Facebook részvény: öröm vagy csalódás?

A Szilícium völgyi új Facebook központ előtt óriási ikonként elevenedik meg a hüvelykujjat felfelé tartó kéz, az, amely szinte mindegyik weblapon megtalálható (e cikk alján is) és arra csábít, hogy osszuk meg a tartalmat, ahogy azt a többi 900 millió Facebook felhasználó is teszi. Hasonlóan nagyot remél sikerben a cég, amikor május 18-án részvényeinek 12 százalékát eladva szerez friss tőkét és lép be Amerika egyik legismertebb tőzsdéjére (NASDAQ). Ha minden a terv szerint megy, ez lesz a legnagyobb internetes-vállalkozás tőkebevonás.

Kép és cikk: The Economist.

A héten a cég 27 éves vezetője, Mark Zuckerberg rock-sztárokra hajazó külsőségek közt mutatta be cégét - ha csak nem maradt távol, mint az első két alkalommal, ami miatt a sajtó azonnal össezesküvés-teóriákkal szórakoztatta olvasóit. A bemutatóknak helyt adó hotelek előtt hosszú sorok kígyóztak, senki sem akar kimaradni az év kibocsátásából.
A Facebook az internet egyik szinonimája lett. A mostani kibocsátás 12 milliárd dollárja a közösségi hálózatot a Google rendszeréhez hasonló netes erőművé alakíthatja át. A Google 2004-ben bocsátott ki nyilvánosan részvényt (szakmabelieknek: IPO), és az így befolyt pénzből vásárolt fel számos vállalatot, hozott létre sok szolgáltatást. A kibocsátás után az elemzők szerint 28-35 dolláros árfolyam várható, a cég értéke - ennek függvényében - 77-96 milliárd dollár lesz.

Páran ennél is értékesebbnek vélik a Facebookot. Ha a Facebook megütné a 100 milliárdos értéket, akkor az Amazonnal egy súly-csoportban játszana, de már nagyobb lenne a Dell és HP kettősénél! A kibocsátási árat páran hibásnak tartják, mert a nem tőzsdei kereskedésben a Facebook papírért már ma 44 dollárt adnak. Hivatalosan ezt a kereskedést a kibocsátás előtt fel kell függeszteni, így az ár nem teljesen friss. Nem csak a felfelé-nek, a lefelé-nek is sok híve van. Az elmúlt években számtalan jó nevű netes cég ment tőzsdére - a játékgyáros Zynga (Facebook és Cityville), a közös-vásárlós Groupon, amelyek részvénye a kibocsátás után esett és nem is kelt fel. Egyfajta sporttá vált a jó nevű netes cégek kibocsátásakor részvényt vásárolni. „Amikor felhasználó közeli netes cégről van szó, akkor az érzelem elhomályosítja az értelmet" - magyarázza a helyzetet költői módon Lise Buyer, aki kimondottan ilyen kibocsátásokra szakosodott cég vezető tanácsadója.
A Facebook azért más súlycsoport, mint a Zynga vagy a Groupon. A mérete miatt olyan adathegységeket tárol, amelyet mások nem, számos gazdaságossági szintje is megkülönböztethető. Több tucat könyv szól arról, hogyan lehet a Facebookból pénzt csinálni (ezt ajánljuk!). A cég tavalyi 3,7 milliárdos bevételének jó része hirdetésből származott. De volt egy látható szelet digitális traktorból, papírvágóból és épületből, kardból, varázslatból és tündérből - köszönhetően a Zyngának és társainak. A Zynga ugyanis a Facebookon, mint felületen futtatja játékait (nem kizárólag, de roppant jellemzően). Ebből tavaly a Facebooknak 557 millió dollárja származott.
Az amerikai csoda Facebook kiadását tovább fényezi, hogy a Facebook akkor indult, amikor a Google az első részvénykibocsátását hajtotta végre. A hálózatok növekedésével a befektetőknek olyan kérdéseket kell megválaszolni, amelyeket még soha nem hallottak korábban. Az egyik például úgy hangzik, hogy mikor lesz a Facebook a közösségi lét aszfaltja helyett annak aktív alkotó kovásza? Öt éve Zuckerberg nem tett különbség FB app és FB app közt. De ahhoz, hogy saját hálózatát határozattan meg tudja különböztetni a többi hasonló indíttatásútól - MySpace, Friendster... -, ezen a nézetén módosítani volt kénytelen. És az említett és már teljesen elfeledett egyköri közösségi terek ma már csak bitek és bájtok romhalmaza, az oda fejlesztett alkalmazások az elhagyott, lepusztult és homokkal betemetett, egykor virágzó sivatagi oázisok internetes leképzései.
A folyamatos fejlődés szükségének felismerését jelzi a Timeline bevezetése, amely sokakat arra késztet, hogy feltöltsék a Facebook előtti, net előtti, számítógép előtti idők képeit, eseményeit, filmjeit. A közös múlt, a közös történet összetart, csoportképző erő. És láthatóan működik is. A Facebook szerint 2012 első negyedévében 901 millió felhasználójuk volt. Ennek több mint fele, 58 százalék, 526 millió ember naponta használja is a Facebookot. Ez jóval több, mint akik óránként öntöznek, vagy falat húznak vagy csak belinkelik az épp nézett klipet.
Szintén fontos kérdés, hogy a Facebook képes-e elég gyorsan mobil-kompatibilisé válni, vagy a mobil világ fejlődési gyorsasága elhagyja és elértékteleníti az első számú közösségi teret? A döntnökök mi vagyunk! A cégnek jelenleg 500 millió mobil felhasználója van, de az összes mobil megoldáson érződik, hogy az alap asztali számítógéphez kötődik. (Vess csak egy pillantást a Facebook iPhone vagy iPad alkalmazására! Sokkal szegényesebb, mint a Macen elérhető, és nem a Flash hiánya miatt. Bár ... az is számít!) A Facebook nem véletlenül vette meg az Instagram céget, amelynek rapid módon növekvő fénykép-megosztó szolgáltatása kellette magát. A részvény kibocsátás után szinte biztos, hogy további felvásárlásnak is szemtanúi leszünk. De mindenképp elő kell állni egy mindent tudó mobil megoldással, mert ha nem, akkor a Szilícium völgyben hamar akad egy-két vállalkozó srác, aki összedob valami hihetetlent a papa garázsában.
A Facebook mobil-oldalain még kevés a hirdetés (a hely is), ha odatalálnak a hirdetők, akkor a bevétel meg fog ugrani. És a befektető szereti a bevétel megugrását.

Célzottan
A Facebook intenzív használói a reklámszakemberek álmának valóra váltói, célzottan lehet adott csoport számára információt átadni. „Talán a Facebook az egyetlen valóban hatékony platform ma, amellyel vevőket célozhatunk meg" - erősíti a fenti gondolatot Dick Reed, a média-vásárló Just Media ügynökségtől.
Talán, ám a cég megmutatta, miként lehet vastagon kihasználni a közösségi térben rejlő hirdetési potenciált. A Facebook pár hónapja mutatta be a „szponzorált történetek" szolgáltatást, amely - pénzért - az info-folyamba helyezi bele az adott cég bejegyzéseit nem csak a cég barátainak, de azok barátainak a falán is. Ugyanakkor egy felmérés 21 amerikai cégvezető jövőbeli szándéka felől tudakozott, mindegyikük cége Facebook hirdető, ám a következő évben alig felük szándékszik emelni a Facebookon elköltendő pénzt.
Az ITG cégnél dolgozó Steve Weinstein úgy látja, hogy a cégek ragaszkodnak a hagyományos hirdetési módhoz, klikkelve a kívánt oldalra juttatnak bennünket, ám a Facebook használók kevés időt szánnak ezen hirdetések elolvasására, annyira leköti őket a barátokkal folytatott párbeszéd. A Facebooknak tanítani kellene hirdetőit a jobb eredmények eléréséhez. A hirdetés elhelyezésen is változtatni kellene anélkül, hogy kivívnák a felhasználók haragját. A felhasználók egyre öntudatosabbak, köszönhetően a számtalan adatvédelmi esetnek.

A részvényvásárlás ellen szól más jel is. Az idei első negyedéves bevétel kisebb, mint a tavalyi. A Facebook ezt szezonalitással magyarázza, aminek - valljuk meg - nincs sok értelme. Az egy felhasználóra eső bevétel is csökken, nagyjából hat százalékkal az előző évihez képest. Meg kell találni a módját, miként lehet a hatalmas felhasználói bázist értékesíteni a költségek növelése nélkül, miközben új szerver-farmokat és más infrastrukturális beruházásokat végez a cég, amely viszont a növekedés miatt szükséges.
A Facebook előtt számtalan lehetőség áll bevételei növelésére. Egyik a hirdetések, már említett, okos elhelyezése lehet. De létrehozhat közösségi tér kereskedelmet is, ahol a felhasználói "Like" pénzre konvertálható akár Facebook, akár alkalmazás szinten. Az elképzelés szinten létező megoldások milliárdokat hozhatnak - és vihetnek, ha hibás a koncepció, ha rossz a megvalósítás.
Aki Facebook részvényt vesz, az legyen tudatában, hogy Zuckerbergé marad a döntés joga, övé a szavazati többség. „Még nem láttunk olyat technológiai részvénynél, hogy a döntés joga egyetlen személyé lenne" - Debarshi Nandy véleménye pro- és kontra érvként is megáll. A Google-nél például az alapítók körüli mag, néhány személy, birtokolja a többséget. Ma úgy tűnik, hogy Zuckerberg felnő a feladathoz. De ha még sem, a részvényesek nem sokat tehetnek ellene.