Almáskert kerülő féregjárat, avagy törvényhozás vs. alkalmazásbolt üzemeltetők

Amikor a Szenátus Igazságügyi Bizottsága, amely egyenlő arányban tagjai demokraták és republikánusok, a szokásos egyet nem értés helyett 20-2 arányban megszavaznak egy olyan törvényjavaslatot, amely szinte nyílt támadás néhány, nem is akármilyen céggel szemben, akkor érdemes odafigyelni. A bizottság tagjai csaknem egyhangúlag támogatták pár hete azt a törvényjavaslatot, amely az Apple és a Google által ellenőrzött alkalmazásboltok hatalmának visszaszorítását célozza, mivel mindkettő óriási nyereségre tett szert okostelefon-alkalmazások piacának szigorú ellenőrzéséből.

A nyílt alkalmazáspiacokról szóló törvény többek között:

• Kényszeríteni kell az Apple-t és a Google-t, hogy a felhasználók harmadik féltől is tölthessenek le alkalmazásokat, érhessék el azok alkalmazásboltjait.
• Lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy alkalmazáson belüli bevételt gyűjtsenek az Apple-től és a Google-tól eltérő vállalatok által üzemeltetett fizetési rendszerekkel.
• Tiltsa meg az Apple-nek és a Google-nak, hogy megbüntesse azokat a fejlesztőket, akik máshol kevesebb pénzért kínálják alkalmazásaikat vagy alkalmazáson belüli vásárlásaikat.

A tíz oldalas törvényjavaslat hatás kisebb lehet, mint azt a mellbeverő törvényhozók látják, ugyanakkor egy nem ma kezdődött összecsapás említésre méltó állomása lehet – fordulópontnak majd 2024-ben nevezzük, ha.
Az Apple, kisebb mértékben a Google szemet gyönyörködtető hasznot húznak be alkalmazásboltjaikból, általában az összes ott forgalmazott alkalmazással kapcsolatos bevétel harminc százalékát. A két alkalmazásbolt szinte teljes ellenőrzése alatt tartja a mobilalkalmazások piacát, az Apple tulajdonában lévő iOS és Google Android okostelefon operációs rendszerekkel való szoros kapcsolatuk miatt.
Az Apple azt állította a legutóbbi Epic Games per során, hogy nem ismeri az App Store haszonkulcsát – szinte az egész tárgyalóterem nevetett fel hangosan. Ám az eljáró bíró ésszerűnek ítélte a szakértők becslését. A CNBC becslése szerint az Apple 2020-ban körülbelül 64 milliárd dollár bevételre tett szert az App Store-ban, ami több tízmilliárd dollár profitot jelenthetett.
Ahogy említettük, az alkalmazásboltok körüli pénzügyi és jogi harc szinte a létrejöttüktől tart. Az sem világos, hogy a mostani javaslat, ha törvénnyé lesz, sok változást hoz. Míg a harmadik féltől származó alkalmazásboltok ígérete nagyobb versenyt és alacsonyabb árakat vetít előre, ehhez egy olyan alkalmazáspiac kialakítására is szükség van, amelyet a felhasználók ismernek és megbíznak.
Az Apple-nek és a Google-nak már vannak hűséges vásárlói, akiket évek óta arra késztetnek, hogy reflexből keressenek fel üzleteiket. Az Apple-nek különösen jó hírneve van az adatvédelem és a biztonság terén, ami két fontos tulajdonság, mivel az harmadik féltől való alkalmazás beszerzés (sideloading az angol szakkifejezés) növelheti annak kockázatát, hogy a felhasználók rosszindulatú programokat töltsenek le alkalmazásokon keresztül.
A harmadik fél fizetési feldolgozásával – egyszerűsítve: appon belüli fizetés harmadik félnek, nem az Apple-nek vagy Google-nek – kapcsolatos rendelkezések sem biztos, hogy célba érnek. Míg az Apple-nek és a Google-nak meg kellene engednie a külső szállítóknak, hogy beszedjék a fizetéseket, a javasolt törvényben semmi sem akadályozza meg a két vállalatot abban, hogy valamilyen módon részesüljön ezekből a díjakból.

Nem eszik olyan forrón a kását
Az Apple a maga részéről már jelezte, hogy nem enged a fejlesztőkre kirótt harminc százalékból. Az Epic Games tavalyi „próbapere“ során Tim Cook vezérigazgató azt mondta, hogy cégének „alternatív módot kellene kidolgoznia a jutalék beszedésére”, ha egy fejlesztő harmadik feles fizetési processzorát használja.
Pontosan ezt tervezi az Apple Hollandiában, ahol egy közelmúltbeli bírósági ítélet arra kényszerítette az Apple-t, hogy engedélyezze a társkereső alkalmazások számára, hogy harmadik féltől származó fizetési eljárásokat használjanak. A TechCrunch pénteken arról számolt be, hogy az Apple értesítette a holland fejlesztőket arról, hogy jelentést kell benyújtaniuk arról, hogy mekkora bevételre tettek szert az App Store-ban tárolt alkalmazásokból. Az Apple a bevétel 27 százalékának megfelelő számlát küld.
És hogy milyen messze vagyunk attól, hogy a javaslatból törvény lesz, még az sem biztos, hogy idén tágyalja a szenátus vagy a ház (az amerikai törvényhozás két szintje). Ha azonban eljut az elnök asztalára (átment a két házon), nincs garancia arra, hogy a javaslat, az Apple és a Google lobbierejét ismerve, nem vizeződik fel.
Az Egyesült Államokban egy ipari csoport, amely többek között az Apple-t, az Amazont és a Google-t képviseli, továbbra is agresszíven lobbizik két olyan, a szenátus elé kerülő törvényjavaslat ellen, amelyek többféleképpen is korlátoznák hatalmukat (a másik javaslatról talán egy másik cikk honosítás során írunk). Bár kétpárti támogatást élveznek valamiféle technikai trösztellenes törvények, mindkét törvényjavaslat sorsa továbbra is bizonytalan.
Az európai törvényhozók azonban sokkal közelebb állnak ahhoz, hogy a technológiával kapcsolatos jogszabályokat a digitális szolgáltatásokról szóló törvényen keresztül rögzítsék, ami csökkentheti az Apple App Store, az Amazon e-kereskedelmi platformja és a Google célzott hirdetési rendszerének befolyását, egyéb alapvető funkciók mellett. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa várhatóan még ebben az évben szavaz a javaslat végleges változatáról.

(Forrás Fortune, Jacob Carpenter, kép: Variety)