Mind Vector – ma olcsóbb

A közösségi irodába, ahol asztalt bérlünk, rendszeresen tűnnek fel egyetemisták, akik színt visznek a szürke, unalmas hétköznapokba és folyamatosan szakdolgozatokat, diplomamunkákat írnak. Az egyikük papírjaiba belelesve igaz ákom-bákom mákosguba halmazt láttam. Hamar megtudtam, hogy ez olyan vektoros tanulási módszer, ami segít - annak, aki szereti és használja - dolgok memorizálásában, összerakásában.

Egy ilyen alkalmazásról már írtunk, az volt a MindTree. Nos, a Mind Vector ennek az ikertestvére, így aki kíváncsi, hogy mit tud egy vektoros projektmenedzsment alkalmazás, amit sokan tanuláshoz használnak, az most kedvezménnyel juthat hozzá. Klikk ide! Kipróbáláshoz meg ott a webes verzió.

Külföldön olcsóbb a Mac? (2016/5)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen árai. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.

Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.

Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.

Apple negyedéves jelentés, amit vártunk

Pont azt kaptuk, amit vártunk, megállt az Apple növekedése. Ennek okáról már számtalan alkalommal írtunk, a lényeg úgy foglalható össze, hogy az iPhone már nem hasít úgy, mint eddig, és a gyengülést a többi termék - iPad, Mac... - nem képes kompenzálni. Már csak azért sem, mert azok is gyengébben muzsikálnak, azaz nem növekednek a megszokott ütemben. A többit grafikonban mondjuk el.

Az első két grafikonon még nem látható, hogy Kína most épp nem engedi a hangos-könyv és filmek értékesítését.

A következő grafikonokon az "mozgóátlag" vonalakat érdemes figyelni, ezek kisimítják a negyedéves hullámzást.

Doboz az almában

Nem, nem írtam el, a cím helyes. Arra utal, hogy az Apple megvehetné a Boxot, vagy a Dropboxot. E két lehetőségről az utóbbi pár napban több cikket is olvastam. Az elemzők szerint az Apple iCloud messze nem nyújtja azt, amit az Apple-től vár az ember. Az Apple felső vezetésében - teszik hozzá - nincs is felhő-szakember. Maga az iCloud is két egymással rivalizáló Apple igazgató fejlesztési területéhez tartozik.

A DropBox vagy Box megvétele az Apple számára egy nagyságrenddel nagyobb felvásárlás volna a szokásosnál. Ez utóbbiak általában technológia vagy szakember megvételéről szólnak és évente 8-20 is előfordult Tim Cook évei alatt. Kész, bevezetett terméket viszont az Apple időtlen ideje nem vásárolt. És miközben idáig értem a bejegyzés írásában, jött egy tweet, hogy a Box legfelső, nem technikai vezetőjét, Karen Appletont leigazolta az Apple.
Én Dropboxot használok, semmi gondom sincs vele, szépen beleépült a Maces környezetben a Finderbe. Ezzel mozgatom a fájljaim Mac és iPad között. A képeimet ugyan nem engedtem rá, igaz. Egyetlen panaszom volt, amit itt meg is írtam, hogy a Dropbox az általa tárolt fájlokat a Mac SSD-jén is tárolja. Így minél nagyobb a Dropboxban tárolt adatmennyiség, annál kevesebb hely van az SSD-n. Azon az SSD-n, amit épp mentesíteni akarunk a sok adattól. De a Dropboxban, szerencsére, a Preferences > Account > Selective Sync alatt megadható, hogy melyik könyvtárat tárolja az SSD-n is, ne csak a felhőben.
Én nagyon örülnék a nehézkes iCloud dobozosításának.

A 2024-es budapesti olimpiai logó és a Keynote

A következő egy (két, netán három) bejegyzésben azt mutatom meg, hogy lehet a minden Macre előre telepített Keynote-tal szétszedni és összerakni a 2024-es budapesti olimpiai logót. Tudom, hogy Illusztratorral ezerszer egyszerűbb, a FreeHandről nem is beszélve, sőt még CorelDraw-val is meg lehet csinálni, de ezt a blogot sújtó mániám, hogy az alap, ingyenes Maces alkalmazásokkal boldoguljak, még ha kicsit trükközni is kell. És bár van véleményem az olimpia rendezésről, logóról, ez nem az a blog.

Miért pont Keynote?
Lehetne Pages is, Numbers is, csak a gondolat végén szükségem lesz a Keynote animációs képességére. Amíg nincs szó animálásról, mozgatásról, addig a két másik alkalmazásban (Pages, Numbers) épp azt kell tenni, amit itt a Keynote kapcsán írok. Igen, ennyire hasonlítanak ezek az alkalmazások egymásra.

Hogyan tegyünk szert a logóra?
A logót a netről szerezzük be, ami nem szép, szerzői jogokat vidáman sért. Google-ben rákeresünk a "2024 olympics candidate budapest" szavakra, vagy a "budapest olimpia logó" szavakra, és az kereső képek fülére váltva megtaláljuk a megfelelő képet. Általában kép keresésnél érdemes az egeret a képre tolni, így látjuk, mekkora a kép. A legtöbb esetben érvényes a "minél nagyobb, annál jobb" elve. Ha megtaláltuk a megfelelőt, akkor rákattintunk. A megjelenő sávban a Google további képeket kínál, illetve felajánlja, hogy megnyitja azt az oldalt, ahol a kép van, vagy csak a képet mutatja meg egy új böngésző ablakban. Ez utóbbi a kényelem útja.
Az új ablakban csak a kép látható. Az egeret a képre toljuk, megfogjuk és kihúzzuk az asztalra. Ennyi. Máris megsértettük valaki szerzői jogát, de megvan a kép!

Logó a Keynote-ba!
A Keynote indítása után én a tök fehér sablont választottam. Az ikon sor '+' jelére kattintva felkínált sablonok közül a tök üreset választottam (második oszlop alján). Majd kijelöltem az oldalsávon az első diát, amit a Keynote automatikusan bedobott (cím és alcím), és a backsapce billentyűt használva töröltem.
Megkerestem a logót az asztalomon, ahová kihúztam a böngészőből és egy határozott mozdulattal behúztam a prezi egyetlen diájának közepére.

Még ezen a képen is látszik, hogy a kép "nem szép", a színes részek mellett "koszos". Ez a jpg tömörítési eljárás bosszúja. Már csak e miatt is dolgozzunk egy kicsit a kép újrarajzolásán! Ami persze nem pár perces feladat.
A logót nézve szerintem mindenki rájön, hogy az olimpiai ötkarika lett szétdarabolva és a darabokból áll össze a logó. Az egyetemista unokahúgom szerint a "pálmaágas lánnyal", én a "felszabadulási emlékmű"-ként tanultam, a legenda szerint pedig a kormányzóhelyettes emlékműve...
A kérdés - visszatérve a Keynote-hoz - csupán az, hogy lehet egy körgyűrűt készíteni Keynote-tal?

Körgyűrű készítés Keynote-tal

Egyszerűen, készítünk egy kört, egy kisebbet, majd a kisebbet "kivonjuk" a nagyobból. Aztán két segéd téglalappal kitöröljük a körgyűrű jó részt, hogy csak az a kis szelet maradjon meg, amire szükségünk van. Felnagyítva ide is tettem a jobb oldalra.

1. Az első lépés a méretezés, ennek a hogyanját átugrom, ha valakit nagyon érdekel, szóljon! A körgyűrűkről kiderítettem, hogy - legalábbis a mostani esetben - 45 pixel a külső ív sugara, a belsőé pedig 35 pixel (pixel = képpont).
2. Elővettem a vonalzót: +R
3. A függőleges vonalzóról segédvonalakat húztam be 500, 510, 545, 580 és 590 pixelre. (A vonalzón lenyomva tartott egeret mozdítom az egeret a szerkesztési rész felé, a megjelenő kék vonal a segédvonal. A segédvonal azért jó, mert segít a méretezésben, a legtöbb elem mágnesként "rácuppan".)
4. A vízszintes vonalzóról - fent - lehúztam segédvonalakat a 100, 110, 145, 180 és 190-es értékekig.
5. Az ikonsor alakzatai közül kiválasztottam egy kört és elhelyeztem a (500,100) (590,190) között. Kilencven az szélessége, akkor 45 képpont a sugara, és nekem az kell!
6. A második kört pedig az (510,110) (580,180) közé tettem be. A jobb oldalon a köröket egyesével kijelölve a méretnél és a pozíciónál akár pontos számértékek megadásával is lehet elhelyezni, átméretezni.
   
7. A képen látható módon kijelöltem a két kört.

8. Az szerkesztő oldalsáv Arrange paneljén legalul látható utasítások közül a Substract (Kivonás) használatával kilukasztottam a kört, így kaptam meg a piros körgyűrűt. Ennek közepe átlátszó, ezt mutatja a piros körgyűrű mögé tolt kék sokszög.

Körgyűrűcikk készítés Keynote-tal

Egy körgyűrűcikk elkészítését mutatom lépésenként, a többi elkészítésével csak javítjuk kézügyességünk!

1. Nagyítsuk fel a prezentációt 400%-ra az ikonsor Zoom menüjét használva!
2. A Command+Shift+4-gyel fotózzuk ki az egyik apró piros repkedő körgyűrűcikk darabot a logó felső részéből! (A billentyű-kombináció hatására egy téglalapot tudunk rajzolni az egérrel, ahogy elengedjük az egeret, a kijelölt területet lefotózza a Mac.)
3. Az így nyert képet az asztalról húzzuk be a prezibe!
4. A jobboldalsáv Style (Stílus) > Opacity (magyarul átláthatatlanság :) állítsuk 50%-ra! Így látjuk, hogy mi van a kis képünk mögött. A kis képet mozgassuk úgy - ha kell méretezzük át -, hogy a körgyűrűnkre illeszkedjen.
5. Az ikonsor Alakzatok közül válasszuk a sokszöget (kék ötágú csillag).
6. A csillagot helyezzük rá a körgyűrűre. Az egyik sarka legyen az (500,100), a másik az (590,190) ponton.

A kép baloldalán a kifotózott, visszahúzott, "koszos" logo-szelet. Ugyanennek félig áttetsző másolatát ráhelyeztem a körívre - ezért a piros gyűrű kockás kifehéredése 10-11 óra között. A sokszög pedig kéken felettük.

7. A kék sokszög kiválasztása után a jobboldalsáv Arrange felületén tudjuk forgatni a sokszöget (Rotate) illetve a csúcsok számár módosítani Star > Points. E kettővel dolgozva be lehet "lőni", hogy mekkora a körgyűrűcikk. Ha tudjuk, hogy 16 csúcsa van a sokszögnek, akkor 360/16=22,5. És ezzel a számmal megyünk tovább! (Amúgy várható, hogy kerek érték lesz. Egyrészt a harmónia miatt. Másfelől a logót programmal készítették, nem kézzel, így szinte biztos, hogy nem tört gyűrűcikkeket használtak, hanem azonos méretűeket. Ez a technika hatása.)
8. Dobjunk egy kék és egy zöld téglalapot (a színek persze nem lényegesek).
9. A kékkel takarjuk ki a körgyűrű alsó felét. A Keynote-nál a 0° jobbra van, keletre, három óránál, és nem fent, középen, északon, 12 óránál.
10. A zöld téglalapot az Arrange-ben forgassuk el 22,5°-kal.
11. A zöld téglalapot mozgassuk úgy, hogy az alsó éle épp átmenjen az körök középpontján (545, 145). Magyarul csak a megcélzott kis körgyűrűcikk maradjon látható a körgyűrűből.

12. Jelöljük ki a két téglalapot és körgyűrűt majd adjuk ki a Substract parancsot (Arrange panel alja).

Tovább, tovább, tovább!
Annyira azért nem volt bonyolult, szerintem. Tovább lépni úgy érdemes, hogy az eltérő hosszú körgyűrűcikkeket gyártjuk le. Az egyes cikkek már duplikálhatók, átszínezhetők, így hamar meglesz a logó összes darabja. Valamint gyakorlás a tudás édesanyja.

Siri meg a copycat

Az Apple 25 millió dollárt fizethet egy bírósági döntés szerint a Marathon Patent Groupnak (MPG), mert a Sirivel megsértette az MPG birtokolta szabadalmat. Ez az "adatbázist használó természetes nyelv" címkét viseli. A szabadalmat a Rensselaer Polytechnic Institute jegyezte be 2007-ben.

Szabadság, szabadalom
Az amerikai szabadalmi rendszer ügyvédek ezreinek biztosít megélhetést. Gyarló földi halandóként fogalmazva minden levédhető - lásd iPhone sarok kereksége, vagy egy cég által használt Pantone szín -, így még akaratlanul is könnyű belefutni egy szabadalom megszegésébe. Hát még akarva! Néha olcsóbb per után kifizetni a felperest, mint megvenni a szabadalmat. És mivel a szabadalmak sokat érhetnek, ezért minden frinc-francot szabadalmaznak. A szabadalmakat pedig adják-veszik.
A konkrét esetben egy fejlesztő intézet dolgozott ki egy emberi hangot utánzó eljárást, amely adatbázis alapú és tanulóképes. El is készült a szabadalmi bejegyzés. Majd amikor az intézetnek pénzre volt szüksége, eladta a szabadalmat egy erre szakosodott cégnek (MPG). Akinek jogászai árgus szemekkel figyelnek mindent, ami él és mozog, hogy belekössenek arra hivatkozva, hogy az adott technológia szabványa nálunk van és a delikvens nem kért engedélyt. Ha nem jön be, buktak egy perköltséget. Ha bejön, akkor ünnep, nem is kicsi - vagy száz bukott per ára térül meg egy eseti felmérés szerint.
És olyat érdemes perelni, akinek sok pénze van - tech óriások - és a szabadalmat bitroló termék már piacon van.
Az ilyen pereknek általában peren kívüli megegyezés a vége. Vagy ha tech cég perel tech céget, akkor visszaperlés. Emlékszünk az Apple-Google nukleáris atomcsapásos harcra? Vagy a címbe is bekerült Steve Jobs-os Microsoft elleni másolásos kirohanásra? "A Microsoftnál másolókat bekapcsolva figyelik az Apple újításait."

Az ablakon kidobott gyorsuló idő

Mivel az Apple nem kívánja befoltozni a Windowsos QuickTime vélt vagy (inkább) való biztonsági réseit, így a QT eltávolítását javasolja minden hozzáértő a Windowsos rendszerből. Jogosan. A QuickTime, mint szoftver, az Apple egyik legrégebbi alkalmazása. Feladata a hang-, kép- és videó-megjelenítés, szerkesztés, kódolás, dekódolás kezelése. Macen akkor is használjuk - ha nem is magát az alkalmazást, de a QT technológiát -, ha nem is akarnánk: a mozi lejátszás, Fotók vagy iMovie mögött rendre ott a QT-motor.

QTVR

Kicsit vicces VR-t moziban mutogatni, de. Az Apple QT 1994-ben ismerte már a virtuális valóságot. Még ma is ismeri, ha sikerül egy QuickTime7 alkalmazásra szert tenni. Ha nem, akkor nem.

QuickTime és iTunes
Az Apple zárt ökoszisztémája fölösleges fejlesztéssé tesz minden olyan alkalmazást, ami nem az ökoszisztéma egyik operációs rendszerén - (Mac) OS, iOS, WatchOS... - futtatható. Nagyon ritka alkalommal, üzleti megfontolásból azonban az Apple néha Windows alá fejleszt.
Az egyik alkalmazás, amelynek készült és létezik Windowsos verziója, az iTunes. Anno azért készült el az iTunes Windowsos verziója, hogy a pécések is vehessenek iPodot - és vettek. A Windowsos alkalmazás soha sem volt olyan jó és stabil, mint a Maces - ennek számos oka lehet -, viszont a pécés felhasználók jó része emiatt megerősítve érezte, hogy az Apple csak egy szépen felfújt lufi, hisz még egy rendes alkalmazást sem képes megírni.
Az iTunes, szerencsétlen, Macen is olyan mint a hét púpú teve. Eredetileg zenék kezelésére szánták. Az első púp a zenék megvásárlása volt. A második a fénykép szinkronizálás. A harmadik az App Store. A negyedik a mozi-kölcsönzés és videó fájlok kezelése. Az ötödik a podcast és rádiók. A hatodik az iBook. A hetedik az iOS eszköz biztonsági mentés, alkalmazás adatok szinkronizálása. És persze nő a nyolcadik és tizenhetedik púp is, semmi kétség.
A QuickTime Windows változata azért készült el, mert az Apple - akkor még vezető technikai fejlesztő cégként - olyan videó tömörítési eljárásokat (H.264 és társai) alkalmazott, amelyhez nem volt pécés lejátszó. Persze azt is írhatnám, hogy az Apple azért a .mov mellett döntött, hogy zrikálja a pécéseket - persze a minősége hivatkozva, jogosan. Hogy ez jó stratégia volt vagy nem, azt mindenki döntse el maga.

Az Apple szoftvert fejleszt
Jobs halála előtti évben mondta, hogy ő legszívesebben szoftver- vagy alkalmazás-fejlesztő cégként tekint az Apple-re. Hát... Háttal nem kezdünk mondatot. Ez a "szoftver-fejlesztő cég" címke már akkor is ingott. Azóta meg nem igaz, noha valóban, az Apple fejleszt szoftvert. De. Kidobta a Final Cutot, ami a területén meghatározó résztvevője volt a piacnak, ha nem piacvezető. Ment a lecsóba az Aperture. (Mindkét esetben az Adobe örvendett.) A Logic sorsa hasonló. A kis alkalmazások közül repült az iWeb és az iDVD - ez utóbbi legalább érthető módon. Az iPhoto helyett Fotók lett, ami már majdnem olyan jó, mint az iPhoto volt. Majdnem. A Pages-Numbers-Keynote kevesebbet tud, mint elődje. Igaz, hogy van iOS verzió (ami kevesebbet tud, mint a Mac OS, ezzel őrültbe kergetve a gyanútlan "itt fejlesztek - azon bemutatom" felhasználót) és van netes is (redukált tudással).
Ha már net. A .Mac alatt volt csoportos weblap kezelés, most már saját weblapom sincs. A közös munkavégzésre a Pages-Numbers-Keynote alkalmas, de nem igazán célszoftver olyan piacon, ahol a Google vagy Microsoft az ellenfél. Az iCloud iDisk - bár értjük, de nem szeretjük. Az iCloud is döccen, esik-kel, még az ökoszisztémán belül is, ha nem minden eszköz két évnél fiatalabb és up-to-date oprendszerű.
És ha már közösség, nincs igazi fájlszerver, az Xserve halott, a mini Mac Server vicc volt. Így persze az Apple szerver szoftvere sem izmos.

Mi lesz ebből?
Az Apple lassan úgy jár a közösségi címkéjű korral, ahogy a Microsoft járt az internet korával. Kivülről nézi, megpróbál belefolyni, de nagyjából egy ötvenes kopaszodó csókának tűnik, aki trendi tornacipőt húz titokzoknival, átkötött sállal parádézik 26 fokban és twitterel. Miközben az, akiket el akar csábítani, a spanjával tolja Snapchaten vagy Instán vagy Whatsupon (vagy valamin, amit 19 éves környezetem nem árult el :).

Ez jutott eszembe most, hogy az Apple elengedte a Windowsos QuickTime-ot.

Vékony, özvegy, esik

Három hír az elmúlt tíz napból, amin megakadt a szemem, de rendesebben megírni nem volt időm.

Vékonyabb lett a HP gépe
A HP elhódította az Apple-től a legvékonyabb hordozható gép címet - már ha létezik ilyen egyáltalán. Ha létezik, akkor azt az Apple hívta életre, amikor bemutatta a MacBook Airt. Emlékszel még a reklámra? (Ki tudja, ezért ide szúrtam.) Bár ezen a vékonyságon már akkor is nevettem, mert a mérést az Apple a "legvékonyabb" ponton tette - de melyik is az? Ahol még nem gömbölyödik az Air széle, vagy ahol már igen? Akárhogy is, a HP most egy centivel keskenyebb. A legvékonyabb ponton.


Laurene Powell támogat
Arról már többször is írtunk, hogy mire költi Jobs özvegye, Laurene Powell Jobs az örökséget. A legnagyobb részt az amerikai oktatási rendszer megújítására szánja. Személyesen, vagy áttételesen több, ezzel a területtel foglalkozó alapítványt támogat. Az egyik, az XQ, most újabb 50 millió dolláros támogatást kapott.

Csökken a tablet eladás, csökken a számítógép eladás
A piacelemző Gartner közétette az első negyedév adatait. A személyi számítógép eladás már hatodik negyedéve van esőben, az idei első negyedévhez hasonlóan rossz utoljára 2007-ben volt. Ha statisztikailag hasonló szépséget az esésről nem lehet elmondani a tabletek kapcsán, ettől még kevesebb tabletet adtak el az év első negyedévében, mint egy évvel korábban hasonló időszakban. Az elemzők szerint a szerény innováció, az okosabb (és nagyobb kijelzőjű) telefonok a bűnösök. (Ehhez a harmadhoz zenei ajánlatunk a Vaya Con Diostól)

Öt leg az iPhone App Store-ról

Az iOS App Store az iPhone bemutatása után, 2008-ban nyitott ki. Kinyitott és azóta is tartó szédítő forgalom és felhasználó szám emelkedésbe kezedett. Lássunk öt leget!

Clash of Clans
Kettőezer-tizenöt, és minden idők legmenőbb programja a Supercell freemium appja. (Freemium - ingyen letölthető, de az appon belül fizetős részek, lehetőségek.) Tavaly nyáron volt olyan nap, amikor 1,56 millió dollárt termelt (427mFt) - és az alkalmazás más platformra is kapható, persze nem az App Store-ból. A legmenőbb app címért egyébként az utolsó félévben igen kemény kihívója akadt a Clash of Clans-nak a Game of War személyében (appjában).

A legnagyobb árbevételű nap
Akár ki is lehetne találni. Ugye te is 2015 karácsony napjára tippeltél volna? Nos, akár igazunk is lehetett volna, de az akkori, és addigi csúcs értékesítés 2016. január elsején megdőlt, az új rekord: 144 millió dollár (majdnem 40mdFt - három és fél Fradi stadion).

Store bevétel
2008-as indulása óta összegezve az eladásokat, várhatóan az idén lépit át az App Store az 50 milliárd dolláros vonalat. (13 700 milliárd forint, maradva a Fradinál, ez pont ezer darab stadiont jelentene. Nice!) És amíg ehhez tizenkét évre lesz szükség, a trendek előrejelzése szerint alig négy év múlva, 2020-ban már a 100 milliárd dolláros összbevételt is eléri az App Store.

Miből van a legtöbb?
Ezt is ki lehet találni: játékból. Ez a jelenlegi húsz kategóriából a legtöbb appot tartalmazó. Az, hogy az összes app 22,34 százaléka tartozik ide, engem picit meglepett, én többre saccoltam volna. A második az üzleti kategória (10,38%) és az oktatás (9,44%). [Összesen kb. 725 000 iPadre optimalizált alkalmazás található az App Store-ban. Magyarul: ha új iPades játékot írsz, annak 16,3 millió másikkal kell versenyeznie.]

1,5 millió app
Összesen 1,5 millió app van az App Store-ban. Azt mind tudjuk, hogy az App Store országonként eltérő kínálatú. A legnagyobb a kínai, ahol 750 000 alkalmazás található.

Talán, lehet, esetleg

Igen, ismét egy jósda bejegyzés következik. Értelmes hírek hiányában összeszedtük, miről susognak a pletyka-szájtok. Szó lesz a titkosításról, a Siriről és a pántról.

Titkosítás
Ismert, hogy egy bűnügy kapcsán az FBI kérte az Apple-t egy iPhone "feltörésére", amit az megtagadott. Az az ügy nem jutott bíróság elé, mert időközben egy kisvállalkozás megtette, amiről Tim Cook azt állította, hogy nem tudják, és ha tudnák se tennék. Ezen is lehetne rugózni, de most pletyka. Az egyik összeesküvés-elmélet szerint nem harmadik kisvállalkozás, hanem az Apple törte fel az iPhone-t. A másik szerint az Apple, miután más fel tudta törni az iPhone-t, még jobb titkosítást készít. (Igen, nem a legfrissebb modellt és legújabb iOS verziót törték fel, de ezek tények. És ha a tények nem passzolnak az összeesküvés elméletbe, akkor azok nem léteznek vagy hamisítottak.)
Az viszont tény, hogy az Apple a kínai terjeszkedés előtt elfogadta a kínai állam diktálta feltételeket. Ismerve a kínai államot, ezek között biztos szerepelt az, amire az FBI hiába vágyott volt.

Az említett eset kapcsán az Apple azért is állt ellent, mert Amerikában precedens jog van, ami egyszer elfogadott, arra lehet hivatkozni, az a példa, az követendő. Nem is véletlen, hogy egy másik hasonló perben - bostoni rendőrség vs. Apple - a bíróság kötelezte az Apple-t a "feltörésre", persze hogy megy a per tovább, újabb igazságszolgáltatási szintre.

Siri
Bár egy felmérésünk szerint sokan használjátok a Sirit és majdnem ennyien szeretitek is, nekem - és baráti környezetemnek - sem lett elválaszthatatlan haverja. Engem nem ért, nem szeret és olyan válaszokat ad, mintha az államigazgatással kellene beszélgetnem: lehet hogy igaz, amit mond, de hasznavehetetlen.
Ezért jó hír, hogy állítólag az új OS X rendszer részévé lesz. Már ősszel. És bekerül a Dockba úgy, mint a Finder és a Kuka. Kidobhatatlanul. Összeesküvés-elméletesek figyelmébe: a Macre gyárilag előtelepítenek egy olyan szoftvert, ami érti minden szavad. Nem elég, hogy a kamera bekapcsolható távolról, a szövegelemzést is a te gépeddel végeztetik majd el.

Pánt
Az Apple Watch kap mágneses pántot - szól a pletyka. Hogy az mire lesz jó? Nos, a pletyka erről már nem szól. De logikusan: bármihez, ami vas, oda lehet pattintani az Apple Watcht. Nagy mágnes mellett elhaladva meg letépi a kezedről. Pánikbetegeknek: letépi a kezeddel együtt.

Madách Úr - Azok a 90-es évek I.

Jöjjön egy legendás történet a kilencvenes évek elejéről.
A helyszín az egyik legnagyobb forgalmú Apple viszonteladó XI. kerületi kertvárosi villa alagsorában lévő székhelye. Az alagsor elég zegzugos, az ott dolgozó fiúk gézengúzok. Egyikük, legyen János, a szervizes, a tulaj–ügyvezető, Zsolt egyetemi barátja. Jánoshoz nem lehet órát igazítani, amennyi kedves, segítőkész, technikailag mindent megoldani tudó, annyira küzd az idővel, rosszakarói szerint már reggel nyolckor két órás késésben van, és a nap folyamán ezen csak rontani képes.
A cég egyik ügyfele az irodalomban jól csengő nevű Madách úr, aki – Biblia kutató. Szinte az összes Mac–viszonteladó ügyfele volt már. Kicsit nehéz partner, mert egyfelől szüksége lenne egy speciális programra, amivel elérné a végső célt, másrészt nem akarja elmondani, hogy mire legyen képes a szoftver, mert akkor ellopnák a kutatási eredményeit. Madách úr gyakran igényel szerviz–támogatást, „csak öt percet" – amiből persze legalább egy óra lesz.
Madách úr és János ideális párost alkot.
Az ominózus nap, amikor a történet játszódik, nagyon fontos a cég életében, egy addig nem látott méretű üzletet üthetnek nyélbe (és akkoriban a 30–40 százalékos árrés még nem volt irreális.) Zsolt ügyvezetői szobája kis folyosón balra bújt meg, Zsolt itt már egy óra óta dühöng, hogy János merre jár, hiszen kettőre ki kellene érni az ügyfélhez. Több ingerült hangú telefon után – „János, hol vagy már?" – kettőt üt az óra. Majd negyed hármat. Ekkor toppan be János az irodába.
– "János, **** ***, hol a ********* ***** ******** tekeregsz, amikor ****** tudod, hogy ma kettőre megyünk?" – visszhangzik a csendes lakóövezet vagy öt percen át. János fejét kicsit lehajtva vár. „Mi a ***** tekeregsz azzal a ********* Madáchcsal, amikor az a ***** **** soha semmit sem fog venni, *****!" – és így tovább, és így tovább. Mire végre János szóhoz jut:
– „Zsolt, engedd meg, hogy bemutassam Madách urat!" – és Madách úr feje lassan beúszik az ajtófélfa mellett:
– „Talán zavarok?"

Külföldön olcsóbb a Mac? (2016/4)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen árai. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.

Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.

Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.

Újrahasznosítva

A környezetvédelem fontosságáról írni elcsépelt volna. Mind felelősek vagyunk. Persze nem a világot kell megmentenünk, elég lenne, ha a saját környezetünkre vigyázunk. Ezért örülünk annak, ha az Apple, akinek a termékeit használjuk, hasonlóan jár el. Így az iPhone-unk, Macünk kapcsán az Apple leveszi, levette vállunkról a környezet óvás feladatát. Hurrá! És köszönjük!

Régóta zöldül az Apple

• Jobs zöldíti az Apple-t :: 2012. július
• Zöld, nagyon zöld... :: 2012. július
• Napelemmel hajtott szerver farm :: 2013. április
• Mennyire zöld az iPad? :: 2015 február
• Lisa bevitte az erdőt az Apple-be :: 2015. április

Újrahasznosítás
Az újrahsznosításról beszélt az Apple környezetért és társadalmi kezdeményezésért felelős alelnöke, Lisa Jackson az új iPhone-t bemutató rendezvényen lépett a közönség elé, hogy beszámoljon arról, hogy az Apple gyakorlatilag száz százalékig zöld. A zöldülésnek is több útja-módja van. Az egyik, hogy az okozott kárnak megfelelő nagyságú környezetbarát cselekedetet hajtunk végre. Ilyen az, ha minden eladott, megvett gép után ültetünk egy fát. Létezett egy angol viszonteladó, aki nagyjából kétezer forint (nem font, forint) felárért ezt megtette.
A másik mód, ha visszagyűjtik a lecserélt, nem használt eszközöket és azokat szakszerűen bontják szét. Ebben ért el új szintet az Apple az iPhone szétszerelő robotjával: Liam-mal. Mérnökként érdekes feladat lehet szétszerelő robotot építeni, bár pszichikailag nem lehet nyerő egy termelés-romboló eszközt alkotni. Igaz, a nyersanyag kinyerés pozitív, ahogy a környezet-védelem is.

Hogy törték fel?

Az FBI sem lesz olyan TEK hülye, hogy elárulja. Így marad a találgatás. Az Apple-nek meg a lecke, hogy a nagyon büszkén hirdetett adatvédelemmel akkor most mi is van. De mégis, hogy törték fel?

A számomra leghihetőbb megoldást Jonathan Zdziarski írta le. Szerinte az a legvalószínűbb, hogy kivették az adatokat tartalmazó chipet a telefonból, és hardveresen másolatot készítettek róla, amit beletettek egy másik iPhone-ba. Majd a másolaton neki kezdtek a kódok megadásának. Tíz próba utána a chip törölte magát. Chip ki, rámásolás, chip vissza, folytatás. Amíg nem sikerült. Hány perc alatt töri fel a Kürt zRt. az iPhone–t? - címmel írt bejegyzésben olvashatsz arról, hogy miként pörgöt a feltörés, amikor még nem volt a tízes limit. Ez a nem túl szép, nem túl elegáns és végtelenül egyszerű megoldás viszont nem tart hetekig. Nagyjából olyan, mint amikor a gurulós bőrönd kódját eltekeri a gyerek és bezárja. Három-négy óra ... után meglesz az a kód. Szerencsére a bőrönd nem robban fel tíz rossz szám után.

Egyik hobbink: iMac telepítés

A mAcademia nem csak oktatással, de rendszer-tervezéssel, felügyelettel is foglalkozó vállalkozás. Partenereink, hozzánk hasonlóan, Mac rajongók (de azért nem ugrunk el a pécék elől sem). A videón az előző hétre jutott feladat alig egy percben elmesélve:

A walesi tartományt leigázó Edward és az Apple

Szórakoztató játéknak vagy vetélkedőnek lehetne tétje, hogy véletlenül kiválasztott két nevet kössünk össze. Nos, a feladat I. Edwárd és az Apple Inc. A feladatot az FBI jogi képviselője, ifj. Cyrus Vance (apja Carter elnök külügyminisztere volt) manhattani ügyész oldotta meg, brilliáns módon, előkereste egy 1928-as ítélet írt indoklását. Ehhez persze szükséges az, hogy az angolszász jogrendszer precedens alapú legyen: ha már volt ilyen, vagy hasonló, akkor az ott hozott döntés az irányadó.

Azt már megírtuk, hogy az FBI egy 1789-es amerikai törvényre hivatkozik, ennek értelmében az ügyészt, az államot, mindenben segíteni kell a nyomozás, bizonyítás során. Ezt a törvényt utoljára 1928-ban módosították. És az akkori perben a bíró megidézte I. Edwárd király rendeletét, amelyben kötelezte alattvalóit a az állami igazságszolgáltatás maradéktalan támogatására.
De ha már, akkor ne álljunk meg félúton, az 1928-as bírói hivatkozás visszább ment az időben. "Az alapkoncepció, hogy minden állampolgárnak kötelessége minden módon támogatni a gyanúsított bűnösségének bizonyítására szolgáló erőfeszítést, ősi [angol]szász [szokás] a normann hódítás (1066) óta."
Mi? Az angolszász jog szerint az amerikai alapja az angol, így a nálunk a walesi bárdok megsemmisítéséről elhíresült I. Edwárd (1239-1307) belovagolt az amerikai jogba, az Apple vs. FBI ügybe is - köszönhetően ifj. Vance-nek.

Arany János: A walesi bárdok

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.

(teljes vers)

Az iPhone-ra vágyó Csiaki Barnabás rajzát kiállították, Apple-logós baseball sapkával leptük meg

A március idusát követő hét három napját Békéscsabán töltöttük egy Adobe InDesignban végződő netes workflow menedzsment program éles tesztelésével. A munka szünetében élvezhettük a megyei könyvtárban az iskolások közlekedésbiztonsági rajz kiállítását.

Rajzverseny a közlekedésről - kiállítás a könyvtárban.

Posted by Gábor Ferenczy on Thursday, March 17, 2016

Itt figyeltem fel Barnabár remekére, akinél az Apple boltban ingyen adják az iPhone 6S-t!

Írtam neki egy levelet, hogy örülünk, hogy ennyire lelkesedik az Apple-ért és elküldtük neki az egyik utolsó Apple logós baseball sapkánkat.

(És igen, kértem szülői hozzájárulást a kép megjelentetéséhez.)

Andy Grove magyarul szorzott

A héten halt meg Andy Grove, aki 1936-ban Gróf Andrásként Budapesten született, 1956-ban* ment Amerikába. Az Intel egyik alapítója volt. És vezetője akkor, amikor az Intel processzor volt a számítástechnikai központi eleme (kivéve persze az Apple-t). És amiért külön bejegyzés szól Andy Grove-ról, az itt volt olvasható, de a fontos részét bemásoltam ide.

Andy Grove angolul álmodik, de magyarul szoroz

Nekem volt szerencsém részt venni egy 90-es évek közepe felé Münchenben tartott Intel sajtótájékoztatón - Grove évente egyet, ha tartott, érthető, hogy egy európai milyen ritka volt. A Figyelő és a Népszabadság illetékes újságírója mellé a Világgazdaság képviseletében kerültem (az Almalap azért nem volt akkora adu ász). Grove-t a Financial Times, a német tévé és a Francia AP hírügynökség tudósítója ostromolta, vagy egy tucat Intel PR-es sáncolta, hozzáférni esélyünk sem volt. A sajtótájékoztatón a kérdések előtt Grove jelezte, hogy válaszolni angolul fog, de lehet németül és magyarul is kérdezni. A sokszázadik kéznyújtás nem volt elég - persze. Viszont. Az újságírókra jellemző kérdésre: "az x azt írta, az y elemző úgy véli, tehát z szerint ez lesz, és Ön szerint" Grove szokatlan választ adott: "x pontosan ezt írta, az y elemző pedig kicsit mást vél, így z következtetése teljesen rossz, de ha azt akarta kérdezni, hogy ... akkor ez a válaszom:". És így tovább. Mi halkan röhögve nyújtoztunk, hogy kérdezhessünk. A Népszabi tudósítója még a mellékhelységbe is nyomult az Intel főnök után, de nem járt sikerrel - az ajándék Tokaji maradt a táskában.
Élményekkel tele, de kicsit szomorkásan álltunk a reptéren, amikor a Figyelős újságíró kiszúrta a magányos Grove-t az egyik büfé álló-pultjánál. Nyomulás. Persze magyarul. "Ó, hát magyarok is voltak itt? De jó!" Igen kellemes, a kötelező szakmai kérdéseket letudó beszélgetés indult a magán-gépére váró Grove és köztünk - magyarul. Egyik válasza máig megmaradt, arról beszélt, hogy teljesen átállt az angolra, angolul gondolkodik, angolul álmodik, de számolni, különösen szorozni még mindig magyarul szoroz. Persze mások is kiszúrták Grove-t a konferencia résztvevői közül, és madárként kerengtek, hogy egy jó mondattal beépüljenek a beszélgetésbe - de az európai elit-szakújságírók közül csak mi hárman beszéltük ezt a világnyelvet - meg Andy Grove. Aki rá is kérdezett, min vigyorgunk, mire elmondtuk a köröző újságírókat. Nagyon tetszett neki. Aztán jött a pilótája, indult a gépe vissza, Kaliforniába.

* "menekült/disszidált/migrált/politikai menekült/gazdasági menekült" - írtam először, de ez annyira méltatlan, hogy lekerült ide, alulra

SE, Pro - business as usual

A mi véleményünk az, hogy ezért kár volt rendezvényt tartani az Apple-nek. Ami viszont biztos, hogy a cég ismét lefelé kacsint a prémium szegmensből, bár legutoljára a "színes műanyag tokos" iPhone nagyon nem volt nyerő. Ahogy a Watch sem tűnik annak az átárazás után. Az innováció hiánya és ugyanakkor kényszeredett kajtatása nem vezet jóra - ezt lassan Tim Cooknak is be kell látnia.

Szörny, Süti, Siri

Szörny: Oh.
Szörny: Hey Siri, kérek egy ébresztést tizennégy perc múlva!
Siri: OK, tizennégy perc és visszaszámolok.
Szörny: A sütikre várok.
Szörny: Hey Siri, játssz nekem a várakozó zenelistámról
[Jim Croce: Time In A Bottle 1973]
Szörny: Köszi!
♪ Ha időt spórolhatnék ♪
♪ az üvegben az első dolog, amit megtennék ♪
Szörny: Egyre jobban éhezem a sütire!
♪ ...minden napom élvezném, amíg el nem jön az öröklét, ♪
♪ amit Veled töltök el. ♪
Szörny: Hey Siri! Csekkold az időt!
Siri: Mutatom!
Szörny: Agh!

MIlyen iPad várható?

Ezt majd megtudjuk 21-én, amikor Tim Cook felmutatja. Az alábbi ábra abban segít, hogy tippeljünk. (Ha az ábra nem látható, akkor bizony át kell ugranod a blogunkra, nekünk meg csiszolni a Google-chart beágyazási, fogmosási képességünket.) Az ábrán látható, hogy az egyes iPad modellek verziói mettől-meddig voltak kint az Apple polcain. Az iPad Air v1-es modellje például már igen régi, így ér tippelni arra, hogy nyugdíjba megy. ÉS így tovább, ha van kedved jósolni, akkor ez a grafikon megfelelő varászgömb lehet.

iPhone? iPad? iPod? Mac? Ki mit vár idén? – eredmény

Pár napja, a hosszú hétvége tétlenségét oldandó, rákérdeztünk, hogy ki mit vár az idén? Külön lehetett várni a Maceket és az iOS eszközöket. A válaszok nagy meglepetést nem okoztak, de azért mindegyik grafikonhoz fűnék egy-egy mondatot. A belső kőr mutatja az elsődleges választást. A belső szeletek mentén pedig a másodlagosakat tüntettem fel. Elsőre kicsi kaotikus (megcsinálni sem volt méznyalás, de a Numbers-zel ez gyerekjáték), de így mondja el a legtöbbet. Szerintem.

Mac
A kérdőívet jellemzően a blog olvasók töltötték ki, így az adatok őket - titeket, köszönöm a kitöltést! - jellemez. A hordozható Macek esetében a Pro iránti vágy, érdeklődés engem meglepett, én pont fordítva tippeltem volna, az Airt vártam befutónak. Ami érdekes, hogy a Pro-t választók (belső szürke) másodlagos preferenciája, érdeklődése nem a MacBook (külső kis lila 11 óránál), hanem a MacBook Air (külső széles piros).

iOS
Az iOS eszközök esetében az iPhone mindent visz, de azért nem annyira. Ami viszont számomra meglepő volt, hogy az AppleTV mennyire nem lenézett, lesajnált, elfelejtett termék. Az iPodnak meg annyi.

Bónusz track
Anno az Almalap kérdezett ilyesmiket. Valójában egy keresés dobta a régi oldalt elém, és onnan jutott eszembe, hogy megismételjük az ott feltett kérdéseket - de sok már értelmezhetetlen, érthetetlen. Akit érdekel, itt vannak a 2008-09-es végeredmények. Mutatóba két, talán még érthető, grafikon (remélem, meg is jelenik).

Nézzünk a múltba, ha ma már a fű sem nő!

Amikor az általa alapított cégtől kirúgott Steve Jobst a részvényesek visszahívták az Apple élére 1998-ban, Jobsnak rövid idő alatt számos döntést kellett meghoznia. Egy interjúban elmondta, az volt a fontos, hogy a döntések mihamarabb megszülessenek, és csak remélte, hogy a többségük jó döntésnek bizonyul. (Az interjú adásakor még szerény volt...)
De sok jó döntést hozott. Ezek egyike volt a termékek számának visszanyesése, de inkább brutális megritkítása. A visszatérésének egyik meghatározó terméke az iMac lett. Bár az akkor bemutatott iMac csak a nevében hasonlít a maihoz, a név megőrzése nem véletlen.

Az első iMac 18 kilogramm volt, tényleg férfi kellett a megemeléséhez. Hogy mi volt ilyen irgalmatlan nehéz az iMacben? A kijelző, ami akkor még képcsöves volt. Nem csak nehéz, de méretes is volt emiatt az iMac. A boltokban ma kapható 27 inches gép majdhogynem fele annyi súlyú (9,5kg), mint az első 15" iMac volt.

-878 > +414
Az iMac sikere visszarántotta a csőd széléről az Apple-t - és itt is megírjuk, a Micorsoft és Bill Gates is pénzügyileg támogatta az Apple-t, hogy az ne süllyedjen el. A Jobs visszatérése előtti évben (1997) az Apple 878 millió dollár veszteséget termelt. 1998-ban 414 millió nyereséget. Az eredményt Jobs az egyik fejlesztői konferencián jelentette be - az elhíresült módon. Miután vagy egy órát eltöltött az amúgy is fanatikus publikum új termékekkel és szolgáltatásokkal való ámításával, megjegyezte, hogy lenne még valami. "Az Apple nyereséges" - érdemes megkeresni és visszanézni a videót, az amúgyis extázisban levő terem a menybe megy. Jobs ott és akkor csodát tett a cégével.

100, ami 51 és ötvenmillió
Pár helyen azt lehetett olvasni, hogy az 5k-s iMac volt a századik iMac az iMacek sorában. Nos, szerintünk meg nem, bármilyen jól is hangozzék. A MacTracker szerint, amely majdnem olyan autentikus, mintha magát az Apple-t kérdeznénk - csak ellentétben az Apple-lel, válaszol is -, nos, a MacTracker szerint eddig 51 iMacet jelentett be az Apple.

2004-ig több, mint nyolcmillió iMacet adott el az Apple. Jobbra az öt színben megjelent második sorozat látható. A reklám arra buzdított, hogy "gyűjtsd be mind az ötöt!" Az akkori viszonteladók viszont riadt szemmel nézték egymást, hogy is lesz ez ezután? Eddig a gépvásárlás memóriáról, processzorról és megaherzcekről szólt és nem arról, hogy eper vagy málna színűt szeretnék. Az Apple-nek lett igaza, hamarosan a szín ugyanolyan fontossá lett, mint a belső.
Mivel pontos adatokat csak az Apple ismer, így csak becsülni lehet, hogy eddig nagyjából ötven millió iMacet adtak el.

iPhone? iPad? iPod? Mac? Ki mit vár idén?

Amerikában az iLife Magazin volt kíváncsi, itthon mi. Ki mit vár - és mit nem - az Apple-től idén. A kérdőív egy hétig lesz nyitva, az eredményeket itt, egy másik bejegyzésben írom majd meg.

Amerikában a MacBook Pro (37%) egy hajszálat rávert az iPhone-t várókra (36%). Az iPhone-ról amúgy is számos "mit fog tudni" terjed. E szerint három kamerája lesz, vagy négy, de lehet hogy marad az egy, de az középre kerül - nehéz eligazodni. Mi biztonság kedvéért bedobjuk az öt kamerát, vagy a három kamera, de abból "kettő 3D-ben tud rögzíteni"-t. (A Gonosz Almalap szerint az már nem is három, hanem 4D, mert az idő a negyedik, pontosabban a harmadik, mert a negyediket a második kamera adja - szeretnél még minket tovább olvasni?)
Az új iPhone még vékonyabb lesz, kijelzője a széléig elér. Egy Edge-t használó ismerős visszaváltott az alapkészülkre, mert idegbeteggé vált attól, hogy ahogy tartotta a telefont, ahol fogta, ott mindjárt "kattintott" is az ujjával. Szerinte az Edge-t csak állva vagy ülve lehet használni, ahol a telefon a tenyeredben vagy asztalon nyugszik. Hanyatt - neki - nem ment.
És lesz Bluetooth fülhallgató, ami nem is Bluetooth, viszont mágneses - hogy el ne vesszen. És lesz vagy nem lesz vezeték nélküli töltés is. Esetleg lesz négy-füles füles is, hogy a barátoddal, kutyáddal együtt hallgathasd a zenét és ehhez kevés fülzsírt kelljen cserélni.

És itt a fél perc alatt kitölthető teszt:

Nem akarsz elkésni? Kontakt, Naptár és Térkép

Az embereket két csoportra lehet osztani: az egyik csoportot azok alkotják, akik képesek időben odaérni a megbeszélt helyre, elindulni, bármi. A másikat pedig azok, akik soha, de soha, de soha. (A Gonosz Almalap kicsit aggódik is, hogy ennek a bejegyzésnek az elolvasását is lekésik...)

Naptár
A Naptárban hozzunk létre egy bejegyzést, meglátogatnánk Észak-Kelet Magyarországon élő ismerősünket. Mivel a neve mellé a Kontaktokban a címét is felvettük, a Naptár ezt az információt villámgyorsan beilleszti. Nem csak beilleszti, de kis térképet is mellékel. (Az más kérdés, hogy ez ebben a nagyításban csak az adott falun belül használható.)

Az időpont alá kattintva érhető el az a szolgáltatás, amelyért ez a bejegyzés szól. Megadhatjuk, hogy mennyi idő alatt érünk oda. Honnan? Onnan, ahol most vagyunk! Így, ha aznap még leutaznánk Miskolcra vagy Debrecenbe, az utazási idő lecsökkenne, ezt a Mac és az Apple állítólag automatikusan újra számolja. Ehhez persze azon az eszközön, amelyen a naptárt nézzük, engedélyezve kell legyen a Helymeghatározás szolgáltatás. (Macen: Rendszerbeállítások > Biztonság és adatvédelem > Adatvédelem és ott a Helymeghatározás > Térkép és Naptár legyen bejelölve.) Így tudjuk a pontos, Mac kalkulálta szükséges időt kijelölni autóval, tömegközlekedéssel vagy gyalog. A fixen beírt időt a Mac nem fogja átszámolni, még szép!

Ha tudjuk az utazási időt, ami azonnal a Naptár adott részén is megjelenik, akkor már csak azt kell megadni, hogy mikor riasszon minket az okos számítógép. Ha ezt is megtettük, akkor már nincs más dolgunk, mint ölbe tett kézzel ülni, és várni, hogy mikor riaszt a gép. Aki biztosra akar menni, az több riasztási időpontot is betehet.

Térkép
Kényelmünket szolgálja, hogy a bejegyzéshez tartozó térképre kattintva a Mac elindítja az Apple Térkép nevű alkalmazását, és mutatja az utat. A hosszú és kanyargós utat. Ez a kényelmi szolgáltatás nem csak Macen, de iOS eszközökön is működik. Ezért jó gondolat minden olyan megbeszéléshez beírni a pontos címet, ahol még nem voltunk, vagy nem tudjuk, hogy a nem megszokott módon hogyan lehet megközelíteni. Az iPhone-on is elég a címre kattintani, hogy az eszköz vezessen. Még nem helyettünk, csak minket.

Lemezkezelő+

A tegnapi Lemezkezelőről szóló bejegyzés kapcsán kapott mail arra ösztönöz, hogy még kicsit kezelgessük a lemezeket.

Particionálás
Ez a fizikai lemez felosztása két- vagy több részre. Mikor kell és mikor érdemes particionálni egy lemezt?
Ha valamilyen rejtélyes, megmagyarázhatatlan okból - jogi szoftver, könyvelő modul - az adott szoftvernek csak Windowsos verziója van, akkor kénytelen-kelletlen az ember létrehoz egy pécés partíciót, ha BootCamppel szeretné a Windowst használni. (Amúgy inkább Parallels Desktopot szoktak használni.)

Particionálással nem lehet adatot veszíteni, a Mac figyelmeztet, ha olyan megosztást tervezünk, amihez nincs elég szabad helyünk. Viszont nem kell azzal foglalkoznunk, hogy az eszközön merre vannak szétszórva a fájljaink, a Particionálás során azokat a Mac a megfelelő helyre csoportosítja át.

Lemezkép
Úgy gondolom, hogy aki valaha csinált már lemezképet, az az életben nem nevezte lemezképnek a Disk Image-t, a lemezkép angol megfelelőjét. Mikor érdemes lemezképet készíteni? Általában adott szoftverek telepítéséről, esetleg egész Macről. A tömörítéskor .dmg fájlt kapunk, ez lehet akár tömörített fájl is.

A .dmg már sokak számára lesz ismerős, számos alkalmazás letöltéskor .dmg fájlként érkezik a gépünkre. Ha rákattintunk egy dmg állományra, akkor egy virtuális pendrive (USB-stick) jelenik meg az Asztalon. Erre kattintva tudjuk annak tartalmát áthelyezni oda, ahová való. Ha innen használunk fájlt, az csak addig érhető el, amíg a virtuális drájv ki van nyitva.
Ezért hiba, gyakran előforduló hiba, hogy alkalmazás letöltése után csak a dmg állományt nyitják ki és az így megjelenő alkalmazás ikonra kattintva elkezdik használni a szoftvert. A szoftver ilyenkor még nincs telepítve - a telepítés az, amikor a virtuális drájvról áthúzzuk a programot az Alkalmazás mappába. (Macen ez ilyen eszméletlen bonyolult...)

Titkosítás
Oké, ennek semmi köze a Lemezkezelőhöz, de valahol mégiscsak. Külön jelszóval védhetjük az adatainkat - nem tévesztendő ez a funkció össze a Rendszerbeállítások > FileVaulttal. Titkosítást indítani a képen látható módon kell - ahogy feloldani is hasonlóan. Figyelem, jelszóvesztés esetén adatvesztés várható!

Lemezkezelés – egy óvatosan használandó Mac alkalmazás

A Lemezkezelő alkalmazással lehet a háttértárat zaklatni, megmenteni avagy feldarabolni. De már a Lemezkezelő név is magyarázatra szorul, hiszen a legtöbb Macben nincs lemez - a hordozhatókban nagyon nincs. Régen persze volt, merevlemez is, floppy lemez is - akkor nyerte el a fordításban a Disk Utility a Lemezkezelő nevet. Azóta a merevlemez (HDD) helyett SSD van, ami magyarul is "esesdé". Floppy lemez helyett meg USB-stick, meg memória-kártya használatos. Ha nem felhőzünk.

Csak ha baj van: Elsősegély
A Lemezkezelő az egyik olyan alkalmazás, amellyel bajt és bosszúságot tudunk okozni magunknak és a Macnek, pontosabban, előbb a Macnek és az majd okoz nekünk. A Lemezkezelővel le lehet az összes adatot törölni az SSD-ről vagy más memória-hordozóról, -tárolóról. Figyeljünk oda, hogy mire kattintunk! A parancsok itt nem vonhatók vissza!
A Lemezkezelőhöz akkor fordulunk, ha baj van. Például nem sikerül valamelyik Flash-drájvról beolvasni az adatokat. Ekkor érdemes elindítani a Lemezkezelőt!

A baloldali oldalsávon látjuk az elérhető eszközeinket. Válasszuk ki a megfelelőt!
Ehhez persze nem árt tudni, mi a különbség a fizikai és logikai "lemez", még szebben: "kötet", között. A fizikai lemez az a fizikai egység, egy USB-stick az egy USB-stick. De egy fizikai egységet fel lehet osztani több logikai egységre. A legtöbb esetben ez nem történik meg, de fontos. Azért is, mert a képen is látható Generic Flash Dis(c) a fizikai, a FEGAUSB a logikai. Az adatokat pedig ez utóbbin kellene megmenteni.
A megfelelő egység választása után érhető el az Elsősegély ikon, rákattintva a kiválasztott elem méretétől és telítettségétől függő gyorsasággal fut le az ellenőrzés. Ha nincs hiba, akkor örülünk. Ha van, akkor nem, de a Mac fel fog ajánlani javítási opciókat. Ezeket csak akkor futtassuk, ha biztosak vagyunk magunkban és az adott eszközön nincsenek másolatban nem létező anyagaink.

Nem tudok írni rá
Gyakran előforduló hiba, hogy nem tudunk írni egy külső eszközre - újonnan vett külső merevlemezre, kölcsön kapott USB-drájvra. Ennek az az oka, hogy a Mac és a pécések eltérő módon rögzítik az adatokat az eszközökre. És mi kifogtunk egy olyat, amit olvasni tudunk (általában), de ráírni nem. Persze a Lemezkezelővel ezen is lehet változtatni.

Nekünk Macen az "OS kiterjesztett (naplózott)" a jó formátum, így válasszuk azt a Törlés ikonra történt kattintás után. Ami, ugye, azt jelenti, hogy mindent, ami az eszközön volt, törlünk. Biztosan? A még Windowst használók (Fanatikus Almalap ezerrel lájkol) az MS-DOS (FAT)-nak biztos örülnek, ha 32GB-nál kisebb a törlendő lemez, felette az ExFAT játszik - ez a képen nem látható, mert az okos Mac nem mutatja azt, aminek nincs értelme. A DOS rövidítés eredete ... egy másik történet.

Tornyosulnak feladataink

Tavaly is sok - magunkhoz képest sok - Mac minit adtunk el, és úgy tűnik, idén is ez lesz a sláger. A képen Ferenczy Gáborra készül ráomolni egy 10TB-s LaCie háttértárra épüólő Mac mini torony.

NetSpot: egy wifi, sok wifi, de én miért nem látom?

Leginkább azért nem, mert emberből vagyok (tipikus Gonosz Almalap válasz), de komolyan, sőt határozottan komolyan foglalkozunk a NetSpot kapcsán a wifi eléréssel és azzal, hogy adott helyen miért nem lehet felcsatlakozni a szomszéd szoba wifi pontjára. A NetSpot ugyanis ingyen segít a felderítésben, de profi verziója, már nem ingyen, ennél jóval többre is képes.

NetSpot

A NetSpot (van iOS verzió is, de mi most a Macessel foglalkozunk) a Mac wifijét használja, ahogy szokás mondani: kimaxolva. Hétköznapi életben roppant mód nem érdekel, hogy működik a wifi, mi az a decibel-relatív és minek vannak csatornák. Ha viszont gond van, nem sikerül csatlakozni, állandóan "leesünk" a wifiről, akkor jól jöhet egy kis segítség.
A profi verzióval pedig, ahol több wifi-pontot üzemeltetünk, kellene üzemeltetnünk, fel lehet deríteni a hibákat, ütközéseket, okokat.
Ha hordozható Macre telepítjük - javasolt - az alkalmazást, akkor a szobában, lakásban, irodaházakban mozogva újra és újra felmérhetjük a wifik jelerősségét.
Gondolom - de még inkább remélem -, annyit mindenki tud a wifiről, hogy a wifi-ponttól távolodva egyre gyengébb a jel, a betonfalon, vaslemezen nem nagyon megy át.

Felfedező mód

Az első balakban, ami az alkalmazás indítása után megjelenik, az elérhető wifiket látod soronként. Mindegyiknek (ha elárulja) látjuk a nevét, a Mac-addessét, csatornáját és számos olyan dolgot, amit csak a szakemberek értenek, de ők aztán nagyon. Földi halandók számára, mint mi, egyszerű felhasználók, még a Level oszlop érdekes, minél hosszabb a csík, minél zöldebb, annál jobb az adott wifi.
A szoftver arra is jó, hogy gyors felmérést készítsünk, melyik a legnépszerűbb hálózati eszközgyártó. Nálunk a TP-Link vezet.

Lekérdező mód
(A lekérdezés szóval nem vagyok ám kibékülve, de.) Az ingyenes verzióban csak kis vicces helyrajzokkal operálhatunk, a Pro verzióban viszont akár egész épületalaprajzokat is tesztelhetünk wifi-jelerősségre.

A skicc a közösségi irodánknak azt a szobáját próbálja vázolni, ahol épp ezt a bejegyzést írom. Rábökve az asztalomra a kiválasztott - épp használt - wifi területi erőssége látható. Szép zöld gyep!
A Pro esetén akár több wifi-jel-erősség is kirajzolható. Illetve bejárva a területet - mondjuk 3x3 méteres képzeletbeli rácshálón, akár egész jelerősségi térképet is létrehozhatunk.

Tetszik!
Ezzel el is mondtam, hogy hasznosnak tartom. Akár magán felhasználásra, akár úgyis, mint rendszergazda segítő eszköz.

Hangerőszabályzás Macen - haladó fok

Gondolom, hogy azon kevesek, akik ma dolgoznak, zenét hallgatnak, neteznek. És nincs is annál szebb, amikor maximum hangerőre húzott Macen becsörög a FaceTime. Vagy megszólal a nézet weblap. Sikítva csapunk a némításra - pedig nem kellene. A Volume Mixer for Mac semekkora kis alkalmazással szabályozhatjuk, mi milyen hangosan szólaljon meg. Így védjük hallójáratunk. És mivel ma hiperaktívan dolgozunk, ezért van időnk letölteni. És kipróbálni ingyen, tizenöt napon át.

Apple vs. FBI - iPhone-t törni jó lesz félnetek nem kell

Úgy gondolom, hogy a blog olvasók által ismert (Miért áll ki az Apple ennyire határozottan a digitális adatvédelem mellett?) az Apple kontra FBI ügy, ami igen hamar az amerikai jog fontos kérdésévé avanzsált. Az amerikai jog precedens alapú - lásd filmek -, ha valaha volt már ilyen vagy olyan, akkor az akkori döntés irányadó. (A magyar meg nem precedens alapú, ezért dönthet ugyanarról a magyar bíróság első- másod- és fellebbezési fokon ellentétesen - de ez most itt nem téma.) Ezért fontos az Apple kontra FBI ügy kimenetele.

Az Apple amúgy bekeményített, vezető jogásza szerint a szoftver kód egyfajta beszéd. És a kormánynak nincs joga senkit sem "beszélésre" kényszeríteni. Nem jogászul: a szólásszabadságra hivatkozik az Apple. Pontosabban az amerikai alkotmány első kiegészítésére, amely - szerintük - erre az esetre is vonatkozik. És mivel precedens jog, ez - ha megáll - szinte verhetetlen érv.
Az első kiegészítés mellett az ötödik is megemlítődött, ez a jól ismert "nem kell magam ellen tanúskodnom". A feltörendő iPhone-on lehet olyan infó, amelyre az ötödik kiegészítés alkalmazható. Ez - sokak szerint - nem fog megállni.
A csata, amelyet ugyan a jog mezején vívnak, valójában a társadalom önszerveződési-, önvédelmi- és szabadság-kérdéseiről szól. Érdemes lesz figyelni, mert várhatóan az elnökválasztás témájává is válhat. És mivel a pro- és kontra érvek nem pártfüggőek, így a jelölteknek ügyesen kell lavírozni (Gonosz Almalap: semmit mondani).
És ami még szebb, és annyira amerikai. Az FBI hivatkozik egy 1789-ben hozott törvényre, a All Writs Act-ra. E szerint - véli az FBI - az Apple erővel kötelezhető az iPhone oprendszerén "hátsó kapu" nyitására. A gond csak annyi, hogy a törvényt utoljára 1911-ben módosították - azóta csak szövegszépítésen esett át. És a múlt század elején még nem volt sem mobiltelefon, sem oprendszer, sem felhő alapú szolgáltatás. Ezért a törvény szövegét az FBI úgy húzza erre az esetre, hogy itt is kilóg kicsit, ott meg feszül - de akár meg is állhat.
Szóval kalandra fel!

Külföldön olcsóbb a Mac? (2016/3)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen árai. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.

Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.

Mac-index

November elején nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.