2016 Internet trendjei

A 2016-os internetes trendeket bemutató 213 szlájdos preziből válogattam ki pár dolgot, ami meglepett, vagy érdemes tudni. A bejegyzés nyomokban Apple-t is tartalmaz, és semmiképp se tekintsd a prezi összefoglalójának. (A prezit meg ezen a képzésen ajánlották, hogy jusson nekik is egy kis hírverés.)

1. Android vs. iOS eladás

A két meghatározó mobil operációs rendszer éves értékesítési mennyiségét szemléljük. Az iOS a 2009-es 14 százalékról tavalyra 16 százalékra bővült, ezalatt az Android felfalta a piac maradékát. Ráadásul az iOS eladások száma esik, az Androidosoké nő.

2. Azonnali üzenetküldés kontra közösségi hálók

Majdnem igaz, hogy minél később indult egy szolgáltatás, annál gyorsabban növekszik. A közösségi hálók, amelyeket a grafikonon a LinkedIn reprezentál, lassabban növekednek, mint az azonnali üzenet küldők. Miért? Egy másik, itt nem mutatott szlájdon a válasz: ha tíz másodpercnél(!) tovább kell várni a válaszra, akkor a felhasználó elhagyja azt, és esetleg, netán, talán visszatér. Erre jó példa az FB bejegyzés alatti "beszélgetés" összevetése a Messengeren folyóval.
A mostanában értékesíteni kívánt Twitter térvesztése is egyértelmű a grafikon alapján. Lentebb lesz majd egy szlájd a korosztályokról és felhasználói attitűdjükről. Azt figyelembe véve ez a grafikon még durvábban mutatja az üzenetküldők diadalát. És ebbe a csapatba akar az Apple a Messages / iMessage alkalmazásával bejutni (Aranybánya lesz-e az iMessage?).

3. Generációk kommunikációs csatorna preferenciái

(Remek alcím, mit ne gépeljek!) A táblázat viszont akár család-terápián is használható, segíti megérteni az eltérő életkorúak viselkedés mintáját. Az Y-generáció (30 év alattiak) a közösségi szájtokon és a (előző grafikon alapján egyre inkább) cseteken beszélnek, élnek. Amíg az idősebbek inkább tárcsáznak - bár ez a kifejezés is lassan magyarázatra szorul az Y-ok számára. A számokat böngészve egyértelmű, hogy egy adott technológia használata annak a korosztálynak természetes, amelyikbe beleszületett. A gyors informatikai fejlődés az Y-okat leszakította még az X-ektől is.
Na, ezért nyomogatják a telefonjukat az asztalnál - egymással csetelve. És akkor még nem is beszéltünk a Z-generációról (a felmérésben a 20 év alattiakat sorolják ebbe a csoportba)!
Mi különbözteti meg az X-t a Z-től?
Az "öregek" jellemzően "csak" két kijelzőt néznek egyszerre, az ifjak ötöt(!). Az öregek még szöveges üzenetekkel bajlódnak, a fiatalok képpel mondják el. Az öregek megosztanak, a fiatalok kreálnak és összedolgoznak. Az öregek a pillanatnak élő optimisták, a fiatalok a jövőbe tekintő realisták - itt azért a Gonosz Almalap már mosolygott cseppet.

4. Videós ajtócsengő közösségi megosztással

"Igen" – mondtam, amikor ez a szlájd elém került – "én is láttam a CNN-en olyan hirdetést, nem is egyszer, amiben ilyen videó csengőt mutattak be. Hogy az milyen jó, hogyha nem vagy otthon, akkor is láthatod, hogy ki keresett." Rendelni persze nem rendeltem. A középső hasábról a reklám nem szólt, hogy lokálisan meg is oszthatjuk az ajtónkra tett kamera képét (ajánlott olvasmányom viszont van: Dave Eggers: A Kör).
Ami számomra brutális és letaglózott, az a harmadik hasábon látható elterjedés. 2015 áprilisától idén májusig ez a megoldás jött, látott és tarolt. Hallottad már az IoT kifejezést? Az Internet of Things-et? Na, ez az.

5 Az Apple a kiskereskedelem királya

A fenti tematikába annyira nem illeszkedik, de a prezinek szerves része, így innen, egy Maces blogból ki sem maradhat az Apple-t dicsérő grafikon. Az ábrán az öt legeredményesebb kiskereskedelmi viszonteladót listázzák. A sorrendet az dönti el, hogy egy üzletbeli négyzetlábra mekkora forgalom jut (összes bolti eladás osztva az összes üzlet alapterületével). Az Apple kegyetlen mértékben vezet.
Az 5 546 dollár az 1,5m forint, egy négyzetláb az 0,092m². Ha nagyon nem számoltam el, akkor egy négyzetméterre nagyjából 16mFt árbevétel jutott tavaly. Egy átlagos hazai bolt 80-110m². Kérdés?

Olvasnivaló > Figyelő > Kürti interjú

Szirmai S. Péter készített a Figyelőben interjút Kürti Sándorral és ez már önmagában olvasást kíván. Az Apple alapítóját is említve beszél a meghatározó, kedvenc könyveiről a Kürt alapítója.
A cikkben emlegetett Peter Druckernek számos könyve jelent meg magyarul. A kilencvenes évek elején olvastam tőle a következő történetet, amelyre - persze - már nem emlékszem pontosan, de.
Kezdő vállalkozóként boríték-gyártásba, nyomtatásba fogott - tényleg nem egy mai eset. Az egyik ismerőse, aki egy karitatív szervezetet vezetett, látva a kezdeti alacsony fordulószámon pörgő üzletmenetet, rendelt tőle egy nagyobb tételt. Ez megadta a kezdő lökést az új vállalkozásnak. Éveken át rendre megjött a szervezet megrendelése, a boríték biznisz száguldott. Aztán az egyik évben elmaradt a boríték-rendelés. Hősünk fel is kereste az ismerősét, aki elmondta, hogy nem volt véletlen az első rendelés, inkább segítő szándék volt. A második és sokadik annak szólt, hogy tényleg jó minőségű volt a munka. Az elmaradás oka pedig, hogy igazából már nem használnak annyi borítékot, amennyit érdemes rendelni és a vállalkozás nem is szorul rá ilyen segítségre.
(Na jó, vagy a Hatékony vezető-ben, vagy az Innováció és vállalkozás-ban olvastam, utóbbi is nagyon jó kicsit elvont címe ellenére.)

Nyílt nap a Kürt Akadémián: Net-Works (újra)

Újra, mert már egyen voltam, kettőre meg jelentkeztem, de esett az eső, szült a macska - szóval nem jutottam el. De múlt pénteken sikerült. Az első alkalom kimondott csalódás volt, a mostani - hogy az összegzéssel kezdjem - jobban tetszett, elalélni azért nem sikerült, ha sikerült volna, akkor a hat órakor Érdre lecsapó Ivett magamhoz térített volna.

Networking

Aki még nem találkozott a Kürt képzésével, és az online kommunikáció területén készül leélni a következő öt-tíz évét, annak irány a képzés. Ennek ára továbbra is borsos, de mostanra egyértelművé tették, a networks képzés mellett a networkinget is megkapja a hallgató. Azaz, nem csak a tanárait piszkálhatja utólag is, de a korábbi hallgatókkal is össze-netelődhet. A Kürt Akadémia lelkesen szervezi meet-upjait, ahol személyesen is összefuthatunk.
Az oktató listát végignézve valóban rangos nevekkel találkozunk. Az a pár oktató, akiket szintén gyilkolásztam az "éredemes-e?" kérdéssel, mind elmondta, hogy a) ha networkölök is, akkor feltétlen, b) a zárt napok sokkal jobbak, aktívabbak, mint a nyíltak és c) a Kürtnek mindig sikerül feltölteni a csoportját ezen az áron.
A bevezető előadás részeként a fentiek is elhangzottak, bár más megfogalmazásban. Ajánlották a netharsona blogot, mint a hallgatók(?) írta blogot.
A nyílt nap a "Content is King" jegyében esett meg a résztvevőkkel. A hallgatók korábbi feladat volt a nyílt napra jelentkezés megszervezése ilyen-olyan kampánnyal. Én még egy régi regisztráció miatt kaptam mailt - amúgy egyébként kettőt is (a 2009-kezdetű törlése mutatja meg, hogy a Kürt Akadémia szeme mindent lát), mert duplán szereplek az adatbázisban. Esetleg az email kampányokkal foglalkozó napon erről is lehetne beszélni, imho.

Kozári István / mosaic transformation Agency

Az első előadás a videózással, a videó-hirdetésekkel foglalkozott. Az online videó jön - hangzott el, de nem futottunk bele közhelyekbe. Magyarázatként elhangzott a növekvő sávszélesség, a háztartások változó felszereltsége (két előadó is a VHS kazettát említette, mint antik eszközt ... hát a hétfői adásszüneti nap már smafu?). Régen az Onedin családot együtt nézte a család, és ez adott beszédtémát, ma már, aki akarja, annak ott a video-on-demand. Telefonon 17, tableten 30, számítógépen 43, míg tévén átlag 43 percet nézünk videót - olvastuk le egy szlájdról. Amelyet a tanuló-csoport amúgy minden előadótól megkap. Jó!
Ezt követően a videó hirdetések elnevezései, majd az elnevezések dinamikus változásairól esett szó mutatván, az előadó nem idefele jövet olvasott a téma után és dobott össze Macen egy szlájdsót.
Ha én hallgató lettem volna, biztos megkérdezem, hogy ez szép meg jó, de melyiket mikor érdemes használni? Mit mutat a statisztika a honlapot elfedő arcomba-nyomott videóról? Avagy mi egy-egy videó bekerülési költsége? Megtérül-é-e? YouTube vagy Vimeo? És ha rajtam kívül mindenki tudja, hogy kell céges YouTube csatornát csinálni, de én nem, akkor azt is megkérdezném.

Lakner Bertold / Neo Interactive

A Neo az egyik meghatározó szereplője a magyar internetes hirdetési piacnak. A jól összefogott előadás megtette a tiszteletkört a hagyományos fényképezés, fénykép-megosztás felé, majd irányt vett a netes fényképmegosztás, stock-fotó, felhasználási jogok felé. A Flickr[Yahoo], FB/Instagram és Pintarest áttekintését követően Lakner (Mac, Keynote és Aperture) beszélt a mit szabad és mit nem, jogokról, említve a Creative Commonst is.
Ha én hallgató lettem volna, biztos megkérdezem, hogy melyiket mikor érdemes használni. Hogy a blogba a képet Flickersítsem-e előtte, vagy se. És mi az a Snapchat? Hol nyomuljak a hogy, ha ilyen vagy olyan a célom.

Végvári Imre / mosaic transformation Agency

Az előadás címében ott volt a mém, így ezt a prezit össze tudtam vetni a másfél évvel ezelőttivel: l. Mémek és az elmevírus részt. Bár a mostani előadáson több tény hangzott el a mémmel kapcsolatban, most is átfordult előadásból mém-videó nézőbe a háromnegyed óra. Persze, hogy kellenek az elmémesedett videók, de aki három után nem érti, mi a mém, annak ez a képzés nem jár. A mém-generátorok megtekintése hasznosabb lett volna, ahogy annak a magyarázata, hogy lehet - maradjunk itthon - valamit elmémesíteni. Mert az, hogy én, kisbélapista vagy ferenczygábor osztom az általam alkotottat, még sehol sem vagyunk, max. az ismerőseim törölnek minden közös fórumról.
A négy órát záró gyakorlat is hasonlított a korábbira, most a Kürtről jelentette meg a Forbes, hogy a NetWorks képzése nincs az első tízben (minőségben, nem árban :). Ezt kellett a hallgatók zárt FB csoportjában kommentelni vagy mém-generátorral támadni vagy cáfolni. A legszellemesebb (tudom, ízlések és pofonok) az utolsó sorból érkezett: "Elkürték!"

Összefoglalva

Lásd a bevezetőben. Megválaszolatlan kérdés maradt az, hogy miért "Content is King"?

Nyílt nap a Kürt Akadémián: Net-Works

A Kürt számomra mindig is példakép cég volt, magyarok önerőből világhírű céget építettek fel - a sikert a tönkrement, szétvert, teherautóval eltaposott merevlemezek visszaállítása hozta meg számukra. Ügyesen építkeztek rá, a cég neve jól cseng. Ezért is - a Gonosz Almalapot otthon hagyva - abban bíztam, hogy a négy órás nyílt nap rendezvény rendes szellemi feltöltődés lesz. Esetleg még azt is mondom a végén, hogy annyira jó, hogy jelentkezem.
A Net-Works képzésről itt olvashatsz bővebben, a lusták számára idemásoltam az egy mondatos ismertetőt: "Minden, amit az online kommunikációról üzleti szempontból tudni kell és mindenki, akit ismerni kell."

Nyílt nap
A nyílt nap nem egy direkt nekünk, kíváncsiaknak szervezett esemény volt, hanem egy fizetős csoport oktatási napján vehettünk részt, csupán egy negyedórás, képbe-helyező előadás szólt direkt nekünk. Ami jó volt, mert képbe kerültünk, milyen képzéseket tart a Kürt Akadémia.
A négy órás oktatás - a meghívó szerint pontos kezdés: 14:00, valójában negyed, mert "mindig mindenki késni szokott", és "nyugodjunk meg, nem tart hatig, már háromnegyed hatkor el szoktunk menni" - három előadót és egy esettanulmány-játékot ígért.

The end of digital begining
E címmel tartotta az első előadást Bálint Viktor (PricewaterhouseCoopers, marketing és kommunikációs igazgató). Előadásának alapja ez a dokumentum volt. Megtekintettük a következő videót is.

Megnézted? És? Eddig nem tudtad, hogy a print piac csökken? Az elektronikus nő? Csupa új adatot hallottál? - akkor te biztos nem online-kommunikációs szakembernek készülsz és e terület nem is érdekel. Ha igen, és volt ebben a videóban sok új info a számodra, akkor gáz van. Ici-picit kiakadtam, mert ennek az órának nulla új információ tartalma volt. Ez egy 40-50 perces, ezer helyen elsüthető izé.

Mémek és az elmevírus
Az előadó Sas István nevére talán kevesen kapják fel a fejüket, de az úr számos reklámfilm készítője, érdemes időutazásra indulni a honlapján (Müszi, Sárvári termál kristály, Ági van? ...)! Az előadás saját készítésű Keynote prezentációja láttán még Steve Jobs is elismerően csettintett volna. Animációk, rengeteg videó-bejátszás - profi technika kezelés.
Az előadás amúgy a mém-ről szólt. Amikor egy kép, videó megfelelően bizarr, mulatságos, meglepő és a témája roppant aktuális, benne van a levegőben, mindenki beszél róla, akkor van esélye a mém-válásának. Ehhez persze az is kell, hogy jól utánozható legyen, sőt, belső kényszert érezzenek sokan, hogy megismételjék. A mémesedés folyamatában van egy fordulópont, amikor a mém mémmé lesz, amikor valami már annyira rossz, hogy az jó, annyira borzalmas, hogy érdekes. Ilyen volt a "gerappa", az "Apa, kezdődik..." A mémesedés sikere függ a kollektív befogadástól, a mém coolságától.
Sas szerint a mém a gondolat másolása.

Nekem teljesen más definíció rémlik Mérő Lászlótól, de mivel ez nem egy bölcsész blog, nem szakszerű magyarázat jön. Mérő (ha jól emlékszem, ha nem, sorry) egyik mém példája a repülőgép-szerencsétlenségeké. Ezek nem időben egyenletesen eloszlanak, hanem valahol történik egy jelentős, és utána rövid időn, heteken belül még kettő-három...nyolc. Aztán semmi. Erről az eloszlásról pedig Barabási könyve, a Villanások jut eszembe, de nagyon messze jutnánk a Kürttől.

Az előadás vége szólt csupán arról, hogy hogyan lehet, ha lehet, mémet készíteni - egy oktatás során, persze szerintem, a mi a mém letudható tíz perc alatt Szalacsival, Gangnammal. Ami egy online kommunikációs szakember számára érdekesebb, az a készítés, felhasználás, kihasználás - szerintem. Mém készítést egyébként - Sas szerint - Gesztiék vállalnak, bár Sas szerint mémet nem lehet készíteni. A bemutatott gyártási példa a most is futó internetes reklám-áruház (bardo talán ... ennyit a reklám sikeréről). Ami állítólag azért készült látszólag ilyen ótvarnak, hogy lecsapjanak rá a mémben utazók.

Néha úgy érzem, hogy maga a mém is mémmé vált, divattá lett. Lásd Index nyögve-nyelős minden napra egy mémjét.

Az online médiaértékesítés jövője
címmel Ihász Ingrid, az Indexet is hirdetéssel ellátó CEMP Sales House vezetője beszélt. Az előadását a blogján is közzétette, így megosztom onnan:

Ihász Ingrid: Az online médiaértékesítés jövője from Ingrid Ihasz

Az előadást át nem lapozók számára összefoglalás: a hazai hirdetési kultúra 5-8 évvel le van maradva az amerikai mögött. Itthon még mindig az átkattintás alapú hirdetések a legnépszerűbbek, pedig van már jobb célzású, hatásfok mérésű. Másrészt minél jobban hatásfokú, célzottságú a hirdetés - netes hirdetésről van szó evidensen -, a felület-tulajdonsonak annál kockázatosabb, emiatt kevésbé kedvelt.
Az átkattintásnál azért fizetek, ha n ember rákattint a hirdetésemre. Ez nem is jelent mást, csak hogy klikkeltek. A vásárlás alapúnál viszont csak akkor fizetek a felületért, ha az átkattintó meg is vette azt, amit hirdetek (iPad, Ferrari, görög sziget). Evidens, hogy az előző hirdetés ára jóval kevesebb, mint az utóbbié. Viszont az előző hirdetés számítható időn belül lepörög, felszabadul a média-felület, az utóbbi esetben pedig akár éveken át kint lehet a „sikertelen" hirdetés.
Ami nem derült ki - vagy én nem figyeltem -, hogy mi a megoldás, akár ügyfélként szeretnék fellépni, akár média tulajdonos vagyok. A ki nem derülés egy fizető tanfolyam esetén ... nekem kevés lenne. Nekem hiányzott - képzés -, hogy ha hirdetsz, így csináld, ezt kérd, erre törekedj. Ha felület vagy, akkor meg így. Persze tudok olvasni, ki nem mondva ott voltak a válaszok.
Amúgy a hazai felületek erős kihívót kaptak a Google AdWords, FB és társai hirdetési megoldásaiban, ahol a hirdetések licit alapon mennek, aránylag kevés emberi közreműködéssel. Amúgy is, a hirdetés kezelés automatizálása felé mutat a jövő, amely Amerikában már a jelen, a hirdetők és hirdetéskezelők és ügynökségek és felületek nem kockás abrosznál egyeznek meg, hanem ad-exchange felületeken.

Trollkodni csak szépen lehet
Az esettanulmány-játék alapját a Nescafe botránya ihlette. A lokális szituációs gyakorlaton egy vendéglő hirdetett meg nyeremény játékot, aki Foursquare-en bejelentkezik náluk, az a második ebédet bónusz kapja. Evidensen hosszú, tömött sor, FB-n gyalázkodó megjegyzések. A hallgatók - voltak vagy 19-en - kis csoportja lett az étterem marketing részlege (kis kifőzde öt embere FB-zik, miközben áll a bál), a többiek a trollok, így, deklaráltan trollok. A feladat az FB zárt csoportjában futott, így nem tudom belinkelni. És ennek most örüljünk. A gigatrollság az volt, hogy a szomszéd kispipa vendéglő magát ajánlotta a sorban állóknak.
A feladat helyes megoldása az, hogy a vendégnek igaza van, és aki most nem fért be, az jöjjön máskor - kedvezménnyel.

Nyet work
A Kürt Net-Works képzése hatvan órás, 390eFt + áfáért. Ha azt kérdezik, fizettem volna-e 26 ezret ezért a délutánért, akkor határozott nem a válaszom. Ezek konferenciára való előadások voltak, az első még oda is gyenge. A hallgatóknak ez volt az utolsó előtti órájuk - kérdezni nem kérdeztek, hozzászólni nem szóltak hozzá. Sőt. A trollkodásra jelölt csoportban ketten sem tudtak segítség nélkül belépni a saját zárt Facebook csoportjukba (előttem ültek, két szép szememmel láttam).

Hány perc alatt töri fel a Kürt zRt. az iPhone–t?

Ha a négyszámjegyes zárra gondolunk, akkor azt öt percen belül. Ezt demonstrálta tegnap a cég a Smartmobilon tartott előadásában. A feltört készülékről a teljes Address Book, Mail, SMS és fénykép állomány – ez utóbbi metaadataival együtt – megszerezhető. A feltöréshez persze kell maga a készülék, a Kürt szoftvere – nincs kereskedelmi forgalomban, bár igény lenne rá – Windows alatt. A feltöréshez szükséges programot USB–stickről feltöltik a telefonra, a program a telefonban fut és onnan másol ki mindent – a teljes 16/32/64GB–ot.
Ha egy iPhone tíz percre magára marad, akkor annak adatait úgy viszik, hogy a telefon tulajdonosa nem is tud róla. Sőt, ha azt hiszi, hogy elvesztette, és valaki utána megy, hogy megtalálta, még hálás is lesz a hackernek... Ne habozzunk az iCloud „Find my iPhone" szolgáltatás „Wipe" parancsának kiadásával, ha nincs meg az iPhone–unk.

A Smartmobilról jóval többet is írok majd ... hétfőn?