Balaskó Ákos
adyosszes.doc could not be opened
A linkre katt, nem ment, csak megtekint.
Tempfájlok ágbogába landol
zúzódva, tűrve, törve, űzve,
könyörtelen, bináris rend szerint.
Innen túl már csak URL terem.
Lián, muhar mindenre ránő.
Liheg hazátlanul, kifáradt,
átbicegett megannyi routeren.
Kibontódik – a teste felszakad.
A húsában férgek tenyésznek.
Egy szürke ablakszárny kitárul.
Szabad-e sírni böngészők alatt?
Ding-dong rivall az éjszakába fel,
Visszhangot ver szivacsfalakba.
A futtatás futott hibára,
és nincs sehol natív interpreter.
Tovább, s a költő (ha a Google és a LinkedIn nem csal). A vers a Mozgó Világ júliusi számában jelent meg.
2012. augusztus 18., szombat
2012. augusztus 14., kedd
Taxi rendelő app
Bár kevesen engedhetik meg maguknak, hogy taxival közlekedjenek - leszámítva a taxisokat -, de mindenkivel előfordulhat, hogy siet, rohan, nincs vezetőképes állapotban, ilyenkor jól jön ez az app. Segítségével Tele5-Rádió taxit rendelhetünk. Az alkalmazás pontos neve RadioTaxi, így érdemes keresni.
Mire megtaláltam
Taxi rendelésnél az automata mondta be, hogy miért telefonálok, amikor itt az app, amivel rendelhetek is iOS-re és minden más platformra is. Rendelés után irány az App Store. Evidens, hogy a „Rádió" nem jó kereső szó, mert van rá százezer találat. Nagyjából ugyanennyi van a „taxi" szóra is, és a két találati halmaz metszete is rettenetesen zsúfolt. A „Tele5" keresés sem bizonyult menekülőágnak, mert arra viszont nincs találat. Némileg dühösen Safarival a honlapra (Google a mi barátunk), a honlapról viszont - helyesen - már link mutat az appra. Letöltés.
Használat
A használat pofon egyszerű, egy gyors regisztrációt kell elvégezni. Erre azért van szükség, hogy gond, baj, bánat esetén vissza tudjanak hívni, illetve legyen az utasnak neve - ezeket az adatokat kérik el. Rendelni lehet úgy, hogy begépeljük a címet (kerület, utca, házszám), vagy GPS-gombra kattintva a Google (barátod, nemde?) megmondja, hol is vagy. Kitt és katt, a rendelés várakozó állományba kerül, majd pár perc múlva elfogadott lesz a státusza - türelem, a taxi diszpécserei nem csak velünk foglalkoznak.
Az alkalmazás egyébként arra is jó, hogy vitás esetben - jó címet adott-e meg az utas vagy a telefonos gépelte el - igazságot lehet tenni. Ezért ne bízzunk vakon a GPS-ben.
Az is jó, hogy az app megjegyzi azokat a címeket, ahonnan már rendeltünk.
Taxisüröm
Tudom, szinte senki sem sírja vizesre a zsebkendőjét, ha a taxis szót hallja. Ha csak úgy leintünk egy taxit, akkor annyiért visz, amennyi a legnagyobb tarifája, ez a Tele5 esetén 300/240/60 (alapdíj, viteldíj és várakozás). Ha telefonon rendelünk, akkor 300/218/54-ért utazunk. Az apppal (hehehe, három „p", gondolom kötőjellel kellene írni) viszont 300/184/46 a tarifa. Tehát: érdemes. Nekünk jó. Mostanában kényszerűségből többet utazom taxival, mint szeretnék, sok más mellett ez az app is szóba került. Amit a cég a taxisok megkérdezése nélkül készített el - jól működik, szó se róla -, és vezette be ezt a legkedvezményesebb árat. Van ám szerelem a cégen belül.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy léteznek még olcsóbb tarifák is, de az egy másik történet és egy másik blog - itt a RadioTaxi appról akartam beszélni.
Mire megtaláltam
Taxi rendelésnél az automata mondta be, hogy miért telefonálok, amikor itt az app, amivel rendelhetek is iOS-re és minden más platformra is. Rendelés után irány az App Store. Evidens, hogy a „Rádió" nem jó kereső szó, mert van rá százezer találat. Nagyjából ugyanennyi van a „taxi" szóra is, és a két találati halmaz metszete is rettenetesen zsúfolt. A „Tele5" keresés sem bizonyult menekülőágnak, mert arra viszont nincs találat. Némileg dühösen Safarival a honlapra (Google a mi barátunk), a honlapról viszont - helyesen - már link mutat az appra. Letöltés.
Használat
A használat pofon egyszerű, egy gyors regisztrációt kell elvégezni. Erre azért van szükség, hogy gond, baj, bánat esetén vissza tudjanak hívni, illetve legyen az utasnak neve - ezeket az adatokat kérik el. Rendelni lehet úgy, hogy begépeljük a címet (kerület, utca, házszám), vagy GPS-gombra kattintva a Google (barátod, nemde?) megmondja, hol is vagy. Kitt és katt, a rendelés várakozó állományba kerül, majd pár perc múlva elfogadott lesz a státusza - türelem, a taxi diszpécserei nem csak velünk foglalkoznak.
Az alkalmazás egyébként arra is jó, hogy vitás esetben - jó címet adott-e meg az utas vagy a telefonos gépelte el - igazságot lehet tenni. Ezért ne bízzunk vakon a GPS-ben.
Az is jó, hogy az app megjegyzi azokat a címeket, ahonnan már rendeltünk.
Taxisüröm
Tudom, szinte senki sem sírja vizesre a zsebkendőjét, ha a taxis szót hallja. Ha csak úgy leintünk egy taxit, akkor annyiért visz, amennyi a legnagyobb tarifája, ez a Tele5 esetén 300/240/60 (alapdíj, viteldíj és várakozás). Ha telefonon rendelünk, akkor 300/218/54-ért utazunk. Az apppal (hehehe, három „p", gondolom kötőjellel kellene írni) viszont 300/184/46 a tarifa. Tehát: érdemes. Nekünk jó. Mostanában kényszerűségből többet utazom taxival, mint szeretnék, sok más mellett ez az app is szóba került. Amit a cég a taxisok megkérdezése nélkül készített el - jól működik, szó se róla -, és vezette be ezt a legkedvezményesebb árat. Van ám szerelem a cégen belül.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy léteznek még olcsóbb tarifák is, de az egy másik történet és egy másik blog - itt a RadioTaxi appról akartam beszélni.
2012. augusztus 12., vasárnap
A kutya neve: as!+43Dfe
Bár minden szem a londoni Olimpiára szegeződik, azért gondolom, hogy sokak ingerküszöbét elérte az a hír, hogy szerezte meg egy hekker az ismert Wired magazin egyik szerkesztőjének iCloud jelszavát. Egy kevesebb nyilvánosságot kapott eset viszont itthon történt, amikor az egyik vezető hazai Apple forgalmazó mailjét sikerült megcsáklyázni. Mindkét esetben az Apple hathatós közreműködésével. És ez nem jó, figyeljünk oda!
Amikor megadjuk a jelszavunkat - bárhol, iCloud, Facebook, bármi -, akkor hajlamosak vagyunk ugyanazt a bejelentkezési nevet és jelszót használni, mert ki a nyavalya akar ezer különfélét megjegyezni. Oké, a Keychain (Kulcskarika) igen, viszont az emberi lustaság mindig felülírja a biztonságot, senki sem akar napjában tízszer-sokszor a jelszavát lekérdezni. Ami persze hiba.
A jelszó jósága amúgy a Macen ellenőrizhető, ha a jelszó megadás körüli kis kulcs ikonra kattintunk - jó szórakozást hozzá (ha van ikon). Persze, hogy a legjobb jelszó az, ami semmilyen módon sem kötődik hozzánk: „as!+43Dfe" vagy valami ehhez hasonló. Ne adjuk meg a kutyánk nevét, mert az próbálkozással kitalálható. Mire a viccbéli informatikus visszakérdez, miért ne hívhatnám a kutyám „as!+43Dfe"-nak.
Szerintem eddig mindenki bólogatott, és sokan nem tartjuk be a leírtakat.
Pokolba vezető út
Jó szándékkal van kikövezve. Az Apple, a Facebook és sokan mások, hogy segítsék az elfelejtett jelszó visszaállítását, arra kérnek, hogy válassz a felsoroltak közül egy kérdést - „Kedvenc autó márkád", „Első szerelmed"... - és add meg rá a választ. Ha elfelejted a jelszavad és felhívod az automata ügyfélszolgálatot, akkor, ha tudod a fenti kérdésre megadott válaszod, új jelszót kapsz, amit el is mondanak. Ezen a résen behatolva törték fel a Wired újságíró accountjait is.
Kollégám mondásával élve, mindenki „tegye kis szívecskéjére a nagy lapát kezét" és úgy esküdjön meg, hogy nem tudja barátja, kollégája, főnöke, szeretője, öreganyja kedvenc autómárkáját, első szerelmét...
Mivel lesznek páran, akik nem tudják, számukra ott az iwiw (ha létezik még), a Facebook, a LinkedIn - tovább nem is sorolnám. Ahonnan a legtöbb jelszó mentő kérdésre adható válasz megtalálható.
Megoldás?
Az egyik lehetőség, hogy veszünk egy új kutyát... A másik, hogy betartjuk az első részben írt szabályokat - hozzánk nem köthető jelszó, ami legalább nyolc karakter (legtöbb helyen megkövetelik), kis- és nagybetű, szám. Egy jelszót csak egy helyen használunk.
A puhányabb megoldás az, ha van egy „felejtős" jelszavunk, ezt adjuk meg az összes hülye weblapon, ahol értelmetlen módon kell regisztrálni ahhoz, hogy bármit megtudjunk és nagyjából biztos, hogy soha többé nem megyünk az adott oldalra. A másik végen - banki hozzáférés... - legyen olyan jelszavunk, ami valóban jelszó. A köztes részeken - Facebook, twitter... - használjuk a harmadik jelszót (mert valóban lusták vagyunk). Ha ez bukik, sok veszik, de még sem Mohács. Persze, lehet ezzel is vitatkozni.
Akad más megoldás is. Matematikus ismerősöm a szájt/cég nevéből generál fejben adott algoritmussal jelszót. Ebben Laplace- és Fourier-transzformációk is szerepelnek, tehát nem földi halandós megoldás. Egyszerűbb verziója az, ha az Almalap.hu szájtról lenne szó, akkor a jelszavam az lenne, hogy plmAaal7 - hátulról minden második betű, majd a kimaradtak hátulról, végül hány betűs a szájt.
Megoldást!
Talán az informatika következő nagy dobása lesz a személyi jelszó - valami olyan egyedi azonosító, amit nem kell megjegyezni, mert mindig velünk van és rettenetes nehezen hamisítható. Lehet ez az írisz vagy az ujjlenyomat vagy bármi. Ami megment attól, hogy belépési név - jelszó párossal legyen tele az ember feje.
Amikor megadjuk a jelszavunkat - bárhol, iCloud, Facebook, bármi -, akkor hajlamosak vagyunk ugyanazt a bejelentkezési nevet és jelszót használni, mert ki a nyavalya akar ezer különfélét megjegyezni. Oké, a Keychain (Kulcskarika) igen, viszont az emberi lustaság mindig felülírja a biztonságot, senki sem akar napjában tízszer-sokszor a jelszavát lekérdezni. Ami persze hiba.
A jelszó jósága amúgy a Macen ellenőrizhető, ha a jelszó megadás körüli kis kulcs ikonra kattintunk - jó szórakozást hozzá (ha van ikon). Persze, hogy a legjobb jelszó az, ami semmilyen módon sem kötődik hozzánk: „as!+43Dfe" vagy valami ehhez hasonló. Ne adjuk meg a kutyánk nevét, mert az próbálkozással kitalálható. Mire a viccbéli informatikus visszakérdez, miért ne hívhatnám a kutyám „as!+43Dfe"-nak.
Szerintem eddig mindenki bólogatott, és sokan nem tartjuk be a leírtakat.
Pokolba vezető út
Jó szándékkal van kikövezve. Az Apple, a Facebook és sokan mások, hogy segítsék az elfelejtett jelszó visszaállítását, arra kérnek, hogy válassz a felsoroltak közül egy kérdést - „Kedvenc autó márkád", „Első szerelmed"... - és add meg rá a választ. Ha elfelejted a jelszavad és felhívod az automata ügyfélszolgálatot, akkor, ha tudod a fenti kérdésre megadott válaszod, új jelszót kapsz, amit el is mondanak. Ezen a résen behatolva törték fel a Wired újságíró accountjait is.
Kollégám mondásával élve, mindenki „tegye kis szívecskéjére a nagy lapát kezét" és úgy esküdjön meg, hogy nem tudja barátja, kollégája, főnöke, szeretője, öreganyja kedvenc autómárkáját, első szerelmét...
Mivel lesznek páran, akik nem tudják, számukra ott az iwiw (ha létezik még), a Facebook, a LinkedIn - tovább nem is sorolnám. Ahonnan a legtöbb jelszó mentő kérdésre adható válasz megtalálható.
Megoldás?
Az egyik lehetőség, hogy veszünk egy új kutyát... A másik, hogy betartjuk az első részben írt szabályokat - hozzánk nem köthető jelszó, ami legalább nyolc karakter (legtöbb helyen megkövetelik), kis- és nagybetű, szám. Egy jelszót csak egy helyen használunk.
A puhányabb megoldás az, ha van egy „felejtős" jelszavunk, ezt adjuk meg az összes hülye weblapon, ahol értelmetlen módon kell regisztrálni ahhoz, hogy bármit megtudjunk és nagyjából biztos, hogy soha többé nem megyünk az adott oldalra. A másik végen - banki hozzáférés... - legyen olyan jelszavunk, ami valóban jelszó. A köztes részeken - Facebook, twitter... - használjuk a harmadik jelszót (mert valóban lusták vagyunk). Ha ez bukik, sok veszik, de még sem Mohács. Persze, lehet ezzel is vitatkozni.
Akad más megoldás is. Matematikus ismerősöm a szájt/cég nevéből generál fejben adott algoritmussal jelszót. Ebben Laplace- és Fourier-transzformációk is szerepelnek, tehát nem földi halandós megoldás. Egyszerűbb verziója az, ha az Almalap.hu szájtról lenne szó, akkor a jelszavam az lenne, hogy plmAaal7 - hátulról minden második betű, majd a kimaradtak hátulról, végül hány betűs a szájt.
Megoldást!
Talán az informatika következő nagy dobása lesz a személyi jelszó - valami olyan egyedi azonosító, amit nem kell megjegyezni, mert mindig velünk van és rettenetes nehezen hamisítható. Lehet ez az írisz vagy az ujjlenyomat vagy bármi. Ami megment attól, hogy belépési név - jelszó párossal legyen tele az ember feje.
2012. augusztus 9., csütörtök
Apple hirdetés :: Alapvetően
És az utolsó a mostani Apple hirdetések közül. Természetesen ennek kapcsán is van egy történetem, amit most nem felejtek el elmesélni.
Talán 1996-ot írtunk, amikor az Apple viszonteladó MacService oszlopos tagja, János, arra az elhatározásra jutott, hogy maga épít egy Macet. Mint Apple viszonteladó, akkor jogosult volt szerviz alkatrészt rendelni - a cég erőst szervizben utazott. Az alkatrész árak számolgatása vezette János az elhatározáshoz, hogy megépíti az akkor Mac Pro szerviz alkatrészből álló mását - és persze, ahol lehet, olcsóbb alkatrészeket használva. Az egyik olcsóbb alkatrész a ház volt, így a gép az akkor szokásos bézs szín helyett egy álló fekete pécé házat kapott - innen ered a projekt kódneve is: Nagy Fekete Szörnyeteg.
A gép el is készült, ám a házat összeszerelni, bezárni nem lehetett, mert az alaplap kicsit kilógott belőle. Viszont a fekete szörnyeteg valóban működött, gyors is volt. Sorozatgyártásról ugyan nem beszélhetünk, de négy-öt darab is vevőre talált baráti körben. Aztán az Apple módosított a szerviz alkatrész árakon.
Talán 1996-ot írtunk, amikor az Apple viszonteladó MacService oszlopos tagja, János, arra az elhatározásra jutott, hogy maga épít egy Macet. Mint Apple viszonteladó, akkor jogosult volt szerviz alkatrészt rendelni - a cég erőst szervizben utazott. Az alkatrész árak számolgatása vezette János az elhatározáshoz, hogy megépíti az akkor Mac Pro szerviz alkatrészből álló mását - és persze, ahol lehet, olcsóbb alkatrészeket használva. Az egyik olcsóbb alkatrész a ház volt, így a gép az akkor szokásos bézs szín helyett egy álló fekete pécé házat kapott - innen ered a projekt kódneve is: Nagy Fekete Szörnyeteg.
A gép el is készült, ám a házat összeszerelni, bezárni nem lehetett, mert az alaplap kicsit kilógott belőle. Viszont a fekete szörnyeteg valóban működött, gyors is volt. Sorozatgyártásról ugyan nem beszélhetünk, de négy-öt darab is vevőre talált baráti körben. Aztán az Apple módosított a szerviz alkatrész árakon.
2012. augusztus 6., hétfő
Apple hirdetés :: Munka
Alapvetően elkapkodtam az előző Apple hirdetés közzétételét, ott már megidéztem az iPhoto korábbi hirdetéseit is, pedig most lenne itt az ideje igazán. Amúgy szívem csücske megjegyezte a mostani és korábbi videók láttán, hogy érdekes módon az Apple hirdetéseiben a repülés és a szülés valahogy kiemelt helyet foglal el. Ráadásul a kapkodás miatt egy remek hazai Apple-ös repülős történetet sem mondtam el - ez marad későbbre.
2012. augusztus 5., vasárnap
App ajánló: London most! (újra)
"Kedves Gábor!
Először is köszönjük, hogy írtál az alkalmazásunkról, sajnos a megfogalmazott kritikák egy része jogos.
Szeretnénk viszont a figyelmedbe ajánlani az alkalmazás frissítését, ami a mai naptól elérhető a bejegyzésedben említett adatfrissülési hiányosságok javításával, illetve az adatkezelés optimalizációjával, illetve kiküszöbölve néhány, tesztkörnyezetben nem előrelátható egyéb hibát.
Sajnos egyes, általad említett igény kielégítésére a mobilkörnyezetben használható adatbázisok jelenleg nem adnak lehetőséget. (gondolok itt a hazai érintettség külön jelzésére - sajnos ez technikailag nem kivitelezhető, mi is szerettük volna pedig)."
Letöltöttem, újraindítottam, és valóban, a korábbi postban írt számos dolog javult - belejöttek a szerkesztők is -, és megértettem(?), hogy van, ami nem javul. Bár nem értem, hogy technikailag miért kivitelezhetetlen a hazai érintettség kiemelésére.
Ami viszont változatlan - és nem is nagyon fontos, de viszont meg kellett volna oldani, az változatlanul a születési évszámok, a következő sportvezetők és sportolók továbbra is 1970. január elsején születtek:
Ábrahám Attila, Borkai, Csipes, Csötönyi, Dani ...
Először is köszönjük, hogy írtál az alkalmazásunkról, sajnos a megfogalmazott kritikák egy része jogos.
Szeretnénk viszont a figyelmedbe ajánlani az alkalmazás frissítését, ami a mai naptól elérhető a bejegyzésedben említett adatfrissülési hiányosságok javításával, illetve az adatkezelés optimalizációjával, illetve kiküszöbölve néhány, tesztkörnyezetben nem előrelátható egyéb hibát.
Sajnos egyes, általad említett igény kielégítésére a mobilkörnyezetben használható adatbázisok jelenleg nem adnak lehetőséget. (gondolok itt a hazai érintettség külön jelzésére - sajnos ez technikailag nem kivitelezhető, mi is szerettük volna pedig)."
Letöltöttem, újraindítottam, és valóban, a korábbi postban írt számos dolog javult - belejöttek a szerkesztők is -, és megértettem(?), hogy van, ami nem javul. Bár nem értem, hogy technikailag miért kivitelezhetetlen a hazai érintettség kiemelésére.
Ami viszont változatlan - és nem is nagyon fontos, de viszont meg kellett volna oldani, az változatlanul a születési évszámok, a következő sportvezetők és sportolók továbbra is 1970. január elsején születtek:
Ábrahám Attila, Borkai, Csipes, Csötönyi, Dani ...
2012. augusztus 3., péntek
Az almalap.hu áramszünetel
Bár mindenki nyaral már vagy bő két hete - ezt mutatja az összes netes statisztika -, azért a pár lelkes és kitartó olvasónknak - ezúton köszönjük - szólunk, az almalap.hu hétfőn nyolctól délig elérhetetlen lesz, mert az elektronokat pihenteti a host szolgáltatónk áram szolgáltatója.
Nem reklám, de hatalmas köszönet amúgy a host-szolgáltatónknak, a Starkingnak, amely már több évtizede host-szolgáltatással támogatja az Almalap netes jelenlétét. Az Almalap 1994-től tizenöt éven át jelent meg, egészen addig, amíg a hazai Apple disztribúció ebben anyagilag támogatta. Árammentes nézelődni való itt.
Nem reklám, de hatalmas köszönet amúgy a host-szolgáltatónknak, a Starkingnak, amely már több évtizede host-szolgáltatással támogatja az Almalap netes jelenlétét. Az Almalap 1994-től tizenöt éven át jelent meg, egészen addig, amíg a hazai Apple disztribúció ebben anyagilag támogatta. Árammentes nézelődni való itt.
2012. július 31., kedd
Apple hirdetés :: Vészhelyzet
Három új hirdetést is bemutatott az Apple, az Almalap hagyományaihoz hűen az egyiket már (már? lassan egy hete megjelentek) feliratoztuk.
A hirdetés amúgy az iMovie-t népszerűsíti és erről eszünkbe jutott pár régebbi Apple-ös iMovie hirdetés. A következőn annyiszor tudok nevetni, ahányszor csak meglátom:
A másik kedvencem ugyan a G3-as iBook hirdetése, de az iMovie ebben is szerepet visz:
És végül még egy, bár ez hivatalosan iDVD reklám volt, de mi mással is készült volna a videó, mint iMovie-val:
A hirdetés amúgy az iMovie-t népszerűsíti és erről eszünkbe jutott pár régebbi Apple-ös iMovie hirdetés. A következőn annyiszor tudok nevetni, ahányszor csak meglátom:
A másik kedvencem ugyan a G3-as iBook hirdetése, de az iMovie ebben is szerepet visz:
És végül még egy, bár ez hivatalosan iDVD reklám volt, de mi mással is készült volna a videó, mint iMovie-val:
2012. július 28., szombat
App (NEM?) ajánló: London most! (frissítve)
London, Olimpia. Bár sokak nyaralása esik egybe a játékokkal, talán nem tud mindenki a tévé vagy kivetítő előtt szurkolni, nekik (is) jól jöhet a "London Most!"alkalmazás, amely iPhone-ra optimalizált, de szokásos nagyított módon iPaden is használható. Sőt, ott jól olvasható...
Vasárnap esti kiegészítés
A puding próbája az evés - klasszikus és angol közmondás. Mit várnék el egy magyar olimpiai apptól? Magyar centrikusságot - például külön listát a mieinket érintő eseményekről. Ilyet nem találtam. Frissességet. Nem, nem napra készséget, hanem percre készséget. Most 19:01, és még mindig csak egy bronzunk van - pedig már egy ezüstöt is nyertünk. Hülye bulvárhírek helyett friss, magyar híreket. És ha már szenvedek iPadről postolással, illene a lexikális adatokat - ki mikor született - feltölteni, nem hiszem, hogy a magyar csapat 90%-a 1970 januar elsején született volna...
Gimis ismerősöm szerint úgy szar az app, ahogy van, törölte. Én adtam neki 24 órát.
Vasárnap esti kiegészítés
A puding próbája az evés - klasszikus és angol közmondás. Mit várnék el egy magyar olimpiai apptól? Magyar centrikusságot - például külön listát a mieinket érintő eseményekről. Ilyet nem találtam. Frissességet. Nem, nem napra készséget, hanem percre készséget. Most 19:01, és még mindig csak egy bronzunk van - pedig már egy ezüstöt is nyertünk. Hülye bulvárhírek helyett friss, magyar híreket. És ha már szenvedek iPadről postolással, illene a lexikális adatokat - ki mikor született - feltölteni, nem hiszem, hogy a magyar csapat 90%-a 1970 januar elsején született volna...
Gimis ismerősöm szerint úgy szar az app, ahogy van, törölte. Én adtam neki 24 órát.
2012. július 27., péntek
iPadesíti a Macet a Mountain Lion
Ez a véleménye az egyik legismertebb elemzőnek, Rich Jaroslovsky-nak - és nekünk is. A Bloombergen megjelent írás lokalizációja részletesen is kifejti, miért érez így az elemző (és mi is).
Felteszem
A pár napja letölthető Mountain Lion, a legújabb Mac operációs rendszer, több mint kétszáz újdonságot kínál, ám ezek mind egyetlen célt szolgálnak, még jobban összeláncolni a Macet az iPhone-nal és iPaddel - az igazi gúzsba kötött azonban mi vagyunk, a felhasználó.
Összevetve az előző OS X rendszerrel, a Lionnal, amely új programindítási módot hozott - Launchpad -, megfordította a görgetési irányt, a Mountain Lion semmi hasonlót nem mondhat el magáról, ami újdonság, az az Apple mobil-eszközeit használók számára már nem az.
Már egy hete tesztelem (nocsak, valaki hamarabb megkapta a Mountain Liont? - kérdé a Gonosz Almalap) az új oprendszert, ez fut a cégtől (aha!) kapott gépen, és a saját iMacemre is feltelepítettem. A frissítés, amelyhez jelenleg csak és kizárólag az (Maces) App Store-on át juthatunk hozzá húsz euróért. Ezért az összegért az összes Macedre feltelepítheted - azonos Apple ID sokat segít. A telepítéshez telepített Lion vagy elődje, Snow Leopard szükséges, illetve 2007 után vásárolt gép (pontosabban).
A frissítés bő egy órát vett el az életemből. Egyetlen dolog tűnt csak el, az is átmenetileg, ám pár perc alatt sikerült helyreállítani, ez pedig a Google Chrome böngésző ikonja volt.
iCloud minden mennyiségben
Ha mégis meg kell nevezni, mi a Mountain Lion fontos újdonsága, akkor mindenképp a kiteljesedő iCloud integrációt kell említeni. Az iCloud az Apple ingyenes netes szolgáltatása, amely tárhelyet ad és számos szolgáltatást - iCal, Address Book, Mail... - szinkronban tart Apple eszközeink közt. Az iCloud Documents szolgáltatást használva a Macen Pagesben megírt levelem szinte azonnal elérhető volt az iPademen további korrekciók elvégzéséhez. És ezek a korrekciók éltek, amikor újra megnyitottam Macen a Pagesben a levelet.
Azonban az iCloud csak az Apple iWorks alkalmazások dokumentumait kezeli ilyen elegánsan. A fejlesztői környezet elérhető más szoftver-fejlesztők számára is, azonban nehezen hiszem, hogy a Microsoft vagy az Adobe saját felhője helyett az Apple-ét választaná. (Szép kis vihar lesz még a felhők ütközésekor - véli a meteorológiához sem értő Gonosz Almalap.)
Újdonság a Messages alkalmazás is, persze csak azoknak, akiknek nincs iPadjük, iPhone-juk vagy iPod touchuk. (Tudom, hogy magyar neve is van az alkalmazásoknak, de így szocializálódtam...) Az iChatet is ez az alkalmazás váltja fel, másik Apple-össel, ahogy az iOS eszközökön eddig is, korlátlanul és ingyen (mármint az Apple-nek külön nem fizetve) kommunikálhatunk. Minden beszélgetést ment az iCloud, így azt elkezdhetjük iPaden, folytathatjuk Macen és befejezhetjük iPhone-ról.
"Magába szív, magába zár"
A Messagesen kívül a Game Center is átszivárgott az iOS-ből a Macre. A Game Centerben regisztrált játékosok látják, ki mivel játszik, az adott játékban milyen eredményt ért el, illetve egymással is megküzdhetnek, ha az adott játék ezt támogatja.
És Macre érkezett a Notification Center is, ez az egyes alkalmazások üzeneteit jeleníti meg akkor is, ha nem az adott alkalmazás aktív - mint a telefon az sms-t. Az iOS eszközt használók egy része gyűlöli - állandóan pityeg és megzavar -, egy része imádja - egy pillanatra sem esem ki a közösségi életből - és egy része soha sem használja, mert vagy a létezéséről sem tud, vagy épp azért. Nincs annál szebb, amikor a Mac jelez, hogy leveled jött, de ezt te már tudod, mert pittyent az iPhone, és az iPad is. Most ez nem csak levél érkezésekor eshet meg veled - hurrá!
Jelentősen változott az Apple kommunikációja a vírus-fertőzöttség kapcsán, az eddigi „Macen nincs vírus"-t felváltotta a „ha lenne, azonnal elkészítjük a vírust lezúzó frissítést". A kommunikáció-változás tárgyi bizonyítéka a Gatekeeper alkalmazás megjelenése.
A Gatekeeper szerepe a nem kívánt szoftverek, értsd vírusok, futásának megakadályozása. Az App Store-ból vett szoftverek érvényes útlevéllel bírnak, ezeket a Gatekeeper átengedi a zöld folyosón. De ha nem az App Store-ból vetted a programot, akkor bizony piros folyosó, vámvizsgálat.
Csak az Apple engedélyével
Értem, hogy az Apple mindent megtesz a Mac védelméért, hiszen nem az XY programot fogjuk szidni, ha vírusos - erről az általánosításról a Windows évtizedeken át tudna mesélni.
Ha néha úgy éreznénk, hogy az akármerre indulunk, mindig Macbe vagy iOS-be ütközünk, ne csodálkozzunk, az Apple-rendszer magába szív és zár, akár akarjuk, akár nem. Azért néha kienged a nagyvilágba.
Miután kútba esett a megállapodás a Facebookkal, az Apple a Twittert választotta szorosan együttműködő partnerének, így nyitva a divatos közösségi tér felé. Meglepő helyeken jelenik meg a twitterezés lehetősége a Macen, ha a Rendszerbeállításokban (SysPref - mennyivel rövidebb) ezt engedélyeztünk és megadtuk twitter accountunk.
Azért a Facebook sem megtűrt, az Address Bookba (Címtár) beemelhetjük Facebookos barátainkat. Ha beemeltük, akkor a Notification Center jelez, ha facebookolnak. (Ezt így látatlanban nagyon nem szeretném.)
A Mountain Liont használva wifin "tolhatjuk át a kijelző contentjét" az AppleTV meghajtotta tévére, így a Mac minihez kár kijelzőt vásárolni...
Felteszem
A pár napja letölthető Mountain Lion, a legújabb Mac operációs rendszer, több mint kétszáz újdonságot kínál, ám ezek mind egyetlen célt szolgálnak, még jobban összeláncolni a Macet az iPhone-nal és iPaddel - az igazi gúzsba kötött azonban mi vagyunk, a felhasználó.
Összevetve az előző OS X rendszerrel, a Lionnal, amely új programindítási módot hozott - Launchpad -, megfordította a görgetési irányt, a Mountain Lion semmi hasonlót nem mondhat el magáról, ami újdonság, az az Apple mobil-eszközeit használók számára már nem az.
Már egy hete tesztelem (nocsak, valaki hamarabb megkapta a Mountain Liont? - kérdé a Gonosz Almalap) az új oprendszert, ez fut a cégtől (aha!) kapott gépen, és a saját iMacemre is feltelepítettem. A frissítés, amelyhez jelenleg csak és kizárólag az (Maces) App Store-on át juthatunk hozzá húsz euróért. Ezért az összegért az összes Macedre feltelepítheted - azonos Apple ID sokat segít. A telepítéshez telepített Lion vagy elődje, Snow Leopard szükséges, illetve 2007 után vásárolt gép (pontosabban).
A frissítés bő egy órát vett el az életemből. Egyetlen dolog tűnt csak el, az is átmenetileg, ám pár perc alatt sikerült helyreállítani, ez pedig a Google Chrome böngésző ikonja volt.
iCloud minden mennyiségben
Ha mégis meg kell nevezni, mi a Mountain Lion fontos újdonsága, akkor mindenképp a kiteljesedő iCloud integrációt kell említeni. Az iCloud az Apple ingyenes netes szolgáltatása, amely tárhelyet ad és számos szolgáltatást - iCal, Address Book, Mail... - szinkronban tart Apple eszközeink közt. Az iCloud Documents szolgáltatást használva a Macen Pagesben megírt levelem szinte azonnal elérhető volt az iPademen további korrekciók elvégzéséhez. És ezek a korrekciók éltek, amikor újra megnyitottam Macen a Pagesben a levelet.
Azonban az iCloud csak az Apple iWorks alkalmazások dokumentumait kezeli ilyen elegánsan. A fejlesztői környezet elérhető más szoftver-fejlesztők számára is, azonban nehezen hiszem, hogy a Microsoft vagy az Adobe saját felhője helyett az Apple-ét választaná. (Szép kis vihar lesz még a felhők ütközésekor - véli a meteorológiához sem értő Gonosz Almalap.)
Újdonság a Messages alkalmazás is, persze csak azoknak, akiknek nincs iPadjük, iPhone-juk vagy iPod touchuk. (Tudom, hogy magyar neve is van az alkalmazásoknak, de így szocializálódtam...) Az iChatet is ez az alkalmazás váltja fel, másik Apple-össel, ahogy az iOS eszközökön eddig is, korlátlanul és ingyen (mármint az Apple-nek külön nem fizetve) kommunikálhatunk. Minden beszélgetést ment az iCloud, így azt elkezdhetjük iPaden, folytathatjuk Macen és befejezhetjük iPhone-ról.
"Magába szív, magába zár"
A Messagesen kívül a Game Center is átszivárgott az iOS-ből a Macre. A Game Centerben regisztrált játékosok látják, ki mivel játszik, az adott játékban milyen eredményt ért el, illetve egymással is megküzdhetnek, ha az adott játék ezt támogatja.
És Macre érkezett a Notification Center is, ez az egyes alkalmazások üzeneteit jeleníti meg akkor is, ha nem az adott alkalmazás aktív - mint a telefon az sms-t. Az iOS eszközt használók egy része gyűlöli - állandóan pityeg és megzavar -, egy része imádja - egy pillanatra sem esem ki a közösségi életből - és egy része soha sem használja, mert vagy a létezéséről sem tud, vagy épp azért. Nincs annál szebb, amikor a Mac jelez, hogy leveled jött, de ezt te már tudod, mert pittyent az iPhone, és az iPad is. Most ez nem csak levél érkezésekor eshet meg veled - hurrá!
Jelentősen változott az Apple kommunikációja a vírus-fertőzöttség kapcsán, az eddigi „Macen nincs vírus"-t felváltotta a „ha lenne, azonnal elkészítjük a vírust lezúzó frissítést". A kommunikáció-változás tárgyi bizonyítéka a Gatekeeper alkalmazás megjelenése.
A Gatekeeper szerepe a nem kívánt szoftverek, értsd vírusok, futásának megakadályozása. Az App Store-ból vett szoftverek érvényes útlevéllel bírnak, ezeket a Gatekeeper átengedi a zöld folyosón. De ha nem az App Store-ból vetted a programot, akkor bizony piros folyosó, vámvizsgálat.
Csak az Apple engedélyével
Értem, hogy az Apple mindent megtesz a Mac védelméért, hiszen nem az XY programot fogjuk szidni, ha vírusos - erről az általánosításról a Windows évtizedeken át tudna mesélni.
Ha néha úgy éreznénk, hogy az akármerre indulunk, mindig Macbe vagy iOS-be ütközünk, ne csodálkozzunk, az Apple-rendszer magába szív és zár, akár akarjuk, akár nem. Azért néha kienged a nagyvilágba.
Miután kútba esett a megállapodás a Facebookkal, az Apple a Twittert választotta szorosan együttműködő partnerének, így nyitva a divatos közösségi tér felé. Meglepő helyeken jelenik meg a twitterezés lehetősége a Macen, ha a Rendszerbeállításokban (SysPref - mennyivel rövidebb) ezt engedélyeztünk és megadtuk twitter accountunk.
Azért a Facebook sem megtűrt, az Address Bookba (Címtár) beemelhetjük Facebookos barátainkat. Ha beemeltük, akkor a Notification Center jelez, ha facebookolnak. (Ezt így látatlanban nagyon nem szeretném.)
A Mountain Liont használva wifin "tolhatjuk át a kijelző contentjét" az AppleTV meghajtotta tévére, így a Mac minihez kár kijelzőt vásárolni...
2012. július 25., szerda
Olvasnivaló: Dotkom blog
Megmenekültem a holnapi fordítási gyakorlattól, a Bloomberg és a Reuters megszólította elemzők véleménye gyakorlatilag megyezik az itt leírtakkal.
Amerika elégedett az Apple-lel
Az amerikai vásárlók elégedettségéről információt közzétevő non-profit szervezet felmérése szerint az Apple évek óta veri a számítógépgyártók mezőnyét, legalábbis ezt a feltételezést támasztja alá az alábbi grafikon is. A grafikonról magyarázatra szorul a Compaq neve, hiszen azt a HP évtizede felvásárolta - a mérésben ennek ellenére megkülönböztetve szerepel mind a mai napig. Amúgy igen nehéz olyan gyártót nevesíteni, amely több évtizeden át jelen volt és van is a piacon, az iparágra jellemző a megszűnés, felvásárlás és átalakulás. A pécé csíkja a pécés cégek átlagát jelöli.
2012. július 23., hétfő
Apple vs. Samsung
A nyári hírszegénységet oldja fel az Apple és a Samsung pereskedése, hogy a többiről ne is szóljunk, mert lassan az a cég nem is számít, amely nem áll perben legalább száz másikkal. A rengeteg pernek jó része a szabadalmak vélt vagy valós megsértése miatt indul, egy másik nagy csoportot képez a "ki kiről mikor mit koppintott" per.
Jobsi rögeszme
Jobs egyik mániája volt, hogy valaki állandóan másolja az csak és kizárólag önálló ötleteire építő Apple-t. Ha én lettem volna Steve, akkor én is így vélhettem volna, de nem én voltam. Az Apple sikere amúgy a Xerox fejlesztő laborjában tett látogatást követően kezdett szárnyalni, az ott látottak annyira inspirálták Jobst, hogy még az ott dolgozók egy részét is elcsábította. Ő valószínűleg ekkor indította be a másológépet.
Az IBM és a pécé megjelenésével az IBM lett a mumus, aki koppint, de a másológép szinonimája hosszú-hosszú éveken át volt Bill Gates és a Microsoft - legalábbis Steve Jobs szerint. A kilencvenes években nem volt sajtótájékoztató, amikor ne kapott volna a Microsoft vagy az Intel egy-egy oldalvágást. Ez utóbbit még két vidám hirdetéssel is büntette az Apple. (További klasszikus Apple reklámok itt.)
Az állandó méregetés és jobbnak nyilvánítás egyébként még a Fanatikus Almalaphoz hasonlóan elfogultak számára is röhejes volt - és unalmas.
Mobil idők
"Google, elloptad az iPhone-t, Nagybani rablás ez. Utolsó leheletemig, az utolsó penny-ig azon leszek, hogy bosszút álljak. Lenullázom az Androidot, mert az lopott holmi. Termonukleáris háborút indítok" - szól a gyenge magyar fordítás arról, mit gondolt Steve az Androidról és a Google-ről. Angolul sokkal-sokkal szebb: "Google, you fucking ripped off the iPhone, wholesale ripped us off. Grand theft. [I] spend my last dying breath ... every penny ... to right this wrong. I’m going to destroy Android, because it’s a stolen product. I’m willing to go to thermonuclear war on this." Ez nem is kíván kommentárt.
A másik „hunyó" a Samsung, az Apple legnagyobb memória beszállítója. Ahogy már említettem, nem cég az, amelyiknek nincs szabadalmi pere, úgy lassan igaz, hogy nem bíróság az, amely előtt a két cég nem perli egymást. Ám aki perre megy, azt érheti meglepetés is - elég amerikai bírósági sorozatot lehet magyarul is látni (The Good Wife a házi kedvenc).
Nem cool és nem másolt
Az egyik - nevetést kiváltó - bíró határozat arról szólt, hogy a Samsung terméke nem annyira „cool" (dögös, ütős, klassz...), minta Samsungé az Apple-é. (köszi: Attila). Itt az Apple nyert a Samsung ellenében. A másik pedig arról, hogy a Samsung nem másolta az Apple iPadjét - itt az Apple veszített. A bíróság arra is kötelezte az Apple-t, hogy weblapján (is) közzétegye döntését. Kíváncsian várjuk, hogy a nem „cool"-ságot becsempészi-e az Apple a kötelező anyagba - végül is bírósági határozata van arról is...
Jobsi rögeszme
Jobs egyik mániája volt, hogy valaki állandóan másolja az csak és kizárólag önálló ötleteire építő Apple-t. Ha én lettem volna Steve, akkor én is így vélhettem volna, de nem én voltam. Az Apple sikere amúgy a Xerox fejlesztő laborjában tett látogatást követően kezdett szárnyalni, az ott látottak annyira inspirálták Jobst, hogy még az ott dolgozók egy részét is elcsábította. Ő valószínűleg ekkor indította be a másológépet.
Szép angolul: copycat - és ez újabb mosolyhoz vezet. Az OS X verziói ragadozókról kapják neveiket, így amikor ezek másolását vetette az Apple a Windows szemére, a macskát jelentő cat szó remek szójátékot kínált.A mosolyt az csalhatja ajkunkra, hogy az első fénymásolók terjedése idején a piacon a Xerox elég erős volt, így néha nem is „fénymásoltunk", hanem "xeroxoztunk". De Steve ebben is első lehetett.
Az IBM és a pécé megjelenésével az IBM lett a mumus, aki koppint, de a másológép szinonimája hosszú-hosszú éveken át volt Bill Gates és a Microsoft - legalábbis Steve Jobs szerint. A kilencvenes években nem volt sajtótájékoztató, amikor ne kapott volna a Microsoft vagy az Intel egy-egy oldalvágást. Ez utóbbit még két vidám hirdetéssel is büntette az Apple. (További klasszikus Apple reklámok itt.)
Amíg a Pentium II csigalassúsággal halad, addig a PowerPC száguld. A tesztek szerint a PowerPC processzoros Mac sokkal gyorsabb volt, mint a legjobb Intel procis pécé.
És a PowerPC úgy begyalázta a Pentiumot, hogy az égett, mint a ... - és még ekkor sem volt kósza gondolat sem, hogy az Apple valaha is Intel processzort tenne gépeibe. A hirdetés bemutatása előtt két-három esetben ok nélkül kapott lángra Intel procis gép.
Az állandó méregetés és jobbnak nyilvánítás egyébként még a Fanatikus Almalaphoz hasonlóan elfogultak számára is röhejes volt - és unalmas.
Mobil idők
"Google, elloptad az iPhone-t, Nagybani rablás ez. Utolsó leheletemig, az utolsó penny-ig azon leszek, hogy bosszút álljak. Lenullázom az Androidot, mert az lopott holmi. Termonukleáris háborút indítok" - szól a gyenge magyar fordítás arról, mit gondolt Steve az Androidról és a Google-ről. Angolul sokkal-sokkal szebb: "Google, you fucking ripped off the iPhone, wholesale ripped us off. Grand theft. [I] spend my last dying breath ... every penny ... to right this wrong. I’m going to destroy Android, because it’s a stolen product. I’m willing to go to thermonuclear war on this." Ez nem is kíván kommentárt.
A másik „hunyó" a Samsung, az Apple legnagyobb memória beszállítója. Ahogy már említettem, nem cég az, amelyiknek nincs szabadalmi pere, úgy lassan igaz, hogy nem bíróság az, amely előtt a két cég nem perli egymást. Ám aki perre megy, azt érheti meglepetés is - elég amerikai bírósági sorozatot lehet magyarul is látni (The Good Wife a házi kedvenc).
Nem cool és nem másolt
Az egyik - nevetést kiváltó - bíró határozat arról szólt, hogy a Samsung terméke nem annyira „cool" (dögös, ütős, klassz...), mint
2012. július 19., csütörtök
Facebook és Zynga
Úgy tűnik, a Facebook jelenlegi formájában túljutott a csúcson. Ezt erősítik a közösségi média voltát vizsgáló elemzők, és ezt az érzést támasztja alá a sikeresnek semmiképp sem nevezhető részvénykibocsátás. Egy éve havonta tiltottam ki* nem kívánt olvasnivalót a falamról, pár hónapja már hetente, újabban már szinte naponta kényszerülök erre. Ismerőseim száma a tiltásokkal fordított arányban nő, azaz havonta eggyel-kettővel.
Egyedül nem megy
A Facebook (hazai) népszerűségében nagy szerepe volt a közösségi játékoknak, tömegével térek meg a gamerek a Farmville vagy más együtt-játszási lehetőségért. E játékok jó része a Zyngától származott, származik. A Zynga a Faceboook előtt hajtott végre nyilvános részvénykibocsátást, mérsékelt sikerrel.
A két cég elég egymásra utalt, a Facebook népszerűségéhez jelentősen hozzájárulnak a Zynga játékai, a Zyngának pedig legfontosabb platformja a Facebook. Értelemszerűen az egymásrautaltság konfliktust is okoz. A Zynga játékokban (is) valódi pénzért előnyöket lehet vásárolni, a Facebook ezekből a pénzekből egy fillért sem lát. Ezért a Facebook jó egy éve megpróbálta bevezetni a Facebook-pénzt és a felületén „élősködőket" rákényszeríteni ennek használatára - amelyből persze sápot szedett volna. Válaszul a Zynga elkezdte önálló játék-szájtjának kialakítását.
A Facebook lassan kihátrált, a Zynga pedig 250 millió felhasználót szedett csak össze saját szájtján, ami jóval kevesebb, mint a célkitűzés.
Mobil, a meglepetés
Az elemzők szinte egybecsengő véleménye, hogy mindkét cég számára a mobil eszközök ("Köszönjük, iPad!") kezelése jelent meg nem oldott feladatot. Márpedig a Facebookot intenzíven használók egyre inkább csak mobil eszközt - telefon, tablet - használnak.
A Facebook esetén, melynek fő bevételi forrása az oldalán megjelenő fizetett hirdetések, a hirdetések mobilosítása nem halad a kellő sebességgel. Az iPhone-os Facebook alkalmazás például (szerencsére) nem tartalmaz hirdetést. A cég részvényárfolyamát ez befolyásolja, a befektetők profitot várnak azon túl, hogy baráti társaságban elmondhatják: "a Facebook az enyém (is)!"
A Zynga több kihívással néz szembe. Az egyik a játékok életciklusának egyre rövidülő volta, amihez társul az egyre több pénzt igénylő játékfejlesztés. Nem valószínű, hogy a közeljövőben lenne még egy olyan fejőstehén (tudod, BCG-mátrix), mint a Farmville vagy a Cityville. A fejlesztés jellemzően Flashre épül, amelyet az Apple évek óta tagad, és mobil eszközein elérhetetlen. Emiatt a legnépszerűbb és legszabályzottabb környezet - iOS - elérhetetlen a Zynga játékai számára. (Bár az iPad bemutatójára elkészült a Farmville HTML5-CSS3 változata az Apple szponzorációjával.) Mostanra az Adobe is lassan kifelé hátrál a Flash mögül.
És az erős konkurencia - Electronic Arts és társai - mellett lassan ideje lenne új koncepciót is találni a játékokhoz. A "gyűjts, építs, fegyverkezz és gyalulj!" előbb-utóbb a legelvakultabb irodai-játékos számára is dögunalmas lesz, akármilyen köntösbe is öltöztetik.
* Nálam az megy a lecsóba, aki életbölcsességet, cuki kismacskát és vegyélrészt dolgot tol az arcomba.
Egyedül nem megy
A Facebook (hazai) népszerűségében nagy szerepe volt a közösségi játékoknak, tömegével térek meg a gamerek a Farmville vagy más együtt-játszási lehetőségért. E játékok jó része a Zyngától származott, származik. A Zynga a Faceboook előtt hajtott végre nyilvános részvénykibocsátást, mérsékelt sikerrel.
A két cég elég egymásra utalt, a Facebook népszerűségéhez jelentősen hozzájárulnak a Zynga játékai, a Zyngának pedig legfontosabb platformja a Facebook. Értelemszerűen az egymásrautaltság konfliktust is okoz. A Zynga játékokban (is) valódi pénzért előnyöket lehet vásárolni, a Facebook ezekből a pénzekből egy fillért sem lát. Ezért a Facebook jó egy éve megpróbálta bevezetni a Facebook-pénzt és a felületén „élősködőket" rákényszeríteni ennek használatára - amelyből persze sápot szedett volna. Válaszul a Zynga elkezdte önálló játék-szájtjának kialakítását.
A Facebook lassan kihátrált, a Zynga pedig 250 millió felhasználót szedett csak össze saját szájtján, ami jóval kevesebb, mint a célkitűzés.
Mobil, a meglepetés
Az elemzők szinte egybecsengő véleménye, hogy mindkét cég számára a mobil eszközök ("Köszönjük, iPad!") kezelése jelent meg nem oldott feladatot. Márpedig a Facebookot intenzíven használók egyre inkább csak mobil eszközt - telefon, tablet - használnak.
A Facebook esetén, melynek fő bevételi forrása az oldalán megjelenő fizetett hirdetések, a hirdetések mobilosítása nem halad a kellő sebességgel. Az iPhone-os Facebook alkalmazás például (szerencsére) nem tartalmaz hirdetést. A cég részvényárfolyamát ez befolyásolja, a befektetők profitot várnak azon túl, hogy baráti társaságban elmondhatják: "a Facebook az enyém (is)!"
És az erős konkurencia - Electronic Arts és társai - mellett lassan ideje lenne új koncepciót is találni a játékokhoz. A "gyűjts, építs, fegyverkezz és gyalulj!" előbb-utóbb a legelvakultabb irodai-játékos számára is dögunalmas lesz, akármilyen köntösbe is öltöztetik.
* Nálam az megy a lecsóba, aki életbölcsességet, cuki kismacskát és vegyélrészt dolgot tol az arcomba.
2012. július 18., szerda
Zöld, nagyon zöld...
Az Apple kizöldült, majd visszazöldült. Elhagyta az EPEAT rendszert, majd visszalépett oda, miután kiderült, hogy egyrészt nem tetszik a világnak ez a döntés (nem ez hatotta meg), másrészt sok vevőjénél csak olyan termék jöhet szóba, amely EPEAT megfelelő. Az Apple első alelnöke, Bob Mansfield a fenti cikk-cakkot „hibának" minősítette, Steve Jobs még nem üzent...
"Fontos kijelentenünk, hogy az Apple környezet iránti elkötelezettsége egy pillanatra sem csökkent, ma erősebb, mint valaha volt" - írta Mansfield közleményében.
Az Apple lépésére leghangosabban a San Francisco-i önkormányzat reagált, amely - hivatkozva a beszerzésnél kötelező EPEAT minősítésre - kijelentette, hogy nem vásárol többé Macet. Ami miatt, tekintettel az éves 45e dollár mennyiségre, minden bizonnyal sírtak és zokogtak Cupertinoban, de az üzenet megtalálta útját még a magyar blog világ Almalap nevű eldugott sarkába is.
"Az EPEAT kötődöttségünk mostantól erősebb, mint valaha" - szól a PR. Egyes meg nem erősített hírek szerint azért lépett ki az EPEAT alól az Apple, mert az új eszközei - MacBook Pro retina(?), iPad(?), AppleTV(?) - nem felelnek meg az EPEAT összes követelményének. Ezekről, a követelményekről, az Apple nem győzi hangsúlyozni, hogy kicsit idejét múltak, és számos egyéb dolgot nem vesznek figyelembe.
Ez az ábra 2009-ben készült, sokáig az Apple honlapjának büszke része volt. A százalékok jelzik, az össz környezetterhelés milyen arányban oszlik meg a Mac élete során.
"Fontos kijelentenünk, hogy az Apple környezet iránti elkötelezettsége egy pillanatra sem csökkent, ma erősebb, mint valaha volt" - írta Mansfield közleményében.
Az Apple lépésére leghangosabban a San Francisco-i önkormányzat reagált, amely - hivatkozva a beszerzésnél kötelező EPEAT minősítésre - kijelentette, hogy nem vásárol többé Macet. Ami miatt, tekintettel az éves 45e dollár mennyiségre, minden bizonnyal sírtak és zokogtak Cupertinoban, de az üzenet megtalálta útját még a magyar blog világ Almalap nevű eldugott sarkába is.
"Az EPEAT kötődöttségünk mostantól erősebb, mint valaha" - szól a PR. Egyes meg nem erősített hírek szerint azért lépett ki az EPEAT alól az Apple, mert az új eszközei - MacBook Pro retina(?), iPad(?), AppleTV(?) - nem felelnek meg az EPEAT összes követelményének. Ezekről, a követelményekről, az Apple nem győzi hangsúlyozni, hogy kicsit idejét múltak, és számos egyéb dolgot nem vesznek figyelembe.
Ez az ábra 2009-ben készült, sokáig az Apple honlapjának büszke része volt. A százalékok jelzik, az össz környezetterhelés milyen arányban oszlik meg a Mac élete során.
2012. július 17., kedd
Apple Iran
Az Apple termékeit is másolják a távol-keleti dzsunka-gyárak, néha még hamarabb is, mint az adott termék piacot érne - lásd az iPhone 5 esetét, ami most bejárja a netet. Megírtuk - sőt, máig él a videó is -, hogy egy kínai kisvárosban (két-három millió lakos) gyönyörű Apple Store-t talál az arra járó, bár ennek létéről az Apple nem tud. Akkor úgy véltük, ez a koppintás magas-iskolája. Nos - nem. Ahogy a cím is mutatja, az Apple-nek tudtán kívül létezik iráni viszonteladó-hálózata, bár az ország amerikai bojkott alatt áll. Evidens, az Apple erről sem tudott.
RadanMac, szárnyaló eladás
A cég honlapjához nem árt a helyi nyelv ismerete, az Almalap szerencséjére akadt perzsa ismerőse, szerinte a honlap korrekt, az árak épp az amerikai árak fölöttiek. A Reuters írása szerint a RananMac nem az egyetlen Apple-t árusító bolt Iránban, több, mint száz kizárólagos viszonteladót találunk az országban.
"Az elmúlt három év a legsikeresebb évünk volt" - nyilatkozta a Reutersnek a RadanMacet vezető Majid Tavassoli telefonon adott interjújában. A huszonegynehány főt foglalkoztató cége 1995 óta szolgálja ki vevőit Apple termékekkel. A vevők közt található az Iráni Nemzeti Bank is - az üzletnek külön kormányzati és nagyvállalati referense is van. A beszerzésről - érthető - nem kívánt Tavassoli beszélni.
A farszi „radan" szó jelentése: „az, aki mindent korrekten végez el".
Az App Store, iTunes Store és a többi Apple-ös netáruház is elérhetetlen Iránból, ám ezt a problémát vidáman oldja meg több kaliforniai cég, amely tulajdonosa más közel-keleti ország állampolgára. Szintén megoldást jelent a fals címre bejegyzett Apple ID, persze IP eltérítéssel, hogy az IP cím alapján ne lehessen szűrni. És végül természetesen játszanak a Gift Cardok is.
Az iráni helyzettel kapcsolatban az Apple szóvivőjének volt mondanivalója. Az Apple betartja az Irán elleni embargót, a viszonteladói lánctól pedig megkövetelik, hogy ne adjon el olyan országba, amellyel szemben az Államok embargót hirdetett.
Apple Iran
Az iPhone és az iPad Teheránban is státusz szimbólum. Beszerzésére az egyik legjobb hely a 350 informatikai boltot magába foglal Capital Computer Compley bevásárló központ. Itt találhatja meg az érdeklődő az Apple Iran nevű céget is. Az ő weblapjuk kísértetiesen hasonlít egy igen népszerűre, bár az alján - képen, amit nem felejtek el idetenni, nem láthatóan - szerepel az a kitétel, hogy semmi közük egy Apple Inc. nevű vállalkozáshoz. Az Apple küzd a honlap lekapcsolásáért.
"Büszkék vagyunk rá" - közölte az Apple Iran szóvivője. A 28 éves Ali Afghah, aki első Macjét 2002-ben vette, igazi Mac-rajongó, farszi nyelven megírta a cég történetét is. „A családom és a barátaim is csak 'Mac-fej'-nek hívnak."
Az Apple Iran vásárlója több iráni bank, televíziós társaság, újság kiadó. Őket is megkereste a Reuters tudósítója, de ők nem kívántak nyilatkozni. „Iránban több ezer újságíró használ Macet" - véli Afghah. A forgalom miatt kicsit aggódott a szóvivő, mert a szankciók következtében leértékelődő helyi fizetőeszköz miatt nehezebbé vált az árkalkuláció, a gépek ára - az infláció miatt - három hónap alatt közel a duplájára nőtt.
A teljes cikk angol nyelven - Apple Iran -, a RadanMac létrejöttéről... szerintem érdemes. (Azért is adtam meg a linket.)
RadanMac, szárnyaló eladás
A cég honlapjához nem árt a helyi nyelv ismerete, az Almalap szerencséjére akadt perzsa ismerőse, szerinte a honlap korrekt, az árak épp az amerikai árak fölöttiek. A Reuters írása szerint a RananMac nem az egyetlen Apple-t árusító bolt Iránban, több, mint száz kizárólagos viszonteladót találunk az országban.
"Az elmúlt három év a legsikeresebb évünk volt" - nyilatkozta a Reutersnek a RadanMacet vezető Majid Tavassoli telefonon adott interjújában. A huszonegynehány főt foglalkoztató cége 1995 óta szolgálja ki vevőit Apple termékekkel. A vevők közt található az Iráni Nemzeti Bank is - az üzletnek külön kormányzati és nagyvállalati referense is van. A beszerzésről - érthető - nem kívánt Tavassoli beszélni.
A farszi „radan" szó jelentése: „az, aki mindent korrekten végez el".
Az App Store, iTunes Store és a többi Apple-ös netáruház is elérhetetlen Iránból, ám ezt a problémát vidáman oldja meg több kaliforniai cég, amely tulajdonosa más közel-keleti ország állampolgára. Szintén megoldást jelent a fals címre bejegyzett Apple ID, persze IP eltérítéssel, hogy az IP cím alapján ne lehessen szűrni. És végül természetesen játszanak a Gift Cardok is.
Az iráni helyzettel kapcsolatban az Apple szóvivőjének volt mondanivalója. Az Apple betartja az Irán elleni embargót, a viszonteladói lánctól pedig megkövetelik, hogy ne adjon el olyan országba, amellyel szemben az Államok embargót hirdetett.
Cocom lista - történelem
A Cocom lista a 90-es évek környékén tiltotta a fejlett nyugati technológia átadását kelet-európai, illetve vele szövetséges országokban. A fejlett technológia része volt az Apple összes akkori számítógépe is. Magyarország igen hamar, 1990-ben teljesítette azokat a törvényi elvárásokat, amelyek megszavazása után feloldották a Cocom-lista tilalmát.
A 91-körül indult hazai Apple viszonteladás (Graphisoft, mint disztributor és hét viszonteladó) egyik feltétele volt, hogy nem adunk el gépet a Cocom-listán maradt országokba. Minden számla alján szerepelni kellett, hogy a termékek nem értékesíthetők tovább Észak-Korea, Líbia, Vietnam ... és még hét további országba - legjobb emlékeim szerint.
Apple Iran
Az iPhone és az iPad Teheránban is státusz szimbólum. Beszerzésére az egyik legjobb hely a 350 informatikai boltot magába foglal Capital Computer Compley bevásárló központ. Itt találhatja meg az érdeklődő az Apple Iran nevű céget is. Az ő weblapjuk kísértetiesen hasonlít egy igen népszerűre, bár az alján - képen, amit nem felejtek el idetenni, nem láthatóan - szerepel az a kitétel, hogy semmi közük egy Apple Inc. nevű vállalkozáshoz. Az Apple küzd a honlap lekapcsolásáért.
"Büszkék vagyunk rá" - közölte az Apple Iran szóvivője. A 28 éves Ali Afghah, aki első Macjét 2002-ben vette, igazi Mac-rajongó, farszi nyelven megírta a cég történetét is. „A családom és a barátaim is csak 'Mac-fej'-nek hívnak."
Az Apple Iran vásárlója több iráni bank, televíziós társaság, újság kiadó. Őket is megkereste a Reuters tudósítója, de ők nem kívántak nyilatkozni. „Iránban több ezer újságíró használ Macet" - véli Afghah. A forgalom miatt kicsit aggódott a szóvivő, mert a szankciók következtében leértékelődő helyi fizetőeszköz miatt nehezebbé vált az árkalkuláció, a gépek ára - az infláció miatt - három hónap alatt közel a duplájára nőtt.
A teljes cikk angol nyelven - Apple Iran -, a RadanMac létrejöttéről... szerintem érdemes. (Azért is adtam meg a linket.)
2012. július 16., hétfő
iPad kedvenceim: TripAdvisor
A lassan felejtésbe merülő években még Panoráma útikönyvet olvasva képzeltük el, milyen is lesz az, amikor a 31 napra szóló 300 dollárunkkal - amit jó esetben három évente engedélyeztek -, kék útlevelünket szorongatva átlépjük a határt, persze a határ nagy hável értendő. A TripAdvisort böngészve kicsit hasonló az érzésem, kanapé-repülök.
Független utazási referens
Ez valójában a TripAdvisor. A világ bármelyik pontjára is utazunk, érdemes a helyet előbb a TripAdvisorral felkeresni - bár ez a trip nem az a trip, de érdemes, ha mondom! Megfelelően ránagyítva a Google-térképre, a TripAdvisor máris sorolja a szálláshelyeket, látnivalókat és éttermeket. Egy nagyobb városban számtalan található mindhárom kategóriából, így mindegyik szűrhető, érdeklődésünknek vagy pénztárcánknak megfelelően.
A szállások közül megválaszthatjuk, hogy hány csillagos, milyen árfekvésű, milyen extra-szolgáltatást kínáló legyen, a látnivalókat korlátozhatjuk a bevásárló-központokra vagy a múzeumokra. És ha fáradtan, mi több, éhesen enni szeretnénk, akkor sorjáznak az éttermek típus és ár szerint szűkítve.
A TripAdvisor úgy ajánl, hogy nem hazabeszél. A szállodák nem véletlenül ajánlanak adott éttermet, jutalék viszi előrébb a világot. A TripAdvisor esetén viszont mi magunk, ahogy ez egy közösségi média alkalmazáshoz illik. Aki járt valahol és veszi a fáradtságot, az leírhatja tapasztalatait. Leghatékonyabb marketing a szóbeszéd, amit sokan ajánlanak, az rossz nem lehet.
Vicces embertársainkat a rendszer szűri, magam két szálloda-értékeléssel járultam hozzá a világjobbra szebbre fordulásához, egyik sem lett azonnal látható, sőt, az egyiknél még le is ellenőrizték, hogy létezem-e.
Másik irányban is kipróbáltam a TripAdvisort, müncheni szállásom kiválasztásánál megnéztem a kívánt ponthoz (Adobe HQ) legközelebbi szállodákat, elolvastam az értékeléseket - nem is szólva a pontszámokról -, és jól választottam.
A programból - néha kilépve, néha nem -, szinte minden azonnal lefoglalható, elővételben megvásárolható - ezt ugyan nem próbáltam ki.
Panoráma és hitelkártya
A bevezetőben emlegetett Panoráma útikönyvek 5-700 oldalas monstrumok voltak, sok-sok apró betűs bekezdéssel dúsítva kínálták a történelmi, művészettörténelmi információkat. Mára helyüket átveszik a „17 dolog, amit Velencében meg kell nézni" típusú farzsebbe gyűrhető bédekkerek* és az iPodra, iPhone-ra vagy iPadre írt alkalmazások.
A Panoráma útikönyv idejéhez képest megváltoztak az utazási szokásaim is. Ma már nem pakol a háromszáz dolláros hónapra az ember szekérderéknyi kaját, fél patikát, varró- és túlélő-készletet, ehelyett lassan egyetlen hitelkártyával a zsebében lépi át az észrevehetetlenné vált határt anélkül, hogy megszaladna a pulzusa, megugrana a gyomra, vagy megtapasztalná, hogyan lehet a Zsiguli színültig pakolt csomagtartóját a határőr jámbor óhajára fél perc alatt kirakni, hogy megtapogathassa a pótkereket. És ez így van jól.
* Nekem a Baedekkerről mindig ez jut eszembe:
"A sofőr mellettem idegsokkot kapott. Behajtottam, ahol tilos, kihajtottam, ahol nem szabad, átsuhantam forgalmi rendőrök zárt karja alatt, és húsz percen belül négyszer büntettek le (száznegyven korona kilencven őre, egy almáskocsi és két bicikli). Már három anyakönyvvezetőnél voltam, és még mindig semmi! A belvárosi anyakönyvvezetőhöz robogtam. Száztízzel a város közepén. A sarkon a forgalmi rendőr elfelejtett feltartani. A sofőr visszanézett. Azt mondja, a rendőr letérdelt, keresztet vetett és imádkozott. Pedig a Baedeker szerint az ország kilencvennyolc százaléka lutheránus."
Rejtő Jenő: A fehér folt
Független utazási referens
Ez valójában a TripAdvisor. A világ bármelyik pontjára is utazunk, érdemes a helyet előbb a TripAdvisorral felkeresni - bár ez a trip nem az a trip, de érdemes, ha mondom! Megfelelően ránagyítva a Google-térképre, a TripAdvisor máris sorolja a szálláshelyeket, látnivalókat és éttermeket. Egy nagyobb városban számtalan található mindhárom kategóriából, így mindegyik szűrhető, érdeklődésünknek vagy pénztárcánknak megfelelően.
A szállások közül megválaszthatjuk, hogy hány csillagos, milyen árfekvésű, milyen extra-szolgáltatást kínáló legyen, a látnivalókat korlátozhatjuk a bevásárló-központokra vagy a múzeumokra. És ha fáradtan, mi több, éhesen enni szeretnénk, akkor sorjáznak az éttermek típus és ár szerint szűkítve.
A TripAdvisor úgy ajánl, hogy nem hazabeszél. A szállodák nem véletlenül ajánlanak adott éttermet, jutalék viszi előrébb a világot. A TripAdvisor esetén viszont mi magunk, ahogy ez egy közösségi média alkalmazáshoz illik. Aki járt valahol és veszi a fáradtságot, az leírhatja tapasztalatait. Leghatékonyabb marketing a szóbeszéd, amit sokan ajánlanak, az rossz nem lehet.
Vicces embertársainkat a rendszer szűri, magam két szálloda-értékeléssel járultam hozzá a világ
Másik irányban is kipróbáltam a TripAdvisort, müncheni szállásom kiválasztásánál megnéztem a kívánt ponthoz (Adobe HQ) legközelebbi szállodákat, elolvastam az értékeléseket - nem is szólva a pontszámokról -, és jól választottam.
A programból - néha kilépve, néha nem -, szinte minden azonnal lefoglalható, elővételben megvásárolható - ezt ugyan nem próbáltam ki.
Panoráma és hitelkártya
A bevezetőben emlegetett Panoráma útikönyvek 5-700 oldalas monstrumok voltak, sok-sok apró betűs bekezdéssel dúsítva kínálták a történelmi, művészettörténelmi információkat. Mára helyüket átveszik a „17 dolog, amit Velencében meg kell nézni" típusú farzsebbe gyűrhető bédekkerek* és az iPodra, iPhone-ra vagy iPadre írt alkalmazások.
A Panoráma útikönyv idejéhez képest megváltoztak az utazási szokásaim is. Ma már nem pakol a háromszáz dolláros hónapra az ember szekérderéknyi kaját, fél patikát, varró- és túlélő-készletet, ehelyett lassan egyetlen hitelkártyával a zsebében lépi át az észrevehetetlenné vált határt anélkül, hogy megszaladna a pulzusa, megugrana a gyomra, vagy megtapasztalná, hogyan lehet a Zsiguli színültig pakolt csomagtartóját a határőr jámbor óhajára fél perc alatt kirakni, hogy megtapogathassa a pótkereket. És ez így van jól.
* Nekem a Baedekkerről mindig ez jut eszembe:
"A sofőr mellettem idegsokkot kapott. Behajtottam, ahol tilos, kihajtottam, ahol nem szabad, átsuhantam forgalmi rendőrök zárt karja alatt, és húsz percen belül négyszer büntettek le (száznegyven korona kilencven őre, egy almáskocsi és két bicikli). Már három anyakönyvvezetőnél voltam, és még mindig semmi! A belvárosi anyakönyvvezetőhöz robogtam. Száztízzel a város közepén. A sarkon a forgalmi rendőr elfelejtett feltartani. A sofőr visszanézett. Azt mondja, a rendőr letérdelt, keresztet vetett és imádkozott. Pedig a Baedeker szerint az ország kilencvennyolc százaléka lutheránus."
Rejtő Jenő: A fehér folt
2012. július 14., szombat
98m dolláros üzlet iPaden
Az év egyik legneccesebb kérdése címre a „mi a faxszámod?" nevez a legnagyobb sikerrel, többek közt az iPadnek is köszönhetően. Az NBA (amerikai kosárlabda liga) egyik sztárját, Deron Williamst igazolta le a Brooklyn Nets. Az öt évre szóló 98 millió dolláros szerződést Williams természetesen nem faxon kapta, nem tollal írta alá, hanem iPaden és az ujjával. A Mont Blanc gyászol.
A szerződés aláírásához a SignNow iPad alkalmazást használták, ezzel PDF állományokat lehet aláírni, hitelesíteni illetve PDF űrlapot kitölteni. A fejlesztő cég nem rég kapott két millió dolláros tőke-injekciót.
"Exponenciális görbe [növekvő] jellemzi az iPaden történő szerződéskötések, aláírások számának növekedését. Ráadásul sokkal szebben néznek ki az aláírások, nem is szólva, hogy a tollal-tintával írtaknál is biztonságosabbak" - ezek a SignNow elnökének, Andrew Ellisnek a gondolatai. „Legjobb tudomásunk szerint a mostani a legnagyobb összegű szerződés, amit a SignNow használatával írtak alá, számszerűen már több, mint félmillió alkalommal használták a SignNowt megállapodás megkötésére idén."
A szerződés aláírásához a SignNow iPad alkalmazást használták, ezzel PDF állományokat lehet aláírni, hitelesíteni illetve PDF űrlapot kitölteni. A fejlesztő cég nem rég kapott két millió dolláros tőke-injekciót.
"Exponenciális görbe [növekvő] jellemzi az iPaden történő szerződéskötések, aláírások számának növekedését. Ráadásul sokkal szebben néznek ki az aláírások, nem is szólva, hogy a tollal-tintával írtaknál is biztonságosabbak" - ezek a SignNow elnökének, Andrew Ellisnek a gondolatai. „Legjobb tudomásunk szerint a mostani a legnagyobb összegű szerződés, amit a SignNow használatával írtak alá, számszerűen már több, mint félmillió alkalommal használták a SignNowt megállapodás megkötésére idén."
2012. július 13., péntek
Retina Zebra fotós
Még azon kevesek is, akik még nem vásárolták meg a retina kijelzős MacBook Pro gépüket, látták már a zebrákról készült fotó, az egyiket azok közül, amelyek az extra
felbontásos kijelzőjű gépet hirdetik. De ki készítette a képet?
A fotós a Dél-Afrikában, 1953-ban született Steve Bloom. Kezdetben a hazájában dúló apartheid-ellenes küzdelmet dokumentálta fényképeivel. Miután 1977-ben Londonba költözött, a digitális fényképezésre váltott, és speciális effekteket is alkalmazó munkáival jól fizető megbízókra tett szert, a barcelónai (1992) olimpiai plakát is az ő munkája.
A kilencvenes évek elején fordult a táj- és állat-fényképezés felé, gondolatai is egyre inkább környezetvédő, zöld jellegűvé váltak. Folyamatosan dolgozott nagy ügynökségeknek, havilapoknak (Geo, Geographics Magazin). Képeiből számos kiállítást is rendeztek, a koppenhágait öt hónap alatt 1,4 millióan tekintették meg.
A zebrás kép három képpel egy hosszabb fotózás befejezése előtt készült. A közelben farmerek épp felégették a növényzetet, így a környéken nagy füst volt. Akkora, hogy az első nap nem is tudott felszállni a bérelt helikopter. Másnap sem volt ideális az idő fényképezéshez, így maradt az utolsó nap. A pilóta segítségével kiemelték az egyik ajtót, mert az üvegen át fényképezés szóba sem jöhetett - és várták a felszállási engedélyt.
felbontásos kijelzőjű gépet hirdetik. De ki készítette a képet?
A fotós a Dél-Afrikában, 1953-ban született Steve Bloom. Kezdetben a hazájában dúló apartheid-ellenes küzdelmet dokumentálta fényképeivel. Miután 1977-ben Londonba költözött, a digitális fényképezésre váltott, és speciális effekteket is alkalmazó munkáival jól fizető megbízókra tett szert, a barcelónai (1992) olimpiai plakát is az ő munkája.
A kilencvenes évek elején fordult a táj- és állat-fényképezés felé, gondolatai is egyre inkább környezetvédő, zöld jellegűvé váltak. Folyamatosan dolgozott nagy ügynökségeknek, havilapoknak (Geo, Geographics Magazin). Képeiből számos kiállítást is rendeztek, a koppenhágait öt hónap alatt 1,4 millióan tekintették meg.
A zebrás kép három képpel egy hosszabb fotózás befejezése előtt készült. A közelben farmerek épp felégették a növényzetet, így a környéken nagy füst volt. Akkora, hogy az első nap nem is tudott felszállni a bérelt helikopter. Másnap sem volt ideális az idő fényképezéshez, így maradt az utolsó nap. A pilóta segítségével kiemelték az egyik ajtót, mert az üvegen át fényképezés szóba sem jöhetett - és várták a felszállási engedélyt.
"A felhők egy pillanatra szétnyíltak, a reggeli fény visszacsillant a lenti dús zöld növényzetről - ekkor láttuk meg a térdig vízben gázló zebra-csordát. Az egész alig pár pillanatig tartott. A vibráló fény elhalványult, az idő rosszra fordult."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
