Három válasz, egy nyeremény

A hétfő reggel nyolcig jó választ küldők közt kisorsolunk egy apple-logós baseball-sapkát.
1. Mi az az Adatdetektor?
2. Mi a burok?
3. Mi az a Levágásvizsgáló?

iPhone app autósoknak

Autó, majd biztosító váltás ismertette meg velem az Angyal Pro alkalmazást. Amely, ahogy mondani szokás, svájci bicskája az itthoni autózásnak. A kép tulajdonképp mindent elmond, de azért felsorolom a hasznosságokat. Aki rühelli a parkolási társaságok arcátlan ellenőreit és kerékbilincses rohamosztagait (különösen a hétkor kezdődő színházi előadások esetén, ahol hétig fizetős a parkolás), az kereshet a közelben parkolóházat, parkolóplaccot. Ráadásul a nyitvatartást és tarifát is megtudjuk.
Hasonló a helyzet az utcai parkolás esetében, ha megadjuk a rendszámunkat, gépjárművünk típusát és mobil-szolgáltatónkat, akkor a képen nem látható mobil-parkolás menü a GPS adatok alapján megtippeli (jó aránnyal) a parkoló négyjegyű azonosító kódját (erre mi szükség, ha jól belegondolunk?, elég lenne az óránkénti tarifa összeg), akkor egy kattintás, hogy 75 forintot eltapsolva parkolásba kezdjünk. A program figyelmeztet, hogy a zónakód tipp, ez helyes.
A Forgalom adatok pont olyanok, mint a Google-é, már csak azért is, mert azok vannak ide befésülve (mashup, szakszóval). Mivel én ragaszkodom a Google Mapshez és nem frissítek iOS6-ra, így nem tudom, hogy hat alatt mi lesz ennek a térképnek a sorsa. Amúgy a parkolási adatokat a parkoloora.com, a kutakét a holtankoljak.hu szolgáltatja.

A kutak esetében a képről lemaradt, hogy megadva az üzemanyag típusát, általunk preferált kúthálózatot, a kút ikonra kattintva látjuk az aktuális árat. Sőt, kérésre az odavezető utat is megmutatja az alkalmazás (helyett a Google).
Jogos az az állítás, hogy ez az app csupán alkalmazások összefogása - de nekem épp ezért tetszett meg. És hogy a vész esetén gomb mögötti tartalmat is felfedjem, ide olyan bölcsességek kerültek, mint ha az üzemanyag szint alacsony, akkor tankoljon!

A nem támogatott RSS

Sem a Mail, sem a Safari nem kínál már RSS támogatást. Nem állítom, hogy tömegek sírnak emiatt. Viszont azok, akik használták ezt a szolgáltatást, értetlenül állnak - ülnek - az elhagyás előtt. Az RSS technológia semmit sem fejlődött, így ami jó volt Lionban, az jó lett volna a Mountain Lionban is.

Mi az az RSS?
"Az RSS betűszó számtalan feloldással bír, ezek közül a Really Simple Syndication csupán egy, de talán nincs is olyan, amely a magyar „hírszál”, „hírcsatorna” tartalmát, jelentését tökéletesen adná vissza (anyanyelvünk ezúttal diadalmaskodott az angol nyelv felett). Az RSS technikailag egy XML-állomány, amely adott szintaktikai előírásnak felel meg. Az XML már az informatika mélységei felé vezet – ez nagyon szép, nagyon izgalmas, ezért külön könyvek szólnak róla.
Az RSS-hírszálat használók elsöprő többsége afféle hírügynökségként működteti az RSS feedjét. Ma már szinte mindegyik honlapon megtalálható a kis narancssárga ikon – RSS, XML felirattal vagy ikonnal –, amelyre kattintva RSS-hírszálat kapsz. A blogmotorok, oldalszerkesztők alapfunkcióként kínálják a hírcsatornák gyártását. Aki új infót kíván közzétenni, az előbb kódolja azt az RSS előírásainak megfelelően, majd az XML-állományt felteszi a netre. A hírcsatorna-olvasó alkalmazások (Safari, NetNewsWire, Mail) a háttérben dolgozva folyamatosan figyelik a hírszálak változását, és ha friss infót találnak, letöltik. Az Apple a Tigrisben a Safarit próbálta RSS-olvasóvá is előléptetni. A Leopárdban a Mailt is felruházta ezzel a tudással. Igazság szerint mindkét program számára mostoha üzemmód ez, a nagyszámú RSS-szálat (50, 100 vagy még több) figyelő Mac-használó nagy valószínűséggel az említett NetNewsWire-nál fog kikötni. Az RSS ízére azonban a Mailben vagy a Safariban is ráérezhetsz." - írtam volt a meg nem jelent Lion kézikönyvben.

RSS képernyővédő, iWeb widget
Az előző operációs rendszerek egyik képernyővédője is képes volt egy hírcsatorna híreit megjeleníteni, egyfelől állandó változást biztosítva a nézőnek (ahogy a hírek sorjáztak), másfelől a hírre kattintva az egész írás megnyílt Safariban.
A megszüntetett iWebnek az egyik widgete - fogd-és-vidd módon készített oldalhoz hozzáaadható elem - szintén képes volt RSS szálat megjeleníteni. Így lehetett egy elhanyagolt oldalt (példa: www.ferenczy.hu) életben tartani (befűzve ennek a blog RSS csatornáját).

Nem értem
Csupán azt nem értem, hogy ha az Apple dobta az RSS megjelenítést, akkor maga miért kínál RSS szálakat? Ha úgy érezte, hogy az RSS nem passzol sem a Mailbe, sem a Safariba - ez meg is állja a helyét -, akkor vajh miért nem kreált egy önálló alkalmazást. Ha olyan egyszerű alkalmazások, mint a Jegyzetek, Emlékeztetők elkészíthető volt (az iOS megfelelési kényszer miatt), akkor?

Megnyithatatlan iWork fájl (frissítve)

A minap a fenti üzenetet kaptam, amikor egy tanácsadás során szerettünk volna egy Numbers állományt megnézni, a fájl megnyithatatlannak bizonyult. Hogy ez rossz, az nem kérdés. Ami rosszabb, hogy nincs backup. Azaz, van backup fájl, köszönhetően a Lion és a Mountain Lion varázslatos automatikus mentés funkciójának.
Csak épp az előző verzió, kvázi backup, elővételéhez meg kellene tudni nyitni a fájl, ami megnyithatatlan. Igen, persze, ha lenne Time Machine, akkor annak segítségével tényleg meg lehetne nyitni a korábbi állapotokat anélkül, hogy meg kellene nyitni a fájlt (ami megnyithatatlan). Igaz, a korábbi verziókban volt biztonsági mentés - legalábbis a magukra valamit adó programok esetén volt. Igaz, ott az iCloud - bár avval semmire sem megyünk, sőt, ha pechünk van, akkor a meghalt fájllal sikerül az összes elérhető korábbi verziót felülírni.
Marad a térdre, imához.
Vagy a kézi biztonsági másolat készítés. Esetleg Automator rutin írás, amely Folder Action (mappa-alkalmazás) formájában segít. Ja, ez sem, hiszen Mountain Lion alatt ez sincs (vagy én nem találom nagyon...)
Maradt tehát a Duplicate és Mentés... szép!

Frissítés: Van Mappaalkalmazás, csak én nem találtam nagyon, kösz Ark. Lásd hozzászólások!

Evolúció, nem revolúció

Ennyi az új iPhone. Persze nagyobb, könnyebb, tovább bírja és hasonlók. De el lehetne úgy adni, hogy nehezebb és hamarabb lemerül? Nem nagyon. Akik csalódtak az iPhone kapcsán (azok nem olvasták a híreket - véli a Gonosz Almalap), azok elfelejtik, hogy a forradalom az iPhone-nal jött el, ahogy Jobs fogalmazott, újra feltalálták a telefont. Ami 3:1 eszköz lett, telefon, böngésző és zenelejátszó.
Ez utóbbi funkció egyre lényegtelenebb, a böngészés változatlanul fontos. Ami igazán hasít, az az iPhone-App Store. Ez az Apple igazi nagy invenciója. A pénzcsináló gép. Amit persze nem lehet magára hagyni, mert ugyan még úgy is elpörög, de nem jönne ki belőle annyi, amennyit ki lehet facsarni. És az Apple facsar. Az iPhone már csak eszköz, az ötödik ebben a sorozatban. Nem is lehetett forradalmit várni.
Azt viszont egyre inkább, hogy jön majd valami, ami tényleg megint át- és lerendezi a piacot, amit minden gyártónak muszáj követni, hogy el ne vérezzen, mint a RiM vagy a haldokló Nokia. Én jobban örülnék, ha ez a következő csoda nem bíróság előtt kivívott pergyőzelem lenne, hanem technikai fejlesztés. Jobs, amíg ereje teljében volt, mániákusan akarta az informatika-világ jobbítását - ezért illene jobban az Apple arculátához a technikai fejlesztéssel kivívott elsőség.
A nagyobb-szebb-gyorsabb kérdésről csupán annyit, hogy a nagyobb felbontás kezeléséhez persze, hogy erősebb processzor kell, az erősebb processzor többet fogyaszt, tehát még jobb akkumulátor kell. De vajh mit kezdünk majd a kezünkben elférő 4096x3760 pixel felbontású kijelzővel?

"You say you want a revolution
Well, you know
We all want to change the world
You tell me that it's evolution
Well, you know
We all want to change the world"

Lennon-McCartney: Revolution
(nagyon nem erről szól, de passzol)

"Feltörték a kocsit, vitték az iPadet"

Szerencsére nem az enyémet. De egyre több ismerősömét és barátomét. Ami feltűnő és nehezen megmagyarázható, hogy szinte mindig szem számára láthatatlan helyen - csomagtartó, kesztyű tartó - volt az eszköz, és nem is a megállás után került oda, a legtöbb esetben már induláskor.

Honnan tudja a rabló, hogy mi van a csomagtartóban?
A bosszúság és anyagi kár benyelése után erre a kérdésre kerestük a választ. A feljelentések megtétele során a közeg arról is szólt több esetben, hogy a kocsi feltörők spéci eszközzel mérik ki, hogy hol lapul laptop, mobil...
Bár messze nem tudjuk a hogyant, erős gyanú árnyéka vetül a bekapcsolt wifi-re, bluetoothra. Az iPhone, ugye, ha csak ki nem kapcsoljuk - power off -, akkor kommunikál a világgal, emailt fogad, bla-bla-bla. Ha egy eszközön a Bluetooth nem csak be van kapcsolva, de fel is deríthető, azaz ha más eszköz rászól, akkor örömmel felel, egyes telefonokon, gépeken ezek is működnek altatás (sleep) közben.
Bár az autó fém, tehát eléggé árnyékol, gyanúnk szerint ezek a sugárzások lehetnek detektálhatók valami spéci műszerrel. Ha arra gondolunk, hogy egy lopott gépet 100-200e forintért adnak el, akkor a műszer ára hamar megtérülhet. Persze, megtúrhatnám a netet ilyen eszköz után, de valahogy nincs kedvem.
Én, amióta több ismerősöm is így járt, nem hagyom az iPhone-om, iPadem vagy Macem az autómban, ez ugyan nem védi meg azt a feltöréstől, de legalább nem kell másnap mindent újravásárolni.

Tudom, hogy sok szomorú történet él ez ügyben, ha valakinek van a fentieknél konkrétabb elgondolása, hogy árulja el magát a Mac vagy az iOS, akkor pls, írja meg!

iPhone app: Taxi

Alig pár hete írtam egy taxi rendelő alkalmazásról. A következő alkalommal, amikor több sör szorításában az anyós ülésen tartottam hazafele, meg is osztottam a személyszállító kisiparossal az alkalmazásról szerzett tapasztalataimat. Cserébe megtudtam, hogy van jobb is. A jobb persze nézőpont kérdése, ám ha másért nem is, egyszerűsége miatt érdemes a TaxiLike alkalmazást megismerni.

Ahogy látható, a regisztrálás során tényleg csak azokat az adatokat kérik, amelyek a rendeléshez kellenek, nem adatbázis építésre gyúrtak a fejlesztők és a megrendelők. Az alkalmazás állítólag más országokban is használható, ezt nem próbáltam, sőt úgy helyes fogalmazni, hogy az alkalmazás már itthon is - Budapest az én hazám - használható.
A második kép maga a főmenü. A GPS hamar megkeresi, hol vagyunk, majd felsorolódnak a szóba jövő taxis cégek, a command jel melletti szám az indulási összeget mutatja. A rendelés leadása után a számítógép kisorsolja a legközelebbi autókat, ahol a sofőrnek a kézieszközén futtatja a TaxiLike alkalmazás párját. Ha így tesz és közel is van a megrendelőhöz, csak egyet kell kattintani. Kap a taxis egy megerősítést, hogy ő volt a leggyorsabb, és kap egy visszaigazolást az utas is, a várható érkezési idővel és a taxi azonosítójával (legalábbis elmondás szerint).

És ennyi.

Plusz
A GPS feldobta címek módosíthatók, a gyakori rendelési címek elmenthetők. A rendelésnél - ez a képen nem látható - jelezhetjük, hogy dohányzó vagy füst mentes autót szeretnénk.

A Múzsa árnyéka

Az utcákat róva sokan láthatták a Muse plakátját, amely a novemberi koncertre csábít. De nem kell a Muse-ra novemberig várni, feltéve ha nem az együttesre, hanem az Adobe új webszerkesztő alkalmazására vagy kíváncsi. És ebből talán kiderült, hogy ez a bejegyzés egy meghívó, egy csábítás, hogy eljöjj a HAUG (az meg mi?) ingyenes bemutatójára.
Komolyabban szólva, a 2012. szeptember 15-i szombaton Meichl Matyi, az Adobe mérnöke mutatja be a Muse-t, az Edge-t, illetve az Adobe Shadowt és Bracketset. A Muse sablonokkal dolgozó webszerkesztő, amely a Dreamweavernél kevesebbet tud, az ingyenes weblapkészítő alkalmazásoknál viszont többet. A célcsoport a weblapjukat aktívan használó kisvállalkozások lehetnek. Az Edge talán ennél is érdekesebb, bár az Adobe soha ki nem mondaná, de a Flash egyik utódja lehet, mivel az alkalmazással animációkat hozhatunk létre HTML5/CSS3 elemeket használva.
Mégegyszer, az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött - mivel csak negyven székünk van az Apple Oktató Teremben (Duna Plaza).
Akinek megfelelő hordozható eszköze van, az jól teszi, ha magával hozza, és előre telepíti a HAUG oldalon megemlített alkalmazásokat. Az előadás közben folyamatosan lehet kérdezni, közbeszólni, alkotó módon kekeckedni.

Titkos túlélők: iWork.com és iDisk

Miután sikerült iPad Numbers-zel másfél óra alatt elvégezni azt, amit Macen tíz perc lett volna - miért akar valaki egymásba ágyazott képleteket bevinni? -, vissza akartam juttatni az iPadről a Lionos Macre a Numbers fájlt. A kihívást az kellett, hogy jelentse, hogy bár az iPaden minden szoftver a legfrissebb volt, a Macen még Lion parkol, ami alatt a Numbers nem iCloudos - hangozzék ez a mondat kívülálló számára külföldiül. Akárhogy is, eltalálva a megfelelő ikont az itt látható menüt kaptam az iPades Numbersben. A fiúk bealudtak Cupertinoban, a „Share via iWork.com" és a „Copy ot iDisk" ugyanis két nem létező Apple-ös fájlmegosztásra vinne - a hibaüzenet egyébként el is mondja, hogy ezek megszűntek. De akkor mit keresnek a menüben?

Webszervertelenség

Tudom, keveseknek hiányzik majd a Mountain Lionból a webszerver szolgáltatás, amely a Lionban még megvolt, de akkor is! A Rendszerbeállítások > Megosztás alatt lehet kiválasztani, hogy a mi Macünk milyen szolgáltatásokat kínáljon a lokális hálózat többi gépe számára.
Számtalan más mellett ilyen volt a webszerver szolgáltatás. A Mac képes volt felhasználónként egy mappát úgy megosztani, hogy azt más gépekről böngészőből megnyitva weblapként jelenjen meg. Sőt, volt egy Mac szintű szájt is. Mire volt ez jó? Aki házon belül intranetet használt, nem kellett vesződni semmivel, a Mac mindent készen adott. Vagy egy még egyszerűbb példa: ha weblapot készítettünk, akkor azt ebbe, az egyébként kutya-közönséges, mappába mentve a hálózat összes gépéről megnézhettük, hogy szép-e, jó-e, sok más mellett Windows és Explorer alól is.
Igen, tudom, hogy a szolgáltatást Terminál ablakból el lehet indítani - állítólag. De ha onnan el lehet, miért nem lehet a Megosztás párbeszédablakból? Az nem érv, hogy az iOS-en szocializálódott felhasználó nem értené, mert egyrészt az iOS-en szocializálódott felhasználó baromi okos, másrészt, ha nem értené a webszervert opciót, akkor ugyan mit kezd a Távoli Apple eseménnyel. (Amúgy most tegye fel az egyik kezét az, aki tudja, hogy mi az a Távoli Apple esemény, és a másikat az, aki ilyet már demonstráción kívül látott, használt. Megadtad magad? Gratulálunk!)
Ésszerű magyarázat lehet az, hogy azért nincs webszerver megosztás, mert nincs az Apple-nek weblap-szerkesztő alkalmazása. Ami igaz, siratjuk is az iWebet. És oktatjuk, mert jó. Sajnos nem találtunk még az iWebhez hasonlóan egyszerű, Apple-logikájú honlapkészítő alkalmazást.
Egyébként az Xgrid is röppent a megosztások közül. Nem mintha azt sokan használták volna, de legalább lehetett dicsekedni, mire is képes az OS. Hát, már nem képes.

Quod licet Iovi, non licet bovi!

Régen, réges-régen, amikor még a két Steve együtt dolgozott az Apple-nél, akkor még a billentyűzeten ott volt az alma-logo. Aztán elröppent pár évtized, és lekerült az alma-logo (ez azért nem olyan rég volt). Ennek - gyanítom - eszmei megfontolása volt, ne nyomkodja az egyszeri ember fia a cég logóját. Annyira lekerült a billentyűzetről, hogy tilos volt azt mondani, hogy a másolás „alma-c", a beillesztés „alma-v". Az Apple oktatói vizsgán egy ilyen hiba után már csak a közönségnek játszott a vizsgázó.
És mit talál a lelkes könyvíró a Mountain Lion egyik eldugott párbeszédablakában? Nos jó, ha nem is az alma-logót, de magát, az Apple-t. Kicsit reszkető ujjal ütve a billentyűzetet kíváncsiskodom, most akkor a „command"-nak címkézett billentyű az „Apple" billetnyű?

Ja, a cím: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.

Vers mindenkinek :: Balaskó Ákos

Balaskó Ákos

adyosszes.doc could not be opened

A linkre katt, nem ment, csak megtekint.
Tempfájlok ágbogába landol
zúzódva, tűrve, törve, űzve,
könyörtelen, bináris rend szerint.

Innen túl már csak URL terem.
Lián, muhar mindenre ránő.
Liheg hazátlanul, kifáradt,
átbicegett megannyi routeren.

Kibontódik – a teste felszakad.
A húsában férgek tenyésznek.
Egy szürke ablakszárny kitárul.
Szabad-e sírni böngészők alatt?

Ding-dong rivall az éjszakába fel,
Visszhangot ver szivacsfalakba.
A futtatás futott hibára,
és nincs sehol natív interpreter.

 
Tovább, s a költő (ha a Google és a LinkedIn nem csal). A vers a Mozgó Világ júliusi számában jelent meg.

Taxi rendelő app

Bár kevesen engedhetik meg maguknak, hogy taxival közlekedjenek - leszámítva a taxisokat -, de mindenkivel előfordulhat, hogy siet, rohan, nincs vezetőképes állapotban, ilyenkor jól jön ez az app. Segítségével Tele5-Rádió taxit rendelhetünk. Az alkalmazás pontos neve RadioTaxi, így érdemes keresni.

Mire megtaláltam
Taxi rendelésnél az automata mondta be, hogy miért telefonálok, amikor itt az app, amivel rendelhetek is iOS-re és minden más platformra is. Rendelés után irány az App Store. Evidens, hogy a „Rádió" nem jó kereső szó, mert van rá százezer találat. Nagyjából ugyanennyi van a „taxi" szóra is, és a két találati halmaz metszete is rettenetesen zsúfolt. A „Tele5" keresés sem bizonyult menekülőágnak, mert arra viszont nincs találat. Némileg dühösen Safarival a honlapra (Google a mi barátunk), a honlapról viszont - helyesen - már link mutat az appra. Letöltés.

Használat
A használat pofon egyszerű, egy gyors regisztrációt kell elvégezni. Erre azért van szükség, hogy gond, baj, bánat esetén vissza tudjanak hívni, illetve legyen az utasnak neve - ezeket az adatokat kérik el. Rendelni lehet úgy, hogy begépeljük a címet (kerület, utca, házszám), vagy GPS-gombra kattintva a Google (barátod, nemde?) megmondja, hol is vagy. Kitt és katt, a rendelés várakozó állományba kerül, majd pár perc múlva elfogadott lesz a státusza - türelem, a taxi diszpécserei nem csak velünk foglalkoznak.
Az alkalmazás egyébként arra is jó, hogy vitás esetben - jó címet adott-e meg az utas vagy a telefonos gépelte el - igazságot lehet tenni. Ezért ne bízzunk vakon a GPS-ben.
Az is jó, hogy az app megjegyzi azokat a címeket, ahonnan már rendeltünk.

Taxisüröm
Tudom, szinte senki sem sírja vizesre a zsebkendőjét, ha a taxis szót hallja. Ha csak úgy leintünk egy taxit, akkor annyiért visz, amennyi a legnagyobb tarifája, ez a Tele5 esetén 300/240/60 (alapdíj, viteldíj és várakozás). Ha telefonon rendelünk, akkor 300/218/54-ért utazunk. Az apppal (hehehe, három „p", gondolom kötőjellel kellene írni) viszont 300/184/46 a tarifa. Tehát: érdemes. Nekünk jó. Mostanában kényszerűségből többet utazom taxival, mint szeretnék, sok más mellett ez az app is szóba került. Amit a cég a taxisok megkérdezése nélkül készített el - jól működik, szó se róla -, és vezette be ezt a legkedvezményesebb árat. Van ám szerelem a cégen belül.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy léteznek még olcsóbb tarifák is, de az egy másik történet és egy másik blog - itt a RadioTaxi appról akartam beszélni.

A kutya neve: as!+43Dfe

Bár minden szem a londoni Olimpiára szegeződik, azért gondolom, hogy sokak ingerküszöbét elérte az a hír, hogy szerezte meg egy hekker az ismert Wired magazin egyik szerkesztőjének iCloud jelszavát. Egy kevesebb nyilvánosságot kapott eset viszont itthon történt, amikor az egyik vezető hazai Apple forgalmazó mailjét sikerült megcsáklyázni. Mindkét esetben az Apple hathatós közreműködésével. És ez nem jó, figyeljünk oda!
Amikor megadjuk a jelszavunkat - bárhol, iCloud, Facebook, bármi -, akkor hajlamosak vagyunk ugyanazt a bejelentkezési nevet és jelszót használni, mert ki a nyavalya akar ezer különfélét megjegyezni. Oké, a Keychain (Kulcskarika) igen, viszont az emberi lustaság mindig felülírja a biztonságot, senki sem akar napjában tízszer-sokszor a jelszavát lekérdezni. Ami persze hiba.
A jelszó jósága amúgy a Macen ellenőrizhető, ha a jelszó megadás körüli kis kulcs ikonra kattintunk - jó szórakozást hozzá (ha van ikon). Persze, hogy a legjobb jelszó az, ami semmilyen módon sem kötődik hozzánk: „as!+43Dfe" vagy valami ehhez hasonló. Ne adjuk meg a kutyánk nevét, mert az próbálkozással kitalálható. Mire a viccbéli informatikus visszakérdez, miért ne hívhatnám a kutyám „as!+43Dfe"-nak.
Szerintem eddig mindenki bólogatott, és sokan nem tartjuk be a leírtakat.

Pokolba vezető út
Jó szándékkal van kikövezve. Az Apple, a Facebook és sokan mások, hogy segítsék az elfelejtett jelszó visszaállítását, arra kérnek, hogy válassz a felsoroltak közül egy kérdést - „Kedvenc autó márkád", „Első szerelmed"... - és add meg rá a választ. Ha elfelejted a jelszavad és felhívod az automata ügyfélszolgálatot, akkor, ha tudod a fenti kérdésre megadott válaszod, új jelszót kapsz, amit el is mondanak. Ezen a résen behatolva törték fel a Wired újságíró accountjait is.
Kollégám mondásával élve, mindenki „tegye kis szívecskéjére a nagy lapát kezét" és úgy esküdjön meg, hogy nem tudja barátja, kollégája, főnöke, szeretője, öreganyja kedvenc autómárkáját, első szerelmét...
Mivel lesznek páran, akik nem tudják, számukra ott az iwiw (ha létezik még), a Facebook, a LinkedIn - tovább nem is sorolnám. Ahonnan a legtöbb jelszó mentő kérdésre adható válasz megtalálható.

Megoldás?
Az egyik lehetőség, hogy veszünk egy új kutyát... A másik, hogy betartjuk az első részben írt szabályokat - hozzánk nem köthető jelszó, ami legalább nyolc karakter (legtöbb helyen megkövetelik), kis- és nagybetű, szám. Egy jelszót csak egy helyen használunk.
A puhányabb megoldás az, ha van egy „felejtős" jelszavunk, ezt adjuk meg az összes hülye weblapon, ahol értelmetlen módon kell regisztrálni ahhoz, hogy bármit megtudjunk és nagyjából biztos, hogy soha többé nem megyünk az adott oldalra. A másik végen - banki hozzáférés... - legyen olyan jelszavunk, ami valóban jelszó. A köztes részeken - Facebook, twitter... - használjuk a harmadik jelszót (mert valóban lusták vagyunk). Ha ez bukik, sok veszik, de még sem Mohács. Persze, lehet ezzel is vitatkozni.
Akad más megoldás is. Matematikus ismerősöm a szájt/cég nevéből generál fejben adott algoritmussal jelszót. Ebben Laplace- és Fourier-transzformációk is szerepelnek, tehát nem földi halandós megoldás. Egyszerűbb verziója az, ha az Almalap.hu szájtról lenne szó, akkor a jelszavam az lenne, hogy plmAaal7 - hátulról minden második betű, majd a kimaradtak hátulról, végül hány betűs a szájt.

Megoldást!
Talán az informatika következő nagy dobása lesz a személyi jelszó - valami olyan egyedi azonosító, amit nem kell megjegyezni, mert mindig velünk van és rettenetes nehezen hamisítható. Lehet ez az írisz vagy az ujjlenyomat vagy bármi. Ami megment attól, hogy belépési név - jelszó párossal legyen tele az ember feje.

Apple hirdetés :: Alapvetően

És az utolsó a mostani Apple hirdetések közül. Természetesen ennek kapcsán is van egy történetem, amit most nem felejtek el elmesélni.
Talán 1996-ot írtunk, amikor az Apple viszonteladó MacService oszlopos tagja, János, arra az elhatározásra jutott, hogy maga épít egy Macet. Mint Apple viszonteladó, akkor jogosult volt szerviz alkatrészt rendelni - a cég erőst szervizben utazott. Az alkatrész árak számolgatása vezette János az elhatározáshoz, hogy megépíti az akkor Mac Pro szerviz alkatrészből álló mását - és persze, ahol lehet, olcsóbb alkatrészeket használva. Az egyik olcsóbb alkatrész a ház volt, így a gép az akkor szokásos bézs szín helyett egy álló fekete pécé házat kapott - innen ered a projekt kódneve is: Nagy Fekete Szörnyeteg.
A gép el is készült, ám a házat összeszerelni, bezárni nem lehetett, mert az alaplap kicsit kilógott belőle. Viszont a fekete szörnyeteg valóban működött, gyors is volt. Sorozatgyártásról ugyan nem beszélhetünk, de négy-öt darab is vevőre talált baráti körben. Aztán az Apple módosított a szerviz alkatrész árakon.

Apple hirdetés :: Munka

Alapvetően elkapkodtam az előző Apple hirdetés közzétételét, ott már megidéztem az iPhoto korábbi hirdetéseit is, pedig most lenne itt az ideje igazán. Amúgy szívem csücske megjegyezte a mostani és korábbi videók láttán, hogy érdekes módon az Apple hirdetéseiben a repülés és a szülés valahogy kiemelt helyet foglal el. Ráadásul a kapkodás miatt egy remek hazai Apple-ös repülős történetet sem mondtam el - ez marad későbbre.

App ajánló: London most! (újra)

"Kedves Gábor!

Először is köszönjük, hogy írtál az alkalmazásunkról, sajnos a megfogalmazott kritikák egy része jogos.
Szeretnénk viszont a figyelmedbe ajánlani az alkalmazás frissítését, ami a mai naptól elérhető a bejegyzésedben említett adatfrissülési hiányosságok javításával, illetve az adatkezelés optimalizációjával, illetve kiküszöbölve néhány, tesztkörnyezetben nem előrelátható egyéb hibát.
Sajnos egyes, általad említett igény kielégítésére a mobilkörnyezetben használható adatbázisok jelenleg nem adnak lehetőséget. (gondolok itt a hazai érintettség külön jelzésére - sajnos ez technikailag nem kivitelezhető, mi is szerettük volna pedig)."

Letöltöttem, újraindítottam, és valóban, a korábbi postban írt számos dolog javult - belejöttek a szerkesztők is -, és megértettem(?), hogy van, ami nem javul. Bár nem értem, hogy technikailag miért kivitelezhetetlen a hazai érintettség kiemelésére.
Ami viszont változatlan - és nem is nagyon fontos, de viszont meg kellett volna oldani, az változatlanul a születési évszámok, a következő sportvezetők és sportolók továbbra is 1970. január elsején születtek:
Ábrahám Attila, Borkai, Csipes, Csötönyi, Dani ...

Az almalap.hu áramszünetel

Bár mindenki nyaral már vagy bő két hete - ezt mutatja az összes netes statisztika -, azért a pár lelkes és kitartó olvasónknak - ezúton köszönjük - szólunk, az almalap.hu hétfőn nyolctól délig elérhetetlen lesz, mert az elektronokat pihenteti a host szolgáltatónk áram szolgáltatója.
Nem reklám, de hatalmas köszönet amúgy a host-szolgáltatónknak, a Starkingnak, amely már több évtizede host-szolgáltatással támogatja az Almalap netes jelenlétét. Az Almalap 1994-től tizenöt éven át jelent meg, egészen addig, amíg a hazai Apple disztribúció ebben anyagilag támogatta. Árammentes nézelődni való itt.

Apple hirdetés :: Vészhelyzet

Három új hirdetést is bemutatott az Apple, az Almalap hagyományaihoz hűen az egyiket már (már? lassan egy hete megjelentek) feliratoztuk.



A hirdetés amúgy az iMovie-t népszerűsíti és erről eszünkbe jutott pár régebbi Apple-ös iMovie hirdetés. A következőn annyiszor tudok nevetni, ahányszor csak meglátom:



A másik kedvencem ugyan a G3-as iBook hirdetése, de az iMovie ebben is szerepet visz:



És végül még egy, bár ez hivatalosan iDVD reklám volt, de mi mással is készült volna a videó, mint iMovie-val:

Bye–bye iWork.com

Ma bezárja az Apple az iWork.com szolgáltatását. Fájlaljuk.