Apple IT Excellence Series 2025 – idén először

Az IQSoft–EduTech szervezésében tavaly nagy siker volt a hivatalos Apple tech konferencia, idén meghirdették az első eseményt, lehet jelentkezni emailen. A konferencia programja:

1. hardver: Az M4 Apple SoC processzor (előadó: Kaló Ámor)
2. eset ismertető: K&H Bank Mac integráció (előadó: Szemmelveisz András)
3. demo: Az Apple Business Manager eszköz kezelési funkciói
4. vezetett gyakorlat: Mac Automated Device Enrollment (A zero-touch Mac beüzemelés háttere)
5. biztonság: Hogyan működik a Device Enrollment Program - A háttérfolyamatok biztonságos láncolata (előadó: Mihály Tamás)

A dátum: 2025. március 20. Saját tapasztalat alapján írom, a rendezvény rendszerüzemeltetőknek szól, nem lightos habkönnyű marketing bizé, ahol a névjegy cserebere a legfontosabb dolog. (De mivel az Apple hivatalos rendezvénye, így elkerülhetetlenül lesz egy negyedóra marketing az elején.)

A Mac szövegszerkesztője a Szövegszerkesztő

A Szövegszerkesztő (TextEdit) a fapados szövegszerkesztő Macen. Sokkal kevesebbet tud, mint a Pages vagy a Word – de néha épp ez az előnye. Egyrészt nincs bonyolult menürendszere, ikonsora. Én általában még azt a keveset sem használom, ami van – kivéve az időskorra utaló nagyobb betűméret állítást.

Ránagyítás nélkül rosszul látható a képen, hogy a sima szöveg (jobbra) szerkesztésénél nincs egyetlen formázó ikon sem. A sorszámozásból tabulátorok lesznek. A jobb oldalon az "eredeti" rtf szöveg látható.

A Szövegszerkesztő támogatja a plain text (.txt) és rich text (.rtf) fájformátumokat. A plain textben nincs semmi formázás, sem tagolás, sem dőlt betű, semmi. Az .rtf ennek az ellentetje, a Pages vagy Word képes rtf kimenete, ami ide beolvasható, de igaz ez visszafelé is. Mire jó a plain text (lapos szöveg)? Például valahonnan egy agyonformázott, tagolt szöveget szeretnél újra használni, máshogy formázva. Bemásolom a Szövegszerkesztőbe, és a Formátum > Átalakítás egyszerű szöveggé paranccsal törlöm minden formázási információt.
A plain text (simple text) akkor is jó, ha Markup–, HTML-, CSS-, XML- vagy más szöveget kell szerkeszteni. Ezek a szövegek számos olyan szövegbe illesztett utasítást tartalmazhatnak, amelyet a Szövegszerkesztő értelmezne – bold, sorszám... –, ha nem plain textet használnánk.
A Szövegszerkesztő által generált fájlok nagyon kicsik, különösen plain text esetén. Ez ideális, ha minimalizálni szeretnéd a fájlméretet.
Gyors PDF mentésre is jó a Szövegszerkesztő. A Macen nagyon kevés kivétellel bármelyik alkalmazásból lehet közvetlenül PDF-et írni. A Szövegszerkesztő képes egyszerű szöveges fájlokat PDF formátumban menteni. Ez különösen gyors megoldás, ha csak egy tiszta dokumentumot szeretnél PDF-be exportálni. Ilyen eset lehet, amikor csak egy-két bekezdést szeretnénk egy dokumentumból, weblapból PDF-be menteni.
A Szövegből táblázat, táblázatból szöveg – Macen bejegyzésünk egy másik speciális esetet mutat be, amikor a Szövegszerkesztő a megoldás.

Mire jó a CC és a BCC? (Ismétlés)

Ismét szaporodnak levelezésemben a háromnál több címzettel ellátott cc-k, és jönnek a sok tíz címzettel ellátott bcc helyett cc-be tett levelek. Nem jó. A dolog azért meglepő, mert az elkövetők közt sokkal kevesebb digitális bevándorló van, mint bennszülött.

Az e-mail története

Az e-mail története az 1960-as évek végéig nyúlik vissza, amikor az ARPANET, az internet elődje lehetővé tette a számítógépek közötti kommunikációt. Az első modern értelemben vett e-mailt Ray Tomlinson küldte 1971-ben, aki az „@” szimbólumot vezette be az e-mail címek elválasztására. Az e-mail technológia az 1980-as években vált szabványossá az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) bevezetésével, amely egyszerűsítette a levelek továbbítását és fogadását. Az 1990-es években az internet széleskörű elterjedése tette az e-mailt a mindennapi kommunikáció alapvető eszközévé. Az olyan szolgáltatások, mint a Hotmail és a Yahoo Mail, lehetővé tették, hogy az emberek egyszerűen regisztráljanak és használják a webmailt.

Mi a CC?

A „Carbon Copy” kifejezés a papíralapú másolás korszakából származik, amikor indigópapírt használtak a dokumentumok másolatának létrehozására. Ez a fogalom átvándorolt az elektronikus levelezésbe, ahol a CC mezőben szereplő személyek ugyanazt az információt kapják meg, mint az elsődleges címzettek.

Mire jó a BCC?

A BCC (Blind Carbon Copy), vagyis a rejtett másolat arra szolgál, hogy az e-mail másolatát elküldjük anélkül, hogy a címzettek látnák egymás címét. Ez különösen hasznos tömeges e-maileknél, ha nagy számú címzettnek küldünk levelet, és nem szeretnénk felfedni a címzettek adatait. A magánélet védelméhez is hozzájárul, az e-mail címek rejtve maradnak, így elkerülhető a visszaélések lehetősége, például spamelés. És ez diszkrét kommunikáció, egyes címzettek úgy kapnak másolatot, hogy mások nem tudnak róla. Ezért mindjárt egy jótanács: a válasz és válasz mindenki gombra óvatosan kattintsunk!
Az e-mail kommunikáció során a CC és a BCC mezők használata sokszor keveredik. Figyeljünk oda!

Környezeti hatások és a felesleges CC-zés

Minden elküldött e-mail, különösen a csatolmányokkal ellátottak, energiafelhasználást igényel. Az adatközpontok üzemeltetése jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Egy átlagos e-mail 4g CO₂-t termel, ami 65 e-mail esetén egy 1 km-es autóútnak felel meg. Ezért fontos, hogy átgondoljuk, kinek és miért küldjük el a levelet. A felesleges CC-zés különösen problémás. Amikor egy e-mailt sok embernek küldünk másolatként, megnöveljük a szükségtelen kommunikációt. Ehelyett érdemes inkább projekt- vagy feladatkezelő alkalmazásokat használni, ahol a kommunikáció célzott és hatékonyabb.
Értem én, hogy mindenki védi a se..ét, meg biztonságból be-cc-nek eget és földet. De azok, akik naponta rengeteg cc-s levelet kapnak, vagy el sem olvassák azok jelentős részét, vagy automata szabállyal feldolgozzák – és nem olvassák el.

GDPR és a CC/BCC

Az EU GDPR szabályozása szigorúan védi a személyes adatokat, beleértve az e-mail címeket is. Amikor a CC mezőbe írunk címzetteket, felfedjük mások e-mail címét, ami adott esetben adatvédelmi szabályok megsértéséhez vezethet. A BCC használata ezzel szemben biztosítja, hogy az e-mail címek rejtve maradjanak, így elkerülhetők a jogi problémák.

Hogyan használjuk helyesen a CC-t és a BCC-t?

CC: Olyan személyek számára, akiknek tudniuk kell az információról, de nem várunk tőlük közvetlen választ vagy intézkedést. És gondoljuk meg, tényleg be kell cc-zni az illetőt?
BCC: Amikor meg akarjuk védeni a címzettek magánéletét, vagy el akarjuk kerülni a felesleges válaszokat és láncleveleket. És lélekben készüljünk arra is, hogy lesz egy valaki, aki Válasz mindenkinek-t nyom a bcc-ben kapott levélre...
A CC és a BCC helyes használata nemcsak a kommunikáció hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul az adatvédelemhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez is.

Feladatkezelő-alkalmazás Egy hazai középcég vezető mesélte, hogy náluk abból az e-mailből, ami három választ ért meg, azonnal feladatot kell csinálni Trello-ban (feladatkezelő). Fél év volt, mire mindenki rászokott, ma sok évvel ezelőtti történetek előkeresése sem gond.

+1 Értelmes tárgy

Tizenötlépcsős ügyfélkapu regisztrációval büntetném a "kérdés", "ajánlat", "fontos"... tárggyal rendelkező levelek elküldőjét. Nem magyarázom.

Időutazó Almalap: 2005. február

A címlapot (legalul) magyarázom egyedül, az épp aktuális iPodokat kaleidoszkópolta címlapkészítő kollégám.

• Keynote élmények "Bemutatom a Keynote prezentációs szoftvert" – Hülye egy cím, szó se róla.
• Az iPod és az Apple "Alapigazság a számítógépiparban, hogy amikor a versenytársak azt nyilatkozzák, hogy nem aggódnak miattunk, akkor bizony nagyon is aggódnak."
• 10 AppleScript tipp Ha meghalljuk az AppleScript szót, akkor legtöbben az automatizálásra gondolunk – nem véletlenül és nagyon helyesen.
• Painter IX A Painter olyan eszközöket és virtuális papírt is kínál, amelyekkel utánozható a valójában létező hasonmás.
• Quark és az XML A Quark teljes mértékben elkötelezte magát a nyitott szabványok felé és ez a munka abszolút igazolja az elkötelezettség mértékét."
• K4 5.1 A K4 rendszerezi a felületeket, a cikkeket, a képeket, a hirdetéseket, a videókat, továbbá a rendszerben használhatók Microsoft Word kéziratok, Excel táblázatok és bármilyen más típusú fájl is.
• Alias Maya 6.5 A Maya 6.5 a 3D és a speciális effektek alkalmazásának legújabb verziója.
• Canon iP6000D Néhány hét kutatás után tudtam kiválasztani a megfelelőt. Mindenki mást ajánlott. Néhány üzletben a HP-t javasolták, mások az Epsonra szavaztak, és megint mások a Canont dicsőítették.
• FileMaker a Cornerben A közel ötven megjelent előtt a kanadai CoreSolutions fejlesztőcég magyar származású alkalmazásfejlesztője, Vajda László próbálkozott meg a lehetetlennel, másfél órában elmondani mindent, amit a FileMaker 7-tel kapcsolatban hasznos, fontos, jó és szükségszerű tudni.
• Mac kezdet Amikor először átfutottam Andy Hertzfeld "Fordulat a Völgyben" című könyvét, arra jöttem rá, hogy nem csak a Macintosh történetét ismerhetem meg, hanem az egész személyi számítógép eredetét. (sic! :( )
• DTP-s hírek
• iPod hírek
• Apróbb hírek

Hogyan hozzunk létre rendszeres Emlékeztetőt Macen, iPaden vagy iPhone-on?

Egyszerűen, mert ez Apple. A Maces megoldást mutatjuk, az iPhone-os hasonló logikát követ.

(1) Válasszuk ki, melyik listában hozunk létre új emlékeztető bejegyzést. A dátum hozzáadásával megadhatjuk, hogy mikor szóljon az eszköz, hogy dolgunk van. Ha az Apple ID-val más eszközzel szinkronizáljuk az emlékeztetőket, akkor minden eszközünk riaszt, ez néha ijesztő, néha vicces, de mindenképp hasznos.
(2) Az igazi testreszabott beállításhoz kattintsunk a létrehozott emlékeztető (i) ikonjára, azaz az információs ikonra. Adjuk meg az első riasztás napját. Ekkor jelennek meg a (2) alatt látható további lehetőségek – és mi ezeket szeretnénk beállítani.
(3) A korai emlékeztetővel az időpont előtt tudjuk figyelmeztetni magunkat.
(4) Az ismétlés akkor jó, ha rendszeresen előforduló eseményre, feladatra kell odafigyelnünk.

Az ábrán nem látható az összes beállítási opció, de még nem sikerült olyat kitalálni, amit ne tudtunk volna könnyen létrehozni. Az egyetlen trükk az, ha egy feladatra, ami nem szuszakolható be a rendszerbe, két emlékeztetővel valósítjuk meg.

Én így használom!

Havonta elküldendő számlázásra a Számlák (lásd első ábra) listában levő emlékeztetők figyelmeztetnek. Van emlékeztető a teljesítés igazolások bekérésére – ami kell a számlához. Van emlékeztető, hogy hibajegy nyilvántartást kell kiküldeni. A számláknál beírtam az egyéni óhaj-sóhaj, bánat kéréseket is.
Egy másik listán szerepelnek azok a rendszeres megújítások (tárhely, előfizetés...), amelyek nem számlák. A tanfolyamok közt a következő tanfolyamok időpontja, hogy előtte hét és három nappal küldjek ki emlékeztetőt. És így tovább...
Az Emlékeztetőnek az ismétlés csak egy képessége, sok más hasznos szolgáltatása is van, de erről majd egyszer egy másik bejegyzés szól.

Anglia, Apple és adataink

Az Egyesült Királyságban néhány éve bevezették az Investigatory Powers Act nevű törvényt, amely Snooper’s Charter (Kémkedési Karta) néven ismert. Most úgy tűnik, hogy az Apple is célkeresztbe került.

A Washington Post információi szerint a brit hatóságok arra kötelezték az Apple-t, hogy biztosítsa számukra a technikai lehetőséget bármely felhasználó által az iCloudba feltöltött tartalom visszakeresésére – akár világszerte. A jelentések szerint az Apple egy „technical capability notice” (műszaki képességre vonatkozó értesítés) nevű hatósági felszólítást kapott a törvény alapján. Az ilyen értesítések kötelezik a cégeket arra, hogy technikailag lehetővé tegyék a hatóságok számára egy későbbi bírósági végzés esetén a kommunikáció lehallgatását vagy egy adott eszköz adatainak elérését.

A konkrét esetben úgy tűnik, hogy a hatóságok azt szeretnék elérni, hogy az Apple kapcsolja ki az Advanced Data Protection (Fejlett Adatvédelem) funkciót, amelyet 2022-ben vezettek be. Ez az opciós beállítás garantálja, hogy az iCloudban tárolt végpontok közötti titkosítással védett adatok csak a felhasználó eszközén visszafejthetők – még maga az Apple sem fér hozzá.

A törvény értelmében az Apple nem árulhatja el, hogy kapott-e ilyen műszaki értesítést, és a cég nem reagált az újságírói megkeresésekre. A brit Belügyminisztérium szóvivője mindössze annyit közölt: „Nem kommentálunk operatív ügyeket, beleértve például az ilyen értesítések létezésének megerősítését vagy cáfolását.”

A szóvivő azt sem erősítette meg, hogy ezek az értesítések valóban kötelezhetik-e az Apple-t világszerte minden felhasználó adatainak elérhetővé tételére – ami rendkívül aggályos lehet.

Bernard Keenan, a University College London technológiai megfigyeléssel foglalkozó szakértője szerint ez az eset is mutatja, hogy a kormányok egyre nehezebben férnek hozzá az emberek adataihoz a platformszolgáltatók – például az Apple – együttműködése nélkül. A végpontok közötti titkosítás ugyanis rendkívül erős védelmet biztosít. „Ez azt jelzi, hogy az állam már nem képes egyoldalúan hozzáférni ezekhez az információkhoz” – mondta Keenan.

Forrás: David Meyer, Data Sheet | Fortune

Mire használható a Finder "Fajta" tulajdonsága?

A Fajta az angol Kind fordítása, szerintem a Típus szerencsésebb lenne, de nem kérdeztek. A Fajta megmutatja, hogy milyen típusú fájlról van szó, például "PDF dokumentum", "JPEG kép" vagy "Excel munkafüzet". Ez akkor is hasznos, ha a fájlkiterjesztések rejtve vannak, mivel segít azonnal azonosítani a fájl típusát. Különböző típusú fájlokkal dolgozva így gyorsan átláthatjuk, melyik dokumentumra vagy médiára van szükségünk anélkül, hogy a fájlokat egyenként kellene megnyitnunk.

Mire jó?

A Fajta alapján egyszerűen szűrhetjük vagy rendezhetjük a fájlokat a Finderben. Ez különösen hasznos nagy mennyiségű fájl rendszerezésekor, például amikor csak képeket, dokumentumokat vagy videókat szeretnénk látni egy mappában. Ezzel gyorsabban megtalálhatjuk, amit keresünk.
Ha egy adott alkalmazásba szeretnénk importálni fájlokat, a Fajta gyorsan megmutatja, melyek azok, amelyek nem kompatibilisek az adott programmal. Például egy videószerkesztő nem biztos, hogy kezeli a GIF formátumot, és a Fajta oszlop segítségével könnyen kiszűrhetjük az ilyen fájlokat.
A Fajta alapján célzott keresést végezhetünk a Spotlight vagy a Finder keresőmezőjében. Például a kind:presentation kereséssel gyorsan listázhatjuk az összes prezentáció típusú fájlt, függetlenül attól, hogy milyen kiterjesztést használnak.
Nagy mappák rendszerezésekor a Fajta lehetővé teszi, hogy az egyes fájltípusokat külön csoportosítsuk vagy kiemeljük. Ez segíthet például abban, hogy külön mappákba rendezzük a dokumentumokat, képeket vagy médiafájlokat, így a projektek kezelése átláthatóbbá válik.

Mit tegyek, ha?

Ha nem látszódna a Finderben a Fajta oszlop, akkor a Nézet > Nézetbeállítások megjelenítése parancsot kell kiadni. A megjelenő párbeszédablakban állíthatjuk be, hogy a Finder az adott nézetben mit mutasson és hogyan. Ha az ablak alján levő Használat alapértékként gombra kattintunk, akkor a beállítás lesz a Finderben az alapértelmezett – tehát óvatosan.

Szabályokkal automatizált Mail Macen

A Mac Mail Rules (Szabályok) funkciója lehetővé teszi, hogy automatikusan rendszerezzük a beérkező e-maileket, csökkentve ezzel a manuális munkát és növelve a hatékonyságot.

Mire jók a szabályok?

A szabályok segítségével a beérkező üzeneteket automatikusan mappákba helyezhetjük, így például ügyfélszolgálati levelek, számlák vagy családi üzenetek külön rendszerezhetők. Tökéletes eszköz a spam szűrés kiegészítésére is, mivel adott feladóktól vagy kulcsszavakat tartalmazó üzeneteket külön mappába helyezhetünk vagy törölhetünk. Az igazán fontos e-maileket automatikusan kiemelhetjük színes jelölésekkel, hogy egy pillantással azonosíthatók legyenek. A szabályok alkalmazhatók automatikus válaszokra is, például szabadság alatt vagy eseménymegerősítés céljából. Kiemelten hasznosak továbbá a projektekhez kapcsolódó levelek szűrésére, mivel az egyes projektekhez tartozó levelezések külön mappákban archiválhatók.

Ha szükséges, bizonyos feladóktól érkező üzeneteket automatikusan továbbíthatunk egy másik címre. Az időmegtakarítás érdekében az ismétlődő feladatokat is automatizálhatjuk, például heti riportokat vagy visszatérő levelezéseket. Lehetőség van speciális értesítések beállítására is, például hangjelzések vagy színkódok használatával. A szabályok segítségével akár a levél törzsének tartalma alapján is szűrhetünk, például meghatározott kifejezések esetén. Egyedülálló előnye, hogy a szabályok offline is működnek, így függetlenek az e-mail szolgáltatótól.

Smart Folder vs. Rules: Mikor melyiket használjuk?

A Rules (Szabályok) akkor előnyösebb, amikor egy e-mail érkezésekor azonnali műveletekre van szükség, például az üzenet áthelyezésére, kiemelésére vagy automatikus válaszra. Ezzel szemben a Smart Folder (Intelligens mappa) dinamikus szűrésre szolgál, például több mappa tartalmának egyidejű megjelenítésére anélkül, hogy az üzeneteket ténylegesen áthelyezné. Például ha egy adott projekt összes levelét szeretnénk egy nézetben látni, függetlenül attól, melyik mappában találhatók, a Smart Folder ideális választás. Viszont, ha egy ügyfél e-mailjeit szeretnénk automatikusan egy külön mappába helyezni az érkezés pillanatában, akkor a Rules a jobb megoldás. Mindkét eszköz hatékony, de eltérő felhasználási célokra ideális.

Példák

Ha a szövegben szerepel az "Apple" szó, a mail kap egy zöld zászlót. Ez nem tökéletesen megfogalmazott szabály. Arra használom, hogy az időszakosan előfizetett hírleveleket nem kell végignéznem, hogy épp írt-e az Apple-ről, a zöld zászló jelez. Persze jelez minden más esetben is, de az emberi intelligenciámmal ignorálom.

Alapvetően nincs szükségem arra, hogy a céges ticket-rendszerünk mailen üzenjen (pazarlás! jaj!). Ezért a beérkező üzenetek mennek olvasottan a kukába (kukába és olvasottá lesznek). De ha nem használom a Macet, akkor a szabály sem él, ezért a leveleim között ott figyelnek a jegyek, például telefonon is látom, hogy mi történik – ha akarom.

Ez már halott, de ide jó. Az Ügyfélkapuhoz külön e-mailt hoztam létre, hogy ne legyen kavarodás vagy gond. Az oda érkező leveleimet válogatás nélkül átirányítottam a használt e-mail címemre. A szabály továbbküldte csodás könyvelőnknek, mielőtt olvasottnak jelölve kidobta volna.

Amikor az Adobe-tól (viszonteladók vagyunk!) üzenetet kaptunk, hogy valamelyik ügyfelünk licencének közeleg a megújítási időszaka, akkor az üzenet hátterét zölddé tettük – kiemelés, mert fontos. És továbbküldtem a projektkezelő alkalmazás (Asana, Trello) Meistertaskba, amely feldolgozta.

Külföldön olcsóbb a Mac? (2025/02)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj! Változatlanul az alapmodellek árát tüntetjük fel.
Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre. Minden gépnél az alap Mac árával számolunk.
Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.

Magánszemélyeknek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.

Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel tízszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
2024. áprilisától a CIRP jelentése alapaján súlyozzuk az értékesítést. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).