Vegyi gyümi, majdnem tisztán almából

Folyamatosan gyűjtögetem a "majd egyszer jó lesz a blogba" dolgokat, amelyek önálló bejegyzést nem érnek meg. Kidobni őket nincs erőm, s (nem is) mind értéktelen. Most rendet raktam.

Az ősforrás.

Shakespeare
"Nemhiába mondta Steve Jobs, hogy sok Shakespeare-t olvas, mert az angol drámaíró zseni nyelvezete, drámai logisztikája, ahogy a tragikumot ötvözi a humorral, az még egy üzletember számára is példaértékű és tanulságos lehet." Eszenyi Enikő, Magyar Narancs.

"Az Apple cégnek nincs jövője"

Time, 1996

Powerpoint
"... a PowerPoint elbutít." James Mattis sokcsillagos amerikai tábornok, volt hadügyminiszter. Számos katonai vezető vélekedik hasonlóan, úgy vélvén, a PowerPoint-függőseg a használói képességeit és készségeit csökkenti, rombolja. Amúgy számos vezető, köztük Jeff Bezos (Amazon), Jack Dorsey (Twitter), Jeff Weiner (LinkedIn), Steve Ballmer (Microsoft!!!) tiltotta ki az általa vezetett értekezletekről a PowerPointot. (Mondjuk a Gonosz Almalap Ballmer esetén erőst kétkedik.) "Ha valóban tudod, hogy miről beszélsz, akkor nincs szükséged PowerPointra." – ez pedig Jobs véleménye.

Arpanet

link ... itt mentegetem a képet, amikor a linken is megtalálható. LoL.

For fun(s) only
"... Attól kezdve [1990], hogy már több tucat országban végeztük ezt a tevékenységet, évente konferenciát tartottunk Budapesten, mely alkalomra meghívtuk az összes partnerünket, bemutattuk nekik szoftverünk legújabb verzióját, és megosztottuk egymással globális marketingstratégiánk részleteit. Tovább kulturális programokat is szerveztünk, hogy tovább erősítsük kötődésüket Magyarországhoz és hozzánk. Erre az alkalomra általában a szoftverünk értékesítésével közvetlenül foglalkozó kollégák jöttek el, de az egyik ilyen alkalomra ellátogatott hozzánk a jordániai értékesítést végző cég tulajdonosa is. Ő a királyi családhoz is közelálló nagy kaliberű üzletember volt, pénzét főleg foszfátbányáiból szerezte. Emellett övő volt a jordániai Apple-képviselet, és ezen keresztül a mi szoftverünk terjesztése is." Bojár Gábor az ArchiCAD-ről a HVG-nek 2019. decemberében.

Ez a kép is jó lesz egyszer majd valamire

throwboy.com

A walesi herceg létezése csak babona?

Mark Zuckerberg Facebookja lassan, de biztosan halad a hitelességi válság felé. Idén megvádolták, hogy a liberális híreket előnyben részesíti a hír-kiemelésben. Ezt előbb tagadta, aztán – állítólag elbocsátották azokat, akik mégis a hír-kiemelők közt dolgoztak.

"De vajjon, mert sok ember csak hazudja, hogy ismeri a walesi herceget, lehet arra következtetni, hogy a walesi herceg létezése csak babona?..."
Szerb Antal: Pendragon legenda

Az amerikai választási kampány kapcsán pedig - reméljük mindenki számára - nyilvánvalóvá vált, hogy attól, mert a Facebookon ott van, még nem feltétlenül igaz a ... bármi. (Ahogy ennek a postnak az FB-re kikerülő ajánlója sem :). Zuckerberg rendre azzal védekezik, hogy ő csak platformot biztosít az információknak, de nem felel értük, kis sarkítással: köze sincs hozzá. Persze kísérleteztek az olvasókkal, a szokásosnál pozitívabb vagy negatívabb hírek áramoltatásával - de az persze megint nem volt beavatkozás.

Bojár Gábor megmondta
A Graphisoft egyik alapítója még 2000-ben egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szerinte mit hoz az akkor gyerekcipőben topogó Internet. Példája mára több mint életszerűvé lett. A Kincskereső Kisködmönről kell olvasónaplót írni. Mit tesz a diák? Fel a netre, Google a te legjobb legtöbbet tudó barátod! Kapunk 2060 találatot. Hurrá! De! Honnan tudjuk, hogy melyikre adtak ötöst és melyikre egyest? Hogyan validálom az infó forrását - ez lesz a nagy kérdés mondta volt Bojár Gábor 2000-ben.
És most a Facebook, de a Twitter is, és hamarosan az összes közösségi megosztó szájt futni fog a hitelesség után. A Gonosz Almalap közbevetése szerint egy adott összeesküvésben hívők előnyben vannak, mert ők már csak azokat az oldalakat olvassák, amelyek elveikkel egybevágnak.

Zuckerberg és a média
És Zuckerberg idézett állítása sem igaz, hogy ő csak platformit biztosít a vélemények cseréjéhez. A hír-validáció érdekében harminc millió dolláros alapot hozott létre, amit a The New York Times, BuzzFeed, Time és Fortune használhat fel Live adásokhoz. (A Facebook felhasználó mobilról valós időben "közvetítést" adhat arról, amit lát. Az asztali FB menüjében kattints a Live-ra és látod, ki "kapcsolható" élőben. Az így készült videók később is visszanézhetők.) Ezzel a lépéssel Zusckerberg többé már nem csak platform-adó. Sőt! Egyre több jel mutat arra, hogy a Facebook saját videó-szolgáltató vállalkozást indít.
Ha ezt megteszik - joguk, lehetőségük és pénzük van rá -, akkor a Facebook már nem a sokat hangoztatott "csak" tech cég lesz, hanem média-cég (is).

Jobs szobor Cupertinoban

Jobs születésnapján mutatták be a képen látható szobor-tervet, amelyet vagy tízezer pályamű közül választottak ki, hogy majd a felépülő Apple 'ufó' székház bejárata előtt álljon.

Dragan Radenovic alkotásán a figyelmes szemlélő felfedezheti a '0' és '1', illetve az 'A' és 'e' betűket, ez utóbbiakat cirill írással - állítja a megjelent sajtóközlemény. A szobor 3-5 méter magas lesz.
Jobsnak leghamarabb Magyarországon állítottak szobrot a Graphisoft parkban, az ArchiCAD az Apple támogatása nélkül - talán - nem jutott volna olyan magasra, mint ahová a Bojár Gábor vezette csapatnak sikerült.

Megtervezem otthonom - iPad alkalmazásom (XV.)

A ház-tervező, lakberendező programokat - oks, a kettő nem teljesen ugyanaz - folyamatosan keresik. Ki ne játszana el szívesen - ha az alkalmazás kezelése egyszerű - azzal, hogy milyen lehetne az otthona, ha övé volna a lottó ötös. Illetve milyen otthona is lehetne?
A Home Design 3D ingyen letölthető alkalmazás épp erre ad módot. Használata aránylag egyszerű, ingyenességéhez képest roppant rugalmas és sokoldalú. Persze, hogy nem tud annyit, mint egy ArchiCAD vagy más pár száz dolláros alkalmazás.

Az ArchiCAD ígérete
Régen, réges-régen, amikor még a y2k volt az IT halálbolygó neve, legalábbis a Windowsosok számára, akkor beszélt Bojár Gábor*, a Graphisoft egyik alapítója és tulajdonosa, arról, hogy mi az egyik álma az ArchiCAD-del kapcsolatban. Az álom szerint az ArchiCAD olyan elterjedt lesz, mint az Office, minden gépen fut majd. A használatához nem kell építő- vagy építész-mérnöki végzettség. A felhasználó megálmodja a 13 méter átmérőjű üveggömb ablakot a feje felé, a program dolga az ehhez szükséges statikai és egyéb gépészeti-, építészeti-megoldások modellezése, kiszámítása. Az egyetlen, amit az álmodónak látni kell - az üvegbúrára (Sylvia Plath nem játszik) vetítve -, az a költség.
Várunk rád, ArchiCAD!

* Biztos mindenki tudja, de ha még sem. Bojár Gábor és társa három dimenziós csőhálózat tervezéssel töltötte munka- és szabadidejét, csőhálózat alatt olyan százhalmobattai méretekben gondolkodjunk, vagy BorsodChem látványban. Ritka szerencsés konstellációval egy kiállításon meglátta az Apple egyik embere, hogy mit hoztak ki az akkori gépükből - és szerződést kínált nekik: az Apple támogatja a fejlesztésüket. Amikor a rendszerváltozást követően itthon egyre többen vágytak Macintoshra, a Graphisoft lett - akarva-akaratlanul - az első disztribútor.

Ma avatják fel Jobs szobrát a Graphisoft parkban

Tulajdonképp ennyi a hír. De vajon miért fontos a Graphinak a szobor állítás?
A szocializmus vége felé még nem voltak számítógépek, vagy ha voltak, akkor messze nem úgy néztek ki, mint a maiak. Terem méret, lyukkártya elektron-csövek ... ilyesmik. Százhalombattán (ha jól emlékszem) épp gigantikus csőrendszer épült a lokális erőműhöz, a térbeli modellezés az alapvetően karakter-orientált számítástechnikai eszközöknek nem volt erősségük. Egy kis csapat valahogy szert tett a rohadó kapitalizmus egyik csúcstermékére, amelyen minden bittel takarékoskodva megoldották a fent említett feladatot. Talán ezért jutalmul, de kijutottak az egyik nagy német számítástechnikai vásárra, ahol még maga az Apple is kiállított. Ahogy illik, az Apple képviselője is végigjárta a többiek standját, és a magyaroké előtt leesett az álla. Rövid kávé-bambi körök után az Apple két ígéretet is tett és mindkettőt betartotta. Egyrészt a legújabb gépeiből adott a két fős ktsz-nek (ha jól emlékszünk: kisipari termelő szövetkezet, vagy valami hasonló pre-kft forma) és pénzzel is támogatta őket (kapitalizmusul: biznisz-éndzselként lépett be a sztártáp vállalkozásba). Na, így kezdődött a Graphisoft sikertörténete. (Amelyről persze született egy remek könyv is Bojár Gábor, az egyik alapító tollából - irány az antikvárium!)
(A történetet emlékezetből írtam, ha valami konkrétan nem pont így történt volna, akkor bocs.)