple erről még hallani sem kívánt, nem hogy nyilatkozni. (Azt amúgy sem szeret.) Az AirPort belsejében talált chip alapján a nyomok az Intelhez vezetnek, bár hivatalosan ezt sem erősítették meg, de jelenleg az Intel az egyetlen aki 3x3 wifi chipről ismert.
A 802.11 adatátviteli protokoll fejlesztése nem villámgyors, messze nem annyira, mint az általa kínált átviteli sebességé. Az IEEE (ejtsük ájtriplí) szervezet gondozza a 802.11 szabványt. Rendszeresen megelőzi az iparági elfogadottsága egy-egy technikai megoldásnak a szabványba öntését. A rendszeresen egymással konkuráló, de hasonló elvekre épülő, és már évek óta fogyasztók milliói által használt technikák vívnak csatát a szabvány szóért. Így volt ez idén őszig a 802.11n esetében is - már évek óta 'n'-es a világ, szabvány csak most lett belőle.

Jobs Amerika 43. leggazdagabb embere

Legalábbis a Forbes 400-as listája szerint, az Apple vezetője 18 helyet ugrott előre tavaly óta. Vagyonáról a következőket írja a magazin:
"Műtétét követően visszatért az Apple-höz az iCuccok rajongott uralkodója, szeptemberben már ő mutatta be az új iPodokat. Januárban megborult hormonháztartása okozta vészes fogyását, ezt követően fél évre eltűnt, sok találgatásra okot adó máj-átültetéses operációjára. Az év elején az Apple részvényárfolyama lapos volt, de amint hírek érkeztek új termékekről (iPod, az agyon mitizált tablet) és Jobs visszatéréséről, az árfolyam megindult felfelé, megduplázódott, alig 20 dollárra van az egyszer már elért álomszinttől, a 200 dollártól. A Reed Főiskoláról kimaradt diák 1976-ban alapította meg az Apple-t. Az iTunes-szal és az iPoddal teljesen átalakította a zeneipart. 2011-ben -várhatóan - 50 millió iPhone-t adnak el. Az elemzők szerint jövő év elején az Apple érintő képernyős eszközt mutat be. Legjobb üzleti befektetés: 1986-ban George Lucastól megvette a Pixart 10 millió dollárért, pár sikerfilm (Némó nyomában, Játékháború...) a céget 2006-ban a Disneynek 7,4 milliárd dollárért adta el. Jelenleg Jobs a Disney legnagyobb egyéni részvényese, papírja a jelenlegi árfolyamon 3,9 milliárd dollárt ér.
A lista ismertebb szereplői (helyezés, név, vagyon milliárd dollárban, cég...)
01 Bill Gates, $50, Microsoft
02 Warren Buffett, $40, befektetések
03 Larry Ellison, $27, Oracle
04 Christy Walton & family, $21,5 kereskedelmi-lánc, családra figyelj!
05 Jim C. Walton, $19,6 kereskedelmi-lánc, családra figyelj!
06 Alice Walton, $19,3 kereskedelmi-lánc, családra figyelj!
07 S. Robson Walton, $19, kereskedelmi-lánc, családra figyelj!
08 Michael Bloomberg, $17,5 pénzügy, New York polgármestere (vmint a róla elnevezett hírügynökség)
11 Sergey Brin, $15,3 Google
11 Larry Page, $15,3 Google
13 Michael Dell, $14,5 Dell (a magáról elnevezett)
14 Steven Ballmer, $13,3 Microsoft
15 George Soros, $13, pénzügy
28 Jeffrey Bezos, $8,8 Amazon
37 Rupert Murdoch, $6, információ (nyomtatott, elektronikus...)
43 Steven P. Jobs, $5,3 Apple
80 Gordon Moore, $3,7 Intel alapító
85 H. Ross Perot, $3,5 informatika
97 Steven Spielberg, $3, film, szórakoztatóipar
97 George Lucas, $3, film, szórakoztatóipar
123 Steven Udvar-Hazy, $2,5 lízingcég, pénzügy (magyar származású)
158 Mark Zuckerberg, $2, Facebook (Almalap cikk)

WWDC - Mac OS X 10.6 (Hóleopárd)

Tegnap késő este Phil Schillet nyitotta meg az Apple fejlesztői konferenciáját.
A Mac OS X 10.6 (fedőneve: HóLeopárd) szeptemberben kerül a boltokba (jóslatunk bukott). A Leopárd használók 29 dollárért téliesíthetnek majd, azaz kivételesen lesz upgrade-ár is. A HóLeó teljesen 64-bites lesz, ami kívülről nem lesz látható, de a rendszer gyorsulását jelenti, valamint megkönnyíti a fejlesztők életét. A HóLeó csak Inteles gépeken fog futni. A belső szépséget a Grand Central nevű szoftver-mag adja, amely képes lesz a programok igényelte számítási teljesítményt szétosztani a gép processzorai, illetve magjai közt (bár ez utóbbi megvalósítása számunkra kicsit misztikus). Az új oprendszerrel jön az új QuickTime is, az új Safari 4 - ennek bétáját a bátrak már használják. A piacérzékenységet jelzi, hogy az oprendszer rézse lesz a Microsoft Exchange e-mail kezelő támogatása (nem a szoftver), ez mutatja, az Apple mindent megtesz gépei nagy rendszerekbe történő simulékony beillesztéséért.

Intel procik fejlődése

Pazar grafikonokkal mutatjuk be az Intel processzorok fejlődését, az írásban szó esik Moore törvényéről, valamint kiderül, ki az az Andy Grove.