Catalina IV.

Ősszel jön az új macOS, amely a Catalina nevet kapta. Ismert, hogy az Apple Kalifornia nevezetes tájairól nevezi el a mostani oprendszereit. Ám lehet, hogy az Apple soraiban megbújt egy ravasz góbé? És ő javasolta Catalinát? Ha ezt ebben a bejegyzésben nem is derítjük ki, ám dagadhat a székely kebel, forrhat a büszke nemzeti vér, még Csaba királyfi is a csillagok közé csaphat.

A Szent Katalin római katolikus templom 1815 és 1823 között épült.
©Google, Dósa Csaba, 2018. április

Catalina ugyanis itt van a szomszédban, Budapesttől nem egész 800 kilométerre, Kovászna megyében. Öt összevont faluból áll, rendre: Catalina (Szentkatolna), Hătuica (Hatolyka), Imeni (Imecsfalva), Mărcușa (Kézdimárkosfalva) és Mărtineni (Kézdimártonfalva). A 2011-es felmérés szerint 3 359 lakosából 3 320 magyarnak vallotta magát.

A fenti képen látható templomon kívül még a Sinkovits kúria (lent kép) miatt erre kanyarodni az érdeklődő utazónak. A fotel-utazók számára – vagy három órás netezés után – ezt a magyar nyelvű oldalt (link) ajánlom, innen tudom, hogy a XVI. század óta épül és újraépül és átépül a kúria. Aki még több képet szeretne látni, annak a román/angol Monumentaite (Elfelejtett emlékek) oldalt érdemes felkeresni. Amúgy tök jó, hogy vannak ilyen, ráadásul több nyelvű oldalak, ezúton köszönet névtelen szerzőiknek, gondozóiknak! És szólok, szegény Szentkatolna wiki oldaltalan.

Luka László
A település híres (hírhedt?) szülötte Luka László (Vasile Luca) (1898. június 8. – Nagyenyed, 1963. július 23.) romániai magyar politikus, pénzügyminiszter, a Román Kommunista Párt (RKP) tagja. Az első világháborúban magyar katonaként szolgált, 1919-ben a Székely Hadosztályhoz tartozott. Az 1920-as ével elején Brassóban gyári munkásként dolgozott, és az illegális RKP tagja lett. 1924-től a párt Brassó megyei főtitkáraként tevékenykedett. Az 1930-as években több ízben börtönbe került, ahonnan 1940-ben a Csernovicbe bevonuló szovjetek szabadították ki. Ettől kezdve 1944 őszéig a szovjet hadseregben volt politikai tiszt, és tagja lett az ukrajnai Legfelső Szovjetnek. 1946-ban ő irányította a Magyar Népi Szövetség belső ellenzékének felszámolását.
1947. november 5-étől [román] pénzügyminisztere lett Petru Groza többször átszervezett kabinetjének, ezzel párhuzamosan (egyedüli magyarként) a RKP PB [pár tíz fős, fő döntéshozó szerv] tagja lett. 1952-ben a párton belüli „tisztogatás” áldozatává vált. Őt tették felelőssé az iparosítási politika kudarcáért és a bevezetett pénzügyi reform hiányosságaiért. Ezen kívül megvádolták a „kulákok” és a „kapitalisták” támogatásával, valamint a párton belüli magyar frakció felállítására irányuló törekvésekkel. A bukaresti katonai bíróság 1954. október 10-én ítélte halálra, majd az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Luka 1963-ban halt meg magánzárkájában. 1968-ban rehabilitálták. Forrás.