A Fifth Avenue üzlet előtt épp megállt a taxi, a taxaméter még pörgött pár centet, néhány turista a bejáratot fotózta, az üvegkocka, amelyet halvány derengő fény világított meg, úgy tűnt, hogy lassan ellibbenni kész. A fényképezkedő embereknek nem tűnt fel az építész alakja, aki már percek óta ott állt a téren, kék zakót és inget viselt a hetvenes éveiben járó férfi, egyik zsebét lehúzta a pénztárcája, másik vállán a táskája nehézkedett. Fedetlen fővel, kabát nélkül állt, nyakkendőt sem viselt, viszont zakójának belső zsebe tele volt a legjobb minőségű japán ceruzával.
Peter Bohlin, a sok díjat elnyert pennsylvaniai építész megállt, hogy szemügyre vegye alkotását, aminek az első vázlatát az egyik mindig nála lévő Itoya ceruzát használva Steve Jobs skiccelte fel. "Gyakorta előfordul" - mondta az alkotását iPhone-nal fotózok felé biccentve.
Durván négy éve, hogy az Apple a General Motors toronyépület aljában megnyitotta az üzletét, Bohlin egyterű üzletépülete - megdicsőülve - egyike lett a turista látványosságoknak és ugyanakkor az Apple legnagyobb forgalmú üzlete is. A Cornell Egyetem munkatársai 35 milli Flickr képet néztek át, a Kocka (a Cube) New York ötödik legtöbbet fényképezett épülete, a világon a huszonnyolcadik a rangsorban.
Bohlin számos fontos épületet tervezett az eltelt 45 év során, kezdve a Seattle-i Városházával, de említhetnénk Bill Gates futurisztikus tavi otthonát is munkái közül. De semmi sem tette olyan ismertté, mint a Kocka. Az Apple megrendelésére készült épület - beleértve a philadelphiai Apple Store júliusban, egy bank helyén, megnyíló épületét is - segített számára legyőzni a másik két sztár építészt - Thom Mayne, Adrian Smith -, hogy elnyerje az Amerikai Építészeti Intézet évente kiadott aranyérmét, az átadásra júniusban kerül sor. Valljuk meg, Bohlin győzelme némi meglepetés volt, Smith képességét, fontosságát jelzi, hogy ő volt a világ legmagasabb, idén Dubaiban átadott felhőkarcolójának az építésze.
Az öt irodája közül egyet Philadelphiában fenntartó Bohlin Cywinski Jackson cég elnöki pozícióját betöltő Bohlin leginkább a rusztikus vidéki épületek kézműves munkával történő újjáépítéséről ismert. Szenvedélyesség érződik, amikor utolsó munkájáról készült fotókat mutatja. A Rhode islandi farmházat két szobával kellett kibővíteni, emiatt teljesen át kellett alakítani a tulajdonos tehéncsordájának az itató-rendszerét is.
Bohlin apja Faber ceruza-gyárat irányított, ő íratta be fiát a michigani Cranbrook Művészeti Akadémiára az ötvenes évek végén - ez a suli volt a modern amerikai építészet egyik bölcsője. Ő még ahhoz az építész-generációhoz tartozik, aki inkább papírt és ceruzát vesz elő, ha tervet kell felvázolni, mintsem számítógépet. "Nem érintette meg a számítástechnika" - vallja róla cégtársa, Bernard Cywinski hozzátéve: - "Én legalább mailezni megtanultam."
Bohlin nem. Inkább magyaráz, mint ír. Leggyakrabban telefonon, amióta kivonult a városból Scrantonba és onnan tartja a kapcsolatot az irodákkal. De sokat utazik is. "Örökké emlékezem arra az esetre" - meséli egyik kollégája, James Timberlake - "amikor összefutottunk az egyik reptéren. Háromnegyed órán át mesélt átszellemülten az épp aktuális munkájáról, az egész bár őt hallgatta. A megrendelőink imádják. Elragadó fickó."
Amikor vagy tíz éve, a web-világ kirajzása előtt Jobs megbízta, hogy tervezze meg az utcai Apple üzletek prototípusát, a számítógép-mentes életet élő Bohlin már nem volt nyeretlen kétéves. Jobs azzal kereste meg, hogy az Apple veszít az imidzséből, ha termékeit nem saját üzletláncában, boltjaiban forgalmazza. Az Apple ismert a termékeihez kapcsolódó szoros viszonyáról, így olyan építészt keresett Jobs, aki ezt képes átérezni.
Bohlin, akit Jobs még Pixaros időszakában ismert meg, amikor az akkori cégének keresett új székházat, tartott Jobs megbízásától, még soha sem tevezett üzeltet, üzlet-belsőt, üzlet-láncot. Ám nem ugrott el a feladat elől, hiszen Jobs - rá jellemző módon - nem eladótérről, hanem közösségi térről beszélt az üzletek kapcsán. Szerinte a boltnak egyedi és mindenben lenyűgöző hatást kell kiváltania, ahogy például a Guggenheim múzeum hat ránk. Különben mi a ráknak jönne be a boltba a vásárló, amikor mindent megvehet a neten?
Jobs az első konkrét Kockával kapcsolatos megbeszélésen úgy beszélt a kockáról, mint valami klubházról, ahová az Apple rajongói be-betérnek. Miközben Jobs beszélt, Bohlin felskiccelte a Kocka körvonalait leendő környezetében.
A Kocka a General Motors felhőkarcoló előtt áll, Bohlint épp a magas hasáb ihlette, hogy kockát rajzoljon. Persze a lejárat csak egy eleme volt a kirakósnak. A toronyból földszinten kibérelhető terület például nagyn kevés volt a várható forgalomhoz képest. "Miként vehetjük rá az embereket, hogy lemenjenek a föld alá?" A válasz a kocka lett a felhőkarcoló előtt. "Az üveg háznak mágikus vonzereje van az emberekre."
A társ Cywinski is kiemeli, hogy az üveg Kocka kalandra hívó, amely csak sejteti a kezdetet, amely "szimbólummá vált és bejárat egymagában". Az emberek a nap minden órájában körbejárják, tapogatják a közel tíz méter magas kockát, amelyet még mágikusabbá test az üveg-felvonó és az ezt ővező spirál üveglépcső. Sorbanállnak, hogy elkészíthessék a saját felvételket, ahogy a lifttel alámerülnek vagy felbukkannak a kockában.
Odalent éjjel-nappal tömeg hömpölyög, sokan nem is vásárolni jönnek, ahogy ezt Jobs vízionálta, csak benéznek, ellenörzik emailjeiket vagy résztvesznek valamelyik ingyenes bemutatón.
És Bohlinnak ez kedvére van.
(Ez Inga Saffron Philadelphia Enquirerben megjelent cikkének rövidített fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése