Kína helyett India?

Az Apple számára a kínai piac növekedési szempontból a legfontosabb, amúgy értékesítésben a harmadik az USA és Európa után. Ám amíg ez utóbbi kettőben a törvények egyenlő pályákat és egyenlő esélyeket biztosítanak a résztvevőknek, addig Kínában lejt a pálya a hazai cégek felé, a Trump indította vámháború tovább nehezíti az Apple és más amerikai cégek helyzetét.

A négy pötty az adott gyártó helyezését mutatja az elmúlt négy évben, fent az első, alul a tizedik. A jobb hasáb pedig a tavalyi év válaszmegoszlása, az első öt színkóddal, a szürke a többi cég.

És ha a Huawei épp az aktuális ellenség – okkal vagy ok nélkül – az USA-ban (és szövetségeseinél), akkor mérete alapján az Apple remek válasz lehet a kínai pártállam számára. Gondolom, mindenki tudja, hogy a Huawei pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát az USA kérésére Kanada őrizetbe vette – mire pár kanadai kínai előzetesbe került. A Huawei-jel szemben megfogalmazott vád hasonlatos a ZTE-t érthez, eszközeivel a kínai állam számára kémked, szolgáltat adatot.
Ennyi politikai háttér-skicc szükséges ahhoz, hogy értsük, miért mondta nemrég Tim Cook, hogy akár el isgondolkodhatnak a kínai gyártás Indiába költöztetéséről – ami persze nem annyi, hogy két Macbookkal a hónunk alatt felülünk a Peking-Bombay Mumbai járatra.

Ha Kína a csöbör, akkor India a vödör
Mert hogy Indiában sem megy úgy az Apple-nek, ahogy szeretné. Az Apple telefonjai, tabletei egész egyszerűen hidegen hagyják India lakosságát. Az Apple piacrészesedése egy számjegyű, ha kerekítünk, ha nem, akkor egynél egy hajszállal kevesebb. De a legjobb becsült adat szerint sem több három százaléknál. Pedig volt Indiára brandelt SE, fejlesztő iroda, kormányzati szintű megállapodás, minden.
Az elemzők egybehangzó véleménye szerint az Apple árai nem India kompatibilisek, azaz drágák. És – mily meglepő – India is a saját mobil-fejlesztőit, -gyártóit pártolja.
A "hazai gyártás" persze adhat lendületet az értékesítésnek (áthallással: a mi autónk), ami egy Kínából menekülő kármentést megszépíthet – de nem hiszek benne, hogy az Apple-nek így sikerülne a piac bevétele Indiában – meghatározó részesedés kivívása. Ha menne Kínából – ami gazdaságilag sem Kínának, sem az Apple-nek nem érdeke momentán –, akkor előbb jönnek szóba az ázsiai kis-tigrisek (Indonézia, Vietnam, Fülöp-szigetek...) a diverzifikált, de összeségében majdnem Kína vagy India méretű piaccal.
És Afrika?

A hazai mobil netesek közel ötöde iPhone-t használ

A Neo-Interactive oldaláról ingyen letölthető Digitális Média Tények Könyve 2016 amúgy kötelező olvasmány neten hirdetőknek. E könyvben találtuk az ábrázolt adatokat.

A mobil eszközök gyártók szerinti rangsora, a magyarországi internetezők magyar (jellemzően mobilra opimalizált) webhelyeken történő látogatásai alapján. (Forrás: Rankings.hu, Gemius SA, gemiusTraffic, 2016. 04. 04–2016. 04. 10.)
Az Apple esetében nem különböztették meg az iPhone és az iPad egyes verzióit, a Samsung esetében igen: a Galaxy S5 2,39%, az Ace 4 2,32% és az A3 2,30% részaránnyal szerepel.

Karácsonykor ismét tarolt az Apple

A Flurry Insight blogon jelentek meg azok az adatok, amelyek bizonyítják, hogy tavaly karácsonykor ismét az Apple eszközei taroltak, legalábbis a telefon-tablet piacon. A felmérés 780 ezer eszköz aktiválás alapján készült, így - Amerikára nézve - minden bizonnyal reprezentatív. Amúgy érdemes figyelembe venni azt is, hogy melyek a karácsonyt ünneplő földrészek (Amerika, Európa, Ausztrália) és melyek nem (Ázsia, Afrika). És hogy a Gonosz Almalap is szót kapjon az idei első bejegyzésben: Hát szegény Antarktisz?

2016: Phablet forradalom?
Az első grafikon az elmúlt három év változását mutatja. A tablet alatt az iPadet, iPad Pro méretű eszközöket, a kis tablet alatt az iPad mini-t, phablet alatt az iPhone 6+ készülékhez hasonlóakat értjük. Az iPhone a nagy telefon, a kicsit mindenki kitalálja, remélem. Tehát azt lehet látni, hogy a Phablet - tablet, de telefonálunk is vele - egyaránt eszi a "klasszikus" tablet és az "ősöreg" mobil piacrészesedését. Ennek számtalan oka lehet, mi leginkább a 2az1 hatásra gondolunk, így elég egy eszközt megvenni (és menedzselni).
A második grafikonon az Android és iOS aktiválások készülék szerinti összehasonlítást tanulmányozhatjuk. A Phabletben az Android vezet, a "hagyományos" okos-telefonban pedig az Apple. Ha igaz, hogy ez az év a Phablet éve lesz, akkor a mi kedvenc cégünknek van hová fejlődnie.
Végül a harmadik kördiagram a címben jelzett tarolást igazolja. A karácsonyfa alá került készülékek fele az Apple gyártmánya. A bevezetőben már jeleztem, hogy nincs mindenhol karácsony, a Xiaomi pedig ott erős, ahol nem ülik meg ezt az ünnepet, így érdemes az eredményét szemlélni. És azt se felejtsük el, hogy az elmúlt években csak két cég volt képes nyereséget realizálni ezen a piacon, a Samsung és az Apple.

Mennyit ér a térkép?

Az Apple a WWDC-n bejelentette, hogy hetente öt milliárd kérést kap a térkép-szolgáltatása. Ahogy fogalmaztak, ez három és félszer több, mint a "második legjobb térkép-szoláltatóé". Azaz a Google-é. Horace Dediu blogjában e két számon indult el, hogy feltérképezze, mekkora is a térkép-piac. Nyomában loholva fordítottunk.

Az Apple által mondott két számon kívül sem a Google, sem a Nokia nem közölt számokat a térképének használatával kapcsolatban. Az Apple a Térképét három éve mutatta be, akkor esett-kelt, a felhasználók szidták. Azóta alapvetően normálisan működik, jól használható. De maradjunk a számoknál! A 7:2 arány azt jelentené, hogy a térkép-szolgáltatás piacának 78 százaléka az Apple-é és csak 22 százalék a Google-é. Ha van 400 millió iOS felhasználó, akkor közülük 310 millió az Apple Térképet, 90 millió a Google térképet használja.

Angol rendszámú Apple térkép-fotózó autót lőtt a MacRumors fotósa. Az Apple körpanorámás képet készítő kisteherautói most először járnak olyan utakon, amelyeken a Google kocsik már többedik képfrissítésüket végzik - írja Philip Elmer-DeWitt kicsit lejjebb ebben a bejegyzésben.

Az iOS-en túli világban azonban a Google az úr. A teljes piac-részesedés 25-33 százaléka lehet az Apple-é. Ez nem tűnik kevésnek. Egy elemzés szerint egy normális (Apple, Google) szintű térkép-szolgáltatás éves fenntartási költsége 1-2 milliárd dollár lehet. Pláne új szolgáltatások - 3D, tömegközlekedés, új városok... - hozzáadásával vidáman két milliárd felett van.
A céges negyedéves beszámolókból kibogozható, hogy amíg az Apple 6,5 dollárt költ évente és felhasználónkként a térkép-szolgáltatásra, addig a Google csak két dollárt. A nyereségességhez a Google-nek minden felhasználón két dollárt kell keresnie, az Apple-nek viszont az iOS eszközönként hat dollárt. Ezek elérhető célok.

Eltarthat-e térkép-szolgáltatást közlekedési-szolgáltató?
Az eltérő üzleti modellek eltérő számokat adnak, ha a térkép-szolgáltatás rentabilitásáról beszélünk. Ha a készülék értékesítése fedezi a költséget, elég 300 millió készüléket eladni évente. Ha hirdetéssel finanszírozunk, akkor egy milliárd felhasználó biztosítja a null pontot. De lehet-e másképp?
A Nokia HERE Maps rendszere úgy veszteséges, ahogy van. Nincs üzleti modellje, így a 30 millió felhasználójáért évente 66 dollárt ad fejenként ki a tulaj, a 7-8 milliárdosra becsült térkép-szolgáltatás így csupa egymásra hányt bit és bájt, nem rég 2 milliárdért adták el a szolgáltatást. Ám most az Uber és más autógyártók is kacérkodnak a megvételével. A pontos térkép ugyanis szükséges (, de nem elégséges) feltétele a vezetés-automatizálásnak. A térképek része számtalan algoritmus is, amelyek a megfelelő kép-adatokkal segíti az önjáró kocsi fejlesztését.
A Google-nek eddig is meg volt a térkép-szolgáltatás használati koncepciója, amelyet csupán bővít, így a nyereségesség egyre biztosabb, stabilabb. Hasonlóan biztos alapokon nyugszik az Apple modellje is, amely lényegesen eltér a Google-étől, de hozzá hasonlóan bővítése csak stabilabbá teheti.
Kérdés az, hogy egy közlekedési-szolgáltató - Uber vagy más cég - képes-e életképes finanszírozást biztosítani, megalkotván ezzel a harmadik megoldást a térkép-szolgáltatás finanszírozására.

A térképekkel kapcsolatban egy másik blogger - Philip Elmer-DeWitt - is írt pár gondolatot, amit megosztok veletek.
Írásában jelzi, hogy bár az Apple térképe az Apple világában kiszorította a Google-t (lásd fenti számok), azért tudásban még elmarad tőle. A tömegközlekedés például a Google-ben megtalálható már évek óta, az Apple-ében pedig csak ősztől lesz és csak néhány angolszász városnál. Az Apple körpanorámás képet készítő kisteherautói most először járnak olyan utakon, amelyeken a Google kocsik már többedik képfrissítésüket végzik.
Senki sem tudja, hogy lesz-e valaha az Apple térkép-szolgáltatása olyan jó, mint a Google-é. Nem csak a Google helyzeti előnye miatt, hogy korábban kezdett neki, inkább amiatt jogos a kérdés, hogy a térkép-szolgáltatás igazi felhő alapú szolgáltatás (Nem, nem onnan fotóznak - így Gonosz Almalap.), az Apple pedig nem erős a felhő alapú szolgáltatásban.
Az Apple egyértelmű előnye, hogy eszközeire a saját térkép alkalmazását előtelepíti. Ahogy a fenti cikkből kitűnik, ennyi elég, hogy versenyben legyen.

Vessük össze!

A Google bekapcsolt közlekedési nézettel, a Térkép meg anélkül, alaphelyzetben. Itt bátran hirdethetünk döntetlent.

Itt viszont pontosságban - hol is van Bózsva? - és információ gazdagságban - hol a település? - a Google a nyerő. A pontosságban is, teszem hozzá az eltérő utcaszerkezetet látva.

Jogi herce-hurcák és lelépő vezető jogász

Richard "Chip" Lutton Jr. vezeti még pár hétig az Apple jogi csapatait abban a küzdelemben, amelyeknek se szeri, se száma - bár lentebb igyekszünk rövid áttekintést adni róluk -, aztán, miután megünnepelte tíz éves törzstagságát az Apple-nél (gondolom némi kedvezményes részvény-vásárlási lehetőséggel), elhagyja a céget. Helyébe rutinos küzdő lép, a HP korábbi vállalati jogásza. Bár pár blog az Apple vezetők tömeges távozásáról ír, ennek lenne része Lutton Jr. mostani távozása is, az Apple-nél nincs nagyobb mozgás a felső vezetésben, mint bármelyik másik IT cégnél. Már amennyire IT az Apple.

Fontosabb perek

1. Júniusban társult be az Apple a Microsoft, Research In Motion és mások alkotta, Google-lel viaskodó csoportba, a cél a tönkrement Nortel Networks 6000 technológiai szabadalmának megszerzése, ennek értéke 4,5 milliárd dollár (840 ezer 12 magos Mac Pro szerver ára)


2. Múlt héten újabb beadvánnyal fordult az Apple az USA Kereskedelmi Bizottságához a tajvani HTC ellen. Ennek kapcsán nyilatkozta a szellemi jogokkal szóló német blogíró, Florian Müller, hogy "az Apple második HTC elleni keresete azt mutatja, hogy a múltban nem teljes gondossággal kezelte a szellemi javait".


3. Alig egy hónapja vesztett pert az Apple a haldokló finn óriás, a Nokia ellen, a döntés értelmében nyilvánosságra nem hozott összeget kellett Jobséknak fizetni - bár többen úgy vélik, az Apple még így is jól jött ki a perből.


4. Az Apple és a Samsung számtalan pert vív egymással, több országban is, a dolog pikantériáját az adja, hogy az Apple legnagyobb beszállítója és vetélytársa - a Samsung-

Érdemes-e olcsóbb iPhone-t bemutatni?

A Wall Street Journal szerint az Apple idén bemutatja az iPhone olcsóbb változatát. A híradás szerint a készülék fele akkora lesz, mint az iPhone 4, várhatóan ez lesz igaz az árára is. Az Apple legfőbb vetélytársai a mobil piacon a RiM (Blackberry), a Motorola és a Nokia.
Ha az Apple meglépi ezt, akkor megerősítheti helyzetét a gyilkos verseny mezejét jelentő okos-telefon piacon és természetesen még több iPhone-t adhat el. Az elmúlt évben a Google-Androidos mobilok jelentősen növelték piacrészesedésüket, a nem rég aláírt Microsoft-Nokia együttműködés híre sem az, amelynek hallatán hátradőlhetne az Apple. Az olcsóbb iPhone léte segíthet ugyan az Apple számára növelni piacrészesedését, de az alacsonyabb ár kisebb árrést is jelent.

Az iPhone az Apple kulcsterméke

Jelenleg az amerikai okos-telefon piacon a RiM a piacvezető (33,5% - ComShare adatok), második a folyamatosan erősödő Android alapú mobilok (26%), amely leelőzte a pár hónapja stagnáló Apple részesedést (25%). Negyedév alatt az Android részesedése 6,4 százalékkal nőtt, az Apple-é csak egy százalékkal.
Az olcsóbb iPhone ott lehet igazi fegyver az Apple számára, ahol az iPhone ára sokak számára megfizethetetlen - azaz a kevésbé fejlett gazdaságú országokban. Ezen országok polgárai igen ár-érzékenyek, előszeretettel vásárolnak szolgáltató-független készüléket.
A hosszútávra elköteleződő ügyfelek sokkal olcsóbban jutnak a készülékhez - rajtuk a szolgáltatások díjazásán át keresi meg magát a szolgáltató -, mint azok, akik jelenleg szolgáltató független iPhone-t vásárolnak [atipikus t-mobile árazás]. A Trefis elemzése szerint az Apple cégértékének több, mint fele az iPhone-ból származik, így minden, ami pozitívan hat az iPhone-területre, jelentősen növeli a cég értékét.

Az igazság - mint tudjuk - odaát van. Cupertino-ban. Meg fogjuk látni.

iPad - eKönyv

Kezdem úgy érezni, hogy eKönyv ügyben az iPad áttörést hoz. A lassan épülő, de szívós kitartással fejlődő elektronikus-könyv piac határvonalhoz ért. Miért?
Az eKönyv népszerűsítésébe beszállt az Apple, és az Apple-hívők hosszú, tömött sora, a hívők sora válik vásárlóvá. Az Amazon - legyen bármekkora brand név is - nem irányít ennyi, amúgy a környezete számára meghatározó embert. Ahogy a HP lehet sokszor nagyobb, mint az Apple hardvergyártóként, ahogy a Nokia eladott telefonjaihoz képest az iPhone szám kerekítési hiba, vagy ahogy a Windows elterjedtségéhez képest Mac OS - akárhogy is jön fel - nagyságrendi különbség. Csak épp nincs HP fun klub (fogadjunk, hogy van, csak még a kutya sem hallott róla), ahogy a Nokia márkahűség (2110 forever!) eltörpül az iPhone hűséghez. Az Apple új idők új szelét jelenti ebben a kicsit magára maradt területen.
És az új szél új megközelítést is hoz. Amikor kitört az első Internet-láz, a nyomtatott sajtó, a napi-, heti- és havilapok az új médiumot új felületnek vélték. Volt kiadó, amely egyszerűen jpg-vé alakította a betördelt lapoldalt és azt tette fel a netre, a szofisztikáltabb kiadók a cikkeket tették fel a nyomtatott lap rovatstruktúrájának megfelelően. Kevés volt az a kiadó a 90-es évek derekán, amely bármi, net-specifikus plusszal látta el azt, amit a printbe szánt lapba készült. Aztán jött az Internetto (reklámszövegeinek egyike: Az Internetto mindenhogy szép, de a legszebb Netscape 1.1-gyel vagy többel, és 65,536 színnel vagy többel!), majd az ebből kinőtt/kivált/átalakult az Index. És beköszöntött az Internet korszak Magyarországon.
Úgy érzem, hogy az elektronikus könyvek esetében most tartunk az Internetto megjelenésének pillanatában. Szép, hogy szkennerrel, OCR-rel be lehet digitalizálni egy könyvet - de ez egy interaktivitást lehetővé tévő környezetben épp úgy kevés, mint tévében felolvasást tartani. Egyszer elmegy, megértjük ... de tartósan?
Az iPaden láttam az Alice Csodaországban angol verzióját, minden oldalon - a szövegen kívül, ami persze kereshető, felolvastatható - van valami apró grafikai játék: egy ketyegő óra, az oldal alja (iPad legalacsonyabban tartott sarka) felé guruló labda (és ez nem Flash :). Várható, hogy a kiadók segédalkalmazások használatával eKönyvként is kínálják majd az általuk kiadott műveket - legalábbis remélem. De ez prompt megoldás. Ha életképes lesz az eKönyv-piac, akkor új munkakör is lesz: eKönyv készítő. Aki tördel és apró - a felület által megvalósítható - pluszokkal dúsítja fel a könyveket. Az eKönyveket.

A wi-fi jövője

Ahol az adatátviteli sebesség nem kritikus, ott egyre gyakoribb, hogy a számítógépeknek nem építenek ki külön (Ethernet) hálózatot, hanem wi-fi megoldást alkalmaznak. Ma már minden Mac wi-fi képes (a Mac Pro-ba is rendelhető wi-fi kártya). Az Apple sajá wi-fi routert is kínál, ezek az AirPortok. És ott az archíválás kérdését is megoldó Time Capsule. A most használt wi-fi adatátvitel kódja a 802.11n szabvány névre hallgat. Igény lenne rá, így már elkészült a következő lépcső is, a gigabit-wifi. Mi is lesz ez?
Pár év múlva az 1Gb/s átviteli sebességű wi-fi pont épp oly hétköznapi lesz, mint a mostani 'n'-esek. Ám ezek a potok várhatóan két sávon dolgoznak majd, hiszen rengeteg eszköz lesz, amelyet hamarabb vettünk meg, mint az új átviteli eljárás elérhetővé vált volna, így a régi eszközök nem beszélik majd az új nyelvet. (Ez most is így van, a három évnél idősebb gépek nem tudnak 'n'-nül, csak 'b/g'-ül. A különböző betűk mind a 802.11-es szabványhoz tartoznak, de mind-mind más átviteli frekvenciát és sávszélességet jelent.) Az 'n'-es szabvány elvileg 600Mb/s átvitelt tesz lehetővé, a valóság 450Mb/s körül szitál. (802.11 wiki magyarul, angolul)



Jelenleg a vezetéknélküli adatátvitel jellemző működési sémája az, hogy van egy wifi-pont, és ahhoz kapcsolódnak a gépek, a wifi-ponotokat pedig valamilyen kábeles hálózat (Ethernet) köt össze. Pedig lehet wifi-hálózatot kiterjeszteni úgy is, hogy két wifi-pont képes egymással is adatot cserélni - az AirPortok és TimeCapsule-ök tudják ezt. (Almalap cikk, 3. pont alatt elrejtve - kicsit hibás a webes tördelés, mert épp ez a cím: Két AirPort Extreme nem lett kiemelve) Az új szabvány alkotásakor a fejlődés miatt a wifi-pont-wifi-pont kapcsolatódást, a több wifi-pontból felépülő hálózatot is definiálni kell. Hogyan kezelje a hálózat, ha MacBookkal a kezünkbe átsétálunk az egyik wifi-pont hatósugarából a másik hatósugarába - hogy a legegyszerűbb helyzetet vázoljuk, ami nem kicsit hasonlatos a mobil-telefon és átjátszó-tornyok kapcsolatához.
Ezek ismeretében nem lepődünk meg, hogy a feladat megoldására összeállít üzleti konzorcium - WiFi Alliance - tagjai közt találjuk az Apple-t, a Cisco-t, az Intelt (chip is kell a kütyükbe), a Microsoftot és a Nokiát is, hogy csak a legnagyobb neveket említsük.
A fenti táblázatból is látható, hogy az 'n'-es szabvány két frekvenciát is megad, az Apple eszközei mindkettőn dolgoznak, mert az iPhone csak 'b/g' képes, míg a Macek 'n'-esek. Azaz az Apple kütyüi egyszerre két frekvenciát használnak. Ha az adó (AirPort1) két csatornán (antennán, frekvencián, sávon) ad, és ezt egy vevő (AirPort2) két csatornán (antennával, frekvencián, sávon) képes venni, akkor - leginkább szoftveresen - a két csatornán megosztva átvíve az adatokat gyorsabb lesz az adatátvitel. Mintha két autó nem egymás után haladna egy egysávos úton, hanem két egysávoson haladva egyszerre indulnak és kvázi egyszerre érnek célba. A wifi-eszközökből épülő hálózat esetén egy-egy wifi-ponton olyan adat is áthaladhat, ami nem az adott ponthoz csatlakozott gépről indul vagy oda érkezik. A több csatornásság így erre is megoldást kínál - az egyik csatorna szolgálja ki a helyieket, a másik az átmenő forgalmat. Sőt. Az AirPortnak két csatornája van, az embernek két keze, Sívának hat - miért ne lehetne az AirPortnak is kettőnél több?
Nos, van neki. A WiFi Alliance a három-három felálláson dolgozik (Gonosz Almalap mosoly). Az Apple idén októberben frissítette az AirPort és TimeCapsule termékeit, de csak annyit mondott, hogy "50 százalékkal nőtt a wifi teljesítmény, és 25 százalékkal a hatótávolság" a korábbi eszközökhöz mérten. Ez a 3x3 (antenna, csatorna) elrendezésnek köszönhető. Az AirPortot darabjaira szedő szakértők szerint a mostaninál nagyobb átviteli sebességre is képes lenne az eszköz, az Apple erről még hallani sem kívánt, nem hogy nyilatkozni. (Azt amúgy sem szeret.) Az AirPort belsejében talált chip alapján a nyomok az Intelhez vezetnek, bár hivatalosan ezt sem erősítették meg, de jelenleg az Intel az egyetlen aki 3x3 wifi chipről ismert.
A 802.11 adatátviteli protokoll fejlesztése nem villámgyors, messze nem annyira, mint az általa kínált átviteli sebességé. Az IEEE (ejtsük ájtriplí) szervezet gondozza a 802.11 szabványt. Rendszeresen megelőzi az iparági elfogadottsága egy-egy technikai megoldásnak a szabványba öntését. A rendszeresen egymással konkuráló, de hasonló elvekre épülő, és már évek óta fogyasztók milliói által használt technikák vívnak csatát a szabvány szóért. Így volt ez idén őszig a 802.11n esetében is - már évek óta 'n'-es a világ, szabvány csak most lett belőle.

A Meraki felmérés szerint az Apple eszközök netes forgalma egy év alatt 221 százalékkal nőtt, köszönhetően az iPod touch és iPhone inváziónak. A wi-fi hálózatokon a tavalyi 14 százalékos részesedése 32 százalékra nőtt, az Apple így a wi-fi hálózatok meghatározó szereplője. Az Inteles eszközök részesedése viszont 62 százalékról 49 százalékra esett. Az iPhone vetélytársa RIM (BlackBerry) nyolc, a Nokia pedig csak két százalékot tudhat a forgalomból magáénak. A Meraki hálózati elmeket (switch, router...) gyárt.

iPhone itthon: 3,7%

Az indexen nem rég közzétett felmérés szerint a válaszadók 3,7 százaléka használ iPhone-t, a felmérésben a részvétel önkéntes volt, így az messze nem reprezentatív, és a mobil-telefonálási szokásokat mérte fel. Legtöbben Nokiát használnak (57,5%), második a Sony (25,3%), harmadik a Samsung (14,4%). A mérés cégszintű, így az iPhone arány nagyon erős, az Apple a cégek közt az ötödik (negyedik a Motorola 7,5%).