Felhővel fűtött Föld

Az évtized IT-s bűv szava a felhő, a felhős adattárolás, a felhős-szolgáltatás. "Csak egy sör áráért kapsz ennyi-meg-annyi tárhelyet a neten!" – ismerjük, ugye? De vajon mennyivel több energia egy fájl felhős tárolása, mint lokális? Mac árában az SSD, az éves áramhasználata (számtalan megbízhatatlan forrás átlagaként) 72 kWh, kb. 2-3 ezer forint. Az ugye nem kérdés, hogy a Mac kevesebbet fogyaszt, mint a felhős tárolás, de mennyivel? A Forintos Percekben Millásreggeliben elhangzott egy szám: ezerszer többe kerül azonos mennyiségű adat tárolása felhőben, mint a Macen. Uhh!

Awada Uchechukwu, Keqiu Li, Yanming Shen: Energy Consumption in Cloud Computing Data Centers, 2014 :: LINK

A tudományos ábra mutatja, a felhő összetett, bonyolult. Tudománytalanul: amíg a Macen tároláshoz csak a Macre van szükség, addig a felhős tároláshoz sok routerre, hubra, adatátvitelre, tárolóegységre, szünetmentes tápra, az eszközöket felügyelő emberekre, hűtésre... Még ha kihúzom az embereket, akkor is száz eszközön is átmehet a barátnőmről készült szuper jó fotó, mire az iCloud Drive-ban landol és tárolódik. Hiába oszlik meg ez sok millió felhasználó közt, sok kicsi sokra megy (és egyéb népi bölcsességek).
Igen, az Apple például majdnem teljesen zöldenergiás, azaz a fenntartáshoz megújuló energiaforrást használ: napelem parkokat, menedzselt erőségeket... A fenntartáshoz.
Az USA adatközpontjai (a felhők) két éve 90   milliárd kWh-t fogyasztottak el, a Föld adatközpontjai pedig – az érthetőség kedvéért – majdnem hat Magyarországnyit.

És a felhők őrzik a feltöltött adatokat. Az ingyenes tárhelyek, a nem fizetős szolgáltatások, amit kipróbáltunk és ott hagytunk. Egy becslés szerint a netes adatok közel fele gazdátlan, lehagyott. Sötét felhő árnya vetül a Földre.