Email aláírás Macen Mailben 2/2

Nézzük a céglogós, csili-vili aláírás létrehozását Macen Mailben (1/2). Kell hozzá HTML ismeret is, de ez senkit se riasszon el, mindenkinek van web-programozó ismerőse, aki elvégzi a nem túl bonyolult kódolást, kb. öt percnyi munka. A logót a céges tárterületre kell elmenteni, ehhez kell név meg jelszó tudás, vagy annak a személynek az ismerete, aki ezt megteszi helyettünk. A leírtak végrehajtásához admin joggal kell rendelkeznünk! És végül, mindenkinek a saját döntése, hogy követ-e vagy sem.
Hozzunk létre egy úja aláírást Mailben, ahogy ezt tanultuk. Az aláírás szövege lényegtelen, a lenti képen csak annyi, hogy "csoda". Ennek később vesszük hasznát. Ha sikerült létrehozni az új aláírást a Mailben, akkor lépjünk ki a Mailből – ne csak az ablakot zárjuk be!

A Finderre váltva az Ugrás menüből az Option lenyomására megjelenő "Könyvtár" mappát választjuk ki!A Könyvtár alatt a Mail, a Mail alatt A V(legnagyobb-szám), a Vx alatt a MailData, a MailData alatt a Signatures mappát választjuk ki, ez utóbbi tartalmát látjuk a következő képen is. A kép alján a mappa teljes elérési útvonala, a kép rákattintással nagyítható.

Keressük meg a Signatures mappában a legutoljára módosított .mailsignature kiterjesztésű fájlt! Ellenőrizzük le, hogy a Mail nem fut – ha fut, gondunk lesz. Nyissuk meg Szövegszerkesztővel (Textedit).

Valami hasonlót kell kapnunk, a "csoda" szót szándékosan emeltem ki. Neked is ki kell választani, és ennek helyére betenni az aláírás HTML kódját.

Mentsd el a fájlt és indítsd el a Mailt! Ellenőrizd le a Beállításokban, hogy jó email-hez került az aláírás. Ha nem, akár fogd-és-vidd módszerrel is át tudod húzni a helyére. Nézd meg, hogy azt látod-e, amit szeretnél.

És végül, biztos, ami biztos, küldj magadnak egy új emailt aláírással. Ha minden rendben, dőlj hátra.

Múzsa. Tőlünk. Neked.

Tegnap óta hivatalosan is létezik Adobe Muse képzésünk. Előtte csak hívatlanul volt, vagy inkább nem hivatalosan. Az Adobe Muse (ejtsd: mjúz, magyarul: múzsa) web-fejlesztő alkalmazás, amelynek használatához nem igen szükséges HTML, CSS vagy Javascript ismeret - bár a tudás mindig jó. A sablonokra épülő, változó böngésző szélességet kezelő (ez ma a sláger webes fejlesztésben) alkalmazás 30 napos próbaverziója Macre és pécére egyaránt elérhető.

Miért Muse?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az Apple-nek egy "azt kapod amit látsz" web-szájt szerkesztő alkalmazása. Ezt olyan egyszerű volt használni, mint ha a mostani Pagest. De az Apple kinyírta az alkalmazását és azóta sem találtunk helyette hasonlóan egyszerűen kezelhetőt. Nos, a Muse sem a megváltó alkalmazás, de. De pofás weblapot rakhat össze vele bárki, aki nem akar külső fejlesztőt megfizetni, nem akar megismerkedni a WordPress vagy hasonlóval - aki nem akar informatikussá vagy weblap fejlesztővé válni. Aki kézben akarja tartani az oldalát, és nem akar külső, megfizetendő weblap kezelőtől függni.
De a Muse a profik számára is hasznos kiegészítő - mondom: kiegészítő - alkalmazás lehet. Gyors tervezéshez, látványos demozásra remek. A kimenő kódot a Dreamweaver olvassa, nincs tele (sok) felesleges szeméttel. Aki mások számára menedzsel honlapokat, az ezt a Muse-zal is meg tudja tenni.
És még egy, talán elsőre meglepő érv. Aki InDesignban járatos, annak a Muse remek lépcsőt jelent a weblap szerkesztés eltanulása felé vezető úton, mivel a kezelő felület eléggé "indizájnos".

Mi lehet az Adobe terve a Muse-zal?
Jöjjön egy gyors magyarázat. Egy weboldal három fő alkotó részből áll: tartalom, stílus és interaktív rész. Amikor HTML, XML szavakat halljuk, akkor általában a tartalomról beszélnek, hogy teljesebb legyen a kép, a "péhápé" (php) és más programozási nyelvek is html formátumú tartalmakat hoznak létre. Azt, hogy a tartalom hogy jelenik meg, milyen stílusú, a CSS nevű leírás tartalmazza. Ha van egy html szövegem, akkor a CSS megmondhatja, hogy ez könyv, weblap vagy felolvasandó szöveg. Kicsi piros, vagy balra zárt nagy kép. Az interaktív részért - gombok, jön-megy, bannerek jellemzően - pedig a javascript, jquery és társai felelnek. A WordPress és más "weblap-szerkesztő" alkalmazások ezt a három részt fedik el, és kínálnak a felhasználónak egy - lehetőleg kódvetéstől mentes - felületet.
Vissza az Adobe-hoz! Az Adobe-nak ott a Dreamweaver és a Flash, de ezek nem "felhasználó-barát" felületek, ahogy az említett ex-Apple-alkalmazás, vagy a WordPress vagy bármi más naponta szemünk elé kerülő "weblap 10 perc alatt" megoldás. Erre a pozícióra szánja az Adobe a Muse-t.
Az Adobe lassan készül a Flash utáni korszakra is. A Flash tarthatatlanságát még Jobs hirdette meg, amikor az iPhone bemutatása kapcsán közölte, az iOS-en soha sem fog futni a Flash. Az Apple ehhez tartja is magát. A Flash szép, jó - csak épp egy bő évtizeddel ezelőtt volt haladó technológia, még a mobil eszközök megjelenése előtt született. Az Adobe azóta a felvásárlás útján szerzett alkalmazást szépen fejleszti, de lassan ideje a teljes újratervezésnek. Mi köze a Flashnek a Muse-hoz?
A Flashnek is erősödik az Adobe-s utóda - ez lesz az Edge. És ahogy a Dreamweaver és a Flash, úgy kell majd a Muse-nak és az Edge-nek együttműködnie. De az Edge megérdemel egy külön bejegyzést. Hamarosan.

HAUG: Business Catalyst

Két kérdés - két válasz. Mi az a HAUG? A HAUG a magyar Adobe felhasználók független csapata, csatlakozz te is, ha érintett vagy! Mi az a Business Catalyst?
A Dreamweavert sokan ismerik és használják weboldal készítésre, ám sokkal kevesebben hallottak a Business Catalystről. Most e két nagyszerű eszközt mutatja be Czebe Márton (CarnationGroup, Head of Creative Division) a HAUG következő rendezvényén. Szó esik majd a Dreamweaver és a Business Catalyts kapcsolatáról, a Business Catalyst működéséről, lehetőségeiről és jövőjéről. És természetesen Márton bemutat már elkészült, illetve folyamatban lévő projekteket is.

A workshop tervezett témái:

• A legújabb BC site-unk bemutatása (WRC Face to Face)
• Miért éppen BC-t választottunk, technológiai és üzleti szempontok
• BC működésének áttekintése
• Új site létrehozása, és egy teljesen egyedi site felépítésének nehézségei
• BC adottságok és furcsaságok
• Page template-ek, module template-ek és layoutok
• Liquid bemutatás, használat és lehetőségek
• DW-BC workflow a valóságban
• Példák néhány bonyolult feladat megoldására
• Leggyakrabban használt, kedvenc modulok
• rengeteg gyönyörű rally-s fotó
• néhány hasznos HTML5/CSS/JavaScript trükk / érdekes technológiai megoldás

Időpont: 2012. november 17. szombat 16:00-18:00
Helyszín: XMS Akadémia (Duna Plaza – 1138 Budapest Váci út 178.)
A parkolás első órája ingyenes! Ha gépkocsival látogatsz el hozzánk, választhatsz a fedett parkolóház vagy a szabadtéri parkolók közül. 1600 parkolóhellyel várunk!
Utazási lehetőségek: Az épületet a 3-as (kék) metróval a Gyöngyösi utcai metrómegállónál közvetlen összeköttetéssel érheted el.

Jelentkezés!

Facebook és Zynga

Úgy tűnik, a Facebook jelenlegi formájában túljutott a csúcson. Ezt erősítik a közösségi média voltát vizsgáló elemzők, és ezt az érzést támasztja alá a sikeresnek semmiképp sem nevezhető részvénykibocsátás. Egy éve havonta tiltottam ki* nem kívánt olvasnivalót a falamról, pár hónapja már hetente, újabban már szinte naponta kényszerülök erre. Ismerőseim száma a tiltásokkal fordított arányban nő, azaz havonta eggyel-kettővel.

Egyedül nem megy
A Facebook (hazai) népszerűségében nagy szerepe volt a közösségi játékoknak, tömegével térek meg a gamerek a Farmville vagy más együtt-játszási lehetőségért. E játékok jó része a Zyngától származott, származik. A Zynga a Faceboook előtt hajtott végre nyilvános részvénykibocsátást, mérsékelt sikerrel.
A két cég elég egymásra utalt, a Facebook népszerűségéhez jelentősen hozzájárulnak a Zynga játékai, a Zyngának pedig legfontosabb platformja a Facebook. Értelemszerűen az egymásrautaltság konfliktust is okoz. A Zynga játékokban (is) valódi pénzért előnyöket lehet vásárolni, a Facebook ezekből a pénzekből egy fillért sem lát. Ezért a Facebook jó egy éve megpróbálta bevezetni a Facebook-pénzt és a felületén „élősködőket" rákényszeríteni ennek használatára - amelyből persze sápot szedett volna. Válaszul a Zynga elkezdte önálló játék-szájtjának kialakítását.
A Facebook lassan kihátrált, a Zynga pedig 250 millió felhasználót szedett csak össze saját szájtján, ami jóval kevesebb, mint a célkitűzés.

Mobil, a meglepetés
Az elemzők szinte egybecsengő véleménye, hogy mindkét cég számára a mobil eszközök ("Köszönjük, iPad!") kezelése jelent meg nem oldott feladatot. Márpedig a Facebookot intenzíven használók egyre inkább csak mobil eszközt - telefon, tablet - használnak.
A Facebook esetén, melynek fő bevételi forrása az oldalán megjelenő fizetett hirdetések, a hirdetések mobilosítása nem halad a kellő sebességgel. Az iPhone-os Facebook alkalmazás például (szerencsére) nem tartalmaz hirdetést. A cég részvényárfolyamát ez befolyásolja, a befektetők profitot várnak azon túl, hogy baráti társaságban elmondhatják: "a Facebook az enyém (is)!"

A Zynga több kihívással néz szembe. Az egyik a játékok életciklusának egyre rövidülő volta, amihez társul az egyre több pénzt igénylő játékfejlesztés. Nem valószínű, hogy a közeljövőben lenne még egy olyan fejőstehén (tudod, BCG-mátrix), mint a Farmville vagy a Cityville. A fejlesztés jellemzően Flashre épül, amelyet az Apple évek óta tagad, és mobil eszközein elérhetetlen. Emiatt a legnépszerűbb és legszabályzottabb környezet - iOS - elérhetetlen a Zynga játékai számára. (Bár az iPad bemutatójára elkészült a Farmville HTML5-CSS3 változata az Apple szponzorációjával.) Mostanra az Adobe is lassan kifelé hátrál a Flash mögül.
És az erős konkurencia - Electronic Arts és társai - mellett lassan ideje lenne új koncepciót is találni a játékokhoz. A "gyűjts, építs, fegyverkezz és gyalulj!" előbb-utóbb a legelvakultabb irodai-játékos számára is dögunalmas lesz, akármilyen köntösbe is öltöztetik.

* Nálam az megy a lecsóba, aki életbölcsességet, cuki kismacskát és vegyélrészt dolgot tol az arcomba.

Safari 5

Az Ars Technica vette górcső alá, pontosabban, vetette tesztek sora alá az Apple böngészőjének, a Safarinak az ötödik verzióját. Phil Schiller, az Apple marketing vezetője megfogalmazása szerint a cél az volt, hogy Macen és Windows alatt egyaránt a Safari legyen a leggyorsabb böngésző. Persze mi mást is mondhatna egy marketinges, mi mást is tűzhetne ki értelmes célul egy fejlesztő, mint a legjobb megalkotása? Lássuk, sikerült-e!
A grafikonokon látható benchmark mérések segítésével hasonlították össze a böngészőket a különböző platformokon az Ars emberei. A benchmark mérés általában ugyanannak a mérésnek sokszor történő lefuttatása, az eredmény átlaga így egyre kevésbé hibafüggő. A mérés megalkotásánál figyelnek arra, hogy csak a mérendő képességtől függjön a teszt eredménye. Számos ilyen teszt érhető el ingyen és pénzért a neten - épp a mérés megismételhetősége érdekében.
A felhasznált tesztek közt találjuk a WebKit SunSpider-ét, a Google V8 Benchmark-ját, a Mozilla Dromaeo-ját és a Microsoft HTML5 "Flying Images" sebesség mérőjét. A Mac OS X 10.6.3 3GHz-es, 8 magos Mac Pro-n futott (10GB memória, ATI Radeon 2600XT), a tesztelt böngészők: Safari 5.0, Chrome 5.0.375.70, Firefox 3.6.3 és Opera 10.53 volt. A Windows 7-t egy 2,67GHz-es, C2D pécén futtatták, 4GB memóriával és ATI 4830-cal. A tesztelt böngészők: Safari 5.0, Chrome 6.0.422.0 dev, Internet Exporer 8.0.4600.16385, Internet 9.0.4466.6000, Firefox 3.6.3 és Opera 10.53 volt. A grafikonon a Maces adatok kékek, a Windowsosok zöldek.


A különböző mérések meglepő eredményt adtak - már azok számára, akik szívükkel hisznek az Apple-nek. A Safari minden ígéret ellenére nem vert ronggyá a többi böngészőt, még csak a fejhossznyi győzelemről sem lehet beszélni az esetében. Akadt ugyan olyan mérés, amelyben a legjobbnak bizonyult - Macen a SunSpider teszt (bár Windowson ebben nem nyert) -, de egyáltalán nem magaslott ki a mezőnyből. Beigazolódott, hogy lehet találni olyan tesztet, amelyben a mi kutyánk kölyke egyedül álló (legrosszabb esetben a "mi kutyánk kölyke" versenyen indítjuk), és akad teszt ennek az ellenkezőjére is. Az itt használt tesztek nem kompatibilisek, mindegyikük más és más tulajdonságát méri a böngészőnek, így nem érdemes az eredményeket összeadva meghirdetni a legjobb böngészőt.



Ami engem meglepett, az a HTML5 tesztben elért ... ööö .... szerény Safari eredmény. Ha már gyalázza az Apple a Flasht (joggal, vagy anélkül), és helyette a HTML5-re szavaz, akkor illene, jó volna, talán előnyös lenne, ha megmutatná, milyen király jó HTML5 megjelenítésben. Hasonló véleményen volt egyébként az Ars stábja is. Szokás szerint felszínes tudással rendelkezvén arról, amit jól megmagyarázok, a HTML5 nem 'a' csodafegyver. Néhány új utasítással bővült, néhányat elvettek a korábbi HTML tag készletből. Az igazi tudás a JavaScriptben búvik meg - ha jól értem. Például ilyen grafikonok megrajzolását támogatja a HTML-be ágyazott JS, a megrajzolás meg sokkal gyorsabb, mint a letöltés. Ráadásul amit megrajzoltunk, azt mozgathatjuk, animálhatjuk ... Ha jól ítélem meg, aki HTML5 (CSS és JavaScript, no és persze XML) alapon szeretne mondjuk Farmville-t fejleszteni, annak pont annyira erős JS-tudorrá kell válnia, amilyen fontos volt a Flash alapoknál a Flash tudás (ez szép volt, megdicsérem magam!)

A jó hír az, hogy nincs nyertes böngésző, azaz a fejlesztők tovább verítékeznek, a prodzsekt-menedzserek tovább szentségelnek. A felhasználók pedig egyre gyorsabb, jobb (Apple fordításban: forradalmibb) böngésző elé ülhetnek.

Farmville és iAd

Lassan egy hét telt el az iPhone 4 bemutatása óta, és egyre erősödik a meggyőződésem, hogy a Farmville volt a bemutató legfontosabb pontja, bár ez az érzés még küzd az iAd-del. De miért gondolom így?
A Farmville-t Flashről át kellett írni HTML5-re ahhoz, hogy fusson az iOS4 alatt. A napi hetven milliónál is több ember játszotta Farmville a Facebook legnépszerűbb játéka, amelyet a Zynga nevű vállalkozás fejleszt. A Zyngának nem ez az egyetlen játéka, a cég zártkörű, így pénzügyeiről, stratégiájáról még annyit sem lehet tudni, mint az Apple-éről. Annyi azért az elemzők véleménye szerint biztos, hogy súlyosan nyereséges vállalkozásról van szó. Miért dönthetett hát úgy a Zynga, hogy elkészíti a Flashes játékának HTML5 verzióját - amikor a számítógépek mind futtatnak Flasht, a mobil-telefonok többsége szintén Flash-barát? A magyar gondolkodású válasz az, hogy az Apple megfizette a költségeket, sőt. Fizetett, hogy legyen még egy érv a HTML5 mellett, van élet a Flashen túl. Az amerikaibb verzió az, hogy a Zynga akar a HTML5 játékvilág meghatározójává válni, és aki elsőként érkezik, az lesz a legjobb helyzetben. Az igazság minden bizonnyal valahol e kettő közt lebeg.
Az iAd az iOS4-gyel együtt érkező hirdetési rendszer lesz, kicsit hasonlatos a Google AdSense-hez (ezért nem dobálódzni, nem mindenki SEO guru, szósölmédiamarketinges). Amit mi, felhasználók kimondottan utálni fogunk és küzdünk majd ellene, az lesz a fejlesztők és hirdetők öröme. Gondolom, minden iPhone használó megélte már, amikor ráfrissített kedvenc alkalmazására, hogy a program semmi újat sem tanult, viszont csíknyi hirdetéseket kezdett megjeleníteni. Nos, az iAd ennek lesz teljes kiterjesztése. Az App Store vásárlóknak nem lesz választási lehetősége, eszik - nem eszik -, ezt fogják szeretni. Szeretni igazán a fejlesztők fogják, akik részesednek az oldalukra kitett reklám után. Szerinted lesz olyan fejlesztő, különösen "ingyenes program" fejlesztő, aki megállja a reklámok közlését,

H.264 Flash helyett

Közismert, hogy az Apple elutasítja az Adobe tulajdonát képező Flash iPodra, iPhone-ra és iPadre telepítését, nem kevés bosszúságot okozva ezzel az Adobe-nak, megosztva ezzel a fejlesztőket. Az Apple érvelése szerint a Flash processzor-teljesítmény gyilkos, az Adobe szerint az Apple hardverei bírják a Flasht (szerintünk: link).
Most a Brightcove cég bejelentése borzolja az Adobe vezetők idegeit. A cég Flash helyett HTML5 és H.264 technológiákat használva kínálja interaktív, hirdetési lehetőséget támogató, minőségi webes videók közzétételét és forgalmazását. A cég - számunkra - vérismeretlen, ám a megrendelői közt ott a TIME Magazin, a New York Times. Amelyek épp most tervezik lapjuk iPades kiadását.