Időutazó Almalap: 2005. január

Eltelt húsz év, ideje felidézni, miről írtunk anno a nyomtatott Almalap (Macintosh Magazin).

• Mac mini Mit is tudott? PowerPC G4 @1,25GHz, ATI Radeon 9200, 32 MB DDR, 40GB-os Ultra ATA, „Combo”, két USB 2.0, 10/100Base-T Ethernet és 56 kb/s V.92 modem. Beszerelőhely 802.11g és Bluetooth modulhoz. Ár: 110/139eFt + áfa.
• iPod shuffle Mi az az iPod? Mi az a shuffle? Ó, te 2000 után születtél!
• Pages bemutató A Pages alapvetően jól használható program, felépítése azok számára kézenfekvő, akik nem használnak nagy programokat – Adobe, Quark, Macromedia ... –, inkább Office beállítottságúak.
• iLife 05 Az iLife '05 programcsomag az iPhoto, az iMovie, az iDVD, a GarageBand és az iTunes program legfrissebb változatát foglalja magában.
• Final Cut Express HD Függetlenül attól, hogy a tartalom DV vagy HDV formátumú, az FCE HD program RT Extreme motorja lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy renderelés nélkül, azonnal megtekinthessék az effekteket, szűrőket, áttűnéseket és a multi-stream kompozitokat.
• TextWrangler 2.0 A TextWrangler most ingyenes. Vajon ez most egy visszatérés a régi BBEdit/BBEdit Lite szép napjaihoz?
• Könyvíró az iPhotoról Nézzék meg a Ken Burns hatásválasztékot, hogy lássák a pásztázás, vagy a közelítés lehetőségeit, avagy készítsék el maguk a Ken Burns mozgásokat.
• MacWorld 2005, SF A közel kétórás előadásban Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója a következő Mac OS X Tiger fejlesztésről csak körvonalakban beszélt.
• iWorks - Gates bánatos? Vegyenek száztízezer forintért Mac minit az Apple-től, költsenek még 75 dollárt (15 ezer forintot) a szükséges memóriára (512 MB) és 19 ezret az iWork csomagra, és már ki is iktathatják a PC-jüket a forgalomból.
• Xserve és Xsan Az Apple Xsan fájlrendszere és az Xserve RAID háttértár-rendszer együtt erőteljes, de egyszerűen irányítható SAN megoldást kínál a nagyvállalati ügyfelek számára, meglepően alacsony költségek mellett.
• XML, XSL, CSS, HTML Az XML-t önállóan megtanulni egy kicsit olyan lehet, mint latinul tanulni.
• Gates és az iPod Az Apple úgy végzi a dolgait, ahogyan azokat szokta. Az Apple hardver és az Apple áruház egy jól működő üzlet. Mi amolyan Windowsosan végezzük a dolgainkat. Olyan termékekkel állunk elő, mint például a Creative Zen Micro, amely a mostani szezon nagy sikere volt.
• Hírek össze-vissza
• DTP-s hírek

Egy admin nem admin avagy #FB #2FA #CodeGenerator

Az elmúlt héten a Facebook újra emlékeztett, hogy egy admin nem admin – ez a bejegyzés erről fog szólni.

Három eszközömön is használom az FB-t: Macen Safari alól és iPaden és iPhone-on alkalmazásként. Mivel néha-néha hirdetek – mint Macademia –, ezért az FB rákényszerített a két lépcsős autentikáció használatára. Én korábban és azóta is utálom a két lépcsős autentikációt. Én úgy gondolom, hogy igenis bűnhődjön meg az, akinek '1234' a jelszava (azaz könnyen kitalálható). És büntessék vagyonuk többszörösére azokat a cégeket, akiktől "kiszivárog" pár száz millió felhasználó jelszava. Mindennek ára van. De mivel az FB erősebb, lett két lépcsős autentikációm.

Egyedi pechem, de sok ezren osztoznak sorsomban, akiknek nem elérhető az FB-n a CodeGenerator. A két lépcső másodikaként ez generálna kódot, amit baromi gyorsan meg kell adni. Azaz, ha nincs CodeGenerator, akkor nem tudsz belépni/visszalépni. Persze ekkor lehetne kérni az FB-t, hogy küldjön SMS-t, vagy adott emailre küldje a második lépcsős kódot – de nekem ilyen lehetőséget nem kínált az FB sem a Macen, sem az iPaden, sem az iPhone-on. Ami addig nem volt gond, amíg nem kellett belépni.

De az FB a Macen egy nap kidobott
És nem volt visszaút. Igen, mindent és még annál is többet megpróbáltam én, a kollégáim és FB hozzáértők az iPaden (pár órával a Mac után az is kidobott és nem engedett vissza) és az iPhone-on – eredménytelenül. Ekkor gondolkodtam el, mit fogok elveszíteni, ha az utolsó eszközön is kidob az FB? Mihez nem lesz hozzáférésem?

Oké, a feltöltött képeim, szövegeim mennek a lecsóba. Kár, de nem pótolhatatlan. Nem pótolhatatlan, mert az FB nem a képek tárolásának a helye. Azért nem, mert az első percben, amikor elkezded használni az FB-t, lemondasz minden feltöltött dolgod jogáról a FB javára. Igen, le. Ezért szélesen röhögök, amikor kétévente végigsöpör az FB-n a szétmásolt bejegyzés, amiben eltiltják a képek, videók... használatától az FB-t. Barátaim, próbáltál már az OTP-nek mailt küldeni, hogy nem fogadod el a kamatát, kondícióit? És? Még jobban elkanyarodva, a jogok az FB-é, és nem másé. FB-ről képet felhasználni az FB meglopása – de kanyar vissza.

Szóval a saját képeim, videóim, amelyeket megosztottam az FB-vel, megtalálhatók a merevlemezemen, SSD-n, és persze a Time Machine mentésemben is.

Ami nincs meg lokálisan, az a létrehozott FB Oldalak és Csoportok adminsága. De. Bölcs előrelátásból, tapasztalatból, megfogadva az útmutatásokat, tanácsokat, minden csoportban és oldalon van másik admin, nem is egy. Egy olyan admint is létrehoztam, amit semmire, de igazán semmire sem használok – igen, kellett hozzá egy FB account, amit – ugye –, az FB szerint csak valós személy hozhat létre, és mindenki csak egyet, de amíg ennyire minősíthetlenül rossz az FB szoftvere és helpdeskje, addig ez lesz. Szóval leellenőriztem, hogy a tartalék, mentő FB account működik-e. Igen, zöld pipa. Biztos, ami biztos, még pár személynek adtam admin jogot, vázolva a helyzetet.

Egy admin nem admin
Ismét kikanyar. Mindenhol legyen két adminod. Az egyiket bármiért elveszíted, van egy másik. Macen is legyen! Ha nincs, most hozz létre egyet!

Amit még elveszítettem volna, az az FB és más alkalmazások kapcsolata. Egyrészt (ha olyan hülye lettem volna, azaz megbíznék az FB-ben), akkor sok oldalra a Belépés FB-vel-t használtam volna, azaz az FB login-jelszóval léptem volna be. Ha nincs FB, akkor ezek a belépések is mennek a kukába.

A másik FB és alkalmazás kapcsolat, amit buktam volna – átmenetileg –, számos automatizmus, amelyek az FB oldalaimmal, a rám bízott oldalakkal, csoportokkal kapcsolatos automatizmusokat kezelik: IFTTT és Zapier rutinok. Ezeket is lehet pótolni, áttenni az új FB accountra.

Vissza a CodeGeneratorhoz! Miután egy tucat kolléga és ismerős próbálkozott a megoldás megtalálásával – hogyan használjuk a nem létező CodeGenerátort –, Berényi Konrád nyert (forgatta a legügyesebben a Google-t).

Szerencsém volt, mert az iPhone-on még be tudtam lépni az FB-ra. A "házikó" nézetben a keresőbe beírva a Code Generatort az első kapott találat a nyerő. Elindul az az átkozott Code Generator.

AMAMA

Erre a névre hallgat mostanában az Apple-Microsoft–Alphabet (Google)–Meta (FB)–Amazon csoport. Az Apple (Mac, iPod és iPhone), a Microsoft (Windows, Office), a Google (kereső, Ad, analytics) és az Amazon (egy kattintásos vásárlás) le tett jelentős dolgot az asztalra, oké: a netre, gépre – a Google kereső, analitika nélkül sem lenne nagyon élet a neten. A FB a legsikeresebb barát-nyilvántartó alkalmazás, de ez minden. A négyek szoftverei sem hibátlanok, de annyi hiba és bug, mint az FB-ben, egyikben sincs. Az FB helpdeskje leginkább a helpdesk karikatúrája. Jobs, Gates, de még Bezos is "látnok", a Google-fiúk (fiúk?) meg nem tetszelegnek olyan szerepben, ami nem áll jól nekik. Zuckerberg? Who is the fuck is Zuckerberg?

Eve Jobs

A divat- és szépségvilág szereti az új arcot – ismerős névvel, így szinte meglepő, hogy csak most veszik észre Eve Jobst (@evecjobs), az Apple néhai alapítójának, Steve Jobsnak legfiatalabb lányát. A 22 éves nő a "Glossier Holiday" kampányának egyik arca. Saját készítésű portrék sorozatában borospohárral, arany ékszerekkel, buborékokkal, szem alatti maszkkal és természetesen egy tubus Glossier szájfénnyel pózol a fürdőkádban (ezen a képen).

Számos hozzászólás között találjuk Jennifer K. Gates kommentjét is. Igen, ő Bill és Melinda lánya, aki Jenniferrel egy főiskolára járt, és közös szenvedélyük a díjlovaglás és -ugratás – erről jó néhány korábbi Instás képük tanuskodik. Díjugratás szenvedélyében osztozik Jessica Springsteennek (Bruce lánya), Georgina Bloomberggel (Michael lánya) és Mary-Kate Olsen. Ennyit a világról 2020-ban.

Az alma haragosai – képrejtvény

Az alma sokakat bosszantott fel – az újszülöttnek minden vicc új, ha valaki már látta volna. Velem pár hete jött szembe az FB-n, ahol hosszas találgatás ment, ki kicsoda a képen. My name is sorry, de a Google-lel sem sikerült ráakadnom a rajzolóra, persze mindenki más lehet nálam ügyesebb.

Még egyszer: ez nem az Alma-rajongó klub, az asztalnál azok ülnek, akiket az alma felbosszantott. Némi habozás után úgy döntöttem, nincs megfejtés, mindenki találgasson kedvére, kik miért ülnek az asztal körül.

Merre halad a világ?

A világ továbbra is a Nap körül kering. A következő gondolatfoszlányok hatnak e blog bejegyzéseire.

• Tim Cook egyre gyakrabban beszél a személyes adatok védelmének szükségességéről. Legutóbb az arcfelismerő és azonosító technológiák kormányzati (szövetségi szintű) szabályozásának szükégességről értekezett. Szerinte a tech cégek önszabályozása nem működőképes.
• A Microsoft egyik vezetője szintén szövetségi szabályozást tartana megfelelőnek a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Indoka – nem meglepő módon – a cégek önszabályozása erre nem megoldás.
• Az IT óriások (Apple, Amazon, Google, Microsoft, Facebook, Netflix, Baidu, Alibaba, Tencent) multivállalatok, amelyik ügyesen használják ki, hogy számos országban vannak jelen akár adózási, akár jogi szempontból. Amíg nincs Föld szintű jogszabályozás, addig ezek a cégek megfoghatatlanok.
• A cégeket a proft szerzés hajt. A gazdagodni vágyás hajtja a részvényest, aki rákényszeríti minél nagyobb profitra a cégeket. A II. Világháborút követően a cégek valódi felelősség-vállalása (CSR* – corporate social responsibility) eltűnt a profit maximalizálással.
• Amerikai szokás(?), hogy az, akinek az átlagon felül jut, az valamilyen – neki tetsző – formában visszajuttatja a társadalomnak: Guggenheim Múzeum(ok), Carnegie Hall, Bill & Melinda Gates Foundation, Laurene Powell…
• Elizabeth Warren (demokrata, Massachusetts) szenátornő törvény-javaslat tervezetében a világvállalatokat (adott árbevétel felettieket) olyan adóval súlytaná, amelynek bevételét az adatvédelem és vidéke terület ellenőrzésére, fejlesztésére fordítanák.
• Az EU „púposkodása“ után az Apple 14,3 milliárd euró adót fizetett be az ír költségvetésbe. Pedig az írek és az Apple együtt(!) küzdött ennek elkerüléséért.
• Az USA nemrég eseti kedvezményes adót ajánlott a milliárdos összegeket külföldön parkoltató cégeknek, ha azokat hazaviszik és otthon befektetik.
• „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka“ – írta Lenin, bár ő akkor még nem pont a világcégekre gondolt.

* CSR ügyben ajánlom a téma hazai evangelistáját, Lakatos Zsófit

Jobs öröksége

Az Atlantic Media százhatvan éve alatt az "az amerikai elnöki ciklusokkal, az amerikai kormányzattal és az amerikai szellemiséggel" itatódott át. Az alap ugyan nem változik, ám napi friss tartalommal bővül a szájt, ezt jelentette be Jeffrey Goldberg főszerkesztő. A pénzt Laurene Powell Jobs biztosítja, Steve Jobs felesége. Powell az Atlantic új többségi tulajdonosa. Az Atlantic tíz munkatársat vesz, vett fel, saját Fehér-házi, pentagonos, külügyi, hírszerzési, bevándorlási és politikai tudósítója lesz a lapnak.

A hírt Michael Calderone írta meg a Morning Media-ban, amit a Politico szemlézett. Az ottani íratlan szabályoknak megfelelően a hír és a kommentár külön választódott: "Ahogy Melinda Gates, úgy Steve Jobs özvegye is jó célra költi férje vagyonát. De ez nem fenntartható üzleti modell."

Merre tovább, Apple?

Saját informatika-történeti felosztásunk szerint volt az IBM kompatibilis pécé fémjelezte hardver korszak, amit a Microsoft Windowsé-Office-é követet. Majd jött a Google kereső net-uralma, amit váltott a Facebookkal nevesíthető közösségi korszak. Az Apple végig jelen volt – sokszor az irányt és utat mutatva, de bezárkózós elve okán egyik korszaknak sem lett névadója. Lesz-e változás? Már ha kell ezen változtatni?

Utolsó(?) WWDC előtti gondolatom a fenti kérdésekre keresi a választ. A bezárkózás Steve Jobs tapasztalatából következett – Bill Gates, ugye, megszegte a megállapodást a Windows megírásával (nem igaz), a Google ellen meg atomterror nukleáris énnemtudom milyen háborút akart indítani az Apple zsenije (nem lett volna jogos).
Az utód, Tim Cook, viszont minden, csak nem zseni. Ő a zsenik mögött rendre felbukkanó szürke háttérember, aki rendet vág a zseni okozta káoszban. Aki figyel arra, hogy legyen papír meg ceruza, ha ötlet kell leskiccelni. Aki képes földrészeket átívelő gyártási folyamatokat koordinálni, az adatokat fejből is tudva.
Tim Cook alatt az Apple a vezető fejlesztőből egy lett a sok cég között. Az iPhone bevételei hátán viszik a céget. Az egyetlen újdonság a Watch – kár is beszélni róla. Az iPhone megújítása sem nagyon sikerül, a gyorsabb proci meg nagyobb kijelző nem vág hanyatt. Az ujjlenyomat azonosító sem brutális újítás.

De kell-e az Apple-nek innovátornak, number one-nak lennie?
Én úgy gondolom, hogy amíg szikla-szilárdan zárt ökoszisztémát épít, kellene. Ha nem lesz az, elveszti a rajongókat, a feláras státusz-szimbólum eszközök előbb elvesztik státusz-szimbólum jellegüket, majd a felár képességüket. Ahogy ez történik az iPhone-nal. Ma már nem sikk iPhone-t használni.
Viszont Tim Cook lehet az (vagy utódja), aki nyit az alig áthatolható ökoszisztémán. Kellene, mert ma már nem a vas, nem s szoftver fontos, hanem – momentán a közösség. Ami lassan egy okos izzón vagy egy kerti locsoló rendszeren át is elérhető.
Volt valaha egy .Mac, talán páran emlékeztek rá. Lehetett saját és közösségi webhelyet létrehozni, volt fórum – minden, ami akkor még közösségi szinten sem volt, vagy alig. Volt iWeb. Aztán az Apple gondosan dobta ezt a vonalat.
Az iMessage, vagy hívják bárhogy, nem üti ki az Instát (FB) vagy vmelyik még trendibb közösségi appot. Ráadásul a közösségi tér szoftverek lassan túl vannak a csúcspontjukon. Valahol már álmodnak annak a cégnek a leendő alapítói, amely nevet ad nálam a Facebook utáni korszaknak, amelynek persze a nevét sem tudom még.
Az Apple megérdemelné, hogy egy korszak névadójává legyen. És lehetne az első, aki nem születése után lesz azzá. Ehhez persze zseni is kellene. Vagy egy-két jó felvásárlás.

Tévé, mobil, IBM 360 és Microsoft

A héten annyi minden történt, mi most mégis visszanézünk a múltba.

1927. április 7.
Herbert Hoover kereskedelmi miniszter (a későbbi 31. elnök) hangját és képét továbbította ezen a napon az AT&T az amerikai fővárosból New Yorkba. Ez volt az első televízió adás. "Ma, ebben a pillanatban, a történelemben először és elsőként továbbítunk képet és hangot. Az emberi géniusz ma lebontotta a távolságot, és ennek hatása fel sem fogható" - mondta a miniszter.

1964. április 7.
Az IBM bemutatta a System 360-t, a számítástechnika egyik ikonjává lett nagy-teljesítményűgépét. Az IBM vezérigazgatója, Thomas J. Watson Jr. ekkor nyilatkozta: "1960-ban nyolc számítógépet kínáltunk, meg egy kilencediket, egy régi vákuum-csöves masinát. Ezek a gépek mind egyediek, egyedi architektúra, egyedi nyomtatással, egyedi lemezmeghajtó, egyedi szoftver. Ha a használó nagyobbra akart volna váltani, akkor... A mostani gépet azért nevezzük System/360-nak, mert teljes körben [360 fok] lefedi az összes vevő összes felmerülő igényét az összes iparágban."

Wikipedia, CC BY-SA 3.0 de

1973. április 3.
Martin Cooper kezébe vette(!) a Motorola DynaTAC telefonját, és felhívta főnökét. A készülék, ahogy a képen is látható, 22 centi magas, 12 centi vastag volt, 1,14 kilós és húsz percet bírta az aksija. Ez utóbbi Cooper egyik bon mot-ja szerint nem volt gond, ilyen hosszan már leszakadt a karja a készülék tartásában.
Rudy Kroloppnak, a készülék vezető tervezőjének is emlékezetessé lett reakciója, amikor Martin 72 decemberében felhívta (még vonalason, persze) azzal, hogy "Készítsünk egy hordozható telefont!". Rudy visszakérdezett: "Mi a fülem az a mobil-telefon?"

1975. április 4.
Bill Gates és Paul Allen Albuquerque-ben megalapította a Microsoftot. Első megrendelőjük az új-mexikói MITS volt, a feladat a MITS gyártotta Altair 8800 PC-hez irandó BASIC nyelvű program-fejlesztő rendszer.
Gates: "Amikor az első szerződésünket írtuk alá a MITS-cel, akkor úgy hivatkoztunk magunkra, mint 'Paul Allen és Bill Gates, akik Micro-Soft néven végzik tevékenységüket'. Fogalmam sincs, hogy miért tettük bele egy kötőjelet és írtuk nagy S-sel. A forráskód első sorában pedig ez szerepelt: 'Micro-Soft BASIC: Bill Gates wrote a lot of stuff; Paul Allen wrote some other stuff.'"
Allen: Bostonba vissza felé utazva számos név felmerült, de komolyan egyik ötletet sem mérlegeltük.
Gates: Olyanok jutottak eszünkbe, mint Outcorporated Inc.(orporated) vagy Unlimited Ltd. (Ltd=limited), de csak vicceltünk, érted?
(Korlátlan Felelősségű kft. vagy Kivéti Társaság Bt. – hozzá nem értő jogászként jelzem, a vicces nevű kft esetén a magyar törvény valóban korlátlanná tenné a felelősséget, ennyit a játék-a-szavakkal.)
Forrás: Fortune interjú, 1995

1994. április 4.

Marc Andreessen és Jim Clark megalapította a Mosaic Communications Corporationt. A vállalkozás böngészője volt az első, amit a netjárók meghatározó többsége használt. Ez volt Netscape. Amit a Microsoft az oprendszerébe integrált Explorerrel lenyomott, bár a menet közben Netscape Communicationsre átnevezett cég megnyerte a pert a Microsoft ellen monopolizmus miatt. Ám addigra a Netscape-nek már csak romja volt. A Netscape nevéhez még egy IT eseményt kötnek, amelyről nem tehet. Az 1995. augusztus 9-i részvénykibocsátása lett a Dot-Com lufi indulónapja.

Nézzünk a múltba, ha ma már a fű sem nő!

Amikor az általa alapított cégtől kirúgott Steve Jobst a részvényesek visszahívták az Apple élére 1998-ban, Jobsnak rövid idő alatt számos döntést kellett meghoznia. Egy interjúban elmondta, az volt a fontos, hogy a döntések mihamarabb megszülessenek, és csak remélte, hogy a többségük jó döntésnek bizonyul. (Az interjú adásakor még szerény volt...)
De sok jó döntést hozott. Ezek egyike volt a termékek számának visszanyesése, de inkább brutális megritkítása. A visszatérésének egyik meghatározó terméke az iMac lett. Bár az akkor bemutatott iMac csak a nevében hasonlít a maihoz, a név megőrzése nem véletlen.

Az első iMac 18 kilogramm volt, tényleg férfi kellett a megemeléséhez. Hogy mi volt ilyen irgalmatlan nehéz az iMacben? A kijelző, ami akkor még képcsöves volt. Nem csak nehéz, de méretes is volt emiatt az iMac. A boltokban ma kapható 27 inches gép majdhogynem fele annyi súlyú (9,5kg), mint az első 15" iMac volt.

-878 > +414
Az iMac sikere visszarántotta a csőd széléről az Apple-t - és itt is megírjuk, a Micorsoft és Bill Gates is pénzügyileg támogatta az Apple-t, hogy az ne süllyedjen el. A Jobs visszatérése előtti évben (1997) az Apple 878 millió dollár veszteséget termelt. 1998-ban 414 millió nyereséget. Az eredményt Jobs az egyik fejlesztői konferencián jelentette be - az elhíresült módon. Miután vagy egy órát eltöltött az amúgy is fanatikus publikum új termékekkel és szolgáltatásokkal való ámításával, megjegyezte, hogy lenne még valami. "Az Apple nyereséges" - érdemes megkeresni és visszanézni a videót, az amúgyis extázisban levő terem a menybe megy. Jobs ott és akkor csodát tett a cégével.

100, ami 51 és ötvenmillió
Pár helyen azt lehetett olvasni, hogy az 5k-s iMac volt a századik iMac az iMacek sorában. Nos, szerintünk meg nem, bármilyen jól is hangozzék. A MacTracker szerint, amely majdnem olyan autentikus, mintha magát az Apple-t kérdeznénk - csak ellentétben az Apple-lel, válaszol is -, nos, a MacTracker szerint eddig 51 iMacet jelentett be az Apple.

2004-ig több, mint nyolcmillió iMacet adott el az Apple. Jobbra az öt színben megjelent második sorozat látható. A reklám arra buzdított, hogy "gyűjtsd be mind az ötöt!" Az akkori viszonteladók viszont riadt szemmel nézték egymást, hogy is lesz ez ezután? Eddig a gépvásárlás memóriáról, processzorról és megaherzcekről szólt és nem arról, hogy eper vagy málna színűt szeretnék. Az Apple-nek lett igaza, hamarosan a szín ugyanolyan fontossá lett, mint a belső.
Mivel pontos adatokat csak az Apple ismer, így csak becsülni lehet, hogy eddig nagyjából ötven millió iMacet adtak el.

"Jobb világot hátrahagyni, mint amilyet kaptunk"

A címben Tim Cook hitvallását olvastad, az Apple vezetője határozottan kiáll társadalmi célokért. Elődje, Steve Jobs nyilvánosan csak nagyon kevés esetben tette ezt meg, felesége már Jobs életében is rengeteg pénzt adományozott általuk hasznosnak vélt kezdeményezéseknek, erről nem rég írtunk. De visszatérve Cookhoz, az Apple szeptemberben jelentős összeget utalt a Vöröskeresztnek. Sőt! Az Apple dolgozóihoz írt levelében megígérte, hogy bármely munkatárs által a Vöröskeresztnek utalt összeg dupláját is eljuttatja a nemzetközi segélyszervezethez - így mutatva példát és ösztönzést a jó példát.

Az Apple nem csak így, pénzzel akar segíteni a világ jobbá tételében. Az Apple Store-okat - nyilatkozta Angela Ahrendts, a kiskereskedelemért felelős alelnök - egyfajta közösségi térré kívánják formálni, ahol például nőket és etnikai csoportokat tanítanának programozni.
Nem az Apple az egyetlen, amely rengeteg pénzének egy részét az emberiség jobbítására szánja. Jellemző az amerikai mágnásokra, vállalkozókra, hogy életük egy pontján a felhalmozott vagyon tekintélyes részét általuk támogatandó célokra fordítják. Elég Andrew Carnegie nevét említeni, aki száz évvel ezelőtt tett sokat a közösségért. Talán többen ismerik Bill Gates nevét, aki vagyona 90 százalékát fordítja az éhezés, a malária és más, jellemzően Afrikát sújtó bajok leküzdésére. Jobsékról már esett szó, az Apple másik alapítója, Steve Wozniak is rendszeresen támogat társadalmi, közösségi kezdeményezéseket, illetve ingyen tart IT órákat általános- és közép-iskolákban.
A mindenben a mögöttest keresők persze mondhatják az Apple kódtanító kezdeményezésére, hogy szép-szép, de minden szentnek maga felé hajlik a keze, aki az Apple-nél tanul programozni, abból valószínűleg OS X vagy iOS programozó lesz, ami a cégnek jó. Miért nem inkább az amerikai állami általános iskoláknak ad pénzt, amelyek finanszírozása már a kilencedik éve csökken? A válasz egyszerű: az állami feladat és nem egy vagy több cégé.
Tim Cook és Angela Ahrendts azon túl, hogy kemény üzletember, érző szívű vezető is. De ha Tim Cook valóban vallja a "Jobb világot hátrahagyni, mint amilyet kaptunk", akkor megfontolhatná - írja az általunk fordított Lee P. James ennél hatszor hosszabb bejegyzésében - nem csak az Apple Store-ok, hanem az Apple pénzügyeinek átformálását is, hazahozva a külföldön halmozódó pénzt, befizetve az államnak a nyereségadót.
Nevünkben a Gonosz Almalap csak annyit tenne ehhez hozzá: Csak semmi áthallás!

Sculley interjú részlet a Forbes-ból

Oké, ki az a Sculley? John Sculley volt az Apple elnöke, akit Steve Jobs egyik legjobb mondatával vett rá, hogy otthagyja a menő nagy-vállalat Pepsit, ahol alelnök volt, hogy elvállalja az akkor berobbanó Apple vezetését.

"Tényleg életed végéig cukros vizet akarsz árulni? Vagy velünk tartasz és megváltod a világot?"

És ő volt az, aki kirúgta az összeférhetetlen zseni Steve Jobst az általa alapított cégből.

Steve Jobs balra még nem a fekete magasnyakú pulóverében és farmernadrágjában és jobbra John Sculley, az Apple akkori elnöke.

És akkor a Forbes interjú (2015. július) idevágó része:
John Sculley: "... A vállalkozókat gyakran nemes ideák vezérlik, ezt először akkor tapasztaltam meg, amikor Bill Gates-cel és Steve Jobs-szal dolgoztam. Amíg nem léptem be az Apple-höz, nem találkoztam ilyen indíttatással, mert a kólák-háborújából érkeztem, ahol minden arról szólt, hogy üsd-vágd a másikat. Sem Steve Jobs, sem Bill Gates nem beszélt arról, hogy kellene a másikat megtámadni, ők állandóan egy új iparág megalapozásáról vízionáltak."
Forbes: "De Steve Jobs és Bill Gates is igen csak versengő típus."
Sculley: "Bill Gates és Steve Jobs elsődleges hajtóereje a nemes ideáik voltak. A beszélgetéseink során soha nem arról beszéltünk, hogy mennyi pénzt fogunk csinálni. Persze nagy vetélytársak voltak, sokszor vitatkoztak, de ez csak később lett meghatározó - kezdetben mindenképp a nemes szándék volt."
Forbes: "Volt már, hogy beleunt, hogy állandóan Steve Jobsról kérdezik?"
Sculley: "Tudomásul vettem, hogy a világ rajong érte és ő megvalósította pár álmát - óriási sikerrel. Zseni volt. Termékeket és iparágakat alkotott, megváltoztatta a világot. Én egyike vagyok azon keveseknek, akik jól ismerték, amikor még fiatal volt, akkor dolgoztunk együtt."
Forbes: "Ön szerint Steve Jobs azzá a vezetőjévé lett volna az Apple-nek, amivé lett, ha nem hagyja el a céget, hanem ott dolgozik mindvégig?"
Sculley: "Azok az évek a tanulás évei voltak Steve Jobs számára. Brilliáns képességeit soha senki sem kérdőjelezte meg, de akkor hibázott, ahogy a NeXT is elbukott. [A NeXT volt Jobs "átmeneti" cége, amíg az Apple-től távol volt. A cég soha nem volt nyereséges, gyakran táncolt a csőd szélén. Az általa fejlesztett oprendszer viszont a rajzfilm-megújulás technikai alapját adta. Amikor Jobs visszatért az Apple-höz, az Apple felvásárolta a NeXT-et, azaz Jobs visszakapta a befektetett vagyonát. A NeXT-ből azonban nem lett az új Mac OS, az X a FreeBSD. - FG] Természetesen tanult ezekből a hibákból, így amikor a kilencvenes évek végén visszatért az Apple élére, már teljesen más ember volt.
Az általam jól ismert összes üzletember elmondhatná, hogy legtöbbet a hibáiból tanult. Steve-et, mielőtt én beléptem volna, kérték, hogy maradjon ki a Lisa [Lisa csak egy volt és Lisa anyja vs. Lisa apja - FG] fejlesztő-csapatából, mert összeférhetetlen. Ez a kérés a Macintosh fejlesztő-csapattól is elhangzott."

Az innovációs képesség és a cég mérete

Az innovációs képesség és a cég mérete minimum fordítottan arányos. Azaz, minél nagyobb a cég, annál kevésbé innovatív. Amíg a kis méretű cég maga talál ki, fejleszt ki terméket, addig a megnőtt cég felvásárolja az ilyen kis cégeket. Amelyek a nagy cégbe beolvadva már nem találnak ki, nem fejlesztenek ki olyan újdonságot, amit kis cégként megtettek volna.

Microsoft, Aldus, Adobe, Macromedia, Google, Facebook...
Sorba véve informatika életem cégeit, mit látok?
Microsoft. Bill Gates és tárasi, de legfőképp Paul Allen kimaradt az egyetemről, és megírta az MS DOS-t. Elkezdtek nőni, mint cég - tudod, a Microsoft - és megszületett a Windows. Innentől a cég rohamléptekben nőtt, jött még az Office. Aztán annyi. Az Explorert már (cég) erőből nyomták le a Windowst használók torkán. Azóta? Csipkelődve legnagyobb innovációjuknak Ballmert nevezhetnénk meg...
Aldus. 1985-ben mutatta be a PageMaker (Almalap: Búcsú a PageMakertõl) tördelő-programot, mint induló kis vállalkozás. Ahogy nőtt, úgy innováció helyett (szándékosan sarkítok) felvásárolta az Altsyst, amely a FreeHand vektoros rajz program fejlesztője volt. Az Aldust, hogy, hogy nem, szintén felvásárolták. Az Adobe. Ugyan nem kötődik szorosan ehhez a bejegyzéshez, de Paul Brainerd, az egyik alapító az Aldusért nyert vagyonából 1995-ben létrehívta a The Brainerd Foundationt, amelynek célja szülôföldje ökológiai rendszerének megóvása és közösségeinek támogatása. Követendő példa!
Adobe. Az Adobe a PostScript leíró nyelvvel jegyezte be magát az informatika és a nyomdaipar történelmébe. Majd két alkalmazást dobott piacra: az Illustratort (1987) - amúgy a Freehand nagy konkurense és legyőzője - és a máig iparági szabványként működő Photoshopot (1990). Az Adobe kapcsán a PDF megemlítése kötelező. Azóta felvásárolta az Aldust és a Macromediát. Alkalmazásait szépen fejleszti, de hol van az Illustrtatorhoz, Photoshophoz vagy PDF-hez mérhető újítás?
Macromedia. Ha azt mondom Flash, akkor Macromedia. És ez igaz a Dreamweaverre is. Nem is meglepő, hogy az Adobe - az innováció felvásárlásos szakaszához érve - megvette a Macromediát. A Dreamweaver ihletője a Macromedia által felvásárolt HomeSite volt.
Google. Keresőjével jött, látott, tarolt - beleértve az ennek tudására épülő hirdetési rendszert. A Google-Map szintén rendben van. A Google legnagyobb találmánya azonban nem ez, hanem az ezekre - és többi alkalmazására - támaszkodó adatgyűjtés. A Facebookot leszámítva nincs még egy cég, de talán állam sem, amely annyi mindent tudna egy-egy emberről, mint a Google. De a többi? Gmail - nem újdonság, hanem jól megcsinált alkalmazás. Drive? A YouTube már felvásárlásos innováció.
Facebook. Az alapötleten túl semmi. Pontosabban a mindenhova beépíthetőség kínálta adatgyűjtés - lásd Google - igen. Chat? Dislike gomb?

Apple
A két Steve - Jobs és Wozniak - első nagy dobása az Apple számítógép volt. A második a Macintosh - grafikus felület, egér, kuka, legördülő menü. Lehet vitatni, hogy a Xerox feltalálta cuccokat építették be - de a polcon porosodó vagy fiókban elfekvő találmány, fejlesztés, az nem fejlesztés. És az iPod. Igen, volt korábban is merevlemez alapú zenelejátszó, de az iPod - és a mögé felépített háttér - piac-formáló volt. (A zeneipar számára meg maga a végítélet.) Az iPhone annyira nem az első okos telefon volt, hogy magának az Apple-nek is volt korábban egy elhalt próbálkozása: Razr. Az iPadet én személy szerint nem érzem akkora innovációnak, mint az előbbieket, de mindenképp megemlítendőnek tartom.
Az eddig elmondottak alapján az Apple nem passzol a fenti "kis cég innovatív - nagy cég nem az" képletbe. És ennek szerintem egyetlen magyarázata van, mégpedig Steve Jobs és az ő egyedülálló vezetési módszere.

Az Apple Jobs alatt - ahogy céget ne vezessünk!
Ahhoz nem fér kétség, hogy Steve Jobs zseni volt. Ahogy a szó szerinti garázs start-upjuk (persze akkor ezt még nem így hívták) elindult és felfutott, az igazolja állításom - már ha igazolni kellene. Ám amikor az Apple nagy céggé nőtt, akkor ... Jobst kirúgták. Miért? Mert viselkedése, morálja, hozzáállása nem illet az akkori vállalati kultúrába. Az, hogy az Apple a csőd széle előtt visszahívta, fogadta és korlátlan hatalmat adott a kezébe - egyedülálló.
Egy normális nagyvállalatnál bárkinek van egy ötlete, azt tizenegy bizottság véleményezi, csócsálja, elemzik, felmérik, bevonnak, hozzáadnak. Legjobban a következő apró történet mutatja, hogy torzul az információ, ahogy halad a vállalaton belül.
Egy nagy cégnél felmérést készítenek az alkalmazottak hangulatáról. A tíz fős tökmindegy-melyik részlegben az eredmény: "úgy rossz, ahogy van". A részleg vezető azonban ezt kínosnak érzi, ezért a "jellemzően rossz, de vannak pozitív jelek" mondattá alakítja. Az üzemvezető azonban ezt kínosnak érzi (igen, ő is), ezért a "vannak rossz jelenségek, és vannak jó jelenségek" mondatot gépeli le. A gyár vezetője tovább finomít: "noha van pár probléma, de a többség pozitív". Azt, hogy mi hangzik el az adott gyárak vezetőjétől az igazgatósági ülésen, azt mindenki kitalálhatja. És az összes résztvevő - voltak vagy négyen, épp csak picit módosítottak az eléjük kerülő infón.
Ahogy egy fejlesztés során is mindenki egy picit hozzárak vagy elvesz - ennek mértéke nem csak képesség, de pozíció függő is. Legalábbis egy normális nagyvállalatnál.
De az Apple nem volt az Jobs idején. Jobs jött, és simán átverte a saját elgondolását. Ellentmondani nagyon kevesen mertek. Az ügyesebbek arra törekedtek, hogy az ötletüket Jobs kisajátítsa és így, mint saját ötletet, hajtassa végre. Az Apple óriási szerencséje, hogy Jobs látnoknak remek volt. Hogy amikor megálmodta az iBármit, akkor a termék olyan lett, mint az álma, és nem száz embert beleszólt valami teljesen más. Ha az Apple-nek pechje lett volna, és az ötletek rosszak, akkor Jobst ismét kirúgják.
De nézzünk pár legendát! Melyik cégnél történhetne meg, hogy egy lift út során a CEO kérdésére nem a CEO szájízének megfelelő válaszért a lift megállásáig kirúg valakit? Olyan munkaügyi per, sajtó, twitter lenne... az Apple-nél ez meg pozitív töltésű legenda. Melyik cégnél történhetne meg, hogy a CEO, szó szerint, kulccsal bezárja a fejlesztők ajtaját pénteken és csak hétfőn nyitja ki, hogy a hétvégén is dolgozzanak a munkatársai? Szintén lenne per, meg CNN ... a Apple-ről ez meg vidám legenda. Melyik CEO merne a kialakított mozgássérült parkolóba állni nap mint nap (oké, nem Bentley-vel, hanem Mercedesszel)? És miután elkészül erről a századik fénykép, az is vidáman jár körbe a neten. Tovább is van, de szerintem ennyi is elég annak illusztrálására, hogy Jobs és az Apple kapcsolata egyedi és megismételhetetlen volt.

Tim Cook - a tipikus cégvezető
Amíg Jobs tündökölt, Cook elvégezte a legfontosabb feladatot, a gyártás, szállítás maximálisan költséghatékonnyá tételét. Többen tanusítják, hogy az utolsó bigyóról is tudja, hogy ki a beszállító és annak a beszállítói, mikor hova mennyit kell szállítani és így tovább, és így tovább. Cook hibátlan menedzser. De messze nem látnok, írhatnám, hogy anti Jobs szinte mindenben.
Ő, ahogy azt tanítják és az jobsi Apple-ön kívül minden cég működött és működik, értekezletet tart, meghallgatja mások véleményét, ad absurdum, el is fogadja. Kooperál, együttműködik (szóismétlés). És ez automatikusan hozza az innováció halálát - lásd az első részt.
Ha Cook - szvsz, imho - méltó akar lenni az Apple-höz, akkor azt kell tenni, mint a többi nagyra nőtt óriás, egykori "start-up", felvásárlással innoválni. Ehhez pénz van és az Apple-ben még él a Steve jobsi tökéletességre törekvés. Meg lehet venni az Adobe-t, a Wacomot, a Samsungot, a ... bárkit (kis cégünknek is meg van az ára, Mr. Cook!).
De nagynak és innovatívnak lenni - ez csak egy Jobsnak ment. Egyszer.
Megismételhetetlenül.

Híres IT cégek - de honnan származnak az alapítók?

Még az év első felében készült net-használatot vizsgáló tanulmányt a KPCB. A több száz oldalas prezentáció, amely beszámol az eredményekről, jó tíz oldalon át tárgyalja, hogy egyre több Amerikában diplomát szerző tér vissza hazájába, de legalábbis hagyja el az USA-t. A száraz tények nem fakasztanak könnyeket, a szerzők ezért külön táblázatba foglalták össze, hogy a 25 vezető IT vállalkozás alapítói közül kik voltak első vagy második generációs amerikaiak. Azaz, honnan jöttek azok, akik jól menő IT cégeket alapítottak?

Honnan származnak az alapítók?

A piacérték szerint haladva természetesen az Apple az első a listán. Minden Apple-rajongó tudja, hogy Steve Jobst örökbe fogadták, a vér szerinti apja viszont Szíriából származott - egyetemi hallgató volt. A második legnagyobb tőkéjű cég a Google, Szegej Brin neve is utal orosz származására. A harmadik Microsoftot viszont az ízig-vérig amerikai Bill Gates alapította. (A táblázat nem sorolja fel a társalapítókat, így én is kihagytam Steve Wozniakot, az Apple technikai zsenijét, a Google Larry Page-t vagy Paul Allent a Microsofttól.)
A sorban negyedik IBM alapítója második generációs német bevándorló Herman Hollerith volt. Az Oracle jelenlegi főnökének neve, Larry Ellison sokkal ismerősebben cseng, az ő nagyszülei szintén oroszok voltak, mint a Google-ös Briné, az Oracle másik alapítója, Bob Miner viszont iráni nagyszülőket mondhat magénak. A Facebook (6.) alapítói közül a táblázatban a brazil Eduardo Saverint nevesítik. Az Amazon főnöke, Jeff Bezos nagyszülei a közeli Kubában éltek, amíg kicsit északabbra nem költöztek. A kommunikációs Qualcomm (8.) alapítója olasz, Andrew Viterbi.

Andy Grove és az Intel
Nos, az Intel és a Cisco alapítói amerikaiak voltak, de az Intel neve annyira összeforrt a magyar származású Andy Grove-val, hogy külön kiemelték: vezérigazgatóként alkalmazták a cég alapításakor. Semmit nem von le érdemeiből, büszkék vagyunk rá! (Andy Grove angolul álmodik, de magyarul szoroz - Almalap, 2009. nyár) Az eBayt létrehozó Pierre Omidyar-ra francia szülei büszkék. A HP (12.) viszont klasszikus amerikai garázscég, a két névadó: William Hewlett és David Packard.
A következőkben apróbb ugrásokkal a magyar fülnek ismerősebb cégeket említjük. Ilyen a Texas Instrument (15), az idősebb hazai korosztály számológépeinek fő gyártója - az alapítók angol és svéd gyökerűek. A VMware (16.) Svájchoz, a Yahoo! (18.) viszont Tajvanhoz köthető alapítója okán.

BillSonar Számlázó és CRM rendszer [nem fizetett reklám]

Évek óta az Idea Smart számlázó programot használjuk, ennek két oka van. Az egyik szükséges, de nem elégséges: Mac OS X alatt fut, nem kell Parallels Desktopot és Windowst telepíteni. A másik oka az, hogy a program jó, azt és csak azt tudja, amire használni akarjuk, évi 150-200 számla kiállítása. Igen, vannak vágyaink, a fejlesztő-forgalmazó kínál is rá megoldást, de az a kis plusz annyit nekünk nem ért meg. Még egy fél dolog, ami miatt szeretjük az Idea Smartot: egyszerre több cég számlázását is kezelhetem vele.

BillSonar
A fenti számlázót fejlesztő 6DS IDea új szoftvere a BillSonar - hogy a Gonosz Almalapnak is jusson ma valami: számunkra ki nem derült, hogy miért pont BillSonar egy magyar jogszabályoknak megfelelő számlázó alkalmazás neve. Bill az számla, vagy Gates, bár ez utóbbi Macen nem játszik. A szonár meg hanglokátor ... én nem rakom össze, az biztos.
A szoftvert a fejlesztő így dicséri:

• elképesztő dizájn szerkesztés dokumentumonként
• CRM rendszer, azaz ügyfél központú nyilvántartás
• teendők kezelése, partnerekkel és termékekkel összekapcsolva
• teljesen új szemléletű dokumentum böngésző
• kimutatások, bármilyen szempontból
• alap raktárkezelés

A honlapon látható képernyőképek is megmutatják, hogy mire lehet képes a program, akit komolyan érdekel az alkalmazás - tudtunkkal hasonló Maces, magyarul beszélő, magyar jogszabályt ismerő termék nincs a piacon -, az egy hónapon át ingyen kipróbálhatja.

Gondolatból világvállalat

Mivel változatlanul napi két újabb start-up konferenciára kapunk meghívót - egyre rövidebbekre, egyre drágábban. Mivel elhatározásunk, hogy ezeket nem látogatjuk - az okokat korábbi postban leírtam -, nem változott, jöjjön inkább két hasznos infografika.

Nagy cégek sajátos innovációja
Amikor egy vállalkozás elég nagy és tőkeerős, akkor nem biztos, hogy fejlesztő mérnökök keresésével foglalkozik, ha egy adott területen erősíteni akar. Egyszerűbb a megfelelő mérnököket alkalmazó vállalkozást megvásárolni, beolvasztani. Így tesznek az igazán nagyok, az Apple, az Amazon, a Google vagy a Facebook is.
Az ábrán látható IPO (initial public offering) az első nyilvános részvénykibocsátás időpontját jelenti. Az Apple csíkján jelzik Steve Jobs regnálását, szerinte a felvásárlás "innovációs hiba" és Tim Cook időszakát, ez utóbbiban sorjáznak a felvásárlások. A jobb felső sarokban lévő "+" és "-" jelekkel ránagyítva a színes pöttyökre, akár tranzakciónként is megnézhetjük, mikor mit mennyiért vettek meg. A szín jelenti a felvásárolt cég orientációját (grafikon felett a színkód, ami egyben szűrési lehetőség is), az üres karika esetén a felvásárlás összege ismeretlen volt. A körök összeg-méretarányosak, ha a "Cost"-ot választjuk.

Az interaktív infografika megtekintéséhez kattints ide!

Az Amazon feletti jelölés azt az időintervallumot mutatja, amikor Bezos felvásárlással igyekezett új piacokat szerezni az Amazonnak. A Google start-up felvásárlási időszakát is jelölték, ahogy a Yahoo-t átvevő Marissa Mayer "mérnök-fejvadászatát" is. Ez utóbbi jellemezte a Facebookot is első részvénykibocsátását követően.

Gondolatból világvállalat

Mint tudjuk, egy jó ábra sokkal több információt képes átadni egységnyi felületen, mint szöveg, azért pár szó a rákattintásra olvasható méretűvé növő ábráról. Alul látjuk, ahogy zseniális ötletünktől eljutunk a részvénykibocsátásig (IPO, lásd a fent linkelt ábrát is). Az ötletünkre hamar rácuppan a társalapító - Steve-re Steve (na, melyikre melyik?), vagy Billre Paul. Az első pénzeket a család dobja be - kis Volkswagen, család garázsa. Az üzleti angyal a kezdeti tőkebefektető - az összegekről egy pillanatig se gondoljuk, hogy az Amerika, mi meg itt vagyunk, tehát nálunk fele, negyede vagy tizede, ebből a szempontból a Föld világfalu.
A fenti grafika persze nem szentírás, de sorvezetőnek igen alkalmas. Ha a Prezit nézzük, az ő életükben is volt egy Chris Andreson (angel), egy Sunstone Capital (kockázatitőke befektető), majd jött az Accel Partners (14m USD).

"Mindig akad végítélet vágyó"

- mondta Bill Gates a CNBC reggeli üzleti műsorában, amikor az Apple részvények látványos eséséről kérdezték hozzátéve, mennyire vél felfedezni hasonlóságot a Microsoft egykori és az Apple mostani árfolyami mélyrepülése kapcsán. Gates kitérő válaszok után mondta a címben idézettet.
- Miért kezd Tim Cook egyre inkább hasonlítani Steve Ballmerre? - kíváncsiskodott a New York Times újságírója.
- A technológiai cégek vezetőit mindig piszkálják. Állandóan azt kérdezik: 'Mikor mondasz le?' Úgy hiszik, mindenre ez a megoldás. Néha igazuk is van, erre úgy emlékeznek vissza: 'Mi megmondtuk, hogy változtatásra lenne szükség.'"

A Microsoft részvénye a dot.com lufikipukkadásakor esett le, azóta sem mutatott érdemi elmozdulást. Akkoriban mindenki a Microsoft végét jósolta. Azóta is esik-kel a részvény-árfolyam. Csak a bődületes profit ne zavarná a képet.
A tavaly szeptembere óta értékének 40 százalékát elvesztő Apple részvények láttán sokan hozták fel a Microsoft példáját. Ami nem nehéz, ha csak azokat a tényeket vesszük figyelembe, amelyek beilleszkednek a teóriába. Mindkét társaság részvény-árfolyamgörbéje rosszul néz ki. Mindkét cég élén a korábbi látnok vezető helyett nem látnok vezető áll.
Persze a figyelembe nem vett tényeket felidézve már nem ilyen nagy a hasonlóság. Amíg az Apple vezetője volt az iPhone nevesítette okostelefon- és az iPad fémjelezte tablet forradalomnak, addig a Microsoft még a partvonalra is csak mostanában ért oda.
Gatesnek egy dologban igaza van. A techológiai üzletben nem elég, ha csak a legelső vagy. Akkor kell a jövő termékét meglátnod, amikor elődjét még ki sem találták.
- Akad pár nagyon kemény cég - Apple, Google, Microsoft - és számos feltörekvő - Amazon, Facebook, Samsung - jegyezte meg az egész iparág mellett kiállva Gates.

IT mágnások

Akad, akit képről felismerünk. És van, akit nem. Pedig ha véletlenül mellénk ül a fapados Debrecen-Sármellék járaton és nem ismerjük fel, akkor elszalasztunk egy esélyt. Meg amúgy is, kíváncsiak vagyunk mások milliárdjaira. A Reuters jóvoltából jöjjön a TOP15!

1. 
   A legismertebb talán. Ő Bill Gates, a Microsoft társalapítója. Vagyona 61 milliárd dollár (10,3 kerület)*.
2. 
   Az Oracle nagyhangú vezetője, Larry Elisson a második 36 milliárd dollárral (6,1 kerület).
3. 
   és 4. Szerintem őket is mindenki kitalálja - ha fel nem is ismeri, de ketten vannak, így ők csak a Google-fiúk lehetnek. A két alapítónak - Larry Page-nek és Sergej Brinnek egyaránt 18,7 milliárd dollár a becsült vagyona. (3,2 kerület)

5. 
   A tabletet felmutató úr - sajnos - nem Steve Jobs, hanem Jeff Bezos, az Amazon vezetője. Vagyona 18,4 milliárd dollár, alig marad el a Google-ösök mögött. (3,1 kerület)
6. 
   Azaz árulkodó felirat, bár a fiatalember arca is ismerős sokunk számára. Mark Zuckerberg közösségi szoftvere bearanyozza és megátkozza mindennapjainkat. Hullámzó részvényárfolyam mellett a felmérés készítésekor vagyona 17,5 milliárd dollár volt. (3,0 kerület)
7. 
   Őt - szerintünk - kevesen ismerik fel, pedig ma róla szólnak a hírek. Épp visszavásárolja a róla elnevezett, egykor szebb napokat megélt számítógépgyártó vállalkozást. Michael Dell vagyona 15,9 milliárd dollár volt a felvásárlás előtt. (2,7 kerület)
8. 
   Ő Azim Premji. „És az meg ki?" - vágta rá a moderálatlan és Gonosz Almalap. Premji alapítója a Wipro társaságnak, leánykori nevén Western India Oilment Limitednek. Ez az indiai cég IT konzultációból és kiszervezésből (lásd: Számkiszervezett sorozat valamelyik kanálison) nőtt nagyra. Székhelye Bangalore-ban található, 54 országban 140 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Premji vagyona 15,9 milliárd dollár. (2,7 kerület)
9. 
   Az úr nem hisz az Apple-ben, érthető is, mert ő Steve Ballmer, a Microsoft első embere, Bill Gates utóda. Vagyona 15,7 milliárd dollár. (2,6 kerület)
10. 
    Ő sem az Apple-re tett, mielőtt meggazdagodott volna egy sikeres cégalapítással, amelyből akkora vagyona származott, hogy megvehette a Seattle Seahawks (NFL) és a Portland Trail Blazers (NBA) csapatát. Paul Allen a Microsoft társalapítója, 14,2 milliárd dolláros vagyon ura. (2,4 kerület)
11. 
    A híres IT-sek játékában ő is lehetne alanya az egyike a legnehezebb kérdésnek. Blogunk írt már a Baidu-ról, a képen az egyik alapító, a 10,2 milliárd dolláros vagyonú Robin Li. Már nem teker, csak halad. (1,7 kerület)
12. 
    Szomorú, hogy nem a vagyon megteremtője, hanem az egyik örököse látható a képen. Lauren Powell, a háttérbe húzódott, de számos jótékonysági szervezet alapítója, résztvevője, a néhai Steve Jobs felesége, 9 milliárd dollár felett rendelkezik. (1,7 kerület)
13. 
    A SAS - nem az első holdkomp, nem a skandináv légitársaság, hanem - vállalatirányítási rendszer, legalábbis akkor, amikor IT-ről esik szó. Ezt a céget alapította társaival James Goodnight, akinek vagyona 7,3 milliárdra rúg. (1,2 kerület)
14. 
    Az SAP vállalatirányítási rendszer, a vállalatot német urak alapították. Egyikük a képen látható Hasso Plattner, az ő vagyona 7,2 milliárd dollár. (1,2 kerület)
15. 
    És végül még egy férfi a Google galaxisból. Eric Schmidt akkor állt a kereső-óriás élén, amikor száguldott a szekér. 6,9 milliárd dollár a vagyona. (1,2 kerület)

* Kedvenc számítási módszerünk vagyon viszonyításhoz. Egy átlagos Budapest négyzetméter ár legyen háromszázezer forint. Átlagos lakásméret 80 négyzetméter, árban 24mFt. Egy házban legyen átlagosan 30 lakás, a ház ára 720mFt. Ha egy tucat ház alkot egy háztömböt, akkor egy tömb 8,64 milliárd forintba kerül, dollárban ez 39,4 millió. A hetedik kerület durván 150 tömbből áll, ez 5,9 milliárd dollár. Ennek alapján adjuk meg, hogy a vagyon hány budapesti kerületet ér. A számolás persze, hogy nem pontos, de irányt adó.

Apple vs. Samsung

A nyári hírszegénységet oldja fel az Apple és a Samsung pereskedése, hogy a többiről ne is szóljunk, mert lassan az a cég nem is számít, amely nem áll perben legalább száz másikkal. A rengeteg pernek jó része a szabadalmak vélt vagy valós megsértése miatt indul, egy másik nagy csoportot képez a "ki kiről mikor mit koppintott" per.

Jobsi rögeszme
Jobs egyik mániája volt, hogy valaki állandóan másolja az csak és kizárólag önálló ötleteire építő Apple-t. Ha én lettem volna Steve, akkor én is így vélhettem volna, de nem én voltam. Az Apple sikere amúgy a Xerox fejlesztő laborjában tett látogatást követően kezdett szárnyalni, az ott látottak annyira inspirálták Jobst, hogy még az ott dolgozók egy részét is elcsábította. Ő valószínűleg ekkor indította be a másológépet.

Szép angolul: copycat - és ez újabb mosolyhoz vezet. Az OS X verziói ragadozókról kapják neveiket, így amikor ezek másolását vetette az Apple a Windows szemére, a macskát jelentő cat szó remek szójátékot kínált.

A mosolyt az csalhatja ajkunkra, hogy az első fénymásolók terjedése idején a piacon a Xerox elég erős volt, így néha nem is „fénymásoltunk", hanem "xeroxoztunk". De Steve ebben is első lehetett.
Az IBM és a pécé megjelenésével az IBM lett a mumus, aki koppint, de a másológép szinonimája hosszú-hosszú éveken át volt Bill Gates és a Microsoft - legalábbis Steve Jobs szerint. A kilencvenes években nem volt sajtótájékoztató, amikor ne kapott volna a Microsoft vagy az Intel egy-egy oldalvágást. Ez utóbbit még két vidám hirdetéssel is büntette az Apple. (További klasszikus Apple reklámok itt.)

Amíg a Pentium II csigalassúsággal halad, addig a PowerPC száguld. A tesztek szerint a PowerPC processzoros Mac sokkal gyorsabb volt, mint a legjobb Intel procis pécé.

És a PowerPC úgy begyalázta a Pentiumot, hogy az égett, mint a ... - és még ekkor sem volt kósza gondolat sem, hogy az Apple valaha is Intel processzort tenne gépeibe. A hirdetés bemutatása előtt két-három esetben ok nélkül kapott lángra Intel procis gép.

Az állandó méregetés és jobbnak nyilvánítás egyébként még a Fanatikus Almalaphoz hasonlóan elfogultak számára is röhejes volt - és unalmas.

Mobil idők
"Google, elloptad az iPhone-t, Nagybani rablás ez. Utolsó leheletemig, az utolsó penny-ig azon leszek, hogy bosszút álljak. Lenullázom az Androidot, mert az lopott holmi. Termonukleáris háborút indítok" - szól a gyenge magyar fordítás arról, mit gondolt Steve az Androidról és a Google-ről. Angolul sokkal-sokkal szebb: "Google, you fucking ripped off the iPhone, wholesale ripped us off. Grand theft. [I] spend my last dying breath ... every penny ... to right this wrong. I’m going to destroy Android, because it’s a stolen product. I’m willing to go to thermonuclear war on this." Ez nem is kíván kommentárt.
A másik „hunyó" a Samsung, az Apple legnagyobb memória beszállítója. Ahogy már említettem, nem cég az, amelyiknek nincs szabadalmi pere, úgy lassan igaz, hogy nem bíróság az, amely előtt a két cég nem perli egymást. Ám aki perre megy, azt érheti meglepetés is - elég amerikai bírósági sorozatot lehet magyarul is látni (The Good Wife a házi kedvenc).

Nem cool és nem másolt
Az egyik - nevetést kiváltó - bíró határozat arról szólt, hogy a Samsung terméke nem annyira „cool" (dögös, ütős, klassz...), mint a Samsungé az Apple-é. (köszi: Attila). Itt az Apple nyert a Samsung ellenében. A másik pedig arról, hogy a Samsung nem másolta az Apple iPadjét - itt az Apple veszített. A bíróság arra is kötelezte az Apple-t, hogy weblapján (is) közzétegye döntését. Kíváncsian várjuk, hogy a nem „cool"-ságot becsempészi-e az Apple a kötelező anyagba - végül is bírósági határozata van arról is...

Az Apple oprendszerek eladásai utolérték a Windowsokat

Steve Jobs jelleméből adódóan a Mac OS és az iOS is zárt rendszer, hivatalosan alig pár évig lehetett Mac-klónokat gyártani. A Windows, Bill Gates akaratából, nyitott rendszer, hardvergyártók százai telepítik az általuk gyártott vasra az oprendszert. Ezt persze mindenki tudja. Sokunk úgy véli, hogy számszerűségben a Windows telepítések sokszorosan meghaladják az Apple oprendszer telepítések számát. Nos, ez lehet, hogy a múltban így volt, ám a jelen - természetesen kis ... ööö ... értelmezéssel, mást mutat.

A lenti grafikon mutatja, hogy egy Mac OS telepítésre hány Windows telepítés jutott. Vannak évek, amelyekre az Apple nem lehet büszke. Ám az Asymconál dolgozó elemző, Horace Dediu úgy számolta, hogy ma-holnap fordul a kocka. Feltéve, ha beszámítjuk oprendszernek az iOS-t is, így az iPhone, iPod Touch és iPad telepítések is csatasorba állíthatók a Windows ellen. Ha nem így lenne, akkor még ebben az évben is 1:19 volna az OS:Windows arány - a grafikon 2011-ig készült el.
Ha a teljes OS és iOS bázist nézzük - Mac, iPhone és iPad -, akkor csak dupla annyi Windows megy el. iPhone nélkül hatszor annyi Windowst értékesítenek, mint Macet és iPadet. Látható, hogy az iPad szépen szakít, ő a grafikon vége felé lévő közép-zöld terület.
"A trendet figyelve látható, hogy a pécé utáni eszközök megjelenésével időben gyorsabban fogy el a Windows előnye, mint ahogy az kialakult" - írja Dediu. „Nem csak ledolgozzák a hátrányt, de már kihívást is jelentenek." Az elemző 2012-13 közt várja az 1:1 arány elérését és a fordulatot.

Oracle vezér szigetet vett

Ennek a hírnek semmi köze az Apple-höz vagy a Machez, de ki nem hagyhatom. Larry Ellison, az Oracle első embere megvette a hatodik legnagyobb hawaii-i sziget, Lanai 98 százalékát.
„Úgy véljük, Mr. Ellisonnak hosszú távú céljai vannak Lanai-szigetén” - nyilatkozta Neil Ambercombe kormányzó. „A természet, ezen belül az óceán iránti elkötelezettsége jó ismert, ha más honnan nem is, az America Cup vitorlásversenyekről.”
Lanai 365 négyzetkilométer területű (Budapest 525 négyzetkilométer). 1985 óta David Murdock (nem a sajátómágnás) vállalkozása fejlesztette és gondozta a szigetet, 1994-ben Bill Gates itt vette el feleségét, Melindát. A 89. évében járó eladó továbbra is a sziget lakója marad, kikötötte magának a jogot egy szélerőmű-farm építésére. A szigeten két nyaraló-szálló, két első-kategóriás golf-pálya és hozzá tartozó épületek találhatók. Az energia ellátást 242 hektáros napkollektor-erőmű biztosítja, de saját vízművet is találunk a birtokon. A part 76 kilométer hosszú (Benoît Mandelbrot persze ezzel nem értene egyet, de a fraktálozás most messze vinne - helyesírási hibával egész egy kutya edényéig), a szigetre csak helikopterrel vagy kisgéppel lehet eljutni a vízi utat leszámítva. A sziget közel hétszáz kilométernyi útja földút, csupán 50 kilométert aszfaltoztak le. A lakosok száma 3200, évente százezer turista keresi fel Lanait, ők nem a hátizsákos-stoppos csoportból kerülnek ki.
A több száz millió dolláros vételár pontos összege nem ismert, az adás-vételt jóvá kell hagyni az illetékes kormányzatnak is. A döntést három tanácsnok hozza, ebből kettőt a kormányzó nevezett ki, a harmadik mandátuma hónap végén jár le, helyére szintén a kormányzó jogosult jelöltet állítani.
Ellison a Föld hatodik leggazdagabb embere 36,4 milliárdos vagyonnal, Gates a második 62 milliárddal.