Mire jó az Apple Store?

Az Apple Store-ok fölött, jelenlegi formájukban, eljárt az idő. Bár még mindig toronymagasan vezet az egy négyzetméterre eső eladási értékben minden más bolthoz, üzlethez képest (havi 5 500 USD, kb. 1,6 mFt), de az összeg csökken. A netes megrendelés kényelmesebb. A Store-ok szerepe inkább a termék bemutatása, kipróbálása felé tolódik, szerintem. A mostanában távozott Angela Ahrendts célja a Store-ok közösségi központtá alakítása volt, saját tapasztalat alapján – München, London, Glasgow és Edinburgh – nem nagy sikerrel.

Az Apple Store arra jó, hogy kipróbáljunk egy Macet, iPadet. Egy példát mondok: megkeresett egy textil kereskedelemben utazó hölgy, hogy cserélné a Windowsos gépét Macre, mert azt hallotta, hogy az tuti (Igaz! – helyesel a Fanatikus Almalap), de lehet, hogy iPadet venne, de tollal. Azt tanácsoltuk neki, hogy menjen el a hozzá legközelebb eső boltba (igen, ez itthon APR és nem Store, de ebből a szempontból nincs különbség) és próbálja az adott eszközzel elvégezni az összes feladatot, amivel munkája során szembesül. Legyen szemtelen, töltsön el akár többször is egy-két órát a boltban. Ha elakad, akkor lesz szakképzett segítsége – a szakképzetre mindjárt vissza térünk. Az Allee-ban eltöltött pár óra után Macbook Air-re esett a választása. És az eltelt egy év igazolta, hogy megérte a "próba-használat" – több ismerősének is ajánlott (minket is) és kipróbálást is.

Érdemes-e egy Apple Store-ban tanácsot kérni?
Az attól függ, hogy mivel kapcsolatban. Korábban volt Genius-bar. Az Okossorhoz vagy Zsenisorhoz neten kellett időpontot foglalni, aki ügyes volt, az leírta a problémáját is. Ma nincs Geniusbar, helyette iPadekkel flangáló alkalmazottak kérdezik, hogy miben tudnak segíteni. Bármit is kérdezel – van-e bekapcsoló gomb a Macen? –, hívnak egy "tudós" kollégát. Hívás közben bepötyi, hogy mi a kérdés. A "tudós" kolléga kezében iPad, amibe bepötyi a kérdést. A választ az Apple adatbázisa adja – amelyben én is tudok keresni. Kösz! Sőt, én még a válasz dátumát is el tudom olvasni – négy tesztelt "tudósból" három nem –, és nem adok olyan megoldást, ami már nincs. Az Apple Store "tudósa" csak azt ismeri, amit az Apple ismer. Magyarul a tudorok (nem az uralkodóház) tudása nem más, mint angol szövegértés és némi értelmezési készség.
Itthon más a helyzet. Ha sikerül kifogni egy fanatikus eladót, akkor jóval többre jutunk – és a legtöbb boltban akad legalább egy. Pár éve az Apple belső leiratából (állítólag) kiderült, hogy az eladónak percek alatt kell kitalálni: vevő lesz-e az érdeklődőből. Mert ha nem, akkor az Apple számára az érdeklődővel foglalkozni: pénzkidobás.

Hogyan lehet Pagesben körlevelet írni Numbersben tárolt adatbázist használva? Ez az egyik kedvenc kérdésem, amióta az Apple megújította az alkalmazásait és _nem_ lehet körlevelet készíteni. A helyes válasz amúgy az, hogy van rá megoldás (2015).


Hogyan lehet fotókat zenére vágni iMovie-ban? – ez is egy jó kérdés. Régen Markerek elhelyezése után a behúzott fényképek markertől markerig tartottak, ha szép türelmesen felmarkereztél száz ütemet, akkor száz képet behúzva azok rendre a helyükre kerültek megfelelő idő-hosszúsággal. Sajnos, erre a kérdésre nem tudom a választ – de a négy Apple Store-ban sem tudták. Mert az Apple sem tudta. Illetve tudta, de több évvel ezelőtti iMovie-val.

Érdemes-e egy Apple Store-ban képzésen résztvenni?
Korábban fizetős képzések is voltak a Store-okban, Ahrendts ezeket lecserélte ingyenes, az eladótér egy asztalánál történő 30-70 perces oktatásokra: Zene alkotás: Dobolás GarageBandben, Fotózás: képjavító technikák, Ötletek rögzítése Jegyzetekben... Belenézve vagy egy féltucat képzésbe, az alapokat jól el lehet sajátítani. Aki csak úgy odacsöppen, az is tudja követni az előőadó-gyakorlat vezetőt, ám ő csak a jelentkezettekkel foglalkozik. A nyolc-tíz fős asztaloknál általában félház volt (képzavar).

Kíváncsian figyeljük az Apple Store-ok fejlődését, változását.

Tim Cook korrigál

Tim Cook belső vezetői módszereiről épp oly keveset lehet tudni, mint Jobséról - itt most nem a liftezés során történő kirúgásra kell gondolni, hanem a valódi munkára –, az azonban biztos, hogy Cook hajlamosabb az önkorrekcióra.

Cook washingtoni szenátusi meghallgatásra tart 2013. májusában.
(Andrew Harrer/Bloomberg)

Az Apple kiskereskedelmi hálózatának élére először a Dixons korábbi vezetőjét, John Brovettet kérte fel, ám alig félév múlva menesztette. "Nem sikerült az itteniekkel egy hullámhosszra kerülnie" – nyilatkozta a The Washington Postnak. Aztán egy újabb év ment el, mire kiválasztották a Burberry korábbi vezetőjét, Angela Ahrendtset.
Sokkal ismertebb történet, amikor a Google térképét kidobva az Apple a saját térképére váltott. Nem volt osztatlan siker. Hogy Jobs hogy reagált volna, azt csak tippelhetjük. Cook nyilvánosan bocsánatot kért. "Nagy vállalkozások jellemző hibája a hibát el nem ismerni. Alábukni, kibekkelni, áthárítani. A büszkeségük és egojuk akkora, hogy azt hiszik, nem engedhetik meg maguknak a hibázás lehetőségét. Én úgy gondolom, mihamarabb megtesszük, annál hamarabb tudunk másra koncentrálni. Ha kedves vagy, akkor az emberek megértőbbek."

Amúgy észrevetted, hogy egyre ritkábban hangzik el a "Vajon Steve mit tenne?" kérdés?

Heather Clancy
Fortune

"Jobb világot hátrahagyni, mint amilyet kaptunk"

A címben Tim Cook hitvallását olvastad, az Apple vezetője határozottan kiáll társadalmi célokért. Elődje, Steve Jobs nyilvánosan csak nagyon kevés esetben tette ezt meg, felesége már Jobs életében is rengeteg pénzt adományozott általuk hasznosnak vélt kezdeményezéseknek, erről nem rég írtunk. De visszatérve Cookhoz, az Apple szeptemberben jelentős összeget utalt a Vöröskeresztnek. Sőt! Az Apple dolgozóihoz írt levelében megígérte, hogy bármely munkatárs által a Vöröskeresztnek utalt összeg dupláját is eljuttatja a nemzetközi segélyszervezethez - így mutatva példát és ösztönzést a jó példát.

Az Apple nem csak így, pénzzel akar segíteni a világ jobbá tételében. Az Apple Store-okat - nyilatkozta Angela Ahrendts, a kiskereskedelemért felelős alelnök - egyfajta közösségi térré kívánják formálni, ahol például nőket és etnikai csoportokat tanítanának programozni.
Nem az Apple az egyetlen, amely rengeteg pénzének egy részét az emberiség jobbítására szánja. Jellemző az amerikai mágnásokra, vállalkozókra, hogy életük egy pontján a felhalmozott vagyon tekintélyes részét általuk támogatandó célokra fordítják. Elég Andrew Carnegie nevét említeni, aki száz évvel ezelőtt tett sokat a közösségért. Talán többen ismerik Bill Gates nevét, aki vagyona 90 százalékát fordítja az éhezés, a malária és más, jellemzően Afrikát sújtó bajok leküzdésére. Jobsékról már esett szó, az Apple másik alapítója, Steve Wozniak is rendszeresen támogat társadalmi, közösségi kezdeményezéseket, illetve ingyen tart IT órákat általános- és közép-iskolákban.
A mindenben a mögöttest keresők persze mondhatják az Apple kódtanító kezdeményezésére, hogy szép-szép, de minden szentnek maga felé hajlik a keze, aki az Apple-nél tanul programozni, abból valószínűleg OS X vagy iOS programozó lesz, ami a cégnek jó. Miért nem inkább az amerikai állami általános iskoláknak ad pénzt, amelyek finanszírozása már a kilencedik éve csökken? A válasz egyszerű: az állami feladat és nem egy vagy több cégé.
Tim Cook és Angela Ahrendts azon túl, hogy kemény üzletember, érző szívű vezető is. De ha Tim Cook valóban vallja a "Jobb világot hátrahagyni, mint amilyet kaptunk", akkor megfontolhatná - írja az általunk fordított Lee P. James ennél hatszor hosszabb bejegyzésében - nem csak az Apple Store-ok, hanem az Apple pénzügyeinek átformálását is, hazahozva a külföldön halmozódó pénzt, befizetve az államnak a nyereségadót.
Nevünkben a Gonosz Almalap csak annyit tenne ehhez hozzá: Csak semmi áthallás!