A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EU. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 11., szerda

Azt kaptuk, amit vártunk az Apple-től, amelyet viszont az EU tovább bírságol

Újabb iPhone bemutató jött és ment. Az Apple bejelentett néhány figyelemre méltó újítást: új kamera vezérlőgombot az iPhone-on, nagyobb Apple Watch-ot, valamint új AirPods Pro-t, amely állítólag "klinikai minőségű" hallókészülékként is funkcionálhat – mondjuk, ez érdekes lehet a hallókészüléket viselni nem hajlandók számára. De nem voltak nagy meglepetések. Véletlenül épp előző bejegyzésben írtunk arról, hogy kinek hanyas iPhone-ja van és mi készteti a cserére, ha készteti.
Az esemény összességében megfelelt a Wall Street elvárásainak, mivel az Apple részvényárfolyama szinte változatlan maradt a nap végére. Utána csökkent, de ennek semmi köze az iPhone 16-hoz.
Az Apple-nek ugyanis 13 milliárd euró (5 154 milliárd forint – Paks II. atomerőmű bővítésének becsült költsége körülbelül 12,5 milliárd euró) visszamenőleges adót kell fizetnie Írországnak.
2016-ban az Európai Unió versenyhivatala megállapította, hogy Írország különleges adókedvezményt biztosított az Apple-nek, ami lehetővé tette, hogy a cég mindössze 0,05%-os effektív társasági adót fizessen európai nyeresége után. Mint a legtöbb nagy tech cég, az Apple is Írországban rendelkezik európai székhellyel, amely kedvező adófeltételeket és enyhébb szabályozást kínál. A Bizottság úgy találta, hogy Dublin az Apple számára még kedvezőbb adózási feltételeket biztosított, hogy megtartsa az országban a több ezer munkahelyet – ez pedig illegális, piaci torzító állami támogatásnak minősült, amit vissza kell fizetni.
Négy évvel később az Apple fellebbezése az EU Általános Bírósága elé sikerrel járt. A Bizottság döntését megsemmisítették, mivel az Általános Bíróság úgy ítélte meg, hogy nem bizonyították be, hogy Írország külön előnyt biztosított volna az Apple-nek a versenytársaival szemben. Margrethe Vestager, az EU versenybiztosa kockázatot vállalt azzal, hogy megpróbálta az antitröszt törvényt adóügyi ügyre alkalmazni – ezt akkoriban Tim Cook, az Apple vezérigazgatója "teljes politikai szemétnek" nevezte –, és úgy tűnt, hogy Vestager valóban túl messzire ment.
Azonban a Bizottság fellebbezett az EU Bíróságához, amely az EU legfelsőbb bírósága. Ma az EU Bírósága Vestager javára döntött, megsemmisítve az Általános Bíróság 2020-as határozatát, és megerősítette, hogy Vestager helyesen járt el. Az Apple-nek tehát ki kell fizetnie a 13 milliárd eurót, és Írországnak – amely eddig erősen ellenezte, hogy megkapja ezt az összeget – el kell fogadnia azt. (A pénz évek óta egy letéti számlán várakozik.)
"Ez nagy győzelem az európai polgárok és az adóigazság számára" – mondta Vestager.

De a Google is
De ez nem volt az egyetlen örömhír Vestager számára ezen a napon. Az EU Bírósága helybenhagyta a 2,4 milliárd eurós bírságot is (A Budapest-Belgrád vasútvonal teljes becsült költsége hasonló, körülbelül 750-800 milliárd forint.), amelyet Google-re szabtak ki 2017-ben, mivel a saját ár-összehasonlító szolgáltatását előnyben részesítette a keresési találatokban, miközben a versenytársakat hátrasorolta, amikor a felhasználó ruhákat vagy mosógépeket keresett.
A Google még mindig fellebbezi a másik két nagy bírságot, amelyeket később kapott az EU-ban (1,5 milliárd eurót az AdSense visszaélések miatt és 5 milliárdot az Android visszaélésekért), de a mai döntés újabb hatalmas győzelem Vestager számára.
A Google Shopping ügyben tette meg Vestager az első nagy hírnevét, amikor sikeresen újraélesztette a harcot, amelyet elődje, Joaquín Almunia már majdnem feladott. Az Apple-Írország ügy pedig nemzetközi hírnevet hozott neki – részben az érintett hatalmas összeg, részben pedig Donald Trump volt amerikai elnök miatt, aki Vestagert az EU "adóasszonyának" nevezte. Most az ő harcias és határokat feszegető megközelítése mindkét ügyben igazolódott. A Google és az Apple is "csalódott" a mai döntések miatt.
Vestager hamarosan lemond versenybiztosi tisztségéről. A liberális dán politikus hazájában már nem rendelkezik elegendő politikai támogatással, ezért Dánia másik jelöltet javasolt az Európai Bizottságba. A jövő héten derül ki, ki lesz az EU új versenyügyi vezetője. De Vestager számára ez igazán emlékezetes búcsú.

2022. október 5., szerda

Az Európai Parlament döntése: 2024-től egységes töltőkábel

Az európai parlamenti képviselők megszavazták azt a törvényt, amely előírja, hogy minden új elektronikus hordozható eszköznek azonos típusú töltőkábelt kell használnia. Az okostelefonoknak és táblagépeknek – beleértve az iPhone-t és iPadet is – 2024-től kellene USB-C töltőt használniuk, míg a laptopgyártóknak 2026-tól kell megfelelni a döntésnek. A törvényt 602 igen, 13 nem szavazattal fogadták el, nyolcan tartózkodtak.
A törvényt még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, mielőtt az hatályba lép. Az Egyesült Királyság nem tervezi ennek a jogszabálynak az átvételét – de ez nem is kötelező rájuk nézve, de a jelenlegi Brexit megállapodások értelmében az új szabályozás Észak-Írországra is vonatkozhat. Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa a Twitteren ünnepelte az új szabályt, a különféle töltők „pazarlás és kényelmetlenség volt” – írta.
Az Apple a javaslat ellen érvelt. Amikor először, 2021 szeptemberében bemutatták a tervezetet, az Apple képviselője a BBC News-nak azt mondta: "Az egyetlen típusú csatlakozót előíró szigorú szabályozás inkább elfojtja az innovációt, mintsem ösztönözné azt, ami viszont árt a fogyasztóknak Európában és szerte a világon". A technológiai óriás az egyedi töltőportot használó okostelefonok fő gyártója, iPhone sorozata ugyanis Apple gyártmányú Lightning csatlakozót használ.
Az új szabály a „kis és közepes méretű hordozható elektronikára” vonatkozni, ideértve: a mobiltelefonok, a tabletek, az e-olvasók, az egerek és billentyűzetek, a GPS (globális helymeghatározó rendszer) eszközök, a fejhallgatók, fejhallgatók és fülhallgatók, a digitális kamerák, a kézi videojáték-konzolok, és a hordozható hangszórók.

Tom Gerken, BBC

2021. november 12., péntek

Az Apple, az EU és a következő adatvédelmi csata

Amikor Európa új technológiai szabályozásokat vezet be, azok általában elterjednek a tengerentúlon. (Ez az írás a Fortune hírlevél nyomán készült.) Miután 2018-ban hatályba lépett a világ legerősebb adatvédelmi törvénye – az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, más néven GDPR – mások is követték a példát. Egy hónappal később Kalifornia aláírta saját változatát, a Consumer Right to Privacy Act törvényt. A virginiai fogyasztói adatvédelmi törvényt idén májusban szavazták meg. Mostanában több állam törvényhozása hasonló javaslatokat tárgyal – amelyeket egy szövetségi törvényjavaslat egy napon felülírhat.
Az Apple szoftverfejlesztésért felelős alelnöke, Craig Federighi a lisszaboni Web Summiton ad elő.
(2021. november 3.)

Ez a tendencia, hogy az EU szabályalkotása globálisan utat tör magának, megmagyarázza, hogy az Apple miért küldött egy felsővezetőt a napokban megtartott lisszaboni Web Summit technológiai konferenciára. Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztésért felelős vezető alelnöke vitaindító beszédet tartott, látszólag a magánéletről és a biztonságról, de valójában azért, hogy bírálja a Digital Markets Act (DMA) nevű európai technológiai szabályozás tervezetét, amellyel a vállalat hevesen nem ért egyet.
A GDPR-ral ellentétben – amely megszorította az adatra éhes technológiai óriásokat, mint a Facebook és a Google – a DMA elsősorban az Apple számára jelent veszélyt. A javaslat jelenlegi formájában arra kényszerítené az Apple-t is, hogy engedélyezzék az „szabad-letöltést” (sideloading). Ez az ártalmatlannak tűnő funkció azt jelentené, hogy az emberek az Apple saját App Store-ját megkerülve letölthetnének alkalmazásokat telefonjukra az internetről, más alkalmazásboltokból. Ezt a megoldást nagyon ellenzi az Apple cupertinoi központja.
A „szabad-letöltés” egzisztenciális kérdés a világ második legértékesebb vállalata számára. A lehetőség fellazíthatja az Apple iPhone-jain megőrzött szoros fogást, amely lehetővé teszi számára, hogy jelentős díjat számítson fel az alkalmazásfejlesztők felé, és részesedést kérjen az alkalmazáson belüli fizetésnél.
Egyes szabályozók kötelezővé akarják tenni a „szabad-letöltést”, mert az fokozná a piaci versenyt (jó). Az Apple ezzel szemben azzal érvel, hogy ez biztonsági katasztrófa lenne, és megnyitná ügyfeleit a támadások és csalások előtt (rossz). Ezt az Apple vezető egyik kisérője jelentette ki zárt ajtós találkozón.

Szabad-letöltés

A színpadon Federighi ugyanezt hangsúlyozta. „A „szabad-letöltést” az a nyitott oldalajtó, amely könnyű belépési pontot biztosít a számítógépes bűnözőknek az eszközön” – mondta, és a DMA-javaslat ezen aspektusát „hátralépésnek” nevezte. Azt mondta, hogy ez a követelmény megnyitja „Pandora át nem vizsgált, rosszindulatú szoftverekkel teli szelencéjét”, és ügyfeleit „a professzionális szélhámosok karjaiba taszítja, akik folyamatosan megpróbálják becsapni őket”.
Az Apple-nek érvelését alátámasztja a vállalat gyakran dicséret kiváló biztonsági megoldásai. Az érvelés azonban leplezi az Apple saját nyilvánvaló önérdekét, hogy abszolút kontrollt tartson fenn az emberek alkalmazásokkal való interakciója felett. Nem véletlen, hogy ez a központi vitapontja az Apple és az Epic videojáték-gyártó harcának is, amely végső soron saját, alternatív alkalmazásboltot akar kínálni az embereknek az Apple készülékeken.
Amikor az EU kiszabta a GDPR-t, könnyebben tudott a jobb adatvédelem kulcsszava mögé beállni. Most, amikor a Big Tech versenyellenes gyakorlatait próbálja felszámolni a DMA-val, az EU belefut a biztonság potenciálisan aláásásának ellenérvébe.

Robert Hackett nyomán

2019. január 2., szerda

Merre halad a világ?

A világ továbbra is a Nap körül kering. A következő gondolatfoszlányok hatnak e blog bejegyzéseire.


  • Tim Cook egyre gyakrabban beszél a személyes adatok védelmének szükségességéről. Legutóbb az arcfelismerő és azonosító technológiák kormányzati (szövetségi szintű) szabályozásának szükégességről értekezett. Szerinte a tech cégek önszabályozása nem működőképes.
  • A Microsoft egyik vezetője szintén szövetségi szabályozást tartana megfelelőnek a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Indoka – nem meglepő módon – a cégek önszabályozása erre nem megoldás.
  • Az IT óriások (Apple, Amazon, Google, Microsoft, Facebook, Netflix, Baidu, Alibaba, Tencent) multivállalatok, amelyik ügyesen használják ki, hogy számos országban vannak jelen akár adózási, akár jogi szempontból. Amíg nincs Föld szintű jogszabályozás, addig ezek a cégek megfoghatatlanok.
  • A cégeket a proft szerzés hajt. A gazdagodni vágyás hajtja a részvényest, aki rákényszeríti minél nagyobb profitra a cégeket. A II. Világháborút követően a cégek valódi felelősség-vállalása (CSR* – corporate social responsibility) eltűnt a profit maximalizálással.
  • Amerikai szokás(?), hogy az, akinek az átlagon felül jut, az valamilyen – neki tetsző – formában visszajuttatja a társadalomnak: Guggenheim Múzeum(ok), Carnegie Hall, Bill & Melinda Gates Foundation, Laurene Powell…
  • Elizabeth Warren (demokrata, Massachusetts) szenátornő törvény-javaslat tervezetében a világvállalatokat (adott árbevétel felettieket) olyan adóval súlytaná, amelynek bevételét az adatvédelem és vidéke terület ellenőrzésére, fejlesztésére fordítanák.
  • Az EU „púposkodása“ után az Apple 14,3 milliárd euró adót fizetett be az ír költségvetésbe. Pedig az írek és az Apple együtt(!) küzdött ennek elkerüléséért.
  • Az USA nemrég eseti kedvezményes adót ajánlott a milliárdos összegeket külföldön parkoltató cégeknek, ha azokat hazaviszik és otthon befektetik.
  • „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka“ – írta Lenin, bár ő akkor még nem pont a világcégekre gondolt.

* CSR ügyben ajánlom a téma hazai evangelistáját, Lakatos Zsófit

2018. szeptember 19., szerda

Internet és az EU

Az Eurostat kiadta éves jelentését, amelyből kiollóztam a netre vonatkozó térképeket és grafikonokat. (A kiadvány többi része is nagyon érdekes: innen tudod letölteni a teljes PDF jelentést.)






2009. május 26., kedd

iTunes Store Magyarország? (frissítve)

A Bloomberg indította útnak a hírt, az Apple fontolóra vette az egységes európai iTS létrehozását. Anno az Almalap megírta, az EU tetemre hívta az Apple-t az eltérõ (drágább) angol iTS árak és a nem eurót használó EU államok (így mi is) kizártsága miatt. Az Apple a kaotikus és országonként eltérõ szabályozást (alapesetként például az itthon minden magyar állampolgárt tolvajnak tartó ArtisJust említhetnén) okolta. Állítólag az akkor tett ígéretét tartaná be az Apple, ha a lokális iTS-ek helyett EU iTS lenne. Lássuk! És akkor majd köszönjük EU!
Tovább is van, kövess!