Egyszer már majdnem jó volt, mondhatnánk, de aztán beütött a mobil korszak. Az eltérő kijelzőkön pedig az olvashatóság érdekében – de nem mindig sikerrel – helyben módosítják a betűk méretét, vastagságát és egyéb jellemzőit. A "dinamikus betű" megjelenése a levegőben van, de eddig még senki sem csapta le a labdát. Ha nem lennél tipográfus vagy fejlesztő, akkor szólunk: itt a lehetőség!
Kelletlen összefogás
Milyen összefogás? Az Apple, a Google, a Microsoft és az Adobe dolgozik össze. Ez a négy számítógépes tipográfiát meghatározó vállalkozás – az első három operációs rendszer szinten, az Adobe pedig alkalmazásai által. Ők pár hete mutatták be a "dinamikus betűt" (variable font). "Évszázadokon át a betűk metszettek voltak, még ha számítógéppel készültek is, nem változtak a méreteik" - magyarázza az Adobe Typekit és Adobe Type igazgatója, Tim Brown. "Most olyan módon kell dolgoznunk, ahogy még tipográfus agya nem dolgozott. Reagálni kell a változó környezetre a szépség megőrzése mellett."
A betűk, amiket ma használunk, önálló betű-fájlok vagy betűcsalád-gyűjtemények. Ennek a blognak a szövege Arial betűtípus normál családjával jelenítődik meg (az Almalapon vagy MacAcademia / mAcademia oldalon mássá alakul). Ehhez egyetlen betűcsalád-fájl szükséges csak. A dőlt betűs részhez egy másik betűcsalád-fájlra van szükség. Dőlt = italic (angol, számítógép) = kurzív (német, nyomda). A vastaghoz megint egy másik. Vastag = bold = fett. A betűcsaládok mindegyikéhez önálló betűcsalád-fájl kell, ha szépen szeretnénk a weblapot megjeleníteni – márpedig szépen szeretnénk. Minél több betűcsaládot használunk – akár csak egyetlen karakterét=betűjét is –, annál több a letöltendő információ, annál lassabb az weboldal teljes megjelenítése. Így az olvasnivalóban vagy tipográfiában erős oldalak lassan töltődnek le. Ez pedig a kreativitást is gátolja.
Dizájn tér vs. Miénk itt a tér!
A "dinamikus betű"-t tároló fájlban nem csak a betű leírása található meg, hanem az is, hogy "viselkedik" a betű a "dizájn-tér"-ben (design-space) történő módosításkor.
A Dizájn-tér (Design-space)
A tengelyek mentén a betűk adott tulajdonsága változik. Például a betű vastagsága. Ha ismerjük azt, hogy az adott betű milyen szabályok szerint változik igen vékony (Thin) és roppant dagadt (Ultra) között, akkor egyszerű szorzás-osztással bármilyen szélességűvé alakítható. Szemben az eddigi öt-hét diszkrét szélességgel. (Más az, amikor a betű szélessége változik és más az, amikor a betűt alkotó vonalak vastagodnak-keskenyednek! Akit érdekelnek a betűk és történeteik, azoknak ajánlom a minden Macen előretelepített FontBook/Betűkönyv(?) alkalmazást.)
A betű jellemzőinek dinamikus, számolt változtatása a fejlesztők kezére adja megjelenítést, akár örülünk ennek, akár nem. A lehetséges előnyök közül csak a fájlméret csökkenést említeném. A microsoftos Peter Constable varsói előadásán hangzott el, hogy amíg egy átlagos betűcsalád (keskeny, félkeskeny, normál, félkövér és kövér –tehát öt típus) 650kB, addig az új "dinamikus betű" fájl mérete csak 200kB (na, ez sem kicsi).
És mint írtuk, a kisebb fájl, gyorsabb letöltés. Gyorsabb letöltés, gyorsabb renderelés, oldalgenerálás. Kisebb fájl, kisebb fájlforgalom, kevesebb költség.
És jó ez nekünk? Igen!
A fejlődő országokban, ahol a wifi és a 2G még luxuscikk (valamint az olyan drága szolgáltatók országában, mint Magyarország), a gyorsabb oldalletöltés pénz és időmegtakarítást jelent. De akkor is örülhetünk az új megoldásnak, ha korlátlan net elérésünk van. Az Internet nem lesz többé ijjesztő font-buhera színtere – talán. A jó programózók élnek majd a lehetőséggel, hogy a megjelenítő eszközhöz optimalizálják a betű-megjelenítést.
A technológia az Apple TrueType GX és az Adobe Multiple Master betű-kezelési technológiájára épül, ez utóbbi már a 90-es évek közepén is elérhető volt. Akkor miért kellett ennyi ideig várnunk? Ahogy az elektromos autó koncepciója is több évtizedes, az igény most érte el a szolgáltatókat.
"Aki most betűkkel foglalkozik, az egyszerre csak egy platformra tud koncentrálni" – beszél a jelenről a jónevű Fontlab elnöke, Thomas Phinney "A jövő viszont hatalmas lehetőséget kínál, bárhová is tervezel betűt vagy betűt használva."
Az új specifikáció már elérhető. Ezzel persze a munka nem ért véget, sőt! Ahogy lenni szokott, épp most kezdődik. A dizájnernek újra kell gondolni, melyik betűcsalád illeszkedik legjobban a terveihez – eldobhatja a kényszerű kompromisszumokat. A böngészőkre viszont új feladat vár: eddig készen kapták a megjelenítendő betűt – ezt azért kis szódával higgyük el, eddig is lehetett torzítani a betűket –, most viszont az alapból kell kiszámolni mindent.
Az Apple, a Google, a Microsoft és az Adobe - a digitális betűvilág négyesfogata – éveken át tervezte, fejlesztette rendszerét, ezért a gyors használatba vétel is valószínű. A Google a lehető leghamarabb be szeretné építeni a Chrome böngészőbe és más termékeibe is (Android, netán?). Az Adobe még az év vége előtt szeretne "dinamikus betű" tervező alkalmazást bemutatni a Creative Cloudjában. A Microsoft 2017 végére ígérte, hogy az összes terméke támogatja majd a "dinamikus betű"-t. Az Apple ugyan nem nyilatkozott – ezen meg sem lepődünk –, de várhatóan a jelenlegi operációs rendszere, a Sierra egyik frissítésében benne lesz a "dinamikus betű".
Nem dinamikus: reszponzív :)
Megtetszett az írás, nekiálltam fordítani. Az első helyen elgondolkodtam, miként is szólítsam a "variable font"-ot. Dinamikust választottam, és most, hogy eljutottam, mi több, elolvastam a Wired cikk utolsó sorait, nincs kedvem végig átírni a dinamikust reszponzívra. Pedig a Fontlabos Phinney mondata aranyat ér: "Mostantól nem csak a honlap lehet reszponzív, de az összes rajta olvasható betű is."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése