Az Apple email kezelő alkalmazása a Mail, ebben a bejegyzésben pár ötletet mutatunk a használatára. De mielőtt belevágnánk, mikor vagy miért érdemes a Mailt használni? Ha csak egy gmail címed van, és semmi más, akkor talán érdemes azt böngészőből kezelni és nem betenni Mail alá. Ha irodai környezeted Microsoftos, akkor talán jobb, ha Outlookot használsz. A két "talán" értelme, az Apple a saját szoftvereinek teljes integrációjára törekszik. Erre példa a Megosztás menü (szinte bármelyik alkalmazásban), ahol a Mail az egyik választható lehetőség, a böngésző Gmail vagy az Outlook meg nem.
Egy alkalmazás megismerésének egyik módja, hogy megnézzük, mit lehet megtenni és letiltani a Beállításaiban. Aki nem szokott "csicsás" leveleket írni – fett, bold, kövér, italic, dőlt, kurzív... használata –, annak érdemes az Üzenetformátumot "Sima szöveg"-re állítani.
Itt állíthatjuk, hogy az oda-vissza menő levelekben láthatók legyenek az idézetszintek.
Figyeljünk arra, hogy kit cc-zünk be egy levélbe! Eszméletlen mennyiségű fölösleges levelet küldünk ilyen-olyan mentséggel. Ráadásul a sokak közt pattogó levél nehezen követhető, néha – párhuzamos válaszoknál – ketté válik, dugig van tartalmas "OK" válaszokkal.
Nagyon érdemes megfontolni, hogy ha nagyon sok levelezésünkben a "beszélgetés", a "thread", ott érdemes váltani csoportos csevegést támogató alkalmazásra vagy feladat-kezelőt, projekt-menedzser alkalmazást.
Még mindig gyakori hiba, hogy "kiadjuk" más email címét. Amikor több ismerősünknek írunk, akik nem ismerik egymást, ha a cc mezőt használjuk, akkor mindenki megkapja a másik email címét (is). Ilyenkor kell használni a bcc mezőt, a titkos másolatét. Ha ide pakoljuk a mail címeket, akkor a fogadó nem látja a többiekét.
Vigyázzunk! Figyeljünk arra, hogy amikor kapunk egy levelet, akkor azt nekünk írták, vagy csak be-cc-ztek vagy bcc-ben voltunk-e. Ebből tudhatjuk, hogy mi a feladatunk: válaszolni, tudni róla (és imádkozni, hogy térjünk át egy csoport csevegő vagy feladat kezelő alkalmazásra) vagy titokban tartani, hogy tudunk azt írtakról.
Ha @icloud.com végű mailt használunk feladóként, akkor érdemes bekapcsolni a nagy mellékletek küldését támogató Mail Drop szolgáltatást. Ilyenkor az iCloud tárhelyünket használva küldi a Mail a méreten felüli levelet, levél csatolmányt. Más esetben erre ott a toldacuccot vagy a WeTransfer-t.
Amikor 25 MB feletti a csatolmány, a Mail rákérdez.
Amikor a levél megérkezik, egy hónapig érhető el a csatolmány. Tehát ne bízzunk a Mailben, hogy ha majd két és fél év múlva szükségünk lesz a csatolt fájlra, akkor elő tudjuk keresni.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Outlook. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Outlook. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. október 14., hétfő
2019. április 5., péntek
Egy kérdőjeles (email) és egy biztos (kábel) álhír
A kérdőjeles nálam az a, több Maces szájt is lehozta, a Statista által készített grafikon, amely az email alkalmazások használatát mutatja. A használat, ugye, jelentősen eltérhet a telepített alkalmazás számtól. A mérést 2019. márciusában végezte a Litmus Email Analytics, 834 millió email megnyitást regisztrálva és feldolgozva.
A kérdőjel oka a kicsit Mac felé hajló számokon túl hírlevélküldő alkalmazásoknál tapasztaltak. Egyes alkalmazások hajlandók azt is megnyitásnak számolni, amikor valaki a levelei közt felfele vagy lefele lépkedve "áthalad" a kiküldött levelen – nem néz rá, nem néz bele, nem nyitja meg. A hibás visszajelzés oka, hogy a tényleges megnyitás objektíven nehezen mérhető.
Amúgy az adatokat megosztó blogok is némileg megkérdőjelezték az mérés jóságát.
A kérdőjel oka a kicsit Mac felé hajló számokon túl hírlevélküldő alkalmazásoknál tapasztaltak. Egyes alkalmazások hajlandók azt is megnyitásnak számolni, amikor valaki a levelei közt felfele vagy lefele lépkedve "áthalad" a kiküldött levelen – nem néz rá, nem néz bele, nem nyitja meg. A hibás visszajelzés oka, hogy a tényleges megnyitás objektíven nehezen mérhető.
Amúgy az adatokat megosztó blogok is némileg megkérdőjelezték az mérés jóságát.
Valami teljesen más: Apple Super Dongle
Ebben az április elsején megjelent hírben remekül keveredik az Apple iránt oszló szerelem és az elegáns kritika. A bemutatott áltermék az Apple Super Dongle.2019. január 28., hétfő
Office Macen, iPaden az App Strore-ból
Az App Store-ból (is) elérhető a Microsoft Office 365 számos eleme. Azon túl, hogy így még egyszerűbb szert tenni az adott alkalmazásra, azért is érdekes, mert a legtöbb cég azért nem megy be az App Store-ba, vagy jönne ki onnan, mert sokallja az App Store jutalékát (30 százalék*, ha minden igaz). Amíg az iOS esetén nincs választás (van, de az kalandos), addig a Macen egyáltalán nem kötelező az App Store.
A Macen az Excel, Word, Outlook PowerPoint, OneNote, Remote Dekstop és OneDrive érhető el (igen, néhány már korábban is elérhető volt) az App Store-ból, nem is beszélve a Microsoft Band Sync-ről.
Azt minden Maces számára ismert, hogy a Macre előre telepített (tehát az árban benne levő) Pages, Numbers és Keynote (Maces Office, leánykori nevén: iWork) minden alkalmazása nyitja a párja Microsoftos doksit, illetve ír Microsoft formátumost. iPadre és iPhone-re is ugyanezek a Microsoft programok tölthetők le.
Nem árt tudni, hogy hiába a Family Share (Családi megosztás), a család minden tagjának önálló előfizetést kell venni alkalmazáson belüli fizetéssel. Tehát így nem lehet megúszni a licencdíjat.
* az alkalmazáson belüli fizetésnél, és az Office is ilyen, az Apple jutaléka csak 15 százalék (2016. június óta).
A Macen az Excel, Word, Outlook PowerPoint, OneNote, Remote Dekstop és OneDrive érhető el (igen, néhány már korábban is elérhető volt) az App Store-ból, nem is beszélve a Microsoft Band Sync-ről.
Azt minden Maces számára ismert, hogy a Macre előre telepített (tehát az árban benne levő) Pages, Numbers és Keynote (Maces Office, leánykori nevén: iWork) minden alkalmazása nyitja a párja Microsoftos doksit, illetve ír Microsoft formátumost. iPadre és iPhone-re is ugyanezek a Microsoft programok tölthetők le.
Nem árt tudni, hogy hiába a Family Share (Családi megosztás), a család minden tagjának önálló előfizetést kell venni alkalmazáson belüli fizetéssel. Tehát így nem lehet megúszni a licencdíjat.
* az alkalmazáson belüli fizetésnél, és az Office is ilyen, az Apple jutaléka csak 15 százalék (2016. június óta).
2018. július 9., hétfő
Mac alkalmazás helyett mást
A Mac az Apple-ös alkalmazások hibátlan együttműködését támogatja, ám sok esetben az egyes Apple alkalmazások helyett más fejlesztőét akarjuk vagy kell használni. Safari helyett Chrome-ot, Mail helyett Outlookot, Naptár helyett Google-naptárt és így tovább. Esetleg szeretnénk a pdf-et nem Megtekintővel megnyitni, vagy beállítanánk, hogy a .plist fájlokat a Szövegszerkesztő nyissa meg kíváncsi tekintetünk számára.
Safari helyett mást
Rendszerbeállítások > Általános párbeszédpanelen tudjuk kiválasztani az alapértelmezett böngészőt. A Mac felkínálja a gépre feltelepített alkalmazásokat, ezek közül tudunk választani. Így ha Netscape Navigatorra vágyunk, előbb azt fel kell telepíteni a Macre.
Naptár helyett mást
Vicces módon a Naptárt (iCal, Calendar) elindítva annak Beállítások menüjében cserélhetjük le másik naptár alkalmazásra. Ha lenne olyan Google fiókom a Macen (Rendszerbeállítások > Internetes fiókok), amelyben a Naptár (Calendar) szinkronizációját engedélyeztem, akkor a fenti képernyőfotón az is elérhető lett volna, mint választási lehetőség.
Mail helyett mást
Sokan Microsoft környezetben dolgoznak, ígyrákényszerülnek az Outlook használatára. A Mail elindítása után a Beállítások menüben cserélhetünk levelező alkalmazást. Csak a rendszer számára látható alkalmazások jelennek itt meg. Persze lehet olyat is használni, amit nem sorol fel a Mac, ami szinte biztos, ez utóbbi programok nem nagyon fognak az Apple alkalmazásokkal összedolgozni.
Feketeleves
Török Bálint nagyurat lefogták a törökök. A nem Apple alkalmazások hátránya az, hogy amíg az Apple szinte mindent elkövet, hogy az alkalmazásai együttműködjenek, szükség esetén egyikből átjussunk a másikba, addig ezt más fejlesztők alkalmazásaival nem teszik meg, és nem is akarják megtenni. Így váltás esetén eleshetünk számos kényelmi szolgáltatástól. Ha nincs okunk, akkor ne váltsunk.
Csak azért, mert a programozó haverunk él-hal a Chrome iksztensőnökért (az meg mi?), nekünk jó lesz a Safari is. Más alkalmazás esetén is gondoljuk végig, hogy érdemes-e?
Macerás lenne minden esetben így eljárni, ha egy adott fájltípust, kiterjesztést mindig adott alkalmazással nyitok meg. Ezt is meg tudom változtatni, cserélni. A fájlt kiválasztva kérjünk róla infót (command + i). A jobbra látható ablakot kapjuk (én sok, ide nem tartozó részét elrejtettem a kis fekete háromszögekre kattintva).
A Megnyitás ezzel alatt ki tudom választani, hogy ezt a konkrét fájlt a Mac melyik alkalmazással nyissa meg. Ha az Összes módosítása... gombra kattintok, akkor az összes ilyen kiterjesztésű (képen pdf) állományt az itt kijelölt alkalmazás próbálja majd megnyitni. Ez annyira fontos módosítás, hogy a Mac rákérdez, ritka rákérdezéseinek egyike. Ha például a PDF-hez a Számológépet passzítom, rendelem hozzá, akkor káosz lesz. A Számítógép soha meg nem nyitja a pdf-et.
Ésszel, nem csak Mac-kel.
Safari helyett mást
Rendszerbeállítások > Általános párbeszédpanelen tudjuk kiválasztani az alapértelmezett böngészőt. A Mac felkínálja a gépre feltelepített alkalmazásokat, ezek közül tudunk választani. Így ha Netscape Navigatorra vágyunk, előbb azt fel kell telepíteni a Macre.
Naptár helyett mást
Vicces módon a Naptárt (iCal, Calendar) elindítva annak Beállítások menüjében cserélhetjük le másik naptár alkalmazásra. Ha lenne olyan Google fiókom a Macen (Rendszerbeállítások > Internetes fiókok), amelyben a Naptár (Calendar) szinkronizációját engedélyeztem, akkor a fenti képernyőfotón az is elérhető lett volna, mint választási lehetőség.
Mail helyett mást
Sokan Microsoft környezetben dolgoznak, így
Feketeleves
Török Bálint nagyurat lefogták a törökök. A nem Apple alkalmazások hátránya az, hogy amíg az Apple szinte mindent elkövet, hogy az alkalmazásai együttműködjenek, szükség esetén egyikből átjussunk a másikba, addig ezt más fejlesztők alkalmazásaival nem teszik meg, és nem is akarják megtenni. Így váltás esetén eleshetünk számos kényelmi szolgáltatástól. Ha nincs okunk, akkor ne váltsunk.
Csak azért, mert a programozó haverunk él-hal a Chrome iksztensőnökért (az meg mi?), nekünk jó lesz a Safari is. Más alkalmazás esetén is gondoljuk végig, hogy érdemes-e?
Fájl meg az alkalmazása
A kép bal szélén kijelölt PDF fájlt szeretném megnyitni. Ha a helyzetérzékeny menüt hívom elő (ctrl + kattintás), akkor kapom a középen látható felpattanó menüt. Itt már választhatok másik alkalmazást is, a Mac felsorolja a szóbajövőket. De még mindig választhatom az egyebet (pff, elfelejtettem magyarra váltani a képernyőkép készítés előtt, sajnálom). Ekkor a Mac az összes telepített alkalmazást felkínálja. Hogy mire jutok, már az én dolgom.Macerás lenne minden esetben így eljárni, ha egy adott fájltípust, kiterjesztést mindig adott alkalmazással nyitok meg. Ezt is meg tudom változtatni, cserélni. A fájlt kiválasztva kérjünk róla infót (command + i). A jobbra látható ablakot kapjuk (én sok, ide nem tartozó részét elrejtettem a kis fekete háromszögekre kattintva).
A Megnyitás ezzel alatt ki tudom választani, hogy ezt a konkrét fájlt a Mac melyik alkalmazással nyissa meg. Ha az Összes módosítása... gombra kattintok, akkor az összes ilyen kiterjesztésű (képen pdf) állományt az itt kijelölt alkalmazás próbálja majd megnyitni. Ez annyira fontos módosítás, hogy a Mac rákérdez, ritka rákérdezéseinek egyike. Ha például a PDF-hez a Számológépet passzítom, rendelem hozzá, akkor káosz lesz. A Számítógép soha meg nem nyitja a pdf-et.
Ésszel, nem csak Mac-kel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

















