Mac, tele van szótárral, lexikonnal!

A mostani monolitokkal¹ teli világban hasznos tudni, hogy net-kapcsolatos Macünk alig használt alkalmazása, a Szótár, vagy negyven szótárhoz, lexikonhoz, szinonima-szótárhoz kínál hozzáférést. Persze ezek közül csak a száz nyelven² beszélők (nyelv, kiművelt emberfő³) használhatják ki az összeset, melyeket hosszú, de még így sem mindent megmutatni képes ábránk igyekszik mutatni.

Szótárazás
A Szótárat két féle képp használhatjuk: direkt megnyitva keresünk benne. Ilyenkor csak a Szótár .- Beállításokban bejelölt szótárakban keres a Mac, ezért érdemes a beállítással kezdeni. Bár legtöbbször a "kevesebb több" elvet javaslom követni, most kivételesen azt javaslom, jelöljünk be mindent, amit értünk. A Wikipédia biztos, hogy magyarul dob találatot (pontosabban a macOS > Rendszerbeállításokban megadott nyelv szerint, de lehet váltani). A Wikipédiának számos klónja van, ez az "eredeti" Wiki. A Wikiben nincs mindenről szócikk, szócikket bárki írhat, de a szócikkeket ellenőrzik, a hülyeségeket kiszórják. Általában a nem kényes – nem napi politika, stb... – címszavak erősen megbízhatóak, azok különösen, amelyek bőségesen lábjegyzetezettek. A többi Szótárban elérhető eszközért feleljen a kiadója. Azért, mert a neten van, nem biztos hogy igaz, a kíváncsiság és a kétkedés visz előre és hátra.
Angolul beszélve, olvasva érdemes az összes angol szótárat bekapcsolni. Miért? Mert lesz olyan, ami az "apple" kérdésre az "apple" (plusz kiejtés) választ adja – ez ugye nagyon nem visz előre, ha nem tudjuk, mit is jelent az "apple" és ezért kaptuk elő a Szótárat? Ha valamelyik forrás rendszeresen olyan, mint a MSFT help-deskje⁴ (bár a Facebooké lenyomja azt is), akkor dobjuk ki a használt szótárak közül.

Szótárazás haladó szinten
Bármelyik alkalmazásban találkozunk egy szóval, ami vagy külföldiül van, vagy nem ismerős, akkor jelöljük ki a szót – duplán rákattintva gyorsabb a kijelölés. A ctrl-klikkel vagy másképp előhívott felugró menüben a "... defíniálása" (Lookup) parancsra megjelenik a Szótár találata a kérdezett szóra.

Négy betűs angol szavak meg a magyar csillagozás Ha olyan is használja a Macet, akinél szeretnénk elkerülni, hogy itt találja meg a "hófúvás" vagy bármi más jelentését, akkor a Rendszerbeállítások > Képernyőidő > Tartalom és adatvédelem alatt tudjuk bekapcsolni a Mac védő mechanizmusát. (Hogy én ezt nem itt kerestem volna magamtól, az is biztos.)


¹ Arthur C. Clarke 2001. Űrodisszea regényének és az abból készült, Stanley Kubrick rendezte, talán még híresebb film egyik kulcs mondata: „Istenem, tele van csillagokkal!” A regényben kulcs szerepe van a mostanában szerte szét található "monolit"-nak nevezett téglatesteknek.
² "Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik." (Széchenyi István, aki nagyon gazdagként egy éves jövedelmét adta az Akadémia megalapítására, máig követetlen példát mutatva.)
³ Annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz- tartja a mondás.
⁴ A Microsoft segélyvonala annyira híres-hírhedt volt arról, hogy semmi értelmes tanácsot sem tudott adni, hogy elmémesedett, fogalommá vált. Manapság a Facebook hirdetők, letiltottak, panaszosok részesülnek hasonlóban.

De mi volt az iPad előtt?

1.
Elisha Gray egy forró júliusi éjszakán merészet álmodott, másnap befáradt a szabadalmi hivatalba (USA) és bejegyzett - egy később el is fogadott - szabadalmat "elektromos tollal működő kézírás-felismerő rendszerre", angol-görögül: "teleautograph"-ra. Az úr 1888. évét írtuk. A beterjesztett szabadalom szerint így küldenének és fogadnának üzenetet az e célra szolgáló hivatalok.

2.
A megvalósulásig sok víz lefolyt az összes folyón, az első működő kézírás-felismerő eszközt a RAND Corporation mutatta be 1964-ben. "A RAND tablet az első digitális grafikus eszköz, ráadásul igen kedvező árú. A fejlesztést a Kiemelt Fejlesztési Ügyek Ügynöksége (Advanced Research Projects Agency) kezdeményezte és szponzorálta. Az első alkalmazás ötletek között szerepelt térkép megjelenítés és az ember-gép együttműködés elmélyítése" - szólt a RAND közleménye. A tábla 25x25 centis volt, normál kézírást ismert fel.

3.

Stanley Kubrick 2001. Űrodisszeia. (A rajongók amúgy is tudják, hogy a filmbeli Discovery űrrepülő számítógépét HAL-nak nevezték. A filmhez kapcsolódó egyik városi legenda szerint azért, mert minden betűje eggyel előbb van az abc-ben, mint az IBM-é. Az Apple az évezred-fordulón nyúlt vissza a klasszikus Kubrick műhöz. Erős pánik szag terjengett, hogy az IBM és Windows gépek összeomlanak, mert a programozás során csak az évszám utolsó két számjegyét használták - így például egy időtartam számolása 2000. január hatodikán fura eredményt adna. Az Almalap címlapja is ezen lovagolt volt.)

4.
Az ezerkilenszáz-nyolcvanas évek lázas útkereséssel teltek, a Pencept, a Communication Intelligence Corporation, a Wang Laboratories állt elő különféle megoldásokkal - sikerüket máig tartó ismertségük jelzi - rendre elbuktak. Az Apple 1987-ben mutatta be a Knowledge Navigatort (Tudás Iránytű - imádja a Gonosz Almalap a honosítást!). A hordozható gépnyi eszköz hangfelismeréssel bírt, illetve beszéddel válaszolt.

5.
Az Apple igazából 1993-ban dobta be kalapját a tablet-arénába. Ne felejtsük el megjegyezni, az Almalap nyomtatott élete során tukmálta a zsebész elnevezést az eszközre és kategóriára - sikertelenül (újabb kísérlet). A Newton névre keresztelt eszköz kézírás-felismeréséről lett ismert. Számos logisztikai cég használta áruterítés menedzselésre, de volt orvosi-kórházi megoldás is a Newtonra. Az eszköz ennek ellenére sikertelen volt - a kézírás felismerés döcögött, az aksi nagyon keveset bírt, önálló eszköznek - menedzserkalkulátor, aki emlékszik e szép kifejezésre - nagy volt, számítógépnek meg kicsi. Így az Apple 1997-ben beszüntette a Newton forgalmazását. A Newton amúgy a család név volt, az eszközt hivatalosan MessagePad-nek nevezték (volt sorszámtalan, 100, 110, 120, 130, 2000 és 2100-as verzió), illetve készült egy iskolai számítógép is, ami kemény gumiba ágyazott 480x320-as kijelzőt, 76 billentyűs adatbevitelt jelentett - eMate néven keresd a gépet, ha érdekel.
A Newton rajongók viszont nem mondtak le az eszköz használatáról, még itthon is akadt egy tucat olyan felhasználó, aki a mai napig(!) Newtont használ. (Amikor Steve Wozniak Magyarországon járt, egy Newtont is alá kellett írnia - bár köze sok nem volt hozzá.)

6.
A Newton sikertelenségéhez hozzájárult a Palm cég is, amely hasonló eszközöket - PDA, personal digital assistant (digitális személyi asszisztens) - fejlesztett, gyártott és forgalmazott. Hazai szépsége e versenynek, hogy az Apple nagyker cég volt a Palm forgalmazója is. A gépnek saját oprendszere volt, a Palm OS. A Microsoft is megfordult ebben az időben a piacon, ám az általa kínált Windows 3.1x tablet változata nem hagyott maradandó emléket maga után. Bár sokak figyelmét a tabletre irányította, még sem lett az áttörés napja az, amikor a 2001-es Comdex kiállításon Bill Gates Windows XP-t futtató tableten mutatta be, mire képes az az Autodesk CAD-del vagy a Groove-val (kora Facebookja). "Hiszem, hogy öt év múlva (Almalap: 2006) ez lesz a legnépszerűbb PC" - mondta Gates. Tévedett.


7.
"Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egy üveg-kijelző, egy több érintős kijelző. Elmondtam a fiúknál a cégnél. És hat hónap múlva hívtak, hogy megmutassák: megvalósították. Istenem, micsoda telefont tudunk ezzel készíteni!" - ezek a mondatok Jobs száját hagyták el 2010-es All Things Digital konferencián. Ismerve Jobs és az igazság közt feszülő torzító tükröt, ne vegyünk mérget a fenti történet szó szerinti megtörténtére - annyi azonban bizonyos, hogy a 2007-ben bemutatott iPhone jött, látott és képére formálta az okos-telefon piacot.

8.
Utólag mindenki számára logikus lépés volt az iPad bemutatása. A fenti beszélgetés idejére már két millió darabot adtak el a majd 25 centi átmérőjű eszközből. Amelyről egy Elisha Gray már 1888-ban álmodott.

(Nicholas Kolakowski 54 678 karakteres írásának vágott/fordított változata).