2018. június 22., péntek

Megfosztja-e a Legfelsőbb Bíróság az App Store-t monopol helyzetétől?

Az USA Legfelsőbb Bírósága elé került az a per, aminek tárgya az Apple iOS App Store gyakorlata. A felperes szerint az Apple azzal, hogy – legálisan, normálisan, alaphelyzetben – csak az App Store-on át engedi alkalmazás telepítését iPhone-ra vagy iPadre, korlátozza a versenyt. Ráadásul monopol helyzetéből adódóan úgy áraz (30% jutalék), ahogy akar. És ez utóbbi miatt károsítja a felhasználókat, mert azok drágábban jutnak az alkalmazásokhoz, mint lehetne.
Ha a Legfelsőbb Bíróság kötelezné az Apple-t arra, hogy más módon is lehessen alkalmazást letölteni, akkor mi, felhasználók talán olcsóbban jutnánk hozzá olyan alkalmazásokhoz, amelyeket az Apple nem ellenőrzött, vagy eddig nem tűrt meg az App Store-ban ilyen vagy olyan okok miatt.
Ha arra gondolok, hogy a Macre nem csak, sőt, nagyon nem csak az App Store-ból tudok alkalmazást vásárolni, akkor nincs akkor gáz. A gond az, hogy mi, felhasználók, felelőtlenek vagyunk. Hogy csak egy példát említsek: MacKeeper. Szinte minden netes fórumon elhangzik, hogy ne telepítsd, mégis, a nálunk tanulók gépein gyakran (35-45%) ott figyel.
Az Apple nem csak pénzügyi szempontból ragaszkodik ahhoz, hogy rajta keresztül legyenek az alkalmazások elérhetőek. Ha egy app kiakad, vagy rossz, akkor gyakran az iPhone-t, vagy az Apple-t szidjuk, pedig nem ő a hibás, hanem az app. Ezt elkerülendő az App Store-os alkalmazás feltöltő macera, a számos elvárás, előírás. Tegyük hozzá, az Apple rengeteg támogatást és segítséget ad a fejlesztőknek – persze ez az ő saját érdeke is.

2018. június 20., szerda

A Fotók nem bír a százezer fényképemmel (1)

A cím az egyik rendszeres panasz, amit hallunk probléma megoldó beszélgetéseink során. Az igazság az, hogy bír vele, csak épp nem ennyi fénykép kezelésére találták ki.

A képeken én én én és én meg én na meg én.

Ha van százezer fényképed, és végig szeretnéd az összeset nézni, akkor az tizenegy és fél napig tartana alvás nélkül – minden képre tíz másodpercet áldozva. Nem, soha nem nézzük végig az összes fényképünket.
Ez az összes megnézés életszerűtlen, vegyük az utolsó barátnős hosszú hétvégét, amin – egyedül – készítettem vagy 634 fényképet. Na, ez is bő másfél óra lenne a tíz másodperces nézéssel.
Persze, hogy nem tart eddig, mert a képeknek jó része sorozatlövésből származik, amikor nyomjuk a gombot vadul, az egyik kép csak jó lesz. Ha belegondolsz, hogy egy sorozat 8-15 kép, amiből egy, azaz egy kép az, amit meg akarnánk tartani, akkor másképp azt állítjuk, hogy a képeink 80-95 százalékát tök fölöslegesen őrizzük. Ha a címbeli százezer képre vetítenénk ezt, akkor már csak 10-12 ezer képünk maradna. Ami nem kevés, de már sokkal kezelhetőbb mennyiség.
Igen, igaz, hogy nem mindig sorozatképet készítünk, így kicsit több kép marad meg, de a képek fele szinte biztos, hogy – kuka.
Nem, "a jó lesz majd valamire", az nem működik, tudjuk mindahányan.
"Majd egyszer rendet rakok", na, ez soha nem történik meg, ki ülne egy-két hétig a Mac előtt fényképeket szortírozva.

Én így csökkentem a fényképeim számát
Utazós-fotózós hétvége esetén én este, de legkésőbb a repülőn hazafelé, kiírtom azokat a fényképeket, amelyeket – köszönet a digitális technikának, tárolásnak, iPhone-nak – nem kellett volna elkészíteni. Ez általában kitölti a repülési időt, wifi nem kell hozzá. Így lesz a 364 képből százegynehány.
És még ezt a százegynehányt sem tolom Instán, Facebookon vagy bármin, hanem oda is válogatok – más 8-20 fényképét tényleg szívesen megnézem arról, hogy merre járt, százat nagyon nem. Ja! Ha esetleg még fel is iratozza, hogy mi van a képen, az nálam plusz pont, mert a Buckigham Palace-t felismerem, de egy távolkeleti tengerpartot már nem. Mea culpa.

2018. június 18., hétfő

Grafikon kerekítés

Június 14-én mindhárom iWork alkalmazását (Numbers, Pages és Keynote) frissítette az Apple. Két-három apró fejlesztést kaptunk, ilyen az oszlop- és sáv-diagram lekerekíthetősége. Mivel grafikon mindhárom alkalmazásban van, így tripla az öröm. Numbersben mutatom meg, minek is örvendünk!
Az oszlopok csak együtt kezelhetők, sem egyesével, sem sorozatonként nem különböztethetők meg sarok kerekítésnél. Kerekíteni az Oldalsáv > Diagram fülön lehet, ha a grafikont vagy valamelyik sorozatot, sorozat-elemet választottuk ki, lásd a képen jobbra lent mozgó csúszkát. Szerencsére állítható, hogy csak a "külső" sarkok kerekedjenek.

A Final Cut Pro tündöklése és...

Bár az 1990-es években a televíziók, de még Hollywood is elkezdett non-linear editing (NLE) megoldásokat használni, az utolsó vágásokat a filmen, nyersanyagon végezték. Az NLE rendszerek úgy működtek, hogy megjegyezték, hogy a film, a nyersanyag mely pontján milyen módosításokat kell végrehajtani – ezért az NLE rendszer erőforrás igényes volt, nem is kicsit. Az egyik piacvezető, az Avid, 1988-ban a Macintosh II-re adoptálta NLE rendszerét. Macintosh II teljes kiépítésben: 16MHz-es proci, 80MB merevlemez, 2x800kB floppy, 20MB RAM (amit egy külön hardver trükkel 68MB-re lehetett növelni). Ez volt az első 32-bites Mac, ez volt az első, amely 16,7 millió színt volt képes kezelni.

Fénykép: deltatre :: Kék-fehér G3-as Power Mac és Cinema Display.

Abban az időben a Randy Ubillos vezette SuperMac minden addiginál jobb, erősebb videokártya kifejlesztésén dolgozott. A hardver erősségét demonstrálandó Ubillos írt egy videó-szerkesztő alkalmazást, amit rövid idő múltán eladtak az Adobe-nak. Sőt, maga Ubillos is átment az Adobe-hoz, a cég 1991 végén mutatta be a Premiere 1.0 szoftverét.
A Premiere-t egyre többen használták, ezért az Adobe legnagyobb riválisa, a Macromedia átcsábította Ubillost, hogy megírja a Premiere-t legyűrő alkalmazást. A Premeire csak Macen futott, a cél Windowson is futó szoftver volt. Ám licenc gondok és más problémák hátráltatták a fejlesztést, így az 1998-as NAB-on (hatalmas videós szakkiállítás) csak fél kész termékkel tudtak megjelenni – keresték már a kiutat a rosszul muzsikáló projektből.
A megoldás az Apple volt, Jobs már egy ideje kereste a megfelelő csapatot az Apple QuickTime videó-megoldása és az Apple által akkor nagyon támogatott FireWire közös kihasználására. A Windowsos verzió ment a kukába, de megszületett a csak Macen futó Final Cut Pro (FCP).
1999. januári bemutatóval indult az FCP diadalmenete. Nem csak a program felülete, de a technikai megoldásai is - nem pr szóhasználat szerint - valóban forradalmiak voltak. A program 2002-ben Emmy-díjat kapott a televíziózás iránti elköteleződéséért, a FireWire technológia már egy évvel korábban elnyerte ezt a díjat. Az FCP annyira erős volt, hogy az Adobe 2003-ban, némi duzzogással, de felfüggesztette a Premiere Maces verziójának fejlesztését!
2011-ben a NAB-on debütált a Final Cut Pro X, a "mágneses idővonallal". (Ezt az iMovie használók is ismerik, az iMovie az FCP kisöccse. Ahogy pakolod egymás utána a klippeket - az idővonalra -, azok egymáshoz cuppannak: mágneses idővonal.) A fejlesztést Ubillos vezette, ám ezúttal nagyon mellényúlt. A szakma egyöntetűen utasította el az FCPX-t, ennek az is oka volt, hogy az új szoftver jóval kevesebbet tudott az előzőnél – ez a fejlesztési metódus unikum, az Apple sajátja, amit azóta számos más alkalmazással (Pages, Numbers, iMovie, Keynote, macOS szerver, webes megoldások...) elkövetett. A bukás akkora volt, hogy az Adobe a NAB után pár hónappal bejelentette, hogy visszatér a Premiere legújabb változatával Macre. És saját tapasztalat alapján mondhatom, fél év alatt az FCP hazai piacrészesedése Macen a 80+ százalékról húsz, de inkább tíz százalék alá esett. És ott is maradt.

2018. június 15., péntek

Aktív sarok kezdőknek és haladóknak

A macOS (és elődjei) egyik jól elrejtett képessége az "Aktív sarkok". Mik azok az Aktív sarkok? A kijelző négy sarkához hozzárendelhetünk egy szűk listában felsorolt parancsok közül egyet-egyet. Ha az egeret az adott sarokba toljuk (koppanásig), akkor az adott parancs végrehajtódik. Lássuk!


Nyissuk meg a Rendszerbeállítások (System Preferences) alkalmazást, a rengeteg ikon közül válasszuk ki a Mission Controlt! A párbeszédablak bal alsó sarkában látható "Aktív sarkok" gombra kattintva valami ahhoz hasonlót látunk, mint a fenti képen. (Igen, az Íróasztal és Képernyővédő > Képernyővédő > Aktív sarkok is ide vezet minket, a két beállítás ugyanaz, mindegy melyiket használjuk.) A négy legördülő menü tartalma azonos, ezek az aktiválható parancsok. Vagyük őket sorra:
  • Mission Control: az összes kijelző összes ablaka elérhető átrendezéshez vagy kiválasztáshoz;
  • Alkalmazásablakok: az épp aktív alkalmazás összes ablaka elérhető és kiválasztható;
  • Íróasztal: az Íróasztal felülete lesz elérhető azáltal, hogy az azt fedő ablakokat a macOS "kitolja" a kijelzőn túlra;
  • Dashboard: a widgetek futtatásra alkalmas kijelző jelenik meg új kijelzőként vagy a jelenlegi felett;
  • Launchpad: azonos a hatása a Launchpad alkalmazással, a helyesen telepített összes alkalmazást érhető el így;
  • Képernyővédő indítása: ezt nem vagyok hajlandó megmagyarázni;
  • Képernyővédő kikapcsolása: ahogy ezt sem;
  • Kijelző elaltatása: figyelem! nem a Mac alvásba tétele, hanem csak a kijelzőé.
  • nincs parancs a sarokhoz rendelve (alapállapot)

Próbáljuk ki!
Válasszuk bármelyik parancsot, ok-ézzuk le ezt a kis párbeszédablakot. Toljuk határozott mozdulattal az adott sarokba az egeret, pár centivel túl is, majd engedjük el anélkül, hogy megmoccantanánk. A kiválasztott parancs végrehajtódik. Ha nem, akkor szinte biztos, hogy az egérrel a sarok elérése után, amikor a parancs aktivizálódott, tettünk még valami apró, pár képpontnyi mozdulatot. A képernyővédő jó pár másodperc alatt szedi össze magát, rá várni kell. Türelmesen.

Aktív sarkok haladóknak

Bevallom, én nem vagyok, eddig nem voltam az aktív sarkok rajongója. Miért? Mert a sarkokhoz közel is vannak más hasznos funkciók – alma menü balra fent, jobbra a keresés vagy az értesítési központ, lent meg a Dock két széle –, ha nem fékeztem időben az egérrel, akkor elindult valami, amit igazából nem akartam. Ám most, e bejegyzés írása közben újat tanultam! Meg is osztom.
Ha az aktív sarok megadásánál nyomva tartunk egy vagy több módosító billentyűt: shift, kontrol, alt és command, akkor az sarok aktivizálásához nem csak az egér sarokba érése szükséges, hanem a megadott módosító billentyű nyomva tartása is.
Balra a minden létező és használható módosító billentyűt nyomok verzió látható, jobbra egy értelmesebb megoldás.

2018. június 13., szerda

Mennyit költünk évente iPhone alkalmazás vásárlásra?

Régi igazság, hogy az eszköz ára, legyen az számítógép vagy okos telefon, csak a tizede az eszköz élete során ráfordított költségnek. Milyen költségnek? Alkalmazás vásárlás, tanfolyam, esetleg tankönyv, telefon esetén szolgáltatási díj...

Csupán amerikai adataink vannak, de gyanítom, a hazaiak is hasonló eloszlásúak lehetnek, talán még összegben sem térnek el nagyon. A játék, a játék és a játék – erre költünk a legtöbbet. A grafikon kicsit megtévesztő, mert úgy tűnik, mintha komolyodnánk, pedig. A költés összege nőtt 11 450 forintról (2016) 13 620 forintra (2017), így még játékra is 13 százalékkal többet áldoztunk. Én 2008 novemberében kezdtem a Subway Shuffle logikai játékkal. És nem mertem összeadni az évek során appokra elköltött összeget.

És én?
Ha kíváncsi vagy (és bátran szembenézel a múlt édes vétkeivel), akkor – meglepő módon – nem az apple honlapra kell felmenni, hanem az iTunest kell megnyitni és bejelentkezni (Account menü). Ugyanitt, a View my account... parancs kiadása után éves és havi bontásban látod, hogy mikor mit vásároltál.

2018. június 11., hétfő

Ha sok videót akarsz felvenni, tegyél szert egy DJI Osmi Mobile 2-re!

Itt a nyár. Még az is videót készít az iPhone-jával, aki amúgy csak telefonálásra használja. És amikor majd jó pár hónap múlva ismét hidegebb szelek fújnak majd, szomorkásan nézzük remegő kezű felvételeinket. Pedig. Nem én leszek az első, de nem is az utolsó, aki megírja, hogy állvány vagy stabilizátor.


Kép: DJI. A blogon a képre kattintva azt nagyobb méretben is megnézheted.

A stabilizátor az egy olyan kütyü, ami – ártól és képességtől függően – már a felvételnél megpróbálja eltüntetni a remegést, a bemozdulást. Az egyik ilyen népszerű és sok helyen kapható (apple.hu, iStyle vagy iCentre, hogy párat említsek) DJI Osmi Mobile 2.
A használata nagyon egyszerű, de érdemes gyakorolni otthon egy negyedórát, mielőtt eljátsszuk a menőt. Az iPhone-t a keretbe erősítjük. Amit meg kell tanulni, az a három gombos kezelő-felület használatán túl az is, hogy viselkedjünk a kamera előtt. Ha szelfi őrültek vagyunk, akkor nem gond, mert beszélünk a kamerába meredve. Ha viszont úgy akarunk tenni, mintha nem is a jobb vagy bal kezünkben lenne a stabilizátor, akkor azt érdemes megtanulni, hogy tudjuk úgy felvenni magunkat, hogy nem vetünk apró, rövid pillantásokat a kamera-iPhone-kijelzőre, hogy minden rendben van-e, mert ez vidáman elárul majd minket.
Saját, de még inkább oktatási tapasztalatom az, hogy a bruttó 47 ezer forint nagyon hamar megtérül. Az iMovie, ahogy más alkalmazások is, képes a felvett videót stabilizálni, de ezt mindenképp a minőség rovására teszik. Ami a kívántnál rosszabb minőségű kimenő videót eredményez. És akkor még nem is beszéltünk a stabilizálás Macbook Airt és időt próbáló voltáról.

2018. június 8., péntek

Betű– és szó–számoló macOS alá

Még szép, hogy a Pages és a Word meg tudja mondani, hogy egy szöveg hány szóból áll! De a Mail? Vagy a neten kijelölt vers? Igen, erre is van megoldás! Elsőre vadnak és bonyolultnak tűnik, de valójában tíz perc munka és olyan szolgáltatást kapunk, amely bárhonnan elérhető a Macen. A szolgáltatás szó sem volt véletlen. Kezdjük a munkát az Automator alkalmazással.

Szószámoló szolgáltatás létrehozása Automatorban

Az Automator indítása után válasszuk a fogaskerekes Szolgáltatást. A szolgáltatás ravasz megoldás. Nem alkalmazás, mint a Mail vagy a Naptár, hanem alkalmazáson belül érthető el, egy adott spéci feladatot segít megoldani, elvégezni – de erről később.
A jobb oldalon látjuk, hogy szöveggel fog dolgozni a szolgáltatás, amelyet bármelyik alkalmazásból meghívhatunk, használhatunk.
Az Automator ablak bal oldalán a Műveletek (kiválasztva) és Változók melletti keresőbe írjuk be, hogy "rendszer". Alatt felsorolódnak az Automator által ismert parancsok, amelyekben a rendszer szerepel. A "Rendszerhéj parancsfájl futtatása" az, amit keresünk, ezt húzzuk át a jobb oldali ablakba.
A Rendszerhéj beállítást ne módosítsuk! A Bement továbbítását viszont állítsuk át "argumentumokként"-ra. A lenti részbe pedig gépeljük be a következőket (okosak: másol-beilleszt):
echo Szavak száma:
echo $1 | wc -w
echo Betűk száma szókökkel:
echo $1 | wc -c
Igen, a képen látható szöveg még angol, de – ahogy látod – szabadon átírható magyarra (is).

A második parancs neve "Változó értékének beállítása". Ezt a parancsot is úgy lehet a leggyorsabban megtalálni, ha rákeresünk ott, ahol a "rendszer"-re kerestünk. Húzzuk át a jobb oldalra. A "Tárhely"-re bökjünk rá és helyére gépeljük be a "Count" szót – érdemes az angol abc betűit használni, ha más nevet adnánk a változónak.

A harmadik parancs a "Megerősítés kérése", amelyet az előző kettőhöz hasonló módon találunk meg.

Mentsük el a kész szolgáltatást a Fájl > Mentés paranccsal. Én WordCount nevet adtam (az angol abc, biztos ami biztos). A név ne legyen nagyon hosszú, legyen a funkcióra utaló.

Szószámoló szolgáltatás használata a Macen

Kijelölöm a megszámlálandó betűket:
A CTRL+kattintással előhívom a helyzetérzékeny menüt (általában két ujjas trackpad érintésre is előjön, de ez egyéni beállítás kérdése), és a Szolgáltatások közül kiválasztom a WordCountot – vagy amilyen nevet adtam a szolgáltatásomnak. Pár másodperc, és látom, hogy Juhász Gyula verse hány szóból és betűből áll.
És most örvendjünk, létrehoztunk egy Maces szolgáltatást. Programoztunk! Jutalmul a vers:

Juhász Gyula

Szavak

Szavak, csodálatos szavak.
Békítenek, lázítanak.

Eldöntenek egy életet,
följárnak, mint kísértetek.

Szárnyalnak, mint a gondolat,
görnyedve hordnak gondokat.

Világokat jelentenek,
meghaltál, ha már nincsenek.

Dalolnak és dadognak ők,
gügyögnek, mint a szeretők.

Ölnek és feltámasztanak:
szavak, csodálatos szavak.

1934