Idén tizedszer rendezték meg a tévé-riporter-csapatok versenyét, a verseny egyik kiemelt támogatója az XMS volt (a hazai disztribució késztetésére). A versenyre Kenesén került sor a hétvégén. Huszonkét csapat mérte össze tudását. Ehhez csütörtökön a tapolcai lőtéren (ó, édes katona-emlékek) forgattak harminc percnyi anyagot, amit aztán éjszaka a technikai stáb bedigitalizált. A vágásra minden csapatnak három óra állt rendelkezésre, az XMS Akadémiáról a tó partra költöztetett nyolc gép folyamatosan dolgozott. Azon vágók munkáját, akik eddig balga módon nem Final Cutot használtak volna, Csábi Jani FCP oktató segítette a Media Dot csapatával együtt. Amíg a vágók és csapatok izzadtak - rendesen sütött a nap -, addig a zsűri és a szponzorok részt vehettek a kenesei polgármester-asszony fogadásán, ahol néptáncosok, óvodások léptek fel.
A verseny fődíja 4000 euró volt, az indulók közt ott volt a TV2, a Duna, a pozsonyi, a kassai, a szlovén tévé, de még albán csapat is érkezett. A versenynek a HM Rekreációs központja adott helyet. A portán két idősb úr azon élcelődött, miként találtuk meg a helyet, hiszen nincs megadva az utca és házszám - életüket a sorompón belül élhették, meg az utca felől tábla jelzi, hogy mi húzódik meg a több hektáros parkban (második világháború előtt épült nyaralók, sportpályák, faház-tenger, ápolatlan Balaton-part, saját kikötő...). Mivel nem láttunk fényképezni tilos táblát, így nem fotóztunk, pedig érdemes lett volna. A HM azért adott helyet, mert a verseny tárgyát képező két perces riport a NATO-val volt kapcsolatos.
2010. május 31., hétfő
Pro Day (Final Cut és Logic)
Az Apple Inc. szervezésében csütörtökön hallgathattuk meg, mit tud a Final Cut Studio 3 és a Logic 9. Nem mintha mindkét program nem lenne már hónapok óta elérhető, de az Apple road-show tervezői most jutottak el Budapestig - egyébként Kijev és Új-Delhi irányából érkezvén. A kétszer másfél óra vagy hatszázhuszonhárom embert vonzott (ennyi volt a hivatalosan regisztráltak száma - állítólag). Az első előadás délután fél négykor kezdődött, az időben érkezőknek jutott saláta is, a később beregisztrálók viszont szendvicsekkel vigasztalódhattak.
A termet lassan megtöltő emberáradat életkori átlagát erősen fiatalította a Gyuláról érkezett busznyi gimnazista, ők idefelé egy arborétumnál lassítottak a hazai disztribúció neve elhallgatását kérő képviselője szerint. Az ott készült videó-felvételeket az FCP előadást magukba szívva a napokban vágják meg. Az előadás előtt lázas Mac Pro szerelés zajlott, több APR gépe, videó-kártyája és ram-ja próbált szuperszámítógéppé átnemesedni. A világturnézó Apple-előadók, akik az Apple alvállalkozói és nem is Apple alkalmazottak, nem saját gépről adtak elő - ez azért ici-picit meglepő. Egyikük gép helyett merevlemezt hozott magával. Az persze érthető, hogy nincs Mac Pro a hátizsákjukban (miért is érthető?), de az FCP és a Logic is elfut egy 15 vagy 17 inches MacBook Pro-ról, a számítási teljesítmény nem lehet kritikus - ha az, akkor rossz a demo-anyag.
A Final Cut előadást a látogatók nagy többsége átlagosnak minősítette, néhányan szóvá tették, hogy nem volt több, mint az Apple szájtján található mozik élő előadása. A Logic viszont jól sikerült, az előadó gitárról játszott fel sávokat, majd megmutatta, hogy lehet a Logic-kal azokat használhatóvá tenni.
Az előadások közti szünetekben az érdeklődők megtekinthették a hazai viszonteladók kiállításait, elég minimális alapterületen. Viszont volt itt minden. A Hangban (Absolute és Zaj) Pro viszonteladók mellett jelen volt a Media Networks (leendő Video Pro), az Artwork Photo (leendő Photo Pro). Az APR-ek közül egyedül a Starking standjával találkoztunk, az XMS csupán az XMS Akadémiával képviseltette magát, amely épp úgy hivatalos Apple Oktató Központ (AATC), ahogy a szintén kiállító Mesharray.
A Pro Napot egyébként számos kritika érte, ezeket nem sorolnám fel. Az összesre válasz ugyanis az, hogy az Apple Inc. a Pro napot azoknak szervezte, akik nem FCP vagy/és nem Logic felhasználók - afféle kedvcsinálónak. Ezt a célt el is érte az Apple (és annak szorgos hazai rendezvény-szervező munkatársai).
A termet lassan megtöltő emberáradat életkori átlagát erősen fiatalította a Gyuláról érkezett busznyi gimnazista, ők idefelé egy arborétumnál lassítottak a hazai disztribúció neve elhallgatását kérő képviselője szerint. Az ott készült videó-felvételeket az FCP előadást magukba szívva a napokban vágják meg. Az előadás előtt lázas Mac Pro szerelés zajlott, több APR gépe, videó-kártyája és ram-ja próbált szuperszámítógéppé átnemesedni. A világturnézó Apple-előadók, akik az Apple alvállalkozói és nem is Apple alkalmazottak, nem saját gépről adtak elő - ez azért ici-picit meglepő. Egyikük gép helyett merevlemezt hozott magával. Az persze érthető, hogy nincs Mac Pro a hátizsákjukban (miért is érthető?), de az FCP és a Logic is elfut egy 15 vagy 17 inches MacBook Pro-ról, a számítási teljesítmény nem lehet kritikus - ha az, akkor rossz a demo-anyag.
A Final Cut előadást a látogatók nagy többsége átlagosnak minősítette, néhányan szóvá tették, hogy nem volt több, mint az Apple szájtján található mozik élő előadása. A Logic viszont jól sikerült, az előadó gitárról játszott fel sávokat, majd megmutatta, hogy lehet a Logic-kal azokat használhatóvá tenni.
Az előadások közti szünetekben az érdeklődők megtekinthették a hazai viszonteladók kiállításait, elég minimális alapterületen. Viszont volt itt minden. A Hangban (Absolute és Zaj) Pro viszonteladók mellett jelen volt a Media Networks (leendő Video Pro), az Artwork Photo (leendő Photo Pro). Az APR-ek közül egyedül a Starking standjával találkoztunk, az XMS csupán az XMS Akadémiával képviseltette magát, amely épp úgy hivatalos Apple Oktató Központ (AATC), ahogy a szintén kiállító Mesharray.
A Pro Napot egyébként számos kritika érte, ezeket nem sorolnám fel. Az összesre válasz ugyanis az, hogy az Apple Inc. a Pro napot azoknak szervezte, akik nem FCP vagy/és nem Logic felhasználók - afféle kedvcsinálónak. Ezt a célt el is érte az Apple (és annak szorgos hazai rendezvény-szervező munkatársai).
Az új MobileMe Mail
Pár hete megújult a MobileMe felületen (me.com) elérhető Mail. A MobileMe az Apple tár- és net-szolgáltatása. A számos szolgáltatás egyike, hogy - szinkronizáció kérését követően - bármely platformról és böngészőből (Safari 4 - Mac, PC, Firefox 3.6 - Mac, PC és Internet Explorer 8 - PC) elérheted a @mac.com vagy @me.com címzésű leveleidet. A böngésző ablakban épp úgy kezelheted ezeket, ahogy azt megteheted a Mac Mail szoftverével. A mostani frissítés elegánsabbá tette a MobileMe Mail felületét, újabb apró funkciókat nyertünk - ez sejteti, hogy mi vár a MobileMe alól elérhető iCal, Address Book és más szolgáltatásokra is. Mivel egy kép száz szónál is többet mond el:
A képen látható Mail béta fázisú, nem is érhető el automatikusan, kérést kell küldeni az Apple-nek, pár nap múlva engedélyezik a béta használatát. A képen meg nem mutatott Preferenciákban átirányíthatjuk leveleinket - ez kellemes, ha elutazás után jövünk rá, hogy elfelejtettük ezt megtenni. Ilyenkor irány az első netkávézó, persze nem árt, ha ismerjük a jelszavunk ("Tiéd is öt gombóc?"). Ekkor beállíthatjuk a Vakációs üzenetet is - ez az, amit minden levelező partnerünk automatikusan megkap, ha levelet küld nekünk. Tilos ennek a használata, ha levelező-lista tagok vagyunk, mert egy hét alatt úgy megutál a lista, ahogy még soha senki. (Bár mostanra a levelező lista kihaló állat.)
Bolond dolog, de a levél-feldolgozási szabályok (nálam) nem igazán szinkronizálódnak a Maces Maillel. Engem bosszant az is, hogy ha a Maces Mail levél-feldolgozása (rule) egy levelet átmásol egy általam létrehozott mappába, akkor az a levél a netes (és az iPhone-os) felületen eltűnik a szemem elől, elérhetetlen lesz - a Maces Mailen ott van, ahol lennie kell, csak épp a létrehozott mappa nem ér fel a MobileMe felületre. A személyre való gyűjtéskor (Create Smart Mailbox név alapján) esetén csak fél gond. A Smartság miatt a levél marad az Inboxban, így olvasható - ha megtalálom. Viszont nincs külön kigyűjtve.
Végül álljon itt egy táblázat a neten használható gyorsbillentyűkről:
Funkció // Macen // Pécén
Nyomtatás // ⌘P // Ctrl+P
Visszavonás // ⌘Z // Ctrl+Z
Mégis kiadom ezt a fránya parancsot // ⌘⇧Z // Ctrl+Shift+Z
Kiválasztott üzenet megnyitása új ablakban // Return // Return
Levél legörgetése a levél végéig, majd ugrás a következő üzenetre // Szóköz // Szóköz
Összes üzenet kiválasztása // ⌘A // Ctrl+A
Új levél írása // ⌘⇧N // Ctrl+Shift+N
Válasz // ⌘⇧R // Ctrl+Shift+R
Váltás a válasz az üzenet küldője (from) és összes címzettje (from + cc +bcc) közt // ⌘⇧R // Ctrl+Shift+R
Piszkozat mentése // ⌘S // Ctrl+S
A képen látható Mail béta fázisú, nem is érhető el automatikusan, kérést kell küldeni az Apple-nek, pár nap múlva engedélyezik a béta használatát. A képen meg nem mutatott Preferenciákban átirányíthatjuk leveleinket - ez kellemes, ha elutazás után jövünk rá, hogy elfelejtettük ezt megtenni. Ilyenkor irány az első netkávézó, persze nem árt, ha ismerjük a jelszavunk ("Tiéd is öt gombóc?"). Ekkor beállíthatjuk a Vakációs üzenetet is - ez az, amit minden levelező partnerünk automatikusan megkap, ha levelet küld nekünk. Tilos ennek a használata, ha levelező-lista tagok vagyunk, mert egy hét alatt úgy megutál a lista, ahogy még soha senki. (Bár mostanra a levelező lista kihaló állat.)
Bolond dolog, de a levél-feldolgozási szabályok (nálam) nem igazán szinkronizálódnak a Maces Maillel. Engem bosszant az is, hogy ha a Maces Mail levél-feldolgozása (rule) egy levelet átmásol egy általam létrehozott mappába, akkor az a levél a netes (és az iPhone-os) felületen eltűnik a szemem elől, elérhetetlen lesz - a Maces Mailen ott van, ahol lennie kell, csak épp a létrehozott mappa nem ér fel a MobileMe felületre. A személyre való gyűjtéskor (Create Smart Mailbox név alapján) esetén csak fél gond. A Smartság miatt a levél marad az Inboxban, így olvasható - ha megtalálom. Viszont nincs külön kigyűjtve.
Végül álljon itt egy táblázat a neten használható gyorsbillentyűkről:
Funkció // Macen // Pécén
Nyomtatás // ⌘P // Ctrl+P
Visszavonás // ⌘Z // Ctrl+Z
Mégis kiadom ezt a fránya parancsot // ⌘⇧Z // Ctrl+Shift+Z
Kiválasztott üzenet megnyitása új ablakban // Return // Return
Levél legörgetése a levél végéig, majd ugrás a következő üzenetre // Szóköz // Szóköz
Összes üzenet kiválasztása // ⌘A // Ctrl+A
Új levél írása // ⌘⇧N // Ctrl+Shift+N
Válasz // ⌘⇧R // Ctrl+Shift+R
Váltás a válasz az üzenet küldője (from) és összes címzettje (from + cc +bcc) közt // ⌘⇧R // Ctrl+Shift+R
Piszkozat mentése // ⌘S // Ctrl+S
2010. május 20., csütörtök
Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem...
(oks, a Duna Plázában szombaton behajtva a parkolóban öltöztek be a birodalmi rohamosztagosok. Némelyik Wartburggal jött...)
Forrás.
Forrás.
2010. május 19., szerda
Hány évig létezhetnek még emberek / míg megengedik nekik, hogy szabadok legyenek
Steve Jobs tőle szokatlan hosszúságú levélben védte meg az iPhone (és az iPad) zártságát. A levél amúgy remek példája a kifordított érvelésnek, jöjjön a gyöngyszem! Jobs Bob Dylanre hivatkozik, aki amúgy is egyik kedvence. Jobs szerint a húsz éves Dylan az iPhone adta szabadságot értékelné, a szabadság forradalmát. Az iPhone szabad, mert nincsenek rajta adatainkat ellopó alkalmazások. Az iPhone szabaddá tesz, mert nem zúzza le se perc alatt az aksidat. Az iPhone pornótlan szabadságot ad. Sőt, Dylan egyik leghíresebb sorát idézte "Változnak az idők", ezért érezheti néhány klasszikus PC barát, hogy kicsúszik a lába alól a talaj. És így is van.
Nah, az Almalap jól megmagyarázza. Dylan 1941-ben született, így húsz évesen egészen mást gondolhatott, valamint idézzük a "gondolta a fene!" Arany Jánoshoz kötődő városi folklór beszólást, hogy térben és időben mi is úgy szárnyaljunk, mint Jobs. A szabadság kapcsán K-Európában ismert volt az a mondás, hogy "egy szabad országban egy szabad ember azt tesz, amit szabad" - azaz a kilencven előtti rendszer nem volt habostorta (sem .hu). A szabadság jobsi kifacsarása - remek, de azért lenne mit csiszolni rajta, szerintünk. És végül Dylan itthon legismertebb dala a "Blowin' in the wind", azaz a "választ, testvér, azt elfújta a szél". Ezt egyébként a letűnt kor úttörő, de még inkább KISZ-es táboraiban üvöltve énekelte mindenki, esetenként egy-két gitár játékával kísérve. De szerencsére: "The Times They Are a-Changin'".
Nah, az Almalap jól megmagyarázza. Dylan 1941-ben született, így húsz évesen egészen mást gondolhatott, valamint idézzük a "gondolta a fene!" Arany Jánoshoz kötődő városi folklór beszólást, hogy térben és időben mi is úgy szárnyaljunk, mint Jobs. A szabadság kapcsán K-Európában ismert volt az a mondás, hogy "egy szabad országban egy szabad ember azt tesz, amit szabad" - azaz a kilencven előtti rendszer nem volt habostorta (sem .hu). A szabadság jobsi kifacsarása - remek, de azért lenne mit csiszolni rajta, szerintünk. És végül Dylan itthon legismertebb dala a "Blowin' in the wind", azaz a "választ, testvér, azt elfújta a szél". Ezt egyébként a letűnt kor úttörő, de még inkább KISZ-es táboraiban üvöltve énekelte mindenki, esetenként egy-két gitár játékával kísérve. De szerencsére: "The Times They Are a-Changin'".
2010. május 17., hétfő
iStyle: 9x többe
A budapesti Andrássy úton nem egészen öt éve nyílt meg az első Apple-dizájnú bolt, amely egyben oktatási központ és szerviz is lett. Az akkor A4 névre hallgató Apple Center első vezetője Wéber Győző volt. A bolt azóta az iStyle lánc zászlóshajójává vált. Most a bolt megkilencszereződik, legalábbis címét tekintve, ugyanis az Andrássy út 4. szám alól a 36-ba költözik. A megnyitó kedden lesz.
Az Andrássy úti bolt előtt is voltak már Mac üzletek - a Starking bécsi úti üzlete talán a legrégebben üzemelő, de a leánykori nevén Apple, azóta @Corner is korábban nyitott, nem beszélve az Almárium Pozsonyi vagy Pannónia utcai boltjáról (ezt mindig is kevertem, mármint az utca neveket). De volt boltja a Mátrix '68-nak, az Apple Portnak, az XMS-nek, a Macdorado-nak, hogy csak a budapestieket említsem, de Szeged (Bordás Peti), Debrecen (Szűcs Misi) és Szombathely (Dávid Peti és tsa) is üzlettel bírt.
Az A4/AC azonban újdonság volt, alapterülete messze meghaladta az addigi boltokét, a berendezése pedig először volt az Apple által előírt (erről az előírásról egy álmos nyári napon hosszan írok majd, mert több, mint tanulságos).
(Sajnos a megnyitóra nem tudok menni, így fénykép és ilyesmi csak a hét második felében lesz.)
Az Andrássy úti bolt előtt is voltak már Mac üzletek - a Starking bécsi úti üzlete talán a legrégebben üzemelő, de a leánykori nevén Apple, azóta @Corner is korábban nyitott, nem beszélve az Almárium Pozsonyi vagy Pannónia utcai boltjáról (ezt mindig is kevertem, mármint az utca neveket). De volt boltja a Mátrix '68-nak, az Apple Portnak, az XMS-nek, a Macdorado-nak, hogy csak a budapestieket említsem, de Szeged (Bordás Peti), Debrecen (Szűcs Misi) és Szombathely (Dávid Peti és tsa) is üzlettel bírt.
Az A4/AC azonban újdonság volt, alapterülete messze meghaladta az addigi boltokét, a berendezése pedig először volt az Apple által előírt (erről az előírásról egy álmos nyári napon hosszan írok majd, mert több, mint tanulságos).
(Sajnos a megnyitóra nem tudok menni, így fénykép és ilyesmi csak a hét második felében lesz.)
2010. május 13., csütörtök
CS5 kapcsán az Adobe
Lassan, lassan itt a CS5 is, bár őrült érdeklődést nem nagyon érezni iránta. A CS4-et, ahogy ezt már sokszor elmondtuk, az Adobe a legrosszabb pillanatban dobta a piacra, épp 2008 őszén, a válság előtt. És a válság jött, a vevők meg nem. Másrészt sokan úgy érezték, a CS4 a CS3-hoz képest nem nyújt annyi újdonságot, hogy érdemes legyen licenszenként (gépenként) 150-300 ezer forintot a frissítésért. Ezt a hozzáállást erősíti az Adobe azzal is, hogy három verzióra visszamenő a frissítési lehetőség, azaz CS5-re akár CS2-ről is lehet majd frissíteni, nincs hova kapkodni. Három verzió az négy-hat év, nem mindegy, hogy a frissítés költségét mennyi idő alatt kell kitermelni.
A CS5 képességei kapcsán nagyon eltérő véleményeket hallok. A neten és persze a hivatalos csatornákban ájuldoznak az új fícsöröktől, ugyanakkor az Almalap kapta sajtó verzióban ezek az ájulatba ejtő YouTube videón látottak közül jó néhány nem is található meg. (Nem az Adobe hibázott, a videók apró betűsében szerepel, hogy CS5 plug-innel megy a csoda.) Az Adobe a sajtó számára - köszönet érte - rendszeresen kiadja a "Reviewer's Guide"-ot. Ez nem más, mint egy 10-30 oldalas PDF, amely a naponta hat szoftvert megtekintő újságíró számára a CS5 szoftver újdonságait lépésről-lépésre bemutató leírás - egészen az 'ide kattints!', 'azt a csúszkát 53 százalékra állítsd!'-ig. (Régen ebből vidám két-három számnyi Almalap is kijött.) Ráadásul a felhasználandó képeket, videókat, nyersanyagokat is átadta az Adobe, így segítve a szoftver megismerését, bemutatását.
Az általam ismert Adobe oktatók most viszont azt állítják, hogy nehéz lenne két órán át mutatni a CS5 Design csomag újdonságait (InDesign, Photoshop, Illustrator + Dreamweaver és Flash), mert nincs benne annyi anyag. Sőt, egyes tulajdonságok, amit a mostani CS5 Reviewer's Guide tartalmaz, már a CS4-ben is megtalálható. (Én még a Photoshop 5 képességeit sem használom ki, valamint visszasírom a HomeSite-ot, amit felvásárolt a Dreamweaver részére a Macromedia, hogy vele együtt kebelezhesse be az Adobe - így mérvadó hozzáértésem, na az nincs.)
Nem szentelek külön bekezdést a Flash kapcsán dúló Apple vs. Adobe küzdelemnek, amelyben a két fél mögött kezdenek felsorakozni a számítástechnika meghatározó cégei.
Viszont megnéztem, kedvenc tőzsdeguru és -elemző cégem mit mond az Adobe szerkezetéről, a válasz a grafikonon látható, sajnos a Szoftver nincs tovább bontva, így nem derül ki, hogy mi mennyit és. Viszont ott a sokkoló 0,8 (nyolctized) százalékos arány a mobiltelefonok Flash szoftverére! Magyarul, az Adobe értékében kerekítési hiba, hogy a mobiltelefonokon fut-e a Flash, vagy sem. (Vagy nagyon elnézett valamit az elemző.) Ugyanakkor a 2005-ben még csak a telefonok 10 százalékán volt Flash (lejátszási lehetőség), addigra ez 2008-ra 40 százalékra nőtt, és az előrejelzés szerint a trend folytatódik, momentán 52 százalék körül járunk és a becslés szerint 2016-ra eléri az arány a 88 százalékot (Gonosz Almalap fordításban: 12 százalék lesz az iPhone részaránya).
A CS frissítés árakról már írtam, hogy nem kevés, ráadásul a CS verzióról verzióra drágább lesz, legalábbis az elemzések ezt támasztják alá. A 2005-ös ár a fele a 2010-es árnak, persze sokkal többet tud azóta a CS, de az öt év alatt 100 százalékos áremelkedés nem semmi. Ráadásul az elemző szerint a trend változatlan marad, bár lassabb tempóban, de tovább fog nőni a CS ára. A 2010-es 787 dolláros árról (ez elméleti Photoshop ár, ez a viszonyítás alapja), jövőre 850, majd két év múlva 910 dollárra emelkedik. Az Adobe piaci részesedése nem változik, 45-46 százalék közt lebeg, bár 2015 után esést jelez az előrejelzés, de az nagyon messze van. A CS5 által megcélzott piac folyamatosan nő, az idei évben 5,94m USD-ről 2015-re 7,58m USD-re.
És még egy számadat zárásképp: a szoftver-értékesítés nyeresége 90-95 százalék közt bolyong, folyamatosan. Az Adobe nyeresége.
A CS5 képességei kapcsán nagyon eltérő véleményeket hallok. A neten és persze a hivatalos csatornákban ájuldoznak az új fícsöröktől, ugyanakkor az Almalap kapta sajtó verzióban ezek az ájulatba ejtő YouTube videón látottak közül jó néhány nem is található meg. (Nem az Adobe hibázott, a videók apró betűsében szerepel, hogy CS5 plug-innel megy a csoda.) Az Adobe a sajtó számára - köszönet érte - rendszeresen kiadja a "Reviewer's Guide"-ot. Ez nem más, mint egy 10-30 oldalas PDF, amely a naponta hat szoftvert megtekintő újságíró számára a CS5 szoftver újdonságait lépésről-lépésre bemutató leírás - egészen az 'ide kattints!', 'azt a csúszkát 53 százalékra állítsd!'-ig. (Régen ebből vidám két-három számnyi Almalap is kijött.) Ráadásul a felhasználandó képeket, videókat, nyersanyagokat is átadta az Adobe, így segítve a szoftver megismerését, bemutatását.
Az általam ismert Adobe oktatók most viszont azt állítják, hogy nehéz lenne két órán át mutatni a CS5 Design csomag újdonságait (InDesign, Photoshop, Illustrator + Dreamweaver és Flash), mert nincs benne annyi anyag. Sőt, egyes tulajdonságok, amit a mostani CS5 Reviewer's Guide tartalmaz, már a CS4-ben is megtalálható. (Én még a Photoshop 5 képességeit sem használom ki, valamint visszasírom a HomeSite-ot, amit felvásárolt a Dreamweaver részére a Macromedia, hogy vele együtt kebelezhesse be az Adobe - így mérvadó hozzáértésem, na az nincs.)
Nem szentelek külön bekezdést a Flash kapcsán dúló Apple vs. Adobe küzdelemnek, amelyben a két fél mögött kezdenek felsorakozni a számítástechnika meghatározó cégei.
Viszont megnéztem, kedvenc tőzsdeguru és -elemző cégem mit mond az Adobe szerkezetéről, a válasz a grafikonon látható, sajnos a Szoftver nincs tovább bontva, így nem derül ki, hogy mi mennyit és. Viszont ott a sokkoló 0,8 (nyolctized) százalékos arány a mobiltelefonok Flash szoftverére! Magyarul, az Adobe értékében kerekítési hiba, hogy a mobiltelefonokon fut-e a Flash, vagy sem. (Vagy nagyon elnézett valamit az elemző.) Ugyanakkor a 2005-ben még csak a telefonok 10 százalékán volt Flash (lejátszási lehetőség), addigra ez 2008-ra 40 százalékra nőtt, és az előrejelzés szerint a trend folytatódik, momentán 52 százalék körül járunk és a becslés szerint 2016-ra eléri az arány a 88 százalékot (Gonosz Almalap fordításban: 12 százalék lesz az iPhone részaránya).
A CS frissítés árakról már írtam, hogy nem kevés, ráadásul a CS verzióról verzióra drágább lesz, legalábbis az elemzések ezt támasztják alá. A 2005-ös ár a fele a 2010-es árnak, persze sokkal többet tud azóta a CS, de az öt év alatt 100 százalékos áremelkedés nem semmi. Ráadásul az elemző szerint a trend változatlan marad, bár lassabb tempóban, de tovább fog nőni a CS ára. A 2010-es 787 dolláros árról (ez elméleti Photoshop ár, ez a viszonyítás alapja), jövőre 850, majd két év múlva 910 dollárra emelkedik. Az Adobe piaci részesedése nem változik, 45-46 százalék közt lebeg, bár 2015 után esést jelez az előrejelzés, de az nagyon messze van. A CS5 által megcélzott piac folyamatosan nő, az idei évben 5,94m USD-ről 2015-re 7,58m USD-re.
És még egy számadat zárásképp: a szoftver-értékesítés nyeresége 90-95 százalék közt bolyong, folyamatosan. Az Adobe nyeresége.
2010. május 12., szerda
iPad - írni vagy nem írni
Amikor az Apple épp az iPhone-t kezdte bevezetni (első bemutató: majd egyszer bemutatjuk), akkor még létezett az Almalap nyomtatott változata. Sokáig vaciláltam, hogy mit tegyek? Írjunk úgy az iPhone-ról, mintha már lehetne itthon is kapni (mert nem lehetett), vagy ignoráljam, mondván, amihez csak a bátor kiutazók és a nem hivatalos Apple-csatornában vásárlók jutnak hozzá, ami az Apple szerint itthon nincs, az itthon nincs. Akkor ez utóbbi felé hajlottam, ahogy nem írtunk hosszú, lebilincselően érdekes cikkeket (a Gonosz Almalap közbeszúrása szerint: képességeink hiánya miatt) az iTunes Store-ról sem - ma sem írhatnánk. Ez vajh, EU-semleges magatartás?
Az iPad kapcsán ugyanezt érzem. A potenciális iPad vásárlók vagy fele beszerzi addigra az iPadet, amire azt itthon a hivatalos csatorna forgalmazhatja - bravó, Apple! Másrészt mindaz, ami eddig az iPadről kétezer-négyszázhuszonhat blogon megjelent, semmiben sem tér el egymástól, mindenki ugyanazt állapítja meg, ugyanazt blogolja ki. Érdemes sokszáz-huszonhetediknek beállni? Nem.
Mivel az Apple számára Mac már régóta (iPod, iPhone és most iPad, iTS, App Store) nem a legfontosabb, csak fontos, így ritkulnak az érdemi hírek is: Mac OS 10.7? iLife 10? iWork 10? Épkézláb, a MobileMe-t és iWork.com-ot messze meghaladó felhő-alkalmazás?
Az iPad kapcsán ugyanezt érzem. A potenciális iPad vásárlók vagy fele beszerzi addigra az iPadet, amire azt itthon a hivatalos csatorna forgalmazhatja - bravó, Apple! Másrészt mindaz, ami eddig az iPadről kétezer-négyszázhuszonhat blogon megjelent, semmiben sem tér el egymástól, mindenki ugyanazt állapítja meg, ugyanazt blogolja ki. Érdemes sokszáz-huszonhetediknek beállni? Nem.
Mivel az Apple számára Mac már régóta (iPod, iPhone és most iPad, iTS, App Store) nem a legfontosabb, csak fontos, így ritkulnak az érdemi hírek is: Mac OS 10.7? iLife 10? iWork 10? Épkézláb, a MobileMe-t és iWork.com-ot messze meghaladó felhő-alkalmazás?
2010. május 11., kedd
Project-management
Egy kis hazabeszélős bejegyzés (klikk, ha nem a duma, hanem a tény érdekel - persze a blogból él a link): előadás az XMS Akadémián "A Maces projektmenedzser fegyvertára" címmel május 18-án, kedden, 14:00 - 17:00 között.
Az előző kurzus vége felé sikerült a Műegyetemen végeznem, így kijutott a 'Szocialista vállaltirányítás' vagy valami hasonló nevű tárgy hallgatási joga is, amelyből - ahogy olvasható -, még a fél éves kínszenvedés neve sem maradt meg emlékemben. Teszt alapján évfolyamtársaiméban sem. A kilencvenes évek elején egy igazi habzs-időzsi megrendelés kapcsán sikerült az összes létező Microsoftos szoftvert beszerezni egy alapítvány részére - ez még a 3.1-es Windows korszak volt.
Mellékszál
A Money egyébként azóta hiányzik. Ez egy pofon egyszerű - méretében, képességében iLife, iWork - alkalmazás, amely alkalmas volt több pénztárca (cég esetén: bankszámla, pénztár...) kezelésére - természetesen nem a magyar könyvelési és törvényi előírásoknak megfelelően, erősen cash-flow szemléletű volt, és nem könyvelési, pláne nem kettős könyvelési. Emlékét őrzöm a könnyű amortizációs képességének (ezt a készüléket ilyen időszakonként ennyivel), a könnyű lízing-számolójának (és a nem használt: mennyit kell havonta félretenni, hogy a gyerek egyetemére teljes...). A Money képes volt csekket nyomtatni (Magyarország válasza: haha), tetszés szerinti bankkal számlakivonatot csereberélni (Magyarország válasza - azóta is -: haha), részvény portfólió napi értékét követni (Magyarország válasza: hihihi). Mindezt akkor ötezer forintért. Oh, yes. És értelmes Excel export... költségek és bevételek kétszintű kategorizálása ... álom, álom, édes álom.
Project
De amiről szólni szerettem volna, az a Microsoft Project program volt, ami - szerintem - érdemtelenül kisodródott az Offive-ból, pontosabban, soha nem sikerült bekerülnie. Pedig ott lenne a helye az irodában. A Project - és mostantól elnézést minden prodzsekt-menedzsmenttel (két dsz!) foglalkozótól! - alapvetően arra volt alkalmas, hogy felsoroltuk az erőforrásokat (Józsi, Béla, Sanya, két ásó, egy vödör, egy talicska), majd létrehoztunk mikro-feladatokat (egy köbméter kiásása), amelyhez oda rendeltük Sanyát meg az ásót, ezt beáraztuk. Az így kapott elemeket időegyenesen helyezve el, hamar kiderült, mennyi idő alatt ásható ki a Nemzeti Gödör vagy a százhárom lakosú falu számára a VB rendezésre alkalmas 50-es feszített víztükrű medence. Hamar kiderült, hogy az egyes munkafázisok sorrendje nem tetszőleges - nem lehet a vizet beengedni a gödör kiásása előtt, például, csak papíron, teljesítés igazolás címmel. A 'Sanya egy órát lapátol' persze be is volt árazható, így a teljes, illetve rész-prodzsekt költségek is azonnal megjelentek. Komolyítva a példát, ugye világos, milyen hasznos szerepe lehet annak, ha tudjuk, melyik eszközünk mikor? hol? mennyiért? mit is csinál?
Előadják
Erről lesz előadás az XMS Akadémián "A Maces projektmenedzser fegyvertára" címmel május 18-án, kedden, 14:00 - 17:00 között. Bővebb info itt.
Az előző kurzus vége felé sikerült a Műegyetemen végeznem, így kijutott a 'Szocialista vállaltirányítás' vagy valami hasonló nevű tárgy hallgatási joga is, amelyből - ahogy olvasható -, még a fél éves kínszenvedés neve sem maradt meg emlékemben. Teszt alapján évfolyamtársaiméban sem. A kilencvenes évek elején egy igazi habzs-időzsi megrendelés kapcsán sikerült az összes létező Microsoftos szoftvert beszerezni egy alapítvány részére - ez még a 3.1-es Windows korszak volt.
Mellékszál
A Money egyébként azóta hiányzik. Ez egy pofon egyszerű - méretében, képességében iLife, iWork - alkalmazás, amely alkalmas volt több pénztárca (cég esetén: bankszámla, pénztár...) kezelésére - természetesen nem a magyar könyvelési és törvényi előírásoknak megfelelően, erősen cash-flow szemléletű volt, és nem könyvelési, pláne nem kettős könyvelési. Emlékét őrzöm a könnyű amortizációs képességének (ezt a készüléket ilyen időszakonként ennyivel), a könnyű lízing-számolójának (és a nem használt: mennyit kell havonta félretenni, hogy a gyerek egyetemére teljes...). A Money képes volt csekket nyomtatni (Magyarország válasza: haha), tetszés szerinti bankkal számlakivonatot csereberélni (Magyarország válasza - azóta is -: haha), részvény portfólió napi értékét követni (Magyarország válasza: hihihi). Mindezt akkor ötezer forintért. Oh, yes. És értelmes Excel export... költségek és bevételek kétszintű kategorizálása ... álom, álom, édes álom.
Project
De amiről szólni szerettem volna, az a Microsoft Project program volt, ami - szerintem - érdemtelenül kisodródott az Offive-ból, pontosabban, soha nem sikerült bekerülnie. Pedig ott lenne a helye az irodában. A Project - és mostantól elnézést minden prodzsekt-menedzsmenttel (két dsz!) foglalkozótól! - alapvetően arra volt alkalmas, hogy felsoroltuk az erőforrásokat (Józsi, Béla, Sanya, két ásó, egy vödör, egy talicska), majd létrehoztunk mikro-feladatokat (egy köbméter kiásása), amelyhez oda rendeltük Sanyát meg az ásót, ezt beáraztuk. Az így kapott elemeket időegyenesen helyezve el, hamar kiderült, mennyi idő alatt ásható ki a Nemzeti Gödör vagy a százhárom lakosú falu számára a VB rendezésre alkalmas 50-es feszített víztükrű medence. Hamar kiderült, hogy az egyes munkafázisok sorrendje nem tetszőleges - nem lehet a vizet beengedni a gödör kiásása előtt, például, csak papíron, teljesítés igazolás címmel. A 'Sanya egy órát lapátol' persze be is volt árazható, így a teljes, illetve rész-prodzsekt költségek is azonnal megjelentek. Komolyítva a példát, ugye világos, milyen hasznos szerepe lehet annak, ha tudjuk, melyik eszközünk mikor? hol? mennyiért? mit is csinál?
Előadják
Erről lesz előadás az XMS Akadémián "A Maces projektmenedzser fegyvertára" címmel május 18-án, kedden, 14:00 - 17:00 között. Bővebb info itt.
2010. május 5., szerda
Mac szoftver nem játszik
E csúnya cím csak arra utal, hogy idén már nem díjazzák a legjobb Maces szoftvert a WWDC-n. Ellenben lesz iPad fejlesztő szekció. Az Apple fókusza mozgásban van. A legjobb, vagy díjazott Maces szoftverekre sem várt mindig aranyélet - az esetek egy részében az Apple simán felvásárolta a fejlesztő céget (ez volt talán a jobbik eset), más esetekben viszont egy éven belül hasonló megoldással rukkolt elő.
2010. május 4., kedd
Hóleopárd könyv: 2010. május 7.
Érintettség okán a kiadó sajtóközleménye:
"A könyv bemutatása
Miért Snow Leopard?
Az Apple egyik alapítója, jelenlegi vezetője, Steve Jobs az informatikai ipar karizmatikus személyisége. Amikor gimnáziumba járt, a telefon-könyvben megtalálható volt a HP igazgatójának a telefonszáma – Jobs fel is hívta. Amikor ide-oda váltott a főiskolák és egyetemek közt, dúlt a hippikorszak, Jobs zarándokként kereste fel Indiát. Ahonnan hazatérve zseniális alkotótársával, Steve Wozniakkal megalkották az Apple I, majd a vállalat sikerének alapját jelentő Apple II számítógépet. Ezt követte a Macintosh, az első, kereskedelmi forgalomban sikert arató grafikus operációs rendszer. A sikereket nehéz évek követték, Jobst kitették az általa alapított cégből – amíg távol volt, megvette és sikerre vitte a Pixart az egész estés számítógép- készítésű játékfilmekkel (Némó nyomában, Játékháború...).
A tönkremenetel felé szabadon eső Apple-höz hívták vissza. A vállalatot átszervezte, racionalizálta. Megváltoztatta a zeneipart az iPod lejátszóval és az iTunes Store-ral. Újraértelmezte a mobilszolgáltatást az iPhone-nal, a szoftverértékesítést az App Store-ral.
A könyv tartalma
A könyv a Snow Leopard, a Mac OS X 10.6 operációs rendszert mutatja be. Az első rész szól arról, miként kerül a Mac (Snow Leopard) a Macre (számítógép). Végignézzük a gépre vonatkozó általános beállítási lehetőségeket (System Preferences) és az alapvető fájlkezelési tudnivalókat (Finder, Asztal, Dock...). A második részben azokkal az alkalmazásokkal foglalkozunk részletesen, amelyek az operációs rendszerrel együtt kerülnek fel minden újonnan vásárolt Macintoshra (Address Book, Automator, Calculator, Dashboard, Dictionary, DVD Player, Font Book, Front Row, iCal, iChat, Image Capture, iSync, Mail, Photo Booth, Preview, QuickTime Player, Safari és TextEdit).
Kinek szól a könyv?
Minden tizedik Mac-vásárló élete első számítógépét veszi meg, ez a könyv nekik nyújt segítséget a Mac megismeréséhez és a számítógép használatához.
Az új Macet vásárlók csaknem fele “switcher”, azaz másik operációs rendszerű gépet használt korábban. Ez a könyv segít nekik, mit hol találnak meg a Macen, milyen eddig ismeretlen szolgáltatások, megoldások várnak rájuk. A nem hivatásszerű Mac-használók számára az egyes alkalmazásokat bemutató rész lehet izgalmas, az Apple programjai rengeteg tudást és képességet rejtegetnek. Végül azoknak is ajánljuk a könyvet, akik már régóta Macesek: ezúttal magyarul, rendszerezetten olvashatnak a Mac OS X Snow Leopardról."
"A könyv bemutatása
Miért Snow Leopard?
Az Apple egyik alapítója, jelenlegi vezetője, Steve Jobs az informatikai ipar karizmatikus személyisége. Amikor gimnáziumba járt, a telefon-könyvben megtalálható volt a HP igazgatójának a telefonszáma – Jobs fel is hívta. Amikor ide-oda váltott a főiskolák és egyetemek közt, dúlt a hippikorszak, Jobs zarándokként kereste fel Indiát. Ahonnan hazatérve zseniális alkotótársával, Steve Wozniakkal megalkották az Apple I, majd a vállalat sikerének alapját jelentő Apple II számítógépet. Ezt követte a Macintosh, az első, kereskedelmi forgalomban sikert arató grafikus operációs rendszer. A sikereket nehéz évek követték, Jobst kitették az általa alapított cégből – amíg távol volt, megvette és sikerre vitte a Pixart az egész estés számítógép- készítésű játékfilmekkel (Némó nyomában, Játékháború...).
A tönkremenetel felé szabadon eső Apple-höz hívták vissza. A vállalatot átszervezte, racionalizálta. Megváltoztatta a zeneipart az iPod lejátszóval és az iTunes Store-ral. Újraértelmezte a mobilszolgáltatást az iPhone-nal, a szoftverértékesítést az App Store-ral.
A könyv tartalma
A könyv a Snow Leopard, a Mac OS X 10.6 operációs rendszert mutatja be. Az első rész szól arról, miként kerül a Mac (Snow Leopard) a Macre (számítógép). Végignézzük a gépre vonatkozó általános beállítási lehetőségeket (System Preferences) és az alapvető fájlkezelési tudnivalókat (Finder, Asztal, Dock...). A második részben azokkal az alkalmazásokkal foglalkozunk részletesen, amelyek az operációs rendszerrel együtt kerülnek fel minden újonnan vásárolt Macintoshra (Address Book, Automator, Calculator, Dashboard, Dictionary, DVD Player, Font Book, Front Row, iCal, iChat, Image Capture, iSync, Mail, Photo Booth, Preview, QuickTime Player, Safari és TextEdit). Kinek szól a könyv?
Minden tizedik Mac-vásárló élete első számítógépét veszi meg, ez a könyv nekik nyújt segítséget a Mac megismeréséhez és a számítógép használatához.
Az új Macet vásárlók csaknem fele “switcher”, azaz másik operációs rendszerű gépet használt korábban. Ez a könyv segít nekik, mit hol találnak meg a Macen, milyen eddig ismeretlen szolgáltatások, megoldások várnak rájuk. A nem hivatásszerű Mac-használók számára az egyes alkalmazásokat bemutató rész lehet izgalmas, az Apple programjai rengeteg tudást és képességet rejtegetnek. Végül azoknak is ajánljuk a könyvet, akik már régóta Macesek: ezúttal magyarul, rendszerezetten olvashatnak a Mac OS X Snow Leopardról."
2010. május 3., hétfő
Mit várunk a WWDC-től?
A Maces média szerint öt dolgot. Új iPhone-t (4G), új iPhone OS-t (4), Game Centert (ahol iPhone-nal és iPaddel egymás ellen megyünk, vagy együtt hasítunk a'la Facebook), iAd (hirdetési rendszer - Gonosz Almalap szerint ezt max. a hirdetők várják, a felhasználók nem). Az ötödikkel pedig lepj meg bennünket Steve, mert az első négy nem lesz meglepetés.
2010. április 30., péntek
iPhone OS vs. Mac OS
Emlékszel még arra, hogy az iPhone bemutatása előtt az Apple szépen elúszott a szoftver-fejlesztéssel, ezért megcsúszott a valódi bemutatóval? Nem azzal, amikor elmondja, hogy majd lesz ilyen (1), nem azzal, amikor Steve meglóbálja az adott eszközt és bejelenti, hogy hány hónap múlva lesz előrendelhető (2), nem azzal, hogy mikor fogják az előrendeléseket teljesíteni (3), hanem azzal, amikor kézbefoghattad (4)? Ha nem, hát mondom, vagy fél évet. Akkor gáz volt, hogy bevallottan a Mac OS fejlesztőket irányították át az iPhone OS fejlesztésére. Meg is csúszott az adott Mac OS vagy háromnegyed évvel.
Valamiért hasonló érzés kerít mostanában hatalmába. Itt az iPhone OS 4 (WWDC), az iPhone OS iPad változata - de nincs hír a Hóleopárd utódjáról. Sehol az év elejére várt iLife és iWork. Az Aperture utca-hosszal lemaradt az iPhoto Face és Place funkcióinak átvételével.
Másik felől nézve az elemzők szerint az Apple értékének 53 százalékát az iPhone adja, a Mac (hardver és szoftver) csak 18-at, az iPad 6-t, az iPod 4,5-t - mi a fontosabb az Apple-nek? Az iPhone OS vagy a Mac OS? Másrészt: számítógépe már mindenkinek van, akinek lehet. iPhone szintű okostelefonja még nincs. iPadje meg nagyon nincs. Melyik piac a fejlődőképesebb?
Valamiért hasonló érzés kerít mostanában hatalmába. Itt az iPhone OS 4 (WWDC), az iPhone OS iPad változata - de nincs hír a Hóleopárd utódjáról. Sehol az év elejére várt iLife és iWork. Az Aperture utca-hosszal lemaradt az iPhoto Face és Place funkcióinak átvételével.
Másik felől nézve az elemzők szerint az Apple értékének 53 százalékát az iPhone adja, a Mac (hardver és szoftver) csak 18-at, az iPad 6-t, az iPod 4,5-t - mi a fontosabb az Apple-nek? Az iPhone OS vagy a Mac OS? Másrészt: számítógépe már mindenkinek van, akinek lehet. iPhone szintű okostelefonja még nincs. iPadje meg nagyon nincs. Melyik piac a fejlődőképesebb?
iPhone OS 4
A multitaskos. Lesz. Minden bizonnyal nyáron, valószínűleg a június elején megrendezendő WWDC-n, az Apple Fejlesztői konferenciáján bemutatva. Várhatóan az új - 4G - iPhone-nal. Amit az Apple erre kiképzett marketingese oly ügyesen hagyott el egy bárban, hogy órák alatt a Gizmodo kezébe került, aki mindent - mindent? - megírt, majd panasz és zokszó nélkül visszaadta az eszközt az Apple-nek, aki ezzel mintegy el is ismerte azt a sajátjának. Szerintem az Apple lassan nem hogy nem fizet marketing kiadásokat, előbb-utóbb pénzt kér az ilyesmiért (is).
Nah, multitask. Egyrészt van egy apró technikai probléma. Amíg egy proci, egy mag egyszerre csak egy műveletet végez, addig a multitask nem igazi, bár a felhasználó hiheti, hogy egyszerre több programot futtat. De ha ezen túl is tesszük magunkat, akkor is. A mostani, 3.0-ás iPhone OS is multitaskos, csak mi, felhasználók nem élvezhetjük ezt. Hiszen bármely alkalmazás (kivétel: telefon) használata közben jöhet be hívás, tehát a hívás fogadás az - multitask. Ahogy beszélgetés közben is kaphatunk sms-t, ahogy más alkalmazás használata alatt is, ez - multitask. Amikor a mailben levelet küldünk, különösen ha az életlen képet készítő iPhone kamerával készült fotót, akkor amíg a levél vánszorog, bármi mást futtathatunk, ez - multitask.
Ha ezek a multi-megoldások nem fogyasztják annyira-annyira az iPhone aksit, akkor mások sem fogják - vagy a programozók nem értik a dolgukat.
Nah, multitask. Egyrészt van egy apró technikai probléma. Amíg egy proci, egy mag egyszerre csak egy műveletet végez, addig a multitask nem igazi, bár a felhasználó hiheti, hogy egyszerre több programot futtat. De ha ezen túl is tesszük magunkat, akkor is. A mostani, 3.0-ás iPhone OS is multitaskos, csak mi, felhasználók nem élvezhetjük ezt. Hiszen bármely alkalmazás (kivétel: telefon) használata közben jöhet be hívás, tehát a hívás fogadás az - multitask. Ahogy beszélgetés közben is kaphatunk sms-t, ahogy más alkalmazás használata alatt is, ez - multitask. Amikor a mailben levelet küldünk, különösen ha az életlen képet készítő iPhone kamerával készült fotót, akkor amíg a levél vánszorog, bármi mást futtathatunk, ez - multitask.
Ha ezek a multi-megoldások nem fogyasztják annyira-annyira az iPhone aksit, akkor mások sem fogják - vagy a programozók nem értik a dolgukat.
2010. április 28., szerda
Mennyiért nincs MacBook Pro itthon?
Mert nincs. Lassan egy hónapja, hogy nincs. Sem régi, sem új. Annyira, de annyira kíváncsi lennék, hogy miért? Keveset rendelt a hazai disztributor? Keveset rendelt a régiós disztributor? El*****te a rendelést az Apple Europe? Jobs besértődött? Elsüllyedt egy tengerjárónyi Mac? Ha nem is most, de öt év múlva igazán elárulhatnák! Vagy valamelyik kereskedő cég nem vállalta be a várható termék-váltás kockázatát, és inkább nézett a potenciális vevőkkel üres polcot, mintsem rendelt volna a "ki-tudja-mikor" kifutóvá váló gépből? Annyira, de annyira nem lennék most Apple kereskedő! Pláne, ha boltom is lenne, meg alkalmazottam - mert ezek nem ingyen léteznek.
Persze, ha nincs gép, akkor irány külföld. (Az Apple iPad bénaságát majd egy másik vicces postban ostorozom - minden napra jusson kalács!) Sógoréknál (http://store.apple.com/at...: sincs 13 inches - öt munkanapra ígérik a szállítást, van viszont 15 és 17 inches 2,53-as azonnal, és a másik két 15-ös három napos szállítással. Az olaszoknál 13-asok tekintetében hasonló a helyzet, a nagy gépek közül viszont egyedül a 15 inches i7-esre kell öt napot várni, a többi raktáron van. Itthon - csak ellenőrzésként az apcom (disztributor) netboltjában: csak 15 inches i7-es van, a többi szállítási ideje: 2-3 hét. Ami egyébként kalandos lesz, mivel itt még a régi gépek vannak, a Core 2 Duo-sak.
És ha már, akkor nézzünk árakat is!
A második oszlop árfolyamát úgy számoltam, hogy elosztottam a magyar árat az EU-s nettó árral. A magyar árat a három APR árainak átlagolása adta, az EU-s ár pedig az osztrák és olasz árak átlaga, ez utóbbi kettő megegyezett. Az EU nettó árat megtalálni sem nehéz feladat, bármelyik apple.at vagy apple.it oldalról a Store-ba belépve kiválasztjuk a terméket, és amikor a kasszához fáradunk, akkor kapunk nettót, áfát és bruttót. A Kassa felirat arra utal, hogy a helyi iStyle bolt árait használtam a táblázathoz (és nem találtam meg, hogy lehetne netto árakat szerezni).
Mitől essünk ámulatba?
A második oszlop eltérő árfolyamai érdekesek, de biztos van rá magyarázat. Ahogy arra is, hogy az eurót használó Szlovákiában vajh miért drágábbak rendre 50 euróval a MacBook Pro-k.
Persze, ha nincs gép, akkor irány külföld. (Az Apple iPad bénaságát majd egy másik vicces postban ostorozom - minden napra jusson kalács!) Sógoréknál (http://store.apple.com/at...: sincs 13 inches - öt munkanapra ígérik a szállítást, van viszont 15 és 17 inches 2,53-as azonnal, és a másik két 15-ös három napos szállítással. Az olaszoknál 13-asok tekintetében hasonló a helyzet, a nagy gépek közül viszont egyedül a 15 inches i7-esre kell öt napot várni, a többi raktáron van. Itthon - csak ellenőrzésként az apcom (disztributor) netboltjában: csak 15 inches i7-es van, a többi szállítási ideje: 2-3 hét. Ami egyébként kalandos lesz, mivel itt még a régi gépek vannak, a Core 2 Duo-sak.
És ha már, akkor nézzünk árakat is!
A második oszlop árfolyamát úgy számoltam, hogy elosztottam a magyar árat az EU-s nettó árral. A magyar árat a három APR árainak átlagolása adta, az EU-s ár pedig az osztrák és olasz árak átlaga, ez utóbbi kettő megegyezett. Az EU nettó árat megtalálni sem nehéz feladat, bármelyik apple.at vagy apple.it oldalról a Store-ba belépve kiválasztjuk a terméket, és amikor a kasszához fáradunk, akkor kapunk nettót, áfát és bruttót. A Kassa felirat arra utal, hogy a helyi iStyle bolt árait használtam a táblázathoz (és nem találtam meg, hogy lehetne netto árakat szerezni).
Mitől essünk ámulatba?
A második oszlop eltérő árfolyamai érdekesek, de biztos van rá magyarázat. Ahogy arra is, hogy az eurót használó Szlovákiában vajh miért drágábbak rendre 50 euróval a MacBook Pro-k.
2010. április 22., csütörtök
iPad - eKönyv
Kezdem úgy érezni, hogy eKönyv ügyben az iPad áttörést hoz. A lassan épülő, de szívós kitartással fejlődő elektronikus-könyv piac határvonalhoz ért. Miért?
Az eKönyv népszerűsítésébe beszállt az Apple, és az Apple-hívők hosszú, tömött sora, a hívők sora válik vásárlóvá. Az Amazon - legyen bármekkora brand név is - nem irányít ennyi, amúgy a környezete számára meghatározó embert. Ahogy a HP lehet sokszor nagyobb, mint az Apple hardvergyártóként, ahogy a Nokia eladott telefonjaihoz képest az iPhone szám kerekítési hiba, vagy ahogy a Windows elterjedtségéhez képest Mac OS - akárhogy is jön fel - nagyságrendi különbség. Csak épp nincs HP fun klub (fogadjunk, hogy van, csak még a kutya sem hallott róla), ahogy a Nokia márkahűség (2110 forever!) eltörpül az iPhone hűséghez. Az Apple új idők új szelét jelenti ebben a kicsit magára maradt területen.
És az új szél új megközelítést is hoz. Amikor kitört az első Internet-láz, a nyomtatott sajtó, a napi-, heti- és havilapok az új médiumot új felületnek vélték. Volt kiadó, amely egyszerűen jpg-vé alakította a betördelt lapoldalt és azt tette fel a netre, a szofisztikáltabb kiadók a cikkeket tették fel a nyomtatott lap rovatstruktúrájának megfelelően. Kevés volt az a kiadó a 90-es évek derekán, amely bármi, net-specifikus plusszal látta el azt, amit a printbe szánt lapba készült. Aztán jött az Internetto (reklámszövegeinek egyike: Az Internetto mindenhogy szép, de a legszebb Netscape 1.1-gyel vagy többel, és 65,536 színnel vagy többel!), majd az ebből kinőtt/kivált/átalakult az Index. És beköszöntött az Internet korszak Magyarországon.
Úgy érzem, hogy az elektronikus könyvek esetében most tartunk az Internetto megjelenésének pillanatában. Szép, hogy szkennerrel, OCR-rel be lehet digitalizálni egy könyvet - de ez egy interaktivitást lehetővé tévő környezetben épp úgy kevés, mint tévében felolvasást tartani. Egyszer elmegy, megértjük ... de tartósan?
Az iPaden láttam az Alice Csodaországban angol verzióját, minden oldalon - a szövegen kívül, ami persze kereshető, felolvastatható - van valami apró grafikai játék: egy ketyegő óra, az oldal alja (iPad legalacsonyabban tartott sarka) felé guruló labda (és ez nem Flash :). Várható, hogy a kiadók segédalkalmazások használatával eKönyvként is kínálják majd az általuk kiadott műveket - legalábbis remélem. De ez prompt megoldás. Ha életképes lesz az eKönyv-piac, akkor új munkakör is lesz: eKönyv készítő. Aki tördel és apró - a felület által megvalósítható - pluszokkal dúsítja fel a könyveket. Az eKönyveket.
Az eKönyv népszerűsítésébe beszállt az Apple, és az Apple-hívők hosszú, tömött sora, a hívők sora válik vásárlóvá. Az Amazon - legyen bármekkora brand név is - nem irányít ennyi, amúgy a környezete számára meghatározó embert. Ahogy a HP lehet sokszor nagyobb, mint az Apple hardvergyártóként, ahogy a Nokia eladott telefonjaihoz képest az iPhone szám kerekítési hiba, vagy ahogy a Windows elterjedtségéhez képest Mac OS - akárhogy is jön fel - nagyságrendi különbség. Csak épp nincs HP fun klub (fogadjunk, hogy van, csak még a kutya sem hallott róla), ahogy a Nokia márkahűség (2110 forever!) eltörpül az iPhone hűséghez. Az Apple új idők új szelét jelenti ebben a kicsit magára maradt területen.
És az új szél új megközelítést is hoz. Amikor kitört az első Internet-láz, a nyomtatott sajtó, a napi-, heti- és havilapok az új médiumot új felületnek vélték. Volt kiadó, amely egyszerűen jpg-vé alakította a betördelt lapoldalt és azt tette fel a netre, a szofisztikáltabb kiadók a cikkeket tették fel a nyomtatott lap rovatstruktúrájának megfelelően. Kevés volt az a kiadó a 90-es évek derekán, amely bármi, net-specifikus plusszal látta el azt, amit a printbe szánt lapba készült. Aztán jött az Internetto (reklámszövegeinek egyike: Az Internetto mindenhogy szép, de a legszebb Netscape 1.1-gyel vagy többel, és 65,536 színnel vagy többel!), majd az ebből kinőtt/kivált/átalakult az Index. És beköszöntött az Internet korszak Magyarországon.
Úgy érzem, hogy az elektronikus könyvek esetében most tartunk az Internetto megjelenésének pillanatában. Szép, hogy szkennerrel, OCR-rel be lehet digitalizálni egy könyvet - de ez egy interaktivitást lehetővé tévő környezetben épp úgy kevés, mint tévében felolvasást tartani. Egyszer elmegy, megértjük ... de tartósan?
Az iPaden láttam az Alice Csodaországban angol verzióját, minden oldalon - a szövegen kívül, ami persze kereshető, felolvastatható - van valami apró grafikai játék: egy ketyegő óra, az oldal alja (iPad legalacsonyabban tartott sarka) felé guruló labda (és ez nem Flash :). Várható, hogy a kiadók segédalkalmazások használatával eKönyvként is kínálják majd az általuk kiadott műveket - legalábbis remélem. De ez prompt megoldás. Ha életképes lesz az eKönyv-piac, akkor új munkakör is lesz: eKönyv készítő. Aki tördel és apró - a felület által megvalósítható - pluszokkal dúsítja fel a könyveket. Az eKönyveket.
2010. április 21., szerda
Hóleopárd könyv - hirdetés
Nem kis öröm, amikor a kiadó arról értesít, hogy hamarosan megjelenik az általam írt könyv (persze szmájlizzák), és most azonnal gyorsan generáljunk hirdetést bele. Persze, hogy magam uram, mivel grafikusunk - az nincs. Így most itt tartok:
második (szintén a kigondolás pillanatában elvetélt) ötlet:
második (szintén a kigondolás pillanatában elvetélt) ötlet:
2010. április 19., hétfő
Magyar könyv az iPad könyvespolcán
Veres Robi a Facebookon tette közzé, hogy sikerült az iPad könyvespolcára felgyűrni magyar könyveket. Szép volt Robi (Gonosz Almalap kérdés: szerzői jogok?) (és remélem, hogy a Facebook fix linket használ a képekhez)
2010. április 14., szerda
Frissített MacBook Pro gépek
Az Apple frissítette a hordozható gépeit, a potenciális vásárlók és viszonteladók most böngészik, melyik gépen mit változtatott az Apple. Általánosságban azt írhatjuk, hogy a 13 inches gépek sebessége nőtt, a nagyobbak erősebb procit (is) kaptak (i5), illetve felárért nagyobb felbontást is tudnak. Az akkumulátor teljesítményén is növelt az Apple - közleménye szerint. Az új gépek egy, két, három hét alatt érnek be az országba. Ami vidám, mert az előzőekből már egy, két, három hete alig van, vagy nincs semennyi a hazai raktárakban. "De az élet szép, vagy legalábbis szebb, mint ez!" - torzította az egykori Zorán slágert a Gonosz Almalap, bár az igazi e zene paródiája volt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
