Almáskert kerülő féregjárat, avagy törvényhozás vs. alkalmazásbolt üzemeltetők

Amikor a Szenátus Igazságügyi Bizottsága, amely egyenlő arányban tagjai demokraták és republikánusok, a szokásos egyet nem értés helyett 20-2 arányban megszavaznak egy olyan törvényjavaslatot, amely szinte nyílt támadás néhány, nem is akármilyen céggel szemben, akkor érdemes odafigyelni. A bizottság tagjai csaknem egyhangúlag támogatták pár hete azt a törvényjavaslatot, amely az Apple és a Google által ellenőrzött alkalmazásboltok hatalmának visszaszorítását célozza, mivel mindkettő óriási nyereségre tett szert okostelefon-alkalmazások piacának szigorú ellenőrzéséből.

A nyílt alkalmazáspiacokról szóló törvény többek között:

• Kényszeríteni kell az Apple-t és a Google-t, hogy a felhasználók harmadik féltől is tölthessenek le alkalmazásokat, érhessék el azok alkalmazásboltjait.
• Lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy alkalmazáson belüli bevételt gyűjtsenek az Apple-től és a Google-tól eltérő vállalatok által üzemeltetett fizetési rendszerekkel.
• Tiltsa meg az Apple-nek és a Google-nak, hogy megbüntesse azokat a fejlesztőket, akik máshol kevesebb pénzért kínálják alkalmazásaikat vagy alkalmazáson belüli vásárlásaikat.

A tíz oldalas törvényjavaslat hatás kisebb lehet, mint azt a mellbeverő törvényhozók látják, ugyanakkor egy nem ma kezdődött összecsapás említésre méltó állomása lehet – fordulópontnak majd 2024-ben nevezzük, ha.
Az Apple, kisebb mértékben a Google szemet gyönyörködtető hasznot húznak be alkalmazásboltjaikból, általában az összes ott forgalmazott alkalmazással kapcsolatos bevétel harminc százalékát. A két alkalmazásbolt szinte teljes ellenőrzése alatt tartja a mobilalkalmazások piacát, az Apple tulajdonában lévő iOS és Google Android okostelefon operációs rendszerekkel való szoros kapcsolatuk miatt.
Az Apple azt állította a legutóbbi Epic Games per során, hogy nem ismeri az App Store haszonkulcsát – szinte az egész tárgyalóterem nevetett fel hangosan. Ám az eljáró bíró ésszerűnek ítélte a szakértők becslését. A CNBC becslése szerint az Apple 2020-ban körülbelül 64 milliárd dollár bevételre tett szert az App Store-ban, ami több tízmilliárd dollár profitot jelenthetett.
Ahogy említettük, az alkalmazásboltok körüli pénzügyi és jogi harc szinte a létrejöttüktől tart. Az sem világos, hogy a mostani javaslat, ha törvénnyé lesz, sok változást hoz. Míg a harmadik féltől származó alkalmazásboltok ígérete nagyobb versenyt és alacsonyabb árakat vetít előre, ehhez egy olyan alkalmazáspiac kialakítására is szükség van, amelyet a felhasználók ismernek és megbíznak.
Az Apple-nek és a Google-nak már vannak hűséges vásárlói, akiket évek óta arra késztetnek, hogy reflexből keressenek fel üzleteiket. Az Apple-nek különösen jó hírneve van az adatvédelem és a biztonság terén, ami két fontos tulajdonság, mivel az harmadik féltől való alkalmazás beszerzés (sideloading az angol szakkifejezés) növelheti annak kockázatát, hogy a felhasználók rosszindulatú programokat töltsenek le alkalmazásokon keresztül.
A harmadik fél fizetési feldolgozásával – egyszerűsítve: appon belüli fizetés harmadik félnek, nem az Apple-nek vagy Google-nek – kapcsolatos rendelkezések sem biztos, hogy célba érnek. Míg az Apple-nek és a Google-nak meg kellene engednie a külső szállítóknak, hogy beszedjék a fizetéseket, a javasolt törvényben semmi sem akadályozza meg a két vállalatot abban, hogy valamilyen módon részesüljön ezekből a díjakból.

Nem eszik olyan forrón a kását
Az Apple a maga részéről már jelezte, hogy nem enged a fejlesztőkre kirótt harminc százalékból. Az Epic Games tavalyi „próbapere“ során Tim Cook vezérigazgató azt mondta, hogy cégének „alternatív módot kellene kidolgoznia a jutalék beszedésére”, ha egy fejlesztő harmadik feles fizetési processzorát használja.
Pontosan ezt tervezi az Apple Hollandiában, ahol egy közelmúltbeli bírósági ítélet arra kényszerítette az Apple-t, hogy engedélyezze a társkereső alkalmazások számára, hogy harmadik féltől származó fizetési eljárásokat használjanak. A TechCrunch pénteken arról számolt be, hogy az Apple értesítette a holland fejlesztőket arról, hogy jelentést kell benyújtaniuk arról, hogy mekkora bevételre tettek szert az App Store-ban tárolt alkalmazásokból. Az Apple a bevétel 27 százalékának megfelelő számlát küld.
És hogy milyen messze vagyunk attól, hogy a javaslatból törvény lesz, még az sem biztos, hogy idén tágyalja a szenátus vagy a ház (az amerikai törvényhozás két szintje). Ha azonban eljut az elnök asztalára (átment a két házon), nincs garancia arra, hogy a javaslat, az Apple és a Google lobbierejét ismerve, nem vizeződik fel.
Az Egyesült Államokban egy ipari csoport, amely többek között az Apple-t, az Amazont és a Google-t képviseli, továbbra is agresszíven lobbizik két olyan, a szenátus elé kerülő törvényjavaslat ellen, amelyek többféleképpen is korlátoznák hatalmukat (a másik javaslatról talán egy másik cikk honosítás során írunk). Bár kétpárti támogatást élveznek valamiféle technikai trösztellenes törvények, mindkét törvényjavaslat sorsa továbbra is bizonytalan.
Az európai törvényhozók azonban sokkal közelebb állnak ahhoz, hogy a technológiával kapcsolatos jogszabályokat a digitális szolgáltatásokról szóló törvényen keresztül rögzítsék, ami csökkentheti az Apple App Store, az Amazon e-kereskedelmi platformja és a Google célzott hirdetési rendszerének befolyását, egyéb alapvető funkciók mellett. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa várhatóan még ebben az évben szavaz a javaslat végleges változatáról.

(Forrás Fortune, Jacob Carpenter, kép: Variety)

Apple automatikusan, kéretlenül is keresne fényképeink közt

Az Apple országonként, a helyi törvényeknek megfelelően, bevezetni készül a gyerek bántalmazást (pedofil és tsa) mutató képek keresését – közölte a társaság pár napja. A rendszer az iPhone Fotók képeket vizsgálná meg, mielőtt azok feltöltődnek az iCloud tárhelyre – a feltöltés legtöbb esetben automatikus, a terv szerint a vizsgálat még az iPhone-on történne meg. A rendszert az Apple először az Egyesült Államokban élesítené. A Reutersen megjelent írás szabad fordítását olvasod most.

 

A 1972. június 8-i, Huynh Cong "Nick Ut" által készített fotón a dél-vietnami erők rémült gyermekeket követnek, köztük a 9 éves Kim Phuc-t, akik a Viet Kong vélt búvóhelye ellen intézet amerikai napalmos légitámadás után Trang Bang közelében lerohantak az 1-es útra. Nick Ut a fénykép elkészítése után félretette a fényképezőgépét, vizet adott az összeégett égett lánynak, öntött a sebeire, majd őt és másokat az AP [hírügynökség] furgonjába tett, kórházba vitte őket. Amikor az orvosok nem voltak hajlandók befogadni, mondván, hogy túlságosan megégett ahhoz, hogy megmentsék, dühösen felvillantotta a sajtóigazolványát. Másnap elmondta a lánynak, hogy a világ minden táján megjelent a róla készült kép, valamint azt is, hogy a kórház nem volt hajlandó segíteni. (AP Photo/Nick Ut). 

 

Ezt a képet a Facebook pedofil szűrője hónapokon át blokkolta, nudizmusra hivatkozva. 

(A képválasztás saját, nem szerepelt a Reuters cikkében. A fotó 'napalm girl' néven ismert.)

A gyermekbiztonsági csoportok dicsérték az Apple-t, amiért csatlakozott a Facebook, a Microsoft és az Alphabet (Google) kezdeményezéséhez. Az iPhone-on végzett fotóellenőrzése aggodalmat kelt. A helyi szabályzás módot ad a kormányoknak, hogy valós vagy vélt okok miatt vizsgálja a felhasználók eszközeit. Sok más technológiai vállalat ellenőrzi a fényképeket a szerverre való feltöltés után.
Az Apple szerint a rendszere képes ellentállni a nem kívánatos kormányzati követeléseknek, megvédik az Apple-t a kormányzati nyomásgyakorlástól, hogy a gyermekbántalmazáson kívül más anyagokat is azonosítson bárki telefonján. Az Apple szerint az emberi felülvizsgálati folyamata védelmet jelent a kormányzati visszaélések ellen. A vállalat nem továbbítja a fényképeket ellenőrző rendszeréből származó jelentéseket a bűnüldöző szerveknek, ha a felülvizsgálat nem talál gyermekbántalmazási képeket.
A szabályozó hatóságok egyre inkább követelik, hogy a technológiai vállalatok többet tegyenek az illegális tartalom eltávolítása érdekében. Az elmúlt néhány évben a bűnüldöző szerveknek és a politikusoknak a gyermekbántalmazás volt az egyik hivatkozási alapjuk, hogy visszautasítsák az erős titkosítást, korábban a terrorizmus visszaszorításának szükségességére hivatkoztak. Egyes országokban a törvény – többek között Nagy-Britanniában – feljogosítja az államot arra, hogy a technológiai cégeket kényszerítse: titokban lépjenek fel felhasználóik ellen.
Az Apple terve megelőzheti a kormányzati igényt a telefon-adatok korlátlan átadására, megfelelhet az elvárt európai irányelveknek, ám számos biztonsági szakértő szerint az adatvédelmi bajnok nagy hibát követett el azzal, hogy megmutatta hajlandóságát az ügyféltelefonok adatainak elérésére.
"Lehet, hogy elterelte az amerikai szabályozók figyelmét ezzel az egy témával kapcsolatban, de nemzetközi szinten is vonzza a szabályozó hatóságokat, hogy ugyanezt tegyék a terrorista és szélsőséges tartalommal" - mondta Riana Pfefferkorn, a Stanford Internet Observatory kutatója. "A politikailag befolyásos szerzői jogok tulajdonosai Hollywoodban és máshol akár azzal érvelhetnek, hogy digitális jogaikat ilyen módon kell érvényesíteni." - jelezte, hogy a pedofil képek szűrése trójai falóvá válhat.
Will Cathcart, a WhatsApp vezetője pénteken tweetelte az Apple ellen az új architektúrát ért kritikáját.

"Évtizedek óta rendelkezünk személyi számítógéppel, és soha nem volt felhatalmazásunk arra, hogy az összes asztali számítógép, laptop vagy telefon privát tartalmát világszerte ellenőrizzék jogellenes tartalom után kutatva" - írta. "Nem így működik a szabad országokban épített technológia."
Az Apple dolgozott azon, hogy az iPhone, iPad iCloudba történő biztonsági mentése titkosítva legyen, vagyis a vállalat nem tudott volna olvasható verziót átadni a bűnüldöző szerveknek. Az FBI kifogása után elvetette a projektet. Alex Stamos, a Stanford Obszervatórium alapítója szerint viszont az Apple még az idén előkészíti a titkosítás bekapcsolását. Az Apple nem kívánta kommentálni a jövőbeli terveit.

Akanksha Rana, Stephen Nellis, Joseph Menn, Shounak Dasgupta, Richard Chang

Jönnek a hírek? :: iOS Apple News app

Az iOS Apple News alkalmazás hír-gyűjtő program, mások híreit próbálja meg megfogalmazott és vélt vágyainknak megfelelő válogatásban elénk tárni. A News jelenleg csak az USA-ban, Egyesült Királyságban és Ausztráliában érhető el. Akkor miért is beszélünk most erről az alkalmazásról? Azért, mert kipróbálhatjuk, ha akarjuk.

A News remekül tükrözi az amerikai világképet, az említett két angolul beszélő ország még létezik, aztán a nagy semmi. Persze ez nem a News hibája, az csak a hírforrásokat dolgozza fel. Persze feldolgozhatná a Heves-megyei Hírlapot is... Én a News helyett inkább a Flipboard-ot használom, neki nagyobb az Amerikán kívüli merítése.

Az Apple az USA-ban

Térkép, hogy melyik államban, városban milyen szervezeti egysége van az Apple-nek.

Apple és Trump

Az Apple, ahogy szinte az összes hi-tech vállalkozás, Clintont támogatta Trumppal szemben - és mint tudjuk, az utóbbi nyert. Egy elemzői konferencián azon tanakodtak hozzáértők, hogy miként hat Trump győzelme az Apple-re, és más tech cégekre. Semmiféle bosszúról nincs szó, mert az Amerika.

Jó lehet
Trump az illegális bevándorlók hazazsuppolását ígéri, ez közvetlenül nem érinti a tech vállalkozások magasan szakképzett számtalan külföldi munkatársát - így gazdasági szempontból nincs gond ezzel. Trump elnöksége, ha megtartja a nagy amerikai vállalatok számára kilátásba helyezett adócsökkentést, az Apple-nek nagyon jó lehet. Kivált akkor, ha egyszeri alkalommal, jelentős adókedvezménnyel a cégek hazavihetik a külföldön parkoltatott pénzeiket. Az Apple esetében ez az ír leányvállalatos csoda-megoldás által érintett dollármilliárdokat jelentené, de persze a Google és a Facebook és a Microsoft sem járna rosszul.

Rossz lehet

A megválasztott elnök arról is beszélt, hogy az Apple-nek - néven nevezte a vállalatot - és más cégeknek is haza kell telepítenie a termelését, az Apple-nél már évek óta nekikezdtek a Macintosh esetén a gyártás USA-ba történő visszavitelének, de nem ez a meghatározó rész. A Kínában gyártott termékekre az új adminisztráció akár külön vámot, adót is kivetne a termelés hazahozatala érdekében.
Ugyanakkor Kína pedig egyre határozottabban megkívánja, hogy az Apple az iPhone-t Kínában gyártsa, ha ott forgalmazni akarja. És a kínai piac az Apple legnagyobb, reálisnak látszó reménye.
A kitörésre kész amerikai-kínai kereskedelmi háború legnagyobb áldozatai közt lesz az Apple. De nem egyedül.

És majd meglátjuk.

Like a Rolling Stone – könnyű feladat hétvégére

Ismerős érzés az, amikor meglátsz valamit és felkiáltasz: "Ez hogy nem jutott eddig eszembe!", ugye? Na így vagyok ezzel a könnyű hétvégi feladattal is, ha valaki teljesítené, a fotót várjuk szeretettel. Amúgy ennek akkor kellett volna az eszembe jutni, amikor épp egy iMacet adtunk fel egy csomagkézbesítésre szakosodott vállalkozásnál. Ők a csomagméret besoroláshoz a legrövidebb oldal és a leghosszabb oldal összegét használják. Ám aki látott már iMac dobozt, az tudja, hogy a doboz nem téglatest alakú, hanem trapéz alapú hasáb - oldalról nézve. Nem matek imádó olvasók számára: a doboz alja nagyobb, mélyebb, mint a teteje, ami keskenyebb. Ez a téglatestek méricskéléséhez szokott ügyintézőt szinte megoldhatatlan feladat elé állította, volt felét elvesszük meg telefonos segítés is.
Egy dobozt géppel bruttó 400-850eFt között szerezhetsz be, de vigyázz, azonos méretűekkel érdemes nekifogni! Amerikában lehet csak dobozt is szerezni az eBay-en (ejha, hűha, azta!), nagyjából 50 dolcsiért (de ember, az 15eFt!). A mutatványhoz elég 36 doboz. Ebből az érettségire készülők azonnal mindent tudnak. Mi azt, hogy a képen látható urak két általános iskola info-tanárai, akik az új gépek érkezte feletti örömükben ökörködtek követték el ezt. Aha, a suli vett, kapott pár új iMacet: klik (nem elírás!) és kap.

Hogyan osztozik a piacon az iOS, az Android és a Windows?

A Kantar Wordpanel felmérésének számait vettem alapul a következő remek grafikonok megrajzolásához. A jó nevű cég tavaly és idén márciusban mérte, becsülte, vélelmezte a piacrészesedéseket. Az Apple számára az amerikai piac az első, a kínai vált a másodikká (de növekedésben elsővé), a Japán lecsúszott a dobogó harmadik fokára. Ezt követi két kontinens: a miénk és a tőlünk legtávolabb lévő (Ausztrália, éljen a földrajz érettségi!).

Európa

A mutatott öt európai ország a meghatározó - Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország -, ez az Apple esetében sincs másként. Ez egyben válasz is a mikor lesz Apple Store Budapesten kérdésre. Látható, hogy amíg az angoloknál az iOS részesedése haladja meg az európai átlagot (jobb oldalon a kontinens eloszlása), addig a spanyoloknál az Android tarol, rendesen.

A világ többi része
A két grafikon ugyanazokat az értékeket mutatja, de más rendezési elvek szerint. Az elsőn a meghatározó piacok szerint, a másodikon az operációs rendszerek szerint látjuk az éves változást. Figyelem, gyakorlott grafikon olvasó tisztában van azzal, hogy 0,01 százalék piaci részesedésről 0,02 százalékra növekedés az 100 százalékos növekedést jelent, viszont a piac tekintetében kerekítési hiba. És ezek a grafikonok a növekedés mértékét mutatják.

Akkor mit is látunk? Azt, hogy Amerikában a helyzet változatlan, a piac telített, nincs nagy átrendeződés. Kínában viszont beszabadult az Apple. Az viszont nem látható, hogy ott a piac robbanás szerűen bővül, tehát nem a meglevő vevők újraosztásában jó ennyire az Apple. A Japán bukta mögé azért illik odatenni a számokat (2014: 57,6 százalék, 2015: 45,1 százalék), így csupán annyi állítható, hogy a Japán piac kezd hasonlítani a világéra, ahol az Andorid bő többségben van.
A számok a részesedést mutatják, a volument nem, ismétlem magam, különösen a Windows esetében érdemes ezt hangsúlyozni, amely mind az öt említett földrajzi területen tíz százalék alatti részesedéssel bír, tehát van honnan hová nőnie. Viszont növekszik, a redmondi cég lassan pörög fel, de jön, jön, jön.
Az iOS pedig szépen tartja állásait, a következő években a kínai piac kiszolgálása lesz az egyik meghatározó az Apple számára. Ahol nem csak az Androiddal, Xiaomi-val küzdhet meg, hanem a kínai kormány sajátos gazdaság-politikájával és politikai elvárásaival is.

Office 77%

A MacWorldön ismertette a Microsoft azt a felmérést, amelybõl kiderült, az Egyesült Államokban használt Macek 77 százalékára telepítették fel a Wordöt. Ez az elsõ alkalom, hogy ilyen számadat napvilágot látott, pedig a Word 1.0 épp 25 éve, 1984-ben a Macen indult hódító útjára.