Hol vannak ezek a karakterek: @ € * < ? (macOS Ventura frissítés)

Barabási Lászlónak teljesen igaza van, a győztes szinte mindent visz, bár ezt már az ABBA korábban megénekelte. (Megfejtések: Barabási A képlet c. könyvében, illetve The Winner Takes It All. Ugyanezzel a címmel 2016. február tizedikén megjelent bejegyzésünk 216 ezer megtekintésnél jár, a második legjobb 8 600 körül. A megoldás változatlan, de a macOS Venturában – réi Maceseknek nehezen megszokható módon, azaz idiótául – átrendezték a Rendszerbeállításokat.

Akárhogyis, nyissuk meg a Rendszerbállításokat! Keressük meg a bal oldalsávon a Billentyűzetet! A Beviteli források sorában kattintsunk a Szerkesztés gombra!

És engedélyezzük a Beviteli menü megjelenítését a menüsoron! Ennyi. Innentől már igaz az ős-bejegyzésben leírt, a menüsoron, balra fent, a megjelent ikonra kattintva kapott legördülő menüből előhívható a Billentyűzet megtekintő.
Lenyomva bármelyik módosító billentyűt – shift, funkció (FN, földgömb), Control, Option vagy Alt, Command – vagy ezek tetszőleges kombinációját látható, hogy milyen extra karaktert lehet elérni.

Figyelmeztetés
Aki az eredeti, a második hasonló című vagy a mostani bejegyzés alatt olyat kérdez, ami a bejegyzésben szerepel, az tőlünk nem fog választ kapni.

Bolygó-járvány-védekező játék program (nehogy már mi ne korona-vírusozzunk)

Túl kétezer bejegyzésen és tizenöt évnyi Almalap cikk íráson úgy egy hete jutott eszembe, hogy én már írtam ilyen világ-járvány bejegyzést. Elsőre nem találtam meg – szép volt, Gábor! –, de most (csütörtök, 17:49)! A játékban négy járvány készül kiirtani az emberiséget, mi pedig tudóst alakítunk, aki társaival összefogva képes megmenteni az emberiséget. Mindezt 1790 forintért telepíthetjük az iPadünkre, két, játékon belüli 1099 és 699 forintos plusszal.

2015. június 23., kedd

Könnyed nyári járvány irtás

"Végre egy játék, amelyben nem kell nyersanyagot termelni, építkezni, sereget szervezni és begyalázni a jobb szomszédot!" - kiáltott fel életem értelme, amikor először hallott a Pandemic-ről. Amely az ismerősök körében járványszerűen terjedt le, és még a napokban is újabb és újabb áldozatokat szed, pedig a fertőzés már 2013 végén megkezdődött.

Pandemic
A Pandemic is olyan játék, amely előbb létezett táblás formában - tudod, asztalon, székek körbe és úgy játszva -, mint iPaden. A játékban négy járvány készül kiirtani az emberiséget (az Apokalpszis négy lovasa, de nem), mi pedig tudóst alakítunk, aki társaival _összefogva_ képes megmenteni az emberiséget. Mindezt 6,99€-ért telepíthetjük az iPadünkre, egyetlen játékon belüli 1,99€-s plusszal.
Ahogy említettem, és ami miatt a játék életem értelmének szíve csücskébe került (óh, Kazinczy!) az az, hogy más játékosokkal összefogva lehet nyerni. Mi is, és a másik három játszótárs is egy-egy terület szaktekintélye. A járvány pedig szépen, szabályosan terjed, ha egy város fertőzöttsége elér adott szintet, akkor a környező városok is megfertőződnek. Bár a kijelzőn szép látvány az egyre gyorsabban terjedő járvány - de ez a játék perceken belüli elvesztését is jelenti.

A játék azért is lopta magát a mi szívünkbe is jól bele, mert Barabási-Albert László Behálózva könyve is bemutatja, hogy milyen párhuzam van a valódi és számítógépes vírus terjedése közt, a kapcsolati és netes hálózat hasonlóságáról is szól, és mindezt gráf-alapokon. Itt és most ajánljuk könyveit: Behálózva és Villanások!

Az eredeti bejegyzést itt olvashatod tovább: Könnyed nyári járvány irtás

Földrengés Kaliforniában, bye-bye Ive

Akár jelképes is lehetne, hogy tegnap a Mojave sivatag szélén rengett a Föld, eljött Jony Ive az Apple-től, jaj, most mi lesz. A válaszhoz nem futjuk végig Ive és Jobs közös munkásságát, akit érdekel, az keresse Leander Kahney: Jony Ive könyvét (elolvastam, könyvajánló). Bár a könyv öt éve jelent meg, érdemben semmi sem maradt ki, szerintem.

Macintosh
Igen, azok a kezdeti évek. Amikor az Apple az új iMac-kel sokkolt. Kicsit áttetsző váz, ami Bondi kék, vagy eperszínű. "A vásárlók színre mennek" – szólt a marketing bullshit, és valóban, nem memória, nem vinyó méret volt a rendelés első kérdése, hanem az, hogy Lime, vagy Tangerine van-é-e? A bézs lett az Apple pisztáciája.
Aztán jött a bólogató iMac. Ive munkájának a látszata sem volt gyenge, de ő felelt a műszaki tartalomért és a gyártásért. Nem csak kitalálta, hogy bólogatós iMac, de úgy megtervezte, hogy még ma is tartja a kijelzőt ott, ahová az ember húzza. És megtervezte, megtervezte a csapata a gyártó-eszközöket is.
A harmadik iMac volt az, ahol a gépet a kijelző mögé rejtették. Megírtam már, de nem tudom nem megismételni: viszonteladóként mérhetetlenül szórakoztató volt (volt? néha még ma is az), amikor egy kedves Windowsos némi leereszkedéssel megjegyezte: "De baromi vastag ez a monitor!" – majd az asztal alatt széttekintve hozzátette: "És hol van a gép?"

iPod, iPhone, iPad
Az iPhone majdnem gyártásba kerülő verziójától vissza a tervező-asztalhoz történetet is sokan elmondták, nem ismételjük. Talán csak annyit, hogy vagy nyolcszáz féle anyagmintát gyűjtöttek be, elemeztek, hajlítgattak, tapiztak (sokan úgy, hogy azt sem tudták, miben vesznek részt), hogy te meg én elolvadjunk, amikor kézbe vesszük.
Jobs megtalálta a megfelelő embert – ha nem az lett volna Ive, a kutya sem emlékezne a fél év után kirúgott dizájnerre. Ive-nak pedig – olvasd el a könyvet! – pont egy Jobs kellett. Aki nem csak megbízik benne, nem csak kíhívások elé állítja, de szét is hajtja, beleköt az élő fába (is).
Barabási Képlet könyvének egyik fejezete szól arról, hogy a szupercsapatok nem működnek. Egy öt tagú együttesben a kettő még elfér, a három sok, a több meg szétrobban. Kellenek a kiszolgálók, a háttéremberek. Jobs ezeket biztosította, Ive kihasználta. Ők ketten voltak a szupercsapat, mint anno a két Steve.

Ive
Több helyen is olvastam, hogy az utolsó négy évben Ive nem volt a munka hőse, nem járt be naponta, elhanyagolta a munkáját. Normális helyen az ilyen munkaerőtől megválnak – ezt Cooknak kellett volna meglépni. Az utolsó években például Ive játéka lett a macOS vizuális megjelenése. Nézzétek meg, hány old-school ikon van (Automator, Képletöltő), hány kicsit elforgatott (Naptár, Számológép...), hány FaceTime, LaunchPad és iTunes féle lapos.
Az iPhone óta nincs Ive méretű dezign meglepetés – most nehogy az ujjlenyomat olvasóval vagy a szigettel jöjjön valaki.
Szerintem el is fáradhatott, ki is éghetett, de leginkább inspirációt, kihívást és még inkább megbízót vesztett.
Jót fog tenni neki is, az Apple-nek is, hogy elmegy, elment. Maradnak a több dizájn múzeumba bekerült, ikonikussá vált tárgyai. Ennél többet a számítógépgyártó, szoftverfejlesztő cégnél elérni nem nagyon lehet egy ipari formatervezőnek.

Földrengés? Ugyan, csak a szél a homokot.

MItől lett sötét a Safari URL-sora?

Villanások. Barabási-Albert László könyve jutott eszembe, amikor ezen a héten hárman is amiatt panaszkodtak, hogy a Safari címsora sötétre váltott.

Természetesen nincs semmi vírus, vagy hack, vagy más, csupán a privát böngésző ablakot nyitottunk. (A vírusok kapcsán: a MacKeeper letöltése változatlanul nagyon nem javasolt.) A privát böngészés lényege az, hogy a böngésző és a Mac semmit sem jegyez meg abból, amit abban az ablakban végzünk. De nem használja az űrlapok automatikus kitöltését sem.
Aki persze a gyíkemberekben és Snowdennek hisz, annak hiába írjuk, az óriás többség számára viszont hasznos lehet ez a tudás. Például ha más gépéről kell megnézni bármilyen netes adatunk. Vagy bejelentkezni.
Ha valaki nagyon biztosra akar menni, akkor persze átvált Vendég felhasználóra és ott privát böngész.
A privát böngészést az összes böngésző ismeri, általában a Fájl menüből érhető el, ahogy a Safarinál is. Vagy a Chrome-nál:

És akkor Villanások, a könyv. Egy adott részben arról ír a világhírű magyar hálózatkutató, hogy az azonos típusú események nem mindig egyenletesen eloszolva esnek meg, hanem csoportokban. Egy emailes példa rémlik. A bejövő emailek nem időben egyenletesen eloszolva érkeznek, már csak a nappal-éjszaka miatt sem. Sőt, mivel a legtöbben 5-10 percenként kérjük le a leveleket a postafiókból, így a gépünkre azok is csomagokban érkeznek. És az ismerős, hogy nekiülök megválaszolni az emaileket? Na, a kifele menő mailek eloszlása még kevésbé egyenletes.
Ahogy pár hete minden egyéni konzultációt kérőnknek iCloud és Fotók gondja volt, úgy ez a hét a sötét Safari hete volt.

Könnyed nyári járvány irtás

"Végre egy játék, amelyben nem kell nyersanyagot termelni, építkezni, sereget szervezni és begyalázni a jobb szomszédot!" - kiáltott fel életem értelme, amikor először hallott a Pandemic-ről. Amely az ismerősök körében járványszerűen terjedt le, és még a napokban is újabb és újabb áldozatokat szed, pedig a fertőzés már 2013 végén megkezdődött.

Pandemic

A Pandemic is olyan játék, amely előbb létezett táblás formában - tudod, asztalon, székek körbe és úgy játszva -, mint iPaden. A játékban négy járvány készül kiirtani az emberiséget (az Apokalpszis négy lovasa, de nem), mi pedig tudóst alakítunk, aki társaival _összefogva_ képes megmenteni az emberiséget. Mindezt 6,99€-ért telepíthetjük az iPadünkre, egyetlen játékon belüli 1,99€-s plusszal.
Ahogy említettem, és ami miatt a játék életem értelmének szíve csücskébe került (óh, Kazinczy!) az az, hogy más játékosokkal összefogva lehet nyerni. Mi is, és a másik három játszótárs is egy-egy terület szaktekintélye. A járvány pedig szépen, szabályosan terjed, ha egy város fertőzöttsége elér adott szintet, akkor a környező városok is megfertőződnek. Bár a kijelzőn szép látvány az egyre gyorsabban terjedő járvány - de ez a játék perceken belüli elvesztését is jelenti.

A játék azért is lopta magát a mi szívünkbe is jól bele, mert Barabási-Albert László Behálózva könyve is bemutatja, hogy milyen párhuzam van a valódi és számítógépes vírus terjedése közt, a kapcsolati és netes hálózat hasonlóságáról is szól, és mindezt gráf-alapokon. Itt és most ajánljuk könyveit: Behálózva és Villanások!

Gyógyítás
A játékosok körönként négy dolgot tehetnek: átutaznak egy szomszédos városba, javítanak a városban a járvány helyzeten (a járványnak több szintje van), segíthet valamelyik játszótársnak... A játékban kártyákat is gyűjtünk, a kártyák tudást reprezentálnak. Ha mi vagyunk a kék színű játékos és van öt kék kártyánk, akkor megtaláltuk a kék-halál (Windows! - kiáltá a Gonosz Almalap) ellenszerét. A játék csak úgy nyerhető meg, ha mind a négy ellenszert felfedezzük.
Veszíteni viszont számtalan módon lehet. Ha például egyszerre nyolc városban tör ki a járvány, akkor jobb, ha mentő űrhajó után nézünk. Akkor is a bolygó elhagyása jusson eszünkbe, ha egy járvány roppant mód ellepte a Földet. Nem hangzik túl biztatóan az Ebola és AIDS korában, ugye? Ezért a tervezés nagyon fontos, akár egyedül, akár másokkal játszod a Pandemicet!
Az egyedül esetén csak részben vagy kitéve a mesterséges intelligenciának, a négyből két ügynököt te irányítasz. A játék élvezetét növeli, hogy számos képességet vehetsz magadra, vagy hagyhatsz a gépre - ne kapkodd el a választ, hogy melyik okoz könnyebb játékmenetet!

Olvasnivaló: Két kézfogásra Obamától

A Heti Válasz Barabási Albert-Lászlót kérdezte.

Könyvajánló: Barabási Albert-László: Villanások

Nyílt nap a Kürt Akadémián: Net-Works

A Kürt számomra mindig is példakép cég volt, magyarok önerőből világhírű céget építettek fel - a sikert a tönkrement, szétvert, teherautóval eltaposott merevlemezek visszaállítása hozta meg számukra. Ügyesen építkeztek rá, a cég neve jól cseng. Ezért is - a Gonosz Almalapot otthon hagyva - abban bíztam, hogy a négy órás nyílt nap rendezvény rendes szellemi feltöltődés lesz. Esetleg még azt is mondom a végén, hogy annyira jó, hogy jelentkezem.
A Net-Works képzésről itt olvashatsz bővebben, a lusták számára idemásoltam az egy mondatos ismertetőt: "Minden, amit az online kommunikációról üzleti szempontból tudni kell és mindenki, akit ismerni kell."

Nyílt nap
A nyílt nap nem egy direkt nekünk, kíváncsiaknak szervezett esemény volt, hanem egy fizetős csoport oktatási napján vehettünk részt, csupán egy negyedórás, képbe-helyező előadás szólt direkt nekünk. Ami jó volt, mert képbe kerültünk, milyen képzéseket tart a Kürt Akadémia.
A négy órás oktatás - a meghívó szerint pontos kezdés: 14:00, valójában negyed, mert "mindig mindenki késni szokott", és "nyugodjunk meg, nem tart hatig, már háromnegyed hatkor el szoktunk menni" - három előadót és egy esettanulmány-játékot ígért.

The end of digital begining
E címmel tartotta az első előadást Bálint Viktor (PricewaterhouseCoopers, marketing és kommunikációs igazgató). Előadásának alapja ez a dokumentum volt. Megtekintettük a következő videót is.

Megnézted? És? Eddig nem tudtad, hogy a print piac csökken? Az elektronikus nő? Csupa új adatot hallottál? - akkor te biztos nem online-kommunikációs szakembernek készülsz és e terület nem is érdekel. Ha igen, és volt ebben a videóban sok új info a számodra, akkor gáz van. Ici-picit kiakadtam, mert ennek az órának nulla új információ tartalma volt. Ez egy 40-50 perces, ezer helyen elsüthető izé.

Mémek és az elmevírus
Az előadó Sas István nevére talán kevesen kapják fel a fejüket, de az úr számos reklámfilm készítője, érdemes időutazásra indulni a honlapján (Müszi, Sárvári termál kristály, Ági van? ...)! Az előadás saját készítésű Keynote prezentációja láttán még Steve Jobs is elismerően csettintett volna. Animációk, rengeteg videó-bejátszás - profi technika kezelés.
Az előadás amúgy a mém-ről szólt. Amikor egy kép, videó megfelelően bizarr, mulatságos, meglepő és a témája roppant aktuális, benne van a levegőben, mindenki beszél róla, akkor van esélye a mém-válásának. Ehhez persze az is kell, hogy jól utánozható legyen, sőt, belső kényszert érezzenek sokan, hogy megismételjék. A mémesedés folyamatában van egy fordulópont, amikor a mém mémmé lesz, amikor valami már annyira rossz, hogy az jó, annyira borzalmas, hogy érdekes. Ilyen volt a "gerappa", az "Apa, kezdődik..." A mémesedés sikere függ a kollektív befogadástól, a mém coolságától.
Sas szerint a mém a gondolat másolása.

Nekem teljesen más definíció rémlik Mérő Lászlótól, de mivel ez nem egy bölcsész blog, nem szakszerű magyarázat jön. Mérő (ha jól emlékszem, ha nem, sorry) egyik mém példája a repülőgép-szerencsétlenségeké. Ezek nem időben egyenletesen eloszlanak, hanem valahol történik egy jelentős, és utána rövid időn, heteken belül még kettő-három...nyolc. Aztán semmi. Erről az eloszlásról pedig Barabási könyve, a Villanások jut eszembe, de nagyon messze jutnánk a Kürttől.

Az előadás vége szólt csupán arról, hogy hogyan lehet, ha lehet, mémet készíteni - egy oktatás során, persze szerintem, a mi a mém letudható tíz perc alatt Szalacsival, Gangnammal. Ami egy online kommunikációs szakember számára érdekesebb, az a készítés, felhasználás, kihasználás - szerintem. Mém készítést egyébként - Sas szerint - Gesztiék vállalnak, bár Sas szerint mémet nem lehet készíteni. A bemutatott gyártási példa a most is futó internetes reklám-áruház (bardo talán ... ennyit a reklám sikeréről). Ami állítólag azért készült látszólag ilyen ótvarnak, hogy lecsapjanak rá a mémben utazók.

Néha úgy érzem, hogy maga a mém is mémmé vált, divattá lett. Lásd Index nyögve-nyelős minden napra egy mémjét.

Az online médiaértékesítés jövője
címmel Ihász Ingrid, az Indexet is hirdetéssel ellátó CEMP Sales House vezetője beszélt. Az előadását a blogján is közzétette, így megosztom onnan:

Ihász Ingrid: Az online médiaértékesítés jövője from Ingrid Ihasz

Az előadást át nem lapozók számára összefoglalás: a hazai hirdetési kultúra 5-8 évvel le van maradva az amerikai mögött. Itthon még mindig az átkattintás alapú hirdetések a legnépszerűbbek, pedig van már jobb célzású, hatásfok mérésű. Másrészt minél jobban hatásfokú, célzottságú a hirdetés - netes hirdetésről van szó evidensen -, a felület-tulajdonsonak annál kockázatosabb, emiatt kevésbé kedvelt.
Az átkattintásnál azért fizetek, ha n ember rákattint a hirdetésemre. Ez nem is jelent mást, csak hogy klikkeltek. A vásárlás alapúnál viszont csak akkor fizetek a felületért, ha az átkattintó meg is vette azt, amit hirdetek (iPad, Ferrari, görög sziget). Evidens, hogy az előző hirdetés ára jóval kevesebb, mint az utóbbié. Viszont az előző hirdetés számítható időn belül lepörög, felszabadul a média-felület, az utóbbi esetben pedig akár éveken át kint lehet a „sikertelen" hirdetés.
Ami nem derült ki - vagy én nem figyeltem -, hogy mi a megoldás, akár ügyfélként szeretnék fellépni, akár média tulajdonos vagyok. A ki nem derülés egy fizető tanfolyam esetén ... nekem kevés lenne. Nekem hiányzott - képzés -, hogy ha hirdetsz, így csináld, ezt kérd, erre törekedj. Ha felület vagy, akkor meg így. Persze tudok olvasni, ki nem mondva ott voltak a válaszok.
Amúgy a hazai felületek erős kihívót kaptak a Google AdWords, FB és társai hirdetési megoldásaiban, ahol a hirdetések licit alapon mennek, aránylag kevés emberi közreműködéssel. Amúgy is, a hirdetés kezelés automatizálása felé mutat a jövő, amely Amerikában már a jelen, a hirdetők és hirdetéskezelők és ügynökségek és felületek nem kockás abrosznál egyeznek meg, hanem ad-exchange felületeken.

Trollkodni csak szépen lehet
Az esettanulmány-játék alapját a Nescafe botránya ihlette. A lokális szituációs gyakorlaton egy vendéglő hirdetett meg nyeremény játékot, aki Foursquare-en bejelentkezik náluk, az a második ebédet bónusz kapja. Evidensen hosszú, tömött sor, FB-n gyalázkodó megjegyzések. A hallgatók - voltak vagy 19-en - kis csoportja lett az étterem marketing részlege (kis kifőzde öt embere FB-zik, miközben áll a bál), a többiek a trollok, így, deklaráltan trollok. A feladat az FB zárt csoportjában futott, így nem tudom belinkelni. És ennek most örüljünk. A gigatrollság az volt, hogy a szomszéd kispipa vendéglő magát ajánlotta a sorban állóknak.
A feladat helyes megoldása az, hogy a vendégnek igaza van, és aki most nem fért be, az jöjjön máskor - kedvezménnyel.

Nyet work
A Kürt Net-Works képzése hatvan órás, 390eFt + áfáért. Ha azt kérdezik, fizettem volna-e 26 ezret ezért a délutánért, akkor határozott nem a válaszom. Ezek konferenciára való előadások voltak, az első még oda is gyenge. A hallgatóknak ez volt az utolsó előtti órájuk - kérdezni nem kérdeztek, hozzászólni nem szóltak hozzá. Sőt. A trollkodásra jelölt csoportban ketten sem tudtak segítség nélkül belépni a saját zárt Facebook csoportjukba (előttem ültek, két szép szememmel láttam).

Könyvajánló: Barabási Albert-László: Villanások

Cikk az Indexen. (Link a blogban)
Az első cikk után majd leharapták a fejünket