Kézfogásnyira vagyunk az iCloud használatától, sőt, a legtöbbünk már a Mac használatba vételekor bejelentkezik az Apple ID-jével. Hat ötletet mutatunk, hogy lehet használni az Apple felhőt és a Macet. Mielőtt nekiesnénk a beállításoknak, különösen azok megváltoztatásának, gondoljuk át: tényleg jó lesz nekünk? Jobb lesz, mint most?
Az alkalmazások dokumentumai és a felhős tárolás
Az Alma menü alól megnyitott Rendszerbeállítások menü iCloud fülét látjuk. Pontosabban azt, amit az iCloud Drive sorában a Beállításokra kattintva kapott párbeszédablakot. Itt állíthatjuk alkalmazásonként be, hogy az adott program a dokumentumait a Macen vagy az iCloud Drive-on tárolja.
Amikor már jó pár éve a merevlemezt felváltotta az SSD háttértár, sokan panaszkodtak, hogy az hamar tele lesz. Ez azért is esett meg, mert amíg a merevlemezek 1000-2000 gigabájt kapacitásúak voltak, addig az SSD-k még ma is jellemzően 128-256 gigásak a legtöbb hordozható Macben. Az Apple azt találta ki – szerintem –, hogy az adatokat ne a Macen tároljuk, hanem fent a felhőben. Amiből ingyen kaptunk 5GB-t, de vásárolhatunk havi egy üveg, egy rekesz sörért akár 2000 gigát is (ez a 2TB, uszkve-cirka). Erkölcsi haszon: a felhasználó nem panaszkodik, hogy betelt az SSD, anyagi haszon a havonta iCloudért betolt pár száz, pár ezer forint. (Sok kicsi sokra megy. Aki az kicsit nem becsüli, az a nagyot sem érdemli.
Kicsi a bors, de erős.)
A hivatalos Apple marketing magyarázat úgy szólt, hogy az iCloudban tárolt fájlokat így elérjük az otthoni iMacről, az irodában használt MacBook Pro gépről, meg a nyaralóban is az Airről.
Az íróasztal a felhőbe megy, kérdés, jó-e ez nekünk?
Igen, az első képet az ablakban kicsit legörgetve készítettem. Az első sorban (képen piros csíkos) az Íróasztal és Dokumentum mappa felhőben történő tárolását engedélyezhetjük vagy nem. Az Apple marketing szerint ez azért jó, mert így bármelyik Mac elé ülünk is lesz (otthoni iMac, hivatali MacBook Pro, hétvégi Air – persze azonos Apple ID-vel), mindig ugyan az lesz az Íróasztalon meg a Dokumentumok mappánkban. És ez így is van.
Akinek csak egy gépe van, az (is) elgondolkodhat azon, hogy számára ennek mi értelme. Mondhatnánk, hogy a felhőben nagyobb biztonságban vannak a fájljaink (fizikai szempontból is), mint a Macen. Ám ez csak az Íróasztalon és Dokumentumokban levő fájlokra igaz – kontráznánk csendes magányunkban –, a többire nem. A többire ott a Time Machine – ahogy erre a két mappára is.
Én, bár van több Macem, amit használok, nem veszem igénybe ezt a szolgáltatást. Ugyanis rendszeresen az Íróasztalra dolgozok – ennek a bejegyzésnek oda kerültek a képei, a képek javított verzió, ezek ugye felhőt jártak volna tök feleslegesen.
Persze, ha meg lehetne adni, hogy melyik mappákat felhősítse az Apple, akkor...
A felhőben levő fájlokat böngészőből is elérjük
Igaz ez az iCloud fájljainkra is. Akár pécéről is. Mondjuk Macről elérni böngészőn át kicsit értelmetlennek tűnik, a Finder sokkal barátságosabb és többet tudó fájlkezelő felület, mint amit az icloud.com felületen kapunk.
Lustaság, fél egészség vs. amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
A betelő SSD miatt panaszkodók elől menekülve – véli a
Gonosz Almalap – találta azt ki az Apple, hogy – bejelölve a képen látható opciót – ő gondoskodik arról, hogy mindig legyen hely az SSD-n. Ezt úgy oldja meg, hogy amikor adott (nem állítható) mennyiség alá csökken a szabad tárterület, akkor saját algoritmusa szerint (nem befolyásolható) a régen nem használt fájljainkat összetömöríti és feltolja a felhőbe, az iCloud Drive-ba. A Finderben továbbra is látható minden. Ha egy ilyen felhőbe tett fájlt nyitnánk meg, akkor azt előbb letölti a Mac, majd kicsomagolja és már használhatjuk is. Persze előbb utóbb az iCloud Drive is meg fog telni, ilyenkor vidáman növeljük a tárhelyet (sörök sora) egészen a mai maximális két terráig. Ha azt is elértük, akkor...
Akkor már hasznosabb, ha nem a felhő szakad egyszer majd a nyakunkba, hanem folyamatosan szelektálunk, mi több: törlünk. Egyéni konzultációkon egyre gyakrabban keresnek meg minket (
Macademia) tár és felhő hely gonddal. Szerintem mindenki találkozott már sadkj.doc nevű fájllal, vagy képpel vagy pdf-fel, amit akkor, abban a pillanatban jó ötletnek tűnt ilyen néven elmenteni. De most, amikor dönteni kellene megtartásáról vagy kidobásáról... Nem lélekemelő feladat az eltelt évek fájljainak átnézése, szortírozása.
Üzen, mielőtt örökre elhagy
A Finder > Beállításokban módosítható, hogy az iCloud Drive-ról való törlés előtt, ami nem vonható vissza, szóljon-e a Mac. Azt szoktuk javasolni, hogy általában legyen bekapcsolva, ám nagy rendrakás előtt, ha elég bátrak vagyunk, akkor kapcsoljuk ki, hogy ne bolonduljunk meg a sok törlés közben.
De hová tűnt az iCloudos tárhelyem?
Helyesebben: mivel lett tele? A Rendszerbeállítások > iCloud ablak alján kis színes csík mutatja, mi foglalja a tárhelyet. Igen, a @icloud-os mailünk is a tárhelyet zabálja. Igen, a fénykép-szinkronizáció is a tárhelyünk terhére megy. Ó igen, az iPhone és iPad mentések is (adott esetben) ide kerülnek. Öt giga? Másodpercek alatt elfogy. A csík végén a Kezelés gombra kattintva javíthatunk a helyzetünkön. Itt is figyeljünk arra, hogy amit törlünk, az törölve lesz, nincs kecmec. Nagy betűkkel kellene írnom: a szinkronizált adatok törlésének hatására az Apple ID-s eszközeinkről is törlődnek a fájlok, képek, adatok, bármik. És nem fog örömöt okozni, hogy azokon is több szabad helyünk lett.
Ésszel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése