Most az Almalap 1999. januári számát vettem elő*, hogy elrévedjek a múltban, amikor. Amikor még nem volt elterjedt az Internet, az Almalap számai csak két évvel később mentek a netre. Bár a cikkek is remek tárgyai lennének ennek a bejegyzésnek, ám most a hirdetőket szemlézzük. Az ő – ilyen formában történő – hozzájárulásuk egészült ki az akkori képviselet támogatásával, így készült – társadalmi munkában – az Almalap. Így, sokkal később is, köszönjük nektek!
B2 - Maxsys és Starking
A felső hirdető (Maxsys) a Newer Technology Mac kiegészítőket – alaplap gyorsító kártyákat – forgalmazott, már csak ezért a különlegességért is itt a helye.
A másik hirdető a Starking, amelyet ma iCenternek neveznek. A címlapon is szereplő Power Mac G3 az akkori csúcs-szuper
Macintosh volt, a mai Mac Pro elődje. Figyelem, az árak 1999-es árak!
A hirdetésre kattintva azt olvashatóbb méretben is láthatod, ha nem rákattintva nem történik semmi, akkor irány a blog. Ez a többi hirdetésre is igaz.
Baum
A Baum nevét Hochbaum Palitól nyerte, akit a rendszerváltást követően egy osztrák cég jogászként küldött Magyarországra, mert, khm, néhány gép árának fizetésével gondok adódtak. Pali itt ragadt és viszonteladó lett. A hirdetésen (klikk a képre a blogon) az ECRM levilágítót hirdették. A levilágító a nyomdai előkészítő munkafázis fontos eleme volt, ez készített filmet a PostScript fájlokból, később már PDF-ből is. Az Apple az Adobe-val a DTP szülői. Az Apple gépek voltak az elsők, amellyel grafikus tördelést lehetett végezni. A nyomdák pedig az ólomszedő korból ekkor indultak el a digitális korba: a film fogadása volt az első lépés. A "levilágító stúdió" volt a kor egyik kocka-klubja, ahol grafikusok, tördelők készítették az ezer féle kiadványokat a szórólaptól a napilapba szánt hirdetésekig, tördelték az olyan réteglapokat, mint az Almalap.
Almárium
Az egyike az első hét Apple viszonteladónak. A léte Gyarmati Kálmánhoz kötődik, ő volt a Macademia harmadik alapítója. Mint a Baum mellett a másik ECRM forgalmazó, ők is jeleskedtek dtp rendszerek telepítésében. Pozsonyi utcai üzletük a széles baráti körük találkozó helyeként is működött, mindig volt kávéjuk. És eszembe nem jut azon kollégájuk neve, aki reggelire képes volt a hűtőből kivett székelykáposztát enni. Tegyem hozzá, a kor egyik vezető levilágító stúdiójában télen az erkélyen egy kisebb kifőzde becsületére is vált volna, amiből a betérő ismerőst megkínálták. Persze mind fagyott cucc volt.
MódiStúdió
Módis Péter hirdetése ma is megáll. Ő az első perctől az Almalap mellett állt, folyamatos hirdetésével támogatta a megjelenést. Nem is ragozom: klikk ide!
Mac-Informatika
Itt kicsit gondban vagyok. Volt az MTI-Informatika, egy másik az első hét viszonteladó közül, amely – neve mutatja – az MTI berkeiben jött létre. Majd onnan kivált, később (ha jól tudom) hasadt MTI- és Mac-Informatikára, ez utóbbi utódja volt az Apple Corner, a nevét Apple viszonteladó kompatibilisre módosító @Corner. A hirdetés számos viszonteladót sorol fel, ekkor próbált a hazai képviselet rendet vágni, csak adott forgalmat bonyolító cég maradhatott hivatalos viszonteladó. A klasszikus történet a győri Black Label cég volt (ha nem ők voltak, mea culpa, de ez az emlék), amely egy toner kedvezményes áráért lett viszonteladóvá.
Macdorado
A Macdorado az Almárium testvércége volt. Ismét megfakult emlékezetre hagyatkozom, amikor írom, hogy 2400 dpi-s dobszkennere volt a város egyik legjobb felbontású szkennere. Az emeleti üzletben fotóstúdió is működött.
B3: Almalap – önreklám a magunkról szóló nosztalgia bejegyzésben
A rajzon minden sokkal rondább, mint a valóságban. A Quark tördelő program volt, akkor még piac vezető, az Almalapot is Quarkkal tördeltük. A Photoshop 4, Illustrator 8 még nem Creative Cloud, de nem is CS volt, hanem az előtti – a mostani PS a 20., az Illustrator a 23. verziónál tart.
B4: Trans-Europe – a borító örökös hirdetője.
Nem csak a hátsó borítónk örökös hirdetője volt a Trans-Europe, de az Adobe hazai disztribútora is szinte az idők kezdetétől. A cégalapításról és hasonlókról itt olvashatsz. A nagyított képen jól olvashatók az árak.
* A lap úgy került a kezembe, hogy a vagy tíz éve elhagyott szerkesztőségből rám szóltak, hogy vigyem már a cuccaim, mert unják őrizni. Na jó, nem így volt, Süti (Sütő Lajos), a Macademia társ-alapítója szólt, hogy az irodaház felfedezte, hogy van egy kis szoba – anno tantermünk volt –, ahol rengeteg cuccot tároltunk, nem része a bérletüknek. Kiürítették. És (részben) el is hoztam az Almalap hagyatékát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése