- hardver: Az M4 Apple SoC processzor (előadó: Kaló Ámor)
- eset ismertető: K&H Bank Mac integráció (előadó: Szemmelveisz András)
- demo: Az Apple Business Manager eszköz kezelési funkciói
- vezetett gyakorlat: Mac Automated Device Enrollment (A zero-touch Mac beüzemelés háttere)
- biztonság: Hogyan működik a Device Enrollment Program - A háttérfolyamatok biztonságos láncolata (előadó: Mihály Tamás)
2025. február 28., péntek
Apple IT Excellence Series 2025 – idén először
Az IQSoft–EduTech szervezésében tavaly nagy siker volt a hivatalos Apple tech konferencia, idén meghirdették az első eseményt, lehet jelentkezni emailen.
A konferencia programja:
2025. február 27., csütörtök
A Mac szövegszerkesztője a Szövegszerkesztő
A Szövegszerkesztő (TextEdit) a fapados szövegszerkesztő Macen. Sokkal kevesebbet tud, mint a Pages vagy a Word – de néha épp ez az előnye. Egyrészt nincs bonyolult menürendszere, ikonsora. Én általában még azt a keveset sem használom, ami van – kivéve az időskorra utaló nagyobb betűméret állítást.
Ránagyítás nélkül rosszul látható a képen, hogy a sima szöveg (jobbra) szerkesztésénél nincs egyetlen formázó ikon sem. A sorszámozásból tabulátorok lesznek. A jobb oldalon az "eredeti" rtf szöveg látható.
A Szövegszerkesztő támogatja a plain text (.txt) és rich text (.rtf) fájformátumokat. A plain textben nincs semmi formázás, sem tagolás, sem dőlt betű, semmi. Az .rtf ennek az ellentetje, a Pages vagy Word képes rtf kimenete, ami ide beolvasható, de igaz ez visszafelé is. Mire jó a plain text (lapos szöveg)? Például valahonnan egy agyonformázott, tagolt szöveget szeretnél újra használni, máshogy formázva. Bemásolom a Szövegszerkesztőbe, és a Formátum > Átalakítás egyszerű szöveggé paranccsal törlöm minden formázási információt.
A plain text (simple text) akkor is jó, ha Markup–, HTML-, CSS-, XML- vagy más szöveget kell szerkeszteni. Ezek a szövegek számos olyan szövegbe illesztett utasítást tartalmazhatnak, amelyet a Szövegszerkesztő értelmezne – bold, sorszám... –, ha nem plain textet használnánk.
A Szövegszerkesztő által generált fájlok nagyon kicsik, különösen plain text esetén. Ez ideális, ha minimalizálni szeretnéd a fájlméretet.
Gyors PDF mentésre is jó a Szövegszerkesztő. A Macen nagyon kevés kivétellel bármelyik alkalmazásból lehet közvetlenül PDF-et írni. A Szövegszerkesztő képes egyszerű szöveges fájlokat PDF formátumban menteni. Ez különösen gyors megoldás, ha csak egy tiszta dokumentumot szeretnél PDF-be exportálni. Ilyen eset lehet, amikor csak egy-két bekezdést szeretnénk egy dokumentumból, weblapból PDF-be menteni.
A Szövegből táblázat, táblázatból szöveg – Macen bejegyzésünk egy másik speciális esetet mutat be, amikor a Szövegszerkesztő a megoldás.
A Szövegszerkesztő támogatja a plain text (.txt) és rich text (.rtf) fájformátumokat. A plain textben nincs semmi formázás, sem tagolás, sem dőlt betű, semmi. Az .rtf ennek az ellentetje, a Pages vagy Word képes rtf kimenete, ami ide beolvasható, de igaz ez visszafelé is. Mire jó a plain text (lapos szöveg)? Például valahonnan egy agyonformázott, tagolt szöveget szeretnél újra használni, máshogy formázva. Bemásolom a Szövegszerkesztőbe, és a Formátum > Átalakítás egyszerű szöveggé paranccsal törlöm minden formázási információt.
A plain text (simple text) akkor is jó, ha Markup–, HTML-, CSS-, XML- vagy más szöveget kell szerkeszteni. Ezek a szövegek számos olyan szövegbe illesztett utasítást tartalmazhatnak, amelyet a Szövegszerkesztő értelmezne – bold, sorszám... –, ha nem plain textet használnánk.
A Szövegszerkesztő által generált fájlok nagyon kicsik, különösen plain text esetén. Ez ideális, ha minimalizálni szeretnéd a fájlméretet.
Gyors PDF mentésre is jó a Szövegszerkesztő. A Macen nagyon kevés kivétellel bármelyik alkalmazásból lehet közvetlenül PDF-et írni. A Szövegszerkesztő képes egyszerű szöveges fájlokat PDF formátumban menteni. Ez különösen gyors megoldás, ha csak egy tiszta dokumentumot szeretnél PDF-be exportálni. Ilyen eset lehet, amikor csak egy-két bekezdést szeretnénk egy dokumentumból, weblapból PDF-be menteni.
A Szövegből táblázat, táblázatból szöveg – Macen bejegyzésünk egy másik speciális esetet mutat be, amikor a Szövegszerkesztő a megoldás.
2025. február 25., kedd
Mire jó a CC és a BCC? (Ismétlés)
Ismét szaporodnak levelezésemben a háromnál több címzettel ellátott cc-k, és jönnek a sok tíz címzettel ellátott bcc helyett cc-be tett levelek. Nem jó. A dolog azért meglepő, mert az elkövetők közt sokkal kevesebb digitális bevándorló van, mint bennszülött.
Az e-mail kommunikáció során a CC és a BCC mezők használata sokszor keveredik. Figyeljünk oda!
Értem én, hogy mindenki védi a se..ét, meg biztonságból be-cc-nek eget és földet. De azok, akik naponta rengeteg cc-s levelet kapnak, vagy el sem olvassák azok jelentős részét, vagy automata szabállyal feldolgozzák – és nem olvassák el.
BCC: Amikor meg akarjuk védeni a címzettek magánéletét, vagy el akarjuk kerülni a felesleges válaszokat és láncleveleket. És lélekben készüljünk arra is, hogy lesz egy valaki, aki Válasz mindenkinek-t nyom a bcc-ben kapott levélre...
A CC és a BCC helyes használata nemcsak a kommunikáció hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul az adatvédelemhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez is.
Feladatkezelő-alkalmazás Egy hazai középcég vezető mesélte, hogy náluk abból az e-mailből, ami három választ ért meg, azonnal feladatot kell csinálni Trello-ban (feladatkezelő). Fél év volt, mire mindenki rászokott, ma sok évvel ezelőtti történetek előkeresése sem gond.
Az e-mail története
Az e-mail története az 1960-as évek végéig nyúlik vissza, amikor az ARPANET, az internet elődje lehetővé tette a számítógépek közötti kommunikációt. Az első modern értelemben vett e-mailt Ray Tomlinson küldte 1971-ben, aki az „@” szimbólumot vezette be az e-mail címek elválasztására. Az e-mail technológia az 1980-as években vált szabványossá az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) bevezetésével, amely egyszerűsítette a levelek továbbítását és fogadását. Az 1990-es években az internet széleskörű elterjedése tette az e-mailt a mindennapi kommunikáció alapvető eszközévé. Az olyan szolgáltatások, mint a Hotmail és a Yahoo Mail, lehetővé tették, hogy az emberek egyszerűen regisztráljanak és használják a webmailt.Mi a CC?
A „Carbon Copy” kifejezés a papíralapú másolás korszakából származik, amikor indigópapírt használtak a dokumentumok másolatának létrehozására. Ez a fogalom átvándorolt az elektronikus levelezésbe, ahol a CC mezőben szereplő személyek ugyanazt az információt kapják meg, mint az elsődleges címzettek.Mire jó a BCC?
A BCC (Blind Carbon Copy), vagyis a rejtett másolat arra szolgál, hogy az e-mail másolatát elküldjük anélkül, hogy a címzettek látnák egymás címét. Ez különösen hasznos tömeges e-maileknél, ha nagy számú címzettnek küldünk levelet, és nem szeretnénk felfedni a címzettek adatait. A magánélet védelméhez is hozzájárul, az e-mail címek rejtve maradnak, így elkerülhető a visszaélések lehetősége, például spamelés. És ez diszkrét kommunikáció, egyes címzettek úgy kapnak másolatot, hogy mások nem tudnak róla. Ezért mindjárt egy jótanács: a válasz és válasz mindenki gombra óvatosan kattintsunk!Az e-mail kommunikáció során a CC és a BCC mezők használata sokszor keveredik. Figyeljünk oda!
Környezeti hatások és a felesleges CC-zés
Minden elküldött e-mail, különösen a csatolmányokkal ellátottak, energiafelhasználást igényel. Az adatközpontok üzemeltetése jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Egy átlagos e-mail 4g CO₂-t termel, ami 65 e-mail esetén egy 1 km-es autóútnak felel meg. Ezért fontos, hogy átgondoljuk, kinek és miért küldjük el a levelet. A felesleges CC-zés különösen problémás. Amikor egy e-mailt sok embernek küldünk másolatként, megnöveljük a szükségtelen kommunikációt. Ehelyett érdemes inkább projekt- vagy feladatkezelő alkalmazásokat használni, ahol a kommunikáció célzott és hatékonyabb.Értem én, hogy mindenki védi a se..ét, meg biztonságból be-cc-nek eget és földet. De azok, akik naponta rengeteg cc-s levelet kapnak, vagy el sem olvassák azok jelentős részét, vagy automata szabállyal feldolgozzák – és nem olvassák el.
GDPR és a CC/BCC
Az EU GDPR szabályozása szigorúan védi a személyes adatokat, beleértve az e-mail címeket is. Amikor a CC mezőbe írunk címzetteket, felfedjük mások e-mail címét, ami adott esetben adatvédelmi szabályok megsértéséhez vezethet. A BCC használata ezzel szemben biztosítja, hogy az e-mail címek rejtve maradjanak, így elkerülhetők a jogi problémák.Hogyan használjuk helyesen a CC-t és a BCC-t?
CC: Olyan személyek számára, akiknek tudniuk kell az információról, de nem várunk tőlük közvetlen választ vagy intézkedést. És gondoljuk meg, tényleg be kell cc-zni az illetőt?BCC: Amikor meg akarjuk védeni a címzettek magánéletét, vagy el akarjuk kerülni a felesleges válaszokat és láncleveleket. És lélekben készüljünk arra is, hogy lesz egy valaki, aki Válasz mindenkinek-t nyom a bcc-ben kapott levélre...
A CC és a BCC helyes használata nemcsak a kommunikáció hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul az adatvédelemhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez is.
Feladatkezelő-alkalmazás Egy hazai középcég vezető mesélte, hogy náluk abból az e-mailből, ami három választ ért meg, azonnal feladatot kell csinálni Trello-ban (feladatkezelő). Fél év volt, mire mindenki rászokott, ma sok évvel ezelőtti történetek előkeresése sem gond.
+1 Értelmes tárgy
Tizenötlépcsős ügyfélkapu regisztrációval büntetném a "kérdés", "ajánlat", "fontos"... tárggyal rendelkező levelek elküldőjét. Nem magyarázom.2025. február 20., csütörtök
Időutazó Almalap: 2005. február
A címlapot (legalul) magyarázom egyedül, az épp aktuális iPodokat kaleidoszkópolta címlapkészítő kollégám.
- Keynote élmények "Bemutatom a Keynote prezentációs szoftvert" – Hülye egy cím, szó se róla.
- Az iPod és az Apple "Alapigazság a számítógépiparban, hogy amikor a versenytársak azt nyilatkozzák, hogy nem aggódnak miattunk, akkor bizony nagyon is aggódnak."
- 10 AppleScript tipp Ha meghalljuk az AppleScript szót, akkor legtöbben az automatizálásra gondolunk – nem véletlenül és nagyon helyesen.
- Painter IX A Painter olyan eszközöket és virtuális papírt is kínál, amelyekkel utánozható a valójában létező hasonmás.
- Quark és az XML A Quark teljes mértékben elkötelezte magát a nyitott szabványok felé és ez a munka abszolút igazolja az elkötelezettség mértékét."
- K4 5.1 A K4 rendszerezi a felületeket, a cikkeket, a képeket, a hirdetéseket, a videókat, továbbá a rendszerben használhatók Microsoft Word kéziratok, Excel táblázatok és bármilyen más típusú fájl is.
- Alias Maya 6.5 A Maya 6.5 a 3D és a speciális effektek alkalmazásának legújabb verziója.
- Canon iP6000D Néhány hét kutatás után tudtam kiválasztani a megfelelőt. Mindenki mást ajánlott. Néhány üzletben a HP-t javasolták, mások az Epsonra szavaztak, és megint mások a Canont dicsőítették.
- FileMaker a Cornerben A közel ötven megjelent előtt a kanadai CoreSolutions fejlesztőcég magyar származású alkalmazásfejlesztője, Vajda László próbálkozott meg a lehetetlennel, másfél órában elmondani mindent, amit a FileMaker 7-tel kapcsolatban hasznos, fontos, jó és szükségszerű tudni.
- Mac kezdet Amikor először átfutottam Andy Hertzfeld "Fordulat a Völgyben" című könyvét, arra jöttem rá, hogy nem csak a Macintosh történetét ismerhetem meg, hanem az egész személyi számítógép eredetét. (sic! :( )
- DTP-s hírek
- iPod hírek
- Apróbb hírek
2025. február 18., kedd
Hogyan hozzunk létre rendszeres Emlékeztetőt Macen, iPaden vagy iPhone-on?
Egyszerűen, mert ez Apple. A Maces megoldást mutatjuk, az iPhone-os hasonló logikát követ.
(1) Válasszuk ki, melyik listában hozunk létre új emlékeztető bejegyzést. A dátum hozzáadásával megadhatjuk, hogy mikor szóljon az eszköz, hogy dolgunk van. Ha az Apple ID-val más eszközzel szinkronizáljuk az emlékeztetőket, akkor minden eszközünk riaszt, ez néha ijesztő, néha vicces, de mindenképp hasznos.
(2) Az igazi testreszabott beállításhoz kattintsunk a létrehozott emlékeztető (i) ikonjára, azaz az információs ikonra. Adjuk meg az első riasztás napját. Ekkor jelennek meg a (2) alatt látható további lehetőségek – és mi ezeket szeretnénk beállítani.
(3) A korai emlékeztetővel az időpont előtt tudjuk figyelmeztetni magunkat.
(4) Az ismétlés akkor jó, ha rendszeresen előforduló eseményre, feladatra kell odafigyelnünk.
Az ábrán nem látható az összes beállítási opció, de még nem sikerült olyat kitalálni, amit ne tudtunk volna könnyen létrehozni. Az egyetlen trükk az, ha egy feladatra, ami nem szuszakolható be a rendszerbe, két emlékeztetővel valósítjuk meg.
Egy másik listán szerepelnek azok a rendszeres megújítások (tárhely, előfizetés...), amelyek nem számlák. A tanfolyamok közt a következő tanfolyamok időpontja, hogy előtte hét és három nappal küldjek ki emlékeztetőt. És így tovább...
Az Emlékeztetőnek az ismétlés csak egy képessége, sok más hasznos szolgáltatása is van, de erről majd egyszer egy másik bejegyzés szól.
(1) Válasszuk ki, melyik listában hozunk létre új emlékeztető bejegyzést. A dátum hozzáadásával megadhatjuk, hogy mikor szóljon az eszköz, hogy dolgunk van. Ha az Apple ID-val más eszközzel szinkronizáljuk az emlékeztetőket, akkor minden eszközünk riaszt, ez néha ijesztő, néha vicces, de mindenképp hasznos.
(2) Az igazi testreszabott beállításhoz kattintsunk a létrehozott emlékeztető (i) ikonjára, azaz az információs ikonra. Adjuk meg az első riasztás napját. Ekkor jelennek meg a (2) alatt látható további lehetőségek – és mi ezeket szeretnénk beállítani.
(3) A korai emlékeztetővel az időpont előtt tudjuk figyelmeztetni magunkat.
(4) Az ismétlés akkor jó, ha rendszeresen előforduló eseményre, feladatra kell odafigyelnünk.
Az ábrán nem látható az összes beállítási opció, de még nem sikerült olyat kitalálni, amit ne tudtunk volna könnyen létrehozni. Az egyetlen trükk az, ha egy feladatra, ami nem szuszakolható be a rendszerbe, két emlékeztetővel valósítjuk meg.
Én így használom!
Havonta elküldendő számlázásra a Számlák (lásd első ábra) listában levő emlékeztetők figyelmeztetnek. Van emlékeztető a teljesítés igazolások bekérésére – ami kell a számlához. Van emlékeztető, hogy hibajegy nyilvántartást kell kiküldeni. A számláknál beírtam az egyéni óhaj-sóhaj, bánat kéréseket is.Egy másik listán szerepelnek azok a rendszeres megújítások (tárhely, előfizetés...), amelyek nem számlák. A tanfolyamok közt a következő tanfolyamok időpontja, hogy előtte hét és három nappal küldjek ki emlékeztetőt. És így tovább...
Az Emlékeztetőnek az ismétlés csak egy képessége, sok más hasznos szolgáltatása is van, de erről majd egyszer egy másik bejegyzés szól.
2025. február 13., csütörtök
Anglia, Apple és adataink
Az Egyesült Királyságban néhány éve bevezették az Investigatory Powers Act nevű törvényt, amely Snooper’s Charter (Kémkedési Karta) néven ismert. Most úgy tűnik, hogy az Apple is célkeresztbe került.
A Washington Post információi szerint a brit hatóságok arra kötelezték az Apple-t, hogy biztosítsa számukra a technikai lehetőséget bármely felhasználó által az iCloudba feltöltött tartalom visszakeresésére – akár világszerte. A jelentések szerint az Apple egy „technical capability notice” (műszaki képességre vonatkozó értesítés) nevű hatósági felszólítást kapott a törvény alapján. Az ilyen értesítések kötelezik a cégeket arra, hogy technikailag lehetővé tegyék a hatóságok számára egy későbbi bírósági végzés esetén a kommunikáció lehallgatását vagy egy adott eszköz adatainak elérését.
A konkrét esetben úgy tűnik, hogy a hatóságok azt szeretnék elérni, hogy az Apple kapcsolja ki az Advanced Data Protection (Fejlett Adatvédelem) funkciót, amelyet 2022-ben vezettek be. Ez az opciós beállítás garantálja, hogy az iCloudban tárolt végpontok közötti titkosítással védett adatok csak a felhasználó eszközén visszafejthetők – még maga az Apple sem fér hozzá.
A törvény értelmében az Apple nem árulhatja el, hogy kapott-e ilyen műszaki értesítést, és a cég nem reagált az újságírói megkeresésekre. A brit Belügyminisztérium szóvivője mindössze annyit közölt: „Nem kommentálunk operatív ügyeket, beleértve például az ilyen értesítések létezésének megerősítését vagy cáfolását.”
A szóvivő azt sem erősítette meg, hogy ezek az értesítések valóban kötelezhetik-e az Apple-t világszerte minden felhasználó adatainak elérhetővé tételére – ami rendkívül aggályos lehet.
Bernard Keenan, a University College London technológiai megfigyeléssel foglalkozó szakértője szerint ez az eset is mutatja, hogy a kormányok egyre nehezebben férnek hozzá az emberek adataihoz a platformszolgáltatók – például az Apple – együttműködése nélkül. A végpontok közötti titkosítás ugyanis rendkívül erős védelmet biztosít. „Ez azt jelzi, hogy az állam már nem képes egyoldalúan hozzáférni ezekhez az információkhoz” – mondta Keenan.
Forrás: David Meyer, Data Sheet | Fortune
A konkrét esetben úgy tűnik, hogy a hatóságok azt szeretnék elérni, hogy az Apple kapcsolja ki az Advanced Data Protection (Fejlett Adatvédelem) funkciót, amelyet 2022-ben vezettek be. Ez az opciós beállítás garantálja, hogy az iCloudban tárolt végpontok közötti titkosítással védett adatok csak a felhasználó eszközén visszafejthetők – még maga az Apple sem fér hozzá.
A törvény értelmében az Apple nem árulhatja el, hogy kapott-e ilyen műszaki értesítést, és a cég nem reagált az újságírói megkeresésekre. A brit Belügyminisztérium szóvivője mindössze annyit közölt: „Nem kommentálunk operatív ügyeket, beleértve például az ilyen értesítések létezésének megerősítését vagy cáfolását.”
A szóvivő azt sem erősítette meg, hogy ezek az értesítések valóban kötelezhetik-e az Apple-t világszerte minden felhasználó adatainak elérhetővé tételére – ami rendkívül aggályos lehet.
Bernard Keenan, a University College London technológiai megfigyeléssel foglalkozó szakértője szerint ez az eset is mutatja, hogy a kormányok egyre nehezebben férnek hozzá az emberek adataihoz a platformszolgáltatók – például az Apple – együttműködése nélkül. A végpontok közötti titkosítás ugyanis rendkívül erős védelmet biztosít. „Ez azt jelzi, hogy az állam már nem képes egyoldalúan hozzáférni ezekhez az információkhoz” – mondta Keenan.
Forrás: David Meyer, Data Sheet | Fortune
2025. február 11., kedd
Mire használható a Finder "Fajta" tulajdonsága?
A Fajta az angol Kind fordítása, szerintem a Típus szerencsésebb lenne, de nem kérdeztek. A Fajta megmutatja, hogy milyen típusú fájlról van szó, például "PDF dokumentum", "JPEG kép" vagy "Excel munkafüzet". Ez akkor is hasznos, ha a fájlkiterjesztések rejtve vannak, mivel segít azonnal azonosítani a fájl típusát. Különböző típusú fájlokkal dolgozva így gyorsan átláthatjuk, melyik dokumentumra vagy médiára van szükségünk anélkül, hogy a fájlokat egyenként kellene megnyitnunk.
Ha egy adott alkalmazásba szeretnénk importálni fájlokat, a Fajta gyorsan megmutatja, melyek azok, amelyek nem kompatibilisek az adott programmal. Például egy videószerkesztő nem biztos, hogy kezeli a GIF formátumot, és a Fajta oszlop segítségével könnyen kiszűrhetjük az ilyen fájlokat.
A Fajta alapján célzott keresést végezhetünk a Spotlight vagy a Finder keresőmezőjében. Például a kind:presentation kereséssel gyorsan listázhatjuk az összes prezentáció típusú fájlt, függetlenül attól, hogy milyen kiterjesztést használnak.
Nagy mappák rendszerezésekor a Fajta lehetővé teszi, hogy az egyes fájltípusokat külön csoportosítsuk vagy kiemeljük. Ez segíthet például abban, hogy külön mappákba rendezzük a dokumentumokat, képeket vagy médiafájlokat, így a projektek kezelése átláthatóbbá válik.
Mire jó?
A Fajta alapján egyszerűen szűrhetjük vagy rendezhetjük a fájlokat a Finderben. Ez különösen hasznos nagy mennyiségű fájl rendszerezésekor, például amikor csak képeket, dokumentumokat vagy videókat szeretnénk látni egy mappában. Ezzel gyorsabban megtalálhatjuk, amit keresünk.Ha egy adott alkalmazásba szeretnénk importálni fájlokat, a Fajta gyorsan megmutatja, melyek azok, amelyek nem kompatibilisek az adott programmal. Például egy videószerkesztő nem biztos, hogy kezeli a GIF formátumot, és a Fajta oszlop segítségével könnyen kiszűrhetjük az ilyen fájlokat.
A Fajta alapján célzott keresést végezhetünk a Spotlight vagy a Finder keresőmezőjében. Például a kind:presentation kereséssel gyorsan listázhatjuk az összes prezentáció típusú fájlt, függetlenül attól, hogy milyen kiterjesztést használnak.
Nagy mappák rendszerezésekor a Fajta lehetővé teszi, hogy az egyes fájltípusokat külön csoportosítsuk vagy kiemeljük. Ez segíthet például abban, hogy külön mappákba rendezzük a dokumentumokat, képeket vagy médiafájlokat, így a projektek kezelése átláthatóbbá válik.
Mit tegyek, ha?
Ha nem látszódna a Finderben a Fajta oszlop, akkor a Nézet > Nézetbeállítások megjelenítése parancsot kell kiadni. A megjelenő párbeszédablakban állíthatjuk be, hogy a Finder az adott nézetben mit mutasson és hogyan. Ha az ablak alján levő Használat alapértékként gombra kattintunk, akkor a beállítás lesz a Finderben az alapértelmezett – tehát óvatosan.2025. február 6., csütörtök
Szabályokkal automatizált Mail Macen
A Mac Mail Rules (Szabályok) funkciója lehetővé teszi, hogy automatikusan rendszerezzük a beérkező e-maileket, csökkentve ezzel a manuális munkát és növelve a hatékonyságot.
Ha szükséges, bizonyos feladóktól érkező üzeneteket automatikusan továbbíthatunk egy másik címre. Az időmegtakarítás érdekében az ismétlődő feladatokat is automatizálhatjuk, például heti riportokat vagy visszatérő levelezéseket. Lehetőség van speciális értesítések beállítására is, például hangjelzések vagy színkódok használatával. A szabályok segítségével akár a levél törzsének tartalma alapján is szűrhetünk, például meghatározott kifejezések esetén. Egyedülálló előnye, hogy a szabályok offline is működnek, így függetlenek az e-mail szolgáltatótól.
Ha a szövegben szerepel az "Apple" szó, a mail kap egy zöld zászlót. Ez nem tökéletesen megfogalmazott szabály. Arra használom, hogy az időszakosan előfizetett hírleveleket nem kell végignéznem, hogy épp írt-e az Apple-ről, a zöld zászló jelez. Persze jelez minden más esetben is, de az emberi intelligenciámmal ignorálom.
Alapvetően nincs szükségem arra, hogy a céges ticket-rendszerünk mailen üzenjen (pazarlás! jaj!). Ezért a beérkező üzenetek mennek olvasottan a kukába (kukába és olvasottá lesznek). De ha nem használom a Macet, akkor a szabály sem él, ezért a leveleim között ott figyelnek a jegyek, például telefonon is látom, hogy mi történik – ha akarom.
Ez már halott, de ide jó. Az Ügyfélkapuhoz külön e-mailt hoztam létre, hogy ne legyen kavarodás vagy gond. Az oda érkező leveleimet válogatás nélkül átirányítottam a használt e-mail címemre. A szabály továbbküldte csodás könyvelőnknek, mielőtt olvasottnak jelölve kidobta volna.
Amikor az Adobe-tól (viszonteladók vagyunk!) üzenetet kaptunk, hogy valamelyik ügyfelünk licencének közeleg a megújítási időszaka, akkor az üzenet hátterét zölddé tettük – kiemelés, mert fontos. És továbbküldtem a projektkezelő alkalmazás (Asana, Trello) Meistertaskba, amely feldolgozta.
Mire jók a szabályok?
A szabályok segítségével a beérkező üzeneteket automatikusan mappákba helyezhetjük, így például ügyfélszolgálati levelek, számlák vagy családi üzenetek külön rendszerezhetők. Tökéletes eszköz a spam szűrés kiegészítésére is, mivel adott feladóktól vagy kulcsszavakat tartalmazó üzeneteket külön mappába helyezhetünk vagy törölhetünk. Az igazán fontos e-maileket automatikusan kiemelhetjük színes jelölésekkel, hogy egy pillantással azonosíthatók legyenek. A szabályok alkalmazhatók automatikus válaszokra is, például szabadság alatt vagy eseménymegerősítés céljából. Kiemelten hasznosak továbbá a projektekhez kapcsolódó levelek szűrésére, mivel az egyes projektekhez tartozó levelezések külön mappákban archiválhatók.Ha szükséges, bizonyos feladóktól érkező üzeneteket automatikusan továbbíthatunk egy másik címre. Az időmegtakarítás érdekében az ismétlődő feladatokat is automatizálhatjuk, például heti riportokat vagy visszatérő levelezéseket. Lehetőség van speciális értesítések beállítására is, például hangjelzések vagy színkódok használatával. A szabályok segítségével akár a levél törzsének tartalma alapján is szűrhetünk, például meghatározott kifejezések esetén. Egyedülálló előnye, hogy a szabályok offline is működnek, így függetlenek az e-mail szolgáltatótól.
Smart Folder vs. Rules: Mikor melyiket használjuk?
A Rules (Szabályok) akkor előnyösebb, amikor egy e-mail érkezésekor azonnali műveletekre van szükség, például az üzenet áthelyezésére, kiemelésére vagy automatikus válaszra. Ezzel szemben a Smart Folder (Intelligens mappa) dinamikus szűrésre szolgál, például több mappa tartalmának egyidejű megjelenítésére anélkül, hogy az üzeneteket ténylegesen áthelyezné. Például ha egy adott projekt összes levelét szeretnénk egy nézetben látni, függetlenül attól, melyik mappában találhatók, a Smart Folder ideális választás. Viszont, ha egy ügyfél e-mailjeit szeretnénk automatikusan egy külön mappába helyezni az érkezés pillanatában, akkor a Rules a jobb megoldás. Mindkét eszköz hatékony, de eltérő felhasználási célokra ideális.Példák
2025. február 4., kedd
Külföldön olcsóbb a Mac? (2025/02)
Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj! Változatlanul az alapmodellek árát tüntetjük fel.
Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre. Minden gépnél az alap Mac árával számolunk.
Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.
Magánszemélyeknek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.
Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel tízszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
2024. áprilisától a CIRP jelentése alapaján súlyozzuk az értékesítést. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)
Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj! Változatlanul az alapmodellek árát tüntetjük fel.
Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre. Minden gépnél az alap Mac árával számolunk.
Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel tízszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
2024. áprilisától a CIRP jelentése alapaján súlyozzuk az értékesítést. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)
Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).
2025. január 30., csütörtök
Cikkajánló: Kalo Ámor: M4 – egy új teljesítménykategória
Amúgy sem vagyok egy hardverért különösebben lelkesedő, a procik világa is távolabb esik tőlem, így csupa öröm, ha más megírja azt, amit az Almalap-blogba meg kellene írni, mert fontos. A hivatalos Apple-viszonteladó Ikon egyik munkatársa, Kalo Ámor írt az Apple M4-ről egy szinte hibátlan cikket (a hiba apró: a helyesírás ellenőrző a táblázatok esetén is dolgozott, apró, hullámos piros vonal jelzi létét).
Érdemes végigolvasni. Nem csak rajongóknak. Meggyőző érvek sorakoznak a Mac alacsony energiafogyasztása, folyamatosan növekvő teljesítménye, biztonsága és menedzselhetősége (MDM) mellett.
És egy ősrégi videó 2009-ből (vagy még korábbról):
Érdemes végigolvasni. Nem csak rajongóknak. Meggyőző érvek sorakoznak a Mac alacsony energiafogyasztása, folyamatosan növekvő teljesítménye, biztonsága és menedzselhetősége (MDM) mellett.
És egy ősrégi videó 2009-ből (vagy még korábbról):
2025. január 28., kedd
iMovie klip szűrő
Akinek a klipről Rémusz bácsi mesélte nyúl (lippiti-klippiti-lippiti-klippiti) jut eszébe, azt is érdekelheti, hogy lehet iMovie-ban művészi, vicces, jajdeszép, hihetetlen-ocsmány megjelenését adni egy-egy felvételnek.
2025. január 23., csütörtök
Időutazó Almalap: 2005. január
Eltelt húsz év, ideje felidézni, miről írtunk anno a nyomtatott Almalap (Macintosh Magazin).
- Mac mini Mit is tudott? PowerPC G4 @1,25GHz, ATI Radeon 9200, 32 MB DDR, 40GB-os Ultra ATA, „Combo”, két USB 2.0, 10/100Base-T Ethernet és 56 kb/s V.92 modem. Beszerelőhely 802.11g és Bluetooth modulhoz. Ár: 110/139eFt + áfa.
- iPod shuffle Mi az az iPod? Mi az a shuffle? Ó, te 2000 után születtél!
- Pages bemutató A Pages alapvetően jól használható program, felépítése azok számára kézenfekvő, akik nem használnak nagy programokat – Adobe, Quark, Macromedia ... –, inkább Office beállítottságúak.
- iLife 05 Az iLife '05 programcsomag az iPhoto, az iMovie, az iDVD, a GarageBand és az iTunes program legfrissebb változatát foglalja magában.
- Final Cut Express HD Függetlenül attól, hogy a tartalom DV vagy HDV formátumú, az FCE HD program RT Extreme motorja lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy renderelés nélkül, azonnal megtekinthessék az effekteket, szűrőket, áttűnéseket és a multi-stream kompozitokat.
- TextWrangler 2.0 A TextWrangler most ingyenes. Vajon ez most egy visszatérés a régi BBEdit/BBEdit Lite szép napjaihoz?
- Könyvíró az iPhotoról Nézzék meg a Ken Burns hatásválasztékot, hogy lássák a pásztázás, vagy a közelítés lehetőségeit, avagy készítsék el maguk a Ken Burns mozgásokat.
- MacWorld 2005, SF A közel kétórás előadásban Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója a következő Mac OS X Tiger fejlesztésről csak körvonalakban beszélt.
- iWorks - Gates bánatos? Vegyenek száztízezer forintért Mac minit az Apple-től, költsenek még 75 dollárt (15 ezer forintot) a szükséges memóriára (512 MB) és 19 ezret az iWork csomagra, és már ki is iktathatják a PC-jüket a forgalomból.
- Xserve és Xsan Az Apple Xsan fájlrendszere és az Xserve RAID háttértár-rendszer együtt erőteljes, de egyszerűen irányítható SAN megoldást kínál a nagyvállalati ügyfelek számára, meglepően alacsony költségek mellett.
- XML, XSL, CSS, HTML Az XML-t önállóan megtanulni egy kicsit olyan lehet, mint latinul tanulni.
- Gates és az iPod Az Apple úgy végzi a dolgait, ahogyan azokat szokta. Az Apple hardver és az Apple áruház egy jól működő üzlet. Mi amolyan Windowsosan végezzük a dolgainkat. Olyan termékekkel állunk elő, mint például a Creative Zen Micro, amely a mostani szezon nagy sikere volt.
- Hírek össze-vissza
- DTP-s hírek
2025. január 21., kedd
Csata Sándor (1958–2024)
Ez egy nagyon szomorú bejegyzés. A Csata Sanyi. :(
Meghatározó időszakban (1992 nov. – 1995. ápr.) volt a Hungarian Data Systems Kft. (korábban Graphisoft Trading Kft.) – a kis Graphi – vezetője, amely az Apple-t képviselte Magyarországon. A nyomtatot Almalap nem létezett volna a támogatása nélkül. A következő intejút Bácskai Sándor készítette, és az Almalap 50. számában jelent meg 1999-ben.
’92 őszén, egy este Bojár Gábor, a Graphisoft vezetője felhívott telefonon, és megkérdezte, hogy volna-e kedvem találkozni vele. Elmentem az irodájába, ahol elmondta, hogy keresnek egy embert, aki az Apple magyarországi disztribúciójának vezetésével foglalkozna. A történet összes elemét nem ismerem, de azt hiszem, azért volt rám kíváncsi, mert Esther Dysson, aki akkoriban a számítástechnika kelet-európai történetével foglalkozott, készített velem egy interjút az amerikai Real East című kiadvány Magyarországról szóló összeállításához. Úgy tudom, Gábor ezt a hölgyet kérdezte meg, ismer-e valakit, aki alkalmas lenne a disztribúció vezetésére.
Gondolkoztam az ajánlaton, elmentem egy szakmai kiállításra, ahol megnéztem, mire képes a Macintosh. Érdekesnek tűnt a feladat, kíváncsi voltam, milyen lesz majd a szoftverek után egy új világgal, a hardverrel foglalkozni.
Előttem Szigeti András foglalkozott ezzel a területtel, még a Graphisoft Fejlesztői Kft. keretében. András nagyon jó kereskedő, egyedül, egy íróasztallal kezdte, és a vezetése alatt fejlődött a cég akkorára, hogy idővel talán már túl is nőtt rajta.
Ön hol dolgozott korábban?
Egy kisebb disztribúciós céget vezettem. Különböző PC-s szoftvereket forgalmaztunk a Novotrade-nél, például mi hoztuk be a CorelDRAW-t először nagyobb mennyiségben az országba. De azelőtt, hogy a Novotrade-hez kerültem volna, már ők is árusítottak Apple gépeket a kft.-jükben. Rajtuk kívül a Geiger Computer és a Kontrax is próbálkozott a képviseleti jog megszerzésével. Végül az Apple úgy döntött, hogy korlátozott időre - a disztribúciós jogot mindig meghatározott időre adják - a Graphisoft kapja meg a jogot; létrehozták a relatíve kicsi, de önállóan működő Graphisoft Kereskedelmi Kft.-t, az Apple termékeinek forgalmazására.
Mit vártak Öntől?
Gábor csak annyit szeretett volna, hogy a forgalom tovább növekedjen. De nekem is voltak elképzeléseim, amik inkább a helyzetből adódtak, hiszen korábban sok dolog, részben a gyors növekedés, részben a tisztázatlan magyarországi állapotok miatt, rendezetlen maradt. Nem volt pénzügyi rendszer, ráadásul abban az időben az Apple gépei még Cocom-listásak voltak. Tréfából azt mondogattuk, az IBM szúr ki velünk.
De az IBM is rajta volt a listán.
El kell mondanom, hogy az IBM 1938 óta folyamatosan jelen van Magyarországon, beleértve a legsötétebb kommunista időket, sőt egy-két számítógépét használták is a Statisztikai Hivatalban. Azaz folyamatosan itt volt az amerikai technológia; nem teljesen egyértelmű a történet.
Rendbe kellett tenni a Cocom-lista miatti ügyeket: amikor egy nap az amerikaiak jöttek minket ellenőrizni, kiderült, hogy nem tudjuk megmondani, hol vannak bizonyos berendezések. Megfenyegettek bennünket, hogy bezárhatjuk a boltot. Kaptunk egy kis időt, hogy összeszedjük magunkat.
Abban az időben minden egyes számlára ráírták, hogy a termék mely országokban nem árusítható. Magyarországnak érdekes státusza volt, bizonyos gépeknek lehettünk a célállomása, de saját magunknak követnünk kellett a gépek sorsát. Elvileg nyilvántartást kellett volna vezetnünk, hogy az egyes berendezéseket ki vette át, illetve, hogy az illetőt kioktatták-e arról, hogy azokat nem adhatja tovább bizonyos országokba. A haladék ideje alatt keserves munkával összeírtuk az addig eladott gépek tulajdonosainak nevét.
Komolyan kellett venni a fenyegetést?
Utólag nehéz megítélni, akkor eléggé megijedtünk, mert valóban fennállt a veszély, hogy a Vám- és Pénzügyőrség bezárat minket, és tizenöt-húsz ember elveszti az állását.
Miért izgatta ez a dolog annyira az Apple-t?
Nem az Apple-t izgatta. Magyarországra a lista ellenére is kerültek be gépek, a bécsi vagy müncheni kereskedőt nem érdekelte, hogy ki vásárol náluk. Inkább az amerikai kormány volt a "hunyó", akikkel a rendszerváltáskor Magyarország szeretett volna kiegyensúlyozott politikát folytatni, és megmutatni nekik, hogy megbízható ország vagyunk. Az igény az volt, ha már kapunk tőlük Cocom közeli technológiát, akkor az ne kerüljön az oroszokhoz.
A tiltás föloldása egyik napról a másikra történt? Egy ideig azok közé tartoztunk, ahová egyáltalán nem lehetett bizonyos amerikai technológiákat behozni. Utána meghatározták azt a processzor sebességet, tárméretet, ameddig engedélyezték a behozatalt. Ez a feloldás például az IBM komputerre továbbra sem vonatkozott, de bizonyos résztechnológiákra igen.
Ahogyan fejlődött a számítástechnika, úgy tették a lécet mindig magasabbra, és egyre több minden átfért alatta. Eljött az az idő, amikor már nem voltunk Cocom-ország, hanem előléptünk az ellenőrző országok státusába, azaz vállaltunk bizonyos ellenőrző funkciókat, és az Amerikából érkező technológiákról nekünk kellett eldöntenünk, hogy tovább mehetnek-e a célországokba.
Hányan dolgoztak a kft-ben? Már Szigeti András is tíznél több emberrel dolgozott. Nem emlékszem a pontos számra, de később tizenöten-tizenhatan lehettünk. Lépésről lépésre fejlődtünk, egyre több mindent sikerült megoldanunk.
A kezdetnek valóban hőskor jellege volt. Amikor a Mexikói útra megjött egy szállítmány, akkor a teherautóról behordtuk a dobozokat az irodába, mert nem volt raktárunk. Az irodai folyosón, meg az emeleten tároltuk a gépeket, és ahogy egymás után vásárolták, úgy fogytak el az irodából a gépek. Nem volt pénzügyi emberünk, nem volt nyilvántartó rendszerünk. Viszont volt egy nagyon szimpatikus, Apple-hívő társaság: Somorjai Ákos - aki ügyes, talpraesett srác volt, és nagyon jó szókinccsel és helyesírási érzékkel rendelkezett -, készítette a lokalizációt, ő fordította le az első magyar nyelvű operációs rendszert - érdemes tudni, hogy a Macintosh operációs rendszere előbb készült el magyar nyelven, mint a DOS-é vagy a Windowsé. Cserei Ferenc a szervizeléssel, a hardver javítással foglalkozott, Temesi Tibor felelt az oktatási területért, ő vitte be az első Macintosh-okat az iskolákba. Ákos és Feri később visszament a "nagy" Graphisofthoz, Tibor, ha igaz, ma a Silicon Graphics magyarországi kereskedelmi igazgatója.
Valóban lépésről lépésre fejlődtünk, vásároltunk egy komplex vállalatirányítási rendszerszoftvert, a Maconomyt, amivel igazgatni tudtuk a céget. Fölvettük Bihari Sándort, aki elég jól rendbe tette a pénzügyi helyzetünket. Megszüntettük az irodából való árusítást, raktárt nyitottunk, feltornáztuk a dealerek számát, volt idő, amikor száz Macintosh-viszonteladóval álltunk kapcsolatban.
Nem voltak túl sokan?
Ez nézőpont kérdése. Nem azért akartuk a létszámot növelni, mert azt hittük, hogy száz kiváló viszonteladónk lesz, hanem mert az ország minden részébe szerettünk volna eljutni. Jelen akartunk lenni a magyar piacon, és be akartuk bizonyítani, hogy lehet új érdeklődőket találni.
Elkezdtük a szakmai kiállítások szervezését. Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk el azokra a nagy, nemzeti vásárokra, ahol más számítógépes cégek is jelen vannak, helyette saját, Macintosh-okat felvonultató vásárban gondolkodtunk. Kerhling Marianna és Károlyi Zsuzsanna vezetésével felállt egy kis marketing stáb, a belső nyilvántartásból összeállítottunk egy adatbázist, névre szóló leveleket nyomtattunk a főleg szakmabeli meghívottaknak. Az első magyarországi Apple Expo-t a Vajdahunyad várában rendeztük meg. Ötvenezren látogattak el a kiállításra, tízszer annyian, mint az olaszországi Apple vásárra. Természetesen főleg a grafikai és nyomdaipari szektor érdeklődött irántunk, de sok olyan ember is eljött az expóra, aki látta az óriásplakátos hirdetésünket; egyébként Magyarországon az volt az első, számítógéppel kapcsolatos reklámkampány.
Azóta sem igen látni hasonlót. Később volt egy másik plakátunk is. Természetesen amerikai anyagokat adaptáltunk. A legsikeresebb plakátunkon egy PC és egy Macintosh számítógép látható: "A nehéz út és a könnyű út". Mivel Magyarországon az úgynevezett összehasonlító reklámot nem engedélyezik, a plakát úgy jelent meg, hogy a másik számítógépen kitakartuk a Compaq logót.
Az Apple-nek van egy belső szabálya, hogy a programoknak minden országban az illető nemzet nyelvén kell megjelenni. Mi is igyekeztünk szoftvereket fordítani, magyar nyelvű prospektusokat, kézikönyvet kiadni, hivatalos magyar billentyűzetünk is volt - ez mind ennek a csapatnak volt köszönhető.
Egy időben, amíg a Microsoft segített, volt magyar Word és Excel. Lefordítottuk a német Facette szoftvert, amivel fantomképeket lehetett készíteni. Ebből a programból az expón egyetlen darabot adtunk el, a szolnoki rendőrkapitányság még ma is használja, az akkor vásárolt Macintosh-sal együtt. Arról volt szó, hogy minden megye kapitánysága vásárol majd egy gépet és egy Facette-et, de a pénzt inkább a KFKI hasonló, csak éppen rosszabbul működő szoftverének fejlesztésére költötték.
Egyébként úgy láttuk, hogy az átlagember szerint a Macintosh fő problémája a gép ára, illetve az, hogy a kiadványszerkesztésen kívül másra nem használható. Próbáltuk meggyőzni a vevőket, hogy ez nem így van. Mondanom sem kell, borzasztó ellenszéllel szemben dolgoztunk.
Önök meg voltak győződve erről? Persze. Mi nap mint nap használtuk a Macintosht. De a közfelfogáson - drága, és csak DTP-re jó - nem voltunk képesek átlépni. A Macre kevesebb program létezett, nem lehetett hozzájuk annyi szoftvert másolni vagy lopni, mint a PC-khez.
Ön ismerte korábban a Macintosh számítógépet? Nem. Hallottam, hogy létezik. Meg kell, hogy mondjam, rossz véleményem volt róla - drága, és csak DTP-re jó -, ami megváltozott, amikor megtanultam a kollégáktól, hogy milyen sok feladatot lehet a Macintosh-sal végezni, és milyen egyszerűen lehet több Macet hálózatba kapcsolni - és ez az Ethernet hálózattal még könnyebbé vált. A Macintosh-ok voltak az első személyi számítógépek, amelyek az infravörös portok segítségével "kommunikáltak" egymással, és az Apple jelentette meg az első olyan CD drájvot, amit tévéhez lehetett kapcsolni. Elég sok izgalmas dolog fűződik a nevükhöz, elég a Newtont említeni, ami egy egészen új forradalmat indíthatott volna el, ha elérhetőbb lett volna az ára.
A Macintosht hihetetlenül egyszerűen lehet kezelni. Csak egy példa, amit sosem felejtek el: amikor fölvettük dolgozni a titkárság majdani vezetőjét, életében először látott Macintosht, és fél óra múlva már levelet írt rajta. A platform felhasználóbarát voltáról mindannyian meg voltunk győződve.
És a magas árról mit gondol? A Mac akkor sem volt olcsó. Az Apple soha nem ment lejjebb a kétezer-kétezerötszáz dolláros árnál.
Ez az elit kategória követelménye? Azt hiszem, ennek egészen más az oka. Az Apple a komputertől a nyomtatókon át a digitális fényképezőgépekig mindennel foglalkozott. Ennek következtében általában kis sorozatú, nem standard ipari megoldású gépeket tudott gyártatni, meghatározott beszállítókkal, általában drága áron. Például az - egyébként nagyon jó - Motorola 68000 processzor család korlátozott darabszáma nem mérhető a sokkal nagyobb szériájú PC-processzorok óriási tömegével. Az Adobe sem ingyen adta az operációs rendszer alaptartozékának számító PostScript programot.
De az Apple a szokványos megoldások helyett mindig az előremutatókat választotta. Elég a Classic- vagy Performa-szerű, egybe épített gépekre gondolni, vagy arra a döntésre, hogy szinte már mániákusan ragaszkodtak a CD drájvhoz, és elindították a multimédiát - akkor, amikor mindenki azt mondta, hogy elmebetegek vagyunk: miért hisszük azt, hogy mindez valaha fontos lesz?
Melyek voltak a legnépszerűbb típusok? Az előbb említett Classic és az LC 475, amit egy 14 collos Sony Trinitron monitorral szállítottak. A RISC processzoros Power Macintosh-ok megjelenése újabb lökést adott a magyarországi piacnak, hiszen a grafikai felhasználóknak olyan előnyt jelentett a PC-vel szemben, amit érdemes volt kihasználni. Ez az előny nem volt behozhatatlan; de máig érezhető, hogy az Apple előbb tette le a voksát a PostScript leíró nyelvre, illetve a személyi és hálózati lézernyomtatókra, mint bárki más.
Önnek ki volt a közvetlen főnöke? A magyarországi disztribúciónak egyrészt a párizsi Apple Europe felé voltak kötelezettségei, másrészt Bojár Gáborék, tehát a magyarországi tulajdonos felé. Havonta egyszer el kellett menni Párizsba, és be kellett számolni a tevékenységről. De ők is sokszor eljöttek Magyarországra. Még a képviseletnél dolgoztam, amikor a párizsi központot megszüntették, az európai jogokat átadták a németországi irodának, és az Apple Europe Münchenbe került. A németek már nem nagyon jártak nálunk, egy dán férfi volt a régió főnöke, aki németebb volt a németeknél, talán egyszer jött el Magyarországra egy rövid időre. Amerikából is egyszer volt itt az egyik Apple-vezető, utána mintha elvágták volna. Én is csak egyszer jártam a cupertinói központban, inkább a magyarítással foglalkozó kollégáim utaztak ki.
A Graphisoft más országokban is folytatott disztribúciót? Nem, az Apple-nek minden országban volt képviselete. Nem tudom, mennyire vágott volna a Graphisoft elképzeléseibe a terjeszkedés, hiszen később úgy ítélték meg, hogy a szoftver fejlesztés és a hardver árusítás két különböző üzletág, és eladták a kft-t a Mid-East Data Systems nevű vállalatnak.
Más jelentkező nem volt?
Nem tudok róla, hogy lett volna olyan cég, aki rendelkezett elég pénzzel a képviseleti jog megvásárlására. Elképzelhető, hogy azt Gáborék másnak is eladták volna, de a Data Systems elég nagy summát fizetett érte. Elméletileg elképzelhető, hogy a dealerek is összeállhattak volna, de más üzleti mentalitást követel a disztribúció, és mást az értékesítés, sőt a kettő ellentéte egymásnak.
Ön részt vett a jog eladásában? Az túlzás, hogy részt vettem; ott voltam, amikor az eladás történt. A mi részünkről Bihari Sanyi intézte az eladás pénzügyi részét. Gyakorlatilag az egész stáb átkerült a Data Systems-hez.
Volt-e olyan elvárás, aminek nem tudott megfelelni? Azért is jöttem el a HD Sys-től, mert sok történéssel nem tudtunk azonosulni. A kollégáim azt látták, hogy ez a cég már nem az, amit szeretnének, és különböző okok miatt, de egymás után eljöttek. Azt hiszem, számomra az volt a végső pillanat, amikor Bihari Sanyi is felállt, és azt mondta, hogy nem tud azonosulni az új főnök elképzeléseivel. Kemény viták voltak, attól kezdve, hogy mi legyen a cég neve: mi úgy gondoltuk, hogy a Hungarian Data Systems nagyon szép elnevezés, de egyáltalán nem fejezi ki az Apple-höz való kötődést. Kértük, hadd legyünk inkább Alma Computer, vagy valami más, ami egyértelműen jelzi, hogy mivel foglalkozunk. Nem sikerült meggyőzni őket. Egyre inkább úgy éreztük, hogy olyan vegyeskereskedésben dolgozunk, ahol az atomrakétától a nejlonharisnyáig mindent lehet kapni, és egyébként meg az a nevünk, hogy Data Systems. Éreztem, hogy az emberek egyre inkább elvesztik a kedvüket, és elvész az Apple-ös összetartozás. Nem láttam, hogy mindez hová vezet, ezért ’95 áprilisában én is eljöttem.
Tudott arról, hogy mi zajlik a HD Systems-nél?
Persze. Bár lezajlott a tisztogatási időszak, engem ki is tiltottak, de a volt munkatársaim azért elmeséltek egy-két dolgot. Aztán egyre többen eljöttek onnan, maga a képviselet is elköltözött, most például öt percre vagyunk egymástól.
Bizonyos itthoni dolgok egybeestek az Apple keserves időszakával, térvesztésével. Amikor eljöttem a képviselettől, ez még nem is látszott annyira; akkor kezdett látszani, amikor Amerikában is többször vezetőt váltottak, akik új koncepciókat indítottak el, például elkezdték, aztán abbahagyták a klónok gyártását, elfelejtették a Clarist, majd újra alapszoftver lett, és arról is lehetett hallani, hogy más operációs rendszerre térnek át.
Azután végrehajtották a gazdaságilag elkerülhetetlen profiltisztítást, a tizenvalahány típusból három maradt meg, és stabilizálódott az Apple helyzete. Aki Macintosht használt, továbbra sem tud lemondani róla. Nekem is Apple gépem van otthon.
Nagyon klassz munkatársakkal dolgoztam, fiatal és energikus csapatunk volt, mindegyikünk tenni akart az Apple magyarországi jelenlétéért, és mint mondtam, ez inkább egyfajta hit volt, mint munka. Azóta sem dolgoztam ilyen jó stábbal.
Ma is azt mondom, hogy ez volt életem egyik legszebb időszaka.
Meghatározó időszakban (1992 nov. – 1995. ápr.) volt a Hungarian Data Systems Kft. (korábban Graphisoft Trading Kft.) – a kis Graphi – vezetője, amely az Apple-t képviselte Magyarországon. A nyomtatot Almalap nem létezett volna a támogatása nélkül. A következő intejút Bácskai Sándor készítette, és az Almalap 50. számában jelent meg 1999-ben.
Csata Sándor
Gondolkoztam az ajánlaton, elmentem egy szakmai kiállításra, ahol megnéztem, mire képes a Macintosh. Érdekesnek tűnt a feladat, kíváncsi voltam, milyen lesz majd a szoftverek után egy új világgal, a hardverrel foglalkozni.
Előttem Szigeti András foglalkozott ezzel a területtel, még a Graphisoft Fejlesztői Kft. keretében. András nagyon jó kereskedő, egyedül, egy íróasztallal kezdte, és a vezetése alatt fejlődött a cég akkorára, hogy idővel talán már túl is nőtt rajta.
Ön hol dolgozott korábban?
Egy kisebb disztribúciós céget vezettem. Különböző PC-s szoftvereket forgalmaztunk a Novotrade-nél, például mi hoztuk be a CorelDRAW-t először nagyobb mennyiségben az országba. De azelőtt, hogy a Novotrade-hez kerültem volna, már ők is árusítottak Apple gépeket a kft.-jükben. Rajtuk kívül a Geiger Computer és a Kontrax is próbálkozott a képviseleti jog megszerzésével. Végül az Apple úgy döntött, hogy korlátozott időre - a disztribúciós jogot mindig meghatározott időre adják - a Graphisoft kapja meg a jogot; létrehozták a relatíve kicsi, de önállóan működő Graphisoft Kereskedelmi Kft.-t, az Apple termékeinek forgalmazására.
Mit vártak Öntől?
Gábor csak annyit szeretett volna, hogy a forgalom tovább növekedjen. De nekem is voltak elképzeléseim, amik inkább a helyzetből adódtak, hiszen korábban sok dolog, részben a gyors növekedés, részben a tisztázatlan magyarországi állapotok miatt, rendezetlen maradt. Nem volt pénzügyi rendszer, ráadásul abban az időben az Apple gépei még Cocom-listásak voltak. Tréfából azt mondogattuk, az IBM szúr ki velünk.
De az IBM is rajta volt a listán.
El kell mondanom, hogy az IBM 1938 óta folyamatosan jelen van Magyarországon, beleértve a legsötétebb kommunista időket, sőt egy-két számítógépét használták is a Statisztikai Hivatalban. Azaz folyamatosan itt volt az amerikai technológia; nem teljesen egyértelmű a történet.
Rendbe kellett tenni a Cocom-lista miatti ügyeket: amikor egy nap az amerikaiak jöttek minket ellenőrizni, kiderült, hogy nem tudjuk megmondani, hol vannak bizonyos berendezések. Megfenyegettek bennünket, hogy bezárhatjuk a boltot. Kaptunk egy kis időt, hogy összeszedjük magunkat.
Abban az időben minden egyes számlára ráírták, hogy a termék mely országokban nem árusítható. Magyarországnak érdekes státusza volt, bizonyos gépeknek lehettünk a célállomása, de saját magunknak követnünk kellett a gépek sorsát. Elvileg nyilvántartást kellett volna vezetnünk, hogy az egyes berendezéseket ki vette át, illetve, hogy az illetőt kioktatták-e arról, hogy azokat nem adhatja tovább bizonyos országokba. A haladék ideje alatt keserves munkával összeírtuk az addig eladott gépek tulajdonosainak nevét.
Komolyan kellett venni a fenyegetést?
Utólag nehéz megítélni, akkor eléggé megijedtünk, mert valóban fennállt a veszély, hogy a Vám- és Pénzügyőrség bezárat minket, és tizenöt-húsz ember elveszti az állását.
Miért izgatta ez a dolog annyira az Apple-t?
Nem az Apple-t izgatta. Magyarországra a lista ellenére is kerültek be gépek, a bécsi vagy müncheni kereskedőt nem érdekelte, hogy ki vásárol náluk. Inkább az amerikai kormány volt a "hunyó", akikkel a rendszerváltáskor Magyarország szeretett volna kiegyensúlyozott politikát folytatni, és megmutatni nekik, hogy megbízható ország vagyunk. Az igény az volt, ha már kapunk tőlük Cocom közeli technológiát, akkor az ne kerüljön az oroszokhoz.
A tiltás föloldása egyik napról a másikra történt? Egy ideig azok közé tartoztunk, ahová egyáltalán nem lehetett bizonyos amerikai technológiákat behozni. Utána meghatározták azt a processzor sebességet, tárméretet, ameddig engedélyezték a behozatalt. Ez a feloldás például az IBM komputerre továbbra sem vonatkozott, de bizonyos résztechnológiákra igen.
Ahogyan fejlődött a számítástechnika, úgy tették a lécet mindig magasabbra, és egyre több minden átfért alatta. Eljött az az idő, amikor már nem voltunk Cocom-ország, hanem előléptünk az ellenőrző országok státusába, azaz vállaltunk bizonyos ellenőrző funkciókat, és az Amerikából érkező technológiákról nekünk kellett eldöntenünk, hogy tovább mehetnek-e a célországokba.
Hányan dolgoztak a kft-ben? Már Szigeti András is tíznél több emberrel dolgozott. Nem emlékszem a pontos számra, de később tizenöten-tizenhatan lehettünk. Lépésről lépésre fejlődtünk, egyre több mindent sikerült megoldanunk.
A kezdetnek valóban hőskor jellege volt. Amikor a Mexikói útra megjött egy szállítmány, akkor a teherautóról behordtuk a dobozokat az irodába, mert nem volt raktárunk. Az irodai folyosón, meg az emeleten tároltuk a gépeket, és ahogy egymás után vásárolták, úgy fogytak el az irodából a gépek. Nem volt pénzügyi emberünk, nem volt nyilvántartó rendszerünk. Viszont volt egy nagyon szimpatikus, Apple-hívő társaság: Somorjai Ákos - aki ügyes, talpraesett srác volt, és nagyon jó szókinccsel és helyesírási érzékkel rendelkezett -, készítette a lokalizációt, ő fordította le az első magyar nyelvű operációs rendszert - érdemes tudni, hogy a Macintosh operációs rendszere előbb készült el magyar nyelven, mint a DOS-é vagy a Windowsé. Cserei Ferenc a szervizeléssel, a hardver javítással foglalkozott, Temesi Tibor felelt az oktatási területért, ő vitte be az első Macintosh-okat az iskolákba. Ákos és Feri később visszament a "nagy" Graphisofthoz, Tibor, ha igaz, ma a Silicon Graphics magyarországi kereskedelmi igazgatója.
Valóban lépésről lépésre fejlődtünk, vásároltunk egy komplex vállalatirányítási rendszerszoftvert, a Maconomyt, amivel igazgatni tudtuk a céget. Fölvettük Bihari Sándort, aki elég jól rendbe tette a pénzügyi helyzetünket. Megszüntettük az irodából való árusítást, raktárt nyitottunk, feltornáztuk a dealerek számát, volt idő, amikor száz Macintosh-viszonteladóval álltunk kapcsolatban.
Nem voltak túl sokan?
Ez nézőpont kérdése. Nem azért akartuk a létszámot növelni, mert azt hittük, hogy száz kiváló viszonteladónk lesz, hanem mert az ország minden részébe szerettünk volna eljutni. Jelen akartunk lenni a magyar piacon, és be akartuk bizonyítani, hogy lehet új érdeklődőket találni.
Elkezdtük a szakmai kiállítások szervezését. Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk el azokra a nagy, nemzeti vásárokra, ahol más számítógépes cégek is jelen vannak, helyette saját, Macintosh-okat felvonultató vásárban gondolkodtunk. Kerhling Marianna és Károlyi Zsuzsanna vezetésével felállt egy kis marketing stáb, a belső nyilvántartásból összeállítottunk egy adatbázist, névre szóló leveleket nyomtattunk a főleg szakmabeli meghívottaknak. Az első magyarországi Apple Expo-t a Vajdahunyad várában rendeztük meg. Ötvenezren látogattak el a kiállításra, tízszer annyian, mint az olaszországi Apple vásárra. Természetesen főleg a grafikai és nyomdaipari szektor érdeklődött irántunk, de sok olyan ember is eljött az expóra, aki látta az óriásplakátos hirdetésünket; egyébként Magyarországon az volt az első, számítógéppel kapcsolatos reklámkampány.
Azóta sem igen látni hasonlót. Később volt egy másik plakátunk is. Természetesen amerikai anyagokat adaptáltunk. A legsikeresebb plakátunkon egy PC és egy Macintosh számítógép látható: "A nehéz út és a könnyű út". Mivel Magyarországon az úgynevezett összehasonlító reklámot nem engedélyezik, a plakát úgy jelent meg, hogy a másik számítógépen kitakartuk a Compaq logót.
Az Apple-nek van egy belső szabálya, hogy a programoknak minden országban az illető nemzet nyelvén kell megjelenni. Mi is igyekeztünk szoftvereket fordítani, magyar nyelvű prospektusokat, kézikönyvet kiadni, hivatalos magyar billentyűzetünk is volt - ez mind ennek a csapatnak volt köszönhető.
Egy időben, amíg a Microsoft segített, volt magyar Word és Excel. Lefordítottuk a német Facette szoftvert, amivel fantomképeket lehetett készíteni. Ebből a programból az expón egyetlen darabot adtunk el, a szolnoki rendőrkapitányság még ma is használja, az akkor vásárolt Macintosh-sal együtt. Arról volt szó, hogy minden megye kapitánysága vásárol majd egy gépet és egy Facette-et, de a pénzt inkább a KFKI hasonló, csak éppen rosszabbul működő szoftverének fejlesztésére költötték.
Egyébként úgy láttuk, hogy az átlagember szerint a Macintosh fő problémája a gép ára, illetve az, hogy a kiadványszerkesztésen kívül másra nem használható. Próbáltuk meggyőzni a vevőket, hogy ez nem így van. Mondanom sem kell, borzasztó ellenszéllel szemben dolgoztunk.
Önök meg voltak győződve erről? Persze. Mi nap mint nap használtuk a Macintosht. De a közfelfogáson - drága, és csak DTP-re jó - nem voltunk képesek átlépni. A Macre kevesebb program létezett, nem lehetett hozzájuk annyi szoftvert másolni vagy lopni, mint a PC-khez.
Ön ismerte korábban a Macintosh számítógépet? Nem. Hallottam, hogy létezik. Meg kell, hogy mondjam, rossz véleményem volt róla - drága, és csak DTP-re jó -, ami megváltozott, amikor megtanultam a kollégáktól, hogy milyen sok feladatot lehet a Macintosh-sal végezni, és milyen egyszerűen lehet több Macet hálózatba kapcsolni - és ez az Ethernet hálózattal még könnyebbé vált. A Macintosh-ok voltak az első személyi számítógépek, amelyek az infravörös portok segítségével "kommunikáltak" egymással, és az Apple jelentette meg az első olyan CD drájvot, amit tévéhez lehetett kapcsolni. Elég sok izgalmas dolog fűződik a nevükhöz, elég a Newtont említeni, ami egy egészen új forradalmat indíthatott volna el, ha elérhetőbb lett volna az ára.
A Macintosht hihetetlenül egyszerűen lehet kezelni. Csak egy példa, amit sosem felejtek el: amikor fölvettük dolgozni a titkárság majdani vezetőjét, életében először látott Macintosht, és fél óra múlva már levelet írt rajta. A platform felhasználóbarát voltáról mindannyian meg voltunk győződve.
És a magas árról mit gondol? A Mac akkor sem volt olcsó. Az Apple soha nem ment lejjebb a kétezer-kétezerötszáz dolláros árnál.
Ez az elit kategória követelménye? Azt hiszem, ennek egészen más az oka. Az Apple a komputertől a nyomtatókon át a digitális fényképezőgépekig mindennel foglalkozott. Ennek következtében általában kis sorozatú, nem standard ipari megoldású gépeket tudott gyártatni, meghatározott beszállítókkal, általában drága áron. Például az - egyébként nagyon jó - Motorola 68000 processzor család korlátozott darabszáma nem mérhető a sokkal nagyobb szériájú PC-processzorok óriási tömegével. Az Adobe sem ingyen adta az operációs rendszer alaptartozékának számító PostScript programot.
De az Apple a szokványos megoldások helyett mindig az előremutatókat választotta. Elég a Classic- vagy Performa-szerű, egybe épített gépekre gondolni, vagy arra a döntésre, hogy szinte már mániákusan ragaszkodtak a CD drájvhoz, és elindították a multimédiát - akkor, amikor mindenki azt mondta, hogy elmebetegek vagyunk: miért hisszük azt, hogy mindez valaha fontos lesz?
Melyek voltak a legnépszerűbb típusok? Az előbb említett Classic és az LC 475, amit egy 14 collos Sony Trinitron monitorral szállítottak. A RISC processzoros Power Macintosh-ok megjelenése újabb lökést adott a magyarországi piacnak, hiszen a grafikai felhasználóknak olyan előnyt jelentett a PC-vel szemben, amit érdemes volt kihasználni. Ez az előny nem volt behozhatatlan; de máig érezhető, hogy az Apple előbb tette le a voksát a PostScript leíró nyelvre, illetve a személyi és hálózati lézernyomtatókra, mint bárki más.
Önnek ki volt a közvetlen főnöke? A magyarországi disztribúciónak egyrészt a párizsi Apple Europe felé voltak kötelezettségei, másrészt Bojár Gáborék, tehát a magyarországi tulajdonos felé. Havonta egyszer el kellett menni Párizsba, és be kellett számolni a tevékenységről. De ők is sokszor eljöttek Magyarországra. Még a képviseletnél dolgoztam, amikor a párizsi központot megszüntették, az európai jogokat átadták a németországi irodának, és az Apple Europe Münchenbe került. A németek már nem nagyon jártak nálunk, egy dán férfi volt a régió főnöke, aki németebb volt a németeknél, talán egyszer jött el Magyarországra egy rövid időre. Amerikából is egyszer volt itt az egyik Apple-vezető, utána mintha elvágták volna. Én is csak egyszer jártam a cupertinói központban, inkább a magyarítással foglalkozó kollégáim utaztak ki.
A Graphisoft más országokban is folytatott disztribúciót? Nem, az Apple-nek minden országban volt képviselete. Nem tudom, mennyire vágott volna a Graphisoft elképzeléseibe a terjeszkedés, hiszen később úgy ítélték meg, hogy a szoftver fejlesztés és a hardver árusítás két különböző üzletág, és eladták a kft-t a Mid-East Data Systems nevű vállalatnak.
Más jelentkező nem volt?
Nem tudok róla, hogy lett volna olyan cég, aki rendelkezett elég pénzzel a képviseleti jog megvásárlására. Elképzelhető, hogy azt Gáborék másnak is eladták volna, de a Data Systems elég nagy summát fizetett érte. Elméletileg elképzelhető, hogy a dealerek is összeállhattak volna, de más üzleti mentalitást követel a disztribúció, és mást az értékesítés, sőt a kettő ellentéte egymásnak.
Ön részt vett a jog eladásában? Az túlzás, hogy részt vettem; ott voltam, amikor az eladás történt. A mi részünkről Bihari Sanyi intézte az eladás pénzügyi részét. Gyakorlatilag az egész stáb átkerült a Data Systems-hez.
Volt-e olyan elvárás, aminek nem tudott megfelelni? Azért is jöttem el a HD Sys-től, mert sok történéssel nem tudtunk azonosulni. A kollégáim azt látták, hogy ez a cég már nem az, amit szeretnének, és különböző okok miatt, de egymás után eljöttek. Azt hiszem, számomra az volt a végső pillanat, amikor Bihari Sanyi is felállt, és azt mondta, hogy nem tud azonosulni az új főnök elképzeléseivel. Kemény viták voltak, attól kezdve, hogy mi legyen a cég neve: mi úgy gondoltuk, hogy a Hungarian Data Systems nagyon szép elnevezés, de egyáltalán nem fejezi ki az Apple-höz való kötődést. Kértük, hadd legyünk inkább Alma Computer, vagy valami más, ami egyértelműen jelzi, hogy mivel foglalkozunk. Nem sikerült meggyőzni őket. Egyre inkább úgy éreztük, hogy olyan vegyeskereskedésben dolgozunk, ahol az atomrakétától a nejlonharisnyáig mindent lehet kapni, és egyébként meg az a nevünk, hogy Data Systems. Éreztem, hogy az emberek egyre inkább elvesztik a kedvüket, és elvész az Apple-ös összetartozás. Nem láttam, hogy mindez hová vezet, ezért ’95 áprilisában én is eljöttem.
Tudott arról, hogy mi zajlik a HD Systems-nél?
Persze. Bár lezajlott a tisztogatási időszak, engem ki is tiltottak, de a volt munkatársaim azért elmeséltek egy-két dolgot. Aztán egyre többen eljöttek onnan, maga a képviselet is elköltözött, most például öt percre vagyunk egymástól.
Bizonyos itthoni dolgok egybeestek az Apple keserves időszakával, térvesztésével. Amikor eljöttem a képviselettől, ez még nem is látszott annyira; akkor kezdett látszani, amikor Amerikában is többször vezetőt váltottak, akik új koncepciókat indítottak el, például elkezdték, aztán abbahagyták a klónok gyártását, elfelejtették a Clarist, majd újra alapszoftver lett, és arról is lehetett hallani, hogy más operációs rendszerre térnek át.
Azután végrehajtották a gazdaságilag elkerülhetetlen profiltisztítást, a tizenvalahány típusból három maradt meg, és stabilizálódott az Apple helyzete. Aki Macintosht használt, továbbra sem tud lemondani róla. Nekem is Apple gépem van otthon.
Nagyon klassz munkatársakkal dolgoztam, fiatal és energikus csapatunk volt, mindegyikünk tenni akart az Apple magyarországi jelenlétéért, és mint mondtam, ez inkább egyfajta hit volt, mint munka. Azóta sem dolgoztam ilyen jó stábbal.
Ma is azt mondom, hogy ez volt életem egyik legszebb időszaka.
2025. január 16., csütörtök
Mire használom a Jegyzeteket Macen, iPhone-on és iPaden?
A Jegyzetek (Notes) lassan, de biztosan az egyik leggyakrabban használt alkalmazásommá vált. Ez az egyik legjobb támogató program. Támogató, mert nem a Jegyzetben áll elő a produktum, hanem a különböző feladatok, műveletek, események sikeres megoldását, létrejöttét vagy elvégzését segíti. Egyik régi, de roppant hasznos alapfunkciója a kipipálható feladatlista kezelése. A Jegyzetek listái is szinkronizálódnak az eszközeink között, ez a listák esetében nagyon hasznos. Jöjjön öt listaötlet!
Azt tudod, hogy a Jegyzetek képes több szintű lista kezelésére? Igaz, az összes kipipált alfeladat esetén a főfeladat nem lesz automatikusan kipipált – és fordítva sem automatikus a pipálás –, de képes.
Pap ül a padon, pipál.
Papné a paplan alatt pityereg.
Papné, ne pityeregj,
Pap pipája pöfékel!
- Teendők nyomon követése. Feladatlista készítésére kiváló, ahol a kész feladatok kipipálhatók, így a felhasználó könnyen követheti, mi van még hátra. Ilyen a képen a bal oldali oszlop,
bakancslista, Európa bejárása után jöhetnek a környező országok. :) - Bevásárlólista. Vásárlás előtt egyszerűen összegyűjthetők a szükséges tételek, majd a boltban egyesével kipipálhatók a már megvásárolt termékek. (Amikor megjelent a lista készítés a Jegyzetekben, nagyon utáltam, hogy bevásárlólistával magyarázzák ezt a funkciót. Aztán saját példámon, lásd kép, megértettem. Személyes példa: balról a második Kifli. Ide bejelölöm, ami elfogy, eszembe jut. Mivel megosztott a lista, így életem értelme is tud bejelölni vagy a listához írni. Nem, törölni egymásét nem szoktuk...)
- Projektek feladatbontása. Összetett feladatok részfeladatokra bontására használható, például egy munkaprojekt vagy egy esemény megszervezésénél. Középső kép, egy sok szereplős AP szerelési feladat, amelyet minden érintett látott, pipált, beleírt. Sokkal hatékonyabb volt, mint egy összetett projektkezelő alkalmazás.
- Csomagolási lista. Utazás előtt összegyűjthetők a szükséges tárgyak, így semmi fontos nem marad ki. Persze, hogy megy fejből. Amíg egyszer valami ki nem marad. Amire biztos, hogy soha előtte, soha utána nem volt szüksége, de akkor.
- Olvasmányok vagy filmek listája. Az elolvasandó könyvek vagy megnézendő filmek nyomon követésére, ahol a már teljesített elemek kipipálhatók. A kép aktuális, nem vagyok ellene a könyvkapásnak.
Azt tudod, hogy a Jegyzetek képes több szintű lista kezelésére? Igaz, az összes kipipált alfeladat esetén a főfeladat nem lesz automatikusan kipipált – és fordítva sem automatikus a pipálás –, de képes.
Dupla bónusz track
Az ibafai papnak fapipája van, ezért az ibafai papi pipa papi fapipa.Pap ül a padon, pipál.
Papné a paplan alatt pityereg.
Papné, ne pityeregj,
Pap pipája pöfékel!
2025. január 14., kedd
Mikor érdemes élni a dia-elrejtési lehetőséggel Keynote-ban?
Miért, el lehet? Igen. Mi a Keynote? A Keynote a Mac prezentáció készítő-bemutató alkalmazása, amely eredetileg házi használatra készült Jobs számára, de akkor érdeklődés mutatkozott iránta, hogy alkalmazássá fejlesztették – szól a legenda. A Keynote is diákat használ, a diák nemcsak hierarchikus sorrendbe rendezhetők a jobb áttekinthetőség kedvéért, de el is rejthetők.
Mikor érdemes egy diát elrejteni?
- Alternatív tartalom előkészítése. Ha egy prezentáció során több lehetőség is felmerülhet (például egy "B terv" vagy egy alternatív forgatókönyv), az elrejtett dia, diák készenlétben tartható(k), anélkül hogy a közönség látná, hacsak nem válik szükségessé.
- Gyakorláshoz és változatok kezeléséhez. Többféle verzió készítésekor hasznos lehet a felesleges diákat elrejteni, így az előadó több struktúrát is kipróbálhat, de az éles prezentáció során csak a végleges diákat mutatja meg.
- Időkorlátokhoz igazítás. Amikor előre nem lehet tudni, hogy mennyi idő áll rendelkezésre, az elrejtett diák lehetőséget adnak egy bővített vagy rövidített verzió bemutatására, attól függően, hogy mennyi idő marad.
- Részek személyre szabása. Ha egy előadás különböző közönségek számára készül, az elrejtett diák segítségével a tartalom az adott hallgatósághoz igazítható anélkül, hogy külön prezentációkat kellene létrehozni.
- Tartalék információ tárolása. Az elrejtett diákon részletesebb háttérinformációk, statisztikák vagy technikai adatok is szerepelhetnek, amelyekre az előadó csak akkor tér rá, ha a közönségből erre igény merül fel.
- Nyomtatásnál, PDF készítésnél. Ha nem szeretnénk minden diát kinyomtatni vagy PDF-be generálni – érdektelen, közbenső animációs dia... –, akkor is jó megoldás a dia elrejtése.
Hogyan kell diát elrejteni?
Ahogy a képen is látható, az elrejtendő dián (diákon) állva a helyzetérzékeny menü "Dia kihagyása" parancs kiadásával rejthetjük el a diát. (Itt szörnyű szóviccek voltak Diáról és a diák(ok)ról, de ezeket a természetes intelligencia törölte.)2025. január 9., csütörtök
Mire számíthatunk az Apple világában 2025-ben?
Az Apple 2024-ben bemutatta az M4 chipet. De mi várható 2025-ben? A jelek szerint most sem lesz forradalmi ugrás, hanem inkább az apróbb fejlesztések következnek. Nézzük, mire számíthatunk a következő Macintosh modellek terén!
MacBook Air: A következő nagy dobás?
Az M4 chipes MacBook Air 2025 egyik legizgalmasabb modellje lehet. Az új modell teljesítménye várhatóan megfelel az M4 MacBook Pro belépő szintű változatának. Így a hosszú akkumulátor-üzemidő mellett továbbra is fennáll a vásárlói dilemma: Air vagy Pro?
Az Apple 2025 tavaszán mutatja be az új MacBook Air-t, összhangban a korábbi évek gyakorlatával, és a 13 és 15 hüvelykes modellek egyaránt frissülnek. Az árak változatlanok maradnak: 1099 dollárért indulhat a 13 hüvelykes modell, 256 GB tárhellyel és 16 GB memóriával.
Mac Studio és Mac Pro: A csúcskategória fejlődése
A Mac Studio és Mac Pro modellek frissítése várhatóan a 2025-ös WWDC-n, júniusban érkezik. Ezek a gépek az M4 Max és az újonnan bemutatandó M4 Ultra chipet kapják meg, ami elképesztő számítási kapacitást jelent. Az M4 Ultra valószínűleg két M4 Max chip összeolvasztásával jön létre, hasonlóan az M2 Ultra felépítéséhez.
A legfelsőbb konfigurációkban a Mac Pro és Mac Studio akár 32 CPU-magot, 80 GPU-magot és 32 magos Neural Engine-t is kínálhatnak, 256 GB memóriával. Ezek a gépek továbbra is a professzionális felhasználók igényeit szolgálják ki, legyen szó 3D modellezésről vagy videóvágásról.
MacBook Pro: M5-ös chip az év végére?
Bár a MacBook Air és a Pro modellek között az M4 chip bemutatásával csökkenhet a teljesítménykülönbség, a Pro széria már az M5 chipre fókuszálhat. Az év vége felé, valószínűleg novemberben érkezhetnek az első M5-ös MacBook Pro modellek, de ezek inkább finomított változatok lesznek, mint forradalmi újítások.
iMac és Mac mini: Egy év kihagyás
Az iMac és a Mac mini modellek az elmúlt évben kaptak M4 frissítést, így 2025-ben valószínűleg nem érkezik újabb generációs ugrás. Az Apple gyakran hagy ki egy-egy generációt ezeknél a modelleknél, és az M4 chipes változatok jelenleg is kiválóak.
Az M4 chipes MacBook Air 2025 egyik legizgalmasabb modellje lehet. Az új modell teljesítménye várhatóan megfelel az M4 MacBook Pro belépő szintű változatának. Így a hosszú akkumulátor-üzemidő mellett továbbra is fennáll a vásárlói dilemma: Air vagy Pro?
Az Apple 2025 tavaszán mutatja be az új MacBook Air-t, összhangban a korábbi évek gyakorlatával, és a 13 és 15 hüvelykes modellek egyaránt frissülnek. Az árak változatlanok maradnak: 1099 dollárért indulhat a 13 hüvelykes modell, 256 GB tárhellyel és 16 GB memóriával.
Mac Studio és Mac Pro: A csúcskategória fejlődése
A Mac Studio és Mac Pro modellek frissítése várhatóan a 2025-ös WWDC-n, júniusban érkezik. Ezek a gépek az M4 Max és az újonnan bemutatandó M4 Ultra chipet kapják meg, ami elképesztő számítási kapacitást jelent. Az M4 Ultra valószínűleg két M4 Max chip összeolvasztásával jön létre, hasonlóan az M2 Ultra felépítéséhez.
A legfelsőbb konfigurációkban a Mac Pro és Mac Studio akár 32 CPU-magot, 80 GPU-magot és 32 magos Neural Engine-t is kínálhatnak, 256 GB memóriával. Ezek a gépek továbbra is a professzionális felhasználók igényeit szolgálják ki, legyen szó 3D modellezésről vagy videóvágásról.
MacBook Pro: M5-ös chip az év végére?
Bár a MacBook Air és a Pro modellek között az M4 chip bemutatásával csökkenhet a teljesítménykülönbség, a Pro széria már az M5 chipre fókuszálhat. Az év vége felé, valószínűleg novemberben érkezhetnek az első M5-ös MacBook Pro modellek, de ezek inkább finomított változatok lesznek, mint forradalmi újítások.
iMac és Mac mini: Egy év kihagyás
Az iMac és a Mac mini modellek az elmúlt évben kaptak M4 frissítést, így 2025-ben valószínűleg nem érkezik újabb generációs ugrás. Az Apple gyakran hagy ki egy-egy generációt ezeknél a modelleknél, és az M4 chipes változatok jelenleg is kiválóak.
2025. január 7., kedd
Mi történt 2024-ben az Apple világában?
Szorgos Wikipédiás kezek gyűjtötték ki az alábbi listát, amellyel nem vitatkoznánk – ahány ház, annyi szokás.
- Az Európai Unió Digitális Piacok Törvényének (DMA) való megfelelés érdekében módosításokat hajt végre az iOS, a Safari és az App Store szolgáltatásaiban az EU-ban. A változtatások több mint 600 új API-t, bővített alkalmazáselemzési lehetőségeket, alternatív böngészőmotorok támogatását, valamint új opciókat tartalmaznak az alkalmazások terjesztésére és a fizetések feldolgozására. Az Apple szerint az intézkedések új kockázatokat hordoznak.
- Május 7-én bemutatták az M4 chipet, amely a második generációs három nanométeres technológiával készült, és 28 milliárd tranzisztort tartalmaz. Az új chip akár 10 CPU- és 10 GPU-magot kínál, továbbá a Neural Engine teljesítménye eléri a 38 billió műveletet másodpercenként.[765] Október 30-án megjelent az M4 Pro (14 CPU-mag és 20 GPU-mag) és M4 Max (16 CPU-mag és 40 GPU-mag).
- Bemutatták az Apple Vision Pro-t, amely a térbeli számítástechnika új korszakát hozza el az üzleti szférába. A vállalatok olyan alkalmazásokat fejleszthetnek, amelyek lehetővé teszik a testreszabott munkaterületek kialakítását, a 3D-s tervezésen alapuló együttműködést, a speciális munkavállalói képzéseket és a távoli helyszíni munkák irányítását.
- Az Apple az iOS 17.5 verzióban, míg a Google az Android 6.0 vagy újabb rendszereken vezette be ezt a funkciót, amely értesítést küld a felhasználóknak, ha egy ismeretlen Bluetooth-nyomkövető eszköz huzamosabb ideig velük mozog.
- Májusban új 11 és 13 hüvelykes iPad Pro modelleket mutattak be ultravékony kialakítással és új Ultra Retina XDR kijelzővel rendelkezik. Az eszközök az új M4 chipet használják. Új Apple Pencil Pro is bemutatásra került.
- Az Önkiszolgáló javítási program (Self Service Repair) keretében elérhetővé teszi az Apple Diagnostics szoftvert 32 európai országban. A szoftver lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az Apple hivatalos szervizeihez hasonlóan teszteljék készülékeik alkatrészeinek működését és teljesítményét, valamint azonosítsák a javítást igénylő részeket.
- Szeptember 9-én bemutatták az iPhone 16, iPhone 16 Plus, iPhone 16 Pro és iPhone 16 Pro Max modelleket. Mindegyik készülék az új A18 Pro chip által biztosított fejlett mesterséges intelligencia képességekkel rendelkeznek.
- Szintén szeptember 9-én bemutatták az Apple Watch Ultra 2-t és az Apple Watch Series 10-et, az új modell az új watchOS 11 rendszerrel érkezik, amely fejlett funkciókat kínál, például alvási apnoé értesítéseket és a Tides alkalmazást.
- Szeptember 16-án mutatták be a macOS Sequoia operációs rendszert. Az új verzió része az Apple Intelligence, a vállalat személyes intelligencia-rendszere.
- Az Apple Intelligence első funkciói elérhetők iPhone, iPad és Mac készülékekre az iOS 18.1, iPadOS 18.1 és macOS Sequoia 15.1 ingyenes szoftverfrissítésein keresztül. Az Apple Intelligence személyes intelligenciarendszer, amely az Apple saját generatív modelljeit használja a nyelv és képek megértésére és létrehozására, alkalmazások közötti műveletek végrehajtására, valamint személyes kontextus figyelembevételével egyszerűsíti és gyorsítja a mindennapi feladatokat, miközben kiemelt figyelmet fordít a felhasználói adatvédelemre.
- Október 28-án bemutatták az új M4 chipes iMac-et, amely támogatja az Apple Intelligence személyi intelligencia–rendszert.
- Az Apple éves pénzügyi eredménye jó, de messze elmarad az aranyévekhez képest.
2025. január 2., csütörtök
Külföldön olcsóbb a Mac? (2025/01)
Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj! Változatlanul az alapmodellek árát tüntetjük fel.
Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre. Minden gépnél az alap Mac árával számolunk.
Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.
Magánszemélyeknek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.
Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel tízszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
2024. áprilisától a CIRP jelentése alapaján súlyozzuk az értékesítést. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)
Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj! Változatlanul az alapmodellek árát tüntetjük fel.
Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre. Minden gépnél az alap Mac árával számolunk.
Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel tízszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
2024. áprilisától a CIRP jelentése alapaján súlyozzuk az értékesítést. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)
Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).
2024. december 19., csütörtök
Miről írt az Almalap 20 évvel ezelőtt?
Karácsony előtt sem felejtettük el megnézni, mi történt húsz éve az Apple világban? Mi lehetne jobb útmutató, mint az Almalap, a Macintosh Macazin. Cikkei azóta a neten, indulhat az időutazás!
- 30 inch? Mmmm... Amikor először megláttam az Apple Cinema HD 30 inches monitorját leesett az állam vagy tátva maradt a szám? Képtelen vagyok másra emlékezni, csak a döbbenetes látvány, ahogy a monitor még mindig tart, még mindig tart – ez maradt meg bennem.
- Mit tud az Acrobat 7? Hét menetben az Adobe legfontosabb programjáról.
- Jön az Acrobat 7 Mikor nyomdába került a decemberi Almalap, csupán ígérték. 2005 első napjától a Reader 7 már letölthető.
- Magyar számlázó, OS X alá A fanatikus Mac-rajongók szemét mindig is csípte, hogy szinte minden munkát el tudnak végezni Macen, csupán a pénzügyek vitele miatt kell venni egy pécét, amelyen “APEH-es" program fut. Kellett. Eddig.
- Podcasting és ilyesmik Az O’Reilly által szervezett Mac OS X konferencia színes kiselőadásai közül talán a legnagyobb sikert az iPoddal kapcsolatosak okozták, különösen a podcastingosok. Mi a rák az a podcasting?
- iPodológia A teljes iPod történelem rövid összefoglalása.
- iPod photo: áttörés vagy még fejlődésben? Steve Jobs mindig azt hangsúlyozta, hogy az iPod csak a zenéről szól. Az új iPod photo-val viszont más a helyzet. Az iPod a digitális fotózás minden összetevőjét egy nagyon jó kis eszközben integrálja.
- iPod szoftver + Szép, szép az iPod, de a felhasználó mindig szeretne kicsivel többet kihozni a kedvencéből, mint amennyire a gyártók azt felkészítették. Az előző Almalapban már bemutattuk azt az őrü...letes ötletet, miként lehet az iPod photon filmet nézni. Most ennél szolidabb ötletek következnek
- Miért jobb a Macesnek? Két elegáns menet, amelyben a Linux-insider szerzője bemutatja, miért áll a fejlődés magasabb fokán a Mac felhasználó. Az írást komolyan venni tilos!
- World of Warcraft Háborúúúúúú! Támadj, védekezz, képezz meg ilyesmik. Fanatikus játékismertető.
2024. november 21., csütörtök
De miről írt az Almalap 20 évvel ezelőtt?
Miről? Miről? Itt a tartalom:
- Agytérképezés Maccel A NeuroLens nevű agytérképező szoftver Mac OS X-t használ az agyműködést vizsgáló három-dimenziós képek megjelenítésére. Rick Hoge, az eszköz fejlesztője számos okból döntött a Macen történő szoftverfejlesztés mellett.
- DTP nóvumok Photoshop Elements 3.0 :: új Eye Candy plug-inek :: új könyv Quarkosoknak :: J2SCatalog :: 2005: Creative Suite 2.0 :: ID2Q 1.2.1.1 :: Matrixbatcheps 1.0.1 :: Photoshop CS 24 óra alatt
- Mozi lejátszás iPodon Az iPod photoról a legtöbben azt kérdezik, hogy tud-e filmet lejátszani. Erre a kérdésre az a rövid válasz, hogy nem, csak zenét és képeket. A bővebb válasz az az, hogy „valahogyan igen, de az nem nevezhető filmlejátszásnak".
- iPod - iTunes hírek Az Apple sikerének oka :: Fájlcserélők és a csökkenő CD értékesítés :: iPod photo nemecsek :: Navigare neccesse est! :: 2,680,000 :: Az iPod photo a nyerő
- Mac dícsérő Linuxos „Ha összehasonlítjuk az Apple dual G5-t a csúcsterméknek számító Dell dual Xeon Precisionnel, láthatjuk, hogy a PC nagyjából ugyanazt tudja, de 1,000 dollárral drágább, mint a Mac. A középkategóriás termékek is hasonlóak, de az Apple 15 inches PowerBookja 180 dollárral kevesebbe kerül, mint a hozzá legközelebb álló Dell 15 inches Inspiron." – jelentette Paul Murphy a LinuxInsidernek.
- Apróbb Maces hírek FotoMagico 1.0.1 :: 64 bites Tigris :: SubEthaEdit 2.1 :: A Firefox készen áll az IE legyőzésére :: ProPac Final Cuthoz :: SOHO Business Cards :: 500 Ft = 1 GB :: Hiánycikk az iMac G5? :: 59,940 ok :: FM 7 AppleScript Reference :: GraphicConverter 5.3
- Optipix 3.0 A profi fotósok egyre nagyobb számban találkoznak a digitális fotózás problémáival. A Reindeer Graphics olyan eszközöket kínál, amelyek megoldást nyújtanak ezekre a problémákra - olyan eszközöket, amelyek még 16-bites módban is működnek.
- A 10.3.6-os frissítés Az Apple kiadta a Mac OS X 10.3.6-ot. A kiadás mentes volt mindenféle harsonaszótól és csak tipikusan hasznos, de rövid megjegyzésekkel kísérték.
- PDF körüli hírmorzsák Acrobat Reader 7.0 béta :: 700,000,000 Reader :: Instant PDF 3 :: PDF2Image :: PDF Manipulator 1.0.4 :: ArchiCAD 9 és a PDF :: 9. PDF konferencia :: Layerlink 1.1 :: PDF2Office
- Photokit 1.0.1 PhotoKit Color (PKC) Adobe Photoshop plug-in alkalmas pontos színjavításokra, automatikus színegyensúly és kreatív színhatások készítésére. A PKC széles körű színező eszközöket kínál Photoshop 7.0-hoz és CS-hez, Macre és pécére.
- SimCity RushHour A játék ártatlan, a világba vivő linkjei közül a feleségem által legtöbbet emlegetett szerint „akkor megyek az ágyba, ha a nép már nagy szobrot emel nekem" – ekkor ő átautózik a barátnőihez.
- Az iPod photoról A találóan elnevezett iPod photo létezik 40, vagy 60 gigabájtos teljesítményű verziókban, ennek megfelelően 10,000, vagy 15,000 zeneszám és 25,000 kép tárolására alkalmas.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
