Ha feldarabolnák az Apple-t

A Jobs visszatérése előtti időkben, amikor az Apple szinte a bukás küszöbére ért (1990-es évek), népszerű cikktéma volt az Apple feldarabolása. Sokan úgy vélték, hogy önálló vállalkozásként is sikeres lehetne a dizájn részleg, pedig hol volt akkor még Ive, az iPod, az iPhone, az iMac és az egész iVilág? De ugyanígy a szoftver fejlesztőket is el tudták volna képzelni sokan önálló vállalkozásként, akár az akkor nagyon hasító, nagyon dübörgő, abszolút megkerülhetetlen Microsoft kihívójaként is. A mostani darabolás egyáltalán nem komoly, az Apple-lel nincs gáz, sőt. Azért elő a késsel!

iPhone Inc. és Macintosh Inc.
Igen, persze, hogy játék az egész. Számos elemző cég becsli meg, hogy egy cég értéke milyen részekből tevődik össze, mi a Trefis elemzését szoktuk rendszeresen megosztani. Ez az elemző cég a negyedéves jelentések adataira támaszkodva becsülte meg, hogy az Apple részvényárfolyamából mennyi esik az egyes termékekre, termék-csoportokra. A mostani játék számolási alapja az árbevétel.

A fenti grafikon mutatja egyes ismert cégek utolsó éves árbevételét milliárd dollárban. Az iPhone Inc. egymaga jobban teljesített, mint a Google-IBM-HP - és a Cisco is majdnem belefért ebbe a futottak még csoportba -, ha az árbevétel lenne a verseny tárgya. A Macintosh Inc. is jó nevű cégeket utasítana maga mögé - Microsoft, HP, IBM -, amelyek épp hogy csak megelőzve az iPad Inc. virtuális céget (és mint tudjuk, az iPad eladások épp nem száguldanak).
További kellemes napozást!

Híres IT cégek - de honnan származnak az alapítók?

Még az év első felében készült net-használatot vizsgáló tanulmányt a KPCB. A több száz oldalas prezentáció, amely beszámol az eredményekről, jó tíz oldalon át tárgyalja, hogy egyre több Amerikában diplomát szerző tér vissza hazájába, de legalábbis hagyja el az USA-t. A száraz tények nem fakasztanak könnyeket, a szerzők ezért külön táblázatba foglalták össze, hogy a 25 vezető IT vállalkozás alapítói közül kik voltak első vagy második generációs amerikaiak. Azaz, honnan jöttek azok, akik jól menő IT cégeket alapítottak?

Honnan származnak az alapítók?

A piacérték szerint haladva természetesen az Apple az első a listán. Minden Apple-rajongó tudja, hogy Steve Jobst örökbe fogadták, a vér szerinti apja viszont Szíriából származott - egyetemi hallgató volt. A második legnagyobb tőkéjű cég a Google, Szegej Brin neve is utal orosz származására. A harmadik Microsoftot viszont az ízig-vérig amerikai Bill Gates alapította. (A táblázat nem sorolja fel a társalapítókat, így én is kihagytam Steve Wozniakot, az Apple technikai zsenijét, a Google Larry Page-t vagy Paul Allent a Microsofttól.)
A sorban negyedik IBM alapítója második generációs német bevándorló Herman Hollerith volt. Az Oracle jelenlegi főnökének neve, Larry Ellison sokkal ismerősebben cseng, az ő nagyszülei szintén oroszok voltak, mint a Google-ös Briné, az Oracle másik alapítója, Bob Miner viszont iráni nagyszülőket mondhat magénak. A Facebook (6.) alapítói közül a táblázatban a brazil Eduardo Saverint nevesítik. Az Amazon főnöke, Jeff Bezos nagyszülei a közeli Kubában éltek, amíg kicsit északabbra nem költöztek. A kommunikációs Qualcomm (8.) alapítója olasz, Andrew Viterbi.

Andy Grove és az Intel
Nos, az Intel és a Cisco alapítói amerikaiak voltak, de az Intel neve annyira összeforrt a magyar származású Andy Grove-val, hogy külön kiemelték: vezérigazgatóként alkalmazták a cég alapításakor. Semmit nem von le érdemeiből, büszkék vagyunk rá! (Andy Grove angolul álmodik, de magyarul szoroz - Almalap, 2009. nyár) Az eBayt létrehozó Pierre Omidyar-ra francia szülei büszkék. A HP (12.) viszont klasszikus amerikai garázscég, a két névadó: William Hewlett és David Packard.
A következőkben apróbb ugrásokkal a magyar fülnek ismerősebb cégeket említjük. Ilyen a Texas Instrument (15), az idősebb hazai korosztály számológépeinek fő gyártója - az alapítók angol és svéd gyökerűek. A VMware (16.) Svájchoz, a Yahoo! (18.) viszont Tajvanhoz köthető alapítója okán.

De hol a rákban van Mecek Sabolc?

Az iPhone időjárás alkalmazása szerint "Mecek Sabolc"-ban kellett lennem, ahogy ez a kép is tanúsítja*. A telefon a kezemben, én meg a Palatinus szálloda egyik erkélyén néztem kifele a fejemből. A Mecek még csak-csak elmegy Mecseknek, bár Pécs elég nagy város még a Yahoo! számára is, az időjárás előrejelzést a Yahoo! adja. A Sabolc-cal nem boldogultam, a szálló a belváros (majdnem) közepe, a Mecsek felé Tettye meg a budai kerület esik (ha jól térképeztem), de semmi, a Sabolcnak olvasható.

Machez érve persze ezerrel gugliztam, de sem a Wiki, sem más nem mutatott utat, pedig még németül is utána olvastam a Fünfkirchennek, hátha még valamit németre fordulva tanult meg az amerikai Yahoo! (ööö... izé?). De nem.
Nem vezetett eredményre a "Mecek Sabolc" térképes keresés sem, egyértelműen és azonnal Pécs egyik házára mutatott az összes hivatkozás, szépen szólva: egy bolond százat csinál. Dobj be egy álinfot, és az vírusszerűen elterjed.
A megoldást a "Pécs városrészek" keresés adta. Az egyik térképen szerepelt a Meszes (Szabolcs, Pécsbánya) terület, bár térképileg nem ott voltam, de! Innen már egy ugrás volt rátalálni Mecsekszabolcs - miért is nem erre kerestem? miért is nem dobta ezt ki a Google? - wiki bejegyzésre. Tehát: Mecsekszabolcs 1947 óta Pécs része.
Ennyit Mecek Sabolc-ról és arról, hogy mennyire higgyünk vakon bármi infonak.

* Pécsiek felmentve.

2014 Apple Design Award nyertesek

A WWDC rendszeres programja az Apple Design Award díjak kiosztása. A díj sem szerény, az Apple összes eszközéből egy-egy darabot kaptak a nyertesek. Lássuk, kik is ők?

Threes - iOS

Leo's Fortune - iOS

Blek - iOS

Yahoo! News Digest - iPhone

Device 6 - iOS

Storehouse: Visual Storytelling - iPad

Sky Guide - iOS

Monument Valley - iOS

Day One - Mac

Cinemagraph Pro - Mac

Lustaság - fél egészség. A Threes!-ről van egy, a PDM-nek felajánlott írás, ezt idemásoltam. A Storehouse-t letöltöttem, de az iPhoto Web Journalst sokkal használhatóbbnak tartottam, így nem írtam róla. Ahogy a Day One-ról sem, pedig az meg itt figyel a Macen. A többi... talán.

Threes! - Hármak!

Harmadikán születtem, így nem kérdés, hogy hármas a szerencse-számom. Ez persze még nem vett volna rá, hogy 1,79€-t adjak ki egy játékért, amely a Hármasok! (Threes!) névre hallgat. Ám több, számomra mértékadó netes forrás szerint a 3! egy remek játék, amely akár a Tetris vagy az Angry Bird utódja is lehet. Amúgy ez az "Angry Bird utódság" címke kezd vészesen terjedni, az alig hat ember megvásárolta játékok PR-ja is ezt harsogja az adott játékról.

1+2=3
Nem kell a rakétatudósok halmazának és az agysebészek halmazának metszetében csücsülni - különben is, ha metszet, akkor már Dürer, mondanák a nem matekszakon végzettek - ahhoz, hogy a fenti egyenlőséget alkalmazva egyre jobb eredményt érjünk el az amúgy Game Centerbe is bedrótozott játékban. Ami igen egyszerű. A képen is látható 4x4-es mezőt tudjuk egyszerre jobbra-balra, fel és le mozgatni. Ha a mozgatás irányának megfelelő két szomszéd mező egyes és kettes, akkor a két kocka összeolvad hármassá - ez az alaplépés.
Akkor is összeolvad a két mozgásirányban fekvő kocka, ha azonos, három többszörösét tartalmazó számot látunk rajta. Így kapjuk meg a 3, 6, 12, 24, 48, 96, 192, 384 ... álmodj királylány számokat. A mozgatás során belép mező véletlenszerűen vagy üres, vagy egyest vagy kettest mutat. Játszani egyébként sokkal egyszerűbb.
Amikor már nincs lépésünk, a 3! kiszámolja pontjainkat és bekerülünk a különböző dicsőség táblázatokba.

A Threes! - ez a játék hivatalos neve - egy 24 éves Los angelesi diák fejéből pattant ki. Az USC-n dizájnernek tanuló Asher Vollmer pár hónapja kedvenc kávézójában szenvedett, egy novellát akart írni, de nem jutott túl az első két mondaton. Unalmában a körzör-billentyűket bántotta. Ekkor pattant ki az isteni szikra, olyan játékot kellene írni, amely a négy billentyűvel játszható - ennyit a novella körül keringő állítólagos gondolatokról.
Tíz órával és jó pár kávéval később megszületett a Threes!
Azért Vollmer már nem volt iOS szűz vagy nyeretlen kétéves, korábban írt alkalmazását, a Puzzle Juice-t nagyjából százezerszer töltötték le, annak az alkalmazás ára 99 cent és 1,99 között változott - ebből azért kijön pár kávé.
"Semmi képpen sem akartam felülni a Flappy Bird vonatra" - nyilatkozta a Business Insidernek. "Engem az nem hat meg, ha valaki kijelenti, hogy függővé vált a játékomtól. Olyan játékot akartam, ami el is gondolkodtat. Tervezést kíván és előre gondolkodást. És persze mobilon gond nélkül játszható legyen. A baj az, hogy ha egy játék megfelel ezeknek a feltételeknek, a kutyának sem kell."
Vollmer persze nagyon büszke a játékára, különösen arra, hogy milyen egyszerű, sallangtól mentes. És persze már azon jár az agya, hogy mi legyen a következő játéka.

Gondolatból világvállalat

Mivel változatlanul napi két újabb start-up konferenciára kapunk meghívót - egyre rövidebbekre, egyre drágábban. Mivel elhatározásunk, hogy ezeket nem látogatjuk - az okokat korábbi postban leírtam -, nem változott, jöjjön inkább két hasznos infografika.

Nagy cégek sajátos innovációja
Amikor egy vállalkozás elég nagy és tőkeerős, akkor nem biztos, hogy fejlesztő mérnökök keresésével foglalkozik, ha egy adott területen erősíteni akar. Egyszerűbb a megfelelő mérnököket alkalmazó vállalkozást megvásárolni, beolvasztani. Így tesznek az igazán nagyok, az Apple, az Amazon, a Google vagy a Facebook is.
Az ábrán látható IPO (initial public offering) az első nyilvános részvénykibocsátás időpontját jelenti. Az Apple csíkján jelzik Steve Jobs regnálását, szerinte a felvásárlás "innovációs hiba" és Tim Cook időszakát, ez utóbbiban sorjáznak a felvásárlások. A jobb felső sarokban lévő "+" és "-" jelekkel ránagyítva a színes pöttyökre, akár tranzakciónként is megnézhetjük, mikor mit mennyiért vettek meg. A szín jelenti a felvásárolt cég orientációját (grafikon felett a színkód, ami egyben szűrési lehetőség is), az üres karika esetén a felvásárlás összege ismeretlen volt. A körök összeg-méretarányosak, ha a "Cost"-ot választjuk.

Az interaktív infografika megtekintéséhez kattints ide!

Az Amazon feletti jelölés azt az időintervallumot mutatja, amikor Bezos felvásárlással igyekezett új piacokat szerezni az Amazonnak. A Google start-up felvásárlási időszakát is jelölték, ahogy a Yahoo-t átvevő Marissa Mayer "mérnök-fejvadászatát" is. Ez utóbbi jellemezte a Facebookot is első részvénykibocsátását követően.

Gondolatból világvállalat

Mint tudjuk, egy jó ábra sokkal több információt képes átadni egységnyi felületen, mint szöveg, azért pár szó a rákattintásra olvasható méretűvé növő ábráról. Alul látjuk, ahogy zseniális ötletünktől eljutunk a részvénykibocsátásig (IPO, lásd a fent linkelt ábrát is). Az ötletünkre hamar rácuppan a társalapító - Steve-re Steve (na, melyikre melyik?), vagy Billre Paul. Az első pénzeket a család dobja be - kis Volkswagen, család garázsa. Az üzleti angyal a kezdeti tőkebefektető - az összegekről egy pillanatig se gondoljuk, hogy az Amerika, mi meg itt vagyunk, tehát nálunk fele, negyede vagy tizede, ebből a szempontból a Föld világfalu.
A fenti grafika persze nem szentírás, de sorvezetőnek igen alkalmas. Ha a Prezit nézzük, az ő életükben is volt egy Chris Andreson (angel), egy Sunstone Capital (kockázatitőke befektető), majd jött az Accel Partners (14m USD).

Linkvilág

Egy felmérés eredményébõl kiderült, melyik szájtra mutat a legtöbb link más szájtokról. A versenyben 40 millió szájt játszott. Nyert a Google, második a Yahoo, harmadik a Blogspot. És a negyedik az Adobe (az a sok PDF és Flash hivatkozás...). Az Apple a 19. lett. Természetesen ahány felmérés, annyi eredmény, hiszen ez a net.